A gyógyulás fellegvára, és a gyengélkedők egyetlen mentsvára ez a hely, ahová belépsz, vagy hoznak. A lényeg nem is ott van, hogy hogyan kerülsz ide, hanem, hogy mi is ez a hely.
Ez nem más, mint az aktuális gyógyító birodalma, ahol minden beteg megkapja a maga jutalmát.  
A falak hófehéreknek tűnnek, de ha többször jár erre az ember, akkor azt tapasztalhatja, hogy mindig olyan színekben pompáznak, ami elősegíti a gyógyulás menetét. Ha nyugalom kell, kellemes zölddé változik, ha narancs, akkor visszatér az ember életkedve a kék pedig ellazít…és így tovább.
Ezen falak mentén helyezkednek el a fából faragott ágyak a maguk kis éjjeliszekrényével. Szakasztott úgy, mint egy hotelszobában. Azért, hogy minél otthonosabban érezze magát a beteg, és ez segíti a lábadozásban.
Persze az ispotály jelleget azért nem lehet elfelejteni, ez köszönhető az ágyak mellett lévő paravánoknak, amik arra hívatottak, hogy megteremtsék a magánszférát, még akkor is, amikor többen raboskodnak a gyógyító fennhatósága alatt.
A szoba fel van szerelkezve két nagy ablakkal is, amin keresztül rengeteg fény árad be, még akkor is, amikor esik. Ezt szintén drága gyógyítónk határozza meg. Mindig a betegek javát nézve.
A terem hátsó részében robosztus, tölgyfából készült szekrények állnak, melyekben különböző gyógyászati eszközök, főzetek, krémek, tinktúrák sorakoznak. Vannak itt raktáron gyógynövények, más bájital hozzávalók, gyógyhatásukról ismert kövek, doboznyi bezoár és minden, ami csak kellhet. A szekrényajtók meg vannak bűvölve, csak 19 év felettiek érintésére nyílnak ki, így próbálva kivédeni, hogy a diákok felelőtlenül elhordják a készletet.  
A gyógyító szobája a terem végén balra található, egy sűrű függöny állja csak útját azoknak, aki be szeretnének menni. Hinné ezt a laikus. De azért ez a lepel sem akármilyen, tele van bűbájokkal, ami megvédi a gyógyítót a váratlan látogatóktól. Ez a bűbáj kihat a Gyengélkedő ajtajára is. Senki nem jöhet be akkor, amikor nincs látogatási idő. És csak azok távozhatnak, akiknek engedélyezték… vagy kijátsszák az éber varázslatot, és elhitetik az ajtóval, hogy jól vannak.
Tehát nem olyan szörnyű hely. Sőt az ágyak kifejezetten kényelmesek. Hatalmasakat lehet bennük aludni, és kikelve belőle, sokkal frissebbnek érzi magát az ember.

Gyógyítók:

• Anastasia Strakhova
• Szentmihályi L. Izabella
• Thorsten Löwenherz

Gyógyítósegédek:

• Catherine Hope Brightmore

Kedves Diákság!

1. Ha valaki (komolyabb) betegség vagy balesetben elszenvedett sérülés kezelését szeretné kijátszani, azt kérem, előtte legalább egy privát üzenet formájában értesítsen.
2. A Gyengélkedő nem önkiszolgáló, tehát ha csak egy adag vitaminért ugranak is be, tessék nekem szólni. A szj lényege az életszerűség.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=705859#post705859][b]Evena Noxen - 2017.10.16. 21:27[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=705870#post705870][b]Bálint Fruzsina Ingrid - 2017.10.16. 22:12[/b][/url]

Tényleg eszméletlen rendes tőle, hogy felhozott a kastélyba, és előtte rögzítette a lábam. Nagyon jó érzés tudni, hogy vannak még rendes, segítőkész emberek, és nem csak folyton elmegyünk a másik mellett, mintha ott se lenne.
Amíg a doktornő a gyógyítót hajkurászta, addig én leültem az egyik ágyra, és felpakoltam a sínbe tett jobb lábam. Közben azon merengtem, vajon anya mennyire fog kiakadni, ha megírom ezt az esetet neki levélben? Valószínűleg nem kicsit, úgyhogy el is vetettem helyben az ötletet. Amiről nem tud, az nem fáj. Fölösleges felizgatni ilyesmivel, amikor ő úgyis messze van innen, és van helyben megoldás.
Ásítottam egyet, amíg várakoztam, kimerített az utazás, még úgy is, hogy Noxen doktornő (becsületére legyen szólva) figyelt rám, és lassan hajtott.
Elgondolkodtam, vajon ki kell-e maradnom valamiből is, vagy ha összeforrasztották a csontjaimat, azonnal mehetek is vissza a klubhelyiségbe? Jó lenne, Tappancs biztosan hiányolni fog reggelre. Nem rajongtam érte, de szükségem volt a lábamra, úgyhogy csak sor került a gyengélkedő felkeresésére. Vajon létezik olyan varázslócsemete, aki megúszott már legalább egy tanévet gyengélkedő nélkül? A plafon bámulása elég unalmasnak tűnt, magamban fohászkodtam Merlinhez, hogy csak érjen vissza a nő minél előbb. Utálok egyedül lenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=705894#post705894][b]Evena Noxen - 2017.10.17. 10:50[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=706002#post706002][b]William Eric Payne - 2017.10.18. 16:28[/b][/url]

Az elmúlt napok egész nyugodtan teltek, Lori majdnem mindent rám hagyott ennek örömére. Neki most éppen a szokásos éves beszámolóját kell körmölnie, hogy éppen hány diák ballagott el, hány érkezett, ki az, akinek maradandó sérülései, allergiája, érzékenysége van, mekkora a változás mértéke, milyen bájital vagy hozzávaló, esetleg kötszer fogyott erőteljesebben, és kell nagyobb mennyiség az idei első és második negyedévre. Azt mondta, szívesen cserélne velem, én meg azt, hogy semmiképp sem szeretném körmöléssel tölteni a napom, de ha mindenképpen rám akar parancsolni, akkor természetesen megcsinálom. Szerencsére azonban ilyet nem tett, így az össz körmölnivalóm az, ami a nap folyamán történt. Egy kisebb verekedés és átkozódás, hangyányi bűbáj és bájitalbaleset és egy legendás lények gondozásán történt incidens, melynek következtében három nebuló került a gyengélkedőre. Ők hárman még mindig itt vannak, de a tanár mentségére legyen szólva, ő megmondta, hogy ez lesz, ne hergeljék, hergelték, most szenvednek. Talán reggelre az összes égésfoltot összehúzza a bájital. Eszetlen kölykök.
Ebbe a békés semmilyenségbe érkezik meg Noxen kisasszony, és vázolja gyorsan a helyzetet. A szemforgatás ösztönös, de nem szándékos, valószínűleg a betűkre koncentrált szemem is elfáradt. Nekem sem könnyű, műteni már nem fogok, mert egy egyetemi bájitalos baleset következtében a szemem túlságosan sérült, így maximum háziorvosi/gyógyítói vonalon mozoghatok. Miközben mellette haladok, kiengedem a laza copfba fogott hajamat, volt két szál, amit már percek óta húzott a gumi, majd kicsit megsimítva a tarkómat, nyugtázom, hogy az érzés elillant. a gumit csak lazán felhúzom a csuklómra, szerencsére ma sikerült egy semleges feketét kiválasztanom. A múltkor a nagy rohanásban élénkrózsaszínnel fogtam össze a hajam, és ennek örömére kétszer annyi diák is jelent meg a gyengélkedőn, mint normális lett volna. Csodájára jártak a rózsaszín hajgumis gyógyítónak.
- Szia.
Köszöntöm a lányt egy szakállas vigyorral, pont a múltkor mondták, hogy így kinézek vagy harminchatnak, de nem zavar. Közelebb sétálok hozzá, és megvizsgálom a művet, hümmögök egy kicsit, de em avatkozom közbe, az a jó, ha szórakoztatják a gyereket.
- Ma este bent kell maradnod.
Állapítom meg némi finom, ám számára biztos fájdalmas mozgulat következtében, amíg megvizsgálom, hogy mi is történt. Ellépek az ágytól, a sarokban található hatalmas szekrényhez, melyet kinyitva lenyílik egy kis asztalka is. Arra most nincs szükségem, így csak betolom, és beljebb lépve egy pillanatra eltűnök a női szemek elől. Mikor ismét láthatóvá válok, négy fiola bájitalt viszek felé, stílusosan a négy ház színében. Mind a négy matt színű, és minden, csak nem bizalomgerjesztő.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=706008#post706008][b]Bálint Fruzsina Ingrid - 2017.10.18. 17:46[/b][/url]

Akármennyire is próbálkozott Noxen doktornő, csak nem sikerült elterelnie a figyelmemet a rám váró kínkezelésről és kényszerpihenőről. A doki nem volt valami bizalomgerjesztő, utána meg szemöldökvonogatásba kezdtem. Enyhén szólva fura. Szóval ő akarja rendbe hozni a lábam? Lehet ennél rosszabb? Válasz: lehet. Kell nekem ilyen kérdésekkel dobálózni magamban, átokverte Murphy mindig bebizonyítja nekem, hogy a banális kérdésekre létezik még banálisabb válasz.  Plusz magammal dumálni sem feltétlenül jó jel, és nem utal egészséges állapotra. Kár, hogy én nem süthettem el a viccet, hogy egészségem az nincs, csak feleségem… néznének is rám nem kicsit furán. Nem, ez sem jó ötlet.
- Naná, ez a legjobb hely. Jobb, mint a mugli általános iskolám volt. És ott csak Legolas-szerű volt az egyik tanár – vigyorogtam kedvesen, kicsit hamiskásan. Á, ugyan nem volt ez célzás… Egész addig elviselem ezt az alakot, amíg nem akar belém diktálni valami rémes bájitalt.
- Mindkettő. Üljön be egyszer VZR egy órájára. Simán elmehetne a kedvenc mugli tévécsatornámra humoristának, imádná a közönség. De a Jóslástan se rossz, meg az Asztrológia Szundi proffal – feleltem a nő kérdéseire. – Ha jó a tanár, a diák is szeret tanulni. Ha pocsék előadó, akkor egy életen át utálni fogja a tárgyat a tanulója.
- Ne már! – hördültem fel kelletlenül a hírre, hogy bent kell maradnom estére. Újabb grimaszsorozatot vágtam le, mialatt a dokipasas a lábam vizsgálta, továbbra sem bíztam benne túlzottan, hogy jó ötlet, amit tervez. Aztán amikor visszatért a fiolákkal, olyan arcot vágtam, mint aki citromba harapott.
- Fúj. Ez most komoly? – meredtem rá nagy, barna szemeimmel, kb. olyan tekintettel, mint Csizmás kandúr, amikor veszélyt szimatol. – Mi az a négy lötty?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=706108#post706108][b]Evena Noxen - 2017.10.19. 10:33[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=706140#post706140][b]William Eric Payne - 2017.10.19. 20:57[/b][/url]

Fogalmam sincs, hogy mennyivel várnak másabbat, mint amilyen vagyok. Mármint gondolom az ember azt reméli, hogy a vizsgálója mond is neki valamit, a kötelezőkön kívül, mint például Noxen kisasszony, aki olyan barátságosan elmondja neki, hogy ez miért jobb, mint az. Én viszont nem nagyon tudok csacsogni. Van, amikor igen, ha jön egy olyan hullám, vagy egymásra hangolódás, de most elsősorban a problémával és nem az emberek természetével foglalkoztam. A megjegyzésére azért elvigyorodom.
- Én mindig inkább Aragorn párti voltam, de ha korábban kerültél volna ide, igazi indiánnal is találkozhattál volna. Az én diákságom alatt Uff nagyfőnök felelt a rendért.
Nem is nagyon akartunk bekerülni, mindig attól tartottunk, hogy majd valami ősi szellemidézős varázslatot hajt rajtunk végre. Persze ilyen nem történt, de azért, jobb félni. A bájitalokat leteszem a kis asztalkára, ami az ágy mellett van, majd felegyenesedve végigpillantok a matt csodákon.
- Mindegyik kombinált, azért tűnnek olyannak, mint a tempera. De ne aggódj, egész könnyen lecsusszannak. Mondjuk együtt nem ajánlom őket, mert az összes íz együtt nagyon kemény.
El is húzom a szám, mivel már én is ittam őket, tudom, hogy a kapkodás nem segít se az ember gyomrának, se az ízlelőbimbóknak, és még csak nem is gyorsul meg a folyamat.
- A vörös vérzések, gyulladások ellen van, segít eltávolítani mindent, ami elfertőződhet, és egyfajta védelmi réteget képez. Ezzel kell kezdeni. Utána jön a kék, mely hűsít, ellazít. Aztán a sárga, ami a művelet fájdalmas részét, vagyis magát a forrasztást, erősítést végzi, és az tényleg fáj, de ezért hoztam a zöldet, mert az nem csak fájdalomcsillapító, de egy pillanat alatt ki is üt, így csak akkor érdemes bevenni, ha nem akarsz érezni és nem akarsz ébren lenni. Menet közben bármikor bevehető.
Sokan vannak, akik például megnézik, hogy tényleg fáj-e, vagy épp azt akarják bizonyítani, hogy ez nem olyan vészes, ők erősekkel ennél. Eddig egyszer találkoztam egy megmaradt fiolával, de az is azért volt, mert a fájdalomba szó szerint beleájult a delikvens. Ott csak megfigyelő voltam, akkor Lori intézkedett, hogy tényleg ne történjen tragédia.
- Nem végzett rossz munkát, egyáltalán, de igen, egy mágiával teli helyen, nem túl tanácsos hosszan lábadozni. Jól tudom, ugye, hogy nemrég költözött ide?
Fordulok az utolsó kérdésemmel Evena felé. Egyrészt hallottam, másrészt láttam beköltözni, harmadrészt meg elég kevés ember járkál motorral errefelé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=706383#post706383][b]Bálint Fruzsina Ingrid - 2017.10.22. 21:32[/b][/url]

Felvontam a szemöldököm az Aragornos megjegyzésre. Ezek szerint képben van a mugli kultúrával is a gyógyító, jó tudni. Viszont ő addig örülhet, amíg nem tudja, gondolatban kihez hasonlítottam. Leginkább Boromirra emlékeztetett, a külcsín alapján, persze, belsőben lehet, hogy jó arc, de pár órácska után még nem igen mondhat megalapozott, reális véleményt az ember lánya másikról.
Ez a nap sehogy se akart javulni. A nem túl bizalomgerjesztő löttyök látványa elvette a kedvem a további kérdezősködéstől, pláne, amint megtudtam, hogy mégis mire jók. Remek. Ha nem üttetem ki magam, akkor kiüt a fájdalom, amit a csontforrasztó okoz, szuper kilátások, de tényleg… Minek is keltem ma fel… vannak iskolai felszereléseim a faluból, cserébe törött lábbal jöhettem vissza. Pardon, hozhattak vissza. Érdekes lett volna, ha törött bokával végigcsászkálok a faluban, és még a kastélyban is… áh, nem lenne realitása, hacsak nem lennék zombi… de még azoknak se sikerülne elvileg. Milyen marhaságokon jár már az eszem…
- Oké, vettem, csak essünk már túl rajta – türelmetlenkedtem. Minél tovább húzzuk ezt a procedúrát, annál rosszabb lesz, és a zsémbes hangulatommal most senki sem járna jól. Remélhetőleg semmi jó heccről nem fogok lemaradni, és holnap már el is enged.
A fiolák tartalmát csak szép sorjában, nyugodtan gurítottam le, nehogy valami is balul süljön el, sose lehet tudni, jobb félni, mint megijedni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=706460#post706460][b]Evena Noxen - 2017.10.23. 16:06[/b][/url]