37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 3. 23:16 | Link
Csongor

Ebben a pillanatban lép ki a cukorkaboltból Kováts Marcell. Novemberi szombat kora délután. Cseppet sem mondható kellemesnek, sőt, egészen hideg van. Marci talárja alatt egy póló, hosszú ujjú póló, és egy kötött pulcsi lapul. Semmi kedve egy megfázáshoz. Mindenesetre örülne, ha gyártanának bélelt talárt is. Bár lehet létezik, csak a kis vörös még nem nézett be a taláros üzletbe. Talán pont most kellene... És ekkor hatalmasat kordul a hasa. Hmm... Inkább valami harapnivalóra lenne szüksége. Igaz, zsebében ott lapul egy kis édesség, de ő inkább valami főtt ételre vágyna. Finom rántott sajtra és sültburgonyára, vagy halra és mellé egy kis rizsre. Mmm... Még a nyál is összefutott a szájában. Belenyúl zsebébe. Előveszi a megmaradt pénzét és számolgatni kezdi. Elégnek tűnik. És máris a Vendéglátó negyed felé veszi az irányt.
Perceken belül meg is érkezik, és aww... Megérzi az isteni illatokat, melyek a közeli gyorsétteremből áradnak. Megnyalja szája szélét, s belép a Falatozóba. Azonnal beáll a sorba, s nézelődni kezd. Mikor ő a soros - ami beletelik egy kis időbe, ugyanis milliónyian álltak előtte -, kiböki a rendelését. Azonban hal és sajt, a krumpli és a rizs helyett egy pizza kerül a tányérjára, ami melegítés után a tálcájára lesz helyezve. Miután kifizeti az ételt, egy pillanatra megáll. Egy átkozott szabad asztalt sem talál szemeivel. Semmi kedve egy vad idegen családhoz, vagy diákokból álló bandához csapódni. Végül csak meglát egy totál üres helyet, messze a pulttól, a sarokban. Gyorsan odalépked, s leveti magát a székre. Amint megtalálja a kényelmes pozitúrát, felemeli a pizzáját és mohón beleharap. Kár volt sietni, ugyanis nyelve égni kezd. Kinyújtja hát - ami valljuk be, nem valami szép látvány -, s legyezni kezdi. Annyi esze természetesen nincs, hogy vizet töltsön poharába. Ostoba kis Marci.
Hozzászólásai ebben a témában
Rözge Csongor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. november 4. 00:02 | Link


Hétvége, ebédidő. Anyáék nincsenek otthon, az pedig még túl kényelmetlen a számomra, hogy visszamenjek kajálni a kastélyba. Elvégre éveken keresztül a falu jelentette a világ közepét, révén hogy az előkészítőbe jártam. De azon túl is rengetegszer ettünk valamelyik étteremben a családommal. Most is valami nosztalgikus érzés fog el, amikor felkeresem a gyorséttermet. A tömegnek persze nem örülök. Ahhoz általában gyorsan elfogy a türelmem. Jelenleg azonban olyan éhes vagyok, hogy muszáj türtőztetnem magam. A kedvenc ételeimen jár az eszem, így mondhatni teljesen kizárom a külvilágot. Nyűgösen ugyan, de beállok a sorba és várom hogy rendelhessek. Ki is választok magamnak egy nagyobb szelet rántott húst, köretnek pedig krumplit. Akarom mondani hasábburgonyát. Üdítőnek a kólát rendelem, hála az égnek nem rakták tele jéggel, mert novemberben már nincs olyan meleg. Amint fizetek - és ezzel együtt búcsút mondok a heti zsebpénz jelentős részének - a szabad helyeket kezdem el keresni. Ilyenkor nagyon nehéz találni, mondanom se kell. Hiába néztem ki várakozás közben egy tuti helyet, szinte biztos voltam benne, hogy az előttem lévő be fogja foglalni. És így is lett. Bakker. Még szerencse, hogy nem olyan régen ült le az asztalhoz, mert így még gyorsan odamehetek hozzá. Megfogom a tálcámat és a sorban hárommal előttem álló fiúhoz megyek. Ahhoz a vörös hajúhoz, mert a sorból ő volt a legszimpatikusabb. Megköszörülöm a torkomat és udvariasan megszólítom, remélve, hogy nem vár senkire. Amikor így hajtanak el, az olyan ciki tud lenni.
- Szia, leülhetek ide? - azt hiszem nem kell magyarázkodnom, a helyek csak fogynak és fogynak. Közben óvatosan egyensúlyozom, hogy még véletlenül se borítsam fel a tálcát vagy lötyögtessem ki az italt.
Amennyiben megengedte, úgy helyet foglalok a vele szemben elhelyezkedő széken és el is kényelmesedem. Közben nem bírom ki, hogy ne egyek néhány falatot a krumplimból.
Hozzászólásai ebben a témában
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 4. 00:26 | Link
Csongor

Ritkán szokott ő a faluban kajálni, számára a kastélyban kapott koszt tökéletesen megfelel. Ne lenne olyan alkalom, hogy ne találna kedvére való kaját. De ha már egyszer amúgy is Bogolyfalván tartózkodott, és közel is volt a vendéglátó negyed, akkor miért ne térjen be a legközelebbi gyorsétterembe? Hála égnek csak pár galleont kérnek el a pizzáért, így már érthető miért vannak itt ennyien. Meg különben is ebédidő van. Nyilvánvaló, hogy nem egy-két ember ücsörög az asztaloknál.
Hála égnek nem szükséges ismeretlenek mellett helyet foglalnia, ugyanis talál egyetlenegy szabad asztalt. Amint leül, beleharap a pizzájába, azonban nem számított arra, hogy ennyire forró lesz. Épp fulladozáshoz kezd, mikor egy nála jóval fiatalabb srác megkérdezi, hogy leülhet-e. Marci hevesen bólogat, s belekortyol a vizébe, holott legszívesebben a fiú kólájával oltotta volna el égő nyelvét. De azért hatalmas pofátlanság lett volna megkaparintani a fekete italt, s egy nagyot kortyolni belőle. Ha a legjobb haverja ült volna előtte simán megtette volna de így...
 - Hihetetlen, hogy milyen sokan vannak, mi? - kérdezi a kis sráctól mosolyogva Marci. Megtörli szemeit, ugyanis még könnyei is kicsordultak a nagy haldoklás közepette.
Pizzáját fújni kezdi, hogy ne ismétlődjön meg ugyanaz, mint az előbb. Nem lenne szép látvány. Mikor már úgy érzi épp megfelelő hőmérsékletű az étel, harap egyet, jól megrágja a falatot, majd lenyeli. Mmm... Mennyei! Ízlelőbimbói egyenesen el vannak ragadtatva!
 - Te is bagolyköves vagy? - kérdi Marci. Nem tudja eldönteni, hogy előkészítős, vagy már a kastély lakója. Elég fiatalnak tűnik.
Hozzászólásai ebben a témában
Rözge Csongor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. november 4. 00:50 | Link


Nem kerülök kellemetlen helyzetbe, a jellegzetes hajú fiú hellyel kínál asztalánál. Udvariasan megköszönöm, s csak ekkor veszem észre, hogy enyhe túlzással pont a legjobbkor jöttem. Szeme könnybe lábadt, már-már a halálán van, amit én pillanatnyi kétségbeeséssel, majd egy elfojtott mosollyal reagálok. Hirtelen azt se tudtam mi van. Komoly baj, netán velem gúnyolódik, de aztán rájöttem, hogy csak túl forró volt a pizzája. Azért mégse lenne szép kinevetnem őt, főleg hogy mondhatni az imént kértem tőle szívességet. Nem értem egyébként, hogy miért nem valami üdítőt vett, talán minden pénze elment a kajára.
- Ja. Pedig amúgy szeretek itt enni, ha nincsenek sokan - vonom meg vállaimat - Jobban vagy? Furcsa, hogy ennyire túlmelegítették a pizzád, általában jobban szoktak figyelni a vendégekre. Biztos kapkodniuk kell a forgalom miatt. Biztos nem zavarok? Vársz valakit?
Próbálok a lehető legudvariasabb lenni. Jóval idősebb lehet nálam, nem akarok bajt a nagyokkal. Kicsit sajnálom, hogy megzavartam az ebédjében, de igyekszem majd jó társasága lenni. Eddig senki se ugrott ki az ablakon miattam. Közben apró szeletekre vágom a húst és hagyom hűlni, hogy véletlenül se történjen meg velem egy hasonló baleset. Aztán néhány pillanat és egymás után pakolom a számba az ételt, szinte alig győzök helyesen megrágni egy-egy falatot.
- Igen, most kezdtem. Gondolom neked már a sokadik éved. Szereted? - érdeklődöm teli szájjal. Kicsit furcsállom a kérdést, hiszen nem vagyok kisebb a többi elsősnél. Az utánunk jövő évfolyamon pedig tökre alacsonyak a fiúk - Nem láttalak még, azt hiszem nem egy házba járunk. Én levitás vagyok- árulom el.
Hozzászólásai ebben a témában
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 4. 01:17 | Link
Csongor

A haldoklás után végre sikerül jobban szemügyre venni a srácot. Szőkésbarna haj, kékes szempár, egy-két anyajegy az arcon. Egész kedvesnek tűnik, még kisfiús arca van. Több, mint valószínű, hogy elsős. Esetleg másodikos. Nem, inkább elsős.
Miután alaposan végigmérte, végre megkóstolja a pizzáját - alapos megfújás után. Nem szeretne hasonló szituációt teremteni. Finom, finom, bár a kastélyban azért a manók jobbat alkotnak, de hát pár galleonért mit várunk?
 - Én most vagyok itt először, szóval nemtom - rántja meg a vállát. - Hé, hé, hé! Nyugi öcskös - mondja mosolyogva, s közben megveregeti a srác vállát. - Ha zavarnál már rég elküldtelek volna - mondja. Marci sok dolgot utál. És ez hozzátartozik: ha valaki próbál rettentő udvarias lenni. Vagy olyan dolgokon fennakadni, amik már megtörténtek. Nyilvánvaló, hogy nincs gáz a srác maradásával, különben rég megmondta volna Marci, hogy jobb lenne, ha távozna. Mondjuk az is nyilvánvaló, hogy a srác fiatalabb révén próbál nem ujjat húzni az idősebbel, s inkább kétszer megbizonyosodni arról, hogy nincs ő rossz helyen. Csak hát a mi Marcink ebbe nem gondol bele.
 - Gondoltam. Jaa, nem olyan rossz. Mindenképp jobb, mint egy sima mugli suli - mondja. - Én eridonos. És Marcinak hívnak - nyújtja jobbját a kis srác felé. Ha megtörténik a bemutatkozás a kis vörös még egyet harap a pizzájából, a falatot pedig vízzel öblíti le. Milyen jól is esik neki!
 - Na és, milyen a levita? Nem sok diákot ismerek onnan - folytatja a beszélgetést Marci. Ha már ideült a gyerek, akkor csak dumálgassanak, nem igaz?
Hozzászólásai ebben a témában
Rözge Csongor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. november 4. 20:40 | Link


Nem lehet kötődése a faluhoz, máskülönben furcsállnám, hogy eddig még nem látogatott el ide. Ez azért elég népszerű hely ahhoz, hogy az ember csakúgy kihagyja. Mindenesetre nem ad túl sok időt ezen agyalni, ugyanis rögtön nyugtatni kezd. Örömmel konstatálom, hogy nem csak formaiságból engedett maga mellé. Ilyenkor jobban szeretek száz százalékosan meggyőződni arról, hogy tényleg nem zavarok, ez amolyan furcsa szokásom, ha olyan emberrel beszélek, akitől egy kicsit tartok. Mert hát csak rá kell nézni... Jóval idősebb nálam. Eddig én voltam a legnagyobb, meg egyébként sincs se bátyám, se nővérem, aztán most mindenki gólyának hív. Nem igazán tudom még, hogy hogyan alkalmazkodjak.
- Akkor jó - nyugszom meg egy halk sóhajtással. Szavaim lassúak és megfontoltak. Nem szeretek sokat és egyszerre beszélni, mert akkor csak összevissza hadarnék. Még mindig arra törekszem, hogy jó benyomást keltsek a fiúban, hátha később a korkülönbség ellenére jóban leszünk, s nem csak egy idegen leszek a számára. Elvégre ideje bővíteni kapcsolati köröm a kastélyon belül.
- Jobb és érdekesebb. Annyira jó, hogy varázslók vagyunk - mosolyodom el büszkeséggel az arcomon, miközben arra gondolok, a muglik most mennyire hülyének néznének, ha hallanák. Bemutatkozására kissé megemelkedek a székből és enyhén megszorítom a kezét - Csongor.
Akik egy kicsit jobban ismernek, azok már szólíthatnak Csonginak is, de ez mostanság egyre inkább kisfiúsnak hat. Hívjanak csak így otthon, az előkészítőben, meg a közeli barátaim. Közben én is haladok az evéssel, hogy ne maradjak le Marci iramától.
- Örülök, hogy oda osztottak be. Még elég új ez az egész, de már nagyon vártam, hogy a Bagolykőbe járhassak. Amúgy neked hogy megy a tanulás? Mennyire kemények a tanárok és a tantárgyak? Könnyű volt elsőben a vizsga? - végre valaki, aki már átélte ezeket, nem csak úgy a levegőbe beszél. Tavaly még nagyon riogattak minket, hogy majd milyen nehéz lesz itt. Kíváncsi vagyok mennyi igaz ebből.
Hozzászólásai ebben a témában
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 9. 16:01 | Link
Csongor

Tulajdonképpen nem bánja, hogy végül lett társasága, bár végignézve az éttermen egészen nyilvánvaló volt, hogy valaki pillanatokon belül lecsüccsen mellé. Hála égnek nem egy zsörtölődő öregasszony, vagy egy fiatalkoráról áradozó idős férfi foglalt helyet vele szemben, hanem egy rendes kissrác. A kölyök tökéletesen meg akart bizonyosodni, arról, hogy zavar-e a jelenléte. Marcit egy cseppet fel is húzta a dolog, de ha jobban belegondol, valószínűleg ő is így viselkedett volna annyi idősen.
Ugyan nyelve totális szétégett, ő mégis folytatja az evést, persze előtte jó alaposan megfújja. Egészen finomnak találja, s egyre csak tömi a fejét. Végre pocakja sem reklamál.
Két falat között megesik a bemutatkozás is. Csongornak hívják a gyereket, s hamar rátalálnak a közös témára, ami nem más, mint: az iskola. Mintha egyszer-kétszer már látta is a folyosókon, de nem biztos benne.
 - Hát... - vigyorogva megvakarássza tarkóját - egész jól - próbál füllenteni, bár valószínűleg a vak is látja, hogy nem teljesen mond igazat. Nem egy éltanuló, és nem is akar az lenni. Talán terelni kellene a témát. - Nos eleinte még minden okés volt, de aztán... - nevet. - Az első meg a második sima ügy. Mondjuk ha folyamatosan tanulsz, nem úgy, mint én, akkor a harmadik és a negyedik is könnyen fog menni. A tanárok meg... Hát, Felagunddal jobb ha vigyázol. Szétolt bájitaltanon, ha nem készülsz folyamatosan. A többi nem vészes. Podmaniczky Ádi a kedvencem. Ő nemrég lett tanár, szóval alig idősebb nálunk. Jól tanít, humora is van, és különben is a házvezetőm. Nem is mernék rosszat mondani róla - felkacag. - Ő tanítja a mugliismeretet.
Időközben pizzájából is eszegetett, így hát már csak a széle maradt, amit amúgy sem csíp annyira, mégha puhább is. Kortyol egyet a vizéből, hátrébb tolja a tányérját, s kényelmesebb pozíciót vesz fel. Sóhajt egyet, majd megpaskolja pocakját.
 - Jaaaj, de tele vagyok. És egyébként neked mik a tapasztalatid eddig? Felfedezted már a kastélyt? Úúú, gondolom már lecsekkoltad az erdőt - vigyorog Marci.
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed