Ha lekanyarodsz a Boglyas térről balra amerre a lakósor kezdődik, és a második ház után elkanyarodsz jobbra egy kis utcán át egy nagy területre jutsz, melyen számos színes, és tekergő játék kapott helyet. Vannak itt különböző mászókák, melyek alagutakkal vannak tarkítva, hinták, csúszdák több méretben, és formában. A legmagasabb csúszda majdnem két méter magas és rengeteg kanyar van benne. Mindegyik képes hangot kiadni, ha a gyermek még nem múlt el tíz éves. Vannak forgó és ugráló játékok, melyek direkt úgy lettek kifejlesztve, hogy lekössék és mégis fejlesszék a kicsik ügyességét. Természetesen a szülőkre is gondoltak, így a kő asztalok két oldalán szintén kőből készült padokat helyeztek el, hogy amíg a kicsit játszanak a felnőttek tudjanak kicsit beszélgetni.

Dwayne

Vannak pillanatok az életben, mikor úgy érzi az ember, hogy megállt az idő. Hogy az a pillanat az utolsó. Az agya kiürül, gondolkodni egyszerűen képtelen. Csak ül, az arca kifejezéstelenné válik, egyszerűen minden ránc és gödröcske eltűnik. Nincs összevont szemöldök, se elhúzott száj, csak ül, és néz maga elé. Mint Zója, aki egy képet pillantott meg először. Az ereiben megfagyott a vér, ahogy leroskadt a székre. A pilláit egy hosszú percig összezárta, mire újra kinyitotta, már egész testén eluralkodott a jeges pánik. Persze, ennek előbb vagy utóbb ki kellett derülnie, de az utóbb még mindig jobb lett volna. Ki tudja, az mikor lett volna, de határozottan húzni akarta még az időt. Azonban úgy tűnik a másik fél megunta ezt a várakozást. A cikk nem a pletykarovat, a kép nem egy elkapott pillanat, inkább valami, ami olyan természetesnek tűnik.
~ Meg fog ölni. ~
Az első gondolat mindig a legrosszabb, és valami hasonlót motyog néhány perccel később is, amikor a szobája felé veszi az irányt, hogy legalább felöltözzön. Legyen hát tisztességesen vége. Harisnyát idegességében kettőt is elszakít, mire végre a harmadikat sikerül magára húznia, és a smink is olyan most rajta, mint halottnak a csók. Mintha minden vér kiszaladt volna a testéből. Mégis, valahogy sikerül elindulnia a játszótér felé. Dwayne alig egy fél órája vitte el Seant, nem volt semmi baja, vagyis egészen biztosan nem tudja. Tőle kell, hogy tudomást szerezzen róla, hiszen ezt már egyszer előtte, és abból a helyzetből is nagyon nehezen hozta vissza magát. Most nem hagyhatja megint egy harmadik félre, jelen esetben az Edictumra. Azt meg már had ne tegyük hozzá, hogy persze ennek is köze van Adamhez. Nem kell kombinálni.
Sután sétál a játszótérre, kezében az Edictummal, messziről látva már apát és fiát. Mind a ketten el vannak merülve a maguk kis világában, utóbbi észre sem veszi, előbbi is talán csak akkor, amikor már leül mellé. Szó nélkül veszi ki a dobozt a kezéből, és kérdés nélkül csatlakozik a tevékenységéhez.
- Mondanom kell valamit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=543861#post543861][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.11.15. 22:58[/b][/url]

Dwayne

Vannak pillanatok az életben, mikor úgy érzi az ember, hogy megállt az idő. Hogy az a pillanat az utolsó. Az agya kiürül, gondolkodni egyszerűen képtelen. Csak ül, az arca kifejezéstelenné válik, egyszerűen minden ránc és gödröcske eltűnik. Nincs összevont szemöldök, se elhúzott száj, csak ül, és néz maga elé. Mint Zója, aki egy képet pillantott meg először. Az ereiben megfagyott a vér, ahogy leroskadt a székre. A pilláit egy hosszú percig összezárta, mire újra kinyitotta, már egész testén eluralkodott a jeges pánik. Persze, ennek előbb vagy utóbb ki kellett derülnie, de az utóbb még mindig jobb lett volna. Ki tudja, az mikor lett volna, de határozottan húzni akarta még az időt. Azonban úgy tűnik a másik fél megunta ezt a várakozást. A cikk nem a pletykarovat, a kép nem egy elkapott pillanat, inkább valami, ami olyan természetesnek tűnik.
~ Meg fog ölni. ~
Az első gondolat mindig a legrosszabb, és valami hasonlót motyog néhány perccel később is, amikor a szobája felé veszi az irányt, hogy legalább felöltözzön. Legyen hát tisztességesen vége. Harisnyát idegességében kettőt is elszakít, mire végre a harmadikat sikerül magára húznia, és a smink is olyan most rajta, mint halottnak a csók. Mintha minden vér kiszaladt volna a testéből. Mégis, valahogy sikerül elindulnia a játszótér felé. Dwayne alig egy fél órája vitte el Seant, nem volt semmi baja, vagyis egészen biztosan nem tudja. Tőle kell, hogy tudomást szerezzen róla, hiszen ezt már egyszer előtte, és abból a helyzetből is nagyon nehezen hozta vissza magát. Most nem hagyhatja megint egy harmadik félre, jelen esetben az Edictumra. Azt meg már had ne tegyük hozzá, hogy persze ennek is köze van Adamhez. Nem kell kombinálni.
Sután sétál a játszótérre, kezében az Edictummal, messziről látva már apát és fiát. Mind a ketten el vannak merülve a maguk kis világában, utóbbi észre sem veszi, előbbi is talán csak akkor, amikor már leül mellé. Szó nélkül veszi ki a dobozt a kezéből, és kérdés nélkül csatlakozik a tevékenységéhez.
- Mondanom kell valamit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=543869#post543869][b]Dwayne Warren - 2015.11.15. 23:21[/b][/url]

Felhőtlen novembri délelőtt - csikorgóan hűvös és enyhén szeles, ám ha a napon ül az ember, és hagyja, hogy a fény átmelegítse a kabátját, kifejezetten kellemes. Ő pedig más dolga nem lévén hagyja ezt.
A fiával töltött ide nem valami színes és eseménydús.
Miután elnyomta a ki tudja hanyadik cigarettát, melyek csikkjei valahol a drótkerítés tövében hevernek, összefonja a karjait, a padon hátradőlve hunyja be a szemét és fordítja az arcát a melengető Nap felé. Sean pár lépéssel arrébb a mágikusan melegen tartott homokozóban tevékenykedik, gesztenyékkel, sárral és minden bizonnyal macskaürülékkel elégítve ki művészeti és építészeti törekvéseit, amik egyelőre amorf kupacok létrehozásában nyilvánulnak meg. Lehet, hogy az "elviszem a kölyköt valahová" kijelentésnek, mellyel három-négynaponta megjelenik Zójánál, többnek kellene jelentenie annám, mint hogy a padon dohányozva hagyja, hogy másodszülött ivadéka a homokban azt csináljon, amit akar. Ám elvitathatatlan, hogy ez is több, mint amit a legtöbben kinéznek belőle.
Hallja a lépteket, majd érzi, hogy leülnek mellé ő lassan nyitja ki a szemét és fordítja az arcát felé.
Zója? Már ellenőrizget is?
   -  Mi ez a pofa?
Mondanom kell valamit. Dögöljön meg, ha ez az emberiség történelmében valaha is jót jelentett. A szemét lesüti kissé.
   -  Ha azt mondod, megint terhes vagy, én komolyan mondom...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=544306#post544306][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.11.17. 13:44[/b][/url]

- Hááát…
Csak ennyit mond, félve néz a férfire, kíváncsi a reakciójára, de sajnos nem tudja tartani magát a dologhoz, az arca akaratlanul is mosolyba rándul, és egy óvatlan pillanatban végigsimít a férfi karján. A tekintete az ajkaira téved, ám csakhamar észhez tér, és inkább Sean felé fordítja a tekintetét. Vannak itt még problémák, és ez az önmegtartóztatás sem egy olyan egyszerű dolog, főleg, ha az ember gyerekét történetesen jobban vonzza a férfi lénye, mint macit a méz.
- Lehet az most jobb lenne, ha terhes lennék.
Ami egy elég morbid gondolat, de ha jobban megvizsgáljuk, akkor van benne valóságalap. Mina is, Sean is imádja az apját, mint a kettejük életében központi szereplő, és ha csak nem öleti meg magát valami szerencsétlen módon, akkor az is marad. Attól még, hogy nem egy tökéletes és minta apa, mint ahogy az a nagykönyvben meg van írva, mégis emberi és jó apa, pont olyan, amilyet az ember a gyerekeinek kívánni tud. Úgyhogy ez a része a történetnek teljesen rendben van, csak azok a francos egyéb körülmények.
- Megjelent egy cikk az Edictumban, és jobb lenne, ha tőlem tudnád meg.
Nagyon lassan, miközben beszél, kihajtogatja az újságot. Mintha a fogát húznák, legalább olyan érzés most ez is.
- Van valaki az életemben. Egy férfi. Aki elmesélte a lapnak, hogy együtt vagyunk.
Ezt már beszélték korábban, úgyhogy mondhatni várható volt, mégis fontos az, hogy most már hivatalossá vált, és ezt meg kell beszélniük.
- Mi a véleményed erről?
Teszi fel kicsit halkabban a kérdést, előre félve a választól.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=544314#post544314][b]Dwayne Warren - 2015.11.17. 14:52[/b][/url]

A pulóverén át is érzi a nő tenyerének melegségét az alkarján, a tekintetük épp egy pillanatra akad össze, ám ahogy a nő, ő is azonnal lesüti a szemét. Ó nem, kötve hiszi, hogy bármennyivel és bármilyen tekintetben jó lenne, ha Zója ismét terhes lenne, erre pedig valójában már semmilyen esély sincs. Legalább is biztos nem tőle - de hát ugyan, hogy Zója mással legyen? Az pedig totálisan kizárt.
Sean a napszítta, egykor világoskék műanyag lapáttal ütlegelni kezdi a homokot maga körül, ő akkor emeli le róla a tekintetét, amikor Zója megmozdul és egy újságot kezd széthajtogatni. Különös gyanú kezdi környékezni, a szeme összeszűkül, vándorol Zója vonásai és a papír között, míg nem az előbbi végül kiböki az egyenes igazságot.
Furcsa, tűszúráshoz hasonító érzéssel hűl meg a végtagjaiban a vér, mintha nyakig a sellők lakta tóba merítették volna.
   -  Hát ez mekkora hülye...
Akaratlanul bukik ki belőle a mondat, elhalón, mintha csak egy gondolat lett volna. Elmesélte az lapnak, hogy együtt vagyunk. Lehet, hogy ha kívülállóként hallaná a hírt, mondjuk a pult fölött könyökölve, most nevetne az ismeretlen férfi kínzó töketlenségén. Így azonban...
   -  Véleményem? Mi lenne a véleményem? Semmi.
Szorosabban összefonja a karjait, ismét hátradől a padon, a száját összeszorítva néz el a gyereke felé.
   -  F*sza. Meg minden.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=544322#post544322][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.11.17. 15:23[/b][/url]

Visszakérdezne, hogy hát miért hülye, hiszen ő legalább felvállalja, hogy a nővel akar lenni, míg a másik… a másik csak a háttérben van, olykor egy újabb örökössel gazdagítva a világ jövőjét alkotó réteget. Mondjuk az a része se rossz, leszámítva a sok veszekedést és hisztit, ami ilyenkor körbelengi őket. És valahol mélyen tényleg hülye, amiért nem beszélték meg ezt a dolgot előbb. Nem is biztos, hogy ennek még ki kellett derülnie.  
Látja Dwayne arcán a sértettséget, és hallja a hangján is, hogy a nagy önérzetes férfi feltámadt benne. Kicsit összevonja a szemöldökét, igyekszik elrejteni a mosolyát, de hát nagyon nehezen tudja. Hülye, hülye érzelmek, csak a baj van velük. Közelebb csusszanva a férfihoz finoman megsimogatja a hátát, miközben felé fordulva keresi a tekintetét.
- Ne mérgelődj ezen, te. Tudod, hogy olyan, mint te, nekem nem lesz még egy.
Ez pedig nem is feltétlenül olyan pozitív, mint amilyennek most hangzik. Senki se szeretne örökre szóló szerelmet egy férfi iránt, akit ilyen könnyen megrészegít bármely véla vérű nő. A fejét a férfi mellkasára hajtja, ami ösztönös, és nem is gondol bele, hogy mit csinál. Mert ha belegondolna, akkor lehet a játszótér másik végéről küldött volna neki egy baglyot, és utána hazáig futna. Most azonban valahogy ez jött ki lépésnek, aztán, hogy ebből mi lesz, az még a jövő zenéje.
- Nagyon haragszol rám?
A kérdés csendes, nem is akar nagy port kavarni vele, meg úgy amúgy is, most mintha nem lenne helye a hangos beszédnek. Valahol mélyen még meg is könnyebbült, kint van a nagy titok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=544338#post544338][b]Dwayne Warren - 2015.11.17. 16:29[/b][/url]

Kilencven kilónyi masszív, óvodás sértettség. Jelenleg ez telepszik Zója mellett a padon, felhúzott vállakkal, a száját rágcsálva és konokul bámulva a fia tevékenységét, bár valójában csak nézi, nem látja őt.
A féltékenység és a görcsös ragaszkodás jelenségéről vastag pszichológiai könyvek szólnak, melyek egyike biztos leírná Dwayne adott reakciójának klinikai hátterét. Az, hogy másfél évtizeddel korábban Zója belépett az életében, elvitathatatlanul megváltoztatott benne valamit - olyasmit, ami miatt látványos kiborulások, majdhogynem tettlegességig fajult erőszak, majd legalább annyira teátrális békülések közepette, de képtelen megszabadulni tőle. Illetve de: képes lenne, ha teljesen, minden zsigerével el akarná felejteni őt.
De hát...
   -  Tudod, hogy mi a véleményem.
A válasza éles, ám nem agresszív. A nő közeledésére zárkózottan húzza összébb magát először, mégis hagyja az érintést: akár egy kóbor kutya, hálás, ha tenyérrel, nem pedig cipőtalppal közelítenek hozzá.
Jó ideig hallgat.
Zója hajának vaníliapuding illata van - ez a gondolat foglalja le leginkább őt.
   -  Ha apást kezd játszani a fiammal, akkor kibelezem. Ezt tudathatod vele is. Ha csak hozzáér, elvágom a torkát és kiakasztom száradni egy fűzfára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=544528#post544528][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.11.17. 21:01[/b][/url]

Az a baj ezzel az egész felsorolással, hogy ki is nézi a férfiből, hogy ezeket meg is csinálja. Szegény Dani eddig sok mindent nem mert lépni az ügyben, mert Zója sejtette, hogy nem lenne köszönöm benne. Most már egyenesen biztos is benne.
- Pont egy fűzfára?
Ostoba kérdés, de igazából a helyzet oldására szolgál. A fejét menet közben felemeli a férfi mellkasáról, és nagy bambi szemekkel pillant fel rá. Mint egy szeretetéhes kisgyerek a komor apukájára. És titkon tényleg szeretné, ha egy aprócska érintéssel is, de viszonzást kapna.
- Komolyan mondtam, szerelmem...
Az utolsó szó az egyetlen, amit magyarul mond. Réges-rég mindig így hívta a férfit, és ez a kis dolog megmaradt a mai napig. Amúgy sem hazudik, hiszen ő az, akit tényleg, igazán képes szeretni, és ezt Dwayne is nagyon jól tudja.
- ... te vagy és te leszel a gyerekeim apja. Nem fogja senki elvenni vagy elszeretni őket tőled.
Amúgy is lehetetlen lenne, ám Zója sosem volt olyan, aki kígyót, békát kiáltott volna Dwayne Warren-re. Sőt, amikor Mina kisebb volt, és mindig az apjáról kérdezte, Zója elmesélte, hogy az apukája milyen jó ember. Mindig elismerte, hogy az ő hibája, hogy nem ismerheti. Azt is megígérte neki, hogy egy nap megkeresi az apukáját, ám az apuka előbb talált rájuk, még ha véletlenül is, mint fordítva. Azonban a sors tudhat valamit, mert ha az a találkozás nem lett volna, Mina talán sosem ismeri meg az apját, és sosem születik meg Sean, aki most éppen kitartóan araszol feléjük, hogy aztán az apja térdeiben megkapaszkodva, homoknyomot hagyjon annak nadrágján, miközben szélesen vigyorog rájuk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=544662#post544662][b]Dwayne Warren - 2015.11.18. 10:10[/b][/url]

A felsorolás tényleg nem légből kapott: ő nem ágál a fizikai erőszak ellen, ha a saját önbecsülését vagy a nőismerőseit támadás éri. Persze lehet, hogy nem ontaná ki a férfi beleit a Boglyas téren, ha az utcán a fiával látja sétálgatni. De kilencvenöt százalék, hogy ott helyben, a gyerek szeme láttára megagyalná miatta.
Kissé elfordítja a fejét a nőtől, az izmai azonban ellazulnak, zárkózott testtartása sokat szelídül. Zója a vélaságán kívül még egy komoly fegyverténnyel rendelkezik és talán ez az, ami eddig életben tartotta a férfi szeszélyes viselkedése ellenére: ismeri őt. A nő pontosan tudja, hogy közelítsen hozzá, hogy lecsillapítsa a közelgő belső vihart, és tessék... az érintés nyomán a hadakozó rozsomákból nyomban doromboló macska lesz.
Behunyja a szemét, míg a nő beszél, csak a napfényt érzi a szemhéján át.
   -  És a pasid ezt tudja...?
Mélyről jön a kérdés, sötét gyanúval, Zója pedig pontosan tudhatja, mire céloz. Tudja a hős lovagod, hogy engem szeretsz és ha gyereket is szülsz neki, azt fogod kívánni, bárcsak az enyém lenne? És ennek ellenére mégis téged akar?
Az apró kéz a térdéhez ér, ő kinyitja a szemét és végül kiszabadítja összefont karjait. A gyerek után nyúl, felhúzza az ölébe az elhanyagolható súlyt.
   -  És megkapod tőle azt, amit tőlem nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=544742#post544742][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.11.18. 15:29[/b][/url]

A kérdésre egy pillanatra megvillan a szeme, ahogy ő ismeri Dwayne-t, úgy a férfi is ismeri őt, tudja, hogy a kérdés kényelmetlenül érinti, hogy nem szeretné ezt jobban kifejteni. A gyerek jelenléte miatt egyből megenyhül, mosoly kúszik az arcára, miközben óvón letörölgeti kicsit a kezeire tapadt homokszemeket. Még egy puszit is nyom rájuk, amire a kicsi fontos, de még kissé érthetetlen szófoszlányokkal gügyög.
- Amúgy tudja. Nagyrészt. Elmondtam neki, hogy nem tudok szerelemmel szeretni mást csak téged.
Vonja meg a vállát finoman. Végül is, a lényeg ez. Nem képes mást szeretni, csak ezt a nagy méregzsákot. Azonban ő már megtanult ezzel a tudattal együtt élni, és tudja, hogy ez Danitól nagy áldozat lenne, ha ennek ellenére is őt akarná. Nem is kér ilyet tőle, és nem is fogja becsapni azzal, hogy ezt az információt nem osztja meg vele. Daninak meg van a lehetősége dönteni, hogy akarja-e őt, ha ennek ellenére igen, akkor mindenképpen szereti fogja, még ha nem is szerelemmel, és ha nem, azt is megérti, hiszen minden embernek megvan a joga arra, hogy a másik ilyen téren őt szeresse a legjobban. Ha ez az egész nem jön össze, legalább egy kicsit kiélvezhette azt is, hogy milyen, amikor foglalkoznak vele.
- Ha arra gondolsz, hogy nőnek érzem-e magam mellette, akkor igen. Ha az érdekel, hogy megkapom-e azt a kényeztetést, ami hiányzott, akkor is igen a válaszom.
Persze ez még nem teljesen normális kapcsolat, ezt ő is tudja, de lehet azzá formálni, ha az ember odateszi magát. Persze fél tőle, nem is kicsit. És bizonytalan, jobban, mint bármikor, amikor Dwayne-nel volt, pedig mindegyik alkalom tű fokán való táncolás volt. Felpillantva a férfire, finom mosoly jelenik meg az ajkai szélén.
- Ő nem te vagy. Ezt nem adhatja meg nekem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=544756#post544756][b]Dwayne Warren - 2015.11.18. 16:31[/b][/url]

Nyilván tudja, hogy Zója nem beszél semmiről, ami a származásával vagy ennek hátrányaival kapcsolatos, Dwayne azonban enélkül is tudja, mivel jár a vélavér. Elvégre a saját nyavalyás bőrén tapasztalja a vonzerejüket, ha csak a közelükbe kerül, azt pedig Zója elmondta neki, hogy kettejük közt ez a dolog kölcsönös. Jelentsen ez bármit is.
A szája kissé elnyílik, ám csípős megjegyzése mormogássá halkul. Ha tudja, akkor miért van még veled? Hogy engedheti az önbecsülése, hogy úgy feküdjön melléd, hogy tudja, nem vagy az övé?
Szórakozottan igazítja meg a bojtos, tengerészkék sapkát a fia kócos haján. Furcsa, mennyit változott a gusztusa az eltelt hónapok alatt. Már nem tölti el viszolygással a gyermek nyáladzó képe, a nyálkáló, állandóan ragacsos kezek és egyáltalán az, hogy az ölébe vegye ezt a kis gnómot, akit a véréből valónak mondanak. Nem jelenti ezt persze azt, hogy valaha is hajlandó lenne pelenkát cserélni, vagy ne lépne le azonnal, ha Sean beteg és mindent kihány. EZ még az ő sokat látott aurorgyomrát is megterheli.
   -  Jobb ez így neked. Nem akarnál te velem lenni, egy csőd vagyok. De hát ezt tudod is.
Könnyednek tervezi a hangját, ami rekedt mormogássá válik. Hagyja, hogy Sean nekidőljön az ölében és a kezeit kezdje piszkálgatni, mintha még nem látott volna hasonlót.  
   -  De ha bánt... vagy valami. Tudod, akárhogy. Ha úgy néz rád, ahogy nem akarod, vagy ha úgy viselkedik. Tudod, hol találsz. És, hogy k*rvajól tudok gödröt ásni, ilyen emberméretűt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=544778#post544778][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.11.18. 18:33[/b][/url]

Dwayne

Morogni morog, ezt hallja ő is, meg nem érti, ami talán jobb is. Inkább igyekszik úgy tenni, mintha minden figyelmét a fia felé fordítaná, holott pontosan ugyanannyit szán a férfire is, figyelve annak mozdulatait. Olyan más érzés vele lenni, nem olyan, mint régebben, amikor már attól is meg tudták volna fojtani a másikat, ha az levegőt vett. Itt és most, ezen a padon, olyan, mintha egy védelmi burok lenne kettejük között, és őszintén megvallva, ha nem lenne téma Dani, akkor már lehet, hogy megfeledkezett volna a létezéséről, pedig nem szabad. Nem engedheti, hogy a vére folyton felülkerekedjen rajta. Olyan jól megtartóztatta magát az elmúlt hetekben, nem lenne tanácsos visszaesni. Saját maga felé is elveszítené a bizalmát. Mégis, ahogy a sapkát megigazítja, ahogy morog, minden annyira egyszerű.
- Tök hülye vagy, ugye tudod?
Annyiszor elmondta már neki, hogy de igen is vele akarna lenni, ha a férfi is azt akarná. Annyiszor elmondta, hogy szereti őt, és neki így tökéletes. Annyiszor elmondta, hogy nem érdekli, ha a piszkos ruháit hetekig mossa, mire újra hordhatóak lesznek. Egyszerűen csak ő kell neki, ahogy van. Semmit sem változtatna meg rajta, és erre még mindig azt jelenti ki, hogy neki nem ő kell. Idióta. Persze nem akar veszekedni vele, több a szeretet a lehülyézésébe, mint amikor egy romantikus film végén szerelmet vallanak a főhősök egymásnak.
- Tudom, és csakis hozzád fordulnék.
Végre kiegyenesedik, ahogy Sean nekidönti a fejét az apja mellkasának, úgy egyenesedik fel ő is, és simogatja meg a férfi tarkóját. Akaratlan és ostoba mozdulat, és ha nem vigyáz, bajba kerül. Egy hosszú pillanatig farkasszemet is néz a férfivel, aztán zavart köhintéssel pillant le a gyerekre.
- Elfáradt. Le kéne feküdnünk. Már, hogy Seannal. Pihennie kellene.