Itt mindig történik valami. Káosz, rikácsolás. Ha nem épp két festmény esik egymásnak, lelkes szurkolók előtt, akkor éppen kifröccsen egy bájital, víztócsán csúszol el. Ezen a helyen képtelenség rendet tartani, mintha minden szerencsétlenség, mely a kastélyban előfordulhat, itt gyűlne össze. Ha erre a folyosóra lépsz, készülj fel mindenre, hiszen bármi megeshet. Sok sikert az utadon!

Kori
Ó, azok a régi szép idők, amikor holdfényes folyosókon róttuk az árnyas köröket - majd biztosan így emlékszik vissza ezekre az évekre. Legalábbis, ha abból indulunk ki, hány felnőttől hallotta már ilyen vagy hasonló formában az elmerengéseket, erre számít a saját jövőjében is. Miért lenne elvégre pont vele máshogy?
- Eww - szalad túl a lába a kövön, váratlanul. Csodáló szavai, melyek az ablakon át látható csillagképek szépségét dícsérték épp prefektustársának, most megszakadnak, ahogy reflexszerűen megtorpan, és igyekszik visszanyerni egyensúlyát. - Mi? Szerintem valamibe belelép- fúúj, nem látom.
Szája széle lebiggyed, cipőjét magasabbra emeli, kezében tartott jegyzettömbbel egyensúlyozik közben. - Ugye ne-, fúj, dehogynem - még be se fejezi kérdő mondatát, ahogy megcsapja orrát a jellegzetes szag. Hiába él évek óta együtt egy macskával, akinek rendszeresen takarítja az almát, belelépni az ilyesmibe még mindig egy másik lapra tartozik.
- Az éjszaka a folyosókon bolyongó tanulókat a kastély maga is vissza akarja kergetni az ágyba? - vet kétségbeesett pillantást Kori felé, amelynek feloldása valahol a "ments meg" és a "ne nevess ki" között ingadozik éppen. Lehet, hogy mégsem a szép holdfényről lesznek anekdotái időskorára? Csábító kilátások.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=877201#post877201][b]Tatai Karina Böske - 2024.04.19. 16:04[/b][/url]

Kori
Ó, azok a régi szép idők, amikor holdfényes folyosókon róttuk az árnyas köröket - majd biztosan így emlékszik vissza ezekre az évekre. Legalábbis, ha abból indulunk ki, hány felnőttől hallotta már ilyen vagy hasonló formában az elmerengéseket, erre számít a saját jövőjében is. Miért lenne elvégre pont vele máshogy?
- Eww - szalad túl a lába a kövön, váratlanul. Csodáló szavai, melyek az ablakon át látható csillagképek szépségét dícsérték épp prefektustársának, most megszakadnak, ahogy reflexszerűen megtorpan, és igyekszik visszanyerni egyensúlyát. - Mi? Szerintem valamibe belelép- fúúj, nem látom.
Szája széle lebiggyed, cipőjét magasabbra emeli, kezében tartott jegyzettömbbel egyensúlyozik közben. - Ugye ne-, fúj, dehogynem - még be se fejezi kérdő mondatát, ahogy megcsapja orrát a jellegzetes szag. Hiába él évek óta együtt egy macskával, akinek rendszeresen takarítja az almát, belelépni az ilyesmibe még mindig egy másik lapra tartozik.
- Az éjszaka a folyosókon bolyongó tanulókat a kastély maga is vissza akarja kergetni az ágyba? - vet kétségbeesett pillantást Kori felé, amelynek feloldása valahol a "ments meg" és a "ne nevess ki" között ingadozik éppen. Lehet, hogy mégsem a szép holdfényről lesznek anekdotái időskorára? Csábító kilátások.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=877277#post877277][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2024.04.21. 00:44[/b][/url]

X SzigorúAHaj X Rostás Szabika - Vettem a piacon X betanítalak X Aladárindahaus X KarnéliaKorina

Mellkasa előtt fonta össze karjait, úgy rótta Karina mellett az éjszakai járőrözés alatt a folyosókat. Útközben magyarázott, mutogatott egy-egy jó búvóhelyet - amit még ő is használt prefektusi titulusa előtt elsősként. Szerencsére akkor sem őt, sem pedig Zalánt nem kapták el, mert kint lófráltak. Mára erre abszolút nincs szüksége, viszont továbbra is számontartja a praktikusabb helyeket.
- Te mit csi... - villantak szemei az eridonosra, aki akkor konstatálta, hogy belelépett valami....be. Kornélia tekintete Karina cipőjére siklott tova, az a valami barna volt és nagyon olyan állagú, mint a fekália.
Mégis ki szarik a folyosó közepére?
A mestertanonc gyomra egyébként sem bírja az ilyeneket, öklendezve fordított hátat a másiknak, csak amíg feltörekvő hányását próbálta visszafogni. Szemei emellett megállás nélkül könnyeztek, és csak orrán igyekezte beszívni a levegőt, hogy megnyugtassa magát - már amennyire sikerült.
- Főleg a Fejetlenség folyosója, ahol most is vagyunk - tette hozzá két, majdnem róka között. Bal kezét szájára tapasztotta, míg pálcájával intett, hogy megtisztítsa Karina cipőjét. Remélte, ennyi elég lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=877609#post877609][b]Tatai Karina Böske - 2024.04.27. 20:47[/b][/url]

Kori
Az jó ha naaagy. Az jó ha dundiii. De nem akkooor, ha macska... szar. És az új Oszkár, GrannySmith és Aranybálna díjakat kérjük szépen a Napközibe postázni, Tatai Bori névre, mert lánya, Tatai Karina évközben bentlakásos iskolában tartózkodik, köszönjük, köszönjük.
- Ez gusztustalan - fintorog a lány, mit sem sejtve a rá váró dicsőségről, és bizony Kori öklendező hangjai az ő reflexeit is beindítják - még ha eredetileg a szag nem is lett volna elég hozzá. Uhh, szürreális élmény, ő se tudta, hogy képes erre. A házibulis, hajfogós időszak durva meglepetés lesz majd.
- Köszi - ráz még párat lábán, hogy a képződmény fantomszerű emlékét is eltüntethesse talpáról, és mindenhonnan, ahová esetleg kenődhe- ne, ne, nem is gondol rá inkább. A folyosó nevét hallva hirtelen minden a helyére kattan, mégsem tűnik el a kósza fintor arcáról.
- És nem lehetne, hogy ezt a folyosórészletet kikerüljük járőrözés közben? Mármint aki elég bolond ahhoz, hogy sötétben pont ide tévedjen, az... meg is érdemli, mert maga a kastély fogja traumatizálni, nem kell hozzá büntetőmunka. Akadtál már itt rá bárkire is?
Tónusa kicsit nyafogó, ahogy elnyom egy ásítást - nem lendült még át a holtponton, sőt, nem is igazán tudja, mit is jelent átlendülni a holtponton. Sokat kell még tanulnia Koritól, ebben biztos!