Ha lekanyarodsz a Boglyas térről balra amerre a lakósor kezdődik, és a második ház után elkanyarodsz jobbra egy kis utcán át egy nagy területre jutsz, melyen számos színes, és tekergő játék kapott helyet. Vannak itt különböző mászókák, melyek alagutakkal vannak tarkítva, hinták, csúszdák több méretben, és formában. A legmagasabb csúszda majdnem két méter magas és rengeteg kanyar van benne. Mindegyik képes hangot kiadni, ha a gyermek még nem múlt el tíz éves. Vannak forgó és ugráló játékok, melyek direkt úgy lettek kifejlesztve, hogy lekössék és mégis fejlesszék a kicsik ügyességét. Természetesen a szülőkre is gondoltak, így a kő asztalok két oldalán szintén kőből készült padokat helyeztek el, hogy amíg a kicsit játszanak a felnőttek tudjanak kicsit beszélgetni.

Végül itt kötünk ki megint és a fene egye meg, hát már megint lement a nap. Kissé összébb húzom magamom a ballonkabátomat, amit a mai napra választottam. Remélem nem jön erre egy gyermekkel rendelkező ember sem, mert még a végén azt hiszi, az előkészítő igazgatója valami furcsa perverz, aki egy másik furcsa perverzzel osztja meg furcsa perverz időtöltését. Mondjuk Valentin legalább úgy is néz ki, mint akitől vigyáznia kell minden korosztálynak, ellenben velem, aki... nos aki a cukrosbácsikra hasonlít. Kár ebbe belemenni, azt hiszem. Muszáj eljutnom fográszhoz, valami láromkodást borotváltatok a hajamba vagy ilyesmi kapuzárási pánikos lépés. Mert az van ám nekem, erre a minap rávilágítottak a kolléganőim, akik az ebédszünetben a modern boszorkány egyik cikkét tárgyalták ki. Egész sok állítás igaz volt rám, de a világért nem mondtam volna. Vettem bőrdzsekit, van szűk farmerom, viszonyom volt egy fiam korabeli ifú nővel, és elkapott a vágy, hogy valami olyat tegyek, amitől megváltozik az életem. Csak a munkahelyre seprűvel járás hiányzik. Nem lakom messze, és általában munkába menet előtt még reggelizünk valahol Ash-sel.
- Szóóóval... gondolkoztam.
Időm mondjuk volt rá, de most még magamhoz képest is lassan és elnyúlósan hoztam elhatározásokat. Éppen ezért az, hogy most itt vagyunk, pont egy olyan hirtelen döntés volt, mint amikor a miértek miatt ültünk itt együtt. Elkaptam az utcán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=663539#post663539][b]Thomas Alexander Everett - 2017.02.28. 16:47[/b][/url]

Végül itt kötünk ki megint és a fene egye meg, hát már megint lement a nap. Kissé összébb húzom magamom a ballonkabátomat, amit a mai napra választottam. Remélem nem jön erre egy gyermekkel rendelkező ember sem, mert még a végén azt hiszi, az előkészítő igazgatója valami furcsa perverz, aki egy másik furcsa perverzzel osztja meg furcsa perverz időtöltését. Mondjuk Valentin legalább úgy is néz ki, mint akitől vigyáznia kell minden korosztálynak, ellenben velem, aki... nos aki a cukrosbácsikra hasonlít. Kár ebbe belemenni, azt hiszem. Muszáj eljutnom fográszhoz, valami láromkodást borotváltatok a hajamba vagy ilyesmi kapuzárási pánikos lépés. Mert az van ám nekem, erre a minap rávilágítottak a kolléganőim, akik az ebédszünetben a modern boszorkány egyik cikkét tárgyalták ki. Egész sok állítás igaz volt rám, de a világért nem mondtam volna. Vettem bőrdzsekit, van szűk farmerom, viszonyom volt egy fiam korabeli ifú nővel, és elkapott a vágy, hogy valami olyat tegyek, amitől megváltozik az életem. Csak a munkahelyre seprűvel járás hiányzik. Nem lakom messze, és általában munkába menet előtt még reggelizünk valahol Ash-sel.
- Szóóóval... gondolkoztam.
Időm mondjuk volt rá, de most még magamhoz képest is lassan és elnyúlósan hoztam elhatározásokat. Éppen ezért az, hogy most itt vagyunk, pont egy olyan hirtelen döntés volt, mint amikor a miértek miatt ültünk itt együtt. Elkaptam az utcán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=663552#post663552][b]Révay A. Valentin - 2017.02.28. 17:15[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=663561#post663561][b]Thomas Alexander Everett - 2017.02.28. 17:52[/b][/url]

- KaccKacc... Ismersz már.
Nem is kell nagyon hozzáfűzni ehhez semmit, elég annyi, hogy volt egy lány, aki tetszett, hetedévben elmeséltem Valentinnak, aki annyit felelt rá, hogy amióta ismer, azóta próbál összehozni a lánnyal és csoda, hogy a lány nem kapott még sikítófrászt annyira egyértelműek voltak a jelei. Hát, nekem nem. Csak a Roxfortnak, de ugyan, mit tudhat egy böhömnagy iskola tele emberekkel? Ugye? Ugye. Minden portré, minden diák tudta. Én pedig béna voltam. Amúgy volt időszak, amikor a későbbi nejem a prefektusom volt. Semmire sem emlékszem, csak, hogy féltem tőle. Okom mondjuk nem volt rá, csak úgy, féltem.
- Azt hiszem az egész házasság és férj szerepre való vágy csak azért volt, mert magányos voltam. Mert, nem hittem volna, hogy van bárki, akinek számítok a fiamon kívül. Ez egy ostoba és szemét gondolat volt tőlem. Nem gondoltam bele, hogy ez nem igaz.
Jól elgyakoroltam, hogy mit akarok mondani, hogy a lehető legérthetőbben meg tudjam fogalmazni, ami bennem van. Gyakoroltam a tükör előtt és úgy is, hogy Ash színtelen arccal nézett engem, majd közölte, hogy gáz vagyok. Aztán persze meglett a tökéletes mondandóm, és most, hogy itt ülünk, nem találom az agyamban, pedig jól meg szoktam tudni jegyezni a beszédeimet.
- Fizikailag szükségem van arra, hogy nővel legyek, ezt sajnos felfedeztették velem.
Aztán szépen le is lépett a kis piszok, ám amióta megtörtént a dolog, azóta tudom, hogy csak elnyomtam a vágyat, de meg nem szűnt. Vágyom rá, arra, amiből kaptam egy falatot, és amiből most úgy érzem, hogy nem csak egy falat, de egy egész hegyomlás kell nekem.
- Viszont ez nem jelenti azt, hogy valóban össze akarnám kötni bárkivel is az életemet, csak mert jól érzem magam vele.
Próbálok érthetően fogalmazni, de nem egyszerű. Egy piszok jó beszédre támaszkodtam, és zavar, hogy csak zizegés van a fejemben, ha rá gondolok.
- Úgy vélem, hogy az érzéseim, hasonlóak a tiédhez. Csak én nem vagyok annyira művészi, hogy pánikoljak. Mármint elég régóta természetesnek veszem, hogy veled osztom meg az életemet, csak nem beszéltünk róla. Senki mással nincs ilyen kapcsolatom, mint veled, és nem is akarom, hogy legyen. Érted?
Néha még saját magam számára is nagyon bonyolultul fogalmazok, hát még a külső szemlélőnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=663570#post663570][b]Révay A. Valentin - 2017.02.28. 18:28[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=663578#post663578][b]Thomas Alexander Everett - 2017.02.28. 18:56[/b][/url]

- Érdekes?
Nem éppen ezt a részét várja az ember annak, ha kiönti a lelkét, még ha olyan szerencsétlenül is megy, mint most nekem. Valentin nem szeret az érzéseiről beszélni, sőt azt sem szereti, ha vannak neki, én meg nem tudok. Ő megtette és most én is megteszem, erre azt kapom tőle, hogy: érdekes. Hát na. Nem az, Ez komoly dolog, nem érdekes.
- Nem, nem, nem. Nem pánikolok, csak azt hittem, hogy ez már bennem nincs meg. Hogy én erre már nem vagyok. Azt hittem, hogy a nejemmel együtt ezt is a sírba tettem, de ez nem igaz. Vágyom arra, hogy női társaságban legyek és hiszem, hogy leszek is még. Nem dőlt össze bennem egy világ, csak mert Hedda elment, inkább azért, mert elindított valamit, amit nem tudtam rendesen kezelni. De már tudok, azt hiszem legalábbis, hogy tudok.
Jó, az elmélet már megvan, de maga a teszt, na az még nincs. Ahhoz kellene mondjuk valaki, aki hajlandó lenne arra, hogy semmi mást ne akarjon tőlem. Emellett pedig maradjon meg diszkréten a homályba, ne derüljön ki soha. Az én pozíciómban ezt nem engedhetem meg magamnak. Fogalmam sincs, hogy mikor volt időm ilyen következtetésekre jutni.
- Azt hittem, hogy a mentális kapcsolatra is vágyom, amit párosítottam a testivel, de ez hülyeség. Azért nem hiányzott eddig, mert megvolt, veled. Sokkal többre értékelem az, hogy valaki mellett biztonságban érzem magam, hogy kimondhatom a gondolataimat, a vágyaimat, mint azt eddig értékelni tudtam volna. Vagy sejtettem volna, hogy ennyire vágyok rá.
Próbálom jól megfogalmazni a dolgot, de valahogy kezdem úgy érezni, hogy minden egyes mondatommal csak beljebb terelem a macit a málnásba.
- Az van, hogy én is szeretlek Valentin, nagy valószínűség szerint mindig is szerettelek.
Puff, kint van. Mondjuk kezdhettem volna ezzel is, de hát annyira azért nem voltam összeszedett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=669842#post669842][b]Révay A. Valentin - 2017.03.24. 16:51[/b][/url]