37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Egervári Zalán
INAKTÍV


Princess
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 261
Írta: 2021. március 21. 09:42 | Link

Nadia Rosales


Általában a reggelek lassan indulnak az őrsön. Az ügyeletesek nem tudnak általában sok bűnözőt elfogni éjszaka, hiszen ez Bogolyfalva, a nap indulásakor pedig a kutyának sincs kedve bármit elkövetni. Szóval Zalán teljesen nyugodtan ült le a - most már - állandó helyére, és kezdte el kitölteni magának a szükséges koffeinadagot, hogy az agya legalább elindulhasson még a meeting előtt.
Bodócs sétált oda hozzá bozontos kinézetével, ajkain kaján mosollyal. Zalán sose szívlelte a férfit, és a tündérporos eset óta ez visszafelé is igaz volt. Szóval amikor meglátta közelíteni, már biztos volt benne, hogy ez a reggel nem fog jól indulni.
- Az éjszaka az egyik új tanonc behozott egy nőt prostitúcióért - kezdte minden előzetes bevezető nélkül.
- Prostitúció? Bogolyfalván? - rántotta össze azonnal szemöldökét Zalán, de már látta hova fog kifutni ez a történet. Még csak nem rég lett hivatásos auror, de máris neki kell feltakarítani a tanoncok szarságait. Remek.
- Mindjárt megyek, kérlek vigyétek be az egyik meghallgatóba a nőt... személyt - javította ki magát azonnal a férfi. Hiszen ki tudja milyen nemű volt az ember, ő aztán nem ítélkezik. És nem von le következtetéseket sem.
Bodócs felnevetett rajta, és az asztalára dobta az igen vékony kis aktát. - Zlatan azt mondta nem kell jönnöd a reggeli eligazításra, csak intézd el - hagyta ott a férfi. Zalán elhúzta száját, és kávéja felett belenézett. Remek reggel.
Hozzászólásai ebben a témában

Nadia Rosales
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 187
Írta: 2021. március 21. 11:13 | Link

Egervári Zalán nyomozó úr


Míg éjszaka egy órán át próbáltam meggyőzni azt az ostoba és goromba nyomozót, hogy nagy hibát követ el, s már a spanyol szótár összes durva szavával illettem őt, a pofátlan alak csak mosolygott, s láthatóan nem is akart hinni nekem. Fortyogtam a dühtől, ráadásul senkinek sem tudtam üzenni, még anyának se otthonra, aki már egész biztos, hogy aggódott miattam. Végül, a fölösleges harag és ide-oda sétálgatás után bosszúsan vetettem be magam az egyik sarokba, s csak vártam. Aludni nem tudtam, kényelmetlen volt ez a cellának tűnő mágikus ketrec, nem is tűnt tisztának, ráadásul még csak egy pohár vizet sem kaptam. El sem akartam hinni azt, hogy ilyesmi megtörténhet velem, hol a düh dübörgött mellkasomban, hol feladva csak mereven bámultam magam elé, de aludni nem tudtam. Talán fél-egy órára bebóbiskoltam végül, de aztán újra felriadtam, s bár azt hittem, csak rossz álom, azzal kellett szembesülnöm, hogy sajnos még mindig fogva tartanak. Még hogy prostitúció! Merlin rángassa el a f..fülénél fogva! S ahogy erre gondoltam, úgy jelent meg egy férfi, mire azonnal felpattantam ültemből.
- Engedjenek el azonnal, nem tarthatnak így fogva! Nem csináltam semmit! - dühösen estem neki, a férfi viszont talán már hozzászokott az efféle reakciókhoz, mert rezzenéstelen arccal pillantott rám. - Átvisszük a tárgyalóba, nyomozó úr kihallgatja.

- Mit hallgat ki? A jó büdös francokat!
- Nyugodjon le!
- Maga csak ne nyugtasson, nem magát lökték be egy ilyen zárkába! Tanárnő vagyok az ég szerelmére!
- Biztosan…
Felháborított, hogy még ennek az alaknak is kétségek itatták át a hangját.
- Ne érjen hozzám! - morrantam rá, mikor megpróbált a karom után nyúlni, tudtam én magamtól is haladni, nem volt szükséges az, hogy vezetőszáron vezessenek, mint egy bűnözőt.
Egy kihallgató terembe kerültem, üres volt, hasonló, mint a zárka, csak a pad helyett két szék és egy asztal ácsorgott. Az egyik széken helyet is foglaltam, s türelmetlenül járattam ujjaimat az asztal lapján, míg várakoztam a nyomozóra.
Utoljára módosította:Nadia Rosales, 2021. március 21. 11:13
Hozzászólásai ebben a témában
Egervári Zalán
INAKTÍV


Princess
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 261
Írta: 2021. március 21. 11:49 | Link

Nadia Rosales


Éppen csak az első pár mondaton jutott túl, amikor meghallotta a kicsit sem visszafogott üvöltözést, amelyet a nő lezavart. Hát ez aztán zseniális lesz. Tiszta kabaré az egész. Odalépett az egyik tanonchoz, aki ettől szinte azonnal hadba vágta magát. Apró félmosollyal nézte a reakciót, amelyet néha még mindig sajátjának érzett.
- Kérlek nézz utána egy Nadia Rosales nőnek. Minél gyorsabban, és ha megvan kopogj az egyes tárgyaló ajtaján - adta ki az utasítást, és készített még egy kávét. Az aktát a hóna alá csapta, és a szoba felé indult. Az ajtó előtt megállt és egy nagy sóhajt engedett ki. Akkor, kezdődjön a showműsor.
- Üdvözlöm, Egervári Zalán vagyok - fordult a nőhöz komoly, professzionális arccal, és letette elé a másik bögrét. - Remélem szereti a kávét, ilyen korai órán mással nem tudok szolgálni - vallotta be, és az aktát letette az asztalra. Kihajtotta a borítót, és gépiesen beszélni kezdett.
- Az éjjel, pontosan tizenegy huszonnyolckor egy bejelentés érkezett, miszerint Ön a Boglyas tér kivezető útjának egy részén kószált, és idegen férfiakat szólított le. Igaz az állítás? - kérdezte, és először nézett fel az aktából, egyenesen a nő szemébe. Ha megkapta a választ azonnal folytatta is a sorolást akkor is, ha Nadia hozzá akart fűzni valamit.
- Igaz-e, hogy a megjelenése kifogásolható volt, főleg ha az esti órákat tekintjük? Egy szemtanú leírása szerint, idézem: rövid ruhát viselt, megborult volt, látszott rajta, hogy sokat ivott, talán még drogozott is. Pont úgy nézett ki, mint aki a vöröslámpás negyedből szabadult, még a sarka is repedt volt - olvasta érzelemmentesen Zalán, és végre helyet foglalt a széken.
Hozzászólásai ebben a témában

Nadia Rosales
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 187
Írta: 2021. március 21. 13:39 | Link

Egervári Zalán

Mellkasom előtt összefűzött karokkal, cseppet sem vidám hangulatban várakoztam arra a bizonyos nyomozóra, aki majd meghozza az ítéletet felettem. Igazából továbbra sem értettem, hogy miért is tartanak fogva, annak ellenére, hogy korábban már elhangzott a prostitúció vádja, amit teljességgel elutasítottam. Lábfejem idegesen járt, ujjaim is fel-le pattogtak már, s mindeközben azon gondolkodtam, hogy vajon anyámék hogy vannak? Vajon mennyire aggódja magát halálra, mit mond a kislányomnak, értesítettek-e valakit az eltűnésemről? Vajon milyen hamar jut el egy ilyen információ a munkahelyemre? Megvan-e még egyáltalán az állásom, mit fognak gondolni rólam az emberek és ehhez hasonlók.
Aztán egyszer csak nyílt az ajtó, s megjelent benne ez a gyűrött képű nyomozó, akinek feltehetően jó éjszakája volt, legalábbis az enyémnél biztosan jobb.
- Gondolom nekem már nem kell bemutatkoznom - vetettem oda gúnyosan a szavakat, nem is rejtettem véka alá a véleményem erről az egész rendszerről, nagyon is dühös voltam, nem is feltétlenül erre a pasasra, hanem összességében minden aurorra, amiért ilyen kellemetlen helyzetbe sodortak.
- Szórakozik velem? Nem érdekel a rohadt kávéja, egész éjszaka egy pohár vizet sem kaptam, tegnap este óta semmit sem ettem! - vágtam hozzá ingerülten, ami köszönhető volt a kialvatlanságomnak, az éhségemnek, s ennek a szürreális helyzetnek. - Nem kérek kávét, engedjenek el, haza akarok menni - mondtam, miközben még inkább összehúztam magam előtt a karjaimat, mintha ez védelmet nyújtana velük szemben.
- Hogy mit csináltam??? Nem! Nem igaz…ez hazugság! - teljesen kiakadtam, nem csak a kérdésen, de azon is, hogy a nyomozó képes volt feltenni nekem ezeket a kérdéseket. - Ez…most egy vicc? Maguk szórakoznak velem? Vete a freir espárrágos! - káromkodtam immár spanyolul, ahogy csak este, mikor behozott az a barbár. - Persze, hogy repedt volt! Magának nem lenne repedt a sarka egy hosszú gyaloglás után, ha beakadna két utcakő közé, és hiába rángatná, nagy nehezen sikerülne csak kiragadnia? Amúgy is egy igen értékes Manolo Blahnik darab, szóval még ha repedt is, nem hagynám ott semmi pénzért! De nem vagyok prostituált! Vagy maga szerint úgy nézek ki??? - idegesen pattantam fel az asztaltól, hogy végig nézhessen rajtam a nyomozó. - Mit lát, hm? Maga szerint így néz ki egy prosti? - dühösen fúrtam pillantásom a tekintetébe, s egyáltalán nem volt mindegy neki,hogy mit válaszol. Jó, egy kisestélyi ruha volt rajtam, a harisnyám meg fel volt szakadva, ezt persze észre sem vettem. Smink is volt rajtam, egy kicsit erősebb, mint amit hétköznap viselnék.
Hozzászólásai ebben a témában
Egervári Zalán
INAKTÍV


Princess
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 261
Írta: 2021. március 21. 14:14 | Link

Nadia Rosales


Nem volt hozzászokva ehhez a korai intézkedéshez. Még csak reggel hét volt, ilyenkor egyáltalán van olyan ember, akinek működik az agya? Ráadásul nem csak hogy a reggeli kávéját nem tudta meginni, de azt is elutasították, hogy másnak adjon. Bár nem teljesen értette a nő logikáját, mert ha tényleg annyira szomjas volt, akkor megitta volna. Legalábbis ő biztosan. Inkább csak figyelmen kívül hagyta a nő mondatait, és elkezdte felolvasni az aktát. Hiszen mindenki így viselkedett volna, ha tagadni akar, és akkor is, ha nincs mit.
- Kérem hölgyem, tartsa meg a hideg vérét - próbálkozott Zalán a megnyugtatásával, de nem sokat ért el vele, azt egyszer biztos. Talán csak még idegesebbé is tette a nőt.
Válaszolta volna ő, hogy hát jobb cipőt kell választani, és akkor nem reped fel a sarok, de nem tűnt etikusnak a válasz a helyzetet eltekintve. Azonban a kérésnek nem mondhatott nemet. Lassan végigmérte a nőt. Bozontos haj, elkenődött smink, szakadt harisnya... nem is úgy nézett ki, mint aki a Ritzben szokott aludni a saját pénzén. Elhúzta a száját, és összeszűkítette szemét. Nem szívesen válaszolt a kérdésre.
- Én csak arra kérem, hogy válaszoljon a protokollkérdésekre. Amíg ezt nem teszi meg, nem tudom elengedni, értse meg - próbált a nő eszére hatni, ha már a szimpla nyugtatgatás nem ment. - Szóval, amikor az aurorok megtalálták, akkor éppen az útpadkán ücsörgött. Akkor is feltették magának a kérdést, de én most megteszem újra, mivel csak folyékony káromkodás hagyta el az Ön száját: várt ott valakire? - kérdezte még mindig nyugalmat erőltetve magára.
Hozzászólásai ebben a témában

Nadia Rosales
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 187
Írta: 2021. március 21. 14:41 | Link

Egervári Zalán

- Tartsam meg, hát persze…milyen egyszerű is ez, nem magát vádolták meg prostitúcióval - morrantam vissza a férfinek azon nyomban, mert még mindig a düh vezérelt, s ezt nem is tudtam volna tagadni. Azért egy kicsit elcsöndesedtem, hogy feltegye a kérdéseit, azok azonban nem kis felháborodást váltottak fel bennem, ismét úrrá lett rajtam a hevesség, s bizony dühösen fúrtam tekintetem a férfi pillantásába, aki azonban ahelyett, hogy megnyugtató választ adott volna, inkább csak elhúzta a száját. - Maga…na jól van! Tehát úgy nézek ki, mint egy prosti, csak azért, mert van rajtam egy csinos ruha, amit egy kellemes vacsorához vettem fel…akkor már biztos, hogy árulom a testem - vetettem oda dühösen a szavakat, nem mintha ez túl sokat számított volna ebben az esetben. - Protokollkérdés…nincs jobb dolguk? Nem találnak semmilyen ügyet a városban, ezért kinéznek valakit, és máris megvádolják? - igen elviselhetetlen lehettem abban a percben, valószínűleg a nyomozó idegeit sikerült felborzolnom, de mentségemre legyen, hogy még mindig nem volt semmi hírem a lányomról, az eljárást sem tartottam megfelelőnek és igen is sértve éreztem magam a vádak miatt. - Jó…mondja már , csak legyünk túl rajta végre - nyögtem be végre, mintegy megadóan, hisz úgy tűnt, addig úgy sem szabadulok, míg nem válaszolom meg ezeket a kérdéseket. Közben visszaültem, s bosszúsan fúrtam pillantásom az auror tekintetébe. - Nem, nem vártam senkire! Már elmondtam, hazafelé tartottam, a cipőm sarka beakadt, egy ideig szenvedtem vele, míg sikerült kicibálnom. Elfáradtam, felhúztam magam, mert tönkre ment a sarka, és elhiheti, hogy tanári fizetésből nem olyan egyszerű ilyen holmikat csak úgy beszerezni. Aztán leültem a padkára, hogy elszívjak egy szál cigit. Ekkor jött az a férfi, nekem nem volt tüzem, ő meg adott. Ennyi történt, ez nem prostitúció! Az aurorok pedig nem igazán kérdeztek! Egyből megvádoltak, még csak a jogaimat sem olvasták fel, berángattak ide, és belöktek abba a cellába. Hiába mondtam, hogy nem igaz, végig úgy kezeltek, mintha az lennék. Nem kaptam vizet, nem kaptam lehetőséget, hogy bárkit is értesítsek. Otthon van a kislányom az anyámmal, még nekik sem szólhattam haza, biztosan aggódnak már…és ne mondja, hogy nyugodt legyek, mert ezt nem lehet nyugodtan elviselni. Értse már meg….én csak egy tanárnő vagyok - mondtam, immár elkeseredve, s csak azért nem sírtam el magam, mert ahhoz erős voltam, hogy ne ilyen alakok előtt gyengüljek el, akik aztán ujjal mutogassanak rám.
Hozzászólásai ebben a témában
Egervári Zalán
INAKTÍV


Princess
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 261
Írta: 2021. március 21. 16:21 | Link

Nadia Rosales


Jó, nem a legelegánsabb válasz volt a hallgatás, ezt Zalánnak is be kellett ismernie. De most inkább mondta volna a nőnek, hogy "bocs, szarul nézel ki"? Azzal se segített volna a helyzeten, szóval inkább csak elnyomott egy nagy sóhajt, és beleivott a kávéjába, miközben a nőt hallgatta. Aztán végül csak megfeszült egy pillanatra az arca, ahogy a "semmilyen ügy" megütötte a fülét. Épp eléggé zaklatta őt a tündérpor, nem kellett, hogy még egy prostituáltnak titulált nő is az orra alá dörgölje, hogy nem halad.
- Nem mi vádoltuk meg önt. Három különböző bejelentést kaptunk, ami miatt az aurorok behozták tegnap este. Volt aki azt állította, hogy nem első alkalommal látja magát ott - magyarázta Zalán, bár nem tudta pontosan miért is ő magyarázkodik, amikor nem a tettes székében ül.
Ahogy a nőt hallgatta egyre feszültebb lett. Nem feltétlenül amiatt, hogy Nadia számon kérte, hanem sokkal inkább azért, mert az ügyeletesek figyelmen kívül hagytak nem egy, de minimum kettő jogot, amely megilleti a vádlottat. Magában meg is jegyezte, hogy ezután majd megkeresi őket, illetve a felügyelőjüket is, bár szinte biztos volt benne, hogy egy Bodócs féle alak lesz az ügy mögött.
- Szóval tanár - morogta maga elé Zalán. - Egy gyerekes anya, aki cigarettázik - foglalta össze a hallottakat, és szemei minden porcikáját kielemezték a nőnek. Kereste a hazugság bármely csöppnyi kis jelét, de eddig nem nagyon tudta beazonosítani. Ez a nő vagy igazat mondott, vagy a legjobb svindler volt, akivel találkozott.
- Igaz-e, hogy Ön... - kezdte, de kopogás hangja szakította félbe. - Egy pillanat - emelte fel hüvelykujját a nő felé, és kinyitotta a reteszt, ahol egy fiatal - még Zalánt is leköröző - srác állt. Láthatóan zavarban volt.
Hozzászólásai ebben a témában

Nadia Rosales
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 187
Írta: 2021. március 21. 17:06 | Link

Egervári Zalán

- Három különböző bejelentés? - megdöbbenve hallgattam a nyomozót, s azon gondolkodtam, hogy vajon mégis kinek állhat érdekében az, hogy efféle valótlanságot állítson? Vagy lehet, hogy összekevertek valaki mással, és tényleg működött prostitúció a városban? Ha igen, az nagy probléma a fiatalokra nézve, egy pillanat erejéig el is merengtem ezen, de nem tudtam túl sokat aggódni mások életéért, hisz jelen pillanatban még mindig én ültem odabent, s engem vádoltak meg. - Nézze, nem tudom, hogy ezek a dolgok hogy mennek, hogy elég-e csak egy bejelentés, és máris előveszik az embert, de biztosan állíthatom, hogy nem igazak ezek a vádak, és még bizonyíték sincs ellenem, és már tényleg nagyon ideges vagyok, és ez a bánásmód is szörnyű! - kezdtem elkeseredni, ami felváltotta az idegességet, mert egyszerűen nem értettem, hogy kerülhettem ilyen kellemetlen helyzetbe. Végül megint csak ideges lettem, s így a velem szemben ülő auror szemére vetettem, hogy mégis mit művelt az, aki behozott, vagy épp mit nem tett meg. Ezután nyúltam csak a kávé után, amit először nem is akartam elfogadni, de még mindig jobb volt, mintha nem kapnék semmit. - Igen, mondtam már, hogy tanár vagyok…oh, na ne. Nehogy már el akarjon ítélni, amiért elszívtam egy szál cigarettát. Ha gyerekem van, akkor már nem is dohányozhatom? Amúgy is …csak kocadohányos vagyok, ritkán szívok el egy szálat, és ez pont este történt, ez még nem bűn! - vágtam vissza, rosszul esett, hogy ez a nyomozó is elítélt mindenféle bizonyíték nélkül. - Nem, nem igaz! - vágtam oda, még mielőtt bármit is kérdezett volna, de szerencsére épp kopogtattak, ez szakította meg a feszült hangulatot. Idegesen kaptam pillantásom az ajtó irányába, ahol egy fiatal auror ácsorgott. - Ő ki lenne? A kuncsaftom? Hm? - kérdeztem némi gúnnyal, mert most már tényleg nagyon elegem volt abból, hogy ártatlanul tartanak fogva. Haza akartam menni.
Hozzászólásai ebben a témában
Egervári Zalán
INAKTÍV


Princess
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 261
Írta: 2021. március 21. 17:27 | Link

Nadia Rosales


Lehet, hogy túl sokat árult el a nőnek az ügyről, de még mindig nem veszélyeztette a bejelentők személyiségi jogait, szóval nem volt gond. Az viszont egyértelműen aggasztotta, hogy a nő egyik percről a másikra vált stílust. Mintha játszadozna csak vele. Próbálkozik először dühösen, nem jön be. Aztán megpróbált szánalmat kelteni benne, most meg megint dühös. Ez csak két verziót jelenthetett Zalán számára. Egy, tényleg prostituált a nő, és minden lehető módszerrel próbál kiszabadulni a karmai közül. Vagy kettő, épp megvan neki a havija. Olyankor Roxy is mindig össze-vissza mindenhogy viselkedik és még az is baj, ha csak egy helyben ül. Ha pedig utóbbi esetet tekintjük, akkor bizony megértette a nő feldúltságát.
- Eszem ágában sem volt elítélni azért, mert cigarettázik - ingatta fejét Zalán. Ez az egész szituáció egyre reménytelenebbnek tűnt. Mintha valaki ma reggel úgy döntött volna, hogy megvicceli. Ez nem is egy rendes ügy, és a nő is csak színészkedik.
- Azt se tudja, mit akartam - képedt el Zalán, és talán először esett ki igazán a szerepéből. Jó is volt az a kopogás, így legalább egy kicsit rendbe tudta szedni a vonásait. Komolyan, az ember esze megáll mennyire nincs tisztelet mostanában az emberekben.
A férfi néhány papírt hozott oda neki, pár adattal, nem sokkal. A megjegyzésre csak egy sötétebb pillantást kapott a nő Zalántól, aztán vissza is nézett a papírok közé. Átvette őket, és egy köszönöm kíséretében visszafordult a nő felé.
- A beszélgetésünk alatt leellenőriztettem a történetét. Úgy tűnik egyezik minden amit mondott. Már csak egyetlen röpke visszajelzést várunk - jelentette ki Zalán. Bár egészen nehezére esett, az utóbbi percek után.
Hozzászólásai ebben a témában

Nadia Rosales
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 187
Írta: 2021. március 21. 17:44 | Link

Egervári Zalán

- Mégis olyan hangsúllyal mondta…hagyjuk - legyintettem egyet, bár nagyon rosszul esett az, hogy eddig minden aurornak volt felém olyan megjegyzése, amiből az jött le, hogy itt egyedül én lehetek a hibás, csak azért mert dohányzom, vagy ahogy öltözködöm, máris mindegyikük megbélyegezett, még akkor is, ha ezt nem merték kimondani a szemembe. Megjegyzéseikből viszont egyértelműen érződött az, hogy nem hisznek nekem. Bezzeg, ha egy férfivel történt volna ugyanez, máris ment volna a hajbókolás, s már legalább ötször elnézést kértek volna tőle a kellemetlenség miatt. Nekem azonban továbbra is tűrnöm kellett, ráadásul a fejem is megfájdult, s lassan már teljesen elkeseredtem, így már épp, hogy csak némi gúnyra futotta belőlem. Végül aztán feladva a küzdelmet, tenyerembe temetett arccal vártam a végítéletet. Az viszont még mindig nem érkezett meg, én viszont már túl fáradt voltam ehhez az egészhez. - Visszajelzést? - keserű mosollyal ráztam meg a fejem, de legszívesebben sírni lett volna kedvem. - Nézze, lehet hogy dühösen reagáltam, de ez igazságtalan. Tényleg nem tettem semmi rosszat, és maguk még csak annyit sem ajánlottak fel nekem, hogy küldjek haza egy értesítést. Mit gondolhat az anyám, és a lányom? Tudja maga, hogy mit élhetnek át? Jogom lett volna ahhoz, hogy üzenhessek, hogy idehívhassak valakit, mert ez az eljárás ez nem méltó senkihez sem. Az egész éjszakát egy kalitkában töltöttem…hogy tehetik meg ezt? - nem kiabáltam, inkább csak kétségbeesve tettem fel a kérdéseimet, mert nagyon is bántott az, hogy ilyesmi megtörténhet egy nővel.
Hozzászólásai ebben a témában
Egervári Zalán
INAKTÍV


Princess
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 261
Írta: 2021. március 22. 12:05 | Link

Nadia Rosales


Higgadtan próbálta végighallgatni a nő egész mondandóját. Természetesen el tudta képzelni, hogy milyen zavaró lehet, hogy itt kell lennie, és ha tényleg van rá esély, hogy nem prostituált - ami valljuk be Bogolyfalván nem népszerű hivatás -, akkor frusztráló is. Zalán azonnal el is engedte volna a nőt, ha csak egy bejelentésről értesültek volna. De a három túl nagy szám volt ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják.
- Biztosíthatom, a családját értesítettük róla, hogy bent kell tartanunk. Ahogy azt is elmondtuk nekik, hogy óvadék mellett elengedjük Önt, ha azonnal távozni kíván. Azonban az édesanyja hasonlóképp reagált, mint Ön, és ezt mondta, hogy "nem fizetek olyanért, ami nem is igaz". Idézet vége - tudatta a nővel Zalán, és az ajtó melletti falnak dőlt. - Higgye el, hogy nem szórakozásból tartom itt. Ha sikerült igazolnunk az alibijét, mely szerint egy étteremben tartózkodott egy férfivel, és külön utakon mentek haza, úgy el fogjuk engedni - sulykolta a nőbe az információkat. Hiába állította Nadia, hogy ez történt, igazi bizonyítékokra volt szükség ahhoz, hogy végül ejtsék a vádakat.
- Én szeretnék hinni magának. De emellett azt akarom elérni, hogy biztonságos legyen a város mindenki számára - jegyezte meg Zalán, és az asztalhoz lépve újra a bögréjéért nyúlt.
- Milyen tantárgyat tanít? - kérdezte a férfi, hogy oldja egy kicsit a feszültséget, és elterelje a nő gondolatait várakozás közben.
Hozzászólásai ebben a témában

Nadia Rosales
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 187
Írta: 2021. március 28. 17:36 | Link

Zalán

- Nahát, ez megnyugtató. Ezt mondta? Nagyon jó - sóhajtva ráztam meg a fejem, nem is tudtam, hogy örüljek-e annak, hogy anyám ennyire bízott bennem, vagy legyek dühös, amiért nem tette le azt az óvadékot. Mindenesetre egy kicsit bosszantott ez a helyzet, ahogy az is, hogy én magam nem beszélhettem vele. - Tudja, a maga kollégája egyáltalán nem tájékoztatott semmiről, még csak a lehetőséget sem kaptam meg, hogy én magam üzenjek haza. Pedig ehhez jogom lett volna - panaszoltam a nyomozónak, aki valamelyest szimpatikusabb volt, mint az, aki az éjszaka folyamán behozott. - Alibi...most tényleg? - nevetve ráztam meg a fejem, bár ez inkább keserédes mosoly volt, mint sem boldog. Egész egyszerűen nevetségesnek találtam a vádakat, s azt is, hogy bent tartottak. - Szeretne, de mégis megvádol mindenféle bizonyíték nélkül prostitúcióval. Tényleg tőlem kell megvédeni ezt a várost, csakis egy mexikói származású nő űzheti ezt az ipart...- újra elítéltem a rendszerüket, még ha elviselhetetlennek is tűntem, volt elég okom arra, hogy így viselkedjek. Végül sóhajtva hajtottam előre a fejem, hisz nem volt mit tenni, várni kellett, míg elérik az ismerősömet, aki bizonyíthatja, hogy együtt vacsoráztunk. - Tényleg érdekli? - a röpke csöndet az auror kérdése törte meg, némi értetlenséggel emeltem rá a pillantásom. - Mugliismeret - válaszoltam végül. - És a következő órám éppen...öt perc múlva kezdődik, szóval kérem, legalább hadd értesítsem az igazgatót, hogy ma valószínűleg késni fogok - bíztam benne, hogy legalább erre lesz valami mód, mobiltelefonom az akadt, s úgy emlékeztem, hogy Ákosnak is van, így neki üzenhetek erről a kínos incidensről.
Hozzászólásai ebben a témában
Egervári Zalán
INAKTÍV


Princess
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 261
Írta: 2021. március 29. 23:37 | Link

Nadia Rosales


Érezte Zalán, ahogy a hallottakra megfeszült az állkapcsa, de mégsem mondhatott semmit. Nem ismerhette el, hogy a nőnek igaza volt, nem is háborodhatott fel vele együtt nyilvánosan, hiszen akkor elismerte volna a kirendeltség bűnét. De lássuk be, melyik aurortanonc nem hibázott már legalább kisezerszer? Hisz olyankor már az ember úgy érzi övé a világ, mégse érzi cselekedetei következményeit. De ha végre hazajuttatták a nőt, akkor majd biztosan fogja.
- Én esküszöm magának, fogalmam sem volt a származásáról - magyarázkodott Zalán. Magyarázkodott? Inkább csak megemlítette. Nem szerette, ha rasszistának tekintik. Épp elég volt, hogy a nő nagy feministának tűnt. Mármint abból a fajtából, aki megsértődik azon is, ha Zalán kinyitná előtte az ajtót. Igazából mindegy is volt mit tesz, azzal csak a baj van.
- Mugliismeret, remek - bólintott a férfi komolyan. - Sajnos csak egyetlen telefonkészülékünk van. Azonban az igazgató biztosan ismeretes a helyzetről - szólt megnyugtatóan Zalán, és igazán reménykedett benne, hogy nem nyúl mellé ezzel a kijelentéssel. Ha a tanonc az egész elfogatást ennyire el tudta szúrni, akkor ezt is képes lehetett. Ahogy a felügyelő auror is, aki éjszaka a zöldfülű mellett ügyelt.
Beleivott kávéjába, és az éghez imádkozott közben, hogy végre visszaérjen valami jó hírrel az "asszisztense". - Szóval mugliismeret. Ismeretes is a világukkal, vagy csak érdekli? - kérdezte. Ha már ott voltak, üssék el az időt valamivel.
Aztán újabb kopogás szakította félbe a beszélgetésüket. Zalán úgy lépett az ajtóhoz, mintha minimum fuldokolt volna a bent lévő levegőtől. Suttogott neki valamit a férfi, ő pedig komolyan bólintott.
- Elnézést a félreértésért, Miss Rosales, az egész kirendeltség nevében bocsánatot kérek. Természetesen szabadon távozhat - tárta ki az ajtót.
Hozzászólásai ebben a témában

Ballay Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 123
Írta: 2021. április 4. 15:08 | Link

A bajba jutott hölgy megmentése
Az elkésett lovag szerepében: Én


Vannak érdekes és emlékezetes találkozások az életben. Az egyik ilyen Miss Nadia Rosaleshez köt, akivel az elmúlt este véletlenül találkoztam. Őt a randevú partnere ültette fel, engem pedig nagy valószínűség szerint az édesanyám, mert, ahogy megláttam, hogy kivel kíván összeboronálni, gondolkodás nélkül leültem az első asztalhoz, ahol láthatóan egyedül volt a másik. Ez lenne Miss Rosales.
A kellemes estét követően azonban, bármennyire is evidensnek tűnik, nem kísérhettem haza, ugyanis, azonnal jelenésem volt a saját hivatalomban, nem tűrt halasztást a dolog. Ő megértette, elbúcsúztunk, elraktároztam őt az igazán kellemes emlékek között, és nem is sejtettem, hogy pár óra múlva az aurori kirendeltség fogdájában láthatom viszont, tegnapi ruhában, láthatóan megviselten, így hát, ahogy feltárul a cella ajtaja, úgy lépek ki én magam is az árnyékból a fényre.
- Nadia. Sajnálom, hogy csak most értem ide, amint meghallottam, hogy mi történt, útnak indultam.
Kedves, bocsánatkérő mosollyal pillantok rá, remélve, hogy megbocsát majd nekem azért, hogy csak reggelre bukkantak a nyomomra. Nem is értem, hiszen könnyedén tudnának nekem üzenni, az étteremben is pontosan tudták, hogy ki vagyok, nem véletlenül hoztak drága bort, és ugrálták körül kettősünket, mintha mi volnánk a legismertebb celebpár. A kezem nyújtom felé, hogy ha elfogadja, akkor védelmezőn húzzam magamhoz.
- Ne aggódj, jeleztem az iskolában, hogy ma gyengébbnek érzed magad, helyettesítenek. Úgy gondoltam, hogy jól esne egy kiadós reggeli, és egy rendes ágyban való pihenés. Tisztáztam a helyzetet, amivel megvádoltak. Senki sem tud róla.
Nem teljesen igaz, én is tudom, hiszen a családját értesítették, de az iskolába én magam álltam ki mellette, és kértem bocsánatot, amiért a hibámból most a kiváló tanerő gyengélkedik, valamint biztosítottam az igazgatóságot, hogy holnapra kutya baja sem lesz, mert megissza a gyógyfőzetet.
- Remélem, nem esett csorba a hölgy becsületén.
Fordítom a tekintetem kérdőn és sokatmondón Zalán felé, alaposan végignézve rajta.
Hozzászólásai ebben a témában

Nadia Rosales
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 187
Írta: 2021. április 4. 15:47 | Link

Zalán és Benedek

- Nem lep meg…úgy értem, és ne vegye magára, de amit és ahogy a kollégája művelt, az alapján nem vontam le pozitív következtetéseket Önökről, aurorokról. Pedig alapvetően nincs bajom a munkásságukkal - tettem hozzá, ezzel tényleg nem a velem szemben ülő férfit akartam megsérteni, hanem csak próbáltam felnyitni a szemét, hogy valami nagyon nem stimmel itt házon belül, s nem ártana, ha egy kicsit feltérképeznék a saját házuk táját, mielőtt még ártatlanul ítélnének embereket börtönre.
Ezt követően kellett egy-két perc, meg a kávé, s persze egy nagy sóhaj, hogy félretéve a csatabárdot, várakozás közben tudjak értelmesen kommunikálni az aurorral. - Igen, a varázsvilág átka - sóhajtottam, szinte kicsusszant a számon, mert valljuk be, számos hasznos és praktikus mugli eszköz volt, amiből ha több lett volna használatban, az megkönnyítette volna a varázslók életét. Értettem én persze, hogy bagoly, meg varázslat, és a hagyományok, de egy mobillal sokkal könnyedebb volt felvenni a kapcsolatot egy távolabbi ismerősünkkel. - Ajjaj, azt mondta, hogy az igazgató? - elhúztam a számat, aztán sóhajtva temettem arcomat a tenyereim közé, volt egy rossz érzésem. Ki tudja, hogyan s mit közölhettek a főnökkel, már előre féltem, hogy kínos beszélgetés vár majd rám.
- Ismeretes, a fél életemet muglik közt töltöttem, nagyon sok kultúrát tanulmányoztam..- kezdtem bele, bár ez a beszélgetés most nem igazán esett jól, pedig más alkalommal talán kedvem lett volna erről bővebben is fecserészni. Szerencsére kopogtattak az ajtón, kicsit még ideges voltam, hogy már megint történhetett. Legnagyobb döbbenetemre azonban végre, mintha csoda történt volna, közölte, hogy elmehetek.  - El sem hiszem, hogyan? - kissé értetlenül pillantottam rá, hisz ezidáig senki sem hitt nekem, de ahogy megpillantottam az ajtóban Benedeket, úgy ezzel együtt egy nagy kő is leesett a szívemről, s így már minden egyértelművé vált. - Benedek, de jó hogy látlak! -  elfogadva a kezét, szinte a karjába szökkentem, s azt hiszem, még ennyire nem örültem egy “randipartner” viszontlátásának sem. Benedek jelen esetben azonban kivételt képezett, s bár csak véletlenül sodorta a sors az asztalomhoz, most mégis a megmentőm lehetett. - Nagyon köszönöm…tényleg? Jajj emiatt aggódtam, annyira kellemetlen ez az egész, hogy is vádolhatnak meg ilyesmivel? Még hogy Bogolyfalván prostitúció…- érezhette a hangomból, hogy mennyire rosszul érintett ez a helyzet. - De nem a Te hibád volt…állítólag három-négy bejelentés is érkezett, pedig én nem - ráztam meg a fejem, kicsit mintha előtte is magyarázkodtam volna, pedig csak nem tartott annak, aminek az a zöldfülű auror. Ezt követően pillantásom a nyomozó felé szökött,  kinek Benedek szegezett kérdést, joggal. Ettől függetlenül egy kicsit sajnálni kezdtem a férfit, hisz nem ő vitt be hanem a kollégája.
Hozzászólásai ebben a témában
Egervári Zalán
INAKTÍV


Princess
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 261
Írta: 2021. április 10. 00:54 | Link

Nadia Rosales és Ballay Benedek


Már lassan egy órája bent volt a kirendeltségen, még sem érezte úgy, hogy bármi hasznosat tett volna. Ott ücsörgött egy nővel a kihallgatóban, biztosra véve, hogy csak valami félreértés lehet az egész, de mégis muszáj végigmenniük most már az egész procedúrán. Egymással szemben, mind a ketten nyúzottan próbáltam valami beszélgetésfélét imitálni, hol egyikőjük, hol másikójuk jött jobban méregbe. Csak még Nadia temperamentumát három irodával arrébb is hallották, addig Zalán belső forrongását még az őt néző nő se tudta megállapítani.
Egy félmosolyt küldött a nő felé a megjegyzésre. Egy kvibli apával és egy mugli mostohaanyával ő sem mondhatta, hogy sok varázslat volt az otthonukban, mikor felnőtt. Pontosan látta milyen hátrányai vannak a varázslók elittudatának, és tökéletesen egyetértett a nővel. Több telefon kéne. Egy számítógép, belső információs rendszer, de természetesen ők inkább a nehezebb utat választották.
Mielőtt megszólalhatott volna, újabb kopogás szakította fél be őket. Természetesen nem volt rest azonnal bocsánatot kérni, még ha nem is az ő hibájából tartották ott Nadiat. Igazából már az ücsörgés közben kitalálta, hogy mit fog mondani, egyáltalán nem érte váratlanul a feladat.
- Volt egy őrangyala - mosolygott félszegen Zalán. Nem teljesen tudta eldönteni, hogy a hölgy mennyire haragszik rá a történtekért. Azért örült neki, hogy boldog vége lett a dolognak.
- Legjobb tudásom szerint nem jutott ki a hír, egyedül a családhoz és... nos Önhöz - bólintott. - Még egy utolsó megjegyzés erejéig rabolnám az idejét - ráncolta össze a homlokát a férfi, de hát csak nem bírta ki. - Egy ideig talán elkerülném a város idősebb korosztályát. Főleg a hölgyeket. Ha érti mire célzok - vetett jelentőségteljes pillantást Nadiara. - És még egyszer elnézést - indult vissza a tárgyalóba, hogy összeszedje az eszközöket. Fejben már el is kezdte kigondolni a pontos szavakat, amiket majd a tanonc fejéhez fog vágni. Nem lesz kellemes reggele, az biztos.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház