37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Angyalföldi Boróka
INAKTÍV


Rókatündér
offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 45
Írta: 2017. szeptember 23. 19:37 | Link

Lora


Lementem a temetőbe. Ott garantáltan egyedül voltam. Kissé szokatlan hely, de nagyon szép, amikor a nap lemenőben van és elnyúlnak az árnyékok. Fogtam egy könyvet és elindultam lefelé.


Leérve leültem egy padra, ahol mindig olvasni szoktam, de most nem tudtam koncentrálni. Különös élőérzetem támadt. Sosem szoktam azt érezni, hogy figyelnek, de most paranoia kezdett rajtam felülkerekedni. Forgolódtam egy kicsit, és egy másik lányt láttam. Közelebb araszoltam, és gondolkodtam rajta, hogy megszólítom, de érdekes lenne valakivel a temetőben megismerkedni. Talán mégsem kellett volna ilyen közel jönnöm.A kezem remegni kezdett, mostanában nekikezdett. Nem tűrte sokáig, hogy vissza próbálom fogni, elengedte a könyvet. Az pedig nagy zajjal a lehullott levelek közé zuhant.Ezt biztos meghallotta...

Utoljára módosította:Angyalföldi Boróka, 2017. szeptember 25. 08:37
Hozzászólásai ebben a témában

A jóság messziről látszik, mint a Himalája hegye. De a gonoszság rejtve oson, mint a sötétben kilőtt nyíl.
Lora Fontaine
INAKTÍV


bóbita
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 2063
Írta: 2017. október 9. 12:31 | Link

Angyalföldi Boróka

Merlin se tudja, hogy miért, mit keresek itt a temetőben, vizsgaidőszak után, fekete öltözetben, régi sírokat bámulva. A muglik azt mondják, hogy mindig minden okkal történik, de ennek én most abszolút se célját, se értelmét nem látom. A testemben tomboló fizikai erők viszont, ide, erre a tájra hoztak. Nem sokáig tiltakoztam, leültem egy odvas fa tövébe és onnan kémleltem a temetőbe érkezőket. Nem kellett óráknak eltelnie ahhoz, hogy egyre több emberalakot pillantsak meg, ugyanis sokan jöttek ki a sírokhoz, hiszen lassan jön a Halottak napja és mindenki igyekezett a számára fontos hozzátartozói nyughelyét rendbe rakni. Kicsit feleslegesnek éreztem magam, na meg baromira kellemetlenül is, de valami ismeretlen érzés hatására mégiscsak tovább maradtam itt, mint pár óra. Valószínűleg a fél napom láthatta már kárát, amikor egy diáklány lépett közelebb hozzám. Érkezésére kicsit összeráncoltam a homlokomat, a temető nem épp a beszélgetések helye, de láttam rajta, hogy valami nem stimmel, így gondoltam, ha már ő nem, én kezdeményezek:
- Szia! Már láttalak a kastélyban és évnyitón a nevedet is hallottam. Boróka, ugye? - ekkor ejtette ki a könyvet a kezéből.
- Semmi baj, tessék - nyúltam a súlyos darab iránt, kicsit le is poroltam.
Hozzászólásai ebben a témában

Minden talajban megterem valamiféle virág.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert
Angyalföldi Boróka
INAKTÍV


Rókatündér
offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 45
Írta: 2017. október 12. 09:32 | Link

Lora Fontaine

 Felvette a könyvemet. Legalább elbírja...
Teljes káosz tombol bennem. Nehezemre esik elfogadni, hogy ez tényleg megtörtént, mivel nem ezt akartam. De ha már így lett, sodródtam az árral...
-Szia. Köszi. Lora, igaz? -mosolyogtam rá elpirulva. Fekete ruháját néztem és a fát, aminek a tövében találkoztunk. Öreg volt, kissé korhadt és nagyon sok mindent élhetett át. Pont mint a sír, ami előtt álltam. Majd száz éves volt és valami vonzott felé. Nem kéne megint elszúrnom a szocializálódásom. Mondj Már valamit!
-Gyászolsz valakit?
 Teljesen idiótán érzem magam, de ez logikusnak tűnő kérdés egy temetőben egy lánynak, aki feketében mászkál. De nem bírok magammal. Meg kell néznem azt a sírt. Közelebb húzódok és leolvasom a nevet. Olyan ismerős... Hogy...?
Hozzászólásai ebben a témában

A jóság messziről látszik, mint a Himalája hegye. De a gonoszság rejtve oson, mint a sötétben kilőtt nyíl.
Lora Fontaine
INAKTÍV


bóbita
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 2063
Írta: 2017. október 12. 10:18 | Link

Angyalföldi Boróka

Való igaz, hogy súlyosak voltak azok a könyvek, amiket Boróka hordozott magával, de a vizsgaidőszak, hogy is mondjam, rendkívül megedzette a karizmaimat. Habár a Legendás Lények Gondozása vizsga könnyű volt, a könyv, amiből tanulhattam, olyan nehéznek és harapósnak bizonyult, hogy egy hétbe telt, míg megszelídítettem, és a muszklijaim, azok Schwarzenegger méretűre nőttek. Nem is értem, hogy miért nem tűntek fel a hölgynek. No sebaj, tekintsünk el ettől.
Borókát végigpásztázva szembesülhettem azzal, hogy egy eléggé zárkózott, félénk lánnyal van dolgom. Számomra ez nem okozott problémát, ugyanis voltak olyan időszakok az életemben, amikor én is hasonlóan visszahúzódónak és csendesnek voltam titulálva. Ki lehet mászni ebből a börtönből én már csak tudom. A hangja is arról tanúskodott, hogy nagyon bizonytalan, ezért reakcióimmal próbáltam azt sugározni felé, hogy nyugodjon meg, nem fogom bántani.
- Igen, Lora vagyok - kellemes meglepetés volt, hogy így felismert. Talán olvasott rólam az Edictumban, vagy szimplán nagyon jó a névmemóriája.
- Nem gyászolok, vagy ha igen, akkor a vizsgaidőszakot - vigyorodtam el, Merlinnek hála már túl vagyok azon a káoszos intervallumon, és a koboldoknak köszönhetően már a szobámban is kitakarítottam és végre Aladárral is van időm foglalkozni.
- De te miért vagy itt? - ráncoltam össze a homlokomat és a tekintetemet felé irányítottam, ugyanis eddig eléggé el voltam veszve a gondolataim áramlatában.

Utoljára módosította:Lora Fontaine, 2017. október 12. 10:22
Hozzászólásai ebben a témában

Minden talajban megterem valamiféle virág.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa