A déli szárny egy eldugottabb szegletében kapott helyet az iskola színjátszó-körének próbaterme. Az épületet elzáró ajtón díszelgő tábla tudatja az erre tévedőkkel, hogy merre is jár, de bejutni nem egyszerű, hiszen nem szeretné egy színészpalánta sem, hogy darabjaikba bepillantást nyerjenek a nem kívánt személyek, vagy épp holmijaik közt kotorásszanak.
Belépve viszont elénk tárul a hely nagysága, a széles, magas szoba fénnyel teli, kellemes összhangot áraszt, némi felfordulással. Az első, szembetűnő dolog az ajtóval szemben lelhető, rövidebb oldalon elhelyezkedő színpad. Alacsony, és sokkal apróbb, mint egy igazi színpad, három lépcső vezet fel a deszkákra, a vörös bársony függöny mögé. E mögött rejlik a varázslat hatására szabadon változtatható háttér, mely alapállásban hófehér, tiszta felület. Oldalt, ahol hivatalosan a művészbejáró lenne, csak egy-két, apróbb, és kézileg eszkábált kellék kapott helyet, pár darab elhajigált szövegkönyv, és egy, a háttérzenét szolgáló mágikus gramofon.



A terem két hosszanti fala közül, a jobb oldalin helyezkednek el a hatalmas ablakok, melyeknek párkányain puha párnák, babzsákfotelszerű alkalmatosságok láthatók, a kényelmes ücsörgést szolgálva. Ezek előtt, vagy magukra a párkányokra felhelyezve kaptak helyet a székek, melyek a felolvasópróbák, vagy az épp meghívott, vendégnézők ülőalkalmatosságai gyanánt vannak kihelyezve. A próbák során sokszor a terem közepére kerülnek, maradnak is ott, míg helyükre nem pakolják őket egy kis pihenés gyanánt. A szemközti falnál már jóval kevesebb szék kapott helyet, mondhatni elenyésző számú, mivel a teret inkább a mahagóni színű, hosszan elnyúló vállfás szekrény foglalja el, ahol a sokszínű, és méretű jelmezek kaptak helyet. Rendezetlenül, sebtiben odapakolt módon lógnak egymás mellett, alattuk a hozzájuk tartozó kellékek, és cipők sokaságaival. 




Végül pedig maga az ajtó mellett elterelő falrész maradt hátra, melyen egy hatalmas, tükörfelület látható, belmagasságnak ugyan nem megfelelő mérettel. Ez segíti a színészek mozgásának begyakorolását, a jelmez tökéletes összhangjának tökéletességét, és persze, egy próbaterem nem is létezhetne tükörfal nélkül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=420&post=836361#post836361][b]Egervári Léda - 2021.08.29. 23:28[/b][/url]

Csend, csend és csend. Mondjuk az nem is zavarná, ha hangzavar lenne. Ami miatt igazán tetszett neki ez az hely és az ötlet, hogy itt tanuljanak, hogy egyedül lehettek.
Szóval csillagok. Meg csillagképek. Sok pötty az égen, szép-szép, de ugyan kit érdekel? Úgy tűnik, egy év nem volt elég ahhoz, hogy kiheverje az előző évi traumatikus csillagtan vizsgaélményét, az idei máris az ajtón kopogtatott.
Megkönnyebbülve pillantott fel az ajtó kitárására. Végre itt van valaki, aki megmentheti. Ha már csak annyival, hogy egy picit lazítson. a feje már zsongott a sok csillagképtől.
- De hát pont azért írtam a listát, hogy ne kelljen ekkora szatyrokkal cipekedned - vigyorgott rá a csomagokkal ingázó lányra. Kicsit úgy nézett ki, mint egy libikóka. Egyszer az egyik kezében lévő szatyrok értek a térdéig, aztán a másik oldalán, miközben egymásnak összekoccanva érdekes és felemelő szimfóniával töltötték meg a termet.
- Mutasd, mit hoztál! Megvan minden? Az a csillogós arcmaszk, amit múltkor kinéztem a kereskedésben. Azt mondták, olyan bájitalt is belekevertek, ami frissé és üdévé teszi a bőrt legalább egy hónapig. Olyan lesz, mintha csillognál! - Már turkált és kotort a szatyrokban. Egyikből a másikba bújt át, szinte az egész fejét belemerítette a sok édesség és szépségápolási termékek közt, amíg az egyik szatyorban valami másba nem ütközött. - Hát ez meg? - emelte fel az üveget, aminek csodálatos módon még nem is hallotta a koccanását idefele jövet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=420&post=836382#post836382][b]Egervári Léda - 2021.08.30. 13:15[/b][/url]

Csillogott a szeme, ahogyan mámortól ittasan figyelte, mik kerülnek elő a szatyrokból. Na meg persze Rina kezében lévő csillámos, sellőpikkelyes löttyöt is. Alapjáraton elég undorító lenne, nyilván, ha bájitaltanon lennének, de így annyira csodálatosan nézett ki, hogy már el is felejtette a csillagokat. Ajajj, nem lesz ez így jó...
- Se magyart, se dánt se semmi ilyesmit. Vagyis, talán mikor kicsi voltam. Egyszer beleittam apáéba. Nem igen tudtam, mi az, de elég szar volt, őszintén szólva. Meg egyébként is nagyon kikaptam érte anno - magyarázta, miközben elég ferde szemmel méregette a maga elé tartott üveget. Jó, hát szép volt a dizájn, de a tartalommal kapcsolatban már határozottan kétségei voltak.
- Nem is tudom, Rina, lehet inkább el kellene felezni egyet. Az elején. - Biztos volt benne, hogyha neki nem fog tetszeni, Marina gond nélkül megissza a maradékot, még észre sem venné, hogy feleztek vagy sem. Szóval ez elég jó stratégiának tűnt.
Fogta a bolyhos tollát és a könyvbe rakta. Be is csukta azonnal és félretolta a színpad szélére.
- Valahol láttam hátul amúgy gramofont is. Rakjunk be valamit. Várj! - Felpattant és a színfalak mögé rohant. Gramofon helyett azonban a kellékek és jelmezek között találta magát.
- Ezt nézd Rina! - kiabálta előre, és már húzta is fel a nagy karimás kalapot és a tollas, rózsaszín boát a nyakába, hogy csípőjét illegetve divatbemutatóra induljon barátnőjéhez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=420&post=836409#post836409][b]Egervári Léda - 2021.08.30. 18:40[/b][/url]

Még meg is hajolt a dicséretre, kalapját is magán tartotta és szélesen vigyorgott a lányra. Hát tudja ő, hogy Marylin Monroe, már csak szőkére kellett volna festenie a haját. Fúúj.
- Várj, hadd nézzem meg - kapott fel egy tükröt a kupacbl, miközben ajkaival cuppantott egyet és kiigazgatta a színt. Majd vágott egy grimaszt, és Marinára nézett. - Igazad van, túl barna a bőröm - tartotta is a száját a varázslatra, hogy eltűnjön a szörnyűség a szájáról. - Nézzük inkább ki valamelyik maszkot, igazad van. Csak előtte tisztítsuk meg az arcunk meg minden. Ahj, várj, ehhez már tényleg kell valami zene - huppant le a csomagok és a tancuccai mellé, hogy megkeresse pálcáját. Egy pillanatra rásandított a csillagtan könyvére, majd némi bűntudattal arrébb tolta. Holnap még tanulhat egész nap rá.
- Invito gramofon! - Csak remélte, hogy beválik a varázslat, még éppen gyakorló stádiumban volt, de Marina olyan könnyedén igézte le róla a rúzst, hogy neki is fel kellett valamivel vágnia.
A gramofon azonban hallhatóan megmozdult, de csak a színpad széléig vonszolta el a magát, ott aztán nagy nehezen, mint akinek az élet is fáj, lehuppant és nem is volt többet hajlandó mozdulni.
- A fenébe - kommentelte bosszúsan az eseményeket, majd inkább, hogy ne is figyeljenek fel szerencsétlenkedésére, tovább is terelte a témát. - Te Rina, mi az a Tuborg Dzsujlbrgk... izé. Szóval az, amit mondtál. Úristen, hoztál gumicukrot?? - kiáltott fel izgatottan, miközben kiemelte a szivárványszínű keserűcukorkát. - Te tényleg felvásároltad az egész boltot - nevetett, miközben felemelte az egyik zacskó mellől a színes sellőpikkelyszerű csillámos kotyvalékot és vigyorogva nézett a lányra. - Ehhez mit szólsz? Kipróbáljuk ezt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=420&post=836418#post836418][b]Egervári Léda - 2021.08.30. 19:26[/b][/url]

Szóval vajon menőnek érezte magát, mert egy felsőbbéves rellonos diák épp zenét tesz be az ő csajos estéjükhöz? Naná! És ez az érzés majdnem teljesen elnyomta a vizsgák miatt érzett szorongását is. Inkább csak hálás volt, hogy nem tette szóvá a bénaságát, de hát idejötte előtt is csak a minisztériumban látott varázslatot. Otthon szigorúan tilos volt mindennemű varázslat. Azóta rájött, hogy azért, mert apja kvibli. Persze erről sosem beszéltek. Még Zalánnal sem. Inkább csak elszólásokból és reakciókból jött rá ő is.
- A legjobbat hagyjuk majd a legvégére, mert akkor jó lesz a szájízünk - vigyorgott szélesen. Úgy érezte magát, mint ők azon a karácsonyi sörpakoláson. - Miért szeretitek ennyire ezt a sört? Olyan... keserű. Mintha romlott lenne vagy nem is tudom.- Legalábbis emlékeiben pont úgy élt az élmény, és őszintén nem volt kedve még egyszer megkóstolni ezt, hogy aztán kirázza a hideg.
Felhúzta a hajráfát, miközben csípőjét a zene ritmusára ringatta, majd egy tappancsot nyújtott ő is az arctisztóhoz, hogy aztán szépen lemossa ő is a sok mocskot, amit a csillagtan hagyott a bőrén.
- Hogy mikhez? - nézett rá tényleg meghökkenve, még a tisztogatást is abbahagyta, úgy próbálta megfejteni, vajon mi az a telekommunikációs eszköz. - Ja, hogy mobil! - nevetett fel jókedvűen. - Persze, anyával ezen szoktam beszélni. Varázstalan, szóval a bagoly egyébként is nagyon fura lenne neki. Apa meg nem szereti, ha bármilyen varázslatos dolog van otthon. Kell vele segítség? - vont vállat, majd a tappancsot a földre dobva, felvette az egyik zacskót. - Tök nehéz volt megoldani itt a töltést konnektorok nélkül. Nem is tudom, hogy tudod bekapcsolni a hajvasalót, az csak konnektorosan működik, még rúnáztatva is, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=420&post=836423#post836423][b]Egervári Léda - 2021.08.30. 20:04[/b][/url]

Húzta a száját a sörre. Tényleg nagyon rossz élmény volt, és hát na, Léda bizony nem szerette a kellemetlen dolgokat. Pláne megismételni. De Marina annyira kérlelte, hogy nem is tudott neki ellentmondani.
- Ahj, na jó, de csak egy korty - nyúlt óvatosan az üvegért. Mielőtt azonban még belekóstolt volna, először megszagolta a löttyöt, megvizsgálta az üvegeket, a dizájnt, alaposan szemügyre vette a formáját és lényegében megtett mindent, hogy ne kelljen innia és húzza az időt. Azonban Rina ott ült vele szemben és nem halaszthatta tovább, bele kellett kortyolnia.
Hideg volt, szénsavas. Ez is keserű volt, de inkább úgy, mint a karamell, amit anya odaégetett, mikor elfelejtette, hogy felrakta melegedni. Csak lepörcent, nem volt égett.
- Hmm... - Most komolyan vallja be, hogy egészen iható, sőt jó ez a lötty? - Hmm... - Még ízlelgette egy kicsit a szájában, belekortyolt még egyszer, amíg ki nem mondta az ítéletet. - Hmm... Végülis ez nem is olyan rossz!
Magánál tartotta az üveget. Ebben nem lehetett érezni a vizet és az alkohol égő utóízét a szájában. Amúgy sem szokott hozzá. Hé, még csak tizenöt volt!
- Istenem, de aranyos! - Eddig tartott a sör a kezében, már rakta is le maga mellé, hogy az állat fölé hajolhasson. Keze el is indult, hogy megsimogassa, azonban nem akarta megijeszteni, meg pláne megégetni magát, így vissza is húzta, mikor az állat is kissé összehúzódott. - Örvendek a szerencsének Surtr - mosolygott rá a gyíkra, aki lehet csak képzelte, de mintha visszamosolygott volna. Persze a gyíkok nem is tudnak mosolyogni. A fejében élő Pán erre jól megkorholta volna, de annyira az agya hátsó zugában pihent, hogy meg sem hallotta rosszalló morgását. - Ő micsoda egyébként?Hol találtad?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=420&post=840772#post840772][b]Egervári Léda - 2021.12.25. 16:06[/b][/url]

- Jaj szegénykém... Hogy lehetnek ilyen kegyetlenek az emberek? Jack bácsi mindig azt mondta, hogy az állatokkal és a természettel is úgy kell bánnunk, mint saját magunkkal és környezetünkkel. - Már nagyon régen találkozott a falu szélén lakó... mondhatni remetével, de tanításai a mai napig ott visszhangzottak a fejében. Előkészítősként szeretett kiszökni hozzá, de a kastélyból sokkal nehezebb volt elmenni, és az idővel a látogatások is megkoptak. Már nem is biztos benne, hogy még mindig ott találná a bácsit a faházában.
- Na figyelj, megmutatom! Melyiket szeretnéd? Van itt sima hidratáló is, de pattanások elleni. Láttam amúgy ötösikeseket a klubhelyiségben, akik varázslattal rakták fel, de szerintem én azért nem próbálkozom vele. De ha így... - bontotta fel beszéd közben a Rina által kijelölt csomagot, hogy aztán nyomjon egy kevés krémet az ujjára, és óvatosan a másik homlokára, orrára majd arcára kenje. - Szóval az a lényeg, hogy kb egyenletes el legyen osztva. Úúú, milyen jó illata van!
Már szinte el is feledkezett a tanulásról, de még a kibontott sörről is, amit a nagy igyekezetben majdnem feldöntött a lábával. Egy a száján kicsúszott upsszal le is tudta a dolgot, aztán már fogta is a saját, csillámos maszkját.
- Ez azért elég menő. Lehet a csillámoktól fényesebb lesz az arcom? Persze a jó értelemben, nem úgy, mintha zsíros lenne. Amúgy is elég gáz, hogy akárhányszor elsétálok mellette a folyosón, mindig megbotlok valamiben. Most képzeld el, ha még az arcom is tiszta zsír lenne a krémtől! Katasztrófa! - eredt meg a nyelve, miközben ő is elkezdte felkenni a saját krémét az arcára. Talán a sör üthetett be. Sosem ivott előtte. Azt az egy alkalmat leszámítva. Zalán ki is tért volna a hitéből, ha meg tudná, most is elfogadta a felkínált italt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=420&post=841277#post841277][b]Egervári Léda - 2021.12.29. 20:59[/b][/url]

- Pedig az alga is elég jó. Mondjuk ez függ a bőrtípusodtól. Mondjuk, most hogy mondod, nem is tudom, miért is olyan jó az alga... Olyan különleges mert zöld, asszem...
Úgy csevegett, mintha csak Roxyval beszélték volna ki Zalánt. Sosem akarta igazán bevallani, de azok a csajos esték alatt igenis megkedvelte őt, és így egy csomó pletykát is megtudott. Úgy tűnt, Roxy képes figyelni rá.
Egészen elpirult, ahogy Mae megálljt parancsolt a beszéde közben. Fel sem tűnt már neki, hogy ismét róla beszélt. Elpirult a felkent krém alatt, és elfordította az arcát.
- Hogy mi? Ki? - adta be a totál zavartat, mint aki nem is tudja, miről beszél a másik, de zavarában összekente a ruháját a csillámos krémmel, miközben a doboz sörért nyúlt. Amíg iszik Mae úgysem fogja zavarni, nem?
Majdnem felnevetett a kijelentésre. Szép ember. Ő nem csakhogy szép volt, de menő is. Annyira, hogy eddig megszólítani sem merte, pláne, hogy felette van pár évfolyammal. Ilyenkor hogy menjen oda hozzá az ember?
- Nem, nem, én nem is beszéltem senkiről. Figyelj inkább a maszkodra, mielőtt elkened - jelentette ki, miközben elkezdte a sajátját is befejezni. Egészen összeszorította a száját, nehogy véletlen kimondja a kommentet, ami ott csücsült már a nyelve hegyén és próbált utat törni magának.
- Egyébként meg negyedikes... - alig hallhatóan jegyezte csak meg, épp csak annyira, hogy a komment a nyelve hegyéről eltűnjön és ne csiklandozza tovább őt. Ha meg Mae nem hallotta, csak extra szerencse.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=420&post=841704#post841704][b]Egervári Léda - 2022.01.04. 20:49[/b][/url]

Majdnem felnevetett, ahogyan Mae kérlelte őt, de sörösüveggel a szájában bizony annyira nem volt szerencsés. Egyszer látta, amint panzióban a szilveszteri bulin valaki egyszerre próbált inni és nevetni. Nem volt egy szerencsés kombináció.
Látványosan megforgatta a szemét, ahogyan barátnője számolni és dramatizálni kezdett. Nem azért, mert tényleg megforgatta volna, hanem azért, hogy kisebb legyen rajta a nyomás. Hisz ez nem nagy dolog. És egyébként is, még nem is váltott vele két szót sem.
- Eridon? Nem, nem. Mi a baj az eridonnal amúgy? - Őszinte kérdés volt, bár nem ismert onnan túl sokat. Ők általában népszerűen voltak, Léda pedig... Nos, neki nem keresték sokan a társaságát. Pedig kedves lány volt ő, amikor akart. Csak hát nem mindig akart.
- Nem is olyan fontos ez.... Hagyjuk a témát. - Még adott magának egy-két komolyabb lehetőséget, hogy el tudja terelni a témát, de nyilván a rellonost innenről kezdve le sem lehetett vakarni a kérdésről. - Hidd el, hogy szóra sem érdemes az egész!
Még egy korty a sörből, és már kezdte egészen megérezni. Olyan könnyed volt a feje, és nem is szorult össze a szája az ízére. Vajon ilyen lehet részegnek lenni? Neeem, attól még biztosan messze van, de tapasztalatlanként azért kellően jól érezte már magát.
- Na jó, ha elmondom, akkor ígérd meg, hogy nem mondod el senkinek. Meg nem is szekálsz miatta, jó? - Tényleg nem akarta, hogy az egész iskola a szájára vegye. Jó volt neki így, hogy nem ismert sok mindenkit, így nem foglalkozott vele senki. - Szóval navinés. És játszik egy bandában.