A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

Nem azt mondom, hogy pánikolok, egyáltalán nem, de, vagyis pánikolok is és dühös is vagyok. Elküldtem, hogy mit szeretnék, de nem ezt kértem, és nem azért hoztam magammal Nellit, hogy ez legyen a vége. Annyi történt, hogy túl jó beadandókat írtam a nevében, és mivel a másik két kölyök a legkevésbé sem szimpatikus nekem, akiket választhattam erre az útra. Mondjuk jobb is, mert az a másodikos, rókaképű lány meg a szülei egy ilyen banális esetnél egész biztos, hogy az egész karrieremet megölték volna.
- Biztos, hogy franciaágy?
Kérdezem végül reményvesztetten, pedig legyünk őszinték, jól látható, hogy az. Nem hiszem el, hogy ilyen helyzetbe keveredtem. Két egyágyas, egymás melletti szobát kértem. Én előadó is leszek ezen a konferencián, koncentrálnom kell, de úgy, hogy ő mellettem fekszik, nem fog menni. Sóhajtva nézem az ágyat, kínban vagyok. Azt szerettem volna, ha egy kicsit vidámabb lesz, eljön, segít nekem az előkészületekben, elmegy várost nézni, kiszakad Bogolyfalváról. De nem. Ez így nem olyan egyszerű.
- Alszom a földön, jó? Megoldjuk. Ne haragudj, én tényleg két egyágyasat kértem, vissza is igazolták.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=853908#post853908][b]Farkasházy Rudolf - 2022.10.06. 12:51[/b][/url]

Nem azt mondom, hogy pánikolok, egyáltalán nem, de, vagyis pánikolok is és dühös is vagyok. Elküldtem, hogy mit szeretnék, de nem ezt kértem, és nem azért hoztam magammal Nellit, hogy ez legyen a vége. Annyi történt, hogy túl jó beadandókat írtam a nevében, és mivel a másik két kölyök a legkevésbé sem szimpatikus nekem, akiket választhattam erre az útra. Mondjuk jobb is, mert az a másodikos, rókaképű lány meg a szülei egy ilyen banális esetnél egész biztos, hogy az egész karrieremet megölték volna.
- Biztos, hogy franciaágy?
Kérdezem végül reményvesztetten, pedig legyünk őszinték, jól látható, hogy az. Nem hiszem el, hogy ilyen helyzetbe keveredtem. Két egyágyas, egymás melletti szobát kértem. Én előadó is leszek ezen a konferencián, koncentrálnom kell, de úgy, hogy ő mellettem fekszik, nem fog menni. Sóhajtva nézem az ágyat, kínban vagyok. Azt szerettem volna, ha egy kicsit vidámabb lesz, eljön, segít nekem az előkészületekben, elmegy várost nézni, kiszakad Bogolyfalváról. De nem. Ez így nem olyan egyszerű.
- Alszom a földön, jó? Megoldjuk. Ne haragudj, én tényleg két egyágyasat kértem, vissza is igazolták.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=853911#post853911][b]Bánffy-Vass Petronella - 2022.10.06. 15:45[/b][/url]

Nyílik a hotelszoba ajtaja. Hangulatos kis hely. Vörös buksimat izgatottan kapkodom ide-oda, amíg meg nem pillantom a helyiség közepén elhelyezett csomagjainkat. Látszik, hogy melyik tartozik hozzám és melyik a férfihoz. Nem csupán abból, hogy az enyém mind amolyan „nőcis”, kissé csillogó bőrönd, hanem abból is, hogy a hozzám tartozókból kisezer van, míg Dolfi azért valamivel kevesebb csomaggal érkezett. És használtam tértágító bűbájt. Mi lett volna, hogyha nem? Ezzel persze nem foglalkozom én magam, csupán szemléltetem a helyzet komolyságát. Ide-oda dülöngélek magassarkús kis lábaimon, arcomon kislányos báj tintájával átitatott mosoly. Óvatosan eresztem szabadjára vékonyka kezeim ujjait nadrágom zsebéből, hogy a férfi kezébe csúsztassam őket. Most nem lát senki. Kell ez az aprócska pillanat. Ekkor hallom meg szavait. Szürkéim azonnal az ágy irányába fordulnak olyan sebességgel, hogy majdnem megfordulnak koponyámban. Szemöldökeim sem maradnak restek, azon nyomban összehúzom őket. Nincsen ellenemre a franciaágy, de valóban nem ez volt a cél… vagy mégis? Előre lépek egyet – így háttal maradva Dolfinak – és fejemet kissé oldalra döntve mérem fel a terepet.
– Annak tűnik – felelem álmosnak ható, vékony hangomon. Lassan felé fordulva engedek meg egy gyanakvó tekintetet, de hamar eloszlatom kétségeimet. Nem akarom ezt az izgalmasnak ígérkező élményt elrontani. – Ööö – kezdem óvatosan. – Mi lenne, ha…? – húzódik játékos mosolyra vöröslő ajkam, majd a férfi elé lépek, átnyúlok jobb válla felett, és betolom az ajtót. Az félhangosan becsapódik, én pedig macskaléptekkel az ágy felé indulok. Félúton magamra vetem szerválformámat – hiszen már sötétedés után vagyunk – és az ágy végébe pattanok. Halkan dorombolva gömbölyödök oda, miközben macskaszemeim Dolfira emelem. Így jó?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=853918#post853918][b]Farkasházy Rudolf - 2022.10.06. 19:22[/b][/url]

Az érintése, az az apró  lopott kis pillanat mindennél többet jelent az adott helyzetben. Érezni őt, a bőre melegét, olyan, mintha messzire űzne minden rosszat, mindent, ami kellemetlen. Csak ő és én, csakhogy én meg akartam őrizni a szabadságát, azt, hogy joga legyen dönteni. Hogy ha ő akarja, akkor kössön ki az ágyamban, vagy én az övében,  és ne azért, mert nincs más opciónk. Elmélkedésemből az ajtó csapódása rángat ki, és a következő pillanatban már csak átváltozott alakját nézhetem.
- Látom, ahogy mosolyogsz a bajszod alatt.
Mocosan nézek végig rajta, de az ajkaim szegletében ott a mosoly is, ami elárulja, hogy én is. Mellé telepedve, elfekszem az ágyon, és nagyot sóhajtok.
- Remélem, hogy azért ezt sehol sem tüntetik fel. Én tisztességes úriember vagyok, nem kezdek a diákjaimmal románcot.
Finom utás azért arra, hogy jó lenne, ha már inkább más minőségben lenne mellettem. Ne kapkodjak, tudom, tudom. De rohanni akarok, nagyon, és tudom, hogy ez nem a leghelyesebb, amire vágyhatok.
- Ha szépen megkérlek, ember leszel egy kicsit?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=853957#post853957][b]Bánffy-Vass Petronella - 2022.10.07. 13:40[/b][/url]

Eszem ágában sincsen ebben a formában maradni, csupán oldani szerettem volna a feszültséget. Nem mondom, hogy nekem nincsenek pillangók a gyomromban az előállt helyzettől, elvégre a csókon és apróbb érintéseken kívül semmi más nem történt közöttünk. Jól van… egyszer, amikor kissé „bemindenezve” volt Dolfi otthon, én pedig belopództam, akkor volt egy majdnem-együtt-alvás. Azonban semmi több. S most arra gondolva, hogy egymás mellett fekszünk majd a sötétben, háton – akár egy amish házaspár – és a legnagyobb csöndben a mennyezetet bámuljuk… elképzelhetetlennek tartom. Össze fogunk bújni? Fogjuk egymás kezét? Tényleg a padlón fog aludni? De furcsa ez az egész; erről egyre csak tekergő farkincám árulkodhat egyedül, illetve a felém közeledő férfi vizsgálására tágulnak macskapupilláim. Letelepedik mellém, én pedig hosszú pilláimmal, cica-fürkészve figyelem őt. Kérésének eleget téve akkurátus visszaalakulásomat nézheti végig, majd mikor minden emberi formám helyére kerül, kecses kis lábaimat az ágyról kissé oldalazva, de keresztezve figyelem őt.
– Tudom, hogy te tisztességes vagy – nyomom meg a „te” szócskát, ezzel sugallva, hogy valójában nincsen ellenemre a helyzet. – Csak először, bevallom, meglepett a helyzet. Az egy ágy… – kezdek zavaromban vékonyka ujjaimmal a lepedővel játszani magam előtt. – Még az egy szobát is elfelejtettem – mosolygok fel a férfira.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=853965#post853965][b]Farkasházy Rudolf - 2022.10.07. 18:44[/b][/url]

- Engem is.
Örülök, hogy eleget tett a kérésemnek, és láthatom őt. Egész úton lopva figyeltem, de annyira sok ember volt körülöttünk, annyira nem lett volna illő arról beszélnünk, hogy mi lenne, ha, hogy itt nem ismernek minket igazán, csak egy nő, aki velem jött, aki lehet a párom, lehet a segédem, de nem feltétlenül kell azt mondani, hogy a diákom.
- Szeretném, ha levizsgáznál idén. Tudom, hogy szeretsz diák lenni, Martha, de én már nem tudom tovább elviselni, hogy az vagy, mert akarlak téged. Vissza akarlak szerezni, és nem azt akarom, hogy titkolóznunk kelljen. Én nem akarlak rejtegetni, hanem, olyan ember akarok lenni, aki igenis megfogja a kezed, megcsókol téged, felvállal. Már, persze, ha te felvállalnál.
Teszem hozzá ezt még finoman, mert lássuk be, ehhez ő is kell. Együtt kell akarnunk, és imádom, hogy ő egy macska, de én már nem biztos, hogy egér akarok lenni.
- Itt most csak te vagy és én. El kell ezt döntenünk.