A falu egy gyöngyszeme kisebb átalakuláson esett át fiatal tulaja jóvoltából. A piszok, és bűz, ami korábban körbevette, már csak egészen kis mértékben van jelen a csárdában és környékén, azonban ez még nem változtatott a belső légkörön. Kívülről csak a kis ablakokon kiszűrődő fény jelzi a benti életet, bűbájok biztosítják a környéken lakók nyugalmát, hisz az ide betérő sötét alakok hangosak tudnak lenni.
Ha a mágus fia úgy dönt, belép e kicsi, barátságtalan fogadóba, beljebb sem fogja garantáltan kellemesen érezni magát. A csárda vonzereje nem kinézetében és elhelyezkedésében, inkább az olcsó szobaárakban és a csak kis mértékben vizezett vajsörében keresendő. Szerte az asztaloknál az ország legkülönfélébb és leggyanúsabb varázslói és boszorkányai ülnek, kezük ügyében a nap folyamán jó pár pohár összegyűlik, így hát jobb velük vigyázni.
A bejárattal szemben levő lépcső vezet felfelé, amely a tiszta, de apró vendégszobákhoz vezet. A sejtelmes, éppen csak kielégítő félhomály, amely egyrészt az utca felől érkező fényekből és az apró csillárból árad elegendő ahhoz, hogy bárki azonnal felfogja: jobb itt nem túl sok időt eltölteni. Feltéve, ha mi épp nem ezt a barátságtalan légkört kedveljük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=867361#post867361][b]Óvári Bernadett - 2023.09.22. 20:31[/b][/url]

x valahogy x

- Egy korsó mézsört - közli a pultnál, és még azelőtt inti le a csapost, hogy különösebb magyarázkodásba kezdene a vajsör minőségéről. Nem érdekli, mit mondhatna a nyalka srác. Pontosan tudja, hogy vizezik. Bizonyára a mézsört is, de alkoholtartalmát tekintve az mégiscsak erősebb, a lángnyelvért pedig nem hajlandó annyit fizetni, amennyit itt kérnek, csak mert a legfelső polcon tartják. Kiszámolja az ital árát is, majd a pultnak támaszkodva figyeli, hogyan telik meg a korsó. Családi összeröffenésről sikerült éppen viszonylag szerencsésen elmenekülnie, és úgy érzi, kifejezetten szüksége van rá, hogy alkoholban próbálja feloldani a kellemetlen pillanatokat, amelyeket nővérének köszönhet. Már nem is számolta az első öt említés után, hogy hányszor került sor a "bezzeg Hédi" kezdetű körökre, de ha fogadnia kellene, valahol húsz fölött lenne ez a szám szerény véleménye szerint potom egy óra alatt. Nem véletlen, hogy kissé morcos kedvében van éppenséggel.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=867365#post867365][b]Óvári Bernadett - 2023.09.22. 21:23[/b][/url]

x valahogy x

Ujjaival a pulton dobol egy rég hallott északi dal ritmusára. Ha most az anyja látná, biztosan sápítozva jegyezné meg, hogy Hédi sosem viselkedne így. Még a csárdába se tenné be a lábát, amilyen kis tökéletes a szülei szeme fénye. Tömény undor ül ki az arcára a gondolatra is. Úgy húzza el a száját, mint aki mindjárt elhányja magát, miközben fejben futtatja ezt a meg sem történt párbeszédet, ami azért mégis sok ténylegesen is megtörténtből ihletődött. Csakazértis azt fogja csinálni, amihez kedve tartja, hiszen már felnőtt, szabad ember. Ezért sem költözött haza. Ragyogjon csak a nővére az áldozatkészsége dicsfényében, egészségére. Egészen jóleső érzés kézhez kapni a hideg sörét, amitől a korsó oldalára apró kis vízcseppek gyűlnek kívül. Ez neki a meditáció, a jógát meg átengedi Hédinek. Jólesik az is, ahogyan az első korty hidegen, némi édes, nevéhez hűen mézes utóízzel száguld végig a torkán. Ezt a pillanatot választja ki arra, hogy le is üljön a pulthoz, mert eddig még vacillált, hogy maradjon-e itt, vagy húzódjon be valamelyik félreeső sarokba és véletlen se kérjen több innivalót. A mozgást csak szeme sarkából érzékeli, ahogyan valaki nem messze tőle mászik fel a székek egyikére, s ahogy odanéz, összevonja a szemöldökét.
- Nem inkább vajsört szerettél volna mondani? - kérdezi meg, ültében kissé oldalra fordulva, mintha az ő dolga lenne. Nem tudja eldönteni, mennyi idős lehet. Tizenöt? Tizenhatnál biztos nem több. - Vagy inkább egy pálcát is mellé, mert a sörömet rá, hogy nem vagy még nagykorú. Csak nem kilógtunk a Rellonból? Vagy Eridon? De nem tűnsz olyan vakmerő fajtának, maradjunk a Rellonnál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=867369#post867369][b]Óvári Bernadett - 2023.09.22. 23:36[/b][/url]

x valahogy x

Tizenhat évesen megkezdte már ő is az apja italgyűjteményének kóstolgatását, ami azt illeti, majd ahhoz se kellett sok, hogy tizenhét éves korában már ilyen helyekre lógjon ki főleg fiúkkal, de azzal is tisztában van, hogy ő nem éppen egy követendő példa. Nem hisz benne, hogy a lányoknak mind szende kis virágszálaknak kellene lenniük, akik aztán amilyen hamar csak lehet, férjhez mennek és jöhet is a papás-mamás, de azt sem gondolja, hogy Bambinak éppen ebben a csárdában lenne a helye. Biztosra venné, hogy nem gondolta végig, hány fura alak jár erre a helyre, és még ha csak a furák járnának ide.  
- De felvágták a nyelved - szól vissza, mielőtt belekortyolna a mézsörbe. Bár tudja, hogy tulajdonképpen az a csapos dolga lenne, hogy eldöntse, ad-e bármit is inni a lánynak, vagy igazoltatja-e, de a hangnem csak még inkább arra készteti, hogy tovább kötekedjen. Valahol még szórakoztató is a dolog éppen, főként, hogy a leányzó egész szépen fel is fortyan rögtön. Aurori igazolványa ugyan nincs Dettinek, ha már egyszer ereklyevadászként keresi kenyerét, de mit ne lenne képes megoldani egy kis illúziómágia, ha ügyes az ember. Márpedig eddig sokkal komolyabb dolgokra használta, mint arra, hogy a minisztériumi belépőjén a Nemzeti ereklyegyűjtemény helyett az Aurorparancsnokság neve tűnjön fel. Egyentalárban pedig úgyse minden auror jár, főleg nem ilyen helyekre, hacsak nem razziáznak. Ha pedig már ilyen szépen végiggondolta a logikusnak tűnő megoldást, elő is húzza kabátja zsebéből a belépőjét, amin most a megfelelő részleg nevét látja a leányzó. Hogy hányan figyelnek rájuk, az nem igazán érdekli.
- Nos, elégedett vagy? - kérdezi meg határozottan húzva ki magát, noha az igazolvány nem teljesen olyan, mint egy igazi, amilyet itt egyébként sem tegnap látott. Mindjárt kiderül, mennyire volt meggyőző. A pálcát mondjuk szívesen megnézné közelebbről, mert mégis ki tudja, mennyire lehet ritka darab példának okáért, a ritka darabok pedig mai napig érdeklik, nem csak akkor, ha legendásak.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=867543#post867543][b]Óvári Bernadett - 2023.09.27. 21:08[/b][/url]

x valahogy x

Azt se tudta, hogy Balázs börtönben volt, ezért meglepetésként érte a hír, amikor az anyja pár napja közölte, hogy a Jávor gyerek is előkerült. Akadt még pár cinikus megjegyzése arról is, hogy mennyire örül ennek a fejleménynek, ezeket azonban Detti már főként elengedte a füle mellett. Régen sokat lógtak együtt, még bajba is gyakran együtt kerültek Rellonban töltött éveik alatt. Aztán a VAV után elsodródtak. Még egy darabig váltottak pár levelet, de aztán ezek is megritkultak, és azt gondolta, ez a természet rendje. Belemerült a tanulmányaiba, szerzett új barátokat, munkát talált, minden ment tovább. Most mégis az volt az első gondolata, hogy talán nem lenne rossz ötlet megkeresni és megtudni, mi van vele. Már csak a régi idők emlékére is. Éppen csak arra kellene rájönnie, hol is keresheti. Ami a csárdát illeti, ezt a vendéglátóipari egységet leginkább azért részesíti előnyben a pubbal és minden más lehetőséggel szemben, mert amennyi furcsa alak jár ide, meglehetősen sok érdekeset is hall mindenféle fekete piaci pletykákról, ezek a hírek pedig neki egészen érdekesek tudnak lenni alkalomadtán. Két hete már elég sokat ittak azzal a magát bősárkányinak mondó illetővel, akinek aztán meg is eredt a nyelve rendesen és elkotyogta, hamarosan állítólag árverésre kerül majd egy igazán ritka pálca alvilági körökben. Azóta persze nem látta a pasit, de azért még nem adta fel, hogy időben megtudja, mennyi igazságtartalma van a dolognak és ha van, mit tud erről kideríteni. Ezúttal azonban ismerősnek tűnő vonásokat fedez fel az egyik asztalnál. Első gondolata az, hogy bizonyára nem jól lát, de minél tovább nézi, annál biztosabb benne, hogy az bizony Balázs lesz az. Változott az elmúlt évek során, gondterheltebb, nyúzottabb lett az ábrázata, de azért nem felismerhetetlen. Bár a pult felé indult, mégis irányt változtat, és a félreeső asztalt megközelítve kihúzza az üres székek egyikét lehuppanva rá, hogy fülig érő szájjal tegye fel a gondolatban már megfogalmazott kérdést. - Kérhetek egy autogrammot?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=867745#post867745][b]Óvári Bernadett - 2023.09.30. 19:06[/b][/url]

x valahogy x

- Óvári maradtam, Tátrai már rég a múlté. Nem bírta tartani a tempót - válaszolja széles mosollyal. Ugyan megviselte kissé annak idején a szakítás, de az már egyébként is sok évvel ezelőtt volt, túl is tette magát az egészen szerencsére. Közben megszabadul a lassan hűvösödő esték miatt nyakába dobott szürke sáltól, majd a kabátjától is. A sálat a kabát ujjába gyömöszöli egy jól irányzott mozdulattal, majd azt a szék támlájára dobja némileg hanyagul. Végül pedig kényelembe helyezi magát az asztalra úgy könyökölve fel, ahogy az az anyja szerint legfeljebb egy kocsmában elfogadható. Milyen nagyszerű, hogy most úgyis éppen egy kocsmában van gyakorlatilag.
- Ha ezer éve nem is, de mindjárt tíz, ha jól számolom - feleli kurtán felnevetve. A maga részéről ő is örül, hogy olyan emberbe botlott, aki kétségkívül nem fog ódát zengeni kedves nővére csodálatos voltáról. Hátát a szék támlájának dönti, mielőtt a kérdésekre válaszolna, ujjait összeakasztva pedig kinyújtja a kezét, míg hangosan nem roppannak az ujjpercei. Mintha csak valami komoly erőfeszítésre készülne.  
- Mindjárt szerzek majd mézsört. A lángnyelvet itt még nem próbáltam, mennyire iható? - tudja le előbb a rövidebb témát, önkényes sorrendben válaszolva a hozzá intézett kérdésekre.
- Ereklyevadász lettem végül, most meg a pécsi egyetemen írom a doktorimat és a Minisztériumnak dolgozok, mert a nagypapa beteg és Hédi is hazacuccolt a görögöktől. Szóval most... szörprájz, ereklyéket vadászok le - nevet. - Na és veled mi van? Elvetted végül Zsókát? Két gyerek, kertes ház? - teszi fel a kérdést, mert bár tudja, hogy megjárta a Zengőbarlangot, végtére is az pár hónap is lehetett. Erről semmit se tud, Balázs meg majd elmondja, amit el akar.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=867989#post867989][b]Óvári Bernadett - 2023.10.03. 21:28[/b][/url]

x valahogy x

- Az nagyon is valószínű - válaszolja széles mosollyal, a fejét csóválva. Nem igazán szokta szeretni, ha megmondják mi jó neki vagy éppen mit csináljon, ezt Balázs tökéletesen jól látja. A helyzet azóta azonban megoldotta úgyis magát, így ez nem lesz vita kérdése már szerencsére. Bólogat párat aztán a megállapításra, hogy ideje volt találkozniuk, és nem ellenkezik egyelőre, amikor a férfi felajánlja, hogy szerez egy kör innivalót. Majd a következőt intézi ő, ezen sem fognak elakadni. Addig is kényelmesen elhelyezkedik a széken, hátát a támlájának döntve, jobb lábszárát a bal térdén nyugtatva és számára éppen ideálisan könyökölve fel ahhoz, hogy állát a tenyerébe tudja támasztani. Mindkettőbe.
- Kösz, a következő kört majd én állom - válaszolja, és nem kétli, hogy Balázs is tisztában van még mindig azzal, hogy ez tény, nem ajánlat, amit esetleg el lehet még utasítani. Egyszer kellett csak csúnyán bokán rúgni sok évvel ezelőtt, hogy ezt megértse.
- Tudod, hogy van ez, ami megy Hédinek, az biztos nekem is. Csak ő maradt a pálcáknál. Szerintem azzal pótolja Jankovitsot - közli elhúzva a száját, majd a vállán is ránt egyet. Végtére is, Máténak is a nővére kellett, aztán meg jól ki is fogta. Annak idején bántotta a dolog, mert őt is érdekelte az azóta kviddicsedzővé avanzsált sógora, de most már Hédi hozzányúlt, így legfeljebb pár kissé keserű megjegyzése akad még rá. Majd elmossa az alkohol az egészet, főleg, ha tényleg olyan erős a lángnyelv, mint azt Balázs állítja.
- Én annyira nem. Már közelíti a százat és nagy suttyó az öreg, de tudod, a család az család, főleg nálunk - válaszolja, majd inkább meg is emeli a poharát, mert még a végén túl sokat fog grimaszolni. - Látod, ez már eredmény. Igyunk inkább erre - javasolja elmosolyodva, és koccint is, ha Balázs hajlandó rá, mielőtt magába is döntené a whisky felét azzal a lendülettel. Kissé megrázkódik, miközben torkát égeti a valóban erős ital, majd eléri a gyomrát is, aztán elégedett sóhajjal teszi le a poharat. Erre már szüksége volt.
- Na, legalább akkor te már hagysz valamit az utókorra. Ezt sajnálattal hallom, de nem úgy ismerlek, mint aki ne tudná ezt is megoldani - mondja biztatólag, az asztal fölött át nyúlva vállon veregetve a férfit. Érdeklődve hallgatja aztán a beszámolót, majd elismerően biccent, még ha a száját közben el is húzza.
- Az igen. Nem aprózta el akkor. Csodálom, hogy nem egyenesen Terikét vette el. Milyen Terézia is volt, te jó ég... de valami y-ra végződött neki is a neve, nem jut eszembe... biztos emlékszel rá te is, annyi bibircsókot még a bibircsókos banyán se láttam, de hogy sertepertélt utána ötödikben - kuncog nosztalgiázás közben. - Tudom, hogy nem az ő hibája, de hogy nem találtak az anyjáék erre valami bűbájt vagy bájitalt, azt nem hiszem el. Na és Matyiról meg Heniről tudsz valamit? Róluk se hallottam azóta. Vagyis... Heniről annyit, hogy elment Svájcba bájitalokat kutatni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=869464#post869464][b]Óvári Bernadett - 2023.11.19. 00:07[/b][/url]

x valahogy x

- Abban biztos vagyok - jegyzi meg száját grimaszra húzva, de valami csodával határos módon nem folytatja a mondatot. A csárdában nem is a jogok szokták jelenteni a problémát, hanem inkább az ide járók. Van rosszabb hely is a városban, nem állítja, hogy nem, de mégis vakmerő vagy éppenséggel ostoba a lány itt mellette, hogy pont a csárdát választotta. A pálcán ugyan valóban nincs már nyomkövető, de ettől még tényleg nem nézné tizenhatnál egy nappal se többnek. Az illúzióval kissé felülírt igazolványát elteszi, a pálca meg nem ritkaságszámba menő darab, így nem köti le különösebben az érdeklődését. Felkönyököl a pulton, megvonva a vállát. Most tegyen róla, hogy a kis szende ráébredjen, ő lenne itt a legkisebb problémája? Megvonja a vállát, és szépen felhúz egy illúziót maguk köré, hogy ne vonja újra magukra a figyelmet. Az imént már elég volt, hogy rájuk szegeződött néhány felettébb kíváncsi szempár, így ezt most inkább mellőzné, biztosra menve, hogy a körülöttük ülők úgy lássák, mintha mindkettőjüket lekötné a maga innivalója. Ma valamiért önkényesen játszik bölcset, néha amúgy is szokása, hogy mások dolgába üsse az orrát. Előfordul, hogy jó ötlet, de az is, hogy téved, viszont mégsem szeret azon töprengeni, mi lett volna ha. Csak egészen keveset mozdul oldalra közben, inkább a fejét fordítja a lány felé.
- Most azt látják, hogy mindenkit leköt a maga mézsöre, de a nyakamat tenném rá, hogy fogalmad sincs, kik fordulnak meg itt alkalmanként. Nem éppen ideális hely egy magányos lánynak, akkor már inkább a pubot ajánlanám, de én is voltam diák valaha és bizonyára okkal nem ott ücsörögsz. Hmm, talán meg kellene kérdeznem a nővérem, ismer-e, mégiscsak a Bagolykő tanára - mondja. Azt a lánynak nem kell tudnia, hogy esze ágában sem lenne, mert nem különösebben vannak még beszélőviszonyban sem.