[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807365#post807365][b]Orion Owens-Graves - 2020.05.01. 21:39[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807370#post807370][b]Bánki Zorka - 2020.05.01. 21:49[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807373#post807373][b]Helvey Belián Balázs - 2020.05.01. 21:53[/b][/url]

- Mert béna vagyok – miért kerülte. Mert maga sem tudta mi a gondja, aztán amikor tudta, akkor meg nem akarta inkább tudni. Mikor végre ezt lenyelte, úgy volt vele, hogy ennyiben marad a dolog és kész, erre aztán találkoztak és nem, nagyon nem abban volt. Felesleges köröket futott igazából.
- Végül is... ezt a szemszöget nem néztem, nagyon semmit sem, mert belefolytam én az egészbe és elvesztem – igaz ami igaz, eszébe jutott párszor a „miért én?” kérdés, mert valóban, de megtanulta, nem kell mindig ezer kérdés, csak élvezze. Bár lehet, ha egyszer felteszi, nem olyan nagy dolog, csak nem akad ki szint, de nem jutott még el eddig, csak magában pörgeti. Mit lát amit ő nem?
- Indirektebb? Az milyen? - dönti oldalvást a fejét enyhén, kérdő tekintettel. Oké, most jönnek a tanácsok? Kell egyáltalán? Az őskorban volt vele bármi, azóta lehet más a divat?
- Ez bonyolultabb, mint lehetne, és ezért is kerültem, igazából egy olyan sztori ami... nem is tudom. Fura. Hallva tuti az lenne, nem is fárasztalak vele, az egész előtt volt – vagy csak kellemetlen lenne kimondani? Már csak a tényt, hogy azon kívül mi a másik, mert nem illik kiteregetni, már magából kiindulva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807375#post807375][b]Orion Owens-Graves - 2020.05.01. 21:57[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807381#post807381][b]Bajnóczi Kimoriah - 2020.05.01. 22:09[/b][/url]

- Biztos meg volt rá az okod - legyintek egyet felé, majd egy almát elvéve a pultról helyezem a deszkára és állok neki felvágni apró kockákra. Nem feszegetem tovább a témát, ha szeretné, akkor úgyis elmondja.
- Vessz is el, mert ez nagyon jó dolog - vállam felett mosolygok rá barátomra, majd visszatérek a gyümölcs szeleteléshez. Istenem, elmondani nem tudom mennyire örülök annak, hogy talált maga mellé valakit. Nála jobban talán senki nem érdemli meg azt, hogy szerelmes legyen és boldog legyen valaki mellett, aki viszontszereti. Vélhetően.
- Hát azért ne így az arcába vágd a kérdést, érted - hátat fordítok a gyümölcsöknek, csípőmet döntöm a pultnak. - Hanem olyan kis kedvesen tudakold meg, hogy mi a pálya az ő részéről - végül is a srác elég őszintének tűnt, Rellonos is, aligha talál ki valami kamut erről, bár lehet éppen azért teszi meg, mert Rellonos. Oké, ez sehogy nem jó, de szerintem akkor sem árt letisztázni ezeket a helyzeteket.
- Tudod, hogy nem fárasztasz soha semmivel - pálcámat húzom ki nadrágom farzsebéből, majd egy intéssel intézem el, hogy a gyümölcsök felszeletelve kerüljenek a tálba, így elégedetten, egy villát nyújtva vendégem felé huppanok le a székre, miközben a tálat csúsztatom az asztalra.
- Elmondod nekem, hogy mit szeretsz benne? Úgy szeretem hallgatni az ilyeneket - mint, amikor a srácok mondják mindig, hogy éppen az aktuális barátnőjükben mit szeretnek. Az vicces, de ez most halálosan komoly és tudni szeretném. Csillogó barnáimat emelem Beliánra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807383#post807383][b]Bánki Zorka - 2020.05.01. 22:17[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807385#post807385][b]Helvey Belián Balázs - 2020.05.01. 22:21[/b][/url]

Bólint pár aprót, hát volt oka, hirtelen kicsit kellemetlen is talán, vagy inkább csak tipikusan az a dolog, ami akkor tök jó volt, utólag pedig vérkínos. Fene se érti ezeket.
- És tényleg jó, nem is gondolok a sok hülye dologra – legalább valami, amit akkor egyszeri alkalommal akart kikapcsolni, most meg eléri, hogy ha nincs is, de nem figyel rá, nem lóg az orra és nem kesereg. Amikor jó az idő, mert ahogy közeledik az idő, úgy romlik kicsit minden vele, de tény, hogy már kevesebbszer vonul el a világ elől, jóval.
- Majd... megpróbálom egyszer. Lehet kibukik belőlem egyszer random, de ha ráfeszülök, akkor az lesz, hogy kb ráüvöltöm szegényre, mert toporgok, annyira az agyamban van. Nem, azt nem kéne – mintha csak magával tárgyalná meg a mondat utolsó felét és napolja is. Bár, most, hogy így ennyire téma, valóban kíváncsi és ez nem épp kellemes. Nem akar totálisan agyatlan tinilány lenni, eleve nem is lány, tini rég volt és akkor, nos, sokkal másabb. Azt meg Mihail nem akarná, hogy olyan legyen, szóval maradnak a jelenlegi beállítások.
- Kincs vagy nekem – nevet fel, de nem azért mert viccesnek véli. A tálra pillant és már lop is belőle, bekapva rágódik egy sort. - Akkor most melyiket? Az, amiért béna voltam, vagy ami a jelen? Egyszerre a kettő kicsit nagy katyvasz lenne – és tényleg kibeszélik a dolgot, mint valami sitcom csendes részében. Szinte hallja a röhögést is, de inkább újabb falatot kap be. Igen, talán most mégis zavarban van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807408#post807408][b]Orion Owens-Graves - 2020.05.02. 06:29[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807409#post807409][b]Bánki Zorka - 2020.05.02. 06:36[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807411#post807411][b]Orion Owens-Graves - 2020.05.02. 06:49[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807414#post807414][b]Bánki Zorka - 2020.05.02. 07:48[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807415#post807415][b]Orion Owens-Graves - 2020.05.02. 08:00[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807416#post807416][b]Bánki Zorka - 2020.05.02. 08:31[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807417#post807417][b]Orion Owens-Graves - 2020.05.02. 08:35[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807418#post807418][b]Bánki Zorka - 2020.05.02. 08:36[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807419#post807419][b]Orion Owens-Graves - 2020.05.02. 08:55[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807421#post807421][b]Bánki Zorka - 2020.05.02. 09:19[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807427#post807427][b]Orion Owens-Graves - 2020.05.02. 10:00[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807434#post807434][b]Bajnóczi Kimoriah - 2020.05.02. 11:21[/b][/url]

- Nagyon helyes! Csak arra koncentrálj, hogy mennyire jó vele, a többi nem számít - erőteljeseket bólogatok, mert kérem szépen itt Bajnóczi Kimoriah jelentkezik a szerelem legnagyobb szakértője. Se. De nem baj, jó tanácsokat, mint laikus, én is tudok adni, plusz, mit csinálnék én, ha találnék magam mellé valakit, szóval annyira nem nyúlhatok mellé. A saját tapasztalat túlzás lenne, de azért csak tudok gondolkodni erről. Talán.
- Szerintem nem bánná. Mármint... ismer, tudja milyen vagy, szóval ha így kérdezel rá, akkor így kérdezel rá - vonom meg vállaimat, miközben egy mangót kapok be és jóízűen kezdem el rágcsálni. Istenem, mennyire jól esik és mennyire megérdemlem. Meglepő, hogy egyáltalán eleget tettem annak, amit éppen kívánok. Vége a világnak, hogy én ezért megmozdultam.
- Pedig mindkettőt tudni szeretném - széles vigyorral pillantok arcára, barnáim egyértelműen csillognak, mert a kíváncsiság úgy tűnik fel benne, mintha muszáj lenne neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807438#post807438][b]Bánki Zorka - 2020.05.02. 11:33[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807444#post807444][b]Orion Owens-Graves - 2020.05.02. 12:04[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807464#post807464][b]Bánki Zorka - 2020.05.02. 15:09[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807502#post807502][b]Helvey Belián Balázs - 2020.05.02. 18:10[/b][/url]

- Vagy épp velem jó. Mert nem tudom csak magam nézni – mert még mindig tanácsokat kap és még mindig furcsa ez, hogy erről és hogyan, de úgy néz ki, ez is épp oly elkerülhetetlen, mint az, hogy ahogy emberek között volt, úgy váltak többek az idegennél jóval többé.
- Tény, tudja, hogy ha elkezdem, akkor kiadok mindent. De ebben még nem vagyok biztos – eszeget ő is, mert abban mindig biztos és ahogy ropog a gyümölcshús a foga alatt, úgy ingatja meg a fejét a vigyorára. Persze, nem megy ki innen, ha valamit kihagy.
- Akkor az elején illik – köhint egyet, fészkelődik, kávét iszik. Húzza az időt, igen. - Pont nekem nem illene ilyet mondani másról, de ő amúgy véla. Fogalmam se volt mi az, amíg... nos, meg nem éreztem, mi is az. Mondjuk úgy, hogy amikor először volt közelebb hozzám, kicsit elvesztettem az eszem és majdnem belementem bármibe, ami csak felbukkanhatott. Ennyire közel volt – és mutatja a hajszálnyit és fejezi ki finoman, hogyan volt a falnak préselve, miközben vágyak korbácsolták. - Szerintem, ha nem hagy ott, simán belemegyek a szexbe is. De lelépett, ott maradtam egyedül meg az értetlen dolgaimmal, szóval érted. Kész voltam – nagyon, és ez is finom megfogalmazás, de arcán látni, mennyire. - És ezért kerültem, mert a szemébe sem tudtam nézni, holott elmagyarázta nagyjából, deeee... hát én ezekhez gyenge vagyok. Utána meg nem tudtam mit kezdeni, mert eszembe jutott és volt az jó is és rossz is. Érted. És érett felnőttként kikerültem, hogy akár hozzám is szólhasson – sóhajt egyet, majd bekap pár falatot és nyammog. Hagy neki időt, ez már amúgy is a múlt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807507#post807507][b]Bajnóczi Kimoriah - 2020.05.02. 18:53[/b][/url]

Egyetértően bólogatok. Igaza van, mert ha a másiknak Belián mellett jó, akkor az is fontos szempont, viszont így, én csak azt látom, hogy mindkettőnek jó a másik mellett, szóval mindenki nyert ezzel az egésszel. És hogy mit? Egymást. A szerelmet, amit éreznek egymás iránt. Ez annyira aaaahw!
Minden szavát csillogó tekintettel és áhítattal hallgatom, ahogy beszélni kezd. Ajkaim elnyílnak az információ sokaságtól. Tehát használta a mágiáját rajta, szóval Belián simán belement volna a szexbe, de Mihail nem tette meg. Mi a fene? Úgy iszom a szavait, ahogy a kép összeáll a fejembe, hogy enni is elfelejtek, mindenféle reakciót képtelen vagyok kipréselni magamból, csak figyelem és hallgatom, ahogy mesél. Az egész úgy kezdődött, hogy használta rajta a mágiáját. Így már teljesen érthető, hogy miért kerülte napokig, miért nem akart a szemébe nézni és találkozni vele, szóval valóban volt rá oka. De baszki, még milyen oka! Szemöldökömet ráncolom, megrázom a fejemet, majd Belián kékjeibe fúrom tekintetemet.
- Ugye nem használja rajtad a mágiát még mindig? Vagyis... érted. Nem manipulál, hogy szeresd, ugye? - nem találkoztam még vélával, fogalmam sincs arról, hogy milyen lehet, de tudom, hogy olykor képesek elérni azt is, hogy egy másik ember öljön értük. - Mielőtt félreértenél, nem vádolom semmivel, csak eszembe jutott, mert végül is, így indult az egész, én meg... én meg aggódom. Boldog vagy, megérdemled ezt a boldogságot, és nem szeretném, ha fájna utána.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807523#post807523][b]Helvey Belián Balázs - 2020.05.02. 21:18[/b][/url]

Ha eddig nem égette be magát teljesen, akkor kicsit majd most, ezzel, vagyis legalább azzal a részével, hogy mennyire nem tudja ő a „konfliktusokat” élőben kezelni, de ha mondjuk a másikkal lenne ilyen, akkor bizony ezerrel tudna mondani mindenféle okot és ötletet, vagy bármi mást, jönne belőle és nem az, hogy na bújj már el. Ehh. Pontosan ilyen az, amikor valaki csak elméletben jó, gyakorlatban pedig... Hát fogalma sincs, ez micsoda. Épp megint egy falatot töm a szájába, hát ide lassan kevés lesz a gyümölcs, nemhogy egy tálnyi. Oké, tény, hogy nem erre készült.
- Nem, nem, nem – rázza meg a fejét. - Mondtam neki, hogy nekem az ijesztő és inkább ne. Csinálok én mindent a magam tempójában – mert valóban lassabb, vagy kényelmetlenebb volt, esetleg bátortalanabb, de valódi és ezen volt a hangsúly. Nem a mágián, amely mégsem kellett és nem azért, mert gyűlöli, hanem csak az illúziót. Hisz felesleges, még ha amúgy úgy minden hevesebb is lenne.
- Nem értem félre, nyugi – mosolyodik el. Aggódik? Meglepi kicsit, nagyon, ahogy az egész viselkedése kezdve a heves örömig, de mosolyog és nagyot sóhajt. - Fogalmam sincs lesz-e utána, vagy mikor, nem érdekel. Bénán indult, de utána végül mégis beszéltünk, ami abból állt, hogy mindent rázúdítottam egy random folyosós találkánál. És ezek után se ment a falnak fejjel – neveti el magát. Igazából tökéletesen lefesti, hogy mennyire nyomorult volt ebben az egészben és most hol  vannak mégis, ami már-már kicsit, belegondolva, meglepő. - Látod? Igazi béna vagyok. Tuti elszúrok valamit...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807525#post807525][b]Bajnóczi Kimoriah - 2020.05.02. 21:49[/b][/url]

Megkönnyebbült sóhajt engedek ki, ami nemhogy diszkrét, de még olyan hangos is mellé, hogy valószínűleg Rin is hallja velünk szemben. Aprókat bólogatok, mert így máris jobban tetszik a helyzet. Szóval mondta neki, hogy ne, és a másik ennek eleget tesz. Ha jól tudom, akkor egy alapvető valami így is motoszkál az emberben, ha a közelében van, de talán az annyira nem vészes már. Boldog mellette, látszik rajta, és ezt semmi pénzért nem ingatnám meg, csak... csak egyszerűen hangot kellett adnom az aggodalmamnak, de így már feleslegesen tenném.
- Mindezek alapján én kimerem jelenteni, hogy ő is szerelmes - vigyorodom el szélesen, miközben egy málnát dobok a számba. Szinte elolvad benne, jólesően nyammogok rajta kicsit, mielőtt ismét megszólalnék. - Semmit nem fogsz elszúrni. Boldog vagy és szerelmes, ebben nem lehet elszúrni semmit. Önmagadat adtad eddig is, tudja milyen vagy, és melletted van. Nem lesz baj - szélesen vigyorgok rá. Az a vigyor már lassan tényleg levakarhatatlan lesz az arcomról, amiért ilyen boldog dolgokról beszélgetünk. - Akkor most jöhet a másik. Regélj nekem, mert borzasztóan érdekel, és bevallom, kíváncsi vagyok - térdemre könyökölök, felfelé sandítgatok Beliánra, barnáim csillognak, mint egy kislánynak, aki éppen az esti mesét várja. Bírom az ilyen történeteket, de azokat még jobban, amikor egy olyan ember meséli őket, aki fontos nekem. Kellemes a hasznossal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807527#post807527][b]Helvey Belián Balázs - 2020.05.02. 22:03[/b][/url]

Hát azért kicsit meglepi. No nem az, amiket csinál, azok már az előbb is, inkább az, hogy talán bele sem gondolt, hogy ennyire szívén viseli a dolgokat és aggódik, örül, bármit csinál. Megint utólag és lassan esik le neki, hogy úgy barátkozott, hogy észre sem vette - tekintsük el, hogy néha mi sikerült, amivel szintén nincs baj. Ő meg malmozik az ujjaival.
- Akkor ez most olyan beszélgetős izé, amit a barátok tolnak? - emeli rá tekintetét, mert nem érzi vallatásnak sem, csak na. Tessék, ékes példája annak, hogy mindent ki kell mondania.
- Igen? Jaj, szerelmes. Jaj - oké, újdonság ez? Mégis, érzi, hogy arca ég és melege van. És akkor most ezt Kim mondta, nem is ő. Megkattant, orvost neki. - Tudod, én egy hullámvasút vagyok. Ma nagyon jó, aztán telik két nap és süllyedek. Nem küldöm el a fenébe, mert hát eleve előtte voltunk, de érted. Nem egyszerű - rágja meg az alsóajkát, lesz még mélyebben is, nem mondja, hogy ki akarja várni. Mindegy. Majd kiderül, hogy mennyire élhető ez mégis, hosszabb távon.
- Várj, egy kicsit rendeznem kell a gondolataim, mert most szét vannak esve. Kimászok a béna múltból - nevet egy sort, át is gyűri az arcát. Már nem feszeng a széken, ellenben lehet a kávé kevés ide, inni viszont nem akar. - Igazából az egészben pont ezt szeretem. Hogy valódi, nem egy olyan mágikus illúzió, amitől a kútba is simán beleugranék. Hogy akkor azt elengedni és akkor vigyen a víz, amilyen lesz. És aztán bukkanok magamban olyan dolgokra, hogy ihaj...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807536#post807536][b]Bajnóczi Kimoriah - 2020.05.02. 23:33[/b][/url]

- Igen, ez egy olyan beszélgetős izé - kissé talán ábrándos tekintettel pillantgatok fel Beliánra. A boldogság őszintén jár át, ahogy figyelem a reakcióit mindenre, amit produkál a témával kapcsolatban és a szívem repes, hogy valóban szerelmes, és ezt ki is mondta. Nekem mondta ki, így immár valóban elkönyvelem magam, hogy a kapcsolat, ami eddig kettőnk között volt, hivatalosan is baráti kapcsolattá avanzsálódott.
- Semmi nem egyszerű, ráadásul ő véla. Ne akard látni kikelni önmagából, mert ijesztő a látvány, szóval vigyázz rá - komolyodok el egy pillanatra. Én ugye még nem láttam vélát dühösnek, de a leírások alapján nem is akarok találkozni vele, mert borzasztó látvány lehet. A kétélűsége az egésznek, hogy az alapvetően gyönyörű és csodálatos lények, konkrétan kifordulnak önmagukból, ha dühösek.
Türelmesen, a gyümölcsök között válogatva, majd a szimpatikus darabokon nyammogva várom, hogy Belián kicsit összeszedje magát. Mosolyogva hallgatom a szavait.
- Azt szereted benne, hogy valódi. Mint az érzelmek, amiket érzel. Ez olyan széééép - hirtelen egyenesedem ki és ölelem magamhoz szorosan ismét. Kissé eltávolodom tőle, mikor újra megszólalok. - Nagyon örülök nektek. Komolyan. Elmondani nem tudom mennyire - és megint a nyakában vagyok, örömködve ölelem magamhoz, mert boldoggá tesz. Nagyon boldoggá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807537#post807537][b]Helvey Belián Balázs - 2020.05.02. 23:52[/b][/url]

- Jó, ez most túl új dolog - szusszan. Persze, beszéltek meg már dolgokat, ott vannak a növények, vagy ha kérdezi az iskolájáról, mi megy, hogy megy, de ezek itt érzések, úgymond olyan dolgok, amikre a szemérmesebb azt mondja, intim és nem beszél róla. Ő is az, nem a magamutogató fajta, csak épp neki minden beszélgetés, ami komolyabb, nehéz mellé. De akkor barát, oké.
- Ijesztő? Ezt hogy érted? - persze, nem akarja ő abba sodorni, elvégre amikor volt az elbeszélgetést, pont valamiért ösztönösen ment oda, hogy ezt elkerülje. De hogy ijesztő? Ez vagy új, vagy nem figyelt oda. - Vigyázok én mindenre is. Azt hiszem. Próbáltam a hisztis felem kivonni, de hát marasztalt - mosolyog egy sort, mert valójában nem volt ideje előjönnie annak a rossz érzésnek, se idő, se alkalom, el volt minden simítva. Akkor is, még benne van, hogy ezzel még gondok lehetnek. Volt egy tiltakozás Odett tekintetében, mikor azt mondta a házban, hogy őt ne szeressék, ami saját magára emlékeztette, régebbről, pont így volt vele. És lám, most hagyta és mennyivel másabb. Jobb. Sóhajt egyet.
- Igen - megint elkapják, ő meg dől előre, bele az ölelésbe és kapaszkodik. Jó kérdés az, mit szeret, mert igazából akkor lennie kell olyannak is, amit nem? Vagy egy nagyon rózsaszín köd? Meglehet. Még most is néha rácsodálkozik.
- De persze ott a mosolya is, az sem utolsó dolog. Vagy amikor átölel. Azt hiszem arra volt a legnagyobb szükségem, hogy valaki ilyet csináljon velem, megsimogassa a hátam. Nesze, kezesfarkas - nevet fel, miközben átölelve szusszan egyet. Sok mindenre volt szüksége. De attól még benne sok mindent maradt. - Nagyon aranyos ez tőled. Tényleg. Én... nem tudom mit mondjak erre...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=807538#post807538][b]Bajnóczi Kimoriah - 2020.05.03. 00:21[/b][/url]

- Majd hozzászoksz - legyintgetek párat, mert a lényeg most egyáltalán nem ezen van. Mármint oké, ez is fontos, de engem sokkal jobban leköt Belián zavara és a pirulás, amelynek a maradéka még mindig arcán van, pedig csak beszélünk róla.
- Ezt lehet nem nekem kellene elmondanom amúgy... - alsó ajkamba harapok, mert eszembe sem jutott, hogy ő esetleg nem tudja, milyen egy véla olyankor, amikor kiengedi magából a dühét egy adott helyzetben. Aprót rázok fejemen. - Kérdezz rá nála, biztos elmondja neked, és ha ő marasztalt, akkor nem gáz. Látod? Szerette volna, hogy maradj, még akkor is, ha rossz napod volt... nagyon rossz - szemöldökömet ráncolom. Ez a téma még mindig nagyon megérinti a lelkem. A tudat, hogy az előttem ülőnek, a hegekből kiindulva már nem kellene itt ülnie előttem, mérhetetlen értetlenséget érzek. Ő az én hősöm. Mert mindezek után is tartja magát és éli a mindennapjait. Voltak, vannak és lesznek is hullámvölgyek, de attól még él.
Mit sem törődök a válasszal, mert már ölelem is magamhoz megint, esélyt sem adva arra, hogy eltávolodjon, csak szorítom és szorítom magamhoz, azonban, amikor folytatja, szélesen mosolyogva távolodom el, hogy valóban tudjak rá figyelni. Mármint érdemben is.
- Mindent szeretsz benne - vigyorom lesz egy halvány mosoly. - Mert ott van neked bármilyen is legyél - óvatosan bököm meg mellkasát és nevetek fel vele a jelzőn. Igen, ez most nagyon illik ide, végül amikor nevetésem csillapodik, csak egy visszafogott mosollyal kapom el kékjeit.
- Semmit nem kell mondanod, de ha legközelebb is így kell megtudnom bármit, akkor esküszöm sodrófával kergetlek végig a falun.