A keleti szárny már kívülről nézve is nagyon elüt a kastély többi részétől. Ez az épület legmodernebb része, hiszen külön az elemi mágikus képzéshez lett kialakítva. A modern hatású üvegkupola egyesek szerint rontja az összképet, míg mások kellemes látványnak ítélik az átlátszó félgömböt.
Az elemi mágia terasza nem csak egy hely, ahol az elemi mágusok gyakorolhatnak, ez egyben a tárgy tanterme is. A törékenynek tűnő üvegfalak varázslattal vannak megerősítve, így onnan semmilyen mágia ki nem törhet, adott esetben képes lehet egy irányítást vesztett elemi mágust is megállítani.
A terembe egy viszonylag szűk melléklépcsőn lehet feljutni, ami a keleti szárny második emeletéről visz egy kicsivel még magasabbra. Belépve a helyiségbe, egy ötszögű teremben találjuk magunkat, aminek csupán a teteje üveg. A szoba egyik oldala az, ahol az, az ajtó is van, amin át beléptünk, a többi négy mögött az elemek külön helyiségei rejtőznek.
A terem közepén egy hatalmas, fehér színű, csavaros oszlop áll, ez tartja a tetőszerkezetet, és egyben díszíti a teret. A lépcsőkön fellépdelve juthatunk el a tényleges tanítási helyszínre, ahol, ha a tanár úr éppen órát tart, megjelennek a padok és a székek. Vagy éppen a párnák, ha úgy ítéli meg, hogy az óra inkább figyelős, mint jegyzetelős lesz.
A négy elem helyiségeibe alapból kis ablakokon át lehet bekukucskálni, de amint valaki belép valamelyikbe, a fala átlátszóvá válik. Ilyenkor lehet megpillantani az üvegkupola külső falát, és azon át a kastély környékét.

KATT

A föld terme kívülről is eléggé elüt a többitől, hiszen növények borítják be az egészet. Belépve egy üvegházban érezhetjük magunkat: üvegfalak és rengeteg növény. Ahogy mindegyik kis terem, úgy a földé is tértágító bűbájjal van ellátva, így bár kívülről nem gondolná az ember, hogy ebben a teremben még eltévedni is igen könnyű. Ide csak az léphet be, aki rendelkezik a föld elem irányításának képességével.

KATT

A víz terme valószínűleg sokaknak csalódást okoz elsőre, hiszen nem egy akváriumról van szó, ahogy alapból elképzelnék. Bár azok gyönyörűek, de gyakorlás szempontjából nem túl praktikusak. A víz terme fekete és fémes és csupa lyuk, de tele van folyadékkal. A lyukakon át pillanatok alatt elárasztható, kiüríthető, gyakorlás esetén az elemi mágusokat a víz körbeveszi. Mivel nincsenek közvetlen falak, csak a vékony drótháló és a rengeteg víz, úgy érezheti, mintha egy hatalmas víztömeg közepén állna.

KATT

A tűz terme egy kissé más. Tiszteletet parancsoló, sötét, csak a tűz, és a kupola egy sor ablaka világítja meg. A terem távolinak tűnő végében folyton égő tűz lobog. Az oszlopokon lévő lyukakból gyakran füst szivárog, tűzcsóva lő ki, a bent uralkodó hőség a legtöbb ember számára elviselhetetlen lenne. Gyakorlásra, és, hogy a pyromágusok érezzék és megszokják a tüzet, tökéletes.

KATT

A levegő terme teljesen átlátszó. Üvegfalai mellett a padló is üvegből van. A kupola ezen része alulról nem támaszkodik a kastély keleti szárnyának alsóbb emeletein, kilóg a hegyek fölé. Tériszony legyőzésére alkalmas terem. Néhol az üveg átereszti a kint süvítő vagy éppen csendeskén suhanó szelet, szellőt. A levegő folyamatosan, de finoman kavarog, áramlik a teremben.

Titkos forrásokból arról értesültünk, hogy Ön a Bagolykő Mágustanoda keleti szárnyának első emeletén július 1-én az éjjeli órákban elemi mágikus képességeivel visszaélve több értékes festményt is megrongált.
Az elemi mágus tanoncok varázshasználatának ésszerű korlátozásáról szóló törvény fenti súlyos megsértése büntetést von maga után. A minisztérium illetékesei hamarosan felkeresik Önt és tanárát, hogy a büntetés részleteiről megegyezzenek.
Mivel Ön most először kap hivatalos figyelmeztetést, eltekintünk attól, hogy büntetését a Balatoni Javító- és Nevelőintézetben töltse le, és tanulói jogviszonyát sem függesztjük fel.
Emellett közöljük Önnel, hogy tanára, Merkovszky Ádám is hivatalos figyelmeztetésben részesült, melynek szintén lesznek hivatalos következményei, amik esetleg a többi tanoncot is érinthetik.

Szívélyes üdvözlettel:
Gólyalápi H. Klotild
Mágiaügyi Minisztérium
Elemi Mágikus Ügyosztály"

M. Ádám"

Noel ajkai között sűrűn folyik ki a langyos tej, miközben remegő kezekkel leteszi a leveleket az asztalra. Felpillant, tekintetével Kowait keresi, aki szintén megkapta ugyanezeket a csomagokat - némi tartalmi változtatással természetesen. Szíve egyre hevesebben ver, félti a lányt, aki nem tett semmi rosszat, csupán eltüntette az ő pillanatnyi elmebajának nyomait. A rellonos elegáns mozdulattal törli meg arcát, majd lassan feláll és felszegett fejjel sétál át a keresztes arcú háztársnőhöz.
- Nagyon sajnálom! - mondja neki lesütött szemekkel, és a választ meg sem várva sétál ki a nagyteremből, hogy a pincébe érve a legjobb öltönyéért indulhasson. Ha mennie kell, hát akkor úriemberhez méltó viseletben fog majd távozni. Remegő gyomorral ölti magára ingét, köti meg nyakkendőjét, s mire a mellény és zakó is testéhez simul, lábában is érezni kezdi az ideget. A falon lógó tükörbe néz, hosszan méregetve az abból visszapillantó alakot. Hát ennyire borzalmas lenne? Még egy húzás, és nevelőintézetbe záratják? Akkor majd kapnak még, vigyék csak! A méregtől összehúzódó tekintettel süllyeszti öltönye belső zsebébe szőlőfa pálcáját, mögötte hangosan csapódik szobája ajtaja. Drága lábbelijének sarkai kopognak a hűvös folyosó padlóján. Néhány diáktársa furcsán tekintget rá, de egyikkel sem törődik, félő ugyanis, hogy valakiben végül ténylegesen kárt tesz. Lehajtott fejjel halad, elszürkült arcán rezzenéstelen vonalak ülnek. Csak az jár a fejében, hogy hiába öltözött talpig elegánsba, ha nem volt ideje megborotválkozni. Hiába húzza finom kölniét maga után, ha álla szőrös. Megrázza a fejét, legszívesebben visszafordulna, hogy Ádám haragja közben is a tökéletes formáját mutathassa. Noel elméje meghasadni látszik, nem érdeklik holmi tanulmányok, büntetések és a tóparti nevelőintézet képe sem, csupán amiatt szomorú, hogy magára öltötte versace öltönyét, de arcán hetykén állnak az oda nem illő szőrszálak. Micsoda pazarlás! Öltözködése körül forgolódó gondolatai tömegében észre sem veszi, hogy megérkezett. Az ajtón túl Ádám bizonyára már mind a négy elemével várja, hogy móresre tanítsa, vagy ha nem, akkor biztosan ordibálni fog vele, ő meg majd fapofával megvárja, míg abbahagyja. Nem fog neki segíteni, mert hidegen hagyja mit kap. Apja crutió-délutánja, na meg Michelle elvesztése után nehéz neki mind lelki, mind fizikai fájdalmat okozni. Ezt köszönheti tehát annak a két embernek, akiért úgy odavolt: megtanították őt arra, hogyan legyen teljesen szürke.
- Szia, itt vagyok - nyit be az ajtón két koppantás után, és megtartva a kellő távolságot, közelebb sétál mesteréhez. - Ordíthatsz, bánthatsz, jöhet bármi.
Nincs több hozzáfűznivalója, úgy érzi felkészült a legrosszabbra, és bár nem tudja ebben az iskolában fenyítenek-e fizikai erőszakkal, úgy hiszi Balatonon majd fogják.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=337462#post337462][b]Ombozi Noel - 2014.07.16. 08:18[/b][/url]

Titkos forrásokból arról értesültünk, hogy Ön a Bagolykő Mágustanoda keleti szárnyának első emeletén július 1-én az éjjeli órákban elemi mágikus képességeivel visszaélve több értékes festményt is megrongált.
Az elemi mágus tanoncok varázshasználatának ésszerű korlátozásáról szóló törvény fenti súlyos megsértése büntetést von maga után. A minisztérium illetékesei hamarosan felkeresik Önt és tanárát, hogy a büntetés részleteiről megegyezzenek.
Mivel Ön most először kap hivatalos figyelmeztetést, eltekintünk attól, hogy büntetését a Balatoni Javító- és Nevelőintézetben töltse le, és tanulói jogviszonyát sem függesztjük fel.
Emellett közöljük Önnel, hogy tanára, Merkovszky Ádám is hivatalos figyelmeztetésben részesült, melynek szintén lesznek hivatalos következményei, amik esetleg a többi tanoncot is érinthetik.

Szívélyes üdvözlettel:
Gólyalápi H. Klotild
Mágiaügyi Minisztérium
Elemi Mágikus Ügyosztály"

M. Ádám"

Noel ajkai között sűrűn folyik ki a langyos tej, miközben remegő kezekkel leteszi a leveleket az asztalra. Felpillant, tekintetével Kowait keresi, aki szintén megkapta ugyanezeket a csomagokat - némi tartalmi változtatással természetesen. Szíve egyre hevesebben ver, félti a lányt, aki nem tett semmi rosszat, csupán eltüntette az ő pillanatnyi elmebajának nyomait. A rellonos elegáns mozdulattal törli meg arcát, majd lassan feláll és felszegett fejjel sétál át a keresztes arcú háztársnőhöz.
- Nagyon sajnálom! - mondja neki lesütött szemekkel, és a választ meg sem várva sétál ki a nagyteremből, hogy a pincébe érve a legjobb öltönyéért indulhasson. Ha mennie kell, hát akkor úriemberhez méltó viseletben fog majd távozni. Remegő gyomorral ölti magára ingét, köti meg nyakkendőjét, s mire a mellény és zakó is testéhez simul, lábában is érezni kezdi az ideget. A falon lógó tükörbe néz, hosszan méregetve az abból visszapillantó alakot. Hát ennyire borzalmas lenne? Még egy húzás, és nevelőintézetbe záratják? Akkor majd kapnak még, vigyék csak! A méregtől összehúzódó tekintettel süllyeszti öltönye belső zsebébe szőlőfa pálcáját, mögötte hangosan csapódik szobája ajtaja. Drága lábbelijének sarkai kopognak a hűvös folyosó padlóján. Néhány diáktársa furcsán tekintget rá, de egyikkel sem törődik, félő ugyanis, hogy valakiben végül ténylegesen kárt tesz. Lehajtott fejjel halad, elszürkült arcán rezzenéstelen vonalak ülnek. Csak az jár a fejében, hogy hiába öltözött talpig elegánsba, ha nem volt ideje megborotválkozni. Hiába húzza finom kölniét maga után, ha álla szőrös. Megrázza a fejét, legszívesebben visszafordulna, hogy Ádám haragja közben is a tökéletes formáját mutathassa. Noel elméje meghasadni látszik, nem érdeklik holmi tanulmányok, büntetések és a tóparti nevelőintézet képe sem, csupán amiatt szomorú, hogy magára öltötte versace öltönyét, de arcán hetykén állnak az oda nem illő szőrszálak. Micsoda pazarlás! Öltözködése körül forgolódó gondolatai tömegében észre sem veszi, hogy megérkezett. Az ajtón túl Ádám bizonyára már mind a négy elemével várja, hogy móresre tanítsa, vagy ha nem, akkor biztosan ordibálni fog vele, ő meg majd fapofával megvárja, míg abbahagyja. Nem fog neki segíteni, mert hidegen hagyja mit kap. Apja crutió-délutánja, na meg Michelle elvesztése után nehéz neki mind lelki, mind fizikai fájdalmat okozni. Ezt köszönheti tehát annak a két embernek, akiért úgy odavolt: megtanították őt arra, hogyan legyen teljesen szürke.
- Szia, itt vagyok - nyit be az ajtón két koppantás után, és megtartva a kellő távolságot, közelebb sétál mesteréhez. - Ordíthatsz, bánthatsz, jöhet bármi.
Nincs több hozzáfűznivalója, úgy érzi felkészült a legrosszabbra, és bár nem tudja ebben az iskolában fenyítenek-e fizikai erőszakkal, úgy hiszi Balatonon majd fogják.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=340698#post340698][b]Merkovszky Ádám - 2014.07.21. 18:27[/b][/url]

Elég nagy meglepetést kaptam a reggelim mellé, mégpedig a kellemetlen fajtából. Egy egész csapat bagoly kért bebocsáttatást az ablakon keresztül a konyhába, majd terhüktől megszabadulva, az újságot hozó kuvik kivételével, mind azonnal el is repültek. A reggeli lap átvétele és a fizetés után, kezemet a másik három madár által hozott, hivatalosnak tűnő levelek felé nyújtottam. Az első egy minisztériumi értesítés volt, amiben tudatták velem, hogy nemrég két tanulóm is, az ő kifejezésüket használva, visszaélt a képességeivel, és ezért figyelmeztetésben részesítették őket, valamint büntetés is vár rájuk. Emellett arra is felhívták a figyelmem, hogy nem ez az első eset, hogy a kezem alatt tanuló diákok olyasmit tesznek, ami a minisztérium berkeiben visszatetszést kelt, éppen ezért én is figyeljek oda, hogy mostantól mit és hogyan teszek, óráimat pedig egy kirendelt személy fogja figyelemmel kísérni.
Első gondolatom az volt, hogy felgyújtom a levelet, aztán a hamvait elegánsan kilebegtetem az ablakon, de sajnos, már elmúltam tizennyolc, ennyire felelőtlen már nem lehetek. Helyette inkább a következő üzenetért nyúltam, ami az igazgatótól érkezett, és amiben tudatta velem, hogy az iskola vezetősége úgy ítélte meg, az lesz a legjobb, ha az év végéig hátralevő időre felfüggesztik a tanári szerződésemet, tanoncaimmal mostantól csak egy kirendelt ember jelenlétében találkozhatok. Ezt már tényleg felháborítónak tartottam, mindazonáltal ez a darab papír is megúszta viszonylag épen, hacsak azt a pár ezer gyűrődést nem nézzük rajta, ami attól keletkezett, hogy kissé kiéltem rajta a dühömet.
A harmadik pergamen pecsétjét már felettébb idegesen törtem fel, a benne álló üzenetet pedig végig sem olvastam, már röpítettem is ki az egész égő papírkupacot az ablakon. A levél írója örülhetett, hogy nem állt velem szemben, bár ez valószínűleg nekem is szerencsém, elvégre egészen megkedveltem az oktatást, nem szívesen lépnék a katedráról egy börtöncellába. Az utolsó üzenetet ugyanis egy igencsak jól informált újságírótól kaptam, aki arról érdeklődött írásos formában, mikor érnék rá válaszolni néhány kérdésére a felfüggesztésemmel kapcsolatban. Remélem, megfelel neki a sohanapján, mert jobb időpontot nem tudok mondani.
Szóval a meglepetés igencsak nagy volt, és nem kevésbé kellemetlen, nekem pedig ráment a fél napom, hogy legalább azt elérjem, hogy a két diákkal hat- vagy négyszemközt beszélhessek, illetve, hogy a minisztérium helyett én dönthessem el a büntetésüket. A leveleket, hogy hol és mikor találkozzunk, még reggel elküldtem nekik abban a reményben, hogy a találkozóra valóban sor kerülhet. Még jó, hogy valamennyi befolyásom még van ismertebb körökben, így ezt az egy dolgot sikerült is megszerveznem.
Délután három előtt tíz perccel már a teremben is voltam, és reménykedtem, hogy eljönnek, ez ugyanis az ő érdekük is. Amennyiben nem jelennek meg, büntetésüket a hivatalos szervek döntik el, és szerintem egy idegennel nem járnának feltétlenül jobban. Szerencsére a megbeszélt időben kopogtatás hallatszott, majd Noel átlépte a helyiség küszöbét. Mondandója azonban egészen felhúzott. Azért jöttem ide, hogy beszéljek vele, hogy közösen megoldást találjunk a problémára, ő meg már akkor feladja, amikor még igazán el sem kezdődött a harc? Én annak idején sosem hagytam magam, csak az eleve veszett ügyekbe nem mentem bele, minden más esetben próbáltam elkerülni a jogosan megérdemelt büntetést, és volt, hogy sikerült. Persze engem sosem fenyegettek meg javítóval, de még ezen tény ellenére is, a fiú tekintetét túl tompának találtam. Ráadásul amit mondott... Ki az, aki védekezés nélkül, mindenbe beletörődve várja a büntetést? És mégis mi az, hogy bánthatom? Mit gondolt, hogy neki fogok esni, és jól megverem? Kinek jutna eszébe ilyesmi?
Gondolataim lenyugtattak, vettem egy mély levegőt, majd fürkészőn néztem Noel arcára. Mit kell ahhoz átélni, hogy az ember ennyire és ilyen gyorsan megadja magát? Úgy éreztem, meg akarom fejteni ezt a talányt, viszont a számunkra kiszabott idő gyorsan fogyott, ideje volt megszólalnom.
- Szia, gondolom nem kell arról papolnom, mekkora felelőtlenség és ostobaság volt a részedről, amit csináltál. Én feleslegesen tépném a szám, te meg úgyis megkapod még ezt néhány embertől, a házvezetődtől a minisztériumon át a szüleidig. Azért vagy itt, hogy megbeszéljük a büntetésed részleteit, és, hogy sikeresen elkerüld a javítót. Nem fogok ordítani, a bántalmazást pedig el sem hiszem, hogy felhoztad, de kérlek, a továbbiakban ne sértegess, mert jelenleg azon kevesek egyike vagyok, aki segíteni szeretne neked.
Szavaim után beljebb sétáltam a teremben, majd hellyel kínáltam a fiút. Megvártam míg ő eldönti, hogyan kényelmesebb neki, aztán folytattam az előbbi gondolatmenetemet.
- Több óránk ebben az évben már nem lesz, engem egy minisztériumi ember fog helyettesíteni, mert nem biztosak benne, hogy megfelelően tanítalak benneteket. Ha a nyár végi fegyelmi tárgyaláson sikerül elbűvölnöm a bírót, talán folytathatom is az itteni munkámat. Na, de ennyit rólam. A büntetésed egy igen nehéz gyakorlatsorozat lesz. Ha lehet, erről ne beszélj senkinek! Hivatalosan valószínűleg az összes folyosó varázslat nélküli felsikálását fogom jelenteni, de abból nem hiszem, hogy bármit is tanulnál. Persze választhatod azt is, ha szeretnéd. Az én feladataim nemcsak nehezek és fizikailag megterhelőek, de mentálisan is érezni fogod a nyomást általuk. Akarod, hogy részletesen is elmagyarázzam, mi lesz a dolgod, vagy inkább nyújtsam át a felmosófát?
A döntés csak rajta állt. Én tudtam, hogy mind a két esetben mellette fogok állni.