37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Földszint
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Felfedezés
Írta: 2016. március 8. 11:52
 | Link
Nagyot sóhajtva megállok a tágas csarnok egyik sarkában. Az óráknak már vége, a könyveim fent vannak a hálóteremben. Körülnézek, szememmel Teót, a házszellemet keresve. Ide beszéltük meg a találkozót, mindjárt itt kell lennie. Bár már lassan egy éve itt vagyok, még mindig könnyen eltévedek a folyosókon. Teó körbevisz a kastélyban és megmutatja a titkos átjárókat, rejtett dolgokat az iskolában. Így többé nem kell majd magyarázkodnom, ha egy folyosó épp nem oda vezet, ahova szeretném.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. március 13. 14:12 | Link
Teó nem épp a pontosság mintapéldája - egyrészt, az időérzéke kicsit sántít, másrészt, nincsenek kötelességei, amik miatt számon kellene tartania, hány óra is van. Ha ez ember - illetve a szellem - nem éhes, nem szomjazik meg és nem is fárad, akkor legfeljebb az unalmán mérheti az idő múlását, ami köztudottan rossz. Épp ezért repes, ha valaki valamilyen kalandra hívja vagy feladatot bíz rá, de hajlamos eltéveszteni a megbeszélt időpontot.
Ma például túl korán érkezett és amíg várt (abban a szilárd meggyőződésben, hogy Rebeka mindjárt itt lesz), azzal szórakozott, hogy az egyik páncélba bújva rémisztgette a gyanútlan arrajárókat. Pedig mennyivel mulatságosabb lenne, ha kopogószellemként még mozgathatná is! Végül a lány is feltűnik a színen, ő pedig - szokásához hűen - nem egyenesen lebeg oda hozzá, hanem a falba bújva settenkedik a háta mögé, hogy onnan köszönjön rá, lehetőleg jó hangosan.*
- Húúú!-*Bagolyként megbukna, ez már biztos.
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. március 13. 14:27 | Link
Karba tett kézzel nézek körül, a számat összepréselem, mert már kezdek tényleg ideges lenni. Ha nem érkezik meg hamarosan, elmegyek - fut át a fejemen. A huhogást hallva ijedtemben szélsebesen megpördülök és előkapom a pálcámat, de pár pillanat múlva már sejtem ki áll a dolog mögött. Leeresztem a pálcát és megeresztek egy mosolyt.
- Nagyon vicces. Na gyere elő, te iskola-réme. - mondom, most már nyugodtan. Menet közben a pálcát is elteszem az övembe, hogy kéznél legyen, ha szükségem lenne rá.
 - Akkor, merre induljunk? Hol van a legtöbb trükk? - kérdezem izgatottan. Úgy érzem, rám férne már egy kis kaland, és ha megismerem a folyosókat, több izgalomban lehet részem.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. március 13. 14:35 | Link
- Csak tessék, rajta, átkozz meg!-*Nagy, drámai monológ kezdete is lehetne ez, azonban a karjait széttárva előlebegő szellem elvihogja magát, sőt, úgy tesz, mintha szíven szúrná magát Gréta pálcájával.*
- Csak a testemen át!-*kuncogja, az unszolásnak eleget téve végre normálisan megállva a lábán. A lány kicsit talán morcos, azonban ez Teót vagy jókedvét a legkevésbé sem ingatja meg, az apró szellem egy igazi, verhetetlen showman.*
- Hmm, a legközelebbi titkos járat innen az egyik toronyba visz. A legtöbb trükkös cucc pedig terrrmészetesen a Rellon környékén van, de a Levita is csak kicsivel marad le mögötte.-*Élvezi, hogy játszhatja a szakértőt, kinyújtott mutatóujjával hadonászik, majd mint aki nagyon töpreng valamin, állához érinti. Közben jobbra-balra forog lebegés közben, az említett tornyok irányát jelezve, Grétára bízva a döntést, merre kezdjék. Egy nap alatt úgyse bírják végigjárni mindet valószínűleg, ha nem akarják, hogy mindenki más is megismerje az utakat.
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. március 13. 14:50 | Link
Teó láthatóan nagyon jól ismeri a járást, az iskolában eltöltött évek megtették a hatásukat. Amíg magyaráz, izgatottan toporgok. Szeretném minél előbb elkezdeni a túrát.
- Akkor kezdjünk a tornyos járattal, utána meg mehetnénk a Rellon felé. - mondom, mert minél több titkot szeretnék megtudni.Arra fordulok, amerre Teó a toronyba vezető utat mutatta.
- Felőlem indulhatunk - szólok, és a fejemmel is az említett út felé biccentek.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. március 13. 15:04 | Link
- Kalandra fel!-*Előrelendül, sebesen suhanva át a csarnokon, ügyet sem vetve a pontállásra vagy a kupákra, helyette egyenest a nyugati szárny folyosója felé vezet útja. Közben folytatja a szükségtelen magyarázatot, kicsit éneklős hangon.*
- A konyha mellett nyílik és a nagyteremtől sincs messze. Szerintem azok találták ki, akik folyton éhesek, meg teli hassal nem bírtak felmászni a lépcsőkön.-*Locsog, nem is igazán figyelve, ki halad el mellettük vagy egyedül vannak-e, mert ezt a járatot ismerik talán a legtöbben. Ő maga nem használja túl sűrűn - elvégre simán átlebeg az emeleteken és a konyhába legfeljebb a manókat jár riogatni - de ha épp megtréfálandó áldozatra les, gyakran jön ide. Az ajtótól aztán elkezd számolni, lassan hátrálva.*
- Kettő...Négy...Meg kell háromszor rugdosni vagy kopogtatni az egyik követ, ott lent, ahol a fal meg a padló találkozik...Nyolc...Tíz...Tizenkettő!-*Kívülre semmiben sem különbözik az általa mutatott szögletes kőlap a többitől, de ő nem tudja működésbe hozni a varázslatot, úgyhogy várakozóan néz Grétára.
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. március 13. 15:20 | Link
Az iskola nyugati része felé tartunk, én izgatott talán kissé bugyuta mosollyal az arcomon, de ez a legkevésbé sem zavar. Az éhes diákokra tett megjegyzés hallatán jóízűt nevetek. Köztudott, hogy szinte bármennyit tudok enni, ráadásul bármikor, szóval ezt a járatot gyakran használom majd. Amikor megállunk a tizenkettedik kőnél, Teó várakozva rám pillant. Először nem értem, miért nem ő nyitja ki a járatot.
- Ja, máris nyitom - kapok a fejemhez, és a cipőm orrával háromszor megbököm az érintett követ. Súrlódás hangzik, és feltárul a folyosó.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. március 13. 17:32 | Link
A fal mintha kitátaná a száját - ovális nyílás jelenik meg, ami mögött fényesre koptatott fokok látszanak a félhomályban. Teó előrelibben, hogy mutassa az utat - nem mintha el lehetne téveszteni, a járat nem kínál választási lehetőséget - leginkább megszokásból követve a tekeredő csigalépcső vonalát, mielőtt megtorpanna, megpördülve a levegőben.*
- Szerintem gyújts fényt!-*Tanácsolja, mert az ajtó pillanatokon belül bezáródik mögöttük, akkor pedig az orrukig sem fognak látni, ami a szellemet nem zavarja, de nem lenne jó, ha Gréta rögtön kalandjuk kezdetén összetörné magát.*
- Milyenek az idei vizsgák?-*kérdezi, miközben felfelé kapaszkodnak. Ez a lépcső sokkal rövidebb, mint amennyi a többemeletnyi magassághoz illene, de ettől még elég egyhangú.*- Egyszer láttam, ahogy a legrettegettebb tanár talárját az utolsó pillanatban valaki rózsaszínűre változtatta, úgyhogy abban ment vizsgáztatni. Meg virágkoszorúban.-*Kezével is mutogatja, ijesztően szigorú grimaszt próbálva hozzá vágni.*- Azon az éven reeeengetegen buktak meg.
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. március 13. 21:52 | Link
Belépek a nyíláson és egy sötét lépcsőházban találom magam. A sok éhes diák lába fényesre koptatta a lépcsőfokokat, így az első kanyarban még jól látok. Teó javaslatára elő veszem a pálcámat. Abban a pillanatban elkezd bezárulni a lyuk a falon és hamarosan teljes sötétség vesz körül. Egy elsuttogott Lumos, és máris világos van, sokkal jobban érzem magam.
- Nem voltak vézesek. - felelek a vizsgákkal kapcsolatos kérdésre. - Nem mintha lenne mihez viszonyítanom. A reptant élveztem, de a bűbájtan elég nehéz volt.
A rózsaszín taláros történeten olyan hangosan nevetek, hogy visszhangzik a kis lépcsőház. Már épp kezdek kifulladni, amikor felérünk a lépcső tetejére. Egy faajtóba torkollik, aminek kerek vas foganytúja van. Kis erőlködéssel végül sikerül kinyitnom. Az ajtón kilépve egy üres folyosóra érünk.
- Hmm... Ez tényleg olyan, mint a torony - mondom derűsen, miután megvizsgáltam a terepet.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. március 14. 20:10 | Link
- Gondolom, Svédország miatt. Úúúúúúúúúúúgy unatkoztam itt hetekig, alig maradt valaki a kastélyban.-*Panaszkodik, mert ő nem mehetett, a falak közt viszont nem akadt jóformán társasága, úgyhogy naphosszat az Eridon és Radúz kunyhója közt csúszdázott, amibe sajnos könnyű beleunni. A portrékkal se volt nagyon miről trécselni, elvégre olyan rég van itt, hogy már az összes történetüket kívülről tudja, diákok híján meg nem voltak friss pletykák.
Most viszont van társasága és élvezi, hogy megnevettetheti Grétát, bár lehet, hogy nem a lépcső közepén kellene leállnia vicceket mesélni - a szellemeknek nem kell levegőt venniük, úgyhogy Teó néha megfeledkezik róla, hogy az élők sajnos még rászorulnak az oxigénre.*
- És negyedannyi idő alatt lehet feljutni! Mármint, egyszer valaki lemérte - járt ide egy ilyen megrögzött számolgatós figura, egész táblázata volt. Mint egy turistatérkép!-*Hadonászva magyaráz, szemléltetésképp úgy igazgatva képzeletbeli szemüvegét, mint az a fiú csinálta, ha megállt egy pillanatra a jegyzetelésben.*- Merre tovább?
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. március 15. 14:20 | Link
- Egyre jobban tetszik ez az út - jegyzem meg vidáman. Ez a folyosó nagyon tetszett, szeretnék még többet látni, de nem tudom merre vannak még. A folyosó közepére lépek és tanácstalanul nézek körül. A folyosó jobbra-balra ugyanolyannak tűnik. Elbizonytalanodva Teóhoz fordulok:
- Nem is tudom.... Merre van a legközelebbi titkos járat?
Ez tűnt a legjobb kérdésnek az adott helyzetben, Teó pedig tudja, hogy fogalmam sincs a rejtett utakról, úgyhogy csak nem fog teljesen gyogyósnak nézni. Előbb-utóbb úgy is kiismerem itt magam. Rettegjetek, folyosók!
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. március 15. 18:13 | Link
- Ez még csak a kezdet!-*Teó is lelkesedik, ide-oda lebeg Gréta előtt, annak biztos tudatában, hogy nem bukhat benne orra véletlenül sem. Amíg a folyosón bandukolnak, idegenvezető módjára mutogat meg mesél ezt-azt, de amikor a lány elunja a sétát, félbehagyja a  mondókáját.*
- Egy emelettel lejjebb van kettő, a toronyból több nem vezet tudtommal. Hacsak nem csinált valaki egy újat, de az iszonyatosan macerás.-*Főleg, hogy a kastélyt nem is olyan rég felújították, az összes bűbájt újrarakták, akkor nagyrészt számba is vették, hol milyen járatok vannak (azért a tanárok se olyan naivak, hogy ne sejtsék, időről-időre valaki megpróbálja kényelmesebbé tenni az életét).
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. március 16. 17:15 | Link
- Akkor menjünk le - mondom lelkesen és a lépcső felé veszem az irányt. Majdnem rálépek az egyik trükkös lépcsőre, de még idejében felfigyelek a bajra, és egy szökkenéssel oldom meg a helyzetet.
- Egyébként hogy lehet titkos járatokat csinálni? - kérdezem. A téma es a kalandozás felkeltette az érdeklődésemet. - Gondolom nem csak ásni lehet - teszem hozzá nevetve. Egy saját titkos alagút... Nem is lenne rossz. Akkor aztán tényleg szabadon közlekedhetnék!  Vezethetne mondjuk az Eridon toronyból a bejárati csarnokhoz, de sokkal rövidebb lenne, mint a többi lépcső. Nem is rossz ötlet, gondolom.
Közben megérkezünk az alsóbb szintre, így hát elindulok a folyosón titkos ajtóra utaló jeleket keresve. Ezeket bizonyára nagyon jól álcázták, ugyanis semmi különöset vagy gyanúsat nem találok. Várakozva nézek Teóra.
- Te jössz - szólalok meg mosolyogva.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. március 16. 20:46 | Link
- Nem tudom pontosan. Sose tanultam varázsolni, csak az biztos, hogy a muglik meg a mindenféle lények miatt van egy csomó bűbáj a kastélyon, úgyhogy trükkös feladat megkerülni őket. Szerintem a Selwyn-tesók többet tudnának mondani, ők bűvölgetnek folyton.-*Az Eridonosok többsége ismeri is a szőke duót, elvégre az egyikük a csapat terelője volt, a másik meg amolyan csodabogár.*
- Ásóval nem sokra mennél. Ez itt mind kő meg mágia.-*Ugyan Teó előadásában ez nem túl hihető, mert a keze kopogás helyett simán átsiklik csak a falon, attól még a kastély kövekből épült.
Ahogy a lépcsőkön baktatnak, már épp rá akar szólni a lányra, amikor az egy szökkenéssel elkerüli az álnok fokot.*
- Ügyes.-*Elismerően pislog, majd a nyomában lebegve hagyja, hogy egy kicsit felfedezze magának a folyosót, háta mögött összekulcsolt kezekkel, beharapott ajakkal figyelve Grétát. Ahogy a lány megadja magát, szája cinkos mosolyra húzódik.*
- Az egyik festmény és az egyik szobor van megbűvölve.-*Árulja el, de többet egyelőre nem mond - lehetőséget ad, hogy a másik megpróbálja kitalálni, melyik két művészeti alkotás is rejti a két átjárót.
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. március 16. 21:02 | Link
Szóval egy festmény és egy szobor rejti a járatokat. Úgy döntök, először a kérdéses festményt keresem meg. Odalépek egyhez, amin egy ősz varázsló egy fotelben hortyog. Alaposan szemügyre veszem a képet, óvatosan megtapogatom a keretet is, vigyázva, hogy a kép lakója fel ne ébredjen. Nem, ez nem az lesz. A következő képben egy sárkány elől menekülő varázsló van, most épp egy fa mögött rejtőzik remegve. A bestia végül megkerüli a fát, és tűzzuhatagban fürdeti meg az embert, aki ezután füstölgő kalapja alól rosszallóan néz rám. Inkább továbbállok. A harmadik festmény egy boszorkányt ábrázol, aki éppen egy nagy üst sárgászöld tartalmát kevergeti. Óvatosan felvonom a szemöldökömet, mire a festett hölgy ravaszul elmosolyodik, és az egyik üres kristályfiolára mutat. Jobb ötlet híján megbököm az üveget a pálcámmal. A várt reakció nem is marad el, a festmény ajtóként nyílik ki előttem. Még egy hálás pillantást vetek a boszorkányra, aztán Teó felé fordulok.
- Nos, ezt megtaláltam - jelentem, és a hangomból érződik, mennyire büszke vagyok magamra.
- Keressem meg a másikat is, vagy majd valahogy visszajövünk ide? - kérdeztem, kissé talán kihívóan.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. március 16. 21:24 | Link
Távolról figyeli Gréta ügyködését, hogy véletlenül se árulja el magát, azonban a lány boldogul egyedül is - amikor felfedezi Anya-banya üvegcséjét, Teó nevetve megtapsolja a szemfülességét, közelebb libbenve. A feltáruló járat pókhálósabb az előzőnél, ritkábban használt, de hasonlóan sötét, nem látni tovább pár lépésnél.*
- Profi munka.-*Bólogat fontoskodva, mintha mindjárt kitüntetést is adományozna érte. A kérdésre körbefordul a tengelye körül, a vállát vonogatva, de közben huncutul, kihívóan vigyorog. A szobor mögötti útvonal megnyitása az igazi kemény dió.*
- Ahogy gondolod. Onnan aaaa....-*kell egy pillanat, hogy a fejében lévő térképet felidézze,*- Szfinxes festményhez meg a diri irodájához jutunk. Ez az útvonal a Déli szárnyba vezet, majdnem tök ellentétes irányba.-*Jókora útvesztő ez így, ha sokat mászkálnak fel és alá, Gréta bele fog zavarodni.
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. március 16. 21:56 | Link
A dicséretre sugárzó mosollyal reagálok, majd hümmögve gondolkodom a folyosó kapcsán.
- Akkor szerintem előbb megkeresem a szobrot - döntök végül. - Nem kis túra lenne visszajönni ide. Hacsak nincs egy másik folyosó.
Hunyorítok egyet, aztán elindulok a folyosón, hogy megtaláljam a másik rejtett ajtót is. A folyosón hat szobor áll, vagyis - hacsak nincs óriási szerencsém - mindet végig kell néznem.
- Munkára! - ösztönzöm magam motyogva. Az első szoborhoz lépek, egy alacsony, pocakos ember szobrához; a kis fickó láthatóan sunnyog, menekül valaki elől. Körbejárom, alaposan szemügyre veszem, még az orrát is megnyomkodom, de semmi különös nem történik.
Még további négy szobrot nézek végig - eredménytelenül, közben fokozatosan egyre csalódottabb leszek. Az ötödik, egy fájdalmas arcú fiú szobra már a puszta létezésével is idegesít. Odamegyek hozzá, hosszan körbenézem, de ezen sem találok semmi rendkívülit, vagy csak kicsit is érdekeset. Olyan ez a szerencsétlen, mintha ráléptek volna a lábára. Vasalt talpú cipőben. Ekkor valószínűtlen ötletem támad. Hunyorogva álldogálok egy darabig, de végül mégis kipróbálom. A jobb lábammal rátaposok a szoborfiú lábára, aki erre vigyázzba áll és hátrahúzódik. A rosszkedvem lassan elpárolog és végül elégedett arccal pillantok felfedező-társamra.
- Siker! - közlöm egy vigyor kíséretében.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. március 28. 22:27 | Link
- Csak tessék!-*Roppant előzékeny, bár hogy ez a vonás honnan ragadt rá, rejtély - mindenképp eltúlozta az udvariaskodást, mozdulatai inkább kicsit bohózattá fokozták az egyébként nem gunyoros gesztust.
Ezúttal követi Grétát, titokzatosnak szánt arccal, állát behajlított mutatóujjára támasztva lebeg a lány mellett, mint aki magában értékeli a teljesítményét. Gréti igen alapos, mindent megtapogat, megsimogat, bár a pálcáját kevéssé használja, ami határozott gyengéje. Sok átjáró ugyan pálca nélkül is használható, azonban néhány komolyabban elrejtettet csak és kizárólag azzal lehet kinyitni. Ezt azonban nem siet az orrára kötni, hagyja, hogy tanuljon szépen a saját fejével, elvégre senki sem úgy pottyant a világra, diplomával meg tudással az ölében. Igen, így többet kell érte dolgozni, de egész biztosan nem fogja elfelejteni, ráadásul szemfülesebbé válik és könnyebben észreveszi majd máshol is az árulkodó részletek. Úgyhogy végeredményben megéri a belefektetett erőt.
Persze, Teó ennyire nem bonyolítja túl a dolgokat, inkább csak tudja, hogy így kell, mert így jobb. A lány egyre kedvetlenebb arca láttán mondjuk aggódik egy kicsit, hogy játszópajtása mindjárt faképnél hagyja, azonban Grétát jobban leköti az átjáró rejtélye és Eridonosabb annál, semhogy feladja, így végül győzedelmeskedik.*
- Ász vagy!-*Teó tapsol és perdül egyet a tengelye körül, míg a szobor talapzatánál láthatóvá válik egy keskeny csúszda - ha fentről nyitják az átjárót, így néz ki, lentről viszont lépcső.*
- Akkor merre tovább?
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. március 29. 20:07 | Link
Boldog vagyok, hogy sikerült megtalálni a bejáratot, útitársam lelkesedése pedig még tovább fokozza a jó kedvem. A sok keresgélés után most valami tényleges izgalomra is vágyom.
- Szerintem csússzunk le! - javaslom, és megerősítésre várva Teóra nézek. - Biztos vannak még utak a szfinxnél is. Ha meg nem, akkor egy jó kis túra vár ránk, de csak nem fogunk belehalni, gondolom, de ezt inkább nem teszem hozzá: nem akarom megsérteni Teót. Ha beleegyezik, hogy erre folytassuk az utat, akkor leguggolok a járathoz és belenézek. Feneketlen feketeségen kívül azonban nem sokat látok benne. Már nagyon kíváncsi vagyok, mi lehet az alján. Mélyet sóhajtok, és egy kis ugrással a csúszdába lököm magam és megindulok a sötét mélységbe. A járat összevissza lejt és kanyarog, olyan mint a muglik élményfürdője - víz nélkül. Én személy szerint nagyon izgalmasnak találom az utat. Egy éles kanyarnál, ami feldobott a kerek járat oldalára, egy önkéntelen rikkantás hagyja el a torkomat. Végül lelassul a csúszás és egy keskeny, vízszintes kőmedencébe érkezem. Kikászálódok a vájatból, és a kanyaroktól picit még szédelegve körüljárom a termet, hogy elüssem az időt, amíg Teó is megérkezik (nem tudom, hogy a szellemek milyen gyorsan haladnak). A termet egy fáklya világítja meg, a sarkok elég sötétek, de azért látom, hogy teljesen üres helyiségben vagyok. A szürke kőfalakat egyedül egy egyszerű faajtó töri meg, gondolom ez a folyosóra vezet, és kívülről újabb trükkel lehet kinyitni. Majd megkérdezem Teót. Tényleg, vajon hol késlekedik? Elindulok vissza a csúszdához, hogy megnézzem, mi a helyzet.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. március 31. 17:16 | Link
*A lány javaslatára csak újra boldogan vigyorodik el, s még bólogat is mellé.*
- Csak utánad. - * mondja, miközben pár centivel hátrébb lebeg, csak hogy egy kicsivel nagyobb teret adjon a lánynak, s lehet, hogy ezt Gréti észre sem veszi, elvégre tényleg nem távolodott el tőle annyira nagyon. Új játszópajtása lenéz, valószínűleg abban a reményben, hogy megpillanthatja, mi is fog rá várni odalent - vagyis Theo erre asszociál. Sóhaját követően újabb mosoly jelenik meg arcán, olyan játékosan kihívó, ami az embert csak még inkább arra sarkallja, hogy tegyen meg valamit. Nem sokkal az után, hogy Gréta nekiindult, ő is követi a csúszda vonalát, viszont az eridonoshoz képest sokkal lassabban. Ő szellem, rá nem hat a gravitáció, ebből kifolyólag pedig nem is tud ráülni és csak suhanni. Neki lebegnie kell, amit azért valljuk be, nem lehet összehasonlítani a száguldozással - viszont mindezek ellenére igyekszik ő sietni. Mikor az elsős sikkant, egy pillanatra elfogja az aggódás, mi történik, ha esetleg megsebesült vagy valami, de végül úgy véli, hogy akkor minden bizonnyal többet hallatott volna.
Ugyan nem egy órás késéssel jut ki a járatból, de Gréta türelmetlenkedését látva, még így is elég sokkal.*
- Bocsánat, csak tudod, ez nekünk szellemeknek nehezebben megy. - *bocsánatkérő mosollyal magyarázza el a dolgot, miután körbenéz, s a terem közepére lebegve fordul a lány felé.*
- Mit választasz, kimész az ajtón, egy újabb folyosóra, vagy felfedezed a termet? - *újabb játékos, kisfiús vigyor, miközben kérdez, egyúttal meghagyva választási lehetőséget Grétának.*
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. április 2. 13:09 | Link
Épp a csúzdához érek, amikor Teó - nem túl gyorsan - kicsusszan a boltív alatt. Az aggodalmaskodásomat látva igyekszik megnyugtatni, s hozzá bűntudatos képet vág, mire én is elszégyellem magam kissé, hisz megfeledkeztem arról az apró tényről, hogy útitársam történetesen szellem. De úgy tűnik, nem sértődött meg, mert már jön is az újabb kérdés a kővetkező lépéssel kapcsolatban.
- Hát, én már itt szétnéztem egy kicsit. Miért, van még itt valami? - kérdezek vissza kíváncsian, hiszen eddig az ajtón és a falakon kívül semmit nem találtam. Talán kinyílik egy újabb ajtó, ha meghúzzuk a fáklyát, gondolom, miközben a terem közepére sétálok.
- És kint mi van? - teszem fel a második fontos kérdésemet, miközben a faajtóra mutatok. Minden lehetőséget szeretnék megismerni, hogy aztán ezek fényében hozzam meg a nagy döntést. Lassacskán kezdek megéhezni, jó lenne a Nagyterem felé venni az irányt.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. április 3. 11:57 | Link
*Az, hogy Gréti már szétnézett, jó. Nem pazarolja az időt és leleményes, ami soha nem árthat egy ilyen helyen, ahol varázslók vannak, szellemek, és különleges képességekkel rohangáló fiatalok - persze Theo ezt nem gondolja így végig, ő csak azt érzi, hogy amit a lány csinált, az jó.*
- Nem, nem igazán. - *megrázza fejét miközben megvonogatja vállait, viszont nem ad semmilyen instrukciót neki, hagyja, hadd találja csak fel magát. Különösebb veszélyek itt úgysem fenyegetik, szóval tényleg, egész nyugodtan tapogathatja a falat, vagy huzigálhatja a fáklyát is akár.
A lány következő kérdése ugyan csak azt támasztja alá, hogy okos: igyekszik felmérni a lehetőségeket, minden oldalról, hogy csak utána választhasson. Theo ezen csak újra elmosolyodik, miközben egy aprót biccent*
- A keleti szárny. Ahol van a szfinxes festmény, meg Rabbotbá' irodája. - *válaszol, újra megvonogatva a vállait. Neki igazán mindegy, akárhová szívesen megy, szóval ez is leginkább Grétán áll. *
- És az első emeletén pedig ott van az Erőnlét terme és egy másik titkos átjáró, bár.. Az újabban nem is olyan titkos. - *szemei felcsillannak a 'titkos átjáró' kulcsszavak említése közben, és nagyon reméli, hogy Grétát is érdekli még a téma, és szívesen kipróbálná azt is.
- Viszont ott van a második emelet is, az Elemi mágia teraszával, meg pár tanár lakrészével. - *és ezzel szinte fel is vázolta az egész Keleti szárnyat, hogy a leányzónak legyen elég információja a döntéshozatalt illetően. Ezek után egy ideig csendben lebeg, hagyja, hadd gondolja át a dolgot.*
- Na?
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. április 3. 13:21 | Link
A terem közepén állva figyelmesen hallgatom Teót. Azt mondja, a terem nem tartogat további izgalmakat, ezért az ajtó felé indulok, a kezemet a fémkilincsre teszem, de azért megvárom, hogy vázolja, mi vár rám az ajtón túl. Az igazgatói iroda nem hangzik rosszul, de az újabb titkos átjáró még inkább felvillanyoz, Teón is úgy látom, oda menne a legszívesebben. A tanárok szobái nem annyira érdekelnek. Lehajtott fejjel gondolkodom, aztán Teó kérdésére felpillantok.
- Én azért megnézném azt a nem annyira titkos átjárót - válaszolom egy cinkos mosoly kíséretében, azzal kinyitom az ajtót. Elsőre egy picit szorul, de egy erőteljes rántással megoldható a helyzet. A földszinten lehetünk, az ajtó egy lépcső mellett van.
- Erre? - intek a lépcsősor felé.
Utoljára módosította:Katona Gréta, 2016. április 3. 13:21
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. április 3. 14:38 | Link
- Uff. Egy pillanatra megijedtem, hogy beszorulsz.-*Ami roppant kínos lehet, mert nem minden járat hajlandó akármikor oda-vissza működni, ami azt jelenti, hogy segítséget kell hívnia. Jó, mondjuk Radúz tuti nem lenne zabos, de abban sem lehetett teljesen biztos, hogy ki tudja hozni a lányt. Szerencsére egyelőre nem kell ilyesmiken törnie a fejét.*
- Akkor menjünk! A kívánságok terme is arra van. Tök fura hely, megpróbálja teljesíteni, amit kigondolsz!-*Az Eridonosok hírhedten túltengő fantáziájával mondjuk nem mindig bírt lépést tartani (a mágiának vannak határai, az előbbivel szemben). A sok itt eltöltött időnek köszönhetően Teó olyan volt, mint egy élő GPS - mindig ő tudta először, ha valahol új terem jelent meg vagy egy eltűnt, ráadásul nem is nagyon lehetett őt távoltartani semmitől. A lányok zuhanyozóját leszámítva, mert azt a sikítozást még a faluban is hallani lehetett... Na oda azóta se tette be a lábát.*
- Mhm. Lefelé a lépcsőn, aztán jobbra.-*Adja ki az instrukciókat, mert az elsőről le kell battyogniuk a földszintre, és bár megtehetné, hogy csak átlebeg a padlón, mégsem szeretné magára hagyni Grétát. Úgyhogy addig is tovább csivitel gyerekhangján, válogatás nélkül szórva a gondolatait a világba, míg a leányzó mellett lebeg - most egy kicsit fejjel lefelé.*- Amúgy nem fura, hogy az erőnlét terme nem emeleten van? Azt hinné az ember, hogy aki edzeni akar, nem bánja azt a kis bemelegítést.
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. április 3. 14:58 | Link
- Nem kell engem félteni! - felelem, majd egy nevetés kíséretében ennyit még hozzáteszek: - Vagyis...
Ez a kívánságok terme elég izgalmasan hangzik, nagyon felkeltette az érdeklődésemet, a kíváncsiságom az arcomra is kiül: a szemem tágra nyitom, felhúzott szemöldökkel és oldalra billentett fejjel nézek útitársamra.
- Azt még megnézhetnénk az átjáró előtt? - kérem meg végül Teót, miközben már lefelé ballagunk a lépcsőn (pontosabban csak én, mivel ő mellettem lebeg).
 - Most, hogy mondod, tényleg elég fura - válaszolok mosolyogva, és közben elgondolkodom a dolog miértjén. Talán úgy gondolták, hogy egy újabb titkos járatot használva úgy is mindenki ellógná a lépcsőzést. Vagy csak már nem volt hely az emeleten. Ki tudja?
Menet közben leérünk a lépcső aljára, és ahogy Teó mondta, elfordulunk jobbra, így egy folyosóra jutunk, aminek a falát izmos emberek képei díszítik, itt lehet az Erőnlét terme, erről árulkodik az ajtón kilépő, izzadt diák is.
- Merre? - kérdezem egy gyors szétnézés után, ugyanis nem jöttem rá, hol van a kívánságok terme. Biztosan elrejtették.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. április 5. 13:18 | Link
- Jó-jó, de én nem tudlak kihúzni.-*Mentegetőzik, mert nem az a gond, hogy a lány ne lenne talpraesett, hanem az, hogy szükség esetén semmiféle módon nem tud neki segíteni ott helyben.*- Kész szerencse, hogy nem vagy klausztrofóbiás, mert akkor Murphy törvényéből adódóan tutira bent ragadnánk valahol.
Gréta izgalma eközben rá is átragad, elvégre az említett helyiség sosem unalmas, amíg az emberbe szorult némi képzelőerő - ő is lelkesen izeg-mozog, hadonászik, miközben helyesel és magyaráz. Ilyenkor ritka aranyos kiskölyöknek tűnik, ráadásul többnyire még a csínytevésről is megfeledkezik.*
- Naná! Remélem, üres lesz, ugyanis ha már van bent valaki, akkor gyakran nem enged be másokat. A legtöbben nem szeretik, ha belezavarnak a kívánságaik teljesedésébe.-*A terem pedig természetesen tiszteletben tartja ezt is, úgyhogy ilyenkor egyszerűen felszívódik az ajtaja és nincs mit tenni, meg kell várni, míg a bentiek kiszórakozzák magukat.
Miközben a lépcsőzés rejtelmeiről társalognak, leérnek a földszintre, de hogy a banya rúgja meg, pont pechjük van.*
- Hát, arra kellene,-*int a szomorú kiskutyaszemeket meregető szellem az egyik innen is látható faldarab felé, aminek azonban leginkább ajtónak kellene lennie.*- De ahogy nézem, foglalt.-*Igazán bűnbánóan morzsolgatja ujjait, mert hát így most csalódást okozott, hirtelenjében nem is tudja, mivel kárpótolja Grétit, csak tétován jobbra-balra lebeg.
Utoljára módosította:Orovecz Theodor, 2016. április 5. 13:20
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. április 6. 20:51 | Link
A kívánságok terme felé vesszük az irányt, s ahogy közeledünk, úgy leszek egyre izgatottabb és kíváncsibb. Egy kicsit aggódni kezdek, amikor Teó megemlíti, hogy a szoba foglalt lehet, ezt az arcomra kiülő szemöldökráncolás is kifejezi. Egyre hosszabb léptekkel haladok a folyosón, a végén már szinte futok. Majdnem el is gyalogoltam az ajtó, pontosabban a helye előtt. Sajnos az aggodalmunk nem bizonyult alaptalannak, a szoba ugyanis zárva van. Csalódottan meredek az üres falra. Amikor meghallom Teó ideges-szomorú hangját, eléggé megsajnálom. Hiszen úgy meg akarta mutatni, fel is lelkesített, de most fél, hogy csalódást okozott.
- Akkor csak szimplán nézzük meg az átjárót - javaslom vidámnak szánt hangon. Sajnos az érzelmeim leplezésében nem vagyok olyan jó, de ez most tényleg elég lelkesre sikeredett: részben azért mert a titkos átjáró is érdekes célpontnak tűnik.
- Az merre van? - teszem fel már vagy századjára ezt a kérdést a nap folyamán.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. április 6. 21:09 | Link
Ha Teó kölyöknyuszi lenne, most földig lógatná szép, selymes fülecskéit bánatában. Hiába lelkesítette a lányt és hasztalan siettek, most itt ácsorognak ez előtt az ostoba, csupasz faldarab előtt és semmit se tehet.
- Sajnálom,-*motyogja, alig érthetően. Tisztára úgy érzi magát, mint amikor régen az anyukája összeszidta, pedig Gréti még vigasztalni is próbálja, amiért valahol nagyon hálás. Mégis kell egy kis idő, hogy összeszedje magát és visszanyerje előbbi elánjának legalább egy részét.*
- Arrafelé. Ahol az a nagy pajzsú páncél áll.-*Pontosít aztán, el is indulva a megfelelő irányba.*- Nem a legjobb hely, ide járnak dugiban dohányozni sokan, mert a járatról már jóformán csak a tanárok nem tudnak.-*Nem mintha szándékában állna beárulni őket, de a csikkeket nem mindenki szedi fel (hogy törne le a kezük!), szóval ha az embernek szerencséje volt, akkor az előző látogatók közül valakit elborzasztott annyira a járat állapota, hogy egy pálcaintéssel rendet tegyen. Ha nem kedvezett valakinek Fortuna, akkor ez a nemes feladat rá várt.*
- Ha be akarsz jutni, szükséged lesz a pálcádra!-*Teó most is csak segítséget ad, teljes megfejtést nem - persze, ha Grétának nincs kedve találgatni, akkor már csak lappangó bűntudata miatt is elárulja neki a megoldást.
Hozzászólásai ebben a témában
Katona Gréta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 31
Írta: 2016. április 6. 21:41 | Link
Teó szomorú szemeibe nézve elhatározom, hogy nem hagyom szomorkodni, megteszek mindent, hogy jobb kedve legyen.
- Ugyan, ne sajnáld! - vigasztalom. - Nem tudhattad, hogy nyitva lesz-e.
Miután útitársam elindul az átjáró irányába, követem, és néhány gyors lépéssel felzárkózom mellé. A dugi dohányzás hallatán az orromat ráncolva fintorgok egyet.
- Nem vagyok oda a dohányosokért - jegyzem meg, csak úgy mellesleg. A nagynéném sokat cigizett, nem is nagyon szerettem a közelébe menni: az a tudat, hogy mérgezi magát, na meg a szag nagyon taszított.
- Legfeljebb majd mi kitakarítunk - teszem még hozzá egy halk kis nevetés kíséretében.
Mikor Teó megemlíti, hogy az átjáró "kulcsa" a pálcám, gyorsan elő is kapom az övembe dugott varázseszközt. Lassan forgatni kezdem az ujjaim közt, óvatosan adogatva egyik ujjamtól a másikig. Ezt a mutatványt sokáig kellett gyakorolnom, de nagyon jól el tudok vele szórakozni. A folyosó kanyarodik egyet, aztán meglátok egy, az említettre igencsak hasonlító lovagi páncélt. Megállom előtte, és a pálcámat feltartva tanulmányozni kezdem.
- Hmmm... - dünnyögök, miközben végigmérem a szobrot, és próbálok rájönni a titokra.
Néha még zavarban vagyok, ha ismeretlen varázslatot kell végrehajtanom, ezért kissé esetlenül kezdek neki a kinyitási kísérletnek. Szerencsére rajtunk kívül senki nincs a kérdéses folyosóm, így nyugodtan szerencsétlenkedhetek. Úgy döntök először, varázsszavak nélkül próbálom meg a dolgot: csak rákoppintok a szobor részeire, és majd meglátom, mi történik. Először a szobor fejére, vállaira és a mellkasára bökök: sikertelenül. Óvatosan hátrapillantok Teóra, hogy megnézzem az esetleges reakcióját, és egy halvány segítségkérő pillantást is kap tőlem.
Hozzászólásai ebben a témában
Orovecz Theodor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 169
Írta: 2016. április 8. 21:28 | Link
- Én se szeretem őket, pedig nem is érzem a füstöt,-*helyeselt, fintorogva mellé. Egyszerűen buta dolognak tartotta, főleg azt, ahogy szemeteltek meg mások orra alá fújták azt a rondaságot, amire elég élénken emlékezett gyerekkorából. Mindig is erős ellenérzéseket keltett benne a dohányzó felnőttek közelsége, mert a ruháikból is áradt a szag, meg a leheletükből és a bőrükből is. Brrrrr.
Amikor megállnak a szobor előtt, előzékenyen oldalt lebegve és most arckifejezése kevésbé kihívó vagy játékos, inkább csak figyel és szurkol az Eridonosnak, hogy sikerüljön megtalálnia a bejáratot. Ahogy Gréta játszik a pálcával, elég menő, bár nincs meggyőződve teljesen arról, hogy veszélytelen. Mármint, hallott már mindenféle hátborzongatót felelőtlen pálcaforgatókról és baleseteikről, úgyhogy semmiképp sem szeretne az első sorban ülve végignézni egyet (még akkor sem, ha ő nem lesz koszos, bármi is történjék).*
- Ööö...majdnem talált.-*Most megmondja vagy ne mondja? Mármint, olyan közel jár a megoldáshoz a lány, csak egy kicsit kellene még kísérleteznie, de közben meg egy szobrot millió helyen lehet böködni és az ember beleun, ha semmi sem történik. Keményen töri a fejét és ez az arcára is kiül, aztán egyszerre támad egy ötlete. Egy zseniális ötlete. Egy fenomenális ötlete.
Aztán elégedett arccal megvakarja a térdét.
Grétit szerencsére nem ejtették a fejére (vagy ha igen, akkor az Eridonos keményfejűség megvédte), úgyhogy ezt követően gyorsan eltűnnek a páncél mögött támadó lyukon át.
Utoljára módosította:Orovecz Theodor, 2016. április 8. 21:29
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Földszint