Lucy

Persze pont akkor nem jár erre senki mikor nem találok egy helyet. Gondoltam Fleur néninek veszek valamit és megkeresem azt a "csajos boltot", amiről beszéltek a többiek, de tessék itt tekergek és nem találom. Jól el lett dugva az a kis bolt az már biztos. Nemsokára utazom Párizsba a nagyapáékhoz. Mosolyognom kell, ha arra gondolok, hogy ez lesz a legemlékezetesebb születésnapom. Ilyen jó még sose volt azelőtt, hiszen idén először nem idegenekkel lesz telezsúfolva a nagy terem és nem csak az elit párizsi ismerőseim és barátnőim lesznek ott. Na jó, lehet ők is, de a barátaim is ott lehetnek velem, hála Fleur néninek. Ott lesznek velem, na és persze... Derek is. Olyan jó erre gondolni, már alig várom. De persze lehet itt őszüölök meg most azt a kis boltot keresve. Keresnem kell valakit, ai tudhatja hol van. Nagy szemeket meresztek körbe. Itt is ott is látok sétáló embereket, de vajon melyik tudna legjkobban eligazítani? Persze a legjobb lesz, ha egy lánytól kérek útbaigazítást, végül is egy csajos bolt felé egy csaj tudhatja legjobban az irányt. Körbejáratom a szemem mégegyszer. Mikor megfordulok észreveszem, hogy a zsebemből kiesett a sapkám, amit nemrég odagyűrtem. Szegény rózsaszín kötött csoda ott hever az úton. Gyorsan visszarohanok érte és begyűröm a zsebembe. Hát ez egyre jobb. Reményvesztetten nézek körül újra jár, e erre valaki aki esélyes lehet az útbaigazításra.  

Lucy

Persze pont akkor nem jár erre senki mikor nem találok egy helyet. Gondoltam Fleur néninek veszek valamit és megkeresem azt a "csajos boltot", amiről beszéltek a többiek, de tessék itt tekergek és nem találom. Jól el lett dugva az a kis bolt az már biztos. Nemsokára utazom Párizsba a nagyapáékhoz. Mosolyognom kell, ha arra gondolok, hogy ez lesz a legemlékezetesebb születésnapom. Ilyen jó még sose volt azelőtt, hiszen idén először nem idegenekkel lesz telezsúfolva a nagy terem és nem csak az elit párizsi ismerőseim és barátnőim lesznek ott. Na jó, lehet ők is, de a barátaim is ott lehetnek velem, hála Fleur néninek. Ott lesznek velem, na és persze... Derek is. Olyan jó erre gondolni, már alig várom. De persze lehet itt őszüölök meg most azt a kis boltot keresve. Keresnem kell valakit, ai tudhatja hol van. Nagy szemeket meresztek körbe. Itt is ott is látok sétáló embereket, de vajon melyik tudna legjkobban eligazítani? Persze a legjobb lesz, ha egy lánytól kérek útbaigazítást, végül is egy csajos bolt felé egy csaj tudhatja legjobban az irányt. Körbejáratom a szemem mégegyszer. Mikor megfordulok észreveszem, hogy a zsebemből kiesett a sapkám, amit nemrég odagyűrtem. Szegény rózsaszín kötött csoda ott hever az úton. Gyorsan visszarohanok érte és begyűröm a zsebembe. Hát ez egyre jobb. Reményvesztetten nézek körül újra jár, e erre valaki aki esélyes lehet az útbaigazításra.  

Kira

Gondoltam kiszellőztetem a fejemet, hiszen legutóbb kb egy hónapja voltam kint. Jó, mondjuk naponta ki kell járnom Luke miatt, de nem ilyen messzire a sulitól. Az csak ritka alkalmakkor van. Most viszont végre egyedül kiereszthetem a gőzt és gondolkozhatok. Van min. Szeretek sétálni. Főleg télen. Mondjuk nyáron sem rossz, de akkor inkább hidegben, mint melegben. Gyorsan felkaptam egy ruhát, kabát nélkül, mert hiszen nincs kint annyira hideg, legalább is én nem fázom, és elindultam. A Boglyas tér felé vettem az irányt, amikor eszembe jutott, hogy itt van egy Fő utcza is, amin körül kéne nézni, hiszen ott még nem jártam, csak átmenetileg. Szerencsére nem mentem messze, így pár lépés múlva már ott is találtam magam. Igazából egy nyugodt helyet kerestem, ahol normálisan tudnék gondolkozni, és reméltem, hogy ott megtalálom. Ahogy nézegettem a boltokat, eszembe jutott hogy legutoljára Február 14-én, Valentin napon voltam kint egy randi miatt, mégpedig amiatt a bizonyos Random Randi miatt. Az is eszembe jutott, hogy milyen jól éreztem magam, és hogy az az egész este milyen csodálatos volt. Eszembe jutott az az őrült levelezés is Derekkel, amikor megtudtuk egymástól, hogy mind a ketten eljöttünk, és hogy én a csapatkapitányukkal randizom épp. És az is, hogy ő egy lánnyal jött el, akiről nem tudta hogy kicsoda, és kiderült, hogy ... Ekkor véletlenül nekimentem valakinek.
- Ó bocsi, remélem jól vagy.
Felemeltem a fejem és észrevettem egy szőke hajú lányt előttem. Megismertem. Kira volt az. Pont most gondoltam rá. Ilyen nincs. Igazából csak onnan tudom, hogy Derek már sokat beszélt róla, és amikor Valentin napon is láttam... Igen biztos hogy ő az. De most rákérdezzek? Nem tudom...
- Te véletlenül nem Kira vagy? - na, mégiscsak kiböktem. Remélem nem tévedek, és nem fog hülyének nézni ha mégis. Na mindegy is, ha nem ő az, akkor bocsánatot kérek még egyszer és kissé kínosan továbbállok. Nem nagyon szeretnék most szóba állni senkivel, kivéve ha Kira az. Már régóta szeretném megismerni, szóval...

Lucy

Egy kisebb ütközés zökkent ki. A lányt valahogy nem vettem észre, aki nekem jött.
- Semmi baj, nem történt semmi bajom.
Az útbaigazításra pont jó alanynak látszik, kedvesnek néz ki, így biztos segíteni fog. Már nyitnám a számat, hogy előadjam, hogy melyik boltot is keresem, de meglepetésemre a nevemen szólít. Meghökkenve pillantok rá és jobban megnézem magamnak, a szőke kedvesnek tűnő lányt. Emlékeztet valakire, de nem ugrik be ki lehet az.
-Igen a nevem Kira, vagyis Kiranella Amorden. Találkoztunk már?
Próbálom megerőltetni magam, hogy rájöjjek kivel is hozott össze a véletlen, de egyenlőre nem jut eszembe. Remélem nem sértődik meg, amiért nem emlékszem. Ő ismer engem szóval elképzelhető, hogy találkoztunk már? Megint megpróbálom végigpörgetni gondolatban az új ismerőseimet, de akárhogy erőltetem a dolgot nem rémlik. Az biztos, hogy nem rellonos, mert akkor megismerném. Talán a karácsonyi bálon találkoztam vele, vagy talán az egyik órán. Végül kedvesen mosolygok rá, aztán bizonytalanul mondom meg az igazat.
-Sajnos nem emlékszem, hogy találkoztunk volna, ne haragudj. Hogy hívnak?
Remélem, ha megtudom a nevét, akkor beugrik végre, hogy honnan ismer engem.

Kira

Miután megbizonyosodtam róla, hogy tényleg nem történt nagyobb baj, a neve is beigazolódott. Úgy látom nem tévedtem.
- Nem , még nem, vagyis személyesen még nem... - mondtam kissé félreérthetően, talán ebből az jöhetne le, hogy kémkedek utána vagy nem tudom, így gyorsan tisztázom a helyzetet. - Vagyis Valentin napon láttalak... Na mindegy. Lucy vagyok, Derek unokatesója. Ő mesélt nekem rólad, és olyan jól elmondta hogy hogy nézel ki, hogy rögtön megismertelek. - mondom, nem nagyon hihetően, de hát így van. Az mellékes hogy láttam is. Egy darabig gondolkozok, hogy ez hogy is hangozhatott kívülről, majd ránézek a lányra, mert ugyan mit csinálnék. Sokszor hozom magam kínos helyzetekbe, és amióta itt vagyok, már két embert is meglöktem véletlenül. Jobban oda kéne figyelnem. Kevesebbet kéne gondolkoznom. Na jó nem, az nálam lehetetlen. Akárhogyan is elhatározom, mindig sokat gondolkozok. A hajam végét elkezdem csavargatni, nem tudom miért, néha szokásom. Ez olyan mintha valaki a körmét rágja, vagy tördeli az ujjait meg ilyesmi. Bár az általában akkor szokott lenni ha valaki ideges, de én ezt bármikor képes vagyok eljátszani. Csak úgy szórakozásból, gondolom.

Lucy
Mikor a lány elmondja, hogy Valentin napon látott feljebb csúszik a szemöldököm egy milliméterrel, amikor pedig elmondja, hogy a lány, aki előttem áll Derek unokatesója maximumra szalad fel. Azt mondja, hogy Derek mesélt rólam ráadásul olyan jól, hogy azonnal fel is ismert. Azonnal feldobódom és megszáll valami boldogság, aminek jelenleg nincs igazán értelme, de nem tehetek róla csak úgy jön magától. Mikor felfogom, hogy Lucy, aki előttem áll tényleg Derek unokatesója és látott engem Derekkel együtt, egy kicsit belepirulok a gondolatba. A szám barátságos mosolyra húzódik.
-Te vagy Lucy? Nagyon örülök, hogy megismerhetlek. Szóval te... te is ott voltál Valentin napon?
Na ez aztán értelmes kérdés lett. Nem is igazán akartam ebbe most belemenni. Vajon mit mondhatott neki Derek? Végül is megbeszéltük, hogy azt mondjuk, ha valaki kérdezi, hogy már el vagyunk kötelezve, lehet ezt mondta Lucynak? Úgy döntök most nem dilemmázom ezen tovább, végül is a lényeg, hogy találkoztam Derek unokatesójával és ez mindenképpen nagyon jó. Nézem, ahogy tekergeti a haját és akaratlanul is keresem a hasonlóságot Derekkel. Fel is felfedezek pár közös vonást, de abbahagyom mielőtt észrevenné, hogy kutatom az arcát, mert elég ciki lenne, ha feltűnne neki.
-Hová mész? Én egy boltot keresek éppen, de valahogy képtelen vagyok megtalálni. Leányálom a neve. Azt mondták ott nagyon jó ajándékokat lehet kapni és tudod Fleur nénikémnek szeretnék ajándékot venni. Tudod neki is nyáron van a születésnapja, mint nekem.
Hogy tudtam ezt egy szuszra elmondani? Meg is lepődök magamon, mert azt veszem észre, mintha görcsösen igyekeznék, hogy megkedveljen, pedig nem kéne így izgulni ezen. Kevesen nézek rá, aranyos lánynak néz ki, nem kell félnem tőle, hogy rossz benyomást teszek. Mosolygok kitartóan rá.
-Nem tudod véletlenül merre van az a bolt? Egy ideje már keresgélem.

Kira

A lány meglepettnek tűnt, amikor megtudta ki vagyok. Csodálatomra nem lepte meg hogy láttam Valentin napon, vagy legalább is én nem vettem észre. Később el is pirul, és nem is értem hogy miért.
- Igen, Lucy vagyok. Én is örülök a találkozásnak. - nevetek fel.
- Igen, csak tudod azért is nem mondtam végig, mert hosszú és bonyolult lett volna, de igen, én is ott voltam. Random Randizni mentem, és Derek mondta, hogy az te vagy. Ja, és nagyon tetszett a ruhád. - mondom a lánynak, aki úgy látszik nagyon örül valaminek.
- Igazából sehová. Csak gondoltam sétálok egy kicsit. - (meg hát ugye Ádámon gondolkozni) - Nem, sajnos nem ismerem azt a boltot, de már hallottam róla. Engem is érdekelne hogy milyen lehet. Ó, akkor Boldog Születésnapot nektek.
Ha tehetném, most legszívesebben Kirával azonnal elkezdenék beszélgetni Derekről, és ha tudná, hogy velem mi a helyzet ez ügyben... Biztos kiönteném neki a szívem. Nem tudom igazából kivel tehetném ezt, mert ugye Derek nem, mert ő nem értené meg, és talán furcsán is érintené a dolog, hiszen a csapatkapitányáról van szó, és hát más meg nagyon nincs akinek elmondhatnám vagy elmondanám.
Kicsit olyan mintha erőlködne a velem beszélgetése alatt, de nem értem hogy miért. Én sok mindent nem értek ilyenkor, de ha tudnám mi az oka, biztosan érteném. Bármi miatt is ilyen, nem kéne izgulnia. Bár ezt pont én mondom?

Lucy
Nahát tök ari ez a lány. Azt mondja tetszett neki a ruhám, meg minden. Tényleg szimpatikus, így a kezdeti görcsöm feloldódik és úgy érzem tudok természetes lenni.
-Köszönöm, örülök, hogy tetszett a ruha, amit viseltem. Igazából nehezen választottam ki, mert nagyon izgultam...
Hogy tudok ennyit össze- vissza beszélni? Na jó lehet, hogy még egy icike picikét igyekszem, de most, azért már jobb.
-Tudod, azt hiszem én nem láttalak, mert túlságosan lekötött a találkozás Derekkel és bevallom őszintén nem tudtam semmi másra figyelni.
Végre természetes vagyok. Hurrá! Most, hogy így belegondolok, tényleg alig láttam valamit Dereken kívül, akkor este.
-Neked egyébként, hogy sikerült a randid? Kivel találkoztál? Persze, ha nem akarod elmondani, azt is megértem.
-Kámeát ismered? Ő nagyon jó barátnőm, igazából a legjobb. Tudod ő is ott volt a Random Randin.
Teszem hozzá gyorsan nehogy túl kíváncsinak higgyen, de az igazat megvallva most, hogy szóba került az este tényleg jó lenne tudni mi minden történt, akkor körülöttem a többiekkel. Engem annyira lekötött a randi, hogy azt sem tudom ki kivel, vagy hol volt. Még Meát is csak futólag érzékeltem, pedig ő Derek mellett állt. Jó lenne Lucyval beszélgetni Derekről, mert még olyan sok mindent nem tudok róla.
-Köszönjük. -mosolygok a kedves jókívánságtól- Mit szólnál akkor, ha együtt mennénk a boltba? Végül is itt kell lennie valahol, együtt biztosan könnyebben megtaláljuk.
Biztatóan nézek rá, mert örülnék a társaságának. Közben remélem beszél nekem az estéről.

Kira

- Ó, én is így voltam vele, de Derek segítségével valahogy sikerült a legmegfelelőbbet választanom az alkalomra szerintem. Én is kicsit izgultam, hogy ki lesz a párom, meg hogy mi lesz, meg hogy lesz. Tudod, ez volt az első randim. - mondom.
- Én meg direkt megnéztelek magamnak, amikor Derek mondta hogy te vagy, mert annyit áradozott rólad nekem, hogy már kíváncsi voltam rád. - Nem tudom hogy végül hogy alakult az estéjük, és azt sem, hogy együtt vannak-e vagy sem, de mindenesetre nagyon szeretném ha összejönnének. Derek foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy neki nem tetszik Kira, de én tudom hogy igen, bármennyire is tagadja. És azt is, hogy Kirának is Derek. Nagyon összeillenek. Szurkolok nekik. - Azt meghiszem. - nevettem fel arra, hogy csak Derekkel tudott foglalkozni.
- Nagyon élveztem az estét. Nem tudom hogy ismered-e de valószínűleg igen, az Eridonosok csapatkapitánya, Ádám. Igazából azért is kezdtünk el levelezni Derekkel, mert nem bírta feldolgozni. - mondtam kissé nevetve.
- Mea? Ő is ott volt? Őt nem láttam. Igen, ismerem. A faházban találkoztunk a kastély közelében. És ő is Random Randizott? Neki ki volt a párja? - kérdezem érdeklődve. Mindig is szerettem tudni, hogy kivel mi volt az ilyen fontos estéken, mert olyan jó történetek szoktak születni.
- Na és veletek mi volt? Derek nem mesélt semmit az estéről. - kérdem, ha már így felhoztuk ezt a témát.
- Rendben, kíváncsi vagyok milyen lehet az a bolt. Hátha hamar meglesz. - válaszolom, majd elindulok egyenesen, lassan, hogy tudjon jönni ő is.