BK Fórum - Budapest és környéke

Apánknak remek ötletei vannak. Például Szent Patrik napját ünnepelni a kocsmában. Épp csak arra nem gondolt, hogy Winter és én a francokért se akar majd részt venni ezen a népünnepen, mintha semmi gondja nem lenne a családunknak. Jól megy az üzlet a felhajtás nélkül is. De ha erre vágyik, hát oldja meg a kedvenc gyerekével karöltve.
Hogy honnan tudom, hogy Wintert minimum annyira kirázza a hideg a gondoltra, hogy egész este jópofiznia kell egy rakás idegennel? Egyrészt mert ismerem a testvérem. Másrészt meg már két napja még csak meg sem mozdultak a cuccai a szobájában. Egy kicsit talán aggódtam is érte ezért, de főleg csak ki akartam kapcsolni. Mert tudtam, hogy a sok cinikus megszólalás mellett még mindig mi ketten kötődünk egymáshoz a legjobban. Talán itt volt az ideje egy régi hagyományt újraéleszteni. Így hát erőt vettem magamon, és megcsavartam az ujjamon a gyűrűt háromszor. Olyan régen tettem meg ezt utoljára, hogy a testem minden porcikája libabőrözni kezdett. Betúrtam a táskába a két kalapot, amiket még Írországból hoztam, és mentem amerre a megérzéseim vittek.
Pest sokkal jobban zsongott, mint Bogolyfalva. Kicsit már-már úgy éreztem magam, mintha visszacsöppentem volna a világba a száműzetésből. Mosollyal az arcomon hallgattam a sok nyelvet, amit az utcán sétálva hallottam, és úgy néztem körbe, mintha mindent rögzíteni akarnék az agyam egyik hátsó zugába, hogy elővehessem, mikor újra csak a szürke felhőket látom összegyűlni a fejem felett. És ott volt az én drága bátyám. A Király utca kellős közepén kuncsorgott tűzért, ahogy szokott. Ezek szerint a gyűrűk még mindig működnek.
- Igazán vehetnél már magadnak egy gyújtót - kunkorodott mosolyra a szám. Most, hogy nem kell azon az átok helyen roskadnom, hirtelen feléledt bennem egy fél, amiről azt hittem örökre eltűnt. Ma este nem akartam gondolkodni. Ma érezni akartam.
Levettem a hátamról a táskát, és előhúztam belőle Winter ütött-kopott Szent Patrik napi sapkáját, és odadobtam neki. A nyakamból egy egyik láncot, ami lassan mindig ott függött lerántottam, és a sapka helyére dobtam. - Happy Saint Partick’s Day, brother! - tettem hozzá erős ír akcentussal.