Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Mi az, amit kivihetek a kastélyból? Magamon és a tankönyveimen kívül, persze. Gondolok én itt pár fiolára, mondjuk. Nem olyan rég kezdtem el az iskola tulajdonából fenntartani magam - pontosabban amióta pangás van és nincs pénzem -, meg a tanulmányaim, de őszintén, eddig elég gazdaságos megoldásnak tűnik. Különben is, Felagund soha nem szokta visszaadni a fioláimat, szóval vissza is kerülnének az iskolai körforgásba. Csak tudnám, hogy mi baja van velem annak az embernek. Vagy mi baja van úgy mindenkivel. Szeret ő egyáltalán valakit? Halkan nyitok be, miközben fényt gyújtok a pálcámmal, és becsukva magam után az ajtót neki is állok az első polcnak. Olyan kéne, ami nem túl poros, mert azt egy ponton túl nem lehet sehogy se kitakarítani. Meg ami nincs megtörve, repedve, és akad teteje is. Szóval ami olyan újszerű. Igazán nincsenek túl nagy elvárásaim, szerintem. A beszédet egyelőre hallom, de nem jut el felém az értelme, vagy azért, mert távoli, vagy azért, mert még nem állt át az agyam magyarra. Pedig már elég jól megy, mondjuk még van akcentusom, és a túl magyar neveket meg sem próbálom kimondani, de ha azt vesszük, hogy kényszerből kell megtanulnom, elég jó vagyok. Elvigyorodva dugok zsebre egy viszonylag elfogadható üvegcsét, ezzel együtt pedig közelebb is kerülök a zajkeltőhöz. A vigyorom szélesebbé válik, majd gyorsan el is tüntetem az arcomról.
- Na tessék, már megint te? - valami nagyon szigorú, számon kérő hangot ütök be. A múltkor elég jól megjátszottam a nagy prefektuskodást, nagyjából most sincs semmi akadálya.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Az ember el sem tudja képzelni, milyen viccesen néz ki egy ilyen. Főleg, hogy a felének nincs is értelme, mármint a motyogásnak. Én legalábbis sosem értette, miért lenne köze a beszédnek a bájitalhoz, pár esetleges varázslaton kívül, de, hála istennek, nem is kotyvasztó leszek. Nem is akarok az lenni. És más se akarja. Legalább ebben a témában kiegyezünk az univerzummal, ha másban már nem is.
- Merlin adott egy látomást, hogy ide kell jönnöm, és lám, megérte - jobbom a szívemhez tapasztva, megkönnyebbülten, hálásan sóhajtok fel, miközben kicsit még meg is emelem a fejem, hogy hálát adhassak atyánknak. Az már mellékes, hogy ebből semmi nem igaz, de nem is vehetjük hazugságként, mert nem bíróság előtt vagyok, meg nem is a tetteim tagadom meg. Amúgy is, nem azt kérdezte, hogy miért vagyok itt. Én legalábbis nem így értelmeztem, az meg tökmindegy, ő mire gondolt. Nem gondolatolvasó vagyok, hogy tudjam, mi jár a bongyorka fejében, ez pedig minden idők legtökéletesebb kifogása.
- Szerintem ezt már az előtt elrontottad, hogy megjelentem volna - megrázva fejem ülök is le az üst másik oldalára, vele szemben. Meg sem fordul a fejemben, hogy esetleg nem kíváncsi a társaságomra, vagy egyedül szeretne-e lenni.
- Azért csinálod itt, mert van engedélyed - megemelve szemöldököm nézek rá a felszálló gőzön keresztül. Nyilván én is erre gondoltam először, hogy legálisan bujkál, és nem csinálja mondjuk egy tanteremben, vagy legalább egy kevésbé eldugott helyen. A kérdését mintha meg sem hallottam volna, úgy siklok el felette, mintha soha nem is mondta volna ki. Egy szabad országban élünk, arra vagyok köteles válaszolni, amire akarok, és erre most nem akarok.
- Mi ez a trutyi, amire elvileg van engedélyed? - a kezeimre támaszkodva emelem meg magam kicsit, hogy jobban beleláthassak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

A nyugtató tea egyelőre az ágy melletti éjjeliszekrényen gőzölög, miközben hátra pillantok az ágyban fekvő Rosiera, majd vissza a gyógyítóhoz. Idegesen kezdem rágni a körmöm, miközben beszél, bólogatok mellé, elmondom, hogy a dolgom végeztem, aztán vissza is sétálok a lányhoz. Szürreális képet kelt, ahogy szinte eltűnik a takaró alatt, mintha ott már nem is lenne test, fakó, élettelen, egykor vörös haja még most is elüt a steril fehérségtől.
Utálom az ilyen helyeket. Leülök mellette az ágyon, szembe fordulva vele, lehúzva cipőim húzom fel lábaim. Nem fogok egy ideig innen lelécelni, ameddig azt nem látom, hogy valamivel jobban van, biztosan nem. Nem illik ide. Nem szabadna itt lennie. Hamarabb észrevehettem volna.
- Rosie - megköszörülöm a torkom, de még így sem beszélek hangosan. Sőt, ami azt illeti, elég halkan beszélek. Nem mintha titok lenne. Mindenki tudja. Mégsem akarom úgy kezelni, mintha olyan lenne, mert nekem nem olyan.
- Emlékszel Shayleenre? A nővéremre. Ő is a Roxfortba járt, és most ő is itt mestertanonc - nem hiszem, hogy eszébe jutna, de azért egy próbát megér. Ha mást nem, legalább tudni fogja, hogy kiről beszélek. - Ő is ezt csinálta mint te most - nem nézek rá, legalábbis a szemébe nem. Helyette inkább az ölembe veszem a kezét, és az ujjaival játszom. Vagy a csontjaival. Opcionális. - Kórházba került, Rosie. Shay kórházba került, és lenyomtak egy csövet a torkán, hogy etethessék - csak azért mondom ezt el, mert már nem tudja titkolni. Mert én tudom, és bár nem fogom világgá kürtölni, szólni fogok róla a bátyjának, és ha kell, akkor beviszem egy kórházba, ahol majd vele is ugyan ezt fogják csinálni. Lehet, hogy startból oda kellett volna mennem vele. - Majdnem meghalt - felpillantok rá, hogy figyel-e rám, majd vissza a kezére. - A szépséged nem... Abban mutatkozik meg, ha kórosan sovány vagy - megingatom fejem, miközben összeszorítom ajkaim, és elhúzom szám.
- Figyelj, Rosie. Fontos vagy, jó? És ha elfogynál... Az rossz lenne, érted?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

- Merlin varázserőt adott neked, ez már légypiszok amellett a tévedés mellett - megvonva vállaim legyintek, miközben le is pakolom magam a másik, remélhetőleg biztonságosabb oldalra. Fejbe legalábbis így kevesebb eséllyel vághat a fakanállal, vagy akármivel is keverget. Mondjuk rám még rám öntheti, ami szintén egy kevésbé kellemes opció lenne, de remélem, hogy ez nem jut eszébe, mint olyan.
- Meg ne sértődjek - eltátom szám, mi az, hogy negatív kisugárzások? Még csak nem is hallottam soha ezt a kifejezést. - Tökre nem értem, miről beszélsz. Én nagyon is pozitív vagyok - megrázva fejem hessegetem is el a rossz energiák gondolatát, még mielőtt gyökeret vernének bennem, és tényleg elkezdenének hatni. Nem mintha amúgy nem lennének. Mardekáros voltam, az ilyen nem múlik csak úgy el. Tulajdonképp ide se a jóakarat hozott, de mindegy is.
- Szerintem ez megsemmisítés lenne, de az is takarítás, ha azt vesszük - megvonogatom vállaim, nekem amúgy mindegy, nem én fogom megbüntetni, ha rajta kapom. Az már más tészta, hogy ha engem is elcsípnek itt, akkor nekem is lőttek, egy kicsit. Az már mellékes. Tulajdonképp a rellonos prefektudokat nem is érdekli. Ja, én már csak nagyon jól ismerem a rellonos prefektusokat. Mondjuk nem tudom mennyire igaz ez a takarítás dolog, de igazabb, mint a főzés, szóval el is engedem, és nem foglalkozom vele tovább.
- Jaj de okos lett hirtelen valaki - vágok egy fintort, miközben az előbb megütött hanglejtését kezdem utánozni, majd megint belenézek az üstbe. - Nekem ez inkább tűnik instant halál bájitalnak, mint tetszhalálnak - megemelve egyik szemöldököm nézek hol rá, hol a fortyogó lére. Nyilván nincs ilyen, hogy instant halál bájital, de ha valaki megissza, akkor nyilván meghalhat tőle. Nem lehet nehéz végleges kimenetelűre fordítani valamit, ami úgyis közel jár hozzá.  
- Nem, nem igazán - elhúzva szám rázom meg fejem a következő kérdésre. A színekben jobb vagyok, mint ebben az egész kotyvasztásban, szóval ezt biztosra meg tudom állapítani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Ma szabadnapom volt, ami annyit takar, hogy nincs edzésem. Ezt megünneplendő, reggel, mielőtt megkezdődtek volna az óráim, lementem futni. Mint mindig, amikor ilyen szerencsés szabadnapjaim vannak. Közben megígértem újdonsült háztársamnak is, hogy majd megmutogatom neki a falut, mi merre, mert ha már úgysincs amit csinálnom, why not.
Szóval már körbejártuk a központot, etettem vele sütit, itattam vele jégkását, és a külteret bebarangolva jutunk most el ide, a stégre, mint az ingyenes idegenvezetés végpontjához.
- Éééss végül itt a tó - széttárva kezeim állok meg a stég végén, nem nagyon magyarázom túl, mert hát van két szép szeme, látja, hogy mi van itt, nem? Közben lehúzom a cipőm, meg a zoknimtól is bátorkodom megszabadulni, s leülve a faépítmény szélére lógatom bele lábaim a kellemesen hűvös vízbe, hátam mögött megtámaszkodva kezeimen emelem meg fejem, s nézek fel rá.
- Elméletileg sokan szoktak ide kijárni, de valahogy soha nem találkozom itt senkivel, csak úgy, a semmiből - megvonogatom vállaim, lehet, hogy valami mágia ez, vagy csak egyszerűen az emberek elkerülik egymást. Nem mintha bánnám, igazából sokszor van az, hogy nem szívesen találkoznék bárkivel is. Szóval nem panaszkodom ám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

- Nem vagy beteg... Hát persze - lassan bólintok, miközben valami mosolyféle ül ki az arcomra. Nem mintha olyan boldog lennék, vagy olyan vicces lenne a helyzet. Ez inkább ilyen önirónia, hogy persze, hogy nem beteg, nem is értem mire gondoltam. Vagy mit vártam egyáltalán.
- Rosie, Cole is sok cikeszt kapott már el, és nem azért, mert vékony, vagy mert minél könnyebb akar lenni - megingatom a fejem, miközben az arcát kezdem vizslatni. Annyira tehetetlennek érzem magam, pedig annyira segíteni akarok rajta, és annyira rossz ez az érzés. Utálom ezt az egészet. Olyan mintha a mumusom folyamatosan visszatérne az életembe, csak így, a semmiből, különböző emberek alakjában. Bár ha ez így lenne, és Rosie valójában nem itt feküdne alig negyven kilóval, hanem egy sokkal egészségesebb testben a saját ágyában, akkor örömmel vetném magam a mumusom elé, esküszöm. Sírhatnékom van ettől az egész felállástól, pedig én aztán igazán ritkán érzek ilyet. Nem lehet rábeszélni, és totál mindegy lenne, ha a tükör elé állítanám, mert akkor sem látná magát, csak a képet, amit mások kreáltak a fejében. Erősen harapok rá alsó ajkamra, miközben lehajtva fejem szusszanok fel ismét. Shayleen is csak akkor állt le, amikor fájt neki. Valódi fizikai, égető fájdalom kell, ami nem az éhség, hanem annak a csillapítása. Csak érteném, miért kell ezt csinálniuk magukkal. Akkor próbáljuk meg másik oldalról megközelíteni az egész problémát.
- Figyelj csak - tovább játszadozom a kezével, ide oda mozgatom a hideg ujjait a sajátjaim közt. - Nehezebben megy a balett, igaz? - felpillantva teszem fel a kérdést, óvatosan, nem akarom, hogy támadásnak vegye az egészet. Bár egy ilyen kötélen akármikor leeshetek, akármilyen mondattól, szóval ja. - Mi lenne, ha kialakítanánk neked egy étrendet, hm? Hogy jobb legyél. És szép is maradhass - mondjuk jogosan tevődik fel a kérdés, hogy milyen étrendről beszélek egyáltalán, amikor nem is eszik. De azért egy próbát megér.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő