A tanulószobába lépve hirtelen tompa csend vesz körbe, mintha egy láthatatlan buborékba léptél volna bele, amely kizárja a felesleges zajt. Az első néhány pillanat után azonban a füledet szorító némaság kellemessé válik, hiszen a leghatékonyabban így lehet jegyzetelni és memorizálni a tananyagot.
A halványkékre festett falak mentén végig szellős könyvespolcok vannak rögzítve szemmagasságban. Találsz itt minden jót. Balra az egyik polcon egy termetes pennatartóban különböző méretű pennák a feledékenyeknek, kicsivel arrébb pergamentekercsek a kapkodóknak, valamint fekete, kék és piros tinta azoknak, akik 'épp most fogytak ki' minden tintaféléből. A tágas ablak párkánya elég széles ahhoz, hogy pihenésképpen el lehessen ücsörögni két komolyabb feladat között. Az ablak előtt kényelmes zöld fotelok és barna babzsákok vannak, nem sokkal arrébb - kicsit közelebb az ajtó melletti könyvespolcokhoz -, pedig kényelmes székek egy szép, de puritán díszítésű asztal körül mindazoknak, akik nem szeretnek összekucorodva írni.
A hely szelleme nagyon hívogató. Nincs olyan nagy nyüzsgés, mint a könyvtár egyes részlegeiben, sem a klubhelyiségekben.

Frida

 Az újonnan felmerült problémám miatt a szokottnál is furcsább, hogy a tanulószobában vagyok. Részben a mamám ajánlotta könyvek nyugodt olvasása, részben pedig a csönd okozta kellemetlenség leküzdésére tett próbálkozásom vezetett ide.
 Ez utóbbi miatt kérdeztem meg Szirtes tanár úr jobbkezét, hogy tudnánk-e itt találkozni, hogy pár kérdést feltegyek.
Ahogy viszont a polcok közt keringtem, keresve még néhány témába vágó példányt, egyre jobban bántam a helyválasztást. Egy keményborítójú könyvön kopogtam, amíg el nem fáradt a kezem.
 Pár kör után meglátom Fridát, és boldogan megyek oda hozzá. Igyekszem nem túl hangosan beszélni, bár meglepő módon nincsenek sokan a helyiségben.
- Szi...Szép napot! - Nem tudom hogy mennyire volt udvariatlan a köszönésem, úgyhogy felkészülök a rosszalló szavakra, miközben leülök, és leteszem a könyveket magam mellé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=857443#post857443][b]Kósza Lili - 2022.12.18. 23:30[/b][/url]

Frida

 Az újonnan felmerült problémám miatt a szokottnál is furcsább, hogy a tanulószobában vagyok. Részben a mamám ajánlotta könyvek nyugodt olvasása, részben pedig a csönd okozta kellemetlenség leküzdésére tett próbálkozásom vezetett ide.
 Ez utóbbi miatt kérdeztem meg Szirtes tanár úr jobbkezét, hogy tudnánk-e itt találkozni, hogy pár kérdést feltegyek.
Ahogy viszont a polcok közt keringtem, keresve még néhány témába vágó példányt, egyre jobban bántam a helyválasztást. Egy keményborítójú könyvön kopogtam, amíg el nem fáradt a kezem.
 Pár kör után meglátom Fridát, és boldogan megyek oda hozzá. Igyekszem nem túl hangosan beszélni, bár meglepő módon nincsenek sokan a helyiségben.
- Szi...Szép napot! - Nem tudom hogy mennyire volt udvariatlan a köszönésem, úgyhogy felkészülök a rosszalló szavakra, miközben leülök, és leteszem a könyveket magam mellé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=861448#post861448][b]Frida L. Bergstein - 2023.03.27. 21:02[/b][/url]

Az egyik asztalnál ülve vártam, hogy az eridonos lány felbukkanjon. A tanulószobán kívül nem beszéltünk meg specifikusabb helyet, így igyekeztem figyelni, hogy megpillantom-e valamerre. Ahogy aztán a szemem elé került, álltam fel lassan, hogy halvány mosollyal és apró bólintással üdvözöljem.
- Szép napot! - Általában jobban preferáltam a hivatalosabb hangnemet, főleg, ha egy diákkal beszélgettem. - Szeretnél itt leülni, vagy keressünk másik helyet magunknak? - érdeklődtem, a magammal szemben elhelyezkedő székre mutatva közben.
Egyelőre nem egészen láttam át, miről is szeretne velem beszélgetni Lili, de érdeklődve vártam a kérdéseit. Nem is tartanám magam jó tanárnak, ha nem az volna a fő célom, hogy a diákjaimat segítsem.
Ha aztán elhelyezkedtünk, érdeklődve pillantok az ifjú melodimágusra. Kezeimet összefontam magam előtt, úgy támasztottam le őket.
- Miben tudok neked segíteni? - Érdeklődő arckifejezésemből láthatta, hogy nincs mitől tartania, hiszen valóban azért voltam ott, hogy neki segítséget nyújtsak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=861905#post861905][b]Kósza Lili - 2023.04.01. 22:01[/b][/url]

Frida

 - Jó lesz itt is. - Már csak azért sem ellenkezem, mert a beszélgetés hangjai lehet javítanak az idegességemen. Miközben leülök, összeszedem a gondolataimat, amiben segít a szemben ülő tekintete.
 Hátradőlök, de gyorsan meggondolom magamat, és miután kihúzom magam, egy kis sóhajt követően válaszolok is a kérdésére.
 - Nem érzem jól magamat, ha csend van körülöttem, és szerintem a melodimágia lehet emögött. - A mondat végét már kicsit kérdőhangsúllyal mondom. Ha nincs igazam, így jártam.
- Elég kellemetlen amikor tanulnom kéne, vagy éppen egy csendesebb napon sétálok. - Kicsit elbizonytalanodva fejezem be a monológot, mert nem vagyok biztos benne, hogy tényleg jó irányban keresem a megoldást.
 - Lehet ezzel kezdeni valamit? -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=862888#post862888][b]Frida L. Bergstein - 2023.04.14. 18:29[/b][/url]

Összekulcsolt kezeim felett bólintottam, s megvártam, hogy Lili is leüljön. Ahogy pedig ő is elhelyezkedett, rá is kérdeztem a találkozónk céljára. Érdeklődve figyelem aztán válaszát, aprókat bólintva, jelezvén, hogy rá figyelek és megértettem, amit mond.
- Biztosan lehet vele kezdeni valami. - Bíztató mosolyt küldtem felé, bár konkrét megoldás még az én fejemben sem született. Nem akartam sokáig váratni, hiszen nem jó látni, ha bizonytalan, akitől segítséget kérsz.
- Mikor vetted ezt észre magadon először? - érdeklődtem. Ez fontos lehet, mert nem mindegy, hogy átmeneti problémáról van-e szó, vagy egész életében küzdött ezzel. - Valóban lehet köze a melodimágiához, sőt, valószínű, hogy köze van hozzá. Hasznos dolog, hogy észre vetted ezt magadon. - Én is hátra dőltem a székemen, kezeimet az ölembe ejtve, ahogy gondolkodni kezdtem, mit is tudnék javasolni most az eridonosnak.
- Átmeneti megoldásként tudom javasolni az éneklést, dúdolást. Például, ha egyedül sétálsz valamerre. Az próbáltad már? - Én is szoktam csinálni, bár csupán azért, mert nem bírom megállni, hogy ne dúdoljak magamban a természetet járva. - Ha pedig az nem válna be, kipróbálhatsz egy mugli technikát. - Ezt egyelőre nem fejtettem ki, számomra az egy sokkal távolabbi megoldás lett volna. Ráadásul nem is teljesen értem, hogyan működik. Egy tanárom mesélt róla, akit az erőm elvesztése után kerestem fel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=865128#post865128][b]Kósza Lili - 2023.07.06. 12:20[/b][/url]

Frida

 A szemem felcsillan, és egy kicsit nyugodtabban figyelek tovább.
 A kérdésre kicsit elgondolkozom, nehéz visszaemlékezni, hogy mikortól kezdődött ez a helyzet. Annyit tudok, hogy már Petra előtt sokat időztem apa műhelyében, de azelőttről nem sok emlékem van, így a gitárom kézhezkapását választom biztos időpontnak.
 - Körülbelül 10 éves korom óta legalább. Mivel azóta sokat játszom gitáron, ritkábban veszem észre magamon otthon, de itt néha előjön. - Az iskolára utalok. Előredőlök kicsit úgy figyelek arra amit mond.
 Bólogatva jelzem, hogy próbálkoztam vele séta közben, és bár bevált, sajnos nem tudom mindig alkalmazni.
 - Mikor egyedül vagyok, vagy kutyát sétáltatok olyankor szoktam dúdolni és beszélni csak úgy. - Bolondságnak hangzik, sebaj, már kimondtam. - De nem bánnám, ha egy általánosabb megoldás is lenne, mert sajnos nem mindig veszi jól ki magát, ha elkezdek énekelni.
 A mugli technika említése felkelti a figyelmemet, és ezt az arckifejezésem is jelzi.
 - Szívesen meghallgatnám azt is. - Hálás vagyok az előző tanácsért, és valószínűleg többször próbálom majd alkalmazni, de minél több lehetőség van, annál jobb.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=865616#post865616][b]Frida L. Bergstein - 2023.07.21. 20:55[/b][/url]

Nem is vártam, hogy mindenképpen pontos időpontot tud majd megjelölni. Ezeket a dolgokat sokszor elfedik egyéb tényezők, más történések. Sokszor a képesség maga is hamarabb előbújik, mint ahogy sokan észreveszik, csupán csak apróbb jeleket mutat magából. Ha pedig a gitár és a zene az, ami segít neki a csendben, akkor biztos, hogy a képességével kapcsolatos a dolog.
- És hogy érzed, segít? - érdeklődtem, mikor a dúdolásról mesélt. Hasznos kis dolog az ember saját hangja, az mindig velünk van, ha a hangszerek esetleg nem lennének kéznél. Persze nálunk az is ritkán fordul elő. - Tudom, furcsa érzés lehet, főleg, ha összetalálkozol valakivel - együttérzően mosolyodtam el, mert rám is néztek már furcsán, mikor énekeltem séta vagy csak üldögélés közben. Arra is emlékszem, hogy diákként mennyire zavartak azok a nézések. - De én a helyedben megpróbálnám kizárni azt az érzést. Én mindig arra szoktam gondolni az ilyesmi helyzetekben, hogy kevesen értik meg, mit jelent számomra az éneklés és a zene. Amíg pedig nem érzik át, mindegy, hogy az ő szemükben furcsa, ha valaki az utcán énekel. - Ezek a gondolatok segítettek kizárni a bámészkodókat, és segítenek a mai napig is.
- A mugli technika alatt pedig egy szerkezetet értek, amivel zenét lehet hallgatni. Walkman a neve, ha jól emlékszem. Ezt szerintem még felrúnázni sem kell, így talán egy olcsóbb megoldás. Hallottam ennek modernebb változatairól is. Szívesen utánakérdezek, ha szeretnéd - mosolyogtam rá kedvesen. - Vagy utánanézhetünk közösen is a könyvtárban, ha gondolod. Hallottam már rúnákról is, amikkel kezeltek hasonló problémát, annak viszont mindenképp utána kell, hogy olvassak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=866049#post866049][b]Kósza Lili - 2023.08.10. 13:32[/b][/url]

Frida

- Igen, szerencsére - válaszolok rövid szünet után. Tanácsára hümmögve bólogatok, és gondolatban feljegyzem, hogy hazafelé kipróbálom. Nem biztos, hogy egyszerű lesz, de ha belejövök akkor az elmondottak alapján könnyebb lesz a helyzet. Mindenesetre még kísértenek a furcsálló kifejezése a járókelőknek.
- Érdekesen hangzik, szívesen kipróbálnám - mondom izgatottan, de hamar visszaveszem a hangerőt, mert elkapom egy távolabb ülő diák rosszalló pillantását.
- Köszönöm szépen a segítséget, én is mindenképpen utánajárok a dolognak - Hálásan elmosolyodom, sokkal nyugodtabban dőlök hátra. Így, hogy ennyi lehetséges megoldást találtunk a problémára, már nem is olyan ijesztő. Arról nem is beszélve, hogy ez a társalgás segített megbarátkozni a melodimágia gondolatával.
- Mikor érne rá, hogy körbenézzünk a könyvtárban? - A kérdés véletlenül csúszott ki, de talán nem udvariatlan.