39. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Bogolyfalvi temető - Theodore Julias Ebony hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Másodikos mestertanonc


× golden child ×
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 344
Írta: 2024. április 22. 12:18 | Link


× Az év első iskolanapja, este ×



- Bazdmeg, ezt nem hiszem el! - Csattanok fel, teljesen elfelejtve, mibe akartam éppen belekezdeni.
A temető már sötétbe nyúló jótékony félhomályba burkolózik, ami kifejezetten jót tesz kissé koszos arcomnak.
- Zalán, itt van! Itt van! - Mondom ingerülten, ahogy az egyik sír felirata végre láthatóvá válik a sok óvatos kaparó- és tisztítóbűbáj nyomán. Ez az esős idő rohadt rosszkor jött a temetővizsgálat előtti este; minden sárban úszik. De az önkénteskedés amúgy is jó pont, és elképesztő, mit nem vagyok képes bevállalni Hollósiért még minden után is, csak hogy közelebb jussunk az ő sorsának kibogozásához, mielőtt az elérné. "Szociális szolgálat a bogolyfalvi temetőben." Még mit nem.
- Lavovec András, élt hatvannégy évet... meghalt... két évvel ezelőtt. - Mondom a másiknak, arra számítva, hogy hamarosan megjelenik mellettem. - Ez most valami vicc? Ezt nem hiszem el.
Szál megtekintése



Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Másodikos mestertanonc


× golden child ×
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 344
Írta: 2024. április 22. 13:12 | Link


× Born for this ×



- Nem hiszem el, erre ment el egy teljes tanév... - motyogom frusztráltan, vizes hajamba túrva. Zsákutca. Ez egy zsákutca.
És nem csak a tanévről van szó, hanem arról is, hogy egy fél temetőt lesikáltam azért, hogy kudarcot találjak az út végén, én pedig igencsak rosszul tudom viselni, ha valami nem a tervek szerint alakul. Sóhajtva guggolok le a férfi sírjánál, hajamat tovább áztatják az esőcseppek.
- Igen, sajnos biztos, hogy ez volt a neve. Lavovec András. Annyiszor elismételtem magamban, hogy az eszembe véssem, hogy már majdnem azzal álmodtam utána aznap. - Csóválom meg a fejem, miközben előveszek egy zsebkendőt, hogy letakarítsam az arcom ott, ahova Hollósi mutat.
Pálcámmal apró ásó-túró bűbájcsóvákat szórok ki a földre, de inkább teszem ezt elkeseredettségből, mint mikor valaki tanácstalanságában füvet tépked. Ám hamar észreveszem az első fehér követ a sárréteg alatt.
- Várj, Zalán... - motyogom, mert eszembe jut a bejáratnál látott felirat, melyet nagyjából ki is tudtam olvasni. Ezzel pedig felemelem a követ a fülemhez, hogy aztán meghalljak egy szomorú suttogást. - Hagytak itt neki köveket a hozzátartozói. - Juttatom a srác tudomására, ám kissé elcsendesedik a hangom, ahogy a gyászolót hallgatom.
Utoljára módosította:Theodore Julias Ebony, 2024. április 22. 13:14 Szál megtekintése



Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Másodikos mestertanonc


× golden child ×
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 344
Írta: 2024. április 26. 18:37 | Link


× Born for this ×



Zalán keze a csuklómra fonódik, mire megállok az apró ásó-döfőbűbájokkal, ám fel sem pillantok a levitásra, hiszen tekintetem az egyik, a sár alatt fehér kavicsra terelődik, mely hamar kerül a fülemhez.
- Csitt már - szólok rá a srácra, passzív és szinte dacos kommentjeit igyekszem beléfojtani. Na nem azért, mert idegesít a stílus, vagy inkább kivételesen nem ez a helyzet. A kő üzenetét hallgatom újra.
- Te, Zalán - pillantok fel a másikra végül. - Ezek a... hozzátartozóitól vannak. Nem gondolod, hogy valaki lehet, hogy említi a jóslatait? Ő itt azt mondta, hogy jó ember volt, annak ellenére is, hogy össze-vissza hadovált. - Emelem meg kissé a kavicsot.
Mert akármennyire is nem fűlik a fogam kifejezetten ahhoz, hogy a gyászolók hangját hallgassam vissza - valahogy visszásnak tűnik ez, s nem is kimondottan vidám időtöltésnek -, tény és való, hogy ez az egyetlen nyomunk, amin elindulhatunk ebben a pillanatban. Mert mit csinálunk mást? Bekopogunk minden házba Bogolyfalván? Nem hiszem.
Szál megtekintése



Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Másodikos mestertanonc


× golden child ×
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 344
Írta: 2024. május 9. 20:49 | Link


× Born for this ×



Zalán dicséretére azért felnézek rá. Pár pillanatig csak figyelem, aztán finoman vállatvonok, s óvatosan leemelek egy másik követ a sírról, hogy a fülemhez tegyem. Hallgatom a szomorú hangú asszonyt rajta, gyomromban pedig kellemetlen érzést hagynak a szavai.
Hollósi azonban hamarosan szól, mire leengedem a kezemben lévő kavicsot, s csak lehuppanok a sárba. Sóhajtok, ujjaim között pedig forgatni kezdem a követ.
- Tulajdonképpen eléggé őrült dolog, amit csinálunk - ismerem be. - De szerintem van értelme. Az ember mindig is kíváncsi volt a sorsára, nem véletlen jártak és járnak most is jövendőmondóhoz. Ki ne akarná érteni, mi vár rá? - Teszem fel a kérdést. - Te még láttad is, mi következik, Zalán. Szerintem... én értem, miért csinálod. Én is ugyanezt csináltam. Kerestem a játszóteret évekig.
A követ finoman visszahelyezem a sírra, s csak nézek a többire, ahogy az eső lassan sárral színezi el őket, s majd egyre nehezebb és nehezebb lesz óvatosan kiszedni őket. Mindig tökéletes külsőm most inkább mutat valami sokkal normálisabb tökéletlenséget - körmeim alatt némi sár, hajam is enyhén nedves, hiába az esernyőbűbáj.
Szál megtekintése



Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Másodikos mestertanonc


× golden child ×
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 344
Írta: 2024. május 12. 12:26 | Link


× Born for this ×



- Nos, igen, sokkal jobb, mikor az ember véletlenszerűen felbukkan egy csomó kiskorú között, a szülők meg nézik, hogy mit keres ott. - Egyezek bele némi szarkazmussal a hangomban, de azért az tény, hogy nem vitatom: a temető is eléggé elcseszett egy helyszín a kutatáshoz.
Zalán hirtelen neveti el magát, s értetlenül pillantok fel rá. A temető közepén, a gyászüzeneteket hallgatva nevet? Eddig is tudtam, hogy nincs rendben, de néha olyan, mintha az esés már előre megviselte volna az agyát.
Végül aztán rájövök, min nevethet, és lassan én is elmosolyodok, hogy aztán a görbület rögtön le is olvadjon az arcomról. Vállat vonok.
- Őrültségnek tűnik azok számára, akik nem értik a helyzetet. De számunkra van értelme. - Foglalom össze tömören, majd lehunyom a szemeim és sóhajtok. Elegem van, hogy nem találunk semmit, és hogy az én állapotom mintha csak rosszabbodna; egyre több a kép és egyre több a megválaszolhatatlan kérdés. Legalább Zalán ügyével haladnánk. De nem.
Szál megtekintése



Bogolyfalvi temető - Theodore Julias Ebony hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa