Bogolyfalva község leghosszabb és legszélesebb útja. Járdái kőkemény hegyi kövekből készültek, ám némi bűbáj segítségével állandóan tisztán csillognak.
Az út mindkét oldalán apró, ám annál érdekesebb boltok sorakoznak. Itt található többek között a méltán híres Völgyessy Talárszabászat, Musou Hangszerboltja, vagy a papír- és tintaillat rajongóinak mindig nyitva álló Lectorius Tanszerbolt. Térj be egy üzletbe, hogy kiüríthesd harapós erszényed, vagy nézd, ahogy a bámészkodók csoportjain olykor keresztül nyargal egy-egy napi bevásárlását végző, seprűn közlekedő boszorkány. Akadnak azonban morcos, furcsa külsejű vándormágusok is, vigyázz a zsebeidre, ha nem akarod, hogy megszabadítsanak a tartalmától!

Vince Áronnak
"Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Minap kapott egy levelet szüleitől, melyben azt írták, hogy jó volna, ha beszerezne végre ő is egy baglyot, ahogy a jó varázslókhoz illik. Ágoston az utóbbi napokban nem igazán mozdult ki a szobájából, vagy a klubhelyiségből, kivéve, ha nem tudott engedelmeskedni korgó gyomrának, vagy órára kellett sietnie. A tudat, hogy baglyot kell vásárolnia teljesen megzavarta nyugodt, unalmas napjait. Nyilvánvaló volt, hogy ez a feladat végképp nem volt ínyére. Hiszen ezeken a dermesztően hideg napokon a kutyának nincs kedve kimozdulni. Hiába mondta szüleinek, hogy küldjenek két baglyot, az egyiket majd megtartja, és probléma meg is oldva, számára érthetetlen okokból a szülei ezt a javaslatot elutasították. Ha el akarja kerülni az újabb a konfliktust, akkor bizony magának kell útra kelnie. Így hát szombat délután összeszedte magát. Végülis két tanulás között kikapcsolódás gyanánt épp belefér a faluban való időhúzás.
Szerencsére egy ismerős arcot sem látott, senki nem szólította le, de ahogy a Fő utczán sétálgatott, hirtelen felvillant fejében a tavacskás korcsolyázás emléke. Lesütötte szemét a földre, összébb húzta magán talárját, mert arra gondolt, mi van, ha az az átkozottul idegesítő arc, talán Mátyásnak hívták, erre ténfereg, ez pedig egyáltalán nem kizárt. Túl kicsi ez a falu, és túl kicsi ez a kastély is, az ember akarata ellenére nem kívánt ismerősbe botlik, Ágoston pedig ezt a lehető legjobban szeretné elkerülni. Úgy hallotta valahol a piactéren, az egyik zugban árulnak láthatatlanná tévőköpenyt, na, az neki pont hasznára válna. Egy pillanatra végig futott az agyában, mi lenne, ha irányt változtatna, s inkább megkeresné azt a bizonyos árust. Na majd bagoly vásárlás után.
Könnyen megtalálta a varázslény kiskereskedést. Először csak a kirakatot bámulta, ahol ocsmányabb és szebb baglyok néztek vele farkasszemet. Addig bámulta kintről az állatokat, míg ki nem választotta az egyik macska baglyot. Aranyosnak találta a pofáját, a gyors döntés pedig félsiker, különben is, majd' lefagyott a lábujja, jobb benn a melegben és állatszagban, mint itt kinn. Így hát belépett az üzletbe, és célirányosan haladt a kiszemelt jószág felé, hogy közelebbről is megvizsgálhassa.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=842615#post842615][b]Vall Ágoston - 2022.01.22. 23:12[/b][/url]

Vince Áronnak
"Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Minap kapott egy levelet szüleitől, melyben azt írták, hogy jó volna, ha beszerezne végre ő is egy baglyot, ahogy a jó varázslókhoz illik. Ágoston az utóbbi napokban nem igazán mozdult ki a szobájából, vagy a klubhelyiségből, kivéve, ha nem tudott engedelmeskedni korgó gyomrának, vagy órára kellett sietnie. A tudat, hogy baglyot kell vásárolnia teljesen megzavarta nyugodt, unalmas napjait. Nyilvánvaló volt, hogy ez a feladat végképp nem volt ínyére. Hiszen ezeken a dermesztően hideg napokon a kutyának nincs kedve kimozdulni. Hiába mondta szüleinek, hogy küldjenek két baglyot, az egyiket majd megtartja, és probléma meg is oldva, számára érthetetlen okokból a szülei ezt a javaslatot elutasították. Ha el akarja kerülni az újabb a konfliktust, akkor bizony magának kell útra kelnie. Így hát szombat délután összeszedte magát. Végülis két tanulás között kikapcsolódás gyanánt épp belefér a faluban való időhúzás.
Szerencsére egy ismerős arcot sem látott, senki nem szólította le, de ahogy a Fő utczán sétálgatott, hirtelen felvillant fejében a tavacskás korcsolyázás emléke. Lesütötte szemét a földre, összébb húzta magán talárját, mert arra gondolt, mi van, ha az az átkozottul idegesítő arc, talán Mátyásnak hívták, erre ténfereg, ez pedig egyáltalán nem kizárt. Túl kicsi ez a falu, és túl kicsi ez a kastély is, az ember akarata ellenére nem kívánt ismerősbe botlik, Ágoston pedig ezt a lehető legjobban szeretné elkerülni. Úgy hallotta valahol a piactéren, az egyik zugban árulnak láthatatlanná tévőköpenyt, na, az neki pont hasznára válna. Egy pillanatra végig futott az agyában, mi lenne, ha irányt változtatna, s inkább megkeresné azt a bizonyos árust. Na majd bagoly vásárlás után.
Könnyen megtalálta a varázslény kiskereskedést. Először csak a kirakatot bámulta, ahol ocsmányabb és szebb baglyok néztek vele farkasszemet. Addig bámulta kintről az állatokat, míg ki nem választotta az egyik macska baglyot. Aranyosnak találta a pofáját, a gyors döntés pedig félsiker, különben is, majd' lefagyott a lábujja, jobb benn a melegben és állatszagban, mint itt kinn. Így hát belépett az üzletbe, és célirányosan haladt a kiszemelt jószág felé, hogy közelebbről is megvizsgálhassa.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=842725#post842725][b]Dévai Vince Áron - 2022.01.25. 18:59[/b][/url]

Miért én vagyok annyira lúzer, hogy hagyom magamat mindig átverni? Az egész sztori pár napja kezdődött a kastélyban. Nem valami dögös helyen, ó nincs nekem olyan szerencsém egy koszos és büdös fiú budiban történt meg az, amire már rég vártam. Felfigyelt rám bent egy nagyon helyes hatodéves, akivel a mosdókagylóknál rövid de remek beszélgetésbe elegyedtünk. Éreztem azt, éreztem a csontjaimban hogy neki is van beütése, és bejöhetek neki. A mosolyából, a szeme csillogásából és a kis gesztusaiból, ezt lehetett levenni. Ebben a körülbelül öt percben ha nem is sokat, de néhány dolgot megtudtam róla. Az elköszönésnél megkérdezte hogy ma van-e kedvem vele találkozni a faluban, amire én rögtön igent mondtam. Itt állok, és már negyed órája várom hogy jöjjön a srác. Egy újabb barom. Hogy képzeli hogy megvárat? Nem gondolom én valóban hogy átvert, közbejöhetett neki valami de nem fog kiengesztelni egykönnyen. Lehet nem is fogok vele nagyon találkozni, hiszen amikor nekem az egyik emeleten van órám, akkor neki kettővel fentebb van. Szar az egész, úgy ahogy van. Pedig csak is miatta öltöztem ki puccosan, talán még Kristófot is überelem. Mikor elindulok, hogy visszatérjek a kastélyba a szemközti üzletben meglátom végre a srácot. Talán baglyot akar nekem venni? Ez kedves gesztus, de nekem ugyan nem kell, mert én nem fogom etetni és galleont költeni rá. Van elég kiadásom, így odasétálok a kirakathoz, és kopogni kezdek az ablakon. Feltűnő lehetek, mert jó néhány szempár figyelmét a hátamon érzem.
- Hékás! Ne madarat vegyél, hanem érj időbe oda a találkozóra te suttyó paraszt. Nem gondolod.. Baszdki – mondom, majd lesokkolva állok a hűvösben, kint. Ez a srác, nem az a srác. Csak a hajuk ugyanolyan. Ráadásul éppen háttal állt nekem, így ezért is keverhettem össze. Szép volt Dévai.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=842760#post842760][b]Vall Ágoston - 2022.01.25. 22:53[/b][/url]

Vince Áronnak

Meglepődött, ugyanis ahogy belépett, egyáltalán nem volt büdös. Bár nem nevezné illatosnak sem a helyet, mégsem érzett késztetést, hogy elokádja magát.
Hiába választotta már ki a megfelelő baglyot, azért a többit is alaposan megvizsgálta, a tollukat, pofájukat, hogy egészségesek-e. Legszívesebben megkérte volna a tulajt, hogy hadd engedje ki a baglyokat, szándékában állt meggyőződni a baglyok gyorsulási képességeiről. Neki a leggyorsabb, legügyesebb példány kell, ez nem kérdés. Vall Ágostonnak mindenből a prémium jár. Mégis tudta, értelmetlen volna ezzel a kéréssel a vezetőhöz fordulnia, érezte, hogy nemleges választ kapna. Különben sem kíván szóba elegyedni olyanokkal, akik itt kötnek ki. Boltosokkal. Nem hisz, hogy ilyenekkel szót értene.
Megrezzen, mikor valaki a háta mögött vadul megkopogtatja a kirakat ablakát. Felhúzott szemöldökkel, meglepődött arccal fordul háta, s egy igencsak furcsa kinézetű fiúval találja szemben magát. Nem az arca a furcsa, sokkal inkább a ruhája, de hát ilyen ez a 2022. Ágoston hirtelen nem is tudja mire vélni a szituációt. Találkozó? Suttyó paraszt? Ki ez az arc egyáltalán?
Aztán a kezdeti sokkot, valami más váltja, Ágoston elvigyorodik. Nem áll szándékában tahó módjára átordítani az üveglapon, ellenben a másikkal. Ahogy kilép, egyből a sráccal szemben találja magát.
 - Bocs, csak hideg volt, aztán gondoltam bemegyek felmelegedni - mondja higgadtan. - Különben is, úgy emlékszem azt beszéltük, hogy itt futunk össze - reagál olyan könnyű higgadtsággal, kedvességgel a hangjában, ami tőle nem megszokott. Fogalma sincs épp kit alakít, mégis úgy gondolta mókás volna csavarni a helyzeten, s úgy tenni, mintha valóban az az ismerős lenne, akit az idegen benne vélt felfedezni. Ágoston tudja, valószínűleg nem fog sokáig tartani a játék, de legalább pár percig szórakoztatja valami, aztán jobbhíján megveszi a baglyot és visszatér a kastélyba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=844687#post844687][b]Dévai Vince Áron - 2022.03.21. 18:34[/b][/url]

Azonnal ásson valaki egy mély gödröt az utca közepére és temessen be, vagy öntsenek le hideg vízzel mert nagyon is leégtem. Ritkán szokott megesni velem, de akkor nagy durranás van. Elpirulok. Ebben az állapotban anyám szerint egy édes angyalka vagyok, mintha ők szabták volna az ábrázatom. Képzelheti az ember, fülemet-farkamat behúzva hagytam el a családi asztalt, és a körülötte felharsanó kacagást ami a szobámig kísért. Ha megtehetném kitörölném minden körülöttem sétáló egyénnek az emlékezetét, a csecsemőkoráig, mert miért is ne. Egy ilyen kínos helyzetben láttak, szenvedjenek mindahányan vannak. Megbánom hogy nem hoztam el a reggeli tűzforró kakaómat, ami leforrázta a nyelvemet, mivel az éppen az üzletből kilépő srác már pofázik felém, lehet nem jövök ki jól ebből, de ha valami meg tudna nevettetni rögtön elemembe jönnék. Le akartam önteni a drága lötyivel, és mivel a jelenleg utcán levő tulajdonom a ruhám, nincs nálam egy bögre forró ital és egy csúzli sem, kénytelen vagyok az bal kezem, középső ujját használni.
- Gondolom, nem kell ecsetelnem hogy mi a dolgod vele. Kettő közül is választhatsz, melyik legyen? A hószívás vagy a pörgés? – dühödten rázogatam az ujjamat, nyomatékosítani akarom a dühömet. Baszottul nem érdekel hogy nem tehet róla, én kevertem össze de szembe mert velem állni, bele mert nézni a szemembe így megkeserli azt is hogy a világra jött. Annyira felhúzott a szitu, hogy bele is izzadtam. A vérnyomásom is felment, és még lehet hogy idegállapotba is fogok jönni ha belém bök. Egy kósza gondolat suhan át azon az áldott fejemen, a kis lámpácska felgyúl. Egy ravasz ötlet az, ami miatt a mogorva tekintet átvált egy elnéző mosolyba.
- Hát tényleg te vagy? Bocsika hogy kiakadtam, tényleg úgy beszéltük hogy itt talizunk. Na, és hol van a puszim? – bökdösöm az orcámra. Ha bele akar menni a játékba, játszhatunk. Kár volt előre felkapni a vizet, de jobb később mint soha. Várom hogy mit fog erre reagálni, ha bátor egész érdekes lesz ez a sztori, de ha gyáva kipróbáljuk azt a hószívást az új üdvöskével.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=844706#post844706][b]Vall Ágoston - 2022.03.21. 20:06[/b][/url]

Vince Áronnak

Játszik vele a hideg. Hiába, így jár az, aki nem öltözik fel rétegesen. Talárját kicsit összébb húzza magán, ahogy kilép a kisállatkereskedésből, burkolja be valami meleg. Különösebben nincs ínyére a szituáció, jobb lett volna egyszerűen túlleni a vásárláson, aztán nyugodtan visszabaktatni a kastélyba. Kétségkívül mindig a békét választaná az izgalom helyett, de hát egyszerűen az iskolában és a faluban ez elkerülhetetlen, talán úgy tudná megúszni a kellemetlen helyzeteket, ha ki se dugná a fejét a hálóból. Legközelebb célszerű volna így cselekedni. Azonban ahelyett, hogy elengedné és rövidre zárná a nemkívánatos találkozást, csavar egyet a játékon, bízva abban, hogy legalább pár óráig szórakoztatja valami. Még a gyomra is görcsbe rándul ha a mágia elmélete és gyakorlata beadandódra gondol, márpedig ez a feladat várja a kastélyban. Akkor meg már inkább ez, mint görnyedni a pergamen fölött.
Kissé lesokkolódik mikor az ismeretlen középső ujját mutogatja felé, miközben enyhén undorító szavakat formál szájával. Meglepődöttségét ügyesen leplezi, faarccal bámul a másikra.
 - Tudod mit? - már szedné össze a szavakat, hogy visszavágjon valami frappánsat, de annyira elvette a kedvét ez a bunkó viselkedés, hogy csak sóhajt egyet, és egy grimasz kíséretében ennyit mond: - Á... semmi.
Nem gondolta volna, hogy egy ilyen szelíd, babaarcú, fura ruhás arc, ennyire közönségesen képes viselkedni. Sőt, legjobb tudása szerint a Bagolykő nem egy színvonaltalan iskola, ezért nem érti, hogy vehetnek fel mindenféle jöttmentet. De hát az van, minden csak aljasodni kezd. Mondjuk ha meg nem is diák, hanem itt él a faluban, akkor meg nincs is miről beszélni - itt csak a maradék marad.
Épp sarkon fordulna, hogy visszatérjen a kiszemelt baglyához, mikor hirtelen az idegen meglágyul, és az előző éles szavakat kedvesebbek váltják. Ágoston jól tudja mire megy ki mindez, most már a másik is játszana. Jelenleg a kezében a döntést: folytassa-e ezt a béna színjátékot, vagy zárja rövidre és mindenki menjen a maga dolgára. Tulajdonképpen csak az az idegesítő ebben az egészben, hogy valahol Ágostonnak tetszik a dolog, sőt, még a fiú is bejön neki. Viszont azt semmiképp nem hagyhatja, hogy egy percig is azt érezze a másik, hogy ő irányít, az egyszerűen sértené Ágostont. Így hát végül csókot lehet a tenyerére, és jobb kezével megpaskolja a fiú arcát.
 - Itt. Na de figyu, menjünk már be, vagy legyen valami, mert kurva hideg van. Különben is úgy beszéltük, hogy veszel nekem egy baglyot, vagy nem? - kekeckedik. Egy pillanatra sem gondolja komolyan az egészet, voltaképpen abban bízik, hogy jól felbőszíti a srácot, mint az elején és faképnél hagyja. Hiába helyes, a stílusa nem méltó Ágostonhoz, ezt vagy hamar felméri, vagy órákon keresztül méregethetik egójukat. De legalább történik valami.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=844712#post844712][b]Dévai Vince Áron - 2022.03.21. 20:36[/b][/url]

Egy tatarozás ráférne erre a felmosófejű kis görcsre, de mi tagadás ha jobban megnézi az ember, és a szíve legmélyebb, legrejtettebb zugából nézi, totál cukinak tartja, mellé helyesnek is. Ezt viszont hétpecsétes titok fogja övezni, eszem ágában sincs ezt neki megmondani, az egója felmenne a csillagokba. Az életben eljön az a pillanat mikor eldöntjük, vadászok vagy prédák leszünk. Érezhető, hogy ez a pasi nehezen szelidíthető, ha cseppet legyezném a beképzeltségét könnyű dolgom is lenne, perceken belül nyalna-falna, nem igazán lenne az ínyemre. Győzelemnek veszem azt mikor hátat fordít, bár egy kicsit csalódott vagyok amiért ilyen unalmas troll ez a gyerek. Szemem nem rebben meg amikor taktikusan felém fordul, és a jól kigondolt módon, adja a várt puszit. Megoldotta az ügyet, ezt be kell ismerni.
- És itt van a tied is – mondom majd felé hajolok, és megpuszilom az arcát olyan enyhén amennyire csak az apró távolság engedi. Erre varrjál gombot kisgörcs, mit fogsz lépni? Férfi családtagjaimat, vagy nagyon közeli ismerőst pusziltam meg, de ő tök ismeretlen. Érződik az olcsó parfümjének az illata, vagy az Ólevendulás szappan szag. Öreg néni sétált el mellettünk, vagy mi a szösz? Ha tudná, milyen tapasztalt rókával hozta össze a sorsa. Győzelmeim között szerepel már egy-néhány hölgyemény és sokkal több srác, akik közül csak egy volt olyan bátor hogy lesmároljon. Nem jártam vele, csak kaland volt az egész viszont abban a parkban történt egy és más, amit életem végéig nem feledek el. A többiek kukacok voltak, mivel sokkal érettebb viselkedési formának tartották ha eltűnnek vagy visszamennek az exükhöz, több esetben barátnőjükhöz. Elfogott a hányinger, mikor a szünetekben láttam azokat az andalgó párocskákat. Kedvem lett volna gyíkká változtatni azokat a palikat. Ők a múlt, a görcs a jövő. Ő most az én küldetésem, és nem szeretnék elbukni.
- Majd lefagynak a lábujjaim, egy masszás jót tenne.. Majd később megmasszírozol, jó? Jól emlékszem rá, menjünk vegyük meg. De te egy macskát ígértél nekem, kezdjük azzal okés? – karolok bele a srácba, és rángatom magammal a bejárathoz.