Bogolyfalva község leghosszabb és legszélesebb útja. Járdái kőkemény hegyi kövekből készültek, ám némi bűbáj segítségével állandóan tisztán csillognak.
Az út mindkét oldalán apró, ám annál érdekesebb boltok sorakoznak. Itt található többek között a méltán híres Völgyessy Talárszabászat, Musou Hangszerboltja, vagy a papír- és tintaillat rajongóinak mindig nyitva álló Lectorius Tanszerbolt. Térj be egy üzletbe, hogy kiüríthesd harapós erszényed, vagy nézd, ahogy a bámészkodók csoportjain olykor keresztül nyargal egy-egy napi bevásárlását végző, seprűn közlekedő boszorkány. Akadnak azonban morcos, furcsa külsejű vándormágusok is, vigyázz a zsebeidre, ha nem akarod, hogy megszabadítsanak a tartalmától!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=842725#post842725][b]Dévai Vince Áron - 2022.01.25. 18:59[/b][/url]

Miért én vagyok annyira lúzer, hogy hagyom magamat mindig átverni? Az egész sztori pár napja kezdődött a kastélyban. Nem valami dögös helyen, ó nincs nekem olyan szerencsém egy koszos és büdös fiú budiban történt meg az, amire már rég vártam. Felfigyelt rám bent egy nagyon helyes hatodéves, akivel a mosdókagylóknál rövid de remek beszélgetésbe elegyedtünk. Éreztem azt, éreztem a csontjaimban hogy neki is van beütése, és bejöhetek neki. A mosolyából, a szeme csillogásából és a kis gesztusaiból, ezt lehetett levenni. Ebben a körülbelül öt percben ha nem is sokat, de néhány dolgot megtudtam róla. Az elköszönésnél megkérdezte hogy ma van-e kedvem vele találkozni a faluban, amire én rögtön igent mondtam. Itt állok, és már negyed órája várom hogy jöjjön a srác. Egy újabb barom. Hogy képzeli hogy megvárat? Nem gondolom én valóban hogy átvert, közbejöhetett neki valami de nem fog kiengesztelni egykönnyen. Lehet nem is fogok vele nagyon találkozni, hiszen amikor nekem az egyik emeleten van órám, akkor neki kettővel fentebb van. Szar az egész, úgy ahogy van. Pedig csak is miatta öltöztem ki puccosan, talán még Kristófot is überelem. Mikor elindulok, hogy visszatérjek a kastélyba a szemközti üzletben meglátom végre a srácot. Talán baglyot akar nekem venni? Ez kedves gesztus, de nekem ugyan nem kell, mert én nem fogom etetni és galleont költeni rá. Van elég kiadásom, így odasétálok a kirakathoz, és kopogni kezdek az ablakon. Feltűnő lehetek, mert jó néhány szempár figyelmét a hátamon érzem.
- Hékás! Ne madarat vegyél, hanem érj időbe oda a találkozóra te suttyó paraszt. Nem gondolod.. Baszdki – mondom, majd lesokkolva állok a hűvösben, kint. Ez a srác, nem az a srác. Csak a hajuk ugyanolyan. Ráadásul éppen háttal állt nekem, így ezért is keverhettem össze. Szép volt Dévai.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=844687#post844687][b]Dévai Vince Áron - 2022.03.21. 18:34[/b][/url]

Azonnal ásson valaki egy mély gödröt az utca közepére és temessen be, vagy öntsenek le hideg vízzel mert nagyon is leégtem. Ritkán szokott megesni velem, de akkor nagy durranás van. Elpirulok. Ebben az állapotban anyám szerint egy édes angyalka vagyok, mintha ők szabták volna az ábrázatom. Képzelheti az ember, fülemet-farkamat behúzva hagytam el a családi asztalt, és a körülötte felharsanó kacagást ami a szobámig kísért. Ha megtehetném kitörölném minden körülöttem sétáló egyénnek az emlékezetét, a csecsemőkoráig, mert miért is ne. Egy ilyen kínos helyzetben láttak, szenvedjenek mindahányan vannak. Megbánom hogy nem hoztam el a reggeli tűzforró kakaómat, ami leforrázta a nyelvemet, mivel az éppen az üzletből kilépő srác már pofázik felém, lehet nem jövök ki jól ebből, de ha valami meg tudna nevettetni rögtön elemembe jönnék. Le akartam önteni a drága lötyivel, és mivel a jelenleg utcán levő tulajdonom a ruhám, nincs nálam egy bögre forró ital és egy csúzli sem, kénytelen vagyok az bal kezem, középső ujját használni.
- Gondolom, nem kell ecsetelnem hogy mi a dolgod vele. Kettő közül is választhatsz, melyik legyen? A hószívás vagy a pörgés? – dühödten rázogatam az ujjamat, nyomatékosítani akarom a dühömet. Baszottul nem érdekel hogy nem tehet róla, én kevertem össze de szembe mert velem állni, bele mert nézni a szemembe így megkeserli azt is hogy a világra jött. Annyira felhúzott a szitu, hogy bele is izzadtam. A vérnyomásom is felment, és még lehet hogy idegállapotba is fogok jönni ha belém bök. Egy kósza gondolat suhan át azon az áldott fejemen, a kis lámpácska felgyúl. Egy ravasz ötlet az, ami miatt a mogorva tekintet átvált egy elnéző mosolyba.
- Hát tényleg te vagy? Bocsika hogy kiakadtam, tényleg úgy beszéltük hogy itt talizunk. Na, és hol van a puszim? – bökdösöm az orcámra. Ha bele akar menni a játékba, játszhatunk. Kár volt előre felkapni a vizet, de jobb később mint soha. Várom hogy mit fog erre reagálni, ha bátor egész érdekes lesz ez a sztori, de ha gyáva kipróbáljuk azt a hószívást az új üdvöskével.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=844712#post844712][b]Dévai Vince Áron - 2022.03.21. 20:36[/b][/url]

Egy tatarozás ráférne erre a felmosófejű kis görcsre, de mi tagadás ha jobban megnézi az ember, és a szíve legmélyebb, legrejtettebb zugából nézi, totál cukinak tartja, mellé helyesnek is. Ezt viszont hétpecsétes titok fogja övezni, eszem ágában sincs ezt neki megmondani, az egója felmenne a csillagokba. Az életben eljön az a pillanat mikor eldöntjük, vadászok vagy prédák leszünk. Érezhető, hogy ez a pasi nehezen szelidíthető, ha cseppet legyezném a beképzeltségét könnyű dolgom is lenne, perceken belül nyalna-falna, nem igazán lenne az ínyemre. Győzelemnek veszem azt mikor hátat fordít, bár egy kicsit csalódott vagyok amiért ilyen unalmas troll ez a gyerek. Szemem nem rebben meg amikor taktikusan felém fordul, és a jól kigondolt módon, adja a várt puszit. Megoldotta az ügyet, ezt be kell ismerni.
- És itt van a tied is – mondom majd felé hajolok, és megpuszilom az arcát olyan enyhén amennyire csak az apró távolság engedi. Erre varrjál gombot kisgörcs, mit fogsz lépni? Férfi családtagjaimat, vagy nagyon közeli ismerőst pusziltam meg, de ő tök ismeretlen. Érződik az olcsó parfümjének az illata, vagy az Ólevendulás szappan szag. Öreg néni sétált el mellettünk, vagy mi a szösz? Ha tudná, milyen tapasztalt rókával hozta össze a sorsa. Győzelmeim között szerepel már egy-néhány hölgyemény és sokkal több srác, akik közül csak egy volt olyan bátor hogy lesmároljon. Nem jártam vele, csak kaland volt az egész viszont abban a parkban történt egy és más, amit életem végéig nem feledek el. A többiek kukacok voltak, mivel sokkal érettebb viselkedési formának tartották ha eltűnnek vagy visszamennek az exükhöz, több esetben barátnőjükhöz. Elfogott a hányinger, mikor a szünetekben láttam azokat az andalgó párocskákat. Kedvem lett volna gyíkká változtatni azokat a palikat. Ők a múlt, a görcs a jövő. Ő most az én küldetésem, és nem szeretnék elbukni.
- Majd lefagynak a lábujjaim, egy masszás jót tenne.. Majd később megmasszírozol, jó? Jól emlékszem rá, menjünk vegyük meg. De te egy macskát ígértél nekem, kezdjük azzal okés? – karolok bele a srácba, és rángatom magammal a bejárathoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=844770#post844770][b]Dévai Vince Áron - 2022.03.22. 14:02[/b][/url]

Ruhának nem nevezhető valamibe kapaszkodok, megrémülök nehogy elszakítsam a családi örökségét, mert látszik rajta hogy az ükapja hordta. Pulóver vagy kabát, nem lehet eldönteni róla, az is megeshet hogy normális öltözék csak a kisebb ellenszenvem miatt beszélem be magamnak hogy csőlakó a drága. Gesztusaimból lehetetlen rájönni arra, hogy ki szeretnék vele tolni úgy rendesen, élete utolsó napjaiban is a Dévai nevet emlegesse. Egy piros pontja van nálam, mivel belement a kis mókázásba amiből bármi kikerekedhet. Könnyen becsalogattam ezt a macit a málnásba, de ha rossz buckába lép a teremtő isten irgalmazzon neki, ebből a málnásból nem jut ki. Felkeltette a figyelmemet, méltó ellenfélre találtam a személyében, és egy kiváló délutánnak nézünk elébe. Gondolataim kis zugában, egy szekrénykében elzárva tartom azt az ötletet hogy a tejszínhabot nyalogatom az ajkairól. Kevés sikerrel le tudom győzni a rám törő hahotázási kényszert, a mosolyomat nyilvánvalóan észrevehette. Nem nyújt rossz látványt a srác, de nyilvánvalóan fiatalabb lehet nálam. Lassan a testtel kiskrapek, nekem igazi férfi kell majd talán tíz év múlva. Szépkékjeim pillantása le kell hogy vegye a lábáról, nem akarok még visszamenni a kastélyba vesztesen, zsákmány nélkül. Eszembe kell jusson fent, hogy bemutassam a bandának. Ha véletlenek folytán Hollósi kattan egyet és a srácok is bejönnek neki egyszer, össze is hozhatnám a két okost. Zseniális ötlet Dévai, egyenlőre az új barátocskánknak be kell érnie veled. Idő sincs hogy felfogjam, a macsekok előtt gyökerezett le a lábunk, ő pedig úgy szól hozzám mintha a fizetett szajhája lennék, és egy méreg drága Louis Vuitton táskát méregetne súlyra és árra.
- Nem nagy a választék, ebből a háromból az egyik rád emlékeztet és áuu.. – kapom a kezemet a cicától aki meg akart kaparni. Ravasz kis dög, épp olyan mint a gyerek. Azért is ő lesz a kiválasztott, a színjáték végén rászabadítom. Minden bátorságomat latba vetve lépek a pár hónapos vörös színű macskához, és felkapom.
- Ő lesz az. Választunk neked baglyot, és megyünk a pénztárhoz. Utána mit szólnál egy forró teához vagy kávéhoz, hm? – kérdem, és vonszolni kezdem a baglyok felé, ami a nincs olyan messze. Itt már bővebb a választék, a harminc ékes példány közül ki tud választani pár perc alatt egy megfelelőt. Az árukat nézve nem olyan méregdrágák, bármelyiket meg tudom neki venni. A macseknál nem volt kiírva, kivi vagyok rá. Egy zsák galleon semmiség értem. Vajon meg fogja nekem venni a cicát? Én kész vagyok a tárcám tartalmából rákölteni egy idegenre. Meg kéne látogatnom a suli pszichológust.