36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Vall Ágoston összes RPG hozzászólása (14 darab)

Oldalak: [1] Le
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 19. 23:56 Ugrás a poszthoz

Mátyásnak

Ráérősen bandukol, kezében korcsolyájával a kis tavacska felé. Napokkal ezelőtt látta, és alaposan megbizonyosodott arról, hogy a tó tökéletesen befagyott. Akár a korcsolyapályát is választhatta volna, de akárhányszor arra járt, mindig tele volt a jég, ő pedig a világ összes galleonáért sem lett volna hajlandó idegenekkel vegyülni. Inkább választja a tavat, amire azért nincs garancia, hogy nem szakad be, s ha ez az eset be is következne, mindenképp számíthatna valamiféle megrovásra mind az iskola, mind a szülei részéről. Mégis inkább ez, mint az emberi társaság.
Nem különösebben rajong a télért, hideg van, folyton lefagy az orra, rétegesen kell öltözni, ráadásul még itt van a nyavalyás karácsony, a szilveszterről nem is beszélve. Gyűlöli az ünnepeke, a családdal való találkozást, a jópofoziást, s érdeklődést színlelni rég látott rokonai elbeszélései iránt. Hányingere van az egésztől. Legszívesebben a kastélyban maradt volna, mégis szorult belé annyi kötelességtudat, és jóérzés, hogy nem hagyta cserben szüleit - különben is, micsoda patáliát vágtak volna le, ha fiuk kihúzza magát a közös karácsonyozás alól. Legalább az ajándékok boldoggá tettét, azért ennyi neki is jár - azt mondjuk kifejezetten gyűlöli, hogy neki is illik valamit vásárolni szeretteinek.  Mindenesetre, amint lezajlottak az ünnepek, azonnal visszatért a kastélyba, a szilvesztert már itt töltötte, egyedül. Ugyan még mindig idegesíti a gondolat, hogy minden évben, december 31-én kötelező jelleggel bulizni kell, vagy csak lenni valakivel, de próbálja ezt is elengedni. Minden hülye, átlagos szokástól egyszerűen borsódzik a háta. Idén még csak meg sem próbált valami közösségi programot találni magának, inkább olvasott a szobájában, s még éjfél előtt lefeküdt aludni. Sosem bírta az éjszakázást, nincs is jobb, mint frissen, korán felébredni, és aktívan eltölteni a napot.
Már látja az ismerős kopaszodó fákat, s azt, hogy a jég visszaveri a gyenge Nap fényét, szinte vakító. Összébb húzza magán bélelt talárját, azért meg kell hagyni, hiába húzott fel duplazoknit és gyapjúpulóvert rettentő hideg van, vagy csak nem emlékezett már ezekre a csípős januári napokra.
Szerencsére tiszta a levegő, egy árva lelket nem lát a környéken. Elégedetten lehuppan kedvenc padjára - ahol ősszel gyakran ücsörgött épp aktuális olvasmányával a kezében -, s bakancsát kicseréli a korcsolyájára. Feltápászkodik, majd bénán, esetlenül araszol a tó felé. Ahogy ráteszi a lábát a jégre, egyből visszanyeri magabiztosságát. Bemelegítésként csoszogásszerű mozdulatokat tesz, de ahogy kezdi megszokni a felületet, bátrabban suhan előre.
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 20. 19:57 Ugrás a poszthoz

Mátyáshoz

Egészen kicsi korától kezdve szeretett korcsolyázni. Már gyerekkorában unszolták szülei, hogy válasszon valamilyen sportot, legyen egészséges, véletlenül se hízzon el, mert az nem szép. Vicces, ugyanis Ágoston egyszerűen képtelen hízni, az izmok pedig nem igazán tapadnak rá. Úgyhogy voltaképpen puszta mókából járt el korcsolyaedzésekre. Egy ideig másokkal együtt, később azonban megkérte szüleit, hogy hadd járjon magánórákra, úgy érezte a többieknek hatalmas lemaradásuk van hozzáképest, és különben is, valaki miatt folyton le kellett állni hosszú percekre, hogy az edző a legegyszerűbb mozdulatokat is aprólékosan elmagyarázza, megmutassa. Valahol ott lett elege a közösségi dolgokból.
Mivel azért már jó pár év eltelt a rendszeres edezésektől, Ágoston most inkább nem kísérletezik ugrásokkal, vagy bonyolultabb pörgésekkel, tökéletesen megelégszik a körbe-körbe kerengéssel, egészen addig, míg egy férfi hangot meg nem hall. Szerencsére (jobban mondva szerencsétlenségére) pont közelebb volt a tó széléhez, így pontosan hallotta az idegen szavait. Meg is állt egy pillanatra.
 - Öhm... ja - vakarja meg tarkóját. Idegenekkel való kommunikáció sosem volt az erőssége, kivéve akkor, ha ő akart valamit. Olyankor tökéletesen tudta használni a szavakat. - Majd elfutok - válaszolta sután, át sem gondolva, hogy ennek a mondatnak az égvilágon semmi értelme nem volt, főleg így, korcsolyával a lábán. Rettentően felbőszítette, nem is csak a fiú, hanem a sok kérdés. Azt se tudta mire kell reagálnia, és mire nem. Nyilvánvalóan legszívesebben egy egy árva szót sem pazarolt volna az idegenre, de azért nem akkora paraszt, hogy csupán egy vállrándítás kíséretében tovasiklott volna. Mivel nem igazán akarta folytatni a cseverészést, és nem is nagyon tudott mit mondani, hátat fordított a másiknak, és lassan gurulni kezdett, azonban pechére az ismeretlen újra felé intézett valamit. Ágoston annyira fortyogott belül, hogy elsőre nem is hallotta, így egyből kiszaladt a száján egy:
 - Mi? Mármint... tessék? - nézett kérdőn  a srácra. -Felügyelet? - állt össze a fejében a mondat. - Hát ööö... jó - mondta semleges hangszínen. Pedig pont azért jött ide, hogy egyedül legyen, erre felbukkan egy ilyen idegesítő alak, hihetetlen. Nézi, ahogy a másik egyik lábával már rá is áll a jégre. Gyökér. Ez a mozdulat garancia a hatalmas nagy zakózásra.
 - Figyu, te ebben biztos vagy? - vonja össze szemöldökét. Vékony mosolyra húzódnak ajkai, mert képzeletében már el is játszott az elesés gondolatával. Legalább lenne némi öröm a mai napjában - a másokon való szórakozás pedig erre a legjobb forrás.
 - Azt hiszem inkább magaddal kellene törődnöd, nem úgy tűnsz, mint aki ura lenne a helyzetnek - válaszolt egy grimasz kíséretében. Nem tud másra gondolni csupán arra, hogy mekkora egy gyökér. Hiába szeretne szórakozni a fiún, annyit nem ér az egész, hogy itt tököljön a part mellett. Így hát lassú tempóban  távolodik a fiútól, félszemét rajta tartva. Egyrészt a szánalmas látvány miatt, amit már előre legyártott a fejében, másrészt azért, ha mégis szüksége van némi segítségre, akkor ne kelljen megerőltetnie magát.
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 21. 00:33 Ugrás a poszthoz

Gertrúdnak

Mindazonáltal, hogy Ágoston szeretne jól teljesíteni az órákon, amellett nem szabad elmenni, hogy gyűlöli ha valaha a szabadidejében tanulással kell foglalkoznia. Mármint nincs baja a beadandókkal, szívesen körömöl  tele akár öt vagy tíz tekercs pergament, de ha fel kell emelnie kényelmes ágyából a fenekét, akkor bizony rettentő pipa lesz. Nos, pedig most ez a helyzet állt elő. Történt ugyanis, hogy Farkasházy professzor arra kérte őt, és természetesen az egész évfolyamot, hogy maguk keressék fel az ellenmérgek alapanyagait a ritka mérgekhez. Na még mit nem! Hiába zsörtölődött magában Ágoston, nem volt mit tenni, ha teljesíteni akarja a tárgyat muszáj felkerekednie és eleget tenni a professzor kérésének.
Fújtatva indult útnak délután az erdő felé, hogy beszerezze a tűzvirág magját. Nem is érti honnan jutott eszébe a professzornak ez a baromság! Még hogy maguktól járjanak utána a hozzávalóknak! Hallatlan! Honnan fog ő szerezni graphorn szarvat vagy billywig fullánkot? Nevetséges. Mindegy, legalább a tűzvirág meglesz.
Ahogy a vadőrlak környékén kutakodott valami idegen zaj csapta meg fülét: trappolás, sutyorászás, állatok hangjai. Összevonta szemöldökét, ahogy a fatákolmány felé pillantott. A különös hanghatások felkeltették érdeklődését, úgy tudta, itt őrzik az ápolásra szorult bestiákat. Mi van, ha valamelyik épp ki akar törni a rácsok mögül? Vagy valami galibát okoz ott benn? Azonnal jelentenie kellene az igazgatónak, hogy a vadőr pocsékol végzi a dolgát! Óvatosan benyitott a helyiségbe, s meglepődve fogadta egy pici lány körvonala.
 - Hát te... hát te meg mi a francot művelsz? - rivallt az ismeretlenre. - Egyáltalán mit keresel itt? Ki vagy te? - kérdezte dühösen, s kicsit közelebb lépett. Már most érezte, jobb lett volna inkább tudomást sem venni a hangokról, s végeznie a dolgát. De akár még most is leléphetne, semmi kedve egy kis taknyossal vitázni.
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 21. 12:01 Ugrás a poszthoz

Mátyáshoz

Helyes, helyes ez a fiú, állapítja meg magában Ágoston. Először mindig az öltözetet figyeli a másikon, az pedig rendben van, csak aztán az arcot. Aranyos pofája van, egy ráncot sem vél felfedezni bőrén, vagy csak nem ment elég közel hozzá. Mindenesetre így tíz lépés távolságból elég helyesnek gondolja a fiút, még akkor is, ha az ilyenekre mondják, hogy bájgúnár. Azonban amellett sajnos nem tud elmenni, hogy amint kinyitja a száját az idegen, végigfut hátán a hideg. Ilyen elképesztően idegesítő emberrel még életében nem találkozott. Na jó, talán a gyerekek még Mátyásnál is idegesítőbbek.
 - Azért te sem tűnsz idősebbnek nálam - állapítja meg hangosan Ágoston. - Hát nem tudom mégis miféle veszély leselkedhet rám, így délután, de jól van - teszi hozzá. A fiú többi kijelentésére nem kíván reagálni, badarságnak tartja. Méghogy barátok meg bulizás! Na, persze! Ebből látszik, hogy mi az általános vélemény az ő korosztályáról, szánalmas. Ágoston gyűlöli, hogy mindig mindenki azt gondolja, hogy ebből áll az ő élete is, az ivásból meg a bandázásból. Mármint nem veti meg az alkoholt, de a lealjasodás távol áll tőle, a kortársai meg nyilván addig vedelnek, míg le nem hánynak valakit. Vagy legalábbis a legtöbb.
Meglepő magabiztosággal áll Mátyás a jégre, pedig Ágoston remélte, hogy egyből elterül. Mindegy, ami késik, nem múlik. Lassan korcsolyázni kezd a tó közepe felé, közben hallja az újabb sületlenségeket, amik kicsúsznak a fiú száján. Ágoston csak forgatja a szemét, de nem bír magával, ennyi baromságot rég hallott már egymás után, önkéntelenül elneveti magát.
 - Azta, te aztán biztos olvastad az összes Havi Igézőt - hivatkozik azokra a szennylapokra, amiket általában lány háztársai kezében lát. - Vagy csak simán túltolod az aggódás dolgot vagy nem tudom - zárja rövidre. Legszívesebben tovagurulna, de elkezdi érdekelni a fiú, tulajdonképpen szórakoztatja. Ha valami unalmas kis levitás lenne, már rég elküldte volna melegebb éghajlatra, azonban a szórakozás neki sem árt.
 - Amúgy mi az ott a nyakadban? - mutat rá a srác fényképezőgépére. Mugliszerkezetnek tűnik, mintha máskor is látott volna már hasonló dolgot, de így elsőre nem igazán tudja beazonosítani. Mindenesetre közelebb siklik a fiúhoz, hogy megnézze magának.
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 22. 15:32 Ugrás a poszthoz

Mátyásnak

 - Miért, talán vámpír vagy, vagy mi? - sóhajt egyet. Sosem értette, ha életkorról van szó, az idősebb arcok miért nem képesek egyből elárulni a számot. Nem mindegy? Folyton heherésznek, dicséretnek veszi, holott bőven elegendő lenne, ha megmondanák a számot és kész, nem kell ezt tovább ragozni. Ráadásul ilyen helyzetekben Ágoston úgy érzi lekezelik, kicsinek tartják, gyerekesnek. Márpedig - a fejében - ő a világ legokosabb, legértelmesebb embere, aki kora ellenére rettentő érett, kiemelkedik kortársai közül. Mindemellett Mátyás valóban maximum végzős lehet Ágoston feltételezése szerint, így pedig végképp nem érti mire ez az értelmezhetetlen viselkedés.
Ami eddig szórakoztatta a fiút, az most szimplán bosszantani kezdi. Eddig viccesen volt idegesítő, azonban az utóbbi megjegyzése, miszerint Ágoston bátor vagy balga, szimplán felbőszítette. Most tényleg be akar szólni? Komolyan? Ágoston csak szemeit forgatja, hátat fordít neki, és előrébb kúszik a jégen. Azon gondolkodik, hogy inkább összeszedi magát, és visszacaplat a kastélyba, semmi kedve itt maradni, ha ilyen irányt vesz a beszélgetés.
 - A fajtámat? - fordul vissza. - Ja, kösz ezt a nem ítélkezést, jól esik - válaszolja gúnyosan. Talán valóban itt az ideje visszatérni a kényelmes szobájába, tudta ő, hogy kár a tanórákon kívül máshová járni. Minden és mindenki csak felbosszantani képes.
Ezekkel a gondolatokkal gurul a part felé, ahol még mindig ott áll Mátyás, valóban összegyűlt benne az összes indulat és akarat, hogy lelépjen innen, ám az érdekes szerkezet, ami Mátyás nyakában lóg, hirtelen jobban kezdi érdekelni, mint a nyugalom.
 - Azta, hogy te milyen kedves vagy - grimaszol egyet. - Nem értem miről beszélsz, hova kellene feltöltenem a képet, de igazából nem is érdekel. Tudod, az előbb még szórakoztató voltál, de most inkább simán idegesítő vagy, úgyhogy kérlek, csak mondj vicceseket, de olyanokat, ami nekem is vicces. Amúgy meg tedd le azt a fényképezőgépet, és csúszkálj egy kicsit, olyan béna, ahogy ácsorogsz - azzal elkezd hátrafelé korizni, így látva, hogy vajon Mátyás elindul-e utána, vagy sem. - Na, gyere már! - int neki jobbkezével. Bízik abban, hogy a fiú beváltja a bénaságához fűzött reményeket, és igen hamar eltaknyál. Akkor legalább megérte lejönni a tavacskához.
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 22. 19:04 Ugrás a poszthoz

Mátyásnak

 - Öhm... ok - néz értetlenül Ágoston. Nem is azért, mert egy pillanatra is azt feltételezné, hogy Mátyás valóban vámpír, pusztán képtelen normálisan reagálni olyan mondatokra, amik kicsit is kimozdítják komfortzónájából, ilyen például ez a harapás dolog is. - Tizenkilenc? - kérdi rövid gondolkodás után. Több nem lehet, ez egészen biztos.
Egyre inkább bosszantja Mátyás viselkedése, már nem szórakozik rajta úgy, mint az elején. A stílustanácsadás hallatán pedig elkerekedik a szeme. Mégis mi a francról beszél? Leginkább ez olvasható le ábrázatáról. Sóhajt egyet, megrázza a fejét, elkomorodik.
 - Na jó, szerintem ennyi elég lesz, megint kicsit túltolod. Különben is halál mindegy mit viselek, úgyis mindig takarja a talár - zárja rövidre a témát. Hiába hord ő Pini Parmaból vásárolt pulcsikat, vagy Boggi ingeket, egyrészt jól tudja, ezek azok a márkák, melyeket kevesen ismernek, hiszen nem mentek olyan nagyot, mint a Gucci vagy a Massimo Dutti, így nem is akar soha magyarázkodni, hogy végül is igencsak kifinomult darabokat hord, másrészt pedig meg kell felelni az iskola követelményeinek, így elengedhetetlen a talár. Akkor meg nem lényegtelen, hogy milyen pulóvert visel?
 - Szerintem te eredendően szórakoztatsz másokat, csak néha rosszul - állapítja meg Ágoston. Mivel kezdett unalmassá válni a helyzet, gondolta előrébb lendíti az akciót, így noszogatni kezdi Mátyást, hogy ne csak egyhelyben álljon a tó szélén, mozduljon meg végre. Meglepődik, mikor az idegen kezét nyújtja felé, azt remélvén, hogy Ágoston majd segít neki. Önkéntelenül egy fintor jelenik meg arcán, aztán gondol egyet és megragadja Mátyás kezét.
 - Legyen - mondja egy sokat sejtető vigyorral a fején. - Készen állsz? - kérdi, majd hátat fordít neki. Mindkét kezét hátra nyújtja, hogy a fiú megtudjon kapaszkodni bennük, közben félszemmel hátra sandít, hogy vajon a srác így cselekszik-e. Valahogy úgy képzeli a helyzetet, mint amikor a szánhúzó kutya húzza gazdáját, annyi különbséggel, hogy itt teljes mértékben Ágostonnál az irányítás. - Három... kettő... egy... - fejezi be a számlálást, s azzal amilyen gyorsan csak tud, előre kezd suhanni, azonnal megérzi a csípős szelet az arcán. Nyilván, ha Mátyás idő előtt kitépi a kezét Ágostonéból, akkor a fiú csak suhanó pacát lát a jégen, ha nem, akkor ketten csúsznak a végtelenbe és tovább.
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 22. 23:12 Ugrás a poszthoz

Vince Áronnak
"Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Minap kapott egy levelet szüleitől, melyben azt írták, hogy jó volna, ha beszerezne végre ő is egy baglyot, ahogy a jó varázslókhoz illik. Ágoston az utóbbi napokban nem igazán mozdult ki a szobájából, vagy a klubhelyiségből, kivéve, ha nem tudott engedelmeskedni korgó gyomrának, vagy órára kellett sietnie. A tudat, hogy baglyot kell vásárolnia teljesen megzavarta nyugodt, unalmas napjait. Nyilvánvaló volt, hogy ez a feladat végképp nem volt ínyére. Hiszen ezeken a dermesztően hideg napokon a kutyának nincs kedve kimozdulni. Hiába mondta szüleinek, hogy küldjenek két baglyot, az egyiket majd megtartja, és probléma meg is oldva, számára érthetetlen okokból a szülei ezt a javaslatot elutasították. Ha el akarja kerülni az újabb a konfliktust, akkor bizony magának kell útra kelnie. Így hát szombat délután összeszedte magát. Végülis két tanulás között kikapcsolódás gyanánt épp belefér a faluban való időhúzás.
Szerencsére egy ismerős arcot sem látott, senki nem szólította le, de ahogy a Fő utczán sétálgatott, hirtelen felvillant fejében a tavacskás korcsolyázás emléke. Lesütötte szemét a földre, összébb húzta magán talárját, mert arra gondolt, mi van, ha az az átkozottul idegesítő arc, talán Mátyásnak hívták, erre ténfereg, ez pedig egyáltalán nem kizárt. Túl kicsi ez a falu, és túl kicsi ez a kastély is, az ember akarata ellenére nem kívánt ismerősbe botlik, Ágoston pedig ezt a lehető legjobban szeretné elkerülni. Úgy hallotta valahol a piactéren, az egyik zugban árulnak láthatatlanná tévőköpenyt, na, az neki pont hasznára válna. Egy pillanatra végig futott az agyában, mi lenne, ha irányt változtatna, s inkább megkeresné azt a bizonyos árust. Na majd bagoly vásárlás után.
Könnyen megtalálta a varázslény kiskereskedést. Először csak a kirakatot bámulta, ahol ocsmányabb és szebb baglyok néztek vele farkasszemet. Addig bámulta kintről az állatokat, míg ki nem választotta az egyik macska baglyot. Aranyosnak találta a pofáját, a gyors döntés pedig félsiker, különben is, majd' lefagyott a lábujja, jobb benn a melegben és állatszagban, mint itt kinn. Így hát belépett az üzletbe, és célirányosan haladt a kiszemelt jószág felé, hogy közelebbről is megvizsgálhassa.
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 23. 21:27 Ugrás a poszthoz

Laura Gracenek

Jól akar teljesíteni, különösen bájitaltanból. Maga is meglepődött, mikor kezdett világossá válni számára, hogy ezeket az órákat tartja a legizgalmasabbnak, ami valószínűleg Farkasházy professzor kiváló előadásainak köszönhető. Mindemellett úgy vette észre, évfolyamtársai kevésbé brillíroznak bájitaltanon, ő meg még is konyít valamennyire a dologhoz, amikor pedig úgy érzi, ő többet tud másoknál, ügyesebb, akkor még inkább bizonyítani akar, még inkább jobb akar lenni. Így hát úgy döntött, hogy kora este, még takarodó előtt elsétál a közeli Bájital-laborhoz, amiről eddig csak hírből hallott.
Szerencséjére egész közel van a klubhelyiséghez, így igen minimális esély van arra, hogy összefut másokkal a rellonosokon kívül. Háztársai nem zavarjak, legtöbbjük pont olyan magánakvaló, mint Ágoston.
Ahogy a bejárathoz ér, először az ajtóra tapasztja fülét. Meg akar bizonyosodjon arról, hogy senki nincs benn. Úgy érzékeli, totálisan üres a labor, így egy Alohomórával kinyitja a tölgyfaajtót.
Amint beteszi a lábát, meggyulladnak a fáklyák. Nehogy valaki pont erre járjon, s meglással mit művel, egy gyors mozdulattal és a Colloportus varázsige segítségével be is zárja az ajtót, s egyből a polcok felé veszi az irányt.
A Goulens bájitalt múlt órán vették, sajnos Ágostonnak sem sikerült tökéletesre, ezért döntött úgy, hogy gyakorlásképp ezt készíti el. Erősen szuggerálta a polcokat, miközben magában ismételgette a hozzávalók listáját. Hamar összegyűjtött mindent, a kellékeket pedig a középen álló asztalra pakolta. Egy pálcamozdulattal tüzet gyújt az üst alatt, amibe már bele is töltötte a vizet. Amíg az forr, addig egy tálba összekeveri a damijánát, az őrölt verbenát és a ragadós galajt. Ha emlékezete nem csal, pontosan ötven gramm kell a keverékből. Eztán az előkészített ezüsttőrét nyúl, hogy apróra vágja a Pleurisy gyökeret.
Próbál mindent jól  csinálni, ahogy Farkasházy professzornál látta, úgyhogy szorgalmasan sürög-forog az asztal, és a polcok között, akárcsak egy jó háziasszony.

Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 23. 22:11 Ugrás a poszthoz

Laura Gracenek

Szerencsére Rolló elixírt is talált, ez kifejezetten megkönnyíti munkáját, nem kell azzal vacakolni, hogy csalánból, aszfodéloszból, meg még miegymásból ő maga készítse el. Bár nem ártana azt is kigyakorolni, mi van ha a vizsgán pont a Rollót fogja számon kérni a professzor... Végül Ágoston csak megvonta a vállát, és a fiola tartalmából lassan, vigyázva, próbált négy cseppet belecsepegtetni az üstbe. Úgy döntött, ha sikerrel jár a Goulensszel, akkor majd utólag elkészíti a Rollót. Már majdnem meg volt ez a lépés is, mikor hirtelen kicsapódott az ajtó egy sikítás kíséretében. Ágoston úgy megdöbbent, hogy menten elhajította a fiolát, s előrántotta varázspálcáját az ajtó felé szegezve.
 - Ki vagy te? - kiáltott a lány felé. Még szerencse, hogy indulatában nem mormogta el a sóbálványátkot. - Mit keresel itt? - kérdezte haragosan, közelebb lépve az érkezőhöz. Csak ekkor csapott belé a tudat, hogy az előbb még kezében tartott fiola tartalma immáron a hideg kövön folydogált.
 - Ahj ne! - szalad ki belőle dühösen. - Most miattad én magam készíthetem el. Pedig már csak egy csepp hiányzott!
Pálcáját visszadugta talárjába, aztán újra a polcokhoz indult, hogy megkeresse a megfelelő alapanyagokat.
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 25. 14:29 Ugrás a poszthoz

Gertrúdnak

Tündérek, cincogárok, jégfajdok, monrgondárok hallatják hangjukat, és persze átlagos lények is, mint nagyobbacska cicák, menyétek, és kisrókák. Jól látja, a kis taknyos pont a rókával óhajt kezdeni valamit. Ágoston szorongani kezd, sosem volt az állatok nagy barátja, az ártalmatlanokkal, mint mondjuk a cicákkal, vagy baglyokkal az égvilágon semmi baja nincs, de a varázslényekkel mindmáig nem sikerült megbarátkoznia. Hogy is tehette volna? Legendás lények gondozása órája még nincs, magától pedig eszébe nem jutna tanulmányoznia őket, az erdő közelébe is csupán kötelességből merészkedett. Legszívesebben sarkon fordulna, de tart tőle, hogy a lány valami elképesztő bolondságot művel, illetve titkon reménykedik abban, hogyha ezt jelenti Volkov professzornak jutalomban részesül.
Ahogy a lány tett egy lépést előre, Ágoston automatikusan a pálcájához nyúlt, s előrántotta azt, az ismeretlen felé szegezve.
 - Ezt tudnád magyarul mondani?! - kérdezte dühösen. Kiváló kódfejtésben, mégis ilyen szorító helyzetekben, megilletődik, hirtelen tudta összekapcsolni a szavakat, vagyis inkább hangokat, amiket a kislány egymás mellé pakolt. Értelmetlen zagyvaságnak hallatszott minden, ami kijött a száján.
 - Nem is értem mint hordasz itt össze! Te tudod, nem is igazán érdekel. Jobban tennéd, ha most azonnal eltűnnél innen, különben jelentelek a vezetőségnél! - fenyegette meg Ágoston határozott, hideg hangon.
Utoljára módosította:Vall Ágoston, 2022. január 25. 14:29
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 25. 22:53 Ugrás a poszthoz

Vince Áronnak

Meglepődött, ugyanis ahogy belépett, egyáltalán nem volt büdös. Bár nem nevezné illatosnak sem a helyet, mégsem érzett késztetést, hogy elokádja magát.
Hiába választotta már ki a megfelelő baglyot, azért a többit is alaposan megvizsgálta, a tollukat, pofájukat, hogy egészségesek-e. Legszívesebben megkérte volna a tulajt, hogy hadd engedje ki a baglyokat, szándékában állt meggyőződni a baglyok gyorsulási képességeiről. Neki a leggyorsabb, legügyesebb példány kell, ez nem kérdés. Vall Ágostonnak mindenből a prémium jár. Mégis tudta, értelmetlen volna ezzel a kéréssel a vezetőhöz fordulnia, érezte, hogy nemleges választ kapna. Különben sem kíván szóba elegyedni olyanokkal, akik itt kötnek ki. Boltosokkal. Nem hisz, hogy ilyenekkel szót értene.
Megrezzen, mikor valaki a háta mögött vadul megkopogtatja a kirakat ablakát. Felhúzott szemöldökkel, meglepődött arccal fordul háta, s egy igencsak furcsa kinézetű fiúval találja szemben magát. Nem az arca a furcsa, sokkal inkább a ruhája, de hát ilyen ez a 2022. Ágoston hirtelen nem is tudja mire vélni a szituációt. Találkozó? Suttyó paraszt? Ki ez az arc egyáltalán?
Aztán a kezdeti sokkot, valami más váltja, Ágoston elvigyorodik. Nem áll szándékában tahó módjára átordítani az üveglapon, ellenben a másikkal. Ahogy kilép, egyből a sráccal szemben találja magát.
 - Bocs, csak hideg volt, aztán gondoltam bemegyek felmelegedni - mondja higgadtan. - Különben is, úgy emlékszem azt beszéltük, hogy itt futunk össze - reagál olyan könnyű higgadtsággal, kedvességgel a hangjában, ami tőle nem megszokott. Fogalma sincs épp kit alakít, mégis úgy gondolta mókás volna csavarni a helyzeten, s úgy tenni, mintha valóban az az ismerős lenne, akit az idegen benne vélt felfedezni. Ágoston tudja, valószínűleg nem fog sokáig tartani a játék, de legalább pár percig szórakoztatja valami, aztán jobbhíján megveszi a baglyot és visszatér a kastélyba.
Utoljára módosította:Vall Ágoston, 2022. január 25. 23:37
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. március 21. 20:06 Ugrás a poszthoz

Vince Áronnak

Játszik vele a hideg. Hiába, így jár az, aki nem öltözik fel rétegesen. Talárját kicsit összébb húzza magán, ahogy kilép a kisállatkereskedésből, burkolja be valami meleg. Különösebben nincs ínyére a szituáció, jobb lett volna egyszerűen túlleni a vásárláson, aztán nyugodtan visszabaktatni a kastélyba. Kétségkívül mindig a békét választaná az izgalom helyett, de hát egyszerűen az iskolában és a faluban ez elkerülhetetlen, talán úgy tudná megúszni a kellemetlen helyzeteket, ha ki se dugná a fejét a hálóból. Legközelebb célszerű volna így cselekedni. Azonban ahelyett, hogy elengedné és rövidre zárná a nemkívánatos találkozást, csavar egyet a játékon, bízva abban, hogy legalább pár óráig szórakoztatja valami. Még a gyomra is görcsbe rándul ha a mágia elmélete és gyakorlata beadandódra gondol, márpedig ez a feladat várja a kastélyban. Akkor meg már inkább ez, mint görnyedni a pergamen fölött.
Kissé lesokkolódik mikor az ismeretlen középső ujját mutogatja felé, miközben enyhén undorító szavakat formál szájával. Meglepődöttségét ügyesen leplezi, faarccal bámul a másikra.
 - Tudod mit? - már szedné össze a szavakat, hogy visszavágjon valami frappánsat, de annyira elvette a kedvét ez a bunkó viselkedés, hogy csak sóhajt egyet, és egy grimasz kíséretében ennyit mond: - Á... semmi.
Nem gondolta volna, hogy egy ilyen szelíd, babaarcú, fura ruhás arc, ennyire közönségesen képes viselkedni. Sőt, legjobb tudása szerint a Bagolykő nem egy színvonaltalan iskola, ezért nem érti, hogy vehetnek fel mindenféle jöttmentet. De hát az van, minden csak aljasodni kezd. Mondjuk ha meg nem is diák, hanem itt él a faluban, akkor meg nincs is miről beszélni - itt csak a maradék marad.
Épp sarkon fordulna, hogy visszatérjen a kiszemelt baglyához, mikor hirtelen az idegen meglágyul, és az előző éles szavakat kedvesebbek váltják. Ágoston jól tudja mire megy ki mindez, most már a másik is játszana. Jelenleg a kezében a döntést: folytassa-e ezt a béna színjátékot, vagy zárja rövidre és mindenki menjen a maga dolgára. Tulajdonképpen csak az az idegesítő ebben az egészben, hogy valahol Ágostonnak tetszik a dolog, sőt, még a fiú is bejön neki. Viszont azt semmiképp nem hagyhatja, hogy egy percig is azt érezze a másik, hogy ő irányít, az egyszerűen sértené Ágostont. Így hát végül csókot lehet a tenyerére, és jobb kezével megpaskolja a fiú arcát.
 - Itt. Na de figyu, menjünk már be, vagy legyen valami, mert kurva hideg van. Különben is úgy beszéltük, hogy veszel nekem egy baglyot, vagy nem? - kekeckedik. Egy pillanatra sem gondolja komolyan az egészet, voltaképpen abban bízik, hogy jól felbőszíti a srácot, mint az elején és faképnél hagyja. Hiába helyes, a stílusa nem méltó Ágostonhoz, ezt vagy hamar felméri, vagy órákon keresztül méregethetik egójukat. De legalább történik valami.
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. március 21. 21:23 Ugrás a poszthoz

Vince Áronnak

Ahogy a srác közelebb hajol hozzá egy bátortalan lépést tesz hátra, de a fiú puszija így is meglegyinti arcát. Nyel egy nagyot. Mi tagadás, megilletődött. A saját családjában nem tűri, hogy bárki puszikat adjon neki, sőt, a fizikai érintésektől szó szerint irtózik, idegenekétől pedig végképp. De nem formálja szavakká érzéseit, ugyanis valahol tetszett neki a gesztus, különösképp az, hogy nem durva, tolakodó cselekedet volt ez, mintha némi érzékenység szorult volna abba az egy pusziba, aztán lehet Ágoston totálisan félreértelmezi a dolgot.
Ágoston elvárásaival szemben teljesen más irányba tolódott el a találkozás, mintha kattant volna valami a másikban, immár nem érzi azt a fajta vadságot, mint mikor megszólította. Sunyinak gondolja, bizonyára minden tette és döntése mögött van valami öncélú szándék, azonban Ágoston sem hülye, könnyen kiismeri az idegeneket, vagy legalábbis azt nagyon jól meg tudja határozni, hogy kiből mire van szüksége. Egyelőre Áron egy délutáni vicceskedés, aztán meg majd kialakul.
 - Aha, persze - válaszolja unottan. Áron továbbra sem engedi el a béna megjegyzéseit, de ezekről Ágoston tudomást sem vesz. - Ó, tényleg, hát majdnem elfelejtettem! - mondja rájátszott csodálkozással. A macska szó hallatán önkéntelenül elmosolyodik. Ágoston megszámlálhatatlan dolgot utál - kezdve az emberekkel -, azonban a cicák kivételek. Egyszerűen nem tud betelni az aranyos, kis szőrös pofájukkal, a hányós hangjukkal, mikor valami undorítóba szagolnak, és az akaratos viselkedésükkel. Önmagára emlékeztetik.
Ahogy a fiú belé karol, és rángatja be a kereskedésbe, Ágoston már rántaná is ki a kezét a szorításból, de hamar eszébe juttatja, hogy szerepben van, így hát lassan, fokozatosan próbálja elhúzni jobbját.
Átjárja a bolt melegsége, végre újra érzi a lábujjait. Szemeivel a cicák után kutat. Nem nagy a helyiség, hamar megpillantja azokat a ketreceket, egyből oda is sétál.
 - Na, melyik legyen?  
Utoljára módosította:Vall Ágoston, 2022. március 21. 22:40
Vall Ágoston
INAKTÍV



RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. március 23. 05:49 Ugrás a poszthoz

Vince Áronnak

Fogalma sincs mi fog kisülni a délutánból, mondjuk elvárásai sincsenek. Különben is, azt gondolta lerendezik a félreértés két mondatban és kész, erre most egy idegen vásárolja meg a baglyát. Ő meg egy cicát a másiknak. Mint valami zs-kategóriás amerikai romantikus komédia. Röhej. Már csak vigyorogva kellene becézgetniük egymást, és arról beszélni, hogy hogyan fogják majd szólítani az új kedvenceket. Még szerencse, hogy Ágoston nem ilyen, sőt, ha ilyet látna, vagy ő maga tenne, egyből elhányná magát. A cukiskodás nem az ő asztala.
Nem igazán tud kiigazodni a másikon, mit akarhat, miért van még vele, különösebben nem is izgatja a dolog, pusztán furcsállja. Egyik pillanatban még bunkó, a másikban meg már hízeleg. Szörnyűek ezek a hátsószándékkal vezérelt emberek, jobb elkerülni őket, de mit tehet az ember, ha egyszer az útját keresztezi az elkerülni való? Mondjuk átléphet rajta, vagy fölrúghatja, jelen esetben pedig gyorsan távozik a helyszínről. Ágostont mégis megragadta valami a fiúban, folytatja a játékot, még akkor is, ha kicsit szorong. Kissé kényelmetlenül érzi magát a puszi, és egyéb fizikai érintkezések után, jelenleg pedig igencsak szorosan álldogál a fiú mellett, mindenhol fürkésző és ítélkező tekinteteket érez magán. Csupán akkor oldódik fel egy picit, mikor az egyik macska majdnem megkarmolja Áront, ezen akaratlanul elmosolyodik. Megérdemelte.
 - Kávét - válaszolja kurtán. Semmilyen módon nem kívánja tudtára adni a másiknak, hogy mondhatni örül a délután folytatásának. Márpedig jó ideje most először motoszkál benne kíváncsiság, és valamiféle várakozás.
A baglyok ketrece előtt nem sokat teketóriázik Ágoston, annak az aranyos pofájúnak emeli meg a kalitkáját, amelyiket már érkezésekor kiszemelt. Ahogy a kasszához érnek, először eszébe jut, hogy lehet továbbra is táncolnia kellene Áron idegein, azt mondhatná, otthon felejtette érméit, nem tud fizetni, majd kiharcolhatná, hogy másik megvegye azt a nyamvadt madarat meg macskát. Aztán hamar elveti az ötletet, nem akar már felesleges konfliktust indítani, nem ér annyit az egész, a pénz meg nyilvánvalóan nem érdekli. Van neki elég, és csak egy levél, aztán a szülei küldenek még.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Vall Ágoston összes RPG hozzászólása (14 darab)

Oldalak: [1] Fel