37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] 2 » Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 14:57 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Egyszer minden jónak végeszakad, természetesen nem örökre és néha jobb dolgok következnek utána. Már vagy három órája vége volt a szezon utolsó mérkőzésének és a csapat ezt is sikerrel vette, mondhatjuk. Így rövid átvedlés után érkeztünk meg az ünnepélyre, ahol a hangulat már megalapozottan indult.
Az ünneplés része volt a balkonon az ünneplés a tömeggel, ide senki nem hozott családot, szóval én is hajlandó voltam Majától egy kis időre búcsút venni, azaz kb egy órára. Aztán utána kezdődött el igazán az este,  Egy darabig kis édes voltam és Maja kezét fogva settenkedtem egyik helyről a másikra, de az időérzékem egyre rosszabb és azt hiszem, már túl hosszú ideje nem láttam. Kis vihogással léptem közelebb Thomashoz, aki a kezembe nyomta a rózsaszín löttyös poharat, én pedig sanda mosollyal ittam bele, kissé ringatózva a zenére, majd elővettem a telefonomat, hogy felhívjam az asszonyt, merre is jár. Csiripcsiripcsiripcsiririip.
- Vedd feeeeel - dúdolgattam magam elé, együtt ringatózva most már Matsyvel.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 14:59 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Nagy örülés, boldogságok és zsivaj. Ezzel lehetne jellemezni az elmúlt órákat. Már a meccs alatt is egészen más volt érezhetően a hangulat, mint máskor. A szokásoshoz képest is nagyobb volt a hang és az emberek jobban készültek erre a bizonyos végszóra. Ez órákkal később sem múlt el, inkább felfokozódott, bár azt még ő is tudta, hogy ehhez volt segítség. Egy-két ital, és olyan táncmozdulatokat látott egyik-másik fiútól, amit határozottan állíthat, hogy nem is létezik. Pláne nem zene nélkül.
- Szívecske. Mi a baj? - aggodalmaskodott, miközben felvette az addig táskájában rezgő telefonját. Nem nagyon értette a dolgot, hiszen nem olyan régen még látta is, most nem találja a tömegben ugyan, ami azért zavarja, de neki jó itt hátul. Nincs fényképészhad - így is kihúzta egyből már Hannah -, buta kérdések, meg jól el is volt pár lánnyal.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:00 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


A firkászok éppen messze jártak a partytól, pedig Istenemre mondom, hogy tényleg elememben voltam. Már legalább három perce szónokoltam a szobanövénynek a sarokban, arról, hogy hogyan is teljesítettünk a szezonban, meg hogyan lesznek hármasikreim, mire Mats elhúzott onnan, hogy inkább táncoljunk. Mihael jó hosszú ideje eltűnt már a mosdóban, így a zene sem volt az igazi, de minket ez nem zavart, pláne nem ma. Attól még tök jól lehetett táncolni és a nagy ugrálás közepette még telefonálni is készültem. Csak kétszer sikerült bekapcsolni az unikornisos appot, mielőtt eltaláltam volna a névjegyet.
Egy darabig hallgattam a csiripelést a kagylóban, majd az Atemlos felhangzása végett sos ugrálás kezdődött a triónkban, így valahogy el is felejtődött a dolog a részemről, míg Thomas nem szólt. Mármint bele a telefonba, nem nekem, az túl baráti lett volna a részéről.
"Hallo?!"
- Iiiiigen, két dupla sajtburger lesz!
- Őszintén, ti most kivel beszéltek? - törtem ki röhögésben, visszaszerezve a mobilt és a fülemhez tartottam. - Aaaaa Fehérházzal beszélek?
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:02 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


A kisebb kitérője után éppen a tömeg sodrásába keveredett, ahogy valami dallamosabb szám indult el. Vigyorogva követte a már ismerősebb arcokat, közben a telefon már a füléhez is került. Igyekezett nagyon odakoncentrálni, de tök furcsa grimaszokat vágva próbálta értelmezni amiket hall. Volt egy halvány sejtése, hogy itt valami nagyon nem kerek. Pláne, hogy a hangok nem voltak teljesen ismerősek, de ismeretlenek se.
- Lewy? Sajtburger? - Nem mondhatná, hogy bármit értelmezett volna, pont ezért értetlenül állt meg nem foglalkozva vele, hogy éppen útakadályt képez. Azért szépen kikerülgették. A középen lévő színpad felé pillantott, utoljára ott látta az egész csapatot, de hiába ágaskodott, csak ugráló emberek jobbra meg balra is... Így inkább kikerült pár asztalt meg embert, kicsit fennakadva valakiben. Bocsánat, elnézést, sajnálom társaságában inkább igyekezett felelni a telefonba. - Háát nem, nem azzal. Miért az unikornisos dalt éneklitek? Nem is ez a szöveg!
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:03 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Az ugrálástól az ember lába kissé görcsölni kezdett, mert hát azért ma már túl sok volt a fizikai aktivitás, de ez se engem, se a többieket nem érdekelte, túlságosan is fontos volt most, hogy mindent beleadtunk az év során és hogy jövőre még nagyobb sikereket helyeztünk kilátásba. Én például két teljes puncskockát be akarok tömni az arcomba egyszerre, mert a pezsi mellé ma csak másfél fért be.
A többiek gyanús telefonálásba kezdtek egy tök ugyanolyan mobilról, mint az enyém, szóval végül kifeszegettem Mats kezéből és a puncskockákat vettem ismét szemügyre, miközben beleszóltam.
- Schade. Pedig szép lett volna, meg akartam kérdezni a Thrkamp bácsit, mivel mossa a haját. Már nem? Az előbb még az ment. De most kivel beszélek? - kérdeztem kissé összezavarodva a dolgokon és sűrűn pislogva igyekeztem megállítani a forgó sütisasztalt. Azt hiszem, mondhatjuk kis jóindulattal, hogy a helyzet magaslatán álltam. - És miért hívott? Fontos telegonálni valóm van. Fel kell hívnom a feleségem.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:04 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Hát Majának halvány lila füstje sincs, piros volt meccs alatt, de most az se segíti ki, milyen bácsiról van szó és mért fontos a haja. Kezdhette volna furának érezni a beszélgetést, de viccesnek gondolván inkább csak vigyorogva néhány táncmozdulattal tört előre és nézelődött. Az egyik asztalon volt pár muffin, egy kék mázasat hamar lenyúlt, mielőtt beleharapott volna viszont még csak megnyikkant pár hümmögésen túl is.
- Weeeee aaare the chaaaampions of the woooorld. - Nevetett, miközben beleénekelte a telefonba, mert ahogy hallotta, valaki a túloldalon nála is rosszabbul ejtette a szót vagy elfelejtette a szöveget, vagy csak azt, melyik sor jön. Nem lehetetlen. - De hát Te hívtál fel! Kit akarsz mást felhívni?
Kicsit riadt meglepődéssel próbálta kibogozni, hogy most így ennyire benézett vagy ő, vagy Lewy valamit, de gyanúsan kezdett valami elcsúszni. Inkább kérdezett, teli szájjal persze, hogy máshogy, éppen hála a sajtburgernek megéhezett. De az utolsó szót azért eléggé nyomatékossá tette.
- Mert hol a feleséged?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:06 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Thomas nem sokkal később arccal a földön kötött ki, amiért a többiek még ki is röhögték, jó baráthoz méltóan. Én csak érdeklődve pislogtam, hogy most éppen mi is történik, de aztán hamar visszatértem az ismeretlen nőhöz a telefonban, meg a puncskockákhoz, amikből hirtelen naaaaaagyon sok lett, én pedig meg akartam enni. Az összeset. Egyszerre. Szóval kis szerencsétlenkedés után sikerült is a tiltakozó süteményt a számba tömni és tovább szorongattam a forgó asztalt, miután teli szájjal kiabáltam, hogy "nó thájm fo lúzösz"
- Én? De hogy, ha azt sem tudom, kivel beszélek? - kezdtem rettenetesen kétségbeesni ezt illetően, de aztán megláttam a sárga mázzal bevont, mangó ízesítésű fánkot és úgy éreztem, rögtön meg kell szereznem, belehalok, ha nem lehet az enyém. Nagy lendülettel indultam el és még nagyobbal estem pofára, amire hangos visítás volt a válasz, majd Sebby lendületesen felült és beverte a fejét az asztalba, de ez nem gátolta meg a mutogatásban és abban, hogy tovább vihogjon.
- Nem tudom! Ha tudnám, nem akarnám felhívni. Pedig akarom. Meg felhívni is - vigyorodtam el sokatmondóan, majd a kezem a fejem alá vágva pillogtam pár pillanatig a plafonra, majd nagy sóhajjal tápászkodtam fel, szintén nagyot koppanva a fán. A fájdalom csak a fánkig tartott. - Te tudod?
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:07 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Olyannyira lekötötték a sütik, hogy még a táncikálásba is belefeledkezett és egyhelyben folytatta. Aztán csak akkor eszmélt fel, mikor megérkezett a "kivel beszélek" aggodalom. Pislogott maga elé, Lenyelte a falatot, aztán a legnagyobb természetességgel segítette ki.
- Egyértelműen Velem. Mit gondoltál? Hogy rózsaszín unipaci vagyok, szárnyakkal, meg van a popsimon csillagtetkó?
Még Lewynek van mentsége addig a kicsilánynak aligha arra, hogy az esze egyébként miért eddig terjed csak néha. Lehet a sok cukorbevitel. Hiába vigyáz, ez már az agyára ment úgy tűnik. Gyorsan el is szontyolodott az utolsó két harapásnyi muffinra meredve. Nem tudta megegye-e vagy sem. Inkább lassan kiért az utolsó asztalokhoz és éppen meglátta a szőke fejet, ami az egyik asztal alól lógott ki hadonászva vele szemben. Nagy lelkesen integetett a hajtófiúnak, mikor a tekintetük nagyjából találkozott.
- Ühm. Öhm. Nézted már magad mögött? - Kisebb hebegéssel nyögte ki, ahogy a naagyon jól ismert frizurát kiszúrva közelítette meg. Bár elbizonytalanodott, hogy most akkor tényleg őt akarta-e keresni, vagy sem. Vagy mást. Utóbbi esetben nyilván mélyen elszomorodna, vagy nem is tudja, ilyen lehetséges? - Már ha Őt keresed.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:08 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


A válaszra végigfutott a hátamon a hideg és egészen pocsékul is éreztem magamat a plafonra meredve. Mintha ilyen kvizizé játékban lettem volna, ahol kérdezgetnek és aztán lecsúszol a csúszdán, bele a csokimedencébe. Vagy az nem az volt...? Az ajkam lebiggyesztve nyünnyögtem pár pillanatig, de aztán ismét eszembe jutott a mangós fánk, szóval kénytelen voltam felkelni és az asztal tartalmát kezdtem bámulni pár pillanatig. Annyira örökmozgó volt! Nem nevelték meg a szülei biztos.
- Uuuuunipaci. Melyik? Az a réjnp...... á hagyjuk - miután háromszor akadtam el a lóállat nevében, inkább elengedtem a dolgot és a citromsárga fánkot félig az arcomba tömve bámultam  velem szemben lévő falat.  
Sebby közben retardáltan integetve kétszer is térdhajlaton vágott, mire kénytelen voltam combon rúgni, miközben a fánk  még mindig a számból lógott ki és a telefonos nőci utasítására megfordultam.
- Igen, megtaláltam!  Köszönöm random-telefonközpontos-nő - tettem le, majd csillogó szemmel sétáltam oda lazán Majához. A pillantásomban az igaz szerelem tükröződött, szóval felé nyújtottam a kezem.... majd megszereztem a muffin maradékát és azt IS az arcomba tömtem.
- Fia tita. Kereftelek. - tartottam a kezem a szám előtt, míg eljutottam odáig, hogy lenyeljem a sütit, majd retardált röhögéssel nyomtam hatalmas, cukormázas puszit Maja arcára.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:10 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


- Rainbow Dash. Ő a kedvencem, szép színes a sörénye, és tök szép kék. De ezt már megbeszéltük.
Mert hogy evidensnek vette Maja, hogy mostanra csak leesett, hogy egymással beszélgetnek. Vagy lehet Maja se gondolt ebbe bele, csak már fecsegett. De az tény, hogy ez egy nyílt titok volt a navinésről. Hát milyen cuki már az a kis drága. Persze az exkabaláját nem überelheti. No.
- Nem is vagyok néni. Se központos. - Maja hangja elhalkult és kicsit morcosan válaszolt, a telefon még mindig a fülecskéjére volt gyógyulva, mikor Lewy elvette a muffinmaradékot. Azzal annyira nem is törődött. Lezárta a telefont, aztán eltette a táskájába.
- Ühhüm, tudom. Akartál hííívni. De miért? - Aztán a sütis, nyálas puszira végül csak elvigyorodott és kicsit oldalra billentve a fejét nézett rajta végig. Hát nem tűnt valami magabiztosnak és egyszerűnek mozgásban. Túl sok volt az eperlé, bizonyosan. Aztán úúú, zene, jó szám. Látta, hogy éppen elfogy a maradék étel a Drága szájából, így a keze után kapott.
- Táááncolunk?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:24 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


A telefonos hölgy valami kék pónit emlegetett, így nagyjából fel is rémlett előttem a póni képe, de kalasnyikov volt nála és tüzet nyitott a hupikék törpikékre, éppen ezért el is hessegettem gyorsan a rémképet. Végül búcsút mondtam a néninek, letettem a telefont és zsebre vágtam, legalábbis azt hiszem, hogy  a saját zsebem volt, miközben tudatosult bennem, hogy Jaaa amúgy itt van Maja.
Szóval miután megszereztem a kék muffin maradványait és sikeresen az arcomba gyűrtem, azért tudatosítottam az asszonyban, hogy kerestem.
- Mert kerestelek és nem láttalak és hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiányoztál - hadartam le, kisebb akadásokkal, miután ragadós puszit nyomtam az arcára. Miért van mindenen ilyen tök fincsi cukormáz? Most már Maján is. Szóval mielőtt komolyabban végiggondoltam volna, végignyaltam az arcát.
Végül a hölgy a kezem után kapott, én meg még pár pillanatig pislogtam bizonytalanul, mielőtt bólinthattam volna.
- Öööööö persze, miért ne? - kuncogtam magam elé, elképzelve a jelenetet, aztán utána baktattam a táncparkettre, hogy aztán fülelni kezdjek, milyen zene is megy éppen. - Van zene?
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:26 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Bár a lelkecskéjének hihetetlenül jól esett, hogy hiányolta őt, ettől még nem billentek a helyükre a kockák. Tanácstalanul rázta meg a fejét, aztán vigyorogva törölte le a rózsaszín elkenődést a lengyel arcáról, majd egy puszinyomot hagyott inkább neki helyette.
- Abban a rettenetes negyed órában, még kimentem és vissza? - Hiába vol hiiiihetetlen cuki az egész és amúgy tényleg teljesen bumm meg lufik és konfetti, ezt nem tudta magában tartani még az alsó ajkát beharapva figyelte. Éppen nagyon szépen folytatta volna a mondókáját, mikor a nyálas művelet miatt összeakadt a nyelve motyogássá. Nem tudta nem elnevetni magát. Legalább a kérdése, vagyis inkább kérése célba ért, amitől nagy boldogan tartott előre, ahol nem ütköznek asztalba, meg székbe legalább.
- Szeretlek, te Dilis. De ugye tudod, hogy engem hívtatok fel az előbb?
Bizonytalanul kérdezte még a tekintetét próbálta elcsípni, valahogy érezte, hogy ez most nem lesz egyszerű kör. Inkább ő csak elkezdett mozogni bólogatás után a zene ritmusára Lewyt a kezeivel húzva kicsit maga felé.
- Rendben vagy azért, szívecske?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:28 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Az arcom törölgetésébe kezdett, mire majdnem felvinnyogtam, hogy ne bántson, de végül nem fájt, szóval csendesen pislogtam rá szép pillantással. Nagyon kell ám értékelni, ha a nőd a szezonzáró után sem bánt, mert az azt jelenti, hogy röpködnek a szívecskék és megértés van és love.
- Negyed óra? Igen. Rettenetes volt! - még bootholtam az információt, mert hát szerintem az nem is annyi volt, de neeeem baj. Legyen neki igaza, nőből van, ők tudnak finom sütiket csinálni és többnyire igazuk van. Meg ő kicsit kevesebb baracklevet ivott, mint amennyit mi beszippantottunk a fiúkkal csoportosan.
Végül csak összenyálaztam, amitől nevetésben tört ki, én meg elégedett kölyökkutya képpel figyeltem az arcát. Bizony nevet éééés ez miattam van emberek. Cssaaaaakis miattam.
- Igen? Nem - kuncogtam a vállára döntve kicsit a fejemet, mert az őszintét megvallva, egy pillanatra megint elkezdett brékelni a szoba, de utána már helyben maradt! Minden rendben van, veszély elhárítva! - Neeemv agyok dilis...
A parkettre érve Maja kis bólogatásba kezdett, majd a zenével összhangban kezdett mozogni, hogy aztán közelebb húzzon. Kissé elmosolyodva csúsztattam a karomat a derekára és lazán megvontam a vállamat.
- Én mindig. Csak van amikor egy kicsit jobb az egyensúlyom. - nevettem el magam, inkább csak ringatózva az időközben előkerült zenére. Ameddig nincs pörgős, én sem vagyok bulibáró.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:29 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


- Körülbelül igen. Gondoltam elbulizol a fiúkkal.
Igazából ez tényleg így volt, szívesen totyogott arrébb és hagyta, hogy boldogan csinálja, amit szeret. Jó volt látni hogy örül, élvezi és minden szivárványosan napsütéses. Még így éjjel is. Ügyesen állt félre, ha arról volt szó. Persze az eredeti indíttatás az volt, hogy kimegy a női részleggel mosdó meg beszélgetés címen. Utóbbiban nem egy penge, na, az nyilván skippelős lett volna. Aztán elég hamar borult ez, kicsit sem bánta mondjuk.
- Igen. És fogalmam sincs honnan szereztem volna sajtburgert... mondjuk én is megéheztem ettől, szörnyű. Biztos nem a Fehérházból. - Vigyorogva simított végig a haján oldalt, nem túrt bele a frizurájába, bár ahogy elnézte, annak már lassan mindegy volt. Deeee most nem is egészen ő volt a hibás! - Deee, de nem baj. - Szereti, nagyon, és ez is vele jár, ezt is imádja. Ilyen, amikor az ember felkerül oda a magasba, beleragad a vattacukros rózsaszín felhőbe, és bizony a teljes csomag után dobálja a szívecskéket.
- De azért szólsz, ha inkább menni kéne? - Elég problémás volt neki megállapítani ki, mikor és milyen állapotban van és azzal mit kezdjen. Valami empátiának köszönhetően azt mindig tudta kit kell segíteni, kit vigasztalni vagy támogatni, de a határok nem voltak meg, mikor lehet még megelőzni a problémákat. Vagy megoldani. Inkább kicsit közelebb húzódott, az egyik kezével a mellkasán támaszkodott, a másikat a vőlegénye tarkójához emelte, hogy magához vonja, aztán mikor már majdnem összeért az ajkuk elvigyorodva motyogott még egy szeretleket és megcsókolta. Azzal nem foglalkozott éppen, milyen szám jött meg ment. Pedig aztán... azt hinné az ember a tánc ilyen number one prioritás.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:34 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


- Sokkal többnek tűnt, többet ne csináld. Csak ne - bökdöstem meg az orrommal a nyakát, jelezve, hogy nem akarom, hogy megint eltűnjön "negyedórára". Majd megint kétségbe fogok esni és aztán tessék, kóborolhatok a környéken, hogy megtaláljam. És mi van, ha elütnek? Neeeem, ez egész egyszerűen borzasztó jövőkép.
Erről azonban elterelte a figyelmemet, hogy mint kiderült, beszéltem vele telefonon. Nem rémlett, hogy én bárkit felhívtam volna, de egy beszélgetés romjai még megmaradtak. Halkan hümmögve bólogattam kicsit. A fehérházban nem tudom, van-e dupla sajtburger, de ha van sem adnának és ez kegyetlen tőlük. Utána meg még nyugodtan mondják, hogy szabad ország. Na, persze!
- Nem tudom, de ne szóljunk Thomasnak, hogy nincs, mert lehet, hogy sírni fog - pislogtam hevesen, még körbe is pillantottam, de aztán lepisszegtem Maját, mikor azt mondta, hogy dilis vagyok. Ez aljas rágalom volt a részéről, mert nem is, csak kicsit zakkant. Az nem teljesen ugyanaz! Minden esetre nem akartam sokat tiltakozni, mert olyankor mindig nagyon sokan és furcsán néznek rám. Pf!
- Igen, igen persze. De még van süti, még nem akarok menni - mutogattam a pult felé, legalábbis azt hiszem, hogy abba az irányba, de nem lehetek benne teljesen biztos. Az az asztal folyton vándorol, én meg most Maját figyeltem.
A keze a mellkasomra csúszott, mire lepillantottam, majd vissza rá, aztán hagytam, hogy kissé lejjebb húzza a buksim kicsit. Az időt viszont olyan mód húzta, hogy a szeretlek végére már elégedetlenül nyikkantam fel, még közelebb húzva a derekánál fogva. A másik kezemmel finoman megsimiztem az arcát, de aztán végül elhajoltam tőle nyünnyögve, mielőtt még hazavinném.
Szóval ismét inkább a zenére figyeltem, mikor megjelent Manu egy itallal és a kezembe nyomta, majd tovább is haladt.
- Ezt még. Megihatom, ugye, anyu? - néztem reménykedő kiskutya fejjel a feleségemre.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:41 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Igyekezett elfojtani a feltörni készülő nevetését, még szépen és egyetértően bólogatott, hogy rendben van. Esze ágában sem volt eltűnni amúgy sem, nem is érti a problémát. Ő maga akadna ki a legjobban, ha elveszne és nem találná Lewyt. Belegondolni is rossz. Abba mondjuk már kevésbé az, hogy mikről folyt nemrég köztük az eszmecsere telefonon. Szörnyű dolgok vannak.
De mit van mit tenni?
- Meg tudom őt érteni. Hallgatok, becsület szó, meg cserkész eskü!
Mondjuk sosem volt igazi cserkészlány, így érdekes, de ez most elhanyagolható. Inkább arra koncentrált, hogy felmérje, hogyan is van a Drága. A sütis tényeken csak hümmögött, de nincs mit tenni, ha ezt szeretné, ő nem fog elszaladni.
Közben ahogy óvatoskodott a mozdulattal már hanghatás nélkül is érzékelte volna a türelmetlenséget, de így is sikerült, csak még nyomatékkal. Egy sóhajjal távolodott el végül, aztán a ritmusra figyelt, ami már jóval pörgősebb volt, mint az előző. Nem szokta magát zavartatni, nem fenékriszálásból és fejrázásból állt a tánc sosem, akkor minek félni. Amúgy is, ha túlságosan belemászna a kviddicses aurájába, tuti szól saajnos.
- Ha szeretnéd, egészségedre. Naaagyfiú vagy, egyedül kötöd be a cipőd is. - Nem mondta volna, hogy ne, akkor sem, ha belül úgy érezte, lehet szólnia kéne. De ezt elvetette, és inkább kivárta a műveletet mielőtt rajtuk ér véget az ital. Nem lépett nagyot hátra, csak teret hagyott, közben az ölelő karokon végigsimított, rámosolygott félszegen, aztán kicsit aktívabban figyelt már a saját mozdulataira a lengyelével szemben.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:51 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


A bólogatásra kicsit megnyugodott a lelkem, mert legalább nem kellett attól tartanom, hogy majd felkerekedik és itt hagy. Legalábbis ameddig viselkedni tudok, addig biztosan nem. Eddig viselkedtem. Vagyis úgy tudom.
Mély levegőt vettem és lassan kifújtam, kissé megnyugodva a ténytől, hogy nem akarja szegény Müllert megríkatni. Szerencsétlenem nem csinált semmi rosszat, ő csak egy sajtburgert szeretett volna, ami amúgy szerintem volt is az egyik asztalon, de ugye ő fogó, miért is kéne bármit egyből kiszúrnia? Már értem, miért nem nyerünk meg néha meccseket!
- Betartatom ám veled! - közöltem fenyegetően felemelve a mutatóujjam, de aztán a kezemre néztem és elnevettem magam. Ez még viccnek is elég rossz volt.
Talán ő is érzékelte, hogy nem vagyok éppen türelmes passzomban, de végül én hajoltam el előbb, mert ugye okos enged. Ő a zenével kezdett foglalkozni, én meg az itallal, amit az őrzőnk passzolt le nekem. Miután engedélyt kértem anyucitól, kacsintva emeltem kicsit a poharat, majd kb két kortyra le is húztam a barackos nyavalyát és az első szembe akadó embernek passzoltam a poharat.
- IIiiiiigen, van hogy kényszerít rá a sors, de legtöbbször az asszisztensem köti be - törtem ki nevetésben, majd nem sokkal később táncolni kezdtem, kis pörgésforgás, kis seggrázás, meg csápolás, igazából tökéletes volt az egész. Végül Majára néztem a vállam fölött vigyorogva. - Nem erre számítottál, hm, Dancingqueen?
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 15:53 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Maja kis kíváncsi léte jelenleg annyiban volt képes előretörni, hogy egy-egy pillanatra levette a szemeit a lengyelről és körbenézett, hogy amúgy mikor sikerülhetett magára maradnia mert nemrég még karon ragadva vitték magukkal a többiek tombolni. Bár meg kell mondani, most éppen ők is kapaszkodtak valamibe vagy valakibe. Vagy éppen lepihenték a fáradalmakat. Igen, így is lehet mondani.
- Attól nem félek. - Még mindig nevetősen felelte, bár jelenleg képtelen volt komolyan venni ezeket, azért elég jól szoktam mostanság érzékelni mikor csúszik csak viccnek valami. Ilyen ez. Az viszont kevésbé szórakoztatta, mikor elhajolt tőle, inkább csak engedelmes buksival várakozott még az átmeneti kapcsolatuk az itallal kiteljesedik. Igazából Maja nem az a lány, aki oda fog állni, hogy kivegye a kezéből, mert szerinte az már elég, vagy elé áll, hogy ezt most hagyja és vele foglalkozzon. Látott olyan nőket, akik kicsit nehezen viselték, amit művel körülöttük a párjuk, de ez valahogy a saját dolgai nyomán őt tökre hidegen hagyta. Boldog volt Lewy és az a lényeg, nem?
- A sors, mi? - Inkább elengedte, elég fura volt belegondolni is a jelenetbe - ez mondjuk nem tántorította el Maját, hogy megtegye és vizuális típusként elég hamar ment is neki. Két pörgés között elég bután vigyorgott ezen, aztán mire kettőt pislogott háttal került elé a kedvese. Mondjuk így sem zavartatta magát és énekelve is a számot, ringott a csípője meg ugrált néha. Neki nem volt megállás, mikor zene szólt.
- Mire, Nyuszi? Hogy asszisztensed van, akiről eddig nem tudtam?
Talán kicsit túl látványosra is sikerült, ahogy próbált értetlenkedni, de aztán csak nevetve átkarolta egy pillanatra, hogy megcsókolja az arcát aztán csak táncolt tovább. Igyekezett nem kielemezni a látott tánctudást, jobb volt úgy.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 21. 15:56 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Néha azért, mikor elkalandoztam, még láttam a kabalánkat, amint megpróbál a jelmezen keresztül a szájába applikálni egy hatalmas szelet sütit, láthatóan különösebb siker nélkül. Illetve Matset is, aki éppen fejjel egy nő dekoltázsán pihent és igyekezett nem összeesni, az éppen alkalmi barátnőjének mutogatva, hogy ő csak pihen, hagyja már. Én azt hiszem, ennyire nem voltam rottyon, szerencsére.
- Nem? A francba, ezek szerint oda a tekintélyem! - fújtam ki a levegőt tanácstalanul és tettem is egy lépést felé, de aztán inkább megálltam, mert megingott alattam a terem parkettája. Építészeti csődtömeg ez az épület, én mondom!
Aztán végül csak sikerült kivitelezni azt a bizonyos csókot, én pedig halvány mosollyal simítottam meg az arcát, mikor elhajoltam. Szerettemimádtam, éppen ezért kellett nekem nagggyon okosnak lennem.
Szóval ahelyett, hogy a nyakába szuszogva húztam volna közelebb, inkább táncolni kezdtem, nem különösebben törődve vele, hogyan is nézhet ki a külső szemlélő számára. Én jól éreztem magamat és ez volt a lényeg.
- Sors hát - vigyorodtam el szélesen. Attól még, hogy háttal vagyok, tudok figyelni, csak nem annyira jól. Ismét eszembe ötlött az a bizonyos fánk, de odébb toltam kicsit, hogy hess, pocim lesz.
- Nincs is asszisztensem, nem baj? Nem bínrám elviselni - nevettem fel végül, belegondolva a helyzetbe. Egy pár pillanatra átkarolt, sőt, puszit is kaptam, valamikor ekkor kattant a fényképező, én meg felsóhajtva fordultam felé. - Nyuszi, fáj.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 21. 16:01 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Ha ügyesebb lenne sem sikerült volna valószínűleg lekövetnie azt, hogy éppen mit csodál a Drága, pedig próbálkozott. De aztán némi ide-oda tekintgetés után ő maga feladta ezt a terepszemlét. Rá kellett döbbennie, hogy a bulival önmagában semmi baja nem volt, máskor is járt már ennyi ember között, csak nem kedveli ezt annyira. De a jó ügyekért mindent. Mondjuk arról nem volt szó, hogy ezután három napig legalább negyed annyit ehet, mint egyébként, mert instant felszalad rá egy plusz poci meg fenékréteg.
- Sajnálom. - Lebiggyesztett szájjal nézet fel rá nagy szemekkel, addig amíg nem érzékelte a megtorpanást. Finoman rászorított a kis haspók kezére, bár vélhetően, ha hirtelen összecsuklik a padló alatta, akkor annyit bír kezdeni, hogy nem csattan szerencsétlen nagyot, de ehhez több spenótot kellett volna enni.
A tánc közbeni beszéd már olyan elhaló lett a maga részéről, hiszen teljesen jól érezte így magát, ilyenkor az sem zavarta, ha valaki tovább figyelte, vagy hogy sokan vannak. Legalábbis egy darabig nagyon nem. Inkább szépen lassan lelopta maguk között a távolságot, egyébként is jobban meg nagyobb biztonságban érezte így magukat.
- Tuudom. Meg ezt is. De akkor mire nem számítottam? - Nem kifejezetten zavartatta most magát, hogy ilyen butának hatott a visszakérdése, pláne a puszi után. Azt pedig egészen elengedte, hogy mi zajlik körülöttük. Hiszen minek lett volna az most fontos? Ahogy felé fordult elvigyorodott, de ez nem tartott ki olyan sokáig, ugyanis összeráncolt homlokkal, kicsit aggodalmasan pillogott felfelé rá, ahogy átkarolva bújt közelebb.
- Micsoda? Hol?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 23. 23:33 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Elengedtem végül a csapattársaim állapotát, nem különösebben kötöttek le. Elég kihívást jelentett néhány pillanatig a saját lábamon megállni, nem kellett még mellé az is, hogy körbe-körbe forogjak a többiek után keresgélve a pillantásommal.
Megszorította Maja a kezemet lebiggyesztett szájjal, mire kissé - nagyon -, értetlen fejjel meredtem rá. Nem tudtam hirtelen hova tenni a dolgot, kicsit meg is inogtam, de gyorsan vissza is nyertem az egyensúlyom. Azt hiszem, nem ártana beszélni a tervezőkkel, hogy építsék ezt az épületet jövőre fixebbre, mert ez így életveszélyes!
Végül csak beleegyeztem a tánc dologba és nem is sokáig halogattam a dolgot, még a végén az itteni parketta is elkezd zselésedni. Egyelőre a ritmus teljesen alkalmas volt a táncra és én sem készültem összeesni.
- Hogy kiérdemlem a koliban rám aggatott érmet - vihogtam fel, mert hát, még ebben az enyhén rózsaszín ködös állapotban is pontosan tudtam, hogy mennyire vagyok tehetséges táncban. A legkedvesebb jelző, amivel illetni lehetett volna, azt hiszem az, hogy "aranyos".  
Végül még mindig kicsit jobbra-balra ringatózva fordultam felé és elgyötört kiskutya-fejjel jelentettem be, hogy amúgy fáj. Erre persze egyből ugrott, még egy pár pillanatig csak rebegtettem a szempilláim, majd mély sóhajjal kocogtattam meg az ajkam. Csak ezt követően engedtem kiülni a vonásaimra a bugyuta mosolyt.
- Itt, deeeee nagyoooon. Kapok rá gyógypuszit, ugye? - nyünnyögtem kicsit még előre is hajolva, hogy majdnem egy magasságba legyünk.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 24. 01:13 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Hamar leállt azzal, hogy különösebben kivesézze Lewy tekintélyének elvesztése kapcsán mennyire rosszul tudná magát érezni, - pedig amúgy viccnek szánta - mert elkezdett dőlni. Aztán meg furcsán szédelegni előtte. Nagy szemekkel meredt, hogy na most akkor ebből mi lesz. Nem nagyon akarta végignézni centikről, ahogy valaki borul, pedig ha a nem messze imbolygó srác belé kapaszkodott volna, lehet mindkét kviddicses fiú megfeküdt volna. Biztos érdekes lehet a padló közelről, ezt majd a korábban asztal alatt látott Sebbytől leinfózza, ha összefutnak.
Közben helyreállni látszott a világ rendje és megmutatta a fantasztikus tehetségét a lengyel, amin nagyon jót derült. Senkit nem tart menthetetlennek, szóval inkább csak élvezve a dolgot táncolt mögötte, ez különösebben nem zavarta, láthatóan egyiküket se.
- Óóó, hát az egy bronz volt, de majd legközelebb kapsz egy aranyat jó? Még választhatsz is kategóriát. - Merthogy van párból ilyen meg olyan minősítése, és ő tökre szívesen aggatja ezt a párjára, valamivel humánusabb a kapcsolatukat nézve, mintha virágból fonna neki koszorút. Határozottan. Ennek ellenére ő nagy mosollyal figyelte lopva néha, hogy mozog, még mikor a derekánál próbálta is egy pillanatra átkarolni, aztán nevetve emelte a kezeit újra égnek. Mire pedig fordult egyet maga körül, valahogy szembe is kerültek. Megkapta azt az aggodalmat ébresztő kijelentést, egyből érdeklődött is és csak a kérdés végére fogta fel, hogy nincs itt baj. Legalábbis halálos problémák nincsenek.
- Nagyon? Szegééény. De jobb már? - Kérdezte, még szavanként apró csókokat nyomott az ajkaira, aztán az utolsó után birtokba vette az ajkait, a kezeit a nyaka köré fonta úgy húzta közel magához. Jobbja felszaladt a fekete tincsek közé, aztán ott is felejtődött, még bírta szusszal a csókot.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 24. 03:39 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


A tánctehetségem szerencsére nem került pontosabb elemzés alá. Azt hiszem, hogy ez igen fontos momentum volt az estében, mert a lelkem enyhén józanabb fele még a levegőbe bokszolva örült ennek. Nem teljesen értettem az örömét, de ha ő mondja, egészen biztosan jól jártunk. Kis nevetéssel simítottam meg a karját, ami a derekamra tévedt, de aztán hagytam, hogy elengedjen.
- Iiiiigen, bronz volt? Azt előbb használták a történelemben, mint az aranyat. Hasznosabb - közöltem kissé elrévedve a terem másik felébe, ahol furcsa kis pöttyök táncoltak, de aztán persze összekaptam magamat. Már amennyire ez lehetséges volt az adott helyzetben.
Nem kell feltétlenül azt állítani, hogy én eluntam a táncot, elég ha azt mondjuk, hogy Maja sokkal érdekesebb volt a fehér ruccában. Igazából nem is értem, hogy nem öntöttem le még semmivel véletlenül, de józan Lewy ezt az ötletet sem pártolta. Rettenetesen ünneprontó tudott lenni a csávó, ha olyan passzában volt.
Én azonban nagy okosan kitrükköztem, jelezve a nejemnek, hogy iiiiigen ez itt elég fájós, jól jönne a szakértelme. Minden egyes apró puszival egyre szélesebb lett a vigyorom, a végére már egészen Chesire Cat jelleget öltött, szóval csak egy grimasszal rendeztem a vonásaim, mielőtt az ajkai az enyémekre tapadtak volna. A tenyerem a derekán nyugtattam, majd kissé feljebb csúsztattam, kissé közelebb húzódva a lányhoz. Csak azután gondoltam bele a kérdésbe, hogy elhajolt a levegő végett.
- Soooookkal. Mondtam... Már, hogy gyönyörű vagy? - kérdeztem a haját kissé odébb söpörve és az ajkam épp hogy csak súrolta a nyakát. - Mert ha nem, akkor ma nem vagyok magamnál.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 24. 21:20 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Maja lelkecskéjen különösen jól volt jelenleg, nem a körülmények vagy csak azért, mert azt csinálhatta, amit imád és azzal, akivel lenni szeret, hanem úgy egyébként is. Ő közel sem esett olyan túlzásokba az este alatt, mint a Drága, bár azért evés terén lenne még mit kontrollálnia magán, tudja ő. Mindegy is. Ahogy a látott táncmozdulatokat, úgy ezt is elengedte és csak rázta tovább. A végére a buksirázástól kicsit meg is kavarodott, de nem zavartatta magát.
- Az volt csak. - Megerősítette a dolgot aztán az általa szükségtelennek érzékelt infón csak megrántotta a vállát. Bizonyosan így van, de az arany szebben csillog, és egészen máshova pozicionálja az embert. Bár egyébként az ezüsttől rázza a hideg. Az tényleg az a pont, ahol az első vesztesnek mondhatja magát az ember. A harmadik örül, hogy de jó, pontszerző hely és érem is, de a második? Egy hajszállal, de mégis elmaradt. A csalódások teteje tud lenni, ha csak második valaki, pedig tudja, hogy ott lehetne fent. Bár sokan nem értik ezt meg.
Maja éppen így volt a hirtelen váltásokkal néha, amit a sztár produkált vele - immáron - szemben. Kicsit aggódni is kezdett még le nem esett neki, hogy mi is van most. Akkor persze már egészen más volt a helyzet fekvése. Vigyorogva futott neki azoknak a bizonyos pusziknak, amire a reakciótól boldogan vigyorgott vissza a lengyelre mielőtt megcsókolta volna.
- Örülök. Csss. Igen, pont elégszer. - Viccesen pisszegte le, hogy aztán egy rövid csókot leheljen az ajkaira, aztán a pofijára, majd az álla vonalára meg a nyakára is, de csak egészen picit, a fülénél megállt a bújásos kis mozdulatsorban. Nem volt benne biztos, hogy ez így most rendben van és mielőtt még túlfutna a célvonalon, mint a nagy lendületű sprinterek szoktak beérkezéskor, csak kicsit elhajolt, hogy ránézve végigsimított az arcán. Fogalma sem volt mennyire is van rendben minden Lewynél. - Talán nem is vagy teljesen, de ne aggódj ezen.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 27. 04:46 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Egyértelmű, hogy bronz volt az érem, és ez még csak fel sem tűnt nekem. Egy bronz érem volt a nyakamban! Alapvetően ez a maximalista Lewynek egy hatalmas érvágás, de engem jelen pillanatban csak az érdekel, hogy kb 4000 évvel ezelőtt csinálhattam volna belőle kapát. Kit érdekel az arany, ha azzal nem művelheted meg a veteményest? Leave it, inkább a táncra hangolódtam, mert mindenki jobban jár, ha nem kezdek el fejben kertészkedni.
Persze a gondolataim jönnek és mennek mint a vákuum-vasút a svédeknél, majd a távoli jövőben és nem sokkal később már szemben álltam vele, reklamálva a gyógypuszikért, mert nekem azokra szükségem van.
Kaptam is belőlük, bőven, még oda is, ahova nem kértem, amire halkan, szinte dorombolósan hümmögtem egy sort. Máskor egészen biztos, hogy már húztam volna ki ezért a teremből, de ma valahogy fáziskésésben voltam.
- De most miért cssssss? - kérdeztem nyünnyögve kicsit, a kezem még mindig a derekán nyugtatva, hogy aztán apró csókokat nyomjak a nyakára, aztán tök ártatlan-értetlen kiskutya fejjel pillogtam rá. Még hogy én nem vagyok jól! Milyen feltételezés ez? Kicsit közelebb húztam, majd bebandzsítva vettem szemügyre az orra hegyét, mielőtt puszit nyomtam volna rá. - Azért szeretsz, ugye? Nem direkt vagyok ám retardált...
Mindezt meglehetősen elkeseredett fejjel adtam elő, amit Volt kunyizásából loptam, már a mesebeliéből, mikor ott lesunyja a füleit
szépen néz.
- Csak talán egy egészen kicsit, de ígérem jó leszek...
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 27. 13:57 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Volt némi elakadása a leányzónak, hogy mennyire javítsa ki vagy helyeseljen a visszakérdésre, de végül csak megtette és látszólag el is lett eresztve az érem kérdése. Azért nem az volt élete versenye ez nagyon is meglátszik, meglátszott ott is, de lehetett volna rosszabb is. Tulajdonképpen volt is, esett már, rontott már, sikerült társának bénáznia, szóval voltak bajok korábban. De ezekről akkor szeret csak elmélkedni, mikor éppen javítgatja a mozdulatait vagy készül valami nagyobb eredményre, nem most. Most csak semmi elveszés fejben, jobban jár ő is. Nem egészen tudta mikor avanzsálódott nővérré vagy doktornénivé, de teljesen jól elvolt ezzel, vigyorogva és boldogan tett eleget a kívánságnak, aztán inkább csak igyekezett elhessegetni Lewy dicsérgetését.
- Mert szeretek susogni, na. - A szavak között még adott neki egy-egy puszit közben, ahogy ő nem zavartatta magát és még így a karjai között is mocorgott a ritmusra. Nem tehet róla, nem nagyon tud leállni néha. Ami meg a lepisszegést illeti. Nem volt vele baj, sőt, nagyon is értékelte. Egyszerűen könnyebb volt, ha nem ezek vannak terítéken, mert ilyenkor leginkább csak bután és bárgyún tudna vigyorogni meg billegni a sarkain aztán…. El is felejtette mit is akart. De meglett, csak még nevetgélt egy kört a puszin!
- Nagyon, ééés nem érdekel. Így is iiiimádlak, tudod?
Azért egy pár pillanatig csak megszeppenve pislogott a látott pofin. Volt nevelésében is elég rosszul áll, elég rá szépen nézni és a fél hűtőt kipakolná neki, Lewynél is megpillant egy ilyet és kényszeresen kell magához húzza, hogy jól megölelgesse és így ne akarja elengedni. Csak nem, maradjon, ő szereti, nagyon. De azért legalább levegőt kapni hagy teret neki, még a tarkóját cirógatja.
- Nem baj, én elhiszem, Nyuszó.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 29. 02:30 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Az, hogy ő szeretett susogni, nem volt kifogás. Legalábbis, nekem egész biztosan nem. Ha annyira szeret, akkor az ajkaimra csiccsegjen, ne csak így bele a vakvilágba! Azért most már megpróbált miatta kárpótolni, és oh, hát nagyon jó volt benne, el kell keserítsem a drámára vágyó lelkeket. Szóval már-már elégedett dorombolást szerettem volna kiadni, de ugye Satan nem csinál ilyeneket, szóval elengedtem a dolgot.
A karjaim közt is tovább riszált, igazából meg sem lepett a dolog, de lehet, hogy tehette volna egy fél lépéssel hátrébb.
- Hát reméltem - pislogtam rá nagyon szépen, hogy aztán apró puszikat nyomjak még a vállára, majd a nyakára. Igazából tényleg csak reméltem, mert mit tehet az ember, ha nem szeretik? Leülhet a sarokba hüppögni egy tálca puncskockával. - Én is téged...
Ezután azért megvillantottam a rajzfilmekből szerzett tudásom prémium részleteit, amire szinte azonnal közelebb húzott és ölelgetett, én meg a nyakának nyomtam a homlokom és széles mosollyal karoltam át. Azért erre mindig szüksége van az embernek, főleg, ha a kegyetlen szoba egyre csak forog és forog.
- Még szerencse, én nem hazudok neked, cica, tudod, hogy nem... - ráztam a fejem hevesen, de aztán gyorsan abba is hagytam, mert kicsit megszédültem tőle és attól meg nevetnem kellett. Meg bukfencezett a gyomrom, de az külön történet. - Ettél abból a furi cupcakeből? Lila selyem volt asszem? Vagy zöld... szatén? Nem... várjál. Jaaaaaiiiigen. Vörös bársony.
Az egy nagyon finom süti volt és ezt tudatnom kellett vele is, mielőtt Manu megeszi az összeset vagy hazamegyünk.
- Álmos vagyok. Nem vagy álmos? - kérdeztem végül elnyomva egy ásítást.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. május 29. 02:31
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 29. 18:49 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Maja sosem volt valami sikeres a kifogások keresésében és találásában, sőt, ami azt illeti, ha füllenteni kellett, azt sem mindig tudta kivitelezni. Az esetek kilencvenkilenc százalékában két szó után rá volt írva, hogy neeem igaz, amit mond. Elég szomorú is lehetne, de a legtöbbször nem bánta, amúgy is jobbnak érzi az őszinteséget, mikor lehet. Most viszont inkább csak terelni akart, amihez megtalálta a legjobb módszert is. Néha, mikor butaságokat beszélt, vagy nem akart, úgy érezte, hogy kis kiegészítéssel igazat kell adnia 625-nek abban a szemléletében, hogy „ez a szájacska kacs szendvicsevésre való”. Meg esetében puszik szervírozására. De amúgy na.
- Helyes, rossz lenne, ha te nem. - Különben az étel eszébe jutásával egyidőben arra is rájött, hogy lehet enne valamit. De ezt nem feszegette. Inkább vigyorogva csak egy hosszabb csókkal megerősítette benne, hogy bizony itt nincs szükség remélgetésre, ez így van és pont meg felkiáltójel. Semmi vessző vagy kérdőjel.
- Tudom, drága. Csak hagyd, hogy szeresselek, aztán ráérsz a beszéddel később. - Igazából nem zavarta, jól elnevetgélt mindenen, amit és ahogy hallott, miközben el sem eresztette. Ő maga nem csak ilyenkor, mindig ez a nyünny, csak szeretgetés legyen és ölelés és minden boldog, szóval külön kérni se kellett, hogy éppen ilyen legyen. DE a hangulat meg az, hogy a figyelme eléggé lekorlátozódott csak és kizárólag Lewyre, kivételesen felszabadulttá tette. Nem görcsölt vizslató szemeken vagy fényképeken, azon se ki és mit gondolhat. Megrázta a fejét, mire kibogozta a végére milyen sütiről beszél, hogy nem, ő bizony még nem futott bele.
- Szerezzünk olyat? Kííváncsi lettem. - Érdeklődött a tekintetét próbálva elcsípni, nagyon szívesen keres, meg amúúgy enne is, eh, szöörnyű mikre rá nem veszi a kikapcsolódás az embert.
- Menjünk haza és ágyikóba? Neeem, de majd gondolom az leszek, mire odaérünk.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. május 29. 19:56 | Link


München, a szezonzáró után | kinézeget


Egyetérthetünk abban, hogy teljesen felesleges volt az iménti párbeszéd, de attól még jól esik, ha hangoztatja, hogy szeret. Hasznos, nem az egómnak, de azért néha szükségem van rá, hogy tényleg tudjam. Még ha Maja többnyire ki is mutatja. Ittas-Lewy nem jó a jelek kiolvasásában, mindig elveszik a részletekben, mint hogy Maja szeme olyan színű, mint az olvadt csoki.
- Szóval azt mondod, hogy ne beszéljek? De mriért, hát ez most? Hát én jól vagyok! - Igaz, hogy a miértnél teljesen beakadt a lemez és úgy éreztem magamat, mint a láma, aki belenyalt a nutellás üvegbe és most próbál megszabadulni a ragacstól. Maja ennek ellenére nem hátrált el vagy vonult haza, hanem itt maradt ölelgetni, ami azért jól esett, pláne, hogy néha kicsit elfogott a szédülés és olyankor nem árt, ha van melletted valaki, akire - ráeshetsz? - támaszkodhatsz mentálisan.
Hatalmas harcban álltam önmagammal, ameddig azt a bizonyos álnok süteményt igyekeztem megnevezni. De végül diadalt arattam felette és elárultam a kilétét, akár akarta, akár nem.
- UUuuuu igen, szerezzünk olyat. Vaníliás vajkrém volt rajta és nagyon finom. Akarok egy olyat - bólogattam a szemébe nézve, majd az ujjaim esetlenül az övéi közé fűztem és egy őzgida magabiztosságával indultam vissza a sütispulthoz. Azért azt még fel kellett vetnem, hogy amúgy fáradt vagyok. Ez egyáltalán nem volt meglepő, hiszen korábban nekem még meccsem is volt.
- Nem sokára mehetünk, aha. Persze csak ha nem baj, ha akarod még maradhatunk. Én szívesen letámasztom magam a falnak - nevettem fel hangosan, hogy aztán az asztalhoz lépve rámutassak a tálcára. - Ez az.
Aztán fogtam egy kést és kettévágtam a papírtalanított sütit, majd a krémre nyomtam, így meg lehetett enni különösebb mocsok nélkül. Kérdő pillantással tartottam Maja felé, elvégre nem nyaltam közbe.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2017. május 30. 00:36 | Link


München, a szezonzáród után | ruccanás


Sóhajtva nevette el magát és rázta meg a buksiját. Katasztrófába fulladt volna, ha most elkezdi megmagyarázni, hogy ő igazából csak gondolta megkönnyíti a dolgát, de ha nem hagyja, hát ki ő, hogy az útjába álljon? Bárki is, nem tenné. Másfelől, ő nagyon szívesen hallgatja, jókat vigyorog az elakadásokon. Ha kicsit kevésbé lenne Maja, már biztos diadalittas „ezzzzazzz” kijelentések kíséretében örülne, hogy másnak is gondjai vannak a beszéddel. Mondjuk neki ehhez alkohol se kell, bár nem is biztos, hogy azt bárkinek látnia kéne, utána ő, hogy kommunikál, ha az alap se megy.
- Nagyon-nagyon-nagyon jól, meg jó is. De most, hogy ezt tudjuk, koncentráljunk arra a sütire, most már én is szeretném.
Követte őt nagy mosollyal a pofiján szorongatva a kezét, ahogy látta, ez nem csak jóleső dolognak indult, inkább próbált úgy kapaszkodni, hogy ő legyen a kapaszkodó. Oldalra billentve a fejét figyelte néha a mozdulatokat maga előtt, várva a negatív csattanót, Előre sziszegett magában, hogy hát az csúnya lenne, de elértek az asztalhoz. Vannak még csodák.
- Nem-nem, mehetünk nyugodtan. Puha ágyikó, párna, takaró… sokkal jobb. Ésésés támaszd magad inkább nekem, ne a falnak. - Maja nagy szemekkel nézett fel rá, neeem akart ő falra cserélődni, meg különben se az a partyarc, pláne Lewy nélkül. Inkább kuncogva nyúlt a sütiért, amit megkóstolva elégedetten hümmögött, majd lenyelve a falatot közelebb hajolt, hogy egy nagy, sütis puszit adjon a Drágának.
- Nagyon fini, szeretnél még valamit?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°

Oldalak: [1] 2 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek