Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat. Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták. A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak. Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.
|
|
|
Melody Clarwell INAKTÍV
offline RPG hsz: 51 Összes hsz: 69
|
Írta: 2014. június 26. 17:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=323697#post323697][b]Melody Clarwell - 2014.06.26. 17:29[/b][/url] ErikMiért is nem mentem le ebédelni? Ezt körülbelül századjára kérdezem meg magamtól. Meg akartam várni a vacsorát, de aztán nem bírom tovább és elindulok a konyha felé. Ilyenkor sajnálom, hogy a Rellon körletében nincs konyha. Hiszen tudom, hogy tilos bemenni a konyhába, de most nem fog érdekelni, ha elkapnak se. Elindulok hát és csak remélem, hogy sikerül megtalálni. Hamarosan megtalálom a konyhába vezető ajtót. Tétovázok még egy kicsit, de aztán benyitok. Hogyha lebukok így jártam, végülis mi a legrosszabb amit tehetnek velem? Amikor benyitok eléggé meglepődöm, mert a manók sehol sincsenek helyette egy fiú főzőcskézik valamit. Szerencsére csodálkozásomból semmi sem látszik az arcomon. - Szia-köszönök neki egyszerűen, majd előkészítek mindent ami egy szendvicshez kell. Megcsinálom magamnak, átkozva a szerencsémet, hogy pont ilyenkor nincs itt egy manó sem. Természetesen nem egy fárasztó művelet, de én nem ehhez vagyok szokva. Mikor kész a szendvics leülök egy székre és enni kezdek. Közben végre figyelek a főzőcskézőre is. Végigmérem és megállapítom, hogy biztos nem hozzánk tartozik és hogy nem láttam még. Érdekes, mostanában milyen gyakran jelentem ki ezt magamnak. Közelebb megyek hozzá és megszólítom. - Mi a neved?-kérdezem, miközben tisztában vagyok vele, hogy nekem is be kéne mutatkoznom. Mégis úgy döntök, hogy majd ha megkérdezi válaszolok. - Hányadikos vagy? Melyik házba jársz?-kérdezgetem tovább. Mindenképpen a felsőbb évfolyamokba járhat, mert nálam pár évvel idősebb. - Mit csinálsz? -legszívesebben hozzátennék valami gúnyos megjegyzést, de visszafojtom és csak meghallgatom a válaszát. Nem érdekel különösebben, de most eldöntöttem, hogy legalább pár szót beszélek vele. Igaz azt nem ígértem meg magamnak, hogy kedves is leszek. Azt majd partnerem viselkedése eldönti. Közben megettem a szendvicsemet úgyhogy a tányért beteszem a mosogatóba és úgy ülök vissza a helyemre. Gondolkozok elmossam-e magam után, de aztán úgy döntök, hogy ez nem az én dolgom, akkor meg miért? Nem megyek el, de csak azért nem mert most már csak azért is beszélni fogok ezzel a fiúval.
|
|
|
|
Melody Clarwell INAKTÍV
offline RPG hsz: 51 Összes hsz: 69
|
Írta: 2014. június 27. 08:03
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=324353#post324353][b]Melody Clarwell - 2014.06.27. 08:03[/b][/url] ErikÚgy láttam mikor benyitottam, nem egyedül én lepődtem meg. Az egy másik kérdés, hogy a fiún akit bent találtam ez meg is látszott. Mikor elkezdtem pakolászni folytatta az uborka szeletelését. Úgy látszott zavarba van és ezt mutatta az is, hogy még a nevét is alig bírta kimondani. Ezen viszont én csodálkoztam el, mert bár sok dolgot el tudok érni az embereknél, azért ilyen hatással nem szoktam lenni. De nem baj, úgy döntöttem, hogy inkább csak szórakoztat. Ennek jeleként egy mosoly ült ki az arcomra. A fiú időközben bemutatkozott és bár nem kérdezett vissza, én úgy döntöttem, hogy ennyit elmondok. - Melody-mondtam neki tehát még mindig mosolyogva. Engem sem lehetett volna bőbeszédűséggel vádolni, de az én hangom határozottan csengett. Elmondta, hogy negyedikes és Eridonos. Mivel ő nem kérdezett én nem mondtam, bár szerintem hamar rá lehet jönni. A kérdésemre, hogy mit csinál azt a választ kaptam, hogy szeletel. Ezt még én is tudtam, de nem jegyeztem meg neki inkább a kérdésére válaszoltam. - Nagyon jól, bár még csak most érkeztem. És te? Milyen a főnixek háza?-kérdeztem meg. Nem tudom, hogy fog válaszolni, de próba szerencse. Ha tőlem ilyet kérdeznének valószínűleg gyanakodnék valamire és megválogatnám mit mondok el, de ez csak a Rellonos gondolkodás. Emellett nem is azért kérdeztem meg, hogy bármit is hasznosítsak belőle egyszerűen kíváncsi voltam. Kérdésem közben leültem egy székre majdnem Erikkel szemben. Nekem mindegy, ha ő támaszkodik akkor tegye azt, de ha hosszabbra nyúlna ez a beszélgetés, akkor én nem akarom végig állni. Közben vártam a válaszára és arra is, hogy kérdez-e valamit, mert eddig nem egyetlen kérdést kaptam. Nem tudtam eldönteni, hogy nincs kérdése vagy csak nem tudja mit kérdezzen. Nekem bezzeg lett volna egy pár, de főképp olyanok amiket inkább akkor teszek fel, ha ő is megteszi, mert nem tudom mennyire venné jó néven. Igaz, hogy mostanában szinte csak pirosakkal beszéltem, de Erik viselkedése annyira eltér az övéktől, hogy így nem voltam biztos benne, ugyanazokat a kérdéseket feltegyem-e.
|
|
|
|
Melody Clarwell INAKTÍV
offline RPG hsz: 51 Összes hsz: 69
|
Írta: 2014. június 27. 15:17
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=324604#post324604][b]Melody Clarwell - 2014.06.27. 15:17[/b][/url] ErikNos annyit már elértem, hogy beszélgetőtársam visszamosolyogjon. Amúgy is Erik nagyon kedves volt csak egy kicsit csendes. Nekem ez nem jelentett gondot mert általában én tudok beszélgetni, de nem tudtam hogy, hogyan fogadja az én csevegésemet.Kérdésemre először csak egy szót kaptam, de aztán egy kicsit kifejtette. A megjegyzésen miszerint az Eridonban minden piros elmosolyodtam. Nem volt meglepetés hiszen a Rellonban meg minden zöld, de ettől még ez fura volt jellemzésnek. Én az élményeit is szívesen hallgattam ő viszont itt gyorsan befejezte. Amikor viszont visszakaptam a kérdést el kellett gondolkodnom a válaszon. - Rellonos vagyok.-mondtam először csak ezt hiszen annyira még nem ismertem ki a házam, hogy sokat tudjak róla beszélni. - Hát semmiképp sem igaz rá semmi amit te mondtál a sajátodról. A legtöbben mondjuk segítenek ha valamit megkérdezel, de csak akkor ha közéjük tartozol. -mondtam neki majd egy pár másodperc szünet után még hozzátettem pár dolgot. - Általában a klubhelységben is csendesebb, de mondjuk a Navinéhez képest beszédesebbek. Azt pedig, hogy kihez mész oda nem árt előtte jól meggondolni, hacsak nem vagy nagyon jó emberismerő. De velem például soha nem szemétkedtek ha odamentem valakihez. -jegyeztem meg így a végén. Rengeteget ültem csak úgy egy magazint olvasgatva az egyik fotelben vagy ha végképp unatkoztam odamentem valaki mellé aki szintén egyedül volt, de én jól kiismerem magam ott. Ha ezt egy másik ház tulajdonságaival bíró ember tette volna meg, csúnyán kihasználják. Igaz hogy tőlem sem állt távol a manipuláció sőt, de nem minden helyzetben. - Ja és majdnem minden zöld.-mondtam nevetve.- Mondjuk én szeretem, megnyugtat a sötétsége és az egyik kedvenc színem a zöld.-ezt nem hagyhattam ki. Nem gúnyolódásból mondtam csak tetszett ez a mondata és én is beletettem a mondókámba kicsit átalakítva. Megkóstolhatom, ha neked nem baj hogy eszek belőle.-igaz hogy most ettem, de úgyis csak pár falat salátát kóstolnék meg. Ezután egy ideig, csak némán figyeltem a ténykedését. - Segítsek valamiben?-kérdezem meg végül, bár nem hiszem, hogy sok segítséget tudok nyújtani mugli salátakészítésben. Otthon nem engedtek mugli módon készíteni semmit egy egy reggelin kívül, de őszintén szólva nem is vágytam rá.
|
|
|
|
Melody Clarwell INAKTÍV
offline RPG hsz: 51 Összes hsz: 69
|
Írta: 2014. július 1. 00:40
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=327277#post327277][b]Melody Clarwell - 2014.07.01. 00:40[/b][/url] ErikNem tudom mit gondol rólam vagy a házamról, de nem hiszem, hogy ez számítana. A kérdése hirtelen ér és nem igazán tudom mit mondjak, de megtartom a semleges arckifejezést. - Azért mondtam, hogy legyél jó emberismerő hozzá, mert vannak egész kedvesek köztük, de azért vannak akik gonoszkodnak vagy kihasználnak. De csak ha nem vagy elég erős jellem.-fejtem ki egy kicsit. Nem érzem, hogy ez mennyire fejezi ki a valóságot, de valami hasonlóról van szó. - Köszönöm, ha így gondolod. Én sem vagyok szent a céljaimért sok rosszat tettem, de nem kegyetlenkedek szórakozásból. Próbálok a mindennapokban azért barátságos lenni.-mondom neki. Ez még így sem fedi a valóságot, ugyanis én bárkin átgázolok, ha éppen az kell, de ezt nem muszáj mindenkinek tudni. Ezért érzem kicsit álszentnek a szavaim, de ez vagyok én. Eriket még ezzel együtt is sokkal inkább a bizalmamba fogadtam mint itt bárkit. Ahogy visszatér a salátakészítéshez figyelem egy kicsit. Nem tűnik gyakorlottnak, de én főleg nem szólhatok semmit. - Őszintén szólva nem igazán az én terepem, de gondolom valami öntet kell rá vagy saláta, sajt, sonka. Nem mind együtt csak tippek. Nagyon ritkán csináltam bármi ételt főleg varázslat nélkül.-igazából nem is szerettem volna, de ezt nem teszem hozzá. Amikor megjegyzi, hogy zöld és piros a saláta eddig én is elmosolyodom. Úgy látszik ez nekünk készült!
|
|
|
|
Melody Clarwell INAKTÍV
offline RPG hsz: 51 Összes hsz: 69
|
Írta: 2014. július 1. 17:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=327836#post327836][b]Melody Clarwell - 2014.07.01. 17:41[/b][/url] ErikMiközben Erik pakolászik kicsit elgondolkozok. Azt is végigveszem mi lehet egy salátában, de ilyenkor nem jut semmi eszembe. - Szokott lenni benne. Némelyikben legalábbis volt.-mondom mikor visszakérdez. Őszintén nem tudom milyen salátát készítünk, de mindet együtt még nem láttam. Erre kíváncsi leszek. A kijelentése még jól is jön, mert bár segítek neki ha kéri, de nem vagyok ilyenekben jártas. - Rossz embert kérdezel. Soha nem ettem még olyat, de csak nem lehet baj ha teszel belőle. -mondom neki. Azt még leolvastam, hogy mustárnak hívják, de hogy mire használják vagy milyen az íze arról fogalmam sincs. Elveszem a flakont és teszek belőle egy kanálra, de csak picit hogy megkóstoljam. - Nem rossz, bár nem tudom együtt milyen lesz. Megkóstolod?-eddig nem túl sokat tettem ehhez a salátához, de ha már ő ennyit dolgozott vele legalább ne az én ötletem rontsa el. Közben egy kicsit megáll a beszélgetés miközben szeleteli a hozzávalókat. Én nem igazán tudok segíteni, hiszen magára vállata a szeletelést. Ezért csak élvezem a csendet, bár ez inkább csak amiatt van mert nem igazán van ötletem mit mondhatnék és úgy látom Erik szintén így van ezzel. Lassan amúgy is mennem kéne, de azt még megvárom míg végzünk. - Egyébként honnan jöttél?- kérdezem meg mert ez már régóta érdekel. Nem tudom nem tartja-e túl magánügynek, de ebben talán nincs semmi. Addig is nem némán ácsorgunk. Közben remélem lassan elkészülünk. Nem azért mert nem érzem itt jól magam, de csak gyorsan jöttem le ezzel szemben már elég régóta beszélgetek itt.
|
|
|
|
Melody Clarwell INAKTÍV
offline RPG hsz: 51 Összes hsz: 69
|
Írta: 2014. július 2. 07:54
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=328508#post328508][b]Melody Clarwell - 2014.07.02. 07:54[/b][/url] ErikMikor Erik belekóstol a mustárba az arcát figyelem, de nem tűnik úgy mintha baja lenne vele. Ezt mutatja az is, hogy rám bízza mennyit teszek belőle. Így hát öntök belőle, nem túl sokat, de azért jusson mindenhova. A falu nevét ahonnan beszélgetőpartnerem jött még nem is hallottam annyi amit tudok róla, hogy varázslófalu ha Erik sem ismerte a mugli dolgokat. Visszakérdez és én hirtelen nem tudom mit feleljek, de gyorsan válaszolok. - Egy Pest melletti kúriából-mondom és próbálok egy normális választ találni a második részére. - Csak nyáron megyek haza. A szüleimmel nem igazán bensőséges a kapcsolatunk. Ők csak azt várják el, hogy igazi aranyvérű lányok legyünk a húgommal. Ő viszont szinte az egyetlen valóban fontos ember az életemben.-hangom most is hideg mint általában. Nem azért mert nem szeretem az életem, de mi nem szoktunk beszélgetni. Egyedül a testvérem miatt várom a nyarakat. Közben kellemesebb vizekre evezünk, mert elkészült a saláta. - Szinte végig te csináltad tied az elsőbbség-mondom kicsit gonosz mosollyal. Legalább van mire fognom, hogy nem bízok abban amit mi ennyi tudással csináltunk. Mikor én is belekóstolok rájövök, hogy nem is rossz. Egész jó együtt, bár nem hasonlít egyik eddig evett salátámhoz se. - Köszönöm, hogy beavathattuk magunkat a salátakészítés rejtelmeibe, de nekem most mennem kell.-mondom mosolyogva. - Remélem még találkozunk. Szia!-köszönök el és gyorsan az alagsor felé veszem az irányt.
|
|
|
|