Minden RT játékra, ami a faluban vagy annak környékén játszódik.

A N N I E, abban a kis viskóban, nálunk

Lucifer

Egyik szemöldökét felvonva nézi, ahogy South a konyhában alkot. Nem igazán tudja hova tenni a helyzetet, szóval egy ideig csak áll ott, viszonozza a puszikat, majd sóhajtva adja meg magát. Mielőtt felülne az asztalra törökülésbe, még tölt magának egy pohár gyümölcslevet.
- Kérem vissza a pasit, aki nem áll neki reggelit csinálni csak mert van ez a gyerek dolog - homlokát ráncolja, a poharat kocogtatja körmeivel miközben beszél.
- Nem tudtál aludni? - kérdezi aztán, mert nem akar vitatkozni, vagy kötekedni, egyszerűen csak szokatlan ez számára a férfitól.

A N N I E, abban a kis viskóban, nálunk

Lucifer

Lassan kortyolgatja az italt. Nem szokott hozzá a gyomra a nagy reggelikhez, nem is nagyon éhes, de azért az illatok jók. Csak összeegyeztethetetlenek South-tal és azzal, amit megismert belőle.
Fejét oldalra billentve, rosszallóan néz rá, majd pillanatok múlva úgy helyezkedik, hogy lehetőleg ne üljön bele a reggelibe. Lábaival átfogja a másik derekát, kezeit arcára csúsztatja.
- Anyád jár a fejedben?

A N N I E, abban a kis viskóban, nálunk

Lucifer

Eleinte rosszallva, majd kíváncsian figyeli a másik arcát, hallgatja a hangját. A tegnapi kis összejövetel elég rendhagyóra sikeredett, de nem volt akkora katasztrófa, ami miatt South-nak kattognia kellene. Aztán kimondja amitől fél, és erre Annie mélyet sóhajt.
- Igazi család leszünk. Kap egy szuper apukát, meg egy fogjuk rá, elfogadható anyukát. South, félsz? - egy kezén meg tudja számolni, hányszor nevezte a férfit a nevén, de most mikor a szemébe néz, konkrétan fogalmaz, mert konkrét választ akar. Másra ugyanis nem tud következtetni.

A N N I E, abban a kis viskóban, nálunk

Lucifer

Reagálni sem tud. Azt hitte, túl vannak ezeken a körökön. Két éve kitart mellette, a gyerekét várja, és South újra előhozakodik valami olyasmivel, ami felkavarja az állóvizet.
- Megmondtam, hogy nem kell maradnod ha nem akarsz - egy pillanat alatt sötétül el a tekintete és áll fel az asztalon, hogy a következő mozdulattal leugorjon onnan. - Mondtam, hogy megoldom. Minek maradtál? - dühösen túr a hajába. Hisz a gyerek apja épp most közölte vele kérdés formájában, vezetgetve őt, hogy nem akarja ezt a családot.

A N N I E, abban a kis viskóban, nálunk

Lucifer

Ha egyiküknél elgurul a gyógyszer, akkor a másiknál is hasonló a várható reakció. Legjobb védekezés a támadás - ez megy náluk. Azonban Annelie már párszor elmondta a férfinak, milyen érzései vannak vele kapcsolatban és nem akar mást maga mellett tudni, ennek ellenére a mai napig nem tudja, az elmúlt hetektől eltekintve South éppen hol és kivel éjszakázott.
- Pontosan ezt - bólint ajkait összepréselve. Nem akar túlságosan ideges lenni, azzal ártana a babának, ezért mély levegőt vesz, majd szólásra nyitja a száját. A hang viszont már a torkán akad, megütközve néz a férfira és hirtelen mintha leöntötték volna forró vízzel. Hosszú másodpercekig áll és néz rá.
- Azt akarom, hogy a gyerekünknek mi legyünk a családja. Együtt. Mint eddig. Tudom, mennyire várod - hangja itt-ott megremeg, a hallottak kicsit megkavarták. Viszont őszintén beszél South-hoz, akárcsak eddig.

A N N I E, abban a kis viskóban, nálunk

Lucifer

Nem mozdul amikor a másik felé lép, engedi, hogy megérintse és újra eszébe juttassa a csöppséget, aki miatt nem szabadna veszekedniük. Annak a rövid szócsatának nyoma sincs, kezeit a hasán pihenőre helyezi és szemét lehunyva élvezi ki South jelenlétét.
Nem gondolta volna, hogy egyszer elő fog kerülni a házasság téma. Azt hitte, jól megvannak ők ketten így is, az életét gyökerestől megváltoztató ember pedig boldogabb lenne a megszokott szabadságában.
A levegő egy pillanatra bennakad tüdejében, arcára írt értetlenséggel húzódik annyira hátra, hogy a másik szemébe nézhessen. Nem tudja, mit mondhatna, ezért kissé felpipiskedve nyom hosszú csókot ajkaira válaszul.
- Jó, de előtte együnk - szólal meg, mert hát a követelőző harmadik az idilli hangulatot egy pocakkorgással töri meg.

A N N I E, abban a kis viskóban, nálunk


//    //

Another West Drama
     Round 2

  Sok mindent át kellett gondolnia a szőkének a családi vacsora után. Igen, sorra kellett vennie a Northtal való viszonyát, az egész, teljes família elfogadását, és első sorban a tisztázatlanul maradt kusza szálakat. De ahogy múltak a napok, egyre tisztábban látott, és azt is tudta, hogy North sem boldog, hogy nem tudja hányadán is állnak.
  Küldött egy baglyot a fiúnak, hogy találkozzanak a lakósorok között a játszótéren. Nem akarta, hogy a fiú a lakására jöjjön, de azt se, hogy neki a városba be kelljen mennie. Ez pedig ideális helynek tűnt, hiszen még a hintára is le tudott ülni várakozás közben.
  Azon gondolkodott, hogy hogyan is üdvözölje Northot. Nem akarta azt üzenni, hogy minden oké köztük, de azt se, hogy a fiú azt higgye szakítani akar. Nehéz helyzet volt. Gondolkodás közben a kezeivel játszott, és olyannyira elmerült eme cselekvésben, hogy valószínűleg észre sem vette, hogy a fekete megérkezett.

Conroy

A találkára időben érkeztem, ahogy mindig, hallgatagon, elcsitulva. Ő már ott várt. Odaálltam elé  és köhintettem, hogy észrevegyen.
- Szia - köszöntöttem, egyhangúan, majd belenyúltam a zsebembe és előhúztam egy összecsomózott zoknipárt.
- Ez a tiéd, nálam hagytad múltkor.

Another West Drama
     Round 2

  A köhintésre rögtön felkapta a fejét, arcvonásai azonnal ellágyultak, ahogy az ismerős szemekbe nézett. - Szia - mosolyodott el halványan.
  - Ohh... köszönöm - nyúlt az említett tárgyért, de kettőjük között megállt a mozdulatban, amikor rájött, hogy a fiú valószínűleg miért teszi azt, amit. - North, én nem akarok szakítani! - Hangom nem volt valami erős, mégis határozott.
Felálltam a hintából, a zoknit továbbra is kettőnk között hagyva, mintha ez lenne az utolsó összekötőkapocs köztünk. - Nézd, én... te.... - kezdte a szőke, de folyton megakadt. Fogalma sem volt róla, hogy hogyan is öntse szavakba a gondolatait, amik mint ringispil keringtek.

Conroy

- Megérdemelném. Hazudtam neked -nyújtom újból felé a zoknit. Én sem álltam a hazugságot, magamból kiindulva pedig ez volt az egyetlen megoldás. Erre próbáltam mióta elváltunk felkészíteni magam.

Another West Drama
     Round 2

  - Igen, hazudtál. De... azért tetted, hogy Mátét védd - jelentette ki határozottan a lány. - Nézd... - fogta meg North csuklóját, hiszen nem akarta elvenni azt a rohadt zoknit. Nem. - Sokat gondolkodtam azon, hogy ez az egész hogy volt. És rájöttem, hogy nem egyedül vagy bűnös. Amikor kint voltam Romániában, akkor egyszer sem írtam neked. Féltem, hogy akkor megtörnék, de nem is ez a lényeg. Távolabb kerültünk egy kicsit. És ez mégsem a te titkod volt - próbálta mentegetni a fiút a lány, és nem csak maga, de North érdekében is.
  - Akármekkora hülyeséget is csinálsz, sose feledd, hogy én szeretlek. És ez erősebb annál, hogy egy ilyen megtörje ezt - magyarázta tovább a dolgot.

Conroy

- South - javítom ki gyorsan - Southot védtem. Mátéhoz nem volt közöm és soha nem is lesz - jelentettem ki szárazon. Az érintése meglepett. Szavait pedig voltaképp nem értettem, olyan mintha az én ügyvédem lenne. Miért engem mentegetett, anyám és apám veszekedéseiben soha nem így volt.
- Szóval nem szakítunk? - próbálom követni a szálat.

Another West Drama
     Round 2

  A kérdése majdnem felnevetett a szőke, de inkább csak közelebb lépett hozzá, és karjaival átölelte a fiú nyakát. - North West, én el sem tudnám képzelni az életemet nélküled. Talán megőrültem. Teljesen megbolondítottál - jelentette ki, de még mielőtt megcsókolta volna a fiút azért hozzátette. - De legközelebb ne merj engem cserbenhagyni az anyáddal szemben! Nem menekülhetsz el a felelősség alól!

Conroy

- Akkor összeházasodunk? - kérdezem,kicsit elveszve a fonalat, tehát nem is úgy kérdezem, mint egy leánykérés szokott zajlani, hanem mint egy kisfiú aki hátul ül és kérdi az anyukáját, hogy ugyan merre is tart az a nyenyere kocsi.
- Nem akarok tiszteletlen lenni anyámmal... - sütöm le szemeim.

Another West Drama
     Round 2

  Hirtelen a szőke is összezavarodik. - Házas..ház...mi? Nem! - vetette el rögtön a dolgot. - Az még kicsit korai lenne - próbált meg a lehető legjószívűbben kibújni a dolog alól. Hiszen még csak 21 éves, előtte az élet. - Én csak azt mondom, hogy szeretlek, és ez nem fog megváltozni.
  - De azt eltűröd, hogy ő tiszteletlen velem? Konkrétan azt mondta, hogy egy senki vagyok. Hogy nem érdemlem meg azt, hogy a világon vagyok - kapta fel a vizet a lány újra, pedig csak éppen eszébe jutott a dolog.

Conroy

- Én viszont lassan a 25 töltöm - gondolkodom el, de a házasság egyelőre nálam se játszott, csak rákérdeztem, mit várt tőlem.
- Azt mondtad szeretsz és ez nem fog változni. Akkor meg mit izgat anyám. Ne az foglalkoztasson ő mit gondol rólad, hanem, hogy én.

Another West Drama
     Round 2

  Kicsit hátrahőkölt a szőke. - Ezzel most ugye nem azt akarod mondani, hogy el akarsz venni... - kérdezte meg, és egy kissé meg is ijedt, hogy North valami ilyesmit fog mondani.
  - Félre ne értsd, felőlem főhet a saját levében, de attól még nem kell, hogy mások előtt is megalázzon. A szememre vetette, hogy nélküled koldus lennék! Pedig ez nem is így van - akadt ki a szőke, bár azért egy kicsit túlzott a dolgon.

Conroy

- De. Egyszer. Azonban nem most. Majd ha megszülettek a porontyok meg mit tudjam én. Mikor vége a felhajtásoknak. - Vonom meg a vállam.
- Anyámnál minden koszosabb vérű koldus. - Régen az én szememben is. Ha választhatnék, örülnék, ha Scar is inkább aranyvérű lenne.

Another West Drama
     Round 2

  A szőke csak nagy szemekkel nézett a fiúra. - Porontyok? - Nem, erre a dologra bizony még életében nem gondolt. Rossz volt számára még csak belegondolni is, hogy gyereke legyen. Mármint...ő nem az az anyatípus, vagy ilyenek.
  - Koszos? Ezt úgy mondod, mintha rossz dolog lenne - vonta fel az egyik szemöldökét a lány fenyegetően. Bizony, ő sem szerette a mugli anyját, de nélküle nem lenne az, aki. És ezt már sikerült elfogadnia.

Conroy

- Southé,Easté, nem láttad mekkora hasuk van? - kérdeztem meglepetten.
- Nos nem a legjobb tulajdonságod a társadalom számára.

Another West Drama
     Round 2

  - Jah, de persze - nyugodott meg picit a szőke lelke. Remélte, hogy North nem akar előbb gyereket vállalni, minthogy megházasodnának. Az még tőle is fura lenne.
  - A társadalom számára, vagy a családod jóhírére nézve? Mert tudod amióta nem a muglik között élek, a Westeken kívül még senki nem kérdezte meg, hogy hány százalékban vagyok varázsló - utalt arra a lány, hogy ezzel a mágusvilágnak nincs nagyobb baja, és sárkánykutatónak is felveszik így is, úgy is.
  - Tudod, egyszer meg kéne látogatnunk az én anyámat is. Biztos vagyok benne, hogy örülne a viszont látásnak, annak meg pláne, hogy végre megismerhet - dobta fel az ötletet. Persze tudta jól, hogy ebből aztán nem jöhet ki semmi jó, de hátha akkor North látja mi is a baj a gondolkodásával. Hiszen a drága szülője nem nagyon türte meg a varázslókat.

Conroy

- Az aranyvérű arisztokraták számára. Nem csak a Westék nézik ezt, de minden más aranyvérű nemes család is. Mind egyforma. - Bár azt hittem ezt a lány is tudja. A mindennapi életben irreleváns a dolog. Ha nem is hozzám akarna tartozni, mindegy is lenne, mennyi kosz vegyül boszorkány vérébe.
- Persze, bármikor,szívesen. Hol lakik?

Another West Drama
     Round 2

  Inkább hagyta a témát, ez valószínűleg egy amolyan örök súrlódási pont lesz kettejük között, ami a neveltetésből adódott.
  - New Yorkban - felelte egyszerűen a szőke, mintha mindennapos dolog lenne, hogy elmennek kiruccanni egy másik kontinensre. - Köszike - adott egy puszit a fiú szájára.
  - Na de lenne itt még valami - kezdte el a szőke egy pajkos mosoly kíséretében, majd a zsebében kezdett el kutakodn, majd mikor megvolt a mágikus tárgy, akkor izgatottan felmutatta. Egy kulcs volt az.