Az itteni karrierem elején nagyon ritkán hagytam el a várost azért, hogy kikapcsolódjak, de miután az ember ujjára gyűrűt húznak, egyfajta kényszer kelti hatalmába, hogy két kanállal tolja az arcába az életet, mintha nem lenne holnap. Lehet, hogy ezzel mások nem így vannak, de én igen, szóval hogy ezt a fullasztó érzést legyűrjem a torkomból, inkább úgy döntöttem, kiveszek magamnak az egyetemről egy hosszú hétvégét és megnézem magamnak a főváros alkoholkészletét.
A péntek este hamar elcsúszott, a nagy részére nem is igen emlékeztem, de a hajamból egy baleset folytán kénytelen voltam vágatni, mielőtt nekivágtam volna a szombat éjszakának. Egyik helyről a másikra sodort az ár, míg végül már kissé kapatosan kötöttem ki a Hintaló Iszodában. Elég para volt a rengeteg gyerekjátékkal, de közben meg nagyon adtam a helyet, csak ne lett volna ilyen kurva tömeg. Szóval a Zubrowkám szorítva végül egy üres hely után kutattam, amit végül találtam is, egy ismerős arc társaságában.
- Ojj, téged ismerlek. A Bogolyfalvi Pubban dolgozol, igaz? Várjál, mindjárt meg van... - csettintgettem párat, a szemeim is becsukva a nagy koncentrálásban, hogy felidézzem a legutóbbi vizitem oda. Nem hiszem, hogy megjegyzett, de mióta visszatértem az országba, ott már szétcsaptam magam párszor. - William, ugye? Figyelj, kurvára nincs szinte sehol hely, én meg hülye voltam és magassarkúban vagyok. Leülhetnék ide?
Nyomatékosításként az üres székre mutattam, elővéve a legszebb kiskutya pillantásomat, hogy meggyőzzem róla, nem fogja megbánni, ha nagylelkű lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=850662#post850662][b]Irina Szuvorova - 2022.08.06. 13:32[/b][/url]

Az itteni karrierem elején nagyon ritkán hagytam el a várost azért, hogy kikapcsolódjak, de miután az ember ujjára gyűrűt húznak, egyfajta kényszer kelti hatalmába, hogy két kanállal tolja az arcába az életet, mintha nem lenne holnap. Lehet, hogy ezzel mások nem így vannak, de én igen, szóval hogy ezt a fullasztó érzést legyűrjem a torkomból, inkább úgy döntöttem, kiveszek magamnak az egyetemről egy hosszú hétvégét és megnézem magamnak a főváros alkoholkészletét.
A péntek este hamar elcsúszott, a nagy részére nem is igen emlékeztem, de a hajamból egy baleset folytán kénytelen voltam vágatni, mielőtt nekivágtam volna a szombat éjszakának. Egyik helyről a másikra sodort az ár, míg végül már kissé kapatosan kötöttem ki a Hintaló Iszodában. Elég para volt a rengeteg gyerekjátékkal, de közben meg nagyon adtam a helyet, csak ne lett volna ilyen kurva tömeg. Szóval a Zubrowkám szorítva végül egy üres hely után kutattam, amit végül találtam is, egy ismerős arc társaságában.
- Ojj, téged ismerlek. A Bogolyfalvi Pubban dolgozol, igaz? Várjál, mindjárt meg van... - csettintgettem párat, a szemeim is becsukva a nagy koncentrálásban, hogy felidézzem a legutóbbi vizitem oda. Nem hiszem, hogy megjegyzett, de mióta visszatértem az országba, ott már szétcsaptam magam párszor. - William, ugye? Figyelj, kurvára nincs szinte sehol hely, én meg hülye voltam és magassarkúban vagyok. Leülhetnék ide?
Nyomatékosításként az üres székre mutattam, elővéve a legszebb kiskutya pillantásomat, hogy meggyőzzem róla, nem fogja megbánni, ha nagylelkű lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852888#post852888][b]William Martin Krise - 2022.09.19. 19:07[/b][/url]

Senki sem, különösen az a ribanc felesége nem mondhatja joggal, hogy nem igyekszik. És lám, Adélnak ismét semmi sem jó. A szájhúzásból egyre durvább összeszólalkozás fakadt, az ordibálássá fajult, hogy végül egy falon összetört bögrével teljesedjen ki. Az ajtó csapódásának hangja még sokáig a fülében csengett akkor is, amikor már a zsúfolt utcákon barangolt, feldúlva de különben céltalanul.
Rajong a Rákóczi-térért. Mindig odáig volt érte. Tróger, gusztustalan és húgyszagú szemét. Senkit sem érdekel, ha pszichózisban balhézni kezd addig, amíg távozáskor kifizeti az okozott kárt vagy óvatosan eliszkol, mielőtt a mugli rendőrségnél is túlfeszítené a húrt. Bogolyfalván legalább minimálisan kénytelen lenne meghúznia magát, itt nem. Senki sem tudja, kicsoda.
Mármint, nem a faszt nem.
Hunyorogva fókuszál a lány arcára a kísérőként rendelt vodkaszóda fölött a kifröcskölt italoktól ragacsos asztalon. Talán látta már. Talán nem. Talán az egyike azoknak a lányoknak, akiket rendszeresen megpróbál felszedni akkor, amikor kettőig sem lát. Vagy nem. A cipőjével kitolja a széket átellenesen magával szemben.
   -  De nem lesz ingyen.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852891#post852891][b]Irina Szuvorova - 2022.09.19. 19:41[/b][/url]

Vissza kéne venni az ivásból. Legalábbis a józan ész, a májam, meg az ismerősi köröm ezt diktálná, ahogy a lakótársam is, aki azt mondta, ha még egyszer a fürdőkádból kell hányást takarítson, akkor ki fog rakni az utcára. Részben megértem, másfelől viszont szarjon srapnelt.
De nekem ne mondja meg senki, hogy mit csináljak. Így sodort át az ár a főváros különböző pöcegödrein, különösebb cél vagy társaság nélkül, míg itt nem kötöttem ki. Rohadt bizarr. Az embereknek viszont igénye van a bizarra, amit én nem ítélek el, csak idegesít, hogy egy fia hely nem volt sehol. Míg meg nem pillantottam az ismerős arcot. A figyelmét sikerült felkeltenem, ha a érdeklődését nem is, de az már épp elég, lehet vele dolgozni. A szék egy nyikordulással csúszott kijjebb, én pedig egy másodpercet sem vesztegetve raktam le rá a seggem, érdeklődő pillantással vizslatva a velem szemben ülő mágust.
-Akkor nevezd meg az árad! Csupa fül vagyok, nagylelkű kedvemben kaptál el - dobtam egyet a hajamon teátrálisan, majd az italomba kortyoltam. - Mit keresel ilyen putri helyen, amúgy?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853294#post853294][b]William Martin Krise - 2022.09.25. 21:46[/b][/url]

A cipőjét visszaereszti a ragacsos padlóra, a székén hátradőlve beleiszik a kesernyésen buborékos italába. Afölött pislog laposakat a lány felé, aki elfogadva a gáláns felajánlást, le is dobta a seggét az asztalhoz.
   -  Adhatnál egy cigit speciel.
Nem dohányzik. Helyesbítésképp: nem dohányzik, csak akkor, ha mástól tarhálhat és egy ehhez hasonló lepratelepre teszi be a lábát. Ilyenkor azonban ösztönösen és gondolkodás nélkül cápázza le mások cigijét, hogy aztán hajnalban, amikor innen hazatántorog, Adélnak legyen még egy oka, amiért húzhatja a száját. Különben az, hogy a lény maga dohányzik-e, ismét másodlagos. Ahogy végignéz rajta, kizártnak tartja, hogy nem.
   -  Te mit keresel ilyen putri helyen? - Uno reverse - Nem kéne már ágyban lenned ilyenkor?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853301#post853301][b]Irina Szuvorova - 2022.09.25. 22:10[/b][/url]

- Olcsó vagy - feleltem gondolkodás nélkül, majd a táskámba túrtam. Utálom a táskákat. Az asztalra vágtam, hogy mélyebben bele tudjak nyúlni, majd végül meglett a cigarettatárca és felé nyújtottam, hogy nyugodtan tarháljon belőle. Nyilván buszjegyre kell. Ha ez kell neki a helyért cserébe, az fair deal. Ha szarabb a szerencsém, akkor biztos, hogy valami perverzet fogok ki, akinek egészen más ötletei vannak arról, hogy mivel fizethetnék a helyért.
- Inni jöttem, nyilván. Nem volt kedvem Pécsett maradni. Ott van az a seggfej exem - horkantam fel, majd beleittam az italomba. Nem titok, hogy szét vagyok csúszva, szerintem már abból is látszik, hogy itt vagyok. Felnevettem kicsit. - éjszakai lény vagyok, nem a nappalra találtak ki. És miért ülsz itt egyedül? Ha már a másik kérdésemre nem válaszolsz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853303#post853303][b]William Martin Krise - 2022.09.25. 22:23[/b][/url]

Persze. Ha nem lenne házas, vagy ami talán fontosabb, ha magabiztosabb lenne, technikailag ő is kérhetett volna mást, elnézve a lányt ugyanis nem nagyon tudna ellenkezni vagy különösebben megvédeni magát. Azonban, és itt lepillant a saját, lassan kiürülő italára, teljesen kurvára felesleges áltatnia magát, még járni sem tudna egyenesen.
Türelmesen nézi végig a lány szerencsétlenkedését a táskával, majd előre dől, hogy elvegye a szálat. Azonban egyelőre nem gyújtja meg, csak hanyagul lepöccinti maga elé a koszos asztalra.
   -  Nem volt kedvem Hévízen maradni. Ott van a seggfej feleségem. - A pohara koppan az asztalon, a könyökével pedig mellé támaszkodik. - És nem félsz így egyedül?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853306#post853306][b]Irina Szuvorova - 2022.09.25. 22:58[/b][/url]

Nem válaszolt a megjegyzésre, de igazából nem is vártam el. Egy ilyen helyen már az is csoda, hogy ismerősbe futottam. Legalább nem egy random idióta mellé kellett lekéreszkednem. Will talán nem egy szociopata sorozatgyilkos. Talán.
Kivett magának ő is egy szálat, meg én is, majd letettem az asztalra, egy gyújtóval együtt, ha szükség lenne rá.
- Hah! Ez nagyon tetszik. Milyen kár, hogy házas vagy. Nagyon seggfej a nejed? - kérdeztem felvont szemöldökkel, hátradőlve a székemen. Kicsit meglötyögtettem a pohárban az italomat, majd letettem vissza. - Hát, kicsit, de az ismerőseim nagy része seggfej, meg nem is nagyon támogatják a... Szórakozásom. Szóval marad az egyedül ivás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853307#post853307][b]William Martin Krise - 2022.09.25. 23:07[/b][/url]

Az asztalon könyökölve ismét felemeli a poharát.
   -  Csak hétköznap, nyolc és este hat között vagyok házas - dünnyögi bele a poharába ivás közben, amit az alapzajban így a lány nem is biztos, hogy meghall. A szomorkásan lebegő jégkockákra koncentrál a poharában, illetve főképp arra, hogy ne nyelje le őket. Amellett, hogy megfulladna, még a felesége s kitépné a gerincét. Apropó, a felesége.
   -  Neeeem, csak kibaszottul terhes. Halálra idegesít.
Ez az igazság... egy része. Nem gyűlöli Adélt, bér most speciel a vitájuk nyomán még szívesen szájon vágná, amíg pedig az érzés elmúlik, jobbnak látta kivonni magát a szituációból. Egyesek szerint megütni a terhes feleséged nem kultúrált viselkedés.
   -  Elmehetnek a picsába - hozza meg az ítéletét végül. - Mindenki miiiindent mindig annyira jobban tud. Én meg erre azt mondom, tudod - megemeli, majd ki is üríti a poharát -, hogy a következőt állom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853310#post853310][b]Irina Szuvorova - 2022.09.25. 23:29[/b][/url]

- Akkor szombaton ráérsz? - kérdeztem rezzenéstelen arccal, de nem vagyok benne biztos hogy egyáltalán jól hallottam őt. Igazából nem is volt fontos. Egy csávó felénk bámult nagyon, mire beintettem neki, majd ismét az italomba ittam.
- Jaj, a hormonok? Olyankor mindegyik megőrül. Az egyik szaktársam is teljesen bekattant - ráztam meg a fejem rosszallóan. Nem is tartom azóta a nővel a kapcsolatot, mert szerintem teljesen begyöpösödött, mióta kölyke lett. A legtöbb ember így jár, én pont ezért nem akarok családot. Nettó faszság. Elmeséltem neki, hogy az ismerőseim mind köcsögök, mire a válaszára széles vigyor költözött az arcomra.
- Tetszel te nekem, Will - mutattam rá, mielőtt még lehúztam volna az italomat. Lecsaptam az üres poharat az asztallalra. - Igen, basszák csak meg mind. Vodkát szeretnék, tisztán.
Még bólintottam is, hogy nyomatékosítsak.
- Állni tudsz, vagy menjek el én a pulthoz? Nem tudom, mióta iszogatsz itt egyedül.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853311#post853311][b]William Martin Krise - 2022.09.25. 23:39[/b][/url]

A lány nem biztos benne, hogy hallotta, de legalább ő egyáltalán nem fogta fel a válaszát a zajban. És lám, lehet, hogy ez egy csodálatos kapcsolat kezdete lehetett volna, helyette azonban csak a fejét ingatja az asztalon könyökölve, el-elnézve a pult körül terjengő tömeg felé.
   -  Valami olyasmi - hagyja rá egykedvűen. Adél azelőtt is kiszámíthatatlan és lobbanékony volt, hogy teherbe esett volna, így részéről nem fogná a hormonjaira a viselkedést. Legfeljebb, talán egy részét.
   -  Hah... - Mintha csak gondolkodóba esne, lepillant a lábaira. Majd a mutatóujjával erőteljesen meg is nyomja az egyik combját. - Full esélytelen. Várjá'. - A zsebébe nyúl, a behunyja a szemét a koncentrációban, amíg előkotorja a tárcáját. Majd kinyitja azt és egy plasztik kártyát pottyant a lány elé az asztalra. - Csak ügyesen, Poppyseed. Aztán hozz nekem is valamit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853313#post853313][b]Irina Szuvorova - 2022.09.26. 00:12[/b][/url]

Nem válaszolt, de biztos vagyok benne, jobb is ez így. Sok embernek mondok sok mindent, pláne, ha elcsúszik egy vagy két ital.
A hangsúlya azt éreztette, hogy azért a nővel nem a terhessége a legnagyobb gond, de nem zaklattam vele, erre ráérünk később is. Mert ugye a legjobb pszichológus a fodrász, meg a csapos, de néha őket sem árt meghallgatnia valakinek.
- Valahogy sejtettem. Mi a terved az este hátralévő részére? Majd valaki talicskán kitol? - fojtottam vissza a nevetést, ahogy megbökte a lábát, majd felkeltem. Ugyan kicsit megszédültem, de az nem baj, talpon maradtam! Magasra csúszott a szemöldököm a kártya láttán, de aztán a legártatlanabb arcom felöltve markoltam fel a fizetőeszközt. - Mit iszol, aranyom?
Megvártam a válaszát, csak aztán tipegtem vissza a pulthoz, hogy kikérjem az italainkat. Valószínűleg egyszerűbb lett volna egy üveget kérni két dupla helyett, de azt hiszem, az még várat magára.  Visszatérve elé tettem a két poharat, meg a kártyát is mellé.
- Mire iszunk? A fos párkapcsolatokra? Vagy várjál... A szüleid? Köcsögök neked is? Arra is szívesen innék.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853351#post853351][b]William Martin Krise - 2022.09.26. 20:40[/b][/url]

Adél egyszer joggal fogja kitekerni a nyakát amiatt, hogy ennyire könnyelműen bánik a pénzével. Amiről azonban nem tud, az egyrészt nem fáj, másrészt pedig most kénytelen bizonyos áldozatokat meghozni, ha már túlságosan lusta hozzá, hogy felálljon. Mégis mi a legrosszabb, ami történhet, lelép a lány? Amilyen kis alkoholistának tűnik, előbb vagy utóbb úgyis megjelenne a pubban, akkor pedig ráérne kiverni a fogait, ha ilyesmit csinálna.
   -  Egy öhh... Pálinkát, mindegy, milyet.
Ezzel bocsátja útnak Irinát - akinek különben a nevét még mindig nem tudja, de valójában ez hősünk szempontjából jelenleg teljesen mellékes is. Csak az eltávolodó hátát nézi, majd ahogy sorban áll, fizet, végül pedig megérkezik az italokkal. Mennyire kis szófogadó, hét bele kell halni.
Közelebb húzza magához a poharát, majd felemeli azt.
   -  Azok hát. De most már kíváncsivá tettél, mit csináltak a tieid?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853485#post853485][b]Irina Szuvorova - 2022.09.29. 11:21[/b][/url]

A bizalom látszólag megvan, igaz, még nem ülök húsz perce az asztalnál vele. Sőt, szerintem a nevem sem tudta, ami igazából nem oszt vagy szoroz, mert olyan mata reszegy hogy annak örüljünk, hogy még a beszélgetésre többnyire alkalmas. Mások lehet, hogy ugyanezt mondanák rólam.
- Gotcha, boo - mosolyogtam rá kedvesen, majd elsétáltam a pultigy hogy a nemzeti italainkból kikérjek négyet. Stílusos lenne levágni az asztalra, de helyette óvatosan letettem, meg a kártyát is.
- Oh, semmit. Muglik és szerintük aberrált szörnyeteg vagyok, szóval hogy ne legyek útban, férjhez adnak - vigyorogtam végig az egész mondandóm, majd megvillantottam a gyűrűmet is nagy büszkén neki. - azt mondták, idézem "szülsz pár fiút és elfelejtjük ezt az egész rémálmot." Meg elküldték a bátyám a seregbe meghalni, és a temetése előtt közölték, hogy ezt kitalálták nekem. Édesek. Ihatunk?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853506#post853506][b]William Martin Krise - 2022.09.29. 14:45[/b][/url]

A pohár meginog a kezében. Természetesen fenomenális ötlet egy pálinkával lekísérnie azt, ami már eleve benne van, de ez majd legyen a holnapi Will problémája, aki a felesége sértődött pillantásaitól övezve szenved majd a lesötétített hálószobában. A mai Will nem akar mást, csak végighallgatni a lány rögtönzött élettörténetét, majd az asztal lapjához koppintani a poharat és kiinni a tartalmát.
   -  Tényleg semmi sem romantikusabb, mint parancsra gyereket csinálni. - A poharat visszateszi az asztalra és a mutatóujjával távolabb tolja magától - És nm értem, mi ez a perverzió a fiúk körül. Az én nagyanyám se akart mást tudni, mint, hogy mije van a gyereknek. Hát ki nem szarja le különben. De azt hittem, ez a mugliknál nem divat, csak nálunk. Aberrált, ha engem kérdezel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853515#post853515][b]Irina Szuvorova - 2022.09.29. 18:45[/b][/url]

Abszolút boldog vagyok miatta, hogy ilyen jó lett a társaságom. Nem beteg perverz, nem oktat ki róla, hogy mit kéne, meg mit nem, sőt, még meg is hívott valamire. Talán nem minden férfi fasz végeredményben. Talán. Vele majdnem egyszerre koccintottam a poharat az asztallaphoz, majd rezzenéstelen arccal lehúztam a poharam tartalmát.
- Ugye? Pláne, hogy egy vén köcsög a pasas. Nem is ismerem. Pf! - horkantam fel, hogy nem is értem, a szüleim hogy gondolták ezt az egészet. Nyilván, anyám sehogy, ő csak létezik, nem is nagyon él szerintem, mióta Ivan meghalt. Megértem. - Amúgy komolyan! Hát kit érdekel? Gyerek, gyerek, nem?
Én mondjuk szívem szerint semmilyet nem akarnék, de ezt senki nem kérdezte tőlem, így nem is mondom. Csak megingatom a fejem, összepréselve az ajkaim egy keskeny vonallá.
- Nem tudom, kinél mi a divat, de apám katona. Ezredes, azt gondolja, hogy neki csak fiú leszármazottai legyenek, meg azokból is mind legyen katona. Elmebeteg - integettem a szemem előtt, jelezve, hogy apukának senki nincsen otthon. - Te szerinted amúgy ki jött fel ezzel a para ötlettel? A hintalovakkal? Ez valami fétis lehet?
A falra mutattam körbe, ha engem kérdezünk, valami tuti nem volt oké abban a fejben sem.