A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.

Meglepődött, amikor egy napon felkereste egy fiatal pár, mondván, hogy szeretnék, ha Balázs a kápolnában összeadná őket. Végül ez a nap is eljött, így történt meg az, hogy Patrik és Vera örök hűséget fogadtak Isten színe előtt, majd a polgári ceremónián is egybe kötötték életüket ezen a csodálatos helyszínen. Balázs hivatalos volt ide is, hisz a tó partján tartották az esküvői vacsorát, melyre a meghívást tisztelettel el is fogadta. Most pedig kezében egy pohár pezsgővel épp az asztalát kereste, kedves mosollyal biccentett egy-egy ismerősnek - bár túl sok nem volt - míg végül észrevette az egyik asztalnál Zsófiát.
- Szép volt a ceremónia - jegyezte meg, hisz nem sűrűn vett részt polgári esküvőkön, de tetszett neki az, ahogyan a nő intézte az egészet. - Meg ez az egész - még mutogatott is, utalva a környezetre, közben észrevette, hogy az ültetőkártyája is odaszól. - Nemes Balázs atya - mosolygva nyújtotta kezét Zsófiának, majd helyet foglalt mellette a széken.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=875966#post875966][b]Nemes Balázs - 2024.04.01. 20:50[/b][/url]

Meglepődött, amikor egy napon felkereste egy fiatal pár, mondván, hogy szeretnék, ha Balázs a kápolnában összeadná őket. Végül ez a nap is eljött, így történt meg az, hogy Patrik és Vera örök hűséget fogadtak Isten színe előtt, majd a polgári ceremónián is egybe kötötték életüket ezen a csodálatos helyszínen. Balázs hivatalos volt ide is, hisz a tó partján tartották az esküvői vacsorát, melyre a meghívást tisztelettel el is fogadta. Most pedig kezében egy pohár pezsgővel épp az asztalát kereste, kedves mosollyal biccentett egy-egy ismerősnek - bár túl sok nem volt - míg végül észrevette az egyik asztalnál Zsófiát.
- Szép volt a ceremónia - jegyezte meg, hisz nem sűrűn vett részt polgári esküvőkön, de tetszett neki az, ahogyan a nő intézte az egészet. - Meg ez az egész - még mutogatott is, utalva a környezetre, közben észrevette, hogy az ültetőkártyája is odaszól. - Nemes Balázs atya - mosolygva nyújtotta kezét Zsófiának, majd helyet foglalt mellette a széken.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=876087#post876087][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2024.04.03. 05:51[/b][/url]

Miután az utolsó rokon is kilépett a hivatal épületéből, összepakoltam és visszarendeztem a termet eredeti állapotába. A díszítést egy dobozba tettem, hétfőn majd eljönnek érte, kis cetlit is hagytam, hogy kiadható, valamint nekiültem gyorsan a papírmunka lezárásának. Szeretem előkészíteni a dolgokat, sokkal gyorsabban megy a lezárás is. Innen apához vettem az irányt, ellenőrizni, hogy a gyerekeim nem rombolták-e még le az idegeit, majd egy gyors átöltözés után elindultam a tóhoz. Eredetileg nem terveztem így, de olyan nagyon győzködtek, hogy szeretnék, végül azon kaptam magam, hogy belementem a dologba, és most itt ülök, figyelve a párt, a rokonokat és barátokat, akik önfeledten nevetnek és örömködnek.
- Köszönöm, ez kedves Öntől.
Fogadom el a kezét egy rövid kézfogás erejéig.
- Hollóvölgyi Zsófia. Úgy hallottam, hogy az Ön szertartása is, sajnos azon nem tudtam részt venni, mert elő kellett készítenem a hivatalt, de az édesanyák nagyon dicsérték, hogy szépen beszél.
Áradoztak egészen pontosan, de nem szeretném, ha kellemetlenül érezné magát, amiért magasztalom, és valójában olyan dolgokat sem szeretek kijelenteni, amiket személyesen nem tapasztaltam.
- Ha jól tudom, a pár a gyülekezetében ismerkedett meg egymással.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=876125#post876125][b]Nemes Balázs - 2024.04.03. 21:14[/b][/url]

- Sosem hazudok, bűnhődnék érte – mosolyogva mutat mutatóujjával az ég felé, ezután ráz kezet a hölggyel, határozottan, de nem túl erősen, csupán annyira, amennyire illik. - Az anyukák már csak ilyenek, hajlamosak túlzásokba esni – jegyezte meg egy újabb mosollyal, miközben helyet foglalt az asztalnál. A nyakkendőjét egy picit meglazította, csak hogy ne legyen túl szoros, pezsgőjét pedig egyelőre az asztalra helyezte, majd ide-oda pillantott.
- Igen, még az előző atya, nyugodjék békében, ő vezette őket a gyülekezetbe, mindketten csatlakoztak a kórushoz, ott barátkoztak össze, aztán így alakult. Ennek pedig csak örülök, mindig jó, ha két fiatal egymásra talál – ezen el is mosolyodott, jó volt egy ilyen fiatal párt boldognak látni, épp fel is tűntek a távolban, láthatóan majd kicsattantak az örömtől.
- Hölgyek és urak! A bejáratnál mindenki kapott egy pohár pezsgőt, most igyunk tehát az ifjú pár boldogságára! Patrik és Vera! Sok Boldogságot! - a mikrofonból hallatszott a vőfély hangja, Balázs ekkor vette kezébe a poharát.
- Akkor egészségükre és egészségünkre! - mosolyogva koccintotta össze Zsófia poharával és belekortyolt.
- Hány esküvőt vezetett eddig le? - merült fel benne a kérdés, mert neki bizony ez volt a második, így mondhatni még egészen kezdő volt ezen a téren. A zenekar mindeközben tovább játszott a háttérben, a fotós pedig az asztalok körül keringett, hogy készítsen egy egy fotót.  - Nagy mosolyt!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=876283#post876283][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2024.04.06. 06:31[/b][/url]

- Akkor van még mit tanulnom, mert a nagyobbik lányom inkább arra hajt, hogy csak a fogaimat csikorgassam minden megmozdulása után.
Nevetem el magam egy kicsit, hiszen valóban ezt lehet tapasztalni az én gyönyörű, okos és rafinált Erikámtól. A mini maffiózó attitűdje egyszerűen zseniális, de mégsem dicsérhetem meg érte, hiszen - elvileg - én vagyok a felelősségteljes szülő, akinek határokat kell szabni. Szabok, áthágja, szabok, áthágja, majd édeseb pillog, én meg sóhajtok. Ez a mi dinamikánk.
- Igen, az ember határozottan optimistábban kezdi el szemlélni a világot, ha boldog embereket lát. Ha lelkileg is egészséges persze, de szeretem azt hinni, hogy a boldog emberek látványa boldog embereket szül.
Én optimista vagyok, nem csoda, hiszen szó szerint és átvitt értelemben is tele vagyok tűzzel. Megemelem a poharamat, amiben alkoholmentes pezsgő pihen és megemelem, majd összekoccintom a mellettem ülővel.
- Egészségükre, egészségünkre.
Egy kortyot iszok is, nem igazán szeretem a pezsgő ízét, akkor sem, ha nincs benne alkohol. Egy apával, aki szeret inni, igencsak odafigyel az ember arra, hogy mit nem csinál.
- Ez volt a hetvenkettedik. Volt pár év, amikor kiugróan sokan házasodtak össze itt. A mi évfolyamunk, meg az utánunk jövő kettő igen nagy létszámú volt, mintha lett volna a világban egy kis manatúltengés. Akkor sokan házasodtak össze, aztán elkezdtek elenyészőbbé válni az esküvők. Ön kezdő még ebben?
Érdeklődöm, miután engedelmesen egy mosolyt villantok a fényképész irányába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=876286#post876286][b]Nemes Balázs - 2024.04.06. 08:36[/b][/url]

- Akkor bizony van még mit - neveti el magát. - Mennyi idős a leányzó? - ha tippelnie kellene, akkor olyan hat-hét körülit mondana legfeljebb, mert annyira idősnek nem látja Zsófit, de ebben nem lehet biztos, ki tudja.
- Ilyenkor jönnek az apukák, akik viszont lekenyerezik a gyereket, nem igaz? - neveti el magát, hisz a gyülekezetben is látott már olyat, hogy míg az anyuka hiába is próbálkozott, apuka részéről elég volt egy cinkos mosoly, és máris elhárult a probléma. Erről mondjuk inkább Zsófia tudna nyilatkozni, hisz Balázs nem ismeri a családjukat.
- Szép lenne, de sajnos sokszor ennek az ellenkezőjét tapasztalom - sóhajt, előfordult már, hogy páran gyóntak neki, és szavaik az irigységtől bűzlöttek. Természetesen Balázs nem fogja a szennyest kiteregetni, hisz kötelessége a titoktartás, ellenben tudna mesélni még a vendégségben ülők egy részéről is érdekes dolgokat. - Pedig mennyivel egyszerűbb lenne, nem? - neveti el magát, aztán összekoccintja a poharát, ha már erre kérték a kedves társaságot és kortyol is a pezsgőjéből, ami alkoholos. Ő nem veti meg, szereti, főleg a bort, viszont nem gyakran iszik, leginkább csak társaságban, ha alkalomból koccintanak. Ma pedig már nem lesz dolga, a szószékre sem kell felmásznia, így ez az egy pohárka neki még bele is fér.
- Hűha, akkor van még mit tanulnom - meglepődik a létszámon, el is mosolyodik.  - Nahát, hogy ez a manna hogy képes összehozni az embereket - nevet, végül is, biztosan van ebben is valami, mindenesetre ő hisz abban, hogy egy-egy közösségben hamarabb találnak egymásra az emberek.
- Az összeadásban? Abban igen. A pályafutásom elején valamiért elkerültek az ilyen ceremóniák, aztán amikor Bogolyfalvára kerültem, még nem is nagyon voltak hívők, sokan csak furán pislogtak rám. Talán egy-egy család volt, akik pontosan tudták, hogy ki vagyok és mit képviselek. Utána pedig Afrikában kaptam egy lehetőséget, majd két évig voltam ott és egész más dolgok élveztek prioritást. Nem olyan rég tértem vissza, viszont remélem, hogy lesz még bőven és hamar beérem kegyedet a hetvenkettedikkel - mosolyogva újra kortyol a pezsgőjéből, ki is issza azt, a kép elkészültéhez pedig ő is mosolyog a kamerába.
A fotós még le sem lép, lassan érkeznek a finom ételek is, egy nagy tál húsleves landol az asztalukon, a vőfély vicces kommentárt fűz hozzá, láthatóan mindenki jókedvű, még Balázs is elereszt egy mosolyt, habár ezek a szokások számára furák, nem túl sok lagziba volt eddig hivatalos.
- Ez gyakran így megy? Ilyen humoros átvezetésekkel? - súgva kérdi Zsófiát, megvárja, hogy szedjen magának mindenki, és csak a végén nyújtózik, hogy merjen magának a levesből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=876916#post876916][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2024.04.14. 14:19[/b][/url]

- Tizenhat éves.
Felelem teljes nyugalommal, de közben az arcát figyelve. Imádom azt, ahogy az emberek próbálják titkolni, mi is a véleményük a leányanyákról, mert legyünk őszinték, ha Erika a vérszerinti lányom lenne, az bizony leányanyaság lenne.
- Erikát az összes férfi a környezetünkben próbálja lekenyerezni, úgyhogy már van egy kis félretett pénzem a fogorvosokra, akik valószínűleg két kézzel kapkodnak majd utána.
És az a csodás ebben, hogy nem csak lekenyerezni próbálják, de még csak véletlenül sem próbálnak meg az apjuk lenni. Nekem viszont nyilván van olyan szereplő a férfiak sorában, akivel igencsak lenne kedvem papás-mamást játszani. Talán két év múlva, amikor már krisztusi korba kerülök, erre is meglesz majd a lehetőségem. Na meg persze az sem árt egy ilyen ténynél, ha a másik fél is nyitott a dologra. Nemsokára megkezdjük a barátságunk hetedik évét, és valamiért viszketek ettől, úgy érzem, hogy ez vízválasztó lesz. Csak félek, hogy a szívem összetörésével jár majd.
- Igen, az egy kicsit túlhajtott időszak volt. Hétközben is volt egy-két esküvő, aztán pénteken és szombaton szinte mindig. Ahogy beköszöntött a jóidő az aratásig végig. És igen, úgy vélem, hogy ez az esküvő most majd beindítja a vágyat másokban is. Elég sok helyi lakos van, olyanok, akik még nem házasok a vendégek között, valószínűleg többen keresik majd fel a közeljövőben.
Jó is ezt látni, a sok boldog embert, a szép ruhákat, hallani a nevetést, a lelkes csevely. Volt már olyan esküvőm, ahol mindenki csendben volt, és érezhetően nem volt nagy parti hangulat, és mindenki csak azt hangoztatta, minél előbb essünk túl rajta. Az ilyeneknél mindig gyomorgörcsöm van.
- Igen, sokszor. A játékok is viccesek szoktak lenni. Ha én egyszer férjhez megyek, akkor remélem, hogy azért kicsit visszafogottabb lesz a vőfély, bár a személyisége alapján erre csekély esélyem van. Ha csak nem veszem el férjül inkább őt.
Na igen, abban biztos vagyok, hogy Benő képes lesz a legkellemetlenebb dolgokat is nevetve felhozni és viccek egész sorát felvonultatni. Tekintve pedig, hogy széles vállú, jó kiállású férfi, nyilván szívesen is hallgatják majd. Nem csoda, hiszen a nagyapja mégiscsak egy herceg volt.
- Nem bánja, hogy lemondott minderről? Úgy értem, az ön hivatása, magányos dolog. Hiába van jelen Isten, mégsem oszthat meg vele mindent úgy, mint egy házastárssal.