34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2014. november 2. 21:52 | Link

Evelin

A lány elfogadja a kezét, így egy kis erőrásegítéssel feláll, és bólint a pogácsás, kakaós meginvitálásnak, amire halványan elmosolyodik. Sejti, hogy a macska is örül, hiszen egy kicsit elnapolhatja a gazdi bosszúját, és talán mire a lány megunja a társaságát, már a kedve is elmegy, hogy bosszút álljon a cicuson.
- Gyere csak.
A rendelő felé vezeti a lányt, amin már ott díszeleg Botond neve is. Igaz ő most még csak tanulja a szakmát, de a nő eddig igen pozitív véleménnyel van mindarról, amit a fiú tud, és hiszi, hogy egy nap igazán jó szakember lehet belőle. A lány nyomában belép ő is a helyiségbe, mely mostanában kezd új kinézetet kapni.
- Nézd el a dobozhadat és a fóliákat, nem öltünk meg senkit, csak kicsit átrendezzük a terepet, most, hogy már ketten vagyunk itt.
Illetve a helyiségek nem voltak használva azóta, hogy elment, egy év pedig hosszú idő. Mostanra már kiszellőztettek, a fontosabb dolgaikat behordták, de sajnos nem olyan hatékonyak, mint szerették volna. Most is ezzel foglalatoskodott részben, de ezt bármikor folytathatja, és ezer örömmel félbe hagyja egy beszélgetés miatt, hiszen a lényének a beszélgetés sokkal fontosabb részét képezi, mint a pakolás.
- Szóval, az asztalon van pogácsa, vehetsz amennyi jól esik, igazán finomak, nemrég hozták fel őket, még melegek. Tessék, itt egy tányér hozzájuk, és mindjárt hozom a kakaót is, addig ülj csak le nyugodtan.
Ő maga újít, a kakaóba némi kávét csempész, már ami a sajátját illeti. Ha mondjuk, lenne még egy gyereke, az biztos, hogy kávéban úszna a pocakjában, majd az ereiben kávéval születne meg, folyton pattogna, és sosem aludna. Belegondolva, elég ijesztő gyerek lenne.  Lehet jobb lenne, ha leállna ő is a kávéval, mert fura gondolatokat ébreszt benne. Megáll egy pillanatban a mozdulatban is, homlokán finom ráncok jelennek meg, végiggondolva ezt az alternatívát, majd inkább elhessegetve veszi fel a két bögrét és indul a lány felé, hogy a tiszta kakaót átadja neki, a másikkal pedig helyet foglaljon a fotelben.
- Kevés órát vettél fel, hogy ilyen laza a napod?
Emlékszik még, amikor ő volt diák, rohant óráról órára, hogy mindenhova odaérjen. Nem tudta eldönteni, hogy mi is érdekli, pontosabban, hogy mi nem érdekli. Végül pedig tessék, egy mugli egyetemen szerzett diplomával találta meg a hivatását. Még jó, hogy anno belement abba, hogy érettségit is tegyen, a lánya pedig, szerencsére ugyanígy gondolkozik.

Hozzászólásai ebben a témában

Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2015. január 15. 23:15 | Link

Zója néni
~ Sajnálom a hatalmas késlekedésem, de nem volt elfelejtve ám a néni. ~


Nem minden nap sikerül a véletlen folytán az embernek összefutni az iskola pszichológus néniével, viszont ez a bizonyos ma más volt. A hölgyemény mérhetetlen kedvességről és gyermekbarátságáról is tanúbizonyságot tett a szememben, mert nagylelkű módon felsegített a földről, majd készségesen megmutatta, hogy hol is van az a bizonyos rendelő. Életemben nem voltam még pszichológusnál, de ha belegondolok biztosan kedvesek lehetnek, mivel Zója néni is kedves. Behívott, majd elmagyarázta az elém táruló dobozok és fóliák szerepét a szobában. Nekem amúgy fel sem tűntek volna, képes lettem volna lakberendezési tárgynak tekinteni őket. Amint beértünk a néni igyekezett kitenni magáért. Elmagyarázta, hogy az asztalon van a finom, még meleg pogácsa, amit az előbb hoztak. Nekem persze több sem kellett... megragadva az általa emlegetett tányérkát, szedtem magamnak egy pici pogácsát és komótosan rágódni kezdtem rajta. A rágódásom alatt a néni precíz mozdulatait követtem, amellyel a kakaót készítette. Hamar visszaért, majd adott egy bögre itókát és beszélgetést kezdeményezve feltett egy kérdést. Lenyeltem hát a falatot, megkóstoltam a kakaót, majd újult erővel csicseregni kezdtem.
- Nagyon finom lett a kakaó, meg persze a pogácsa is mennyei... Apropó... Nem, nem vettem fel gigantikus mennyiségű órát. Csak nyolcat... azt hiszem...
Igen, határozott kislány vagyok. Most hogy belegondolok azt hiszem tényleg nyolc órácskám van.
- Igen, ez egy amolyan kivételes alkalom. Most van egy kis szabadidőm, amit ez egyszer nem a könyvtárban szorgalmi írással, vagy tanulással akarok tölteni, hanem valami mással.
Például azzal, amit most csináltam, random iskolapszichológusokkal való beszélgetéssel. Ilyet is ritkán tehet az ember.
- Amúgy meg... Majd egyszer elmeséli ennek az isteni kakaónak a receptjét?
Áhh... mit is tehetnék. Én egyéniség vagyok, most a kakaó vonta el a figyelmem a dolgokról, minő meglepő.
   
Utoljára módosította:Evelin Ordassy, 2015. március 2. 17:23
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. február 1. 21:34 | Link

Evelin

- Végül is, az csak hárommal több, mint a kötelező, nem is olyan sok, valóban.
Vannak emberek, akik minden tárgyat felvesznek, aztán év végén tapasztalják, hogy bizony egy kicsit túlzásba estek. Nincs olyan jó tájékoztatása az iskolának a diákok felé ilyen téren, és erről mindenképpen szólnia kell majd az igazgatónak is ha alkalma nyílik rá, csak el ne felejtse. Ezt elkerülendő, az asztalához lép, és egy kis emlékeztetőt ír fel az ottani papír tetejére. Mindig van egy tiszta lap kitéve, amit a nap folyamán érkező információkkal ír tele, majd feldátumozza, és a többi mellé fűzi.
- Azt hiszem ez elég más, bár van egy csomó könyvem, ha gondolod, a többségének nyelvezetén viszont sajnos a kakaó se segít.
Mégis be kellett vágnia egy-egy könyvet, ha át akart menni, és nem mindegyik volt tényleg érthető vagy emészthető. Ezek azok, melyek most a polc tetején foglalnak helyet, lejjebb sokkal könnyedebb, de alapnak számító művek várnak arra, hogy valaki levegye őket, és beléjük olvasson. Szerencsénkre Zója olyan, aki szívesen olvassa újra őket.
- Nincs nagy titka. Házilag készül, a lányomra olykor rájön a vágy, hogy segítsen a konyhába, olyankor csinálunk kis apróságokat. Ezek is onnan származnak. Inkább forrócsokinak mondaná az ember, de ahhoz kevesebb tejet kellett volna használnom.
Úgy viszont van, amelyik nagyon fűszeres. Felkelve a fotelből visszasétál az asztalához, és egy kis fa dobozkát vesz a két keze közé, amivel visszasétál, és a fotelbe visszaereszkedés után, felnyitja. Odabenn sok-sok kicsi dobozka van, amire kézzel írták rá, hogy mi van a csokihoz keverve, illetve, hogy milyen csokiból vannak a kis golyók, amik a dobozkákon belül vannak. Nem éppen a legszebb körök, de finomnak mindenképpen finomat, és mivel feloldódnak, így nem is baj, hogy nem olyan szépek.
- Válogass kedvedre, otthon már belefulladok ezekbe, meg szerintem lassan a rellonosok is.
Hozzászólásai ebben a témában

Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2015. március 2. 18:59 | Link

Zója néni

Békésen rágcsikálva az imént megkaparintott ételt leledztem a Nénivel egy légtérben. A pszichológusi rendelő megvallom igazán érdekfeszítő hely volt, különösen az ideiglenes lakberendezése és az itt tartózkodó Zója néni miatt. Mellesleg, ha ez nem lenne elég, volt kakaó és mennyei meleg pogácsa is. A tantárgyak megbeszélését letudva hozakodtam elő újra az italt illető témával, amelyre persze kielégítő választ is kaptam. A beszélgetőtársam lapra írós jelenetén átsiklottam, mint ahogyan oly sok mindenen. Ezt követve a pszichológus néni könyves megnyilvánulására csak a szemem csillant fel, majd egy kisebb sikoly közepette kiáltottam el magam.
- Jajj, de jó! A könyveket annyira szeretem!
Ezt követve egy aprócska beszédszünetet tartva folytattam is a felszólalásom, de immáron a barna folyadékkal foglalkozva.
- Tényleg? A lányával főz kakaót? Az olyan szuper lehet... Én még senkivel sem főztem, pláne nem kakaót. Nézni viszont már néztem főző embereket... Lelkiekben ott voltam velük, de segíteni nem tudtam nekik, mert nem engedték. Szerintük béna vagyok, mert néha kiöntök ezt-azt, vagy leborítok valamit egy random pillanatban.
A mondataim befejeztével akadt meg a szemem a Néni mozdulatain. Felállt, elsétált az ülőalkalmatosságából felkelve egyenesen az asztalig, majd visszajött egy dobozkával a kezében. Egy furcsa fa ládika volt nála, ami elsőre egy kicsit ijesztő volt, vagyis olyan furcsa. A kíváncsiságtól vezérelve galoppoztam oda a Nénihez a legnagyobb lelkesedéssel. A pogácsát és a kakaót előbb persze lepakoltam, hogy majd ha szükség lesz a kezeimre, ne akadályozzanak. Az ülő hölgy mögé álltam, a vállához kísértetiesen közel leselkedtem az ismeretlen tartalmat rejtő tárgy felé, majd amint felnyílt a rejtélyes doboz, intelligens kijelentést hallattam.
- Óóó... csoki! Ezek nekem nagyon tetszenek. Viszont igaz, hogy a csokoládénak nem is olyan lényeges a külseje, ott az íze számít. Mint ahogyan az embereknél is a belső érték a lényeg... A Rellonosok csokit kapnak? De jó lehet nekik... Apropó válogatni... Én mindet vinném, ha szabad.
Megvallva furcsa egy kijelentés ez az utóbbi mondat részemről. Megkínálnak valamivel, majd kis mohón kifejtettem, hogy annyira örülnék, ha mindet vihetném. Ezeket a szavakat követve indultam meg a hölgyemény elé, hogy ott megállhassak és boci szemeket szegezhessek rá.  
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium