Azt se tudom, hogy kik ezek az emberek. Az alsómban ébredek, az arcomba és a számba vörös tincsek, amiket fintorogva tolok félre. A földön erősen tetovált arcok. Pasi és csajok fetrengenek, mint a kutyák, nyilván azért mert az asztalon több üres piás üveg hever. Ránézek és belehasít a fájdalom a halántékomba, aminek csuklóm tövét nyomom. Visszavetődök a kanapé párnái közé, de szinte fojtogató. Levegő helyett erős, olajos gáz szag terjeng, benne a tegnap esténkkel, vagy a ma reggelünkkel: droggal, alkohollal, dohánnyal. A mocsok minden szaga ide tömörült. Csak egy hétköznap reggel. A falióra szerint, hétköznap délután. Kibaszottul kiütött a tegnap.
Kimászok a bige mellől, eltökélten a fürdőszobába megyek, hogy rendbe szedjem magam és olyan gyorsan végezzek a dologgal, amilyen gyorsan csak lehet. Lelépek innen a picsába. Ahogy kilépek a levegőre, szinte esteledik. A hajamba fésülve nézek szét, majd dzsekimen rántva indulok el egy irányba, hogy keressek valami mást. Mondjuk kajálni kellene.
Kizárt, hogy ma még visszamenjek Bagolyfalvára. Inkább járom az utcákat, mint egy kivert kutya, de nem vagyok hajlandó betenni a lábamat a kocsmába, vagy a kúriába, hogy az álszent családi képen a baromarcú mellett vigyorogjak, mint egy fogyatékos. Zsebből veszem ki a cigarettás dobozt és kiszedve egy szálat teszem ajkaim közé.
- Csajok - biccentek az egyik graffitivel borított ajtó mellett ácsorgó csajnak. Annak, amelyiknek jobbak a virgácsai.
- Van tüzetek? - mosolyogva nézek hol egyikre, hol másikra és miután meggyújtanak, még meg is köszönöm, csak aztán hagyom ott őket és sétálok tovább a cigarettacsikkel tele dobált sikátoron. De nem érdekel, amíg a harmonika hangja lágyan visszhangzik végig rajta és kúszik a füleimbe. A sarkon, kék szemeim villannak a tetőtől-talpig zöldbe borult csapatra, akik között a srác a hangszeren játszik. Még több gyűlölettel nézném őket? Nem. Most nem. Még több önbizalommal. Szent Patrik napján sokkal szabadabban lehetek önmagam.
Vigyorogva indulok tovább, cseppet sem zavartatva magam, hogy két napja a kúria közelébe se toltam a képem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=844582#post844582][b]Winter Cone Danvers - 2022.03.19. 22:54[/b][/url]

Azt se tudom, hogy kik ezek az emberek. Az alsómban ébredek, az arcomba és a számba vörös tincsek, amiket fintorogva tolok félre. A földön erősen tetovált arcok. Pasi és csajok fetrengenek, mint a kutyák, nyilván azért mert az asztalon több üres piás üveg hever. Ránézek és belehasít a fájdalom a halántékomba, aminek csuklóm tövét nyomom. Visszavetődök a kanapé párnái közé, de szinte fojtogató. Levegő helyett erős, olajos gáz szag terjeng, benne a tegnap esténkkel, vagy a ma reggelünkkel: droggal, alkohollal, dohánnyal. A mocsok minden szaga ide tömörült. Csak egy hétköznap reggel. A falióra szerint, hétköznap délután. Kibaszottul kiütött a tegnap.
Kimászok a bige mellől, eltökélten a fürdőszobába megyek, hogy rendbe szedjem magam és olyan gyorsan végezzek a dologgal, amilyen gyorsan csak lehet. Lelépek innen a picsába. Ahogy kilépek a levegőre, szinte esteledik. A hajamba fésülve nézek szét, majd dzsekimen rántva indulok el egy irányba, hogy keressek valami mást. Mondjuk kajálni kellene.
Kizárt, hogy ma még visszamenjek Bagolyfalvára. Inkább járom az utcákat, mint egy kivert kutya, de nem vagyok hajlandó betenni a lábamat a kocsmába, vagy a kúriába, hogy az álszent családi képen a baromarcú mellett vigyorogjak, mint egy fogyatékos. Zsebből veszem ki a cigarettás dobozt és kiszedve egy szálat teszem ajkaim közé.
- Csajok - biccentek az egyik graffitivel borított ajtó mellett ácsorgó csajnak. Annak, amelyiknek jobbak a virgácsai.
- Van tüzetek? - mosolyogva nézek hol egyikre, hol másikra és miután meggyújtanak, még meg is köszönöm, csak aztán hagyom ott őket és sétálok tovább a cigarettacsikkel tele dobált sikátoron. De nem érdekel, amíg a harmonika hangja lágyan visszhangzik végig rajta és kúszik a füleimbe. A sarkon, kék szemeim villannak a tetőtől-talpig zöldbe borult csapatra, akik között a srác a hangszeren játszik. Még több gyűlölettel nézném őket? Nem. Most nem. Még több önbizalommal. Szent Patrik napján sokkal szabadabban lehetek önmagam.
Vigyorogva indulok tovább, cseppet sem zavartatva magam, hogy két napja a kúria közelébe se toltam a képem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=845025#post845025][b]Autumn Rue Danvers - 2022.04.01. 19:22[/b][/url]

Apánknak remek ötletei vannak. Például Szent Patrik napját ünnepelni a kocsmában. Épp csak arra nem gondolt, hogy Winter és én a francokért se akar majd részt venni ezen a népünnepen, mintha semmi gondja nem lenne a családunknak. Jól megy az üzlet a felhajtás nélkül is. De ha erre vágyik, hát oldja meg a kedvenc gyerekével karöltve.
Hogy honnan tudom, hogy Wintert minimum annyira kirázza a hideg a gondoltra, hogy egész este jópofiznia kell egy rakás idegennel? Egyrészt mert ismerem a testvérem. Másrészt meg már két napja még csak meg sem mozdultak a cuccai a szobájában. Egy kicsit talán aggódtam is érte ezért, de főleg csak ki akartam kapcsolni. Mert tudtam, hogy a sok cinikus megszólalás mellett még mindig mi ketten kötődünk egymáshoz a legjobban. Talán itt volt az ideje egy régi hagyományt újraéleszteni. Így hát erőt vettem magamon, és megcsavartam az ujjamon a gyűrűt háromszor. Olyan régen tettem meg ezt utoljára, hogy a testem minden porcikája libabőrözni kezdett. Betúrtam a táskába a két kalapot, amiket még Írországból hoztam, és mentem amerre a megérzéseim vittek.
Pest sokkal jobban zsongott, mint Bogolyfalva. Kicsit már-már úgy éreztem magam, mintha visszacsöppentem volna a világba a száműzetésből. Mosollyal az arcomon hallgattam a sok nyelvet, amit az utcán sétálva hallottam, és úgy néztem körbe, mintha mindent rögzíteni akarnék az agyam egyik hátsó zugába, hogy elővehessem, mikor újra csak a szürke felhőket látom összegyűlni a fejem felett. És ott volt az én drága bátyám. A Király utca kellős közepén kuncsorgott tűzért, ahogy szokott. Ezek szerint a gyűrűk még mindig működnek.
- Igazán vehetnél már magadnak egy gyújtót - kunkorodott mosolyra a szám. Most, hogy nem kell azon az átok helyen roskadnom, hirtelen feléledt bennem egy fél, amiről azt hittem örökre eltűnt. Ma este nem akartam gondolkodni. Ma érezni akartam.
Levettem a hátamról a táskát, és előhúztam belőle Winter ütött-kopott Szent Patrik napi sapkáját, és odadobtam neki. A nyakamból egy egyik láncot, ami lassan mindig ott függött lerántottam, és a sapka helyére dobtam. - Happy Saint Partick’s Day, brother! - tettem hozzá erős ír akcentussal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=845316#post845316][b]Winter Cone Danvers - 2022.04.07. 18:27[/b][/url]

Fogalmam sincs mi visz előre még pár lépést, amikor meghallom az ismerős hangot. Ismerős, de nem tegnapról vagy a múlthétről, hanem minimum évekkel ezelőtt hallottam utoljára Rue hangját ilyennek. Elkerekedett szemeimnek már semmi nyoma, amikor megfordulok - és a vonásain ugyanaz ül, ami a hangjában, én pedig egy pillanatra meg kell álljak, hogy mi a fasz van.
A húgom áll előttem.
- Hogy... - tekintetem esik a gyűrűre az ujján, hüvelykem fordít sajátomon az enyémen. Használta a gyűrűket.
Őt fürkészve lépek közelebb. Most arra mit mondjak, hogy az agyamon elsőként az fut át, hogy az a balfasz vagy más elcseszett valamit, és azért jött, hogy segítsek? De pont nem úgy néz ki, mint aki kétségbeesett, vagy éppen felrúgna, ha tehetné. A mosoly az arcán előrángatja az enyémet is a képemre.
- Minek? Eddig is megoldottam máshogy - hajamba túrva nézek el mellette a lányokra. Majd vissza Ruera, szemem sarkából méregetve, ahogy bemászik a hátizsákjába.
Felvont szemöldökkel nézek a kezembe nyomott sapkára. Rohadt régen viseltem utoljára. Egy pillanatig zavartan forgatom, majd Rue felé fordulva vigyorodom el szélesen. A kapocs kattan, a bőrszíj elválik a csuklómtól, majd kerül a zsebembe.
- Happy Saint Partick’s Day, sis Boldog Szent Patrik napot, hugi - a fejemre húzom a sapkát, két kézzel igazítok rajta. - How do I look?Hogy festek? - tekintetemben ott van, hogy a válasz a fenséges, semmi más, így meg sem várom mit mond, csak fél karomat a vállára dobom. - So, what's your plan, stalker? Are we stealing a new magic rug for you to wear?Szóval, mi a terved, zaklató? Ellopunk egy másik varázsszőnyeget, hogy viselhesd? - Rue vállán támasztott csuklóval intek vissza egy ismerős arcnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=846155#post846155][b]Autumn Rue Danvers - 2022.05.04. 22:24[/b][/url]

Furcsán ismerős a kettőnk között húzódó bizsergető érzés. Pláne, mikor pillantása a gyűrűre esik. Igyekszem visszafogni magam, természetesen kezelni, mikor nekem is meglepő fordulatot jelentett a használata. De ha már van, használjuk.
Elnézően ingattam meg a fejem egy mosoly kíséretében, csakhogy egy pillanattal később már megmutassam neki, mégis miben sántikálok. El akarok szabadulni, és tudom, hogy ő is. Kijár nekünk a pihenés.
Pillantásom siklik végig rajta, kissé szomorkás, vággyal teli érzés tükröződik benne. - Like we never left Mintha sose mentünk volna el- suttogtam kettőnk közé halkan, és hagytam, hogy átvesse a karját a vállamon, mint ahogy régen sokszor tette, amikor kimozdultunk. Vele meg Willel. Summer hányszor hisztizett, hogy jönni akar...
- Asshole... Seggfej- kuncogtam, és lesodortam a karját. Elé lépve kezdtem el hátrálni, hogy mutassam az utat, miközben ismertetem a tervet. - I've searched for an Irish Bar. It's near here and they have amazing beers. Not as good as ours but quite good. So I thought that we should check it. Also it has some program for Saint Patrick, sooo... What do you think? Am I cool enough to spend a night with? Felkutattam egy ír kocsmát. Itt van a környéken, és állítólag remek a sörük. Na nem annyira, mint a miénk, de nem rossz. Szóval gondoltam lecsekkolhatnánk. Van valami Szent Patrik napi programjuk is. Szóval.... Vagyok annyira menő, hogy velem töltsd az éjszakát? - incselkedtem vele, mint régen. Véletlenül se úgy fejeztem ki magam, hogy ő jöjjön ki belőle rosszul, hiszen "vele mindig menő együtt lenni". A hülye egója viszi egyszer a sírba. Engem meg az, hogy hagyom, hogy legyen neki.
- Maybe we can race at beer drinking Talán sörivó versenyt is tarthatnánk- gondolkodtam el, ahogy kiértünk a Deák térre. Az emberek rögtön Wintert kezdték pásztázni. Főleg a sapkáját, mire felnevettem.