Itt mindig történik valami. Káosz, rikácsolás. Ha nem épp két festmény esik egymásnak, lelkes szurkolók előtt, akkor éppen kifröccsen egy bájital, víztócsán csúszol el. Ezen a helyen képtelenség rendet tartani, mintha minden szerencsétlenség, mely a kastélyban előfordulhat, itt gyűlne össze. Ha erre a folyosóra lépsz, készülj fel mindenre, hiszen bármi megeshet. Sok sikert az utadon!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=830912#post830912][b]Somogyi Ervin Dominik - 2021.05.05. 20:11[/b][/url]

Lassú léptekkel halad Lili mellett, arcán kínok-kínja ül. Még élesen él emlékezetében a tegnapelőtti korrepetálás, ahol Dominika a szokásosnál is jobban leteremtette, mi több, olyan terrorba rakta csoro Ervint, hogy azóta is PTSD-je van, ha tankönyvet lát - ami valljuk be, egy diák számára igencsak kellemetlen. Ma jött el a nap, hogy ki kell öntse a szívét: családja cseppet sem sajnálja, de talán egy kívülálló, egy érző női lélek majd igen.
- Nem viccelek, kiállhatatlan. Főleg azóta, hogy az Eridonba került és prefektus lett - hangjából meggyötörtség, fáradtság és teljes lehangoltság érződik. A legtöbben dühöngenének, toporzékolnának, őrjöngve vergődnének, nem úgy a fiú. Ő a megszokott sztoicizmussal és cinizmussal éli meg mindennapjait, ám nehezen, s egyre rosszabbul viseli hányattatott életének sanyarú perceit. Teljes mértékben lenyűgözetlen, s ha eddig utálta is a tanulást, na most már egyenesen gyűlöli. - Ha jót akarsz magadnak, egyszerűen csak kerüld el - szinte látni véli lelki szemei előtt, ahogy minden nem kitűnő diákot, akárha egy karám lenne, a könyvtárba terel Domca és szégyen szemre megalázza őket, miközben azzal a borzalmas tanítópálcával hadonászik és agyonüti mindahányat. Kirázza a hideg attól a hangtól.
- Komolyan, ha még egyszer megcsap azzal a pálcával, én feljelentem családon belüli erőszakért - fejét hátra hajtva, zsebre dugott kézzel lépdel tovább és ki tudja, talán megváltást remél a szöszke levitástól. Nem tudja, mikor lettek jóba, de jóba lettek, s ha már így alakult, ostromolja. De csak mértékletesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=831044#post831044][b]Somogyi Ervin Dominik - 2021.05.06. 20:41[/b][/url]

Akkor hát Lili valóban megérti minden nyűgjét és baját? Szinte fellélegzik, hogy igen, nem kell körülírnia, milyen egy idegesítő, kotnyeles idősebb testvér, aki nyilván csak 'jót akar', ám eközben a másik idegeire megy.
- Nem különös? Pont azok, akik elvileg a legjobban tudják, hogyan kellene minket ösztönözni, rossz módszereket választanak - bár úgy tűnhet, a beszélgetés ezen pontján filozofikus magasságokba emelkednek, Ervin nem kíván hosszú kifejtésekbe bonyolódni. Az nem hazugság, hogy megfordult a fejében: Domca talán mégsem ismeri olyan jól, utóvégre mégis mindig oda lyukad ki, hogy a kelleténél sokkal tisztábban látja a fiú erényeit és hátrányait. Talán ezért is nem haragszik rá teljes szívből, ha pedig mégis, ez a mérgelődés hamar elszáll. Ki tegye pokollá az életét, ha nem a nővére? Hát mondjuk a bátyja. Szuper.
- Szerintem ismered is - vállat von, majd lepillant a szöszkére. - Levitás volt, csak amikor Keserű nem választotta meg prefektusnak, megsértődött és inkább átigazolt az Eridonba - bár a lány határozottan tiltakozna a történet ilyesfajta elmésélése ellen, Ervin átlát rajta, mint a szitán. Eléggé bántotta, hogy nem őt választották a leköszönő Helvey helyére, hanem inkább Zentét, aki nem mellesleg a saját testvére. Ettől aztán még inkább megbántva érezte magát és úgy döntött, nem adja fel, akkor is szerez jelvényt, ha a fene fenét eszik. Na tessék.
Fel kell nevetnie a gondolatra, ahogy elképzeli a rajzfilmbe illő jelenetet, melyben Lili kétségbeesetten sikongatva rohan, mögötte pedig a sárkányként tüzet okádó Dominika üldözi, lengetve összevissza fegyverét. Lehet, hogy túl sok mangát olvas mostanában? - Nem tudom, sohasem kérdeztem senkit. De nem gondolom, hogy tilos. Ha elemi mágusok romba dönthetnek itt tornyokat, nem hiszem, hogy a nádpálca a legnagyobb probléma - elhúzza száját, hisz hallott ő egyet s mást. Később érkezett jóval, mint ahogy az incidens történt, de a pletykák gyorsabban terjednek, mint a futótűz. És az nagyon durva. - Azt tudom, hogy a prefik büntethetnek, de testi erőszak semmiképp sem megengedett. Vajon mennyire akadna ki a nővérem, ha elvetetném a jelvényét, amiért bántalmaz? - gondolkodóan pillant maga elé, így először fel sem tűnik neki, hogy a folyosó végéről már elszivárog feléjük egy ismerős hang. Egy igazán dühös testvér hangja, akinek rokona nem jelent meg egy bizonyos korrepetáláson. Ajjaj.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=831326#post831326][b]Somogyi Ervin Dominik - 2021.05.16. 10:45[/b][/url]

Nem is az volt a kérdés, hogy Keserű édes-kedves ember-e, sokkal inkább Dominika kegyetlen törtetése a prefektusi posztért. Nem tudja hibáztatni, neki például az a feltett szándéka, hogy mindenre jó magasról szarjon és láss csodát, nem kevés erőfeszítésébe telik, főleg mikor a nyakában lihegnek és igyekeznek meggyőzni, hogy neki az a jó, amit mondanak. Mikor veszik már észre végre, hogy egy kamasz fiú nemtörődöm lázadása és önkeresése mindez, semmint idegtépő alakoskodás és megjátszás? Mert persze akarhatná felhívni magára a figyelmet, ám eszében sincs ezt tenni: el akar tűnni, meg akarja találni azt, amivel foglalkozni akar, ha nem is élete végéig, de jó ideig.
- Azért nehezen hiszem el róla, hogy úgy elver valakit, hogy lábra se áll - bár a nővéréből kiindulva még az sem kizárt, hogy ez bekövetkezik. Na jó, ez igazságtalan volt, a lány tényleg mindent igyekszik jól csinálni és sohasem akar rosszat, nem agresszor típus (kivéve, ha Ervinről van szó, akkor vesznie kell).
Hát már ketten nem tudják, épp felsóhajtott volna, mikor Lili folytatta a gondolatmenetet, ez viszont megakasztotta. Mi az, hogy ott jön? - Tessék? - kérdőn vonta fel szemöldökét, majd a távoli folyosói zajnak rémlő kiabálás egészen kivehetővé és felismerhetővé válik. Elkerekednek szemei és nem gondolkodik túl soká, rögtön a mellettük lévő ajtó kilincsét ragadja meg jobbjával, míg baljával finoman, de határozottan kapja el Lili felkarját, hogy pillanatokon belül kattanjon a zár és egy random helyiségben találják magukat. - Meg ne szólalj. Ha megtalál, nekem végem - szinte látni lehetett gyöngyözni homlokán az apró verejtékcseppeket, ám csak szinte, nem olyan ijedős csávó ő. Körbepillantva a szobában azonban, bár lett volna ezernyi mondandója, végül csak egyetlen csúszott ki a száján. - Ó-ó.