Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Bolond vagy. Az a lány már attól totál oda meg vissza van, hogy ránézel. Ha mérgező gombát tennél a tányérjára, még azt is kérdés és gondolkodás nélkül enné meg - nevetem el magamat, miközben bekapok még egy falatot. - Barnabás meg szerintem egy vállveregetéssel fog jutalmazni, ha szart teszel elé, ha valami csodát - bár még ebben sem vagyok teljesen biztos. Szerintem az ő érzelmi intelligenciája nulla, de hát okozhat meglepetéseket.
- Jó, hát megszokták, hogy nem egy jókedvű, barátságos ember van itt, hanem Mr. Mindenen Zsörtölődök… Lehet nem a hiánya miatt kérdezték - nézek rá bátorítóan, bár nem tudom, hogy ez mennyit ér nála. - Figyi, ha nem teszik a dolog, mondd meg neki, hogy nem akarod csinálni. Szerintem totál megérti - amúgy is köcsögség volt ezt rányomni csóró emberre. Hát pont azért hagyta ott az állatmenhelyet, mert nem akart felelősséget, erre tessék, még nagyobbat kapott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Azért ezzel nem kísérleteznék.
Nagyon szeretem Sacit, és nem hittem volna, hogy lesz ilyen lány, de én tényleg mindent szeretek benne, vele, még azt is, amikor az idegeimmel játszik. Szeretem azt, aki mellette vagyok, és szerintem én is jó hatással vagyok rá.
- Persze, de nem szeretném, hogy ezt tegye. A bátyám, szeretjük egymást, de én azt szeretném, ha büszke lenne rám. Évekig külön voltunk, a családom nélkül nőttem fel, most ismerjük meg egymást igazán. Ez nagy dolog volt tőle, hogy nekem adta.
 Elhúzom a számat arra, hogy szerinte Barnabásnak nincs megfelelő érzelmi intelligenciája, szerintem van, hiszen egyből megoldást kínált arra, hogy Sacit meglepjem ezzel az úttal, és segít abban is, hogy megtaláljam önmagam.
- Nem zsörtölődik. Szokott nevetni is.
Így belegondolva, nem sűrűn, de szerintem azért szokott. Nem csak mufurc ember, valahogy csak lett felesége is, meg elérte azt a csomó mindent, még ki is tüntették.
- De, tetszik, csak szeretném jól csinálni. Nem akarom, hogy megbánják a döntésüket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- És mással kíséreteznél rajta? - nézek rá vigyorogva. Mondtam én már, hogy keverek valamit, amivel.. nos, tudjuk, hogy mit érne el. Szerencsétlen emberre nézzünk már rá. Totál feszült, összeesett, a körülötte lengő illatok is hirdetik, hogy éjszakánként a holdat ugatja, mert szex nem jut neki. Én szívesen segítek, mondtam már nem egyszer.
- Büszke ő rád, ebben biztos vagyok - miért ne lenne az. Szerintem teljesen menő, hogy Botond képes volt kilépni a nagy családi idillből és megpattant más országokban tanulni. Biztos vagyok benne, hogy az egész család büszke rá, amiért nem kallódott el, hanem tényleg odatette magát.
- Botond. Felmondtál a menhelyen, pedig ha valami az totál te voltál. Tanulni akartál, kicsit szabadabb lenni. Tényleg tetszik az, hogy ekkora felelősséget tett valaki a nyakadba úgy, hogy meg sem kérdezett előtte? - érdeklődve figyelem. Ha azt mondja, hogy igen, el fogom hinni. De lássuk be, ez eléggé furcsán veszi ki magát. Én biztos nem pakoltam volna senkire úgy ekkora felelősséget, hogy nem beszélek róla vele előtte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Persze, de nem lehet. Nem szabad.
Van egy kis figyelmeztető él is a hangomban. Sára sosem bocsátaná meg nekem, ha ezt tenném vele. És kiderülne, tudom, hogy kiderülne.  
- Az ő teste, az ő döntése.
És ehhez tartom is magam, elég erősen, még akkor is, ha néha úgy érzem, hogy ott lent is elviselhetetlen görcseim vannak. Ez egészségtelen, főleg úgy, hogy Sári mindig a határaimat feszegeti. És a testem ezt tudja nagyon jól. Arra, hogy büszke, elhúzom kicsit a számat, nekem Barni mindig is a példaképem volt, a nagytestvér, akire hasonlítani szerettem volna.
- Nem, nem tetszik, de ez olyan, mint egy próbatétel. Én pedig nem bukhatok el.
Tudta, hogy megígértem Sacinak az utazást, és azt is, hogy nincs rá pénzem. De nem azt mondta, hogy megkereshetem nála, hanem, hogy ad nekem egy üzletet, amiben van annyi bevétel, hogy ki tudom fizetni, és vissza tudom termelni a pénzt. Nem dolgozik kevesebbet, vagy tölt több időt a feleségével, ugyanúgy itt van, nézi, hogy mit csinálok, segít, de úgy érzem, hogy ez egy kihívás, amit teljesítenem kell. Hogy miért?
- A legszívesebben egy velem egyidős sráccal van. Nem Annával, nem velem. És szeretném, ha rám is büszke lenne, ha velem is több időt töltene. Ezért szeretném ezt jól csinálni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Hát jó - vonom meg a vállaimat, amolyan te veszteséged stílusban. Ne értsük félre, nem pártolom a nemi erőszakot, meg azt, hogy adjunk nőknek vagy férfiaknak drogokat. Én csupán kevertem volna olajat, melytől talán egy kicsit jobban oldódnak a Sárában lévő gátak. Én csak Botond jóléte miatt aggódom, mert nem szeretném, ha csóró gyerek felrobbanna egyszer csak a sok elfojtott dolgától.
- Nem fogsz elbukni, sose buktál még el - nem értem, hogy miért van benne ekkora megfelelési kényszer, egészen addig, míg újra beszélni nem kezd. Belőlem először csak egy Ó szakad ki, aztán értetlenül rázom meg a fejemet.
- Várjá’. A bátyád, akinek van felesége, inkább egy korodbeli fiúval tölti az idejét? MIVAN? - tudtam én, hogy buzi. Mindig is sejtettem, hogy Barnabásban benne van ez a hajlam és tessék, igazam volt. Csóró Anna, mi az Istennel tudta rávenni az a vén fasz, hogy hozzámenjen és mellette is maradjon. MIÉRT NEM SZABADÍTOTTA MÉG KI SENKI?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Mert sosem lazsáltam.
Szerintem csak azért nem buktam el. Nem vagyok én egy Bontovich Miksa, hogy minden helyzetből kidumáljam magam. Az első naptól az utolsóig odatettem magam. Ahol nem kultiválták, hogy angolul beszélek, ott próbáltam legalább alapjaiban elsajátítani a nyelvet, hogy lássák, próbálkozom, és tudom, hogy nem, de ő a bátyám.
- A Radetzky fiúval. A legkisebbel.
Nem tudom, hogy hány év van közöttünk, de tudom, hogy valahol a környékemen van, viszont én eléggé hamar kiestem ebből az egészből, és nem tudnám visszaidézni azt se, ha a padtársam lenne.
- Sokszor látom őket együtt, aztán hazamegyek, ott meg Anna játszik a gyerekeivel. Csomó gyerekre szokott vigyázni persze, csak tudod, Bercel ikreire is, és olyan furcsa, hogy nincs saját gyerekük, de nem is nagyon látom, hogy tennének érte.
Összehúzott szemöldökkel pillantok fel Mankára, és látom, hogy neki is ugyanaz a gondolat suhant át az agyán, mint nekem.
- Ki ne merészeld mondani!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Jó, hát mondjuk vele én is lógnék - nincs mit ezen szégyellni. Az a csávó sokszor teperhetne maga alá. Kár, hogy már férjezett, akarom mondani nős. De ha az is nős, meg Barni is nős, aztán mégis együtt lógnak. Ejj, nekem itt valami nagyon nem kerek.
- Áhá. Oké, tuti, hogy a két nővel csináltak valami, vagy adnak nekik valamit, mert ezt egy épeszű spiné se viselné el - de most komolyan, ki az aki önszántából szül gyereket, vagy vigyáz más gyerekeire, míg az áldott jó férjecskéje elmegy egy másik férfi társaságában. ELMEGY, értitek. Ez így totál őrültség, még annak ellenére is, hogy a Payne - Bánki - Radetzky vonalon aztán már elég sok mindent látott a világ.
- Én aztán nem mondtam semmit - teszem fel védekezőn a kezeimet. Nem mondom ki, mert itt tuti hogy a falnak is füle van és amiről beszélünk az valahogy mágikus módon Barnabás közelében lévő falak kikotyogják. Az kéne már csak, hogy az öreg berágjon rám, hát én maga vagyok a tüneményes lelkek vezetője.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Megforgatom a szemeimet, mert én viszont határozottan nem lógnék együtt vele. Igen, alig vagyok féltékeny, de tényleg.
- Mondjuk, senki se mondta, hogy épeszűek. Néha az jut az eszembe, hogy Anna biztos, hogy bántalmazott gyerek volt, vagy lehet, hogy amíg nem voltam itt, Barni a pincében tartotta fogva, és valójában stockholm-szindrómás.
Mert nem csak azt nem viselné senki, hogy egy másik sráccal lóg a férje, de azt sem, hogy ennyit dolgozik. Én mindig alig várom, hogy Sacival lehessek, nem is kell sok mindent csinálnunk, egy-egy hosszú nap végén, csak maratoni sorozatnézést, de mégis vele lenni, ez motivál. Nem hiszem, hogy ez a házasságban máshogy lenne.
- Hát, ha igaz is, akkor tök nem fair, hogy magánál tartja, rendes lány.
Nem faggatózott a Sacival való drámáim közben, csak megfőzte a kedvenceimet, vigyázott Crup-ra, amikor nekem nem ment, és olykor javasolt egy zuhanyt, ami alatt titokban lecserélte az ágyneműmet.
- Szerinted tényleg meleg? Mármint, nincs vele bajom, csak... tényleg az?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Nevetek, bár a téma elég komoly. Ha bármi igaz abból, amiket itt most említünk, azért az elég durva, simán elmenne pszichopatáról szóló filmbe. - Én nem tudom. Ahogy Anna rajong érte és ránéz.. Nem hiszem, hogy bármi kényszer lenne benne - nem is értem, hogy lehet ennyire odalenni valakiért, akit gyakorlatilag napi 24 órából jó, ha lát kettőt. Nos, Barni abban a két órában vagy tényleg annyira jó férj, hogy simán pótolja a kimaradt időt vagy pedig nekik erre van igényük. De én nem értettem soha, hogy miért a munkát hajszolja valaki ahelyett, hogy élne.
- Szerintem nem az. Csupán kompenzál valamit. Lehet van valami gyermekkori traumája még azelőttről, hogy Bánki lett és mivel elnyomja, nem nézett vele soha szembe, így jön ki rajta - szoktam ám figyelni órákon, néha. Oké Emmáén mindig, mert érdekel, amit és ahogyan mondja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Eddig irigyeltem azt a nézést, most már aggódom miatta.
Vajon Saci hogy néz rám? Milyennek látnak minket külső szemmel? Egy pillanatig felmerül bennem, hogy megkérdezem Mankát, de rá kell jönnöm, hogy ez nem a legbölcsebb dolog, mert ő kegyetlenül őszinte, és nem biztos, hogy ezt szeretném megélni.
- Rákérdezzek nála? Erre az elfojtásra. Lehet, hogy csak beszélne valakivel róla. Vagy lehet, hogy beszél, a sráccal, de beszélhetne velünk is.
Azt mégsem kérdezhetem, hogy egészséges-e a szexuális élete, főleg, hogy én vagyok az öccse, és nekem minden, csak nem az, de az ikremnek sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Hát, én is aggódnék, ha egy Bontovich nézne rám úgy - nevetem el magamat. Nincs mit szépíteni, ez a Bánki - Bontovich kooperáció az univerzum egyik legnagyobb káosza és fogalmam sincs, hogy miért és hogyan alakulhatott így. Én bennem is van ugyan Bontovich vér, de azért Botonddal a mi kapcsolatunk merőben más, mint az övék Sárival.
- Nem kérdeznék rá - ha tényleg van ilyesmi, akkor úgysem mondja el, vagy pedig azt gondolja, hogy bolondak nézi, s erre a kapcsolatuk is rámehet.
- Miért nem találsz ki valami közös, pasis programot magatoknak? - nem tudom, hogy ez élhető ötlet-e, de biztosan jobb, mint az, hogy rákérdez nála.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Sajnálom, hogy nem voltam itt. Furcsa hazajönni és azt látni, hogy a bátyám házas, egy lánnyal, aki tök szimpatikus, de fogalmam sincs, hogy mi van a háttérben. Milyenek voltak előtte? Hogyan ismerkedtek meg. Mármint, azt tudom, hogy hogyan, de, érted, mégsem voltam itt, és hiába vagyok itthon már másfél éve, olyan, mintha mindenről lemaradtam volna, és nem tudnám bepótolni a lemaradásomat.
Ezt egy részem bánja, a másik részem meg már arra koncentrál nagyon, hogy Sacival milyen közös dolgaink lesznek. Ez az utazás most nagyon jó lesz, érzem, szerintem még jobban megismerjük majd egymást.
- Próbáltam párszor, de nem igazán van otthon. Folyamatosan megy, dolgozik. Szerintem a bátyám nem ismeri a lazítás fogalmát. Még sosem láttam csak elheverni és semmit sem csinálni. De majd, megpróbálom.
Tudom, hogy nem illendő dolog rákérdezni, de egyszerűen nincs semmilyen kapcsolódásom a bátyámhoz, ellentétben Bercelnek, és ezt nagyon utálom, frusztrál és érzem, hogy haragszom, pedig én mentem el.
- Talán jobb lenne, ha bezárnék, és nem merengenék tovább a pizzák felett.
Látom rajta, hogy ez valóban egy remek ötlet, így aztán nem is húzom az időt, gyorsan összerámolok, hogy előbb az iskola kapujához kísérjem, aztán hazasétáljak. Kell is, hogy kicsit kitisztuljon a fejem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Ritkán sikerül úgy belé fojtanom a szót, hogy közben látom, azonnal elkezdte feldolgozni a kapott információt. Persze, ettől még nem fogja meg is osztani velem a felreppenő gondolatokat, de nagyjából azért sejtem, merre indultak el.
- Úgy fest, remek érzékem van az alakváltáshoz,-*biccentek megállapítására, mert ez a kombó azért nem általános, varázsló-mércével sem. A következő mondatra viszont nem reagálok, mert merészen egy akkora falat fagyit nyomtam az aromba, hogy átmenetileg beáll a brainfreeze, s arcomon fintor fut át, amint homlokomra tapasztom a tenyerem. Pár másodperc, mire elmúlik, enyhén megrázom magam, mintha az érzéstől igyekeznék megszabadulni. Óvatosan az olvadófélben lévő kis tócsából kanalazok inkább, mert nincs hova sietni. Főleg nem a beszélgetésnek ehhez a pontjához érkezve.
- Atipikus vagy nagyon fiatal lykantrópok; esetenként frissen bemartak, akikről nem tudjuk, milyen habitusúak lesznek átváltozás után. A tapasztaltak alapján tudunk bájitalt módosítani, csapathoz társítani, más lépéseket javasolni.-*A többesszám szándékos, egyrészt a beteg-orvos kooperáció, másrészt a többi önkéntes és szakember miatt használom. Szünetet tartok, fel-felpillantva, hátha akad még kérdése, de nem fixírozom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Felhorkan, ami szinte nevetésnek is betudható a csendesebb fajtából, de szinte rögtön eltünteti egy köhintés mögé. A vigyorát nem. Az enyhe kifejezés, hogy Rileynak remek érzéke van az alakváltáshoz- konkrétan csak a rotációs kapa és társai hiányoznak a repertoárjából.
- Mi történik, ha valaki nem akar csapathoz csatlakozni? - Sosem volt egy csapatjátékos, nem esett nehezére hátat fordítani a szabályoknak vagy a társainak sem. Nem szerették, de nem is kellett, hogy szeressék, mert akkor, ha nem is vallja be magának, de tény, hogy ott volt a nővére. Legvégső esetben visszamehetett hozzá, volt támasza minden veszekedésük és egymás ignorálása ellenére. Most már a kórsága miatt nem akar senki újhoz hozzácsapódni, nem csoda, hogy Rileyval szemben is tartja a tisztes távolságot egyelőre.
- És milyen más lépések vannak? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Ál-felháborodottan ráncolom a homlokom - amint meg tudom ezt tenni fájdalom nélkül - megfenyegetve a lányt a kiskanalammal. Láttam ám! De azért vigyorgok én is, szeretem, ami vagyok, s ha más is örömét leli benne, nettó haszon.
- Nem kötelező, viszont párban vagy csapatban könnyebb a telihold. A legjobb bájital sem képes minden ösztönt elnyomni, az egyedüllét plusz stressz. Van, aki jobban viseli, van, aki csak megszokta. Javasolnám, hogy próbáld ki és utána dönts.-Lenne egy felvetésem, egyelőre mégis visszatartom a szavakat - nem helyezhetek nagyobb nyomást rá, mint amennyit a motivációja kiegyenlít. Arról, hogy a kíséretemben kell átváltoznia legközelebb, nincs módja vitát nyitni, ám ez már magában roppant tolakodó érzést hagyhat. Abban reménykedem, amiben ő - a következő holdtöltéig hátralevő idő hatásában.
Csak épp én valószínűleg az övével homlokegyenest ellenkező kimenetre gyúrok.
- Milyen terület érdekel? Vagy milyen típusú probléma, szituáció kapcsán?-*Kérdezek vissza, bármilyen hátsó szándék nélkül.- Az előzőhöz például lehet alternatíva társállat befogadása vagy kölcsönzése,-*fűzöm hozzá, hogy adjak valami kapaszkodót kezdetnek. Kíváncsi vagyok, mi érdekli és hogy meg meri-e nyíltan kérdezni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Nyelvet nyújt, amolyan Nyenyenye stílusban, de ő sem tudja arrébb söpörni a jó kedvét. Lehet, hogy Riley viccesebb, mint gondolta? Akárhogy is, egy csapat taknyos óvodai kölyök közé el tudná képzelni, főleg a két méterével. Mindenütt kölykök csüngnének róla, tuti mindegyik megpróbálná megmászni ezt a hegyet.
- Nem. Nem érdekel se a csapat, se a páros dolgok. Nem bírom az embereket. - És nem is tervez ezen változtatni egyhamar. A több ember idegesítő, és elvonja a figyelmét arról, hogy normális akarjon lenni, visszafordítani ezt az átkot. Attól, hogy most nincs rá gyógyszer, pártíz éven belül még feltalálhatják. Nem akar szörnyetegként megdögleni.
- Csak az, hogy lehet-e enyhíteni az átváltozási fájdalmakon? Nem lenne utolsó, ha nem akarnám elveszteni az eszem, mert annyira fáj. Az egyik bájital ezen segített valamennyit: kiütött annyira, hogy az idő nagy részében nem voltam magamnál, de nem oldja meg ezt a gebaszt. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Miért?-*Akadékoskodás helyett szimpla kíváncsiság csendül a hangomból, miközben a fagyim aljához érek és kanalazom a rosszullét-lilába összekeveredő színű tócsát. A konkrét okokkal lehet valamit kezdeni, az általános mindent és mindenkit utálok megállapítások teljességgel haszontalanok.
- Részben elveszteni az eszméleted a "gebasz"-nál egy árnyalattal komolyabb. Félig elkábítva semmilyen kontrollod nincs a történések vagy tettek felett,-* az önrendelkezésről való lemondás a felelősség, ám a saját erőre való támaszkodás feladása is. A menekülésnek viszont az a hátránya, hogy könnyen olyan helyzetbe juttatja az embert, amilyenbe egyáltalán nem akart kerülni.
Lásd a mellékelt ábrát, mínusz a fagyik.
- Az első átváltozásnál nincs erre mód, mert szükség van egy alapvonalra. Ha már tudjuk, mennyire működik a bájital, akkor lehet hozzáadni mást, mert a főzet és más komponensek reakcióba léphetnek. Viszont a visszaváltozáshoz talán megoldható a kábító átok,-* azt most ne feszegessük, hogy ez az egyetlen ilyen típusú varázslat, amit végre tudok hajtani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Nem ad azonnal választ. Látni az arcán, hogy egy leheletnyivel hosszabban fürkészi Riley mimikáját, talán pont azért, hogy eldöntse, milyen választ adjon. Végül elkezdi ingatni a fejét.
- A-a. Az a fajta vagy, aki imád mindenben értelmet keresni. Bocs, de nem mindenben van, és nem is kell mindenben lennie. - Biztos nem hagyja magát bevinni ebbe az utcába. Ezt a nagyon agyas emberek szeretik csinálni, ezt a 'Miért, miért, miért?' sorozatot, aminek a végén az egyszerűen gondolkodó ember felrobban. Ő ebben nem lesz benne, kész.
- Ez a lényeg. Nem vagyok magamnál, nem történik semmi, mert mozdulni se tudok. Win-win. Nehogy azt hidd, hogy bárkit is meg akarnék harapni, vagy akár megkarcolni. Könnyebb úgy, hogy nem vagyok magamnál az idő nagy részében. - Egyre kellemetlenebbül sarokba szorítottnak érzi magát ebben a beszélgetésben. Talán ideje kiszállni, de a jelenlegi helyzetében már megtanulta, akármennyit vergődik, minden út visszavezet a lekorlázotottságához. Nyelni meg nem először nyeli le a helyzet okozta kényelmetlenségét.
Ahogy azt is le kell gyűrje, hogy forgassa a szemeit, mint valami elkényeztetett cafka, ha neki nem tetsző dolgot hall. Pedig eskü, jól jött volna, ha instant elkábítják a picsába.
- Az nem lenne rossz. Csonttörésben és újraforrasztásban kezdek túl jó lenni. - Ahogy minden más vérfarkas, akit bemartak.
Hagyja beállni közöttük a csendet, s ugyan ő már végzett a maga édességével, úgy kapirgálja a poharat, mintha még volna benne fagyi. Kisvártatva visszakanyarodik a beszélgetőpartneréhez.
- Nem fogod megkérdezni, hogy jutottam ebbe a helyzetbe? - Valahogy kinézné belőle. Nagyon ért a vérfarkasokhoz, birkatürelme van és úgy beszél, mint egy pszichológus. Egy adott ponton várta volna, hogy nekiszegezik a kérdést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Nem sokban különbözik az életem, épp csak nem egy hatalmas kúria falai között stagnálok, hanem kezdek is valamit a rengeteg szabadidőmmel. Bár a férjem nem ágált a Magyarországra költözés ellen, azt is közölte, hogy ez mind az enyém, nem akar részt venni az én "játékomban". Elfogadtam, noha nem estek túl jól a szavak, az ember azonban ennyi idő után már perfektül megtanul nagyot nyelni. Lehetne ennél sokkal rosszabb is. Mindig ezzel vigasztalom magam, így panasz sosem hagyja el a szám.
Most meg még örülök is, mert pár rokon Törökországból vállalta, hogy jön nekem segíteni. Amondó vagyok a török specialitásokat, csak egy török származású tudja úgy megcsinálni, hogy az tényleg nagyon jó legyen, így nem is volt kérdés. Épp az egyik unokabátyámmal beszélgetek, élvezem, hogy használhatom a másik szerelemnyelvem, mert annyira ritka az, mikor meghallom a kecses léptek zaját. Igazából hátra sem kellene fordulnom, mégis megteszem, s mikor szembesülök azzal, tényleg Esther toppant be, a mosoly az arcomon is egyre nagyobb lesz.
- Nekem is annyira tetszik, remélem a vendégek se fognak besokkalni - fogom meg én is a kezét, és üdvözlöm. Ez most feleannyira se kényszeredett, mint a nagyobb eseményeken szokott lenni. Meglátszik, elkerül most minket a nagyi figyelő tekintete, és nem is bánom, noha meghívót ő is kapott. Nem, nem azért mert számítanék arra, egyszer csak felbukkan, pusztán azért, hogy lássa, eleget vegetáltam, és kezdek magammal valamit.
- Anthonyt pedig Afrikába hívta a munkája, sajnálja, hogy nem tud itt lenni - próbálom mímelni az elvárt szomorúságot, vagy kimutatni azt, valóságos tragédiaként élem meg ezt, de... az a helyzet, hogy ma még csak a megjátszás se megy, annyira boldog vagyok, hogy mindezt egyedül én értem el.
- És te hogy hogy csak így egyedül? Reménykedtem benne, ha jössz, akkor azt egy jóképű férfi oldalán teszed - pislogok, mert nem értem, nekem furcsa, tekintve, hogy nálunk már mindenki feje "be van kötve". Oké, a sort én nyitottam, de szépen felzárkóztak a többiek is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Az biztos, hogy éles a váltás a korábbiakhoz képest, de szerintem idővel megszokják majd, és megszeretik, csak hagyj nekik időt. Itt azt hiszem, minden picit lassabban történik.
Viszont a változás nem rossz, új dolgokat kipróbálni, új emberekkel megismerkedni. Én kifejezetten szeretem, ha pozitív változások állnak be. Ez most itt nagyon nagy változás az alapoktól, de tudom, hogy idővel megszeretik majd a hely atmoszféráját. Én biztos, hogy gyakori vendég leszek, már csak azért is, mert Vic a hely tulajdonosa, és jó érzés, hogy itt van. A nagyi persze nem mondaná ugyanezt.
- Milyen kár, rég nem láttam.
Mondjuk én is éppen annyira sajnálom, mint amennyire ő, hogy a férje nem lehet itt vele. Örülök, hogy nem gubózott be végleg a sikertelen próbálkozásoktól, hogy terhes legyen, és talált egy szerelemprojektet. Mindenkinek kell egy ilyen, és én is kutatom a sajátomat, remélve, hogy ha meglelem, akkor olyan boldogság úszik majd az arcomra, mint neki. A kérdésére finoman megvonom a vállam, az első gondolatom Carlos és az, hogy bárcsak lett volna bátorságom elhívni, kihangsúlyozva, hogy mint barát, örülnék neki, a második gondolatom pedig az, hogy mivel próbálunk lassítani, vagy felfedezni, hogy mi is ez az egész, ami van, így nem lett volna okos döntés, ha megkérdezem, és jól tettem, hogy idefelé jövet, az ajtaja előtt inába szállt a bátorságom, és inkább magam jöttem csak.
- Nincs se jó, se rosszképű férfi, akivel ezt megtehettem volna.
Felelem végül nyugodtan, mert abból, ahogy a nagyi a múltkor rám nézett, amikor azt feltételezte, hogy terhes vagyok, jobbnak láttam inkább úgy tenni, mintha senki se lenne, akinél szeretném, hogy több legyen. Pedig de, Carlosnál nagyon szeretném.
- Szerinted eljön a nagyi? Elvégre mindig mondogatta, hogy keress valamit, amiben örömödet leled, és te megtaláltad.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Szeretnélek jobban érteni, de ez nem azt jelenti, hogy mindennek kell legyen értelme. Sőt. Azok az igazán érdekes részeink, amik nem racionálisak,-* hunyorgok rá, teljesen őszintén elmosolyodva.

Megingatom a fejem, s aggodalmasan megdörgölöm a halántékomat, mert ez nagyon nem ilyen egyszerű. Persze, szép képzet, hogy az emlékek hiánya a történések hiányával egyenlő, de a hibalehetőség... Az adrenalin, a fájdalom, plusz egyes bájitalokhoz hozzászokhat a szervezet, ha nem igazítják időben a dózist, ha lehet egyáltalán emelni.,,
- Attól, hogy nem tudsz róla, még lehetsz cselekvőképes, főleg, ha a fájdalom kezd magadhoz téríteni. Láttál már dezorientált állatot altatás után esetleg?-* Élénken emlékszem, mennyire ijesztő volt egy magnix ismerőssel együtt figyelni, hogyan ébredezik a kutyája - meg se ismerte a gazdáját, főleg kezdetben. Ellenben az ösztönei, amiknek nincs szükségük gondolkodásra, azok kétségbeesetten küzdöttek akkor is.
- Kétlem, hogy ilyesmire szükséged lesz; de ha mégis, elsőrendű ellátásban tudlak részesíteni.-*Hajolok előre, mintha bizalmaskodva valami illegális alkut ajánlanék épp. Már csak az hiányzik, hogy ujjaimat összekulcsolva jóízűt roppantsak az ízületeimen magam előtt, mint egy elvetemült csontkovács.

Kis csend. Ülepednek a szavak, kavarognak a gondolatok. Nem baj, jut hely ennek is. Megérnek benne a kérdések, mint az, amit most kapok. Felpillantok, néhány pillanatig a tekintetét keresve
- Ha nem szeretnéd elmondani, nem. Van, amikor tanulhat az ember, ha visszatekint; de a jelened és a jövőd fontosabb. Meg aztán,- dőlök hátra a széken, a pohárba ejtve a kanalat előtte,*- te sem kérdezgettél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Egy része őszintén úgy gondolja, hogy most Riley kivágta magát a válaszból szimplán, de nem képes ennyire éles gondolatokra a tudatos buksijával, szóval marad az, hogy kissé összeráncolt szemöldökkel bandzsít vissza a másikra, de nem replikázik tovább. Na az átváltozásra viszont, na arra igen!
- Nem láttam, de akkor is, ha választhatok, hogy teljesen kiütve bulizzam végig az átváltozásom vagy sem, szerintem már tudod, mire szavazok. Egyébként sincsenek konkrét emlékeim. Egyetlen alkalomról sem, legfeljebb elmosódott maszlagok. Legalább az agyam az én oldalamon áll. - Olyan erős az ellenérzése, hogy elég kevés dolog marad meg napfelkelte után. Őszintén szólva csak remélheti, hogy eddig senkiben sem okozott kárt, legfeljebb néhány erdei állatban.
Érdekes, hogy néhány napja rohad csak Rileynál, de attól függően, épp milyen ember közelében van, nagyon hamar átveszi annak hangulatát és ritmusát. Jerry-vel sokkal agresszívebb, Riley-val és Dae társaságában is fényévekkel nyugodtabb. Valószínűleg ez okozza, hogy magától hozza fel az első, számára igazán kényes témát.
- Ebből nem hiszem, hogy van mit tanulni. Hogy a nővérem bemart. - És megint összeesik a válla kissé, annak dacára, hogy az arckifejezése továbbra is kiszámítottan semleges, mintha cseppet sem zavarná már a dolog.
- De akkor kérdezek, miért is ne? Miért foglalkozol vérfarkasokkal? Inkább tűnsz... nem is tudom, dilidokinak, vagy kutatónak a sok kérdéseddel és a kurvanagy türelmeddel. Miért cövekeltél le mellettünk? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

-...-A szavaim nem jutnak át azon a tagadáson, amit felém harsog. Ezt most el kell engednem, legalább egy időre, bármilyen frusztráló nézni, amint fejjel rohan a falnak. Találnom kell egy biztonságos falat, hogy maga kapjon észbe, amikor lepattan róla - súlyosabb következmények nélkül.

- Nem, ez valóban nem ilyennek tűnik. Viszont nem feltétlenül csak a bemarás juttatott ide. Döntések, félelmek, történések hosszabb sora,- vetem fel, az "itt" alatt valamennyi mostani körülményét értve. Heves ellenkezés ébred bennem, valahányszor úgy beszél valaki, mintha a bemarással végetért volna az élete. Tudom, hogy néha valóban ezt az érzést kelti bennük a közegük, esetleg a helyi minisztérium hozzáállása, s fellobban bennem az igazságtalansággal szembeni harag.
A kérdés aztán más irányba terel, tekintetem elreppen, hogy feje felett körbesuhanjon a cukrászdán - a körülöttünk gondtalanul nassoló, csivitelő, nyüzsgő embereken; a helyen kis csészéken, a pult mögött sorakozó színes édességeken, a tisztán csillogó üveglapokon. Benne van a mindennapok megejtő szépsége, amit csak én láthatok.
- Mert tehetetlen voltam, amikor a testvérem szenvedett; de megvannak a képességeim hozzá, hogy másoknak segítsek. Ebben találtam meg a hivatásom, ha úgy tetszik,-*nyúlok a szalvéta után, jókora fáziskéséssel realizálva, hogy a fagyiból maradt itt-ott folt. Legalább ad nekem valamit, amit csinálhatok, kissé védtelennek érzem magam ezen az idegen helyen, Charlieról beszélve.
- Nem mintha ez kizárná a másik kettőt,-* biccentem fejem oldalra.*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Semmi rendkívüli, csak beugrok egy kávéra még mielőtt a kastélyba mennék. Sokkal jobb így egyedül lenni, hogy nem emésztenek fel a falak, hogy nem szürkülök be a sötét szobáktól, hogy manók helyett, emberek vesznek körül. Boldog vagyok, és vidám, ezért is adok Doruk arcára egy hatalmas puszit, ahogy belépek a helyre, ami az enyém. Optimista vagyok, tudom, hogy az embereknek idő kell, hogy megszokják a változást, hogy megemésszék, a falu egy aprócska szegletében konkrét őserdő kerekedett, de egyszerűen imádom. Na meg a tényt, hogy nem kell egyenesen Törökországig mennem, hogy ihassak egy jó kávét, és ehessek egy sütit mellé. Semmi nem tudja beárnyékolni a napom, még a gondolat sem, amiben azt latolgatom, vajon most melyik kelhetett ki a férjem ágyából?
Nem tudom őket sokra tartani, egyiket sem, és nem csak azért, mert gyűrű van az ujjamon, mert feleség vagyok... még ha teljesen egyedülálló lennék sem tudnék bebújni egy nős férfi ágyába. Ez azonban már Anthony dolga, és megtanultam együtt élni vele. Na meg, itt vannak a rokonaim, akik egy pillanatra sem hagynak bánkódni. S bár még nem is vagyunk nyitva, az étterem hangos a beszédtől, mert ők ilyenek, képtelen halkan beszélni.
- Még zárva vagyunk - szólalok meg nagy nevetés közepette, mikor hallom nyitódni az ajtót. Ó nem, semmit nem tudok magyarul, de a fordító bűbáj csodákra képes, na meg... most jöttem rá, mennyire hiányzott már, hogy a másik anyanyelvemen beszéljek, így még ez a pár szó is elcsúfult a török akcentus miatt, de hát mit tehetnék?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Most már komolyan elég legyen.
A faluban gyorsabban terjednek a hírek, mint a himlő. Ez különösen igaz a kocsmára, ahol a nyelvüket megeresztett vendégek tettek róla, hogy ne kerülje el a figyelmét a jeles esemény, miszerint egy újabb Krise telepedett le a környéken.
Nem tetszik neki ez a tendencia. Ő kényszerűségből költözött ide kicsivel több, mint három évvel ezelőtt, Esther és Nathaniel pedig a maguk idiótábbnál idiótább indokukkal követték. De Vicky? Képtelen felfogni, hogy az unokatestvérének mi keresnivalója lenne az isten háta mögött, hacsak... hacsak nem Madlen állította őt is szolgálatba, hogy utána szaglásszon. Nem lenne túlságosan meglepve hiszen, bár alig ismeri a lányt, mindig az a benyomása volt róla, hogy olyan kis szófogadó.
A kezét a kilincsen tartva megtorpan az ajtóban. Az, hogy a rögtönzött őserdő, vagy a benti hangzavar kényszeríti megállásra, számára sem tiszta, de az ismerős hang hamar átlendíti a megrökönyödésén.
   - Vicky!
Elengedi az ajtót, hogy az puhán bezáródjon mögötte. A kezeit a zsebébe csúsztatja - mivel pedig ő nyilvánvalóan egy kurva szót nem beszél törökül, a közös anyanyelvükön folytatja:
   -  A pubban mondták, hogy erre vagy - lép egyet beljebb, lényegében leszarva, hogy nyitva vannak-e, vagy nem. - Szinte sértő, hogy nem ugrottál be köszönni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Szeretem ezeket a reggeleket, a nem megszokott dolgokat, és azt, hogy nem érzem magamon a vaskos láncokat, amik a kúriában tartottak, és amikhez csak a férjemnek volt kulcsa.
Életemben először érzem azt, hogy szabad vagyok, hogy...vagyok valaki, és ez meglátszik rajtam, hisz kicsattanok.
A jó kedvem viszont hamar alább hagy, mikor meghallom az unokabátyám hangját. Mosolyogva fordulok meg, de nem tudok uralkodni magamon, és a döbbenet kiül az arcomra. Esther más, vele jól kijövök, megvannak a magunk közös témái, de se én, sem a családom nem vagyunk az az egyesüljünk típus. Ez apánál kezdődött, mikor anyu kapott pár rossz szót a választását illetően, de hát nem is várhatjuk el, hogy mindenkinek tetszen, de pont ezért sem vagyunk azok, akik nagy rokonjárásba kezdenének.
- William. Jól nézel ki - azért felcsillan a szemem, hisz örülök, hogy látom. Örülnöm kell, hogy látom, ugyebár. De még ha nem is lenne így, akkor sem viselkednék másképp, tekintve, hogy a férfi sose adott okot rá.
- Sajnálom, lefoglalt a költözés, aztán ez a hely... és az iskola. Kérsz egy kávét, teát? Van hagyományos is, ha nem akarsz kísérletezni - lépkedek az egyik asztal felé, és leülök, jelezve neki is, hogy foglaljon csak helyet.
- Ők az unokatesóim Törökországból Doruk, Mehmet és Hatice - mutatok a kis társaságra, akik biccentenek, és el is tűnnek.
- Adél hogy van? - pillantok a bejárat felé bízva abban, hogy ő is feltűnik, de úgy néz ki, Will csak egyedül jött.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Nem tervez hosszabban maradni, de képtelen volt megállni, hogy ne törje rá az ajtót és kérdezzen rá burkoltan, vagy ha az nem működik, majd nyíltan is: mit keresel itt? Ha Madlen küldte, az probléma, ha azonban a saját passiója rángatta az univerzum segglyukába, már könnyebben kezelhető.
   - Te is - viszonozza az gesztus, ami épp annyira üres, mint a legtöbb interakciójuk. Hiába nevelkedett jószerével távol a család aranyvérű magjától, a velük töltött első néhány éve elültette benne a felületes társasági érintkezések alapjait.
Ugyanígy, automatikusan követi a gesztust, lép beljebb és sétál az asztalhoz. Nem viszonozza az ismeretlenek üdvözlő bólintását, helyette ledobja magát a lánnyal szemközti székre.
   -  Nem kérek semmit. Kösz - hagyja rá üresen. - Adél kicsattanóan van - válaszol ugyanannyira kurtán és sürgetőn. Blablabla, persze tudja ő, hogy szükség van erre a verbális előjátékra, neki azonban nincs kifejezetten sok ideje. A pub raktárjában szomorkodva várja egy eldugott üveg rum, ő pedig nem szívesen várakoztatná meg szegényt. Tehát miután körbenézett a frissen felújított éttermen, a szeme visszavándorol a lányra és kertelés nélkül a lényegre tér:
   -  Mit keresel itt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Nyilván óvatossá válok, nem kergetem magam olyan illúziókban, hogy a férfi most szeretné szorosabbá fűzni a családi köteléket. Ennek ellenére úgy kezelem a helyzetet, ahogy kell... ahogy elvárják. Tényleg. Senkinek egy szava nem lehet.
Kecsesen vállat vonok, nem fogok erőszakoskodni, és ezen a ponton már tudom, hogy oka is van annak, amiért meglátogatott. Azonban nyugodtan dőlök hátra, hátam a szék támlájának döntöm, és iszom meg a kávém maradékát. Hát így állunk.
- Bármit is gondolsz, nem vagyok közellenség, és nem is azért jöttem, hogy utánad kémkedjek - halkan, nyugodtan közlöm vele, viszont végig a szemébe nézve, hisz nem tartok tőle, nincs miért. Nem szándékozom én lenni az, aki felkavarja az álló vizet, vagy beleköp mások levesébe. A játszmák meg a taktikázások egyszerűen nem az én asztalom. Vannak arra sokkal kiválóbb emberek a családban.
- Legyen elég ennyi - mosolyodok el persze, mert nem arról van szó, nagyon szívesen ismertetem az életem vele, amit a nagyi ajándékozott, de... miért is tegyem tönkre a reggelünket, és kényszerítsem olyasmire, amire abszolút nem vevő.
- Viszont nagyon szívesen látlak titeket nálam. Van egy házam is itt, Anthony nem sokat tartózkodik velem, lévén a munkája nem engedi - ezt viszont teljesen komolyan gondolom, hisz ha már ennyien itt vagyunk. Ki tudja, még a nagyi is kedvet kap ahhoz, hogy idelátogasson.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

A kérdése nem agresszív, de kérlelhetetlenül egyenes, mert tudja, hogy ezekkel így kell viselkedni. Ha megkapta a válaszait, rajta ne múljon, hajlandó lesz az üres fecsegésre, még meg is dicséri a helyet majd, csak előbb legyenek túl azon, amiért jött.
Ő nem dől hátra, hanem az asztalra könyököl a lánnyal szemben.
   -  Ugyan már, Vicky - vált egészen lágy hangsúlyra. - Bogolyfalva? Komolyan? A férjed ötlete volt, vagy a tiéd? Én csak nem értem, miért költözik mindenki ide, ennyi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Mosolygok. Töretlenül. Mert bár nem ismerem, tudom, hogy mire számítsak. A becézgetés, a behízelgő szavak... családi vonás. Volt, hogy hittem bennük, volt, hogy úsztam ezekben, aztán mégis megforgatták bennem a tört. Nem is biztos, hogy családi vonás, hisz a férjem is pontosan ugyanilyen.
- A húgodé. Annyit mesélt nekem erről a helyről, hogy gondoltam megnézem - forgatom az üres poharat a kezeim között, aztán mélyet sóhajtok, mielőtt újra a férfi szemeibe néznék.
- Szeretem Esthert, mi... szerintem nagyon jól megvagyunk. Két lehetőségem volt, vagy ott maradok a kúriában, naponta szembesülve azzal, hogy nem csak jó feleség, de még nő se vagyok, hisz képtelen vagyok arra, amiért elvileg létezek. Maradok és végignézem, ahogy naponta nyomják le cafatok a férjem hálója ajtajának kilincsét, vagy összeszedem magam, és kezdek valamit azzal, ami jutott. Az utóbbi mellett döntöttem. Ennyire egyszerű - már nem mosolygok, már halkan beszélek, és hagyom, hogy az álarc lekerüljön. Esthernek erről nem beszélek, nem akarom kedvét venni a házasságtól, nem akarom, hogy arra gondoljon, majd rá is ez vár, hisz lehet hogy nem. De most nem Esther ül előttem.