 A Fő utcza frekventált részén, megújult belsővel nyitott ki újra Bogolyfalva egyetlen varázslény kiskereskedése. Be se lehet látni a kirakatán a különböző méretű és formájú ketrecektől, amiknek lakói szinte minden járókelőt megállásra kényszerítenek, amikor elhaladnak az utca ezen szakaszán. A figyelmetlen vásárlók belépéskor azonnal lefejelhetik az ajtócsengőként funkcionáló tündérmanókat, akik visítva lendülnének támadásba, ha az őket őrző kalitka nyitva lenne. Az üzlet egész területén kiváló szagmérséklő bűbájok működnek, emiatt orrfacsaró bűztől nem kell tartani, legfeljebb a különböző lények még különbözőbb rikoltozásaitól.
A plafonról ketrecek lógnak le, melyekben mindenféle lény él, főleg madárfélék, de néha denevéreket is felfedezni. A kirakatban gyönyörű baglyok ülnek, kuvik, macskabagoly, hóbagoly, uhu, kinek mi kell. A boltban szűkös folyosókon haladva kalandozhatnak az érdeklődők a leggyakoribb, közkedvelt varázslényektől egészen a ritkaságnak számító példányokig. Az iskola házirendje értelmében a diákoknak joguk van két kisebb termetű, veszélytelen háziállatot tartani, amit rengetegen ki is használnak. Az egyik oldalsó fal mentén hordókat helyeztek el, melyekben futóféreg vagy egyéb más bogarak vannak, esetleg egy-egy nagyobb bestia, de azok hordóinak teteje ráccsal van lefedve. A másik fal végig van polcozva, a polcokon ketrecekben állatok pihennek. Macskák, murmáncok, bólintérek, patkányok, zanzárdok, és egy-egy goromkát is lehet találni, de a teljesség igénye nélkül akad itt tüzesrák, krup, ramóra és nosztallang is. A ketrecek mellett akváriumok vannak a vízi lényeknek, úgymint kákalag, fenékjáró fuvacs és szikecs. Nagy terráriumokban pedig gyíkfélék és rovaroknak kaphatók.
A pult a bolt végén található, ahová már csak az antik, de még mindig hibátlanul működő pénztárgép megcsodálása miatt is érdemes elsétálni. Mögötte könyvespolc, tele megvásárolható szakkönyvekkel és folyóiratokkal. A pult mellett tápok és állatos kiegészítők kaptak helyet, illetve itt van ajtó a raktárhoz és a személyzeti helyiségekhez. Ugyanakkor a különféle színű golymók is itt várják új gazdáikat. Tulajdonos: Woodarn Collenwen
Üzletvezető: ifj. Eckert Sándor (NJK)
Bolti kisegítő: Wouter Lodewijk Collenwen
Nyitva tartás:
H - Cs: 10:00 - 18:00
P-Sz: 10:00 - 20:00
V: 10:00 - 16:00
|
|
|
|
Először koppanások, halk léptek egyenletes zaja hangzott fel, majd kisvártatva láthatóvá is vált a magas alak, ahogy az oldalutcáról kikanyarodott. Baljában seprűjét lóbálta, másik kezében jókora utazótáskát tartva bukkant fel a tér szélén, s már csak a főszereplőknek kijáró karakterdallam hiányzott, hogy filmbe illő jelenetté változzon az egész, ahogy az őszi szél belekapott vékony kabátjába, meglobogtatva... Az viszont sokkal kevésbé volt elegáns, ahogy a szemébe fújta a haját, úgyhogy enyhe bosszúsággal dobott egyet a fején, hogy helyükre kerüljenek az orrát csiklandozó szálak. Ha közelebbről vette szemügyre az ember, egészen rokonszenves vonásai voltak, bár a szeme észrevehetően fáradtságról árulkodott, ahogy tekintete a környéket pásztázta. *
- Bírod?-*Szólt hátra, egy még láthatatlan valakinek, válla felett hátranézve, de nem állva meg, inkább megfordulva egy kicsit hátrafelé sétált. Nem tartott sokáig, hogy kiderüljön, kihez is beszél, mert nyomában egy hozzá megszólalásig hasonló, ám valamivel kisebb és fiatalabb srác küzdött a saját csomagjaival.*
- Valahol itt kell lennie a boltnak,-*torpant aztán meg az idősebbik, megpördülve a tengelye körül,*- annyit magyarázták, hogy álmomból felébredve is el tudnám ismételni.-*Pár pillanatig a cégéreket és kirakatokat fixírozta, de nem volt nehéz kiszúrni a meglehetősen szerény állatkereskedést a többi között. El is indult felé, majd az ajtaja mellett megállt, hogy az üvegen keresztül megpróbáljon belesni, bár rövidesen feladta a próbálkozást.*
- Nem viszünk be mindent. Pakolj le, aztán nézz körbe és válassz valamit!-*Adta ki az utasítást, saját holmiját is a földre téve, hogy előkeresse belőle azt az erszényt, amit öccse kezébe nyom, ezennel ráruházva jelenlegi vagyonukat.
|
|
|
Gareth S. Nightingale
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok
Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 788
Összes hsz: 2554
|
|
Írta: 2014. szeptember 25. 19:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=403&post=392049#post392049][b]Gareth S. Nightingale - 2014.09.25. 19:39[/b][/url] Először koppanások, halk léptek egyenletes zaja hangzott fel, majd kisvártatva láthatóvá is vált a magas alak, ahogy az oldalutcáról kikanyarodott. Baljában seprűjét lóbálta, másik kezében jókora utazótáskát tartva bukkant fel a tér szélén, s már csak a főszereplőknek kijáró karakterdallam hiányzott, hogy filmbe illő jelenetté változzon az egész, ahogy az őszi szél belekapott vékony kabátjába, meglobogtatva... Az viszont sokkal kevésbé volt elegáns, ahogy a szemébe fújta a haját, úgyhogy enyhe bosszúsággal dobott egyet a fején, hogy helyükre kerüljenek az orrát csiklandozó szálak. Ha közelebbről vette szemügyre az ember, egészen rokonszenves vonásai voltak, bár a szeme észrevehetően fáradtságról árulkodott, ahogy tekintete a környéket pásztázta. * - Bírod?-*Szólt hátra, egy még láthatatlan valakinek, válla felett hátranézve, de nem állva meg, inkább megfordulva egy kicsit hátrafelé sétált. Nem tartott sokáig, hogy kiderüljön, kihez is beszél, mert nyomában egy hozzá megszólalásig hasonló, ám valamivel kisebb és fiatalabb srác küzdött a saját csomagjaival.* - Valahol itt kell lennie a boltnak,-*torpant aztán meg az idősebbik, megpördülve a tengelye körül,* - annyit magyarázták, hogy álmomból felébredve is el tudnám ismételni.-*Pár pillanatig a cégéreket és kirakatokat fixírozta, de nem volt nehéz kiszúrni a meglehetősen szerény állatkereskedést a többi között. El is indult felé, majd az ajtaja mellett megállt, hogy az üvegen keresztül megpróbáljon belesni, bár rövidesen feladta a próbálkozást.* - Nem viszünk be mindent. Pakolj le, aztán nézz körbe és válassz valamit!-*Adta ki az utasítást, saját holmiját is a földre téve, hogy előkeresse belőle azt az erszényt, amit öccse kezébe nyom, ezennel ráruházva jelenlegi vagyonukat.
|
|
|
|
Jared S. Nightingale
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák
offline
RPG hsz: 917
Összes hsz: 3392
|
|
Írta: 2014. szeptember 25. 20:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=403&post=392073#post392073][b]Jared S. Nightingale - 2014.09.25. 20:04[/b][/url] GarethNem volt annyira közel a kiszemelt üzlet a vasútállomástól, mint amennyire azt Jared remélte. A bátyja már jóval előrébb járt, most is épp a háta közepét bámulta a srác, amíg a másik körbenézett, aztán inkább elkezdte jobban szedni a lábát, hogy ne maradjon le egészen. - Jah - közölte tömören, mert a koffer nehéz volt, ő meg kifulladt, így aztán nem igazán volt kedve bő lére ereszteni a szöveget. Mikor aztán a testvére végre megállt, Jared is beérte, és a földre engedve csomagját, fáradtan lerogyott rá. - Miért kellett ennyire sietni..? - kérdezte, miközben hátratúrta a hajár, felnézve a másikra. - Nem hiszem, hogy elszaladnak az állatok - mondta, de aztán meg is feledkezett bosszúságáról, amikor a másik végre felfedezte az állatkereskedést. Fel is pattant, hogy ő is megnézze közelebbről, végül pedig zsebébe dugta az éppen csak megkapott erszényt. - Okés - mondta, majd befordult az ajtón. Odabent jócskán akadt látnivaló, mindenféle állat zaja hallatszott, és még olyan is volt, ami ketrecéből a fiú után kapott, Jared mégsem volt különösebben megilletődve, hanem szépen haladt előre, mindent megszemlélve. Valahonnan hátulról aztán hangot hallott, és miután az eladó is előkerült, már segítsége is akadt a keresésben. - Jó napot kívánok! - köszönt először is, enyhe akcentussal, aztán kifejtette, hogy mire vágyik. - Most érkeztünk a bátyámmal az iskolába, és szeretnénk valami házi kedvencet, amit kényelmesen lehet odafent is tartani - magyarázta. - Nem tudjuk viszont, hogy itt mit engedélyeznek... - tette hozzá, fürkészően nézve a boltosra, hogy hátha megszánja valami tanáccsal. Végül úgy esett, hogy a négylábúak felé vetődtek, és a fiú pár perc múlva már élénken kotorászott a macskák ketrecei között, míg nem felcsillant a szeme, és előhalászott egy nagy bundájú és sziámi mintás süldő jószágot. - Őt szeretném! - jelentette ki, aztán miután kiderült, hogy ragdollról van szó, még biztosabb lett az elhatározásában. Szerencséje volt, nem került sokba az állat (bár kérdés, hogy miért, mikor egyébként gyönyörű kandúrka volt), úgyhogy némi eledel vásárlása után már indult is kifelé a bedobozolt macskával. - Üdvözöld az új lakótársunk! - tartotta oda a testvére orra elé a dobozt, hogy bekukucskálhasson a rácson. - Tetszik? - kérdezte, miközben az arcáról simán le lehetett olvasni, hogy mennyire büszke a szerzeményére.
|
|
|
|
Gareth S. Nightingale
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok
Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 788
Összes hsz: 2554
|
|
Írta: 2014. szeptember 25. 20:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=403&post=392159#post392159][b]Gareth S. Nightingale - 2014.09.25. 20:47[/b][/url] Jared Fejét félredöntve nézett le lihegő testvérére, egyik szemöldökét felvonva.* - Jóformán sétáltam. Te hogy maradtál így le?-*Mivel nincs túl nagy különbség a magasságuk közt, még csak nem is lép olyan sokkal nagyobbakat. Mindenesetre, Jaredet kisvártatva már sokkal jobban érdekelte a kirakat, semhogy folytassa a morgást, így az egész elfelejtődött - hogyan is ne fejeltődött volna, amikor már jóformán hetek óta tervezgették, hogy végre szert tesznek egy házikedvencre. Egyiküknek se engedték soha, hogy otthon ilyesmit tartsanak, így aztán halovány sejtelme sem volt, mit és hogyan, de bízott az eladó szakértelmében a tulajdon józan eszében. Ráadásul az öccse az első pillanattól fogva annyira lelkesedett az ötletért, hogy eszébe sem jutott akadékoskodni. Amint elviharzott, belökve a bolt ajtaját, Gareth magára maradt a gondolataival, s az épület falának dőlve megszokásból nyúlt a kabátzsebébe, hogy aztán csodálkozva meredjen maga elé, mivel csak levegőt markolászott. Na persze, el is felejtette... Sóhajtva a zsebébe gyűrte kezeit, a sápatag őszi égre emelve szemét és lábával egy ismeretlen dallam ritmusát topogta, míg várakozott. Az egész nem tartott tizenöt percig se talán - kicsit összerezzent a csengő hangjára, annyira elkalandozott, s magában tett néhány igen kevéssé hízelgő megjegyzést a saját számlájára. Lehajolva kíváncsian kandikált a dobozba, amiből egy kék szempár nézett vissza, és sok-sok-sok-sok bunda.* - Ez se fog fázni.-*Bukott ki belőle, mert annyira nem értett az állatokhoz, hogy igazán konstruktív véleményt alkothasson. Egyébként is, dobozban, rács mögött sok dolog egész szelídnek meg aranyosnak tűnik, úgyhogy a definitív ítélettel vár, amíg kiengedik egy próbakörre újdonsült négylábújukat.* - Na, akkor ez a tiéd,-*adja Jared kezébe a seprűt, és még mielőtt ellenkezhetne, jómaga lecsap a kofferra és a táskára, ez utóbbit vállára vetve.* - Induljunk. Útközben meg elmesélheted a használati utasítását.-*Int fejével a távolban magasodó kastély sziluettje felé, mert addig még elég hosszú séta vár rájuk, úgyhogy ha nem akarnak sötétben beérni, vagy épp loholni, akkor érdemesebb séta közben folytatni a társalgást.
|
|
|
|
Jared S. Nightingale
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák
offline
RPG hsz: 917
Összes hsz: 3392
|
|
Írta: 2014. szeptember 25. 21:57
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=403&post=392271#post392271][b]Jared S. Nightingale - 2014.09.25. 21:57[/b][/url] Gareth- Sok érdekes dolog van errefelé... - válaszolt a fiú kicsit durcás hangon, de csak játszotta, bolondozott, ahogy néha szokott. Utána viszont már jött a vásárlás, ami teljesen feldobta, főleg, amikor már kifelé jött a kis jószággal. - Ugye milyen szép? - válaszolt helyeslés helyett a kisebb, aztán már csak arra eszmélt, hogy a kezébe nyomtak egy seprűt. Nem bánta - így nyugodtan hozhatta a kismacskát, közben pedig a bátyja kérésének megfelelően elkezdte elmesélni, hogy mit tudott meg a gondozásáról. - Ez a kaja jó növekvésben lévő macskáknak - magyarázta, kicsit megcsörgetve a zacskót, amit összefogott a dobozzal. - K ell neki sok mozgás, de azt mondták, hogy nyugodt fajta, úgyhogy nem lesz vele sok gond. Meg kell majd ugye név is... - itt kicsit megállt a beszédben és elgondolkodott, de mivel nem jutott semmi jó eszébe, inkább folytatta a mondókáját. - És kell neki valami puha és meleg fekhely. Ha meg valami baja van, akkor azt mondták, hogy vigyük le a kereskedésbe, vagy a kastélyban is lehet kérni segítséget a tanároktól. Nem haladtak gyorsan, de valahogy a kastély felé rövidebbnek tűnt az út, és a távolban már fel is tűnt a kapu. - Eridon, igaz? - kérdezte Jared, mert már nem volt teljesen biztos a leendő házuk nevében. - Kíváncsi leszek, hogy belülről milyen a hely. Nagyon menőnek mondják, de valahogy nehezemre esik elhinni - méregette gyanakvóan a távolban lévő tornyokat. Mindenesetre mindegy volt, hogy mit gondol, most itt kellett maradniuk, és ennyi volt a lényeg. Még mentek egy pár percig, mire elérték az iskola tényleges határát, aztán beléptek a kapun, és elindultak, hogy megkeressék a hálókörletüket.
|
|
|
|
