Az itt lévő festmények közös jellemzője, hogy mindegyiket nagyon részletesen festették, nagy figyelmet fordítva az arcok tökéletességének és annak, hogy az alakjuk minden egyes vonala tökéletes legyen, legyenek teltkarcsúak vagy nyurgák, a lényeg a megjelenésükön volt. Közös még bennük talán, hogy sohasem tudják befogni a szájukat, még alvás közben is mozog, nem egy közülük még beszél is ami nagyon megnehezíti a csellengőket keresők figyelmét, hiszen az éjszaka csöndjében ez úgy hat, mintha valakik pusmognának. A képek háttere olyan, mintha mindegyik egy porcelánokkal teli, díszes és tökéletes világban készült volna. Talán így is van. Ezek a hölgyek titkolják, hogy mi volt a családi, társadalmi szerepük az életben, mindannyian csak társalkodónő szerepét töltik be egy másik fél oldalán és legyezőjük mögé rejtőznek, ha olyan kérdés kerül elő, melyre nem kívánnak válaszolni. Tökéletes babaarcuk, finom kezük, méregdrága ékszereik mind arra szolgának, hogy jelezzék mennyire elkényeztetett és tökéletesen fényűző életük volt. Többnyire hozzájuk futnak be a keringő pletykák és örömmel indítanak ők maguk is újakat, hiszen egyikük se szeretné, ha az itt élők unatkoznának és könnyű életet élnének. Nehezen engednek maguk közé bárkit is a "pórnép" közül, viszont ha számukra érdekes információkat tud akkor készek áldozatot hozni.

Szeretem, hogy rám mestertanoncként kevesebb kötelesség hárul, illetve kevesebb szabálynak kell eleget tennem, mint amikor még alapképzéses voltam, éppen ezért lazán flangálhatok még kint takarodó után is. És ha már itt tartunk, elmondom, hogy flangálok is, mert éppen most érkezett meg az a szállítmány kötszer és gyógyfőzet, aminek reggel kellett volna.
Egész nap hiába vártuk, a kandallón át próbáltuk felvenni a kapcsolatot a feladóval, de az is olyan nehézkesen ment, hogy már majdnem feladtuk. Amióta van az az ügy Leonnal, nagyon nehezen boldogulunk, érezhetően kevesebb a hozzáértő. Persze ez remek alkalom nekem, hiszen így gyakorolhatom untig az elméletet a gyakorlatban, de azért volt pár rázós helyzet. A múltkor is az a hármas átkozódás. Valami civakodás volt, az egyik gyerek majdnem teljesen eltüntette a másik csontjait, és kis híján elvesztettem őt. Kemény küzdelem volt.
Dél fele végül sikerült létrehozni a kapcsolatot, állítólag olyan hihetetlen viharok voltak országszerte, hogy több bagoly is visszafordult, vagy elvesztette a csomagját. Nagyon nagy a káosz, és nem ígérték azt sem, hogy egyben megérkezik az, amit rendeltünk. Végül csak sikerült viszonylag egyben megérkeznie. Ami az időjárást illeti, itt meg még csak most kezd valami lenni, egyelőre dörög, villámlik, de csak szárazvihar van. Talán majd később. Mindenesetre én a csomagokkal felszerelkezve haladok a néptelen folyosón, közben nézem a villámokat, szépek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=692633#post692633][b]William Eric Payne - 2017.07.25. 22:56[/b][/url]

Szeretem, hogy rám mestertanoncként kevesebb kötelesség hárul, illetve kevesebb szabálynak kell eleget tennem, mint amikor még alapképzéses voltam, éppen ezért lazán flangálhatok még kint takarodó után is. És ha már itt tartunk, elmondom, hogy flangálok is, mert éppen most érkezett meg az a szállítmány kötszer és gyógyfőzet, aminek reggel kellett volna.
Egész nap hiába vártuk, a kandallón át próbáltuk felvenni a kapcsolatot a feladóval, de az is olyan nehézkesen ment, hogy már majdnem feladtuk. Amióta van az az ügy Leonnal, nagyon nehezen boldogulunk, érezhetően kevesebb a hozzáértő. Persze ez remek alkalom nekem, hiszen így gyakorolhatom untig az elméletet a gyakorlatban, de azért volt pár rázós helyzet. A múltkor is az a hármas átkozódás. Valami civakodás volt, az egyik gyerek majdnem teljesen eltüntette a másik csontjait, és kis híján elvesztettem őt. Kemény küzdelem volt.
Dél fele végül sikerült létrehozni a kapcsolatot, állítólag olyan hihetetlen viharok voltak országszerte, hogy több bagoly is visszafordult, vagy elvesztette a csomagját. Nagyon nagy a káosz, és nem ígérték azt sem, hogy egyben megérkezik az, amit rendeltünk. Végül csak sikerült viszonylag egyben megérkeznie. Ami az időjárást illeti, itt meg még csak most kezd valami lenni, egyelőre dörög, villámlik, de csak szárazvihar van. Talán majd később. Mindenesetre én a csomagokkal felszerelkezve haladok a néptelen folyosón, közben nézem a villámokat, szépek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=692731#post692731][b]Carolina Eleonore Bellini - 2017.07.26. 16:34[/b][/url]

Most érkeztem nemrég a suliba, úgyhogy felfedezőútra indulok késő este. Még nem igazán tudom, mi merre van, ezért a barangolás. Kezemben egy kisebb adag gyümölcssali egy pohárban, villával eszegetem a szőlőt, almát, meggyet és málnát. Ebéd után csináltam egy nagy tállal, a hűtőtáskámban tárolom egy kis fagyasztóbűbáj segítségével. Végülis ez hidegen a legjobb. A folyosón sétálgatva szemelgetek, mikor meglátok egy férfit előttem. Kissé begyorsítok, majd mellé érve megszólítom két gyümölcs között.
- Szia! Hova sietsz ilyen későn? Hova viszed ezt a sok csomagot? - kérdezem, majd bekapok egy szőlőszemet. Hmm, isteni, mint mindig. A szőlő a kertünkben termett, egy ritka fajta, amiből finom bor szokott készülni. Én szoktam megdézsmálni néha, de csak ha nem látják a szülők, mert szerintük ebből vétek bármi mást csinálni boron kívül. De hát ha lehet belőle kaja, kit érdekel a bor, nemde?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=692738#post692738][b]William Eric Payne - 2017.07.26. 17:21[/b][/url]

Az előbb egy olyan hatalmas villám volt, hogy én csak így pilláztam, hogy azta. Jó lenne, ha megjönne az az eső, mert vannak páran a gyengélkedőn, akik nagyon durván frontérzékenyek, és hiába szeretnék rajtuk segíteni, egyszerűen nem megy. Van olyan, aki csak bealudt, más vergődik, megint más már csak vizet hány, de azt intenzíven, és figyelnünk kell, nehogy kiszáradjon. Újabb villámlás, újabb pillázás, aztán a következő pillanatban már azon pillázok, hogy áll előttem egy lány. Megint csak azta.
- Helló.
Fogalmam sincs, hogy mikor került ide, de be kell vallanom, nagyon meglepődtem rajta, azonban profi vagyok, dehogy vagyok, sosem gondoltam, hogy színész leszek, de igyekszem rendezni a vonásaimat.  
- A gyengélkedőre, kifogytunk pár dologból.
Nem is kevésből, megemelem a dobozokat, melyek a csodás bájitalokat, kötszereket rejtik, de ahelyett, hogy továbbindulnék velük, csak a párkányra teszem őket, és kinyújtva a kezem a lánynak, bemutatkozom:
- William Payne, örvendek.
Fogalmam sincs, hogy a nevem vált-e ki csodálkozást. Sokszor még most is, pedig az első iskolai napom is már vagy hét éve volt. Anyukám híres, újságíró a Szombati Boszorkánynál, a mostohaapám ismert szakács, apám pedig az egyik legismertebb playboy, talán csak Petre Flaviu előzi meg, amikor apámnak éppen nem születik újabb gyereke. Vannak olyanok is, akik nem ismerik ezt a nevet, és nem kell zavartan magyarázkodnom. Megvallom ezt egy kicsit jobban is kedvelem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=692938#post692938][b]Carolina Eleonore Bellini - 2017.07.27. 21:26[/b][/url]

A hatalmas villámcsapásra kissé összerezzentem, majd a srác lepakolja a dobozokat, és kezet nyújt. Kezet fogok vele, nem túl erősen, majd én is bemutatkozom.
 - Carolina Bellini, de hívj nyugodtan Linának. Gyógyító leszel? Én általános mesterképzésen vagyok, nemrég érkeztem. Kérsz egy teát? - kérdezem, majd ha kér, előveszem talárom zsebéből a teát, a salit meg leteszem a párkányra a dobozok mellé. Finom gyümölcstea, hidegen, de nem fagyosan. Még reggel főztem, majd lehűtöttem és így hozom-viszem. Ezt a kis termoszt pont Genovában vettem, mikor a nővérem esküvője volt. Neki akartam vinni kóstolót az új fejlesztésű limonádémból, de a szállodában nem volt semmi, ami hidegen tudta volna tartani az italomat. Ezért a közeli boltban gyorsan beszereztem ezt így már bárhova tudok vinni valamilyen finom innivalót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=692955#post692955][b]William Eric Payne - 2017.07.28. 07:59[/b][/url]

- Nagyon szép neved van, olasz?
Csak tippelem, de eléggé olasznak hangzik.  Ahogy így kimondja, egyből az ugrik be a fejembe, hogy ő bizony nem más, mint egy olasz lányzó. Apámnak van egy olasz volt felesége, vagyis két féltestvérem félig olasz, így ezért merem ezt a tippet adni. Persze az ő nevükön nem érződik, hiszen mind a ketten a "Payne" nevet viselik, fél vagy mostohatesójuk pedig nincs, így igazából, ha az ember nem tudja, hogy az anyukájuk olasz, nem tippelné be.  
- Igen, itt igen. Hogy el tudjak kezdeni dolgozni, mert az egyetemen is tanulok, orvosira járok és gyermekgyógyászatot céloztam meg.
Meg persze vannak még ezzel céljaim, mint a rendelő a faluban, de ez még hosszú évek kitartó munkája. Nem is merem tovább szaporítani a szót, mert már ettől a felsorolástól is úgy szoktak rám nézni az emberek, mintha legalábbis egy hatalmas Augurey ülne a fejem helyén és ő válaszolgatna.
- Hogyhogy a Bagolykő?
Érdeklődöm, és remélem, hogy nem nyomja el a hangom a dörgés, közeleg a vihar, ami a lenti fájós fejeknek ugyan megnyugvás, de szegény baglyok eléggé viharvertek voltak.
- Kérek, naná! És köszi.
A szám széles mosolyra húzódik, imádok új emberekkel megismerkedni, legyen az bárhol és bármikor. Egy új mestertanoncot pedig mostanában dupla öröm, mert valahogy úgy érzem, hogy kikoptak a környezetemben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=693031#post693031][b]Carolina Eleonore Bellini - 2017.07.28. 22:13[/b][/url]

- Igen, Savonából jöttem, Genovától nem messze van. Gyerekgyógyászat? Az biztos érdekes lehet. - Elmosolyodom egy picit, mert az egyik volt herzberges barátnőm is annak készül. Ha nem imádnék ennyire főzni, biztos orvosira megyek.
 - Egyetemre is jársz? Aztaa, hogy bírod a kettőt együtt? Én biztos nem tudnám egyszerre csinálni - jegyzem meg, majd végigmérem. Hát egy biztos,
 hogy jól néz ki. Vajon van barátnője? Hát egy ilyen sikeres srácnak biztos. De majd később akarom megtalálni a szerelmet, egyelőre csak ismerkedek. Nem volt túl sok baráom, és még kevesebb, akit a családnak bemutattam. De hátha itt, a Kárpátok övezte kis országban megtalálom az igazit.
 - Hát vendéglátás szak nem volt, ezért általános. A Bagolykő pedig azért, mert a Herzbergben nincs mestertanonc képzés, ezért idejöttem. Ismered Tüszőfűi Lilithet? Ő is ide jár. - Hátha össze tudnék futni rég látott barátnőmmel, jó lenne. Will teát kér, erre huncutul elmosolyodok, majd előszedem talárom zsebéből a pohárkámat és a termosz tetejét. Öntök mindkettőnknek, közben villám hasít át az égen. Ilyen viharban rég volt részem, mondjuk Olaszországban a melegtől jobban szenvedünk, mint az esőtől.
 Nyáron a legtöbb munkahelyen van siesta, amikor a nagy melegben mindenki otthon, vagy légkondis helyen tartózkodik. Ez az egyik kedvenc részem a napban, mert kis szusszanásnyi idő van, míg újra belevethetjük magunkat a teendők sűrűjébe. Sajnos itt nincs, ezért is öröm ez a vihar, kicsit felfrissülhet a levegő végre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=693039#post693039][b]William Eric Payne - 2017.07.28. 22:59[/b][/url]

- Nagyon szeretem a gyerekeket, ha eljön az idő, én is sok gyereket szeretnék, nekem is van kereken tíz testvérem. Bizony.
Nagyon durva ebbe belegondolni, és igen, mindig, mikor elmesélem, belegondolok, meg amikor karácsonykor ajándékot kell venni. A másfél évestől a huszonöt évesig elég tág az igényskála. Nem igazán a pénz zavar, mert gyakorlatilag én is pont annyi ajándékot kapok vissza, szerintem pont annyira hasznosan, mint amit én adok. Pedig nagyon igyekszem, és engem éppen ez az izgalom motivál a tökéletes ajándékok megtalálására, de van, akivel tényleg csak évente pár napot töltök, fogalmam sincs, mire vágyik.
- Eddig nem volt vészes, persze nem vagyok normális szerintem sem, de nem akartam éveket halasztani, sem ezt félbe hagyni, meg aztán itt van a gyakorlati helyem is, szóóóval így kényelmesebb.
Mondjuk a sok beszéd lerövidítését még mindig gyakorolnom kellene, de már jobb, mint régen, ahol egy levegővétellel egy élettörténetet képes voltam ledarálni, meg az se lenne rossz, ha egy kicsit visszavennénk Willből, és előtérbe helyeznénk Linát, ezért a mondandójára visszakérdezek, és amíg válaszol, kortyolgatom a teát.
- Vendéglátást tanulnál? Mi érdekel a legjobban benne?
Lilith neve ismerősen cseng, de szerintem azért, mert hallottam már, vagy lehet, hogy láttam a kartonját. Kicsit ingatom a fejem, végül csak annyit mondok:
- Ismerősen cseng.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=693041#post693041][b]Carolina Eleonore Bellini - 2017.07.28. 23:02[/b][/url]

Kissé elképedek a 10 testvér hallatán, nem semmi lehet kibírni velük. Nekem csak három van, de ők teljesen mások, mint én.
 - Aztaa, nekem csak három tesóm van, és velük se bírok meglenni sokszor. Hogy bírod? Én is szeretnék majd gyerekeket, legalább hármat. Csak legyen kivel. - rávillantom a mosolyom, de csak egy pillanatra. Nem semmi ez a Will, ennyi mindent vállal, és lelkesedik is a munkája iránt. Mondjuk ha én vendéglátásban dolgozhatnék és főzhetnék az embereknek, biztos én is így szeretném, amit csinálok. Erre a gondolatra nagyot kortyolok a teámból, majd hallgatom az ég dörgését és Will kérdését.
 - Háát főleg azért, mert imádok főzni, enni, és az ételeimmel mosolyt csalni az emberek arcára. Remélem egyszer lesz saját éttermem - válaszolom, majd Lilith nevére kissé elgondolkodik. Ismerősen cseng neki, de jó!
 - De jó, nem tudod véletlenül, hogy hol lakik, melyik szobában?Szívesen meglepném.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=693042#post693042][b]William Eric Payne - 2017.07.28. 23:10[/b][/url]

- Évente csak kétszer vagyunk együtt hosszabb ideig, más - más országokban élünk, a nagyobb testvéreim már házasok, a kisebbek meg eléggé gyerekek még.
Ha úgy tetszik, én vagyok a következő, akinek illendő volna már házasságot kötnie, de nem, én még olyat biztos, hogy nem fogok csinálni. Első a tanulás, ha már minden stabil lesz munka fronton, na majd akkor, de addig nem. Elég most a ház, amit csak negyedrészt lakunk, az együttes, mivel olykor nagyon küzdünk, máskor meg nagyon könnyedén vagyunk. Bonyolult egy biznisz ez. Viszont élvezem, még most is, pedig féltem, hogy megunom a lányokkal való munkát, vagy mostanra összeveszünk, mert annyival másabbak vagyunk, de nem, határozottan nem.
- Nem gondolkoztál még azon, hogy a faluban vállalj munkát? Van lent két vagy három étterem is, szerintem a Pillangóvarázs eléggé bejönne neked, a tulaj úgy tudom szuperkedves és nyitott is.
Persze ezek csak ilyen hallomásból származó pletykák, de gondolom nem véletlenül vannak. Nem nagyon ismerem a nőt, sosem láttam, vagy beszéltem, vagy ha igen, akkor fogalmam sem volt róla, hogy ő az. Zoey. A nevét mondjuk kifejezetten imádom, gyönyörű név, amit szívesen adnék a gyermekemnek is.
- Ő is eridonos? Mert akkor sajnos nem tudok segíteni, én a Rellon ház tagja vagyok.
Meg leginkább mindenhol lakom, hiszen néha az egyetemi koliba, néha a faluba, néha itt fent. Vándorolok, de ez már igazán mellékes.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=693069#post693069][b]Carolina Eleonore Bellini - 2017.07.29. 11:13[/b][/url]

- Ó, akkor mindent értek. Ha nem vagytok együtt mindig, akkor könnyebb a tesókkal. Mi sokáig voltunk együtt négyen, de már a bátyám és a nővérem is házas, én meg eljöttem ide, így már csak a húgom van otthon, ha épp nem a Herzberg padjait koptatja. Külföldre csak én jöttem, a többiek ott laknak a közelben. - A nővérem pont most terhes, de még csak a 6. hónapban van, így messze van még, hogy nagynéni legyek. A bátyámnak már két gyereke van, velük nagyon sokat voltam, ha épp nem volt bébiszitter. Az éttermi munka hallatán felcsillan a szemem, végre valami, ami feldobhatja a napjaimat.
 - De jó, és hol a Pillangóvarázs? Sajnos még nem voltam lent a faluban, el tudnád mondani, hogy hol van? Vagy esetleg lerajzolni? Mert akkor benéznék, hátha segíthetek ott valamiben! Úúú, köszi az ötletet! - Nagy örömömben el is felejtem, hogy még csak most találkoztunk először, ezért a karjai közé vetem magam, és megölelem. Aztán leesik, hogy talán ezt nem kéne, úgyhogy elhúzódok tőle és elpirulva gyorsan megiszom a teámat.
 Megszólalni se merek, mert a legutóbbi szakításom óta nem öleltem senkit, és a legrosszabb, hogy még tetszett is. Remélem nem ijesztem el, jó vele beszélgetni.
 - Igen, ő is. És milyen a Rellon? Nem ismerem még annyira a házakat, de biztos jó mindegyik. - Igyekszem terelni a témát, ilyet még sose csináltam. Egy srácot úgy megölelni, hogy először találkozunk, ezzel még magamat is megleptem. Hogy miket ki tud hozni az emberből egy új környezet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=693129#post693129][b]William Eric Payne - 2017.07.29. 20:55[/b][/url]

- Nem, ez nálunk egy kicsit bonyolultabb.
Ösztönösen megvakarom a fejem, mert ez mindig ilyen nagyon furcsa téma. Alapból nem zavar, mással is megesik, hogy elválnak a szülei, és esetleg újraházasodnak másokkal, de apám esetében jó pár mással, és anyám is már a második volt a sorban. És amikor ezt így elmesélem, furcsán néznek rám.
- A két húgommal, meg a két mostohabátyámmal éltünk együtt sokáig. Aztán én ide kezdtem el járni, utána a húgaim is, a bátyáim meg már végeztek is, és őket igazából bele se számoltam a tízbe.
Mondjuk lehet nem nézne rám olyan furcsán, mint amennyire sejtem, hogy furcsán fog rám nézni. Na de most már ez van, inkább az örömködése és a lelkesedése felé fordítom a figyelmet, és éppen hozzátenném viccesen, hogy egy galleon és egy ingyen süti a közvetítői díj, amikor megölel. Először elkerekedik a szemem, de aztán gyorsan reagálok, és visszaölelem őt. Aranyos lányka, mindig öröm ilyen kedves emberekkel találkozni, és ahogy megölel, abban a pillanatban koppannak is az első esőcseppek az ablakon, majd egy pillanat alatt zuhogni kezd, elárasztva a folyosókat friss föld és esőillattal.
- Ezt nevezem! Körülbelül hat beteg sóhajtott most fel hálásan a gyengélkedőn. Lehet gyakrabban kellene embereket ölelgetned.
Rákacsintok, mert tényleg tetszett ez a hirtelen jött pillanat, amikor minden összeér. Ez nagyon aranyos volt így, és imádom ezeket az aranyosságokat.
- Ha gondolod, valamelyik nap elkísérlek. Egyeztetjük az órarendünket, és amikor jó, lenézhetünk.
Én amúgy is lent lakom, szóval nekem nem nagy kitérő, hiszen szinte mellette megyek el, amikor megtisztelem az otthonomat a jelenlétemmel.
- A rellon? Eléggé szarkasztikus a humor arra. Szeretnek keménynek látszani, de a legtöbb srác egyből nyálgéppé vált, ha egy lány szóba áll vele. A legjobb arcok a kviddicsesek ott. Persze csak szerintem. Én elvoltam vele az elmúlt években, de nem nagyon voltam aktív tag, mert a tanulásra koncentráltam. És az Eridon?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=693580#post693580][b]Carolina Eleonore Bellini - 2017.08.01. 22:11[/b][/url]

Will megvakarja a fejét, úgy tűnik, fogós kérdést tettem fel. Aztán a magyarázatát hallva csak bólogatok, bár nem egyszerű, de próbálom megérteni. Mi csak négyen vagyunk, mindenki a helyén, anyuék jól megvannak, mekkora mázlink van ezzel, eddig fel se tűnt.
 - Hú, nem egyszerű eset. Nálunk nincsenek ilyen gubancok szerencsére, a bátyám Firenzében, a nővérem Genovában, a húgom Sanovában, én meg itt. Én vagyok a legmesszebb, de jobb is itt, mint otthon. - magyarázom neki, majd megemlíti az éttermet, megölelem, és vissza is ölel. Hú, erre nem számítottam, azt hittem, ellök vagy ilyesmi. Mikor elengedem, már bókot is kapok, így elpirulva és mosolyogva nézem a földet. Ezután rám kacsint, hát kész vagyok. Ilyen aranyos pasiból kevés van, az egyszer biztos.
 - Úúú, oké, mikor, hol jó neked? Olyan kíváncsi vagyok itt mindenre, a kastélyt se fedeztem fel még teljesen, bár méretéből ítélve nem is fogom. Majd megmutatod a faluban az érdekes helyeket? Egy kávét is meginnék, meg ennék is valamit, hátha lesz itt kedvenc helyem. Esetleg piac vagy ilyesmi?
Szeretek alapanyagot vásárolni. Ha gondolod, majd egyszer főzök neked valamit, persze csak olyat, amit szeretsz. - Kijött belőlem a szószátyár énem, csak szegény Will tudjon válaszolni. A legtöbb ember nem emlékszik a mondatom elejére, ha elkezdek szövegelni, ezért szoktam magam visszafogni. Nagyrészt sikerül is, de most pont nem.
 - Hát, a Rellon nem az én világom. Az Eridon jobban tetszik, itt mindenki segít, kedves, meg inkább egy családra hasonlít, nem egy random összedobott csoportra. Melyik házat választanád, ha nem a Rellont?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=696100#post696100][b]William Eric Payne - 2017.08.13. 14:42[/b][/url]

- Miért jobb?
Kérdezem egy újabb korty után. Finom ez a tea, határozottan. Én már régen nem ittam, talán ezért is esik kétszer olyan jól. Mindig érdekel, hogy aki külföldről érkezett, miért választotta ezt a helyet. Persze rólam is sokan azt feltételezik, hogy bevándoroltam a Bagolykőbe, pedig életem első pár évét leszámítva itt élek, anyai részről magyar vagyok, szóval épp csak egy hajszál választ el attól, hogy Szépvölgyi Vilmos Eriknek hívjanak. Mondjuk tény, a William némiképp fiatalosabbnak hat. De a nevemen kívül elég jól eligazodom Magyarországon, folyékonyan beszélem nyelvet, és nem ütköztem még komolyabb akadályba.
- Végül is, lassan itt a vizsgaidőszak, szeretem az elején letudni a vizsgákat, így utána egész ráérősen el tudlak kalauzolni. Van jó pár érdekes hely a faluban. Például a falatozóban minden nap más ország ízei szerint főznek, ami szerintem szuper, mert egy csomó konyhát meg lehet kóstolni, meg vannak randihelyek, például ha sétálós típusú lány vagy, akkor az Árnyas sétányt mindenképpen meg kell nézned. De majd összeállítok akkor egy ilyen „turistakalauz” szerű valamit, amiben lesznek tippek és praktikák is, hogy tényleg azt kapd a pénzedért, amit szeretnél.
Egész jól belejöttem az itteni életbe. Vannak bónuszfüzeteim meg kártyáim, tagságik, amikkel hatalmas kedvezményeket is magaménak tudhatok, így aztán igazán kényelmes az élet a faluban, és amit külön imádok még benne, hogy mindenhol kedvesen mosolyognak rám.
- Tetszik az ajánlat. Ha nem tökfőzelék, benne vagyok.
Azt ugyanis ki nem állhatom. Bármilyen más módon megeszem a tököt, de főzeléknek ki van zárva. Az szerintem bűn az emberiség ellen, de hát már meg például a karfiollal van így, mert, hogy agyra hasonlít, viszont engem nem igazán tud érdekelni, láttam már agyat, és nem utáltam meg a kedvenc ételemet.
- Irigylem a családodat. A rellonba van pár jó arc, Mini, Colton, a kviddicsesek, meg van pár nagyon furcsa.
Norinka miatt elég sokat vagyok a kviddicsesek közelében, úgyhogy körülbelül én velük tartom a kapcsolatot, a többieknél meg szemlélődő vagyok.
- Azt hiszem a Levitát, vagy ha oda nem fogadnak be, az Eridont. És te?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=698836#post698836][b]Carolina Eleonore Bellini - 2017.08.31. 18:17[/b][/url]

- Mert itt nem nyaggatnak azzal, hogy a bűbájtan doktora legyek. Unalmas különórákra jártam egész Herzberges pályafutásom alatt, nem mondanám, hogy élveztem. Mondjuk mindig jól ment a varázslás, jobban, mint a tesóimnak, de akkor se szeretnék egész életemben kutatni egyedül egy szobában. Jobban örülök, ha boldognak látom az embereket, és nem csak tárgyként kezelem őket. - Rámosolygok, majd újabb korty a teából. Láthatóan ízlik neki is, mondjuk ez volt a célom.
 - De jó, menjünk mindenhova! Falatozó, étterem, minden! Légysziii, ugorjunk le valamikor! Együnk egy jót! - Kiskutyaszemekkel nézek rá, ami apró termetemhez olyan cuki tud lenni, hogy bárkit meggyőz bármiről. Semmi nem érdekel, csak az, hogy elvigyen és megismerjek itt mindent. Jól lehet vele beszélni, és tudok vele cukiskodni, szóval elleszünk.
 - Okéé, olasz kajákat szereted? Mert összedobnék neked valamit, csak találd ki, melyik étkezésre, és garantáltan nem fogsz éhezni! Kérsz még teát? Még van a termoszban, töltök, ha kifogytál. - Ha kér, töltök még, ha nem, akkor a magamét töltöm fel. Ha visszaérek, főzök újat, ez az egyik kedvencem. Nem mindig lehet kapni, de ha igen, mindig jól betárazok belőle.
 - Ja értem, nekem tetszik az Eridon. Ki az a Norinka? Barátnő, tesó, unokahúg...? - Összehúzom szemeimet, hogy figyeljem a reakcióját. Az utolsó kettőből legyen, légyszi! Magamban ezért imádkozok, jó lenne, ha szingli lenne, de az én szerencsémet ismerve tuti barátnő.. Na mindegy, akkor max egy jó barát lesz, az is valami.
  -Én? A Navinét, még oda passzolnék, de itt jobb, az Eridonban. Ismersz valami szép helyet? Jó lenne sétálni egyet!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=701184#post701184][b]William Eric Payne - 2017.09.14. 19:47[/b][/url]

Lina

- Én doktor leszek, ha nagy leszek, de nem a bűbájoké.
Az én szívem a gyógyításé, de őszintén csodálom azokat, akik képesek hosszú hónapokat, sőt akár éveket tölteni a tökéletes bűbáj kifejlesztésével. Nekem nincs ennyi türelmem, épp ezért is nem a kutatás felé vettem az irányt, hanem az alkalmazottéba.
- Áh, ha nem szereted, nem éri meg. Szerintem csak akkor lehetsz boldog, ha ezt szívből csinálod. Ha a munkád a szenvedélyed, akkor sokkal inkább vagy boldog, mintha morcosan bejársz és alig várod a munkaidő végét.
Én már nagyon várom a végzős évemet. Két tárgyam marat itt, a többi mind a gyakorlat. Persze ez azt is jelenti, hogy az egyetemen is kevesebb tárgyat veszek fel, de hát majd bepótlom, tudom, hogy be fogom, mert én az a fajta vagyok, aki nem bírja ki, hogy ne bizonyítsa be, meg tudja csinálni. A reakciójára elnevetem magam, aranyos.
- Rendben, mehetünk mindenhova. Nem egyszerre, hanem olyan szépen, beosztva.
Próbáltam már, hogy végigeszek mindent, de az nem jött be annyira. Egy idő után teljesen tele voltam, nehezen mozogtam, és az ételek nem örömmel töltöttek el, hanem furcsa, morgós kedvetlenséggel. Két napig feküdtem utána, és őszintén szenvedtem. Erre nincs szükségem.
- Persze, imádom az olasz kajákat. Eleve tészta párti vagyok, úgyhogy velem könnyű dolgod lesz. És igen, kérek.
Engedelmes gyerekként odanyújtom a poharamat, majd a töltés után megemelem, rá iszok, és az új ismeretségünkre.
- A párom, legalábbis amikor utoljára láttam, még az volt.
Mostanában a sok munka, meg a sok tanulás, a különböző szakok és a kviddics miatt keveset találkoztunk, folyton váltottuk egymást. Az egyikünk a másik mosatlan edényéből, vagy a hirtelen bevetett ágyból, esetleg a nedves fürdőszoba padlóból láthatta, hogy a másik még megvan. Aztán majd lesz ez így sem.
- Rengeteget, viszont sajnos most vissza kell mennem, kinyírnak, ha nem ér oda a csomag.
Felemelve a pakkot igyekszem úgy elrendezni, hogy ne akarjon leborulni. Nincs már olyan messze.
- Küldök majd egy baglyot, hogy ne felejtsük el egymást. Ha viszont megnéznél egy igazán szép helyet, akkor a fénylő lelkek udvarát javaslom. Az valami gyönyörű. Akkor dobom a tollast. Szia.
Mosolygok rá még egy utolsót, mielőtt megindulok a kupaccal a cél felé. Ma még van jó pár dolgom sajnos, pedig szívesebben sétáltam volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=702900#post702900][b]Carolina Eleonore Bellini - 2017.09.20. 10:07[/b][/url]

- De jó, az szép szakma. Én nem tudnám csinálni, a vért se bírom annyira, csak ha steakről van szó. Főzni meg szeretek, egész életemben tudnám csinálni. Finomakat főzni, az emberek meg boldogok tőle, nekem csak ez számít. Később jó lenne majd egy saját étterem, de ahhoz kéne szakáács végzettség. Még nem találtam sulit itt, amit el tudnék végezni, hogy legyen valami végzettségem, de ha tudsz valamit, szólj már légyszi, és lehetőleg varázssuli legyen, mert nem bírom ki varázslás nélkül. - Sajnos ez a baj azzal, hogy bűbájtant tanultam, nem tudnék meglenni muglik mellett mágia nélkül. A kisebb dolgokat mindig mágiával oldom meg, már megszoktam. Nem megy vele az idő, gyorsabban is haladok.
- Okéé, majd kitalálod az útvonalat és megnézünk mindent. Biztos szép a falu. Mondjuk egyik alkalommal egy hely, a kövinél egy másik, biztos jó lesz! - lelkesedem, és már el is tervezem, hogy milyen jól eleszünk Willel. Ha megunjuk a falut, én főzök neki, bármit, amit megkíván. Olyan jó látni, mikor elfogy a kaja, amit főzök.
- Hmm, van egy halom tésztareceptem, majd megleplek valami finommal. Lasagne, penne, tortellini, gnocchi, hmm.. Nem is tudom, mivel kezdjem majd! - Közben töltök neki és magamnak is, majd mikor mondja, hogy a párja,
 félrenyelem a teát. Köhögök, a szemembe pár könnycsepp szökik a köhögéstől,
 majd megtörlöm a szemem és végre rendeződik a dolog, és két nagy korty teával nyugtatom magam. Ez az én szerencsém, foglalt... Minden jó pasi vagy bunkó, vagy foglalt, vagy meleg. Szingli nincs, csak a nyomikból.
- De jó, mindig van akire számíthatsz, én is akarok ilyet. De sajna sehol senki, na de ez van. - Sóhajtok egyet, lassan jó lenne megtalálni az igazit. Unom, hogy szingli vagyok, jobb, ha van barátom, akkor nem érzem magam egyedül. Lehet, hogy kapcsolatfüggő vagyok? Ki tudja, még az is lehet.
- Rendben menj csak. Remélem még talizunk, várom a baglyodat. Köszi a tippet, majd megnézem. Szia, jó éjt! - És el is ment. Remélem tényleg küld egy tollast és talizunk, és nem akad ki a barátnője, ha a pasijával vagyok. De még nem ismerek senkit, valakivel lennem kell, csak megérti. Ezután elmegyek a szobám felé, megiszok egy kávét, most igen jól esne.