A kis tavacskánk egyik elterülőbb partszakaszán álldogál a csónakház. Nem túl régen, talán a pár évvel korábbi nyáriszünetben telepítette ide azt egy idősebb varázsló, aki a két csónakját adja néha bérbe a diákoknak vagy tanároknak, néha falusiaknak, hogy a tóra mehessenek. A ház nem zárt, csak a csónakok vannak varázslat védte lánccal lehorgonyozva, így még azt fel nem oldja a tulajdonos, nem elköthetőek. A házba bármikor be lehet térni, akad bent szék, talán régi könyvek és cikkek is a tóról, illetve olyan felszerelések, mint evezőlapát, mentőmellények és így tovább.
A nyári záporok idején, mint legközelebbi megoldás tökéletes, de este a kis ház teraszáról nézni a holdfény világította tavat is remek. A környéken a télire aprított tüzelőanyag hever kupacokban, valamint egy kis sütögetőhely is van itt, bár nem annyira szívlelik sokan, ha befüstöl a diákság. A téli időszakban a csónakok ugyan partra kerülnek és a felszerelések is eltűnnek, a házacska továbbra is nyitott bármire. Érdemes ide kicsinek és nagynak, diáknak vagy felnőttnek kilátogatni, a csónakázási lehetőség nagy élmény tud lenni.

x Előzmény x

Fejét ingatva hagyja helyben a tervet, bevárva a férfit, akinek a szívéhez a látottak alapján kétségtelenül a gyomrán keresztül vezet az út. Ki gondolta volna. Elmosolyodik a gondolaton valamiért, és talárjába burkolódzva már megy is ki az épületből, át a téren, és közben csendben átkozza magát a hülye magassarkúért a ruhával együtt, amiben valahogy sehogyan sem érzi az igazinak önmagát. Szinte már irigykedve pillant Balázs felé, aki még ide is farmerban és pólóban érkezett, véletlen sem dísztalárban. Néhányszor megbicsaklik a bokája, az évszakra való tekintettel azonban mégse lenne ideális mezítláb szaladgálnia, főleg, amíg el nem érik a falu határát. Az erdő széle helyett először a csónakház felé veszi az irányt, közben a feltett kérdésre adható válaszon törve a fejét. Ő sem tudja pontosan. Neki bizonyára a nővére nyerte volna az első helyet azon a bizonyos listán, de inkább nem szeretne Hédiről beszélgetni. Most semmiképpen sem. Kissé ingerülten caplat be a mindig nyitva lévő csónakházba, hogy aztán megszabaduljon a cipőjétől végre, s elégedett sóhajtással nyugtázza talpa alatt a padlót. Jó lenne most lenni jó átváltoztatásból, de ha ebből is úgy lesz mamusz, hogy vígan csóválja a farkát, el fogja dobni az agyát. Inkább nem próbálkozik. Leül az egyik székre, lábait úgy nyújtva el két irányba, hogy térdig érő ruhája combközépig csúszik szétnyílt talárja alatt, ami egyébként egy cseppet sem zavarja mellékesen, főként, hogy ezt többnyire nadrágban szokta művelni. Mindig meg is kapja, hogy úrinő nem ül így, de hát ő sosem állította magáról azt.
- Lehetne, hogy nem beszélünk ma este valahogy már semmiről, ami Hédihez kötődik bárhogyan is? - kérdezi meg, miután végre eszébe jut a valamivel korábban feltett kérdésre a válasz, hogy a lista élén bizony drága nővére állt, miután néhányszor neki köszönhetően kaptak büntetést az iskolai évek alatt. - Inkább csak igyuk meg azt a pezsgőt, és nem is tudom... szép a csillagtalan, felhős égbol?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=872105#post872105][b]Óvári Bernadett - 2024.01.16. 21:50[/b][/url]

x Előzmény x

Fejét ingatva hagyja helyben a tervet, bevárva a férfit, akinek a szívéhez a látottak alapján kétségtelenül a gyomrán keresztül vezet az út. Ki gondolta volna. Elmosolyodik a gondolaton valamiért, és talárjába burkolódzva már megy is ki az épületből, át a téren, és közben csendben átkozza magát a hülye magassarkúért a ruhával együtt, amiben valahogy sehogyan sem érzi az igazinak önmagát. Szinte már irigykedve pillant Balázs felé, aki még ide is farmerban és pólóban érkezett, véletlen sem dísztalárban. Néhányszor megbicsaklik a bokája, az évszakra való tekintettel azonban mégse lenne ideális mezítláb szaladgálnia, főleg, amíg el nem érik a falu határát. Az erdő széle helyett először a csónakház felé veszi az irányt, közben a feltett kérdésre adható válaszon törve a fejét. Ő sem tudja pontosan. Neki bizonyára a nővére nyerte volna az első helyet azon a bizonyos listán, de inkább nem szeretne Hédiről beszélgetni. Most semmiképpen sem. Kissé ingerülten caplat be a mindig nyitva lévő csónakházba, hogy aztán megszabaduljon a cipőjétől végre, s elégedett sóhajtással nyugtázza talpa alatt a padlót. Jó lenne most lenni jó átváltoztatásból, de ha ebből is úgy lesz mamusz, hogy vígan csóválja a farkát, el fogja dobni az agyát. Inkább nem próbálkozik. Leül az egyik székre, lábait úgy nyújtva el két irányba, hogy térdig érő ruhája combközépig csúszik szétnyílt talárja alatt, ami egyébként egy cseppet sem zavarja mellékesen, főként, hogy ezt többnyire nadrágban szokta művelni. Mindig meg is kapja, hogy úrinő nem ül így, de hát ő sosem állította magáról azt.
- Lehetne, hogy nem beszélünk ma este valahogy már semmiről, ami Hédihez kötődik bárhogyan is? - kérdezi meg, miután végre eszébe jut a valamivel korábban feltett kérdésre a válasz, hogy a lista élén bizony drága nővére állt, miután néhányszor neki köszönhetően kaptak büntetést az iskolai évek alatt. - Inkább csak igyuk meg azt a pezsgőt, és nem is tudom... szép a csillagtalan, felhős égbol?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=872284#post872284][b]Jávor Balázs Zoárd - 2024.01.18. 21:57[/b][/url]

Menet közben feltűnt neki a nő le-lemaradása, ilyenkor mindig lelassított és hátra pillantva csekkolta, hogy minden rendben van-e. Még egy mosoly is húzódott az arcára, látva, hogy itt bizony a cipő lesz a ludas. Na igen, jól ismerte ő már Dettit ahhoz, hogy tudja, ezek a flancos cipők nem illettek hozzá. Oké, hogy csinos volt és kiemelte a lábait, de mégis, Dettitől ez a stílus távol állt, ez inkább Hédihez passzolt jobban. Bazsi viszont ezt most szóba nem hozta, nehogy a nő még félreértse és zokon vegyen valamit. Erre azért figyelt Balázs, tudta jól, hogy ez a versengés pöppet túllép egy határt a két nővér közt.
- Ne nézz így, felejtsd el - csóválta meg a fejét menet közben. - Az fix, hogy nem cserélünk cipőt, ne is álmodj arról, hogy én felveszem azokat a tipegőket - nevetve lépdelt a nő mellett, még a karját is felajánlotta Dettinek, csak hogy biztosabban lépkedjen az ingoványos talajon.
Még a nosztalgia is magával ragadta, de úgy tűnt, hogy ebben már nem lelt társra Detti személyében, aki mintha kissé feszültnek tűnt volna. Ajjaj.
- Nem, nem lehetne. Te figyelj már, muszáj mindig felhúznod az orrodat, ha Hédiről van szó? Lazulj már el, mi bajod van? Sokkal jobb nő vagy, mint ő valaha is lesz - ezt így is gondolta, közben ledobta magát az egyik székre, amit előzőleg Detti közelébe húzott. Onnan pont jó a rálátása mindenre is, tekintetét nem kerüli el a feljebb csúszó ruhadarab sem. Arról pillantása visszasiklik Dettire, majd a pezsgőt felbontja, de éppen csak pukkan, szerencsére nem rázódott fel. Szemöldökei feljebb szökkennek, elneveti magát, ezt azért Detti sem gondolhatta komolyan. - Most az eget akarod nézni? - kérdi, majd kortyol az üvegből és átnyújtja Dettinek. - Ennél még Hédi is jobb téma, bocs - röhögve böki ki. Jó, most tutira eldurran majd Detti agya, de na, Balázs azért szereti őt cukkolni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=872356#post872356][b]Óvári Bernadett - 2024.01.19. 23:09[/b][/url]

- Bakancsot kellett volna húznom, de egy szóval se mondtam, hogy kérném a tied. Csónakázhatnék is benne... - válaszolja kissé ingerülten. Nem mondott ő semmit, csak tudomásul vette, hogy nem lát egyelőre semmilyen értelmes megoldást. Leül inkább az egyik székre, félig-meddig elfolyva ültében amolyan számára kényelmes módon, tudatában annak is, hogy ha az anyja látná, most tagadná le sürgősen, hogy közük vagy egymáshoz. A gondolat meg is mosolyogtatja, s hogy rá tegyen még kicsit saját elégedettségére, bal lábát átveti a jobbon végül. A drága mama is megpukkadhatna ezen a ponton felőle. A beszédtémát viszont kicsit sem értékeli, amit hangosan is szóvá tesz pillanatokon belül.
- Muszáj mindig szó legyen Hédiről? Stockholmban kellett volna maradnom, csak én is elég hülye voltam. Nem is érdekel, hogy a tatának mi baja - fakad ki, de hamar abba is hagyja. Még szeretné azt hinni, és hajlamos is rá, hogy nem szokása panaszkodni, ezért inkább lenyelni igyekszik mindazt, ami még eszébe jut hirtelen. Úgy érzi, egész életében Hédi árnyékában élt, mintha csak akkor lenne bármi értéke, ha a nővére másolata, nem önmaga, s bárhogy igyekezett az elvárásokhoz alkalmazkodni, vagy éppen azokkal szembe szegülni, valahogy mindig minden Hédi köré épül. Olyan, mintha valami csillag lenne, minden egyéb meg előbb-utóbb bekerül a vonzáskörzetébe. Még az égről is ő jut eszébe valahogy, a francba már.
- Óóó, kapd be, Jávor... tövig és keresztben - közli aztán arra az utolsó mondatra, és egy hirtelen ötlettől vezérelve felkapja a szék mellett heverő cipőket, hogy előbb a bal, majd a jobb példányt vágja Balázshoz. - Hol van inkább az a pezsgő? Tényleg megbántam már, hogy jókislány módjára az asztalomon hagytam a laposüveget - jelenti ki, közben pedig felkászálódik a székről, hogy rátehesse a kezét arra a bizonyos üvegre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=872451#post872451][b]Jávor Balázs Zoárd - 2024.01.20. 20:17[/b][/url]

Detti nem volt könnyű eset, ezt ő is tudta, végül is, jó néhány éve ismerték már egymást, még kölyökkorukból. Nem volt persze mindig ilyen ingerült, akadtak a nőnek jó pillanatai is, azokat Balázs jobban kedvelte, de tudta, hogy ha ingerült, akkor inkább jobb, ha csöndben marad. Ezt viszont ő nem tudta teljesíteni, mert alkalmanként kifejezetten szerette szívni a másik vérét, noha tudta, hol van az a határ, amikor már tényleg nem vicces a dolog. Legalábbis régen így volt, most meg már felnőtt fejjel, jó néhány külön töltött év után nem lehetett benne biztos, hogy mennyire is változott Dettinél az a bizonyos tűréshatár. Csak azt nem értette, hogy miért van még ki mindig Hédi miatt. Nem kéne, hogy ez árnyékolja be az életét.
- Tata? Mármint most a nagyapádról van szó? - pillantott rá meglepetten, ahogy feljött ez a Stockholm téma.
- Nem talált - kapta el teli vigyorral a fejét az egyik felé szálló cipő elől, a másik azonban sikeresen súrolta az oldalát. - Ezt még gyakorolnod kell - fűzte hozzá egy mosollyal, aztán a még mindig paprikás kedvű nő kedvére felbontotta azt a fránya pezsgőt. - Tessék őnagysága alázatos szolgálatára - miután átnyújtotta, még színpadiasan meg is hajolt előtte.
- Szerintem lazítanod kéne, levezetni ezt a feszkót - jegyezte meg, fürkészve Detti vonásait.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=873127#post873127][b]Óvári Bernadett - 2024.02.02. 22:24[/b][/url]

- Hát nem is Bogolyfalva vonzott haza meg a nosztalgia - válaszolja megrántva a vállát, miután rábólint arra, hogy bizony az általa nem olyan hőn imádott Óvári papáról van szó, aki ugyan nincs még a halálán, de szereti eljátszani, hogy minden perce az utolsó lehet, és ezzel folyamatosan fenntartani maga körül a csődületet, hogy aztán magáról mesélhessen. Micsoda élmény minden egyes ilyen délután, amikor éppen nincs már semmilyen hihető kifogása. Aztán a cipőit Balázs felé dobja, egyiket a másik után, és grimaszolva ingatja a fejét, magas hangon megismételve a másik szavait. Kezdi idegesíteni ez már valahogy, úgyhogy inkább arra dönt, ha már akad innivaló is, ráteszi a kezét. Attól szebb szokott lenni a világ az esetek többségében. Egy jó whisky sok mindent képes megoldani példának okáért. Kár, hogy ez nem az, de sebaj, ha ló nincs, jó lesz a szamár is vagy éppen az ökör, csak legyen valami.
- Kösz - mondja kissé foghegyről, ujjait máris az üveg nyakára fonva, meghúzza azt. Nem aprózza el, igazán alaposan belekóstol, mielőtt visszaadná a férfinak, hogy azért még neki is jusson. Nem végtelen a készlet, és milyen kedves tőle, hogy osztozik, ugye?
- Kikérem magamnak, én nagyon is laza vagyok. Ha nem lennék laza, még mindig ott bájolognék azon a puccparádén, mint őfőméltósága, első Hedvig hercegkisasszony, a habcsókok úrnője - magyaráz lendületes kézmozdulatokkal igyekezve imitálni a nővérét gúnyosan, aztán hirtelen úgy dönt, hogy fontosabb kérdése akad ennél. - Neked is tetszett? Tuti, úgy odavolt érte mindig mindenki, mintha ő lett volna az aranyat tojó tyúk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=873157#post873157][b]Jávor Balázs Zoárd - 2024.02.03. 11:04[/b][/url]

Most hogy szent a béke, és már nem röpködnek felé további cipellők és tárgyak, jöhet a várva várt pezsgőzés. Sajnos csak efféle burzsoá buborékos italt tudott szerezni a bálról, mert a város vezetése ahhoz már smucig, hogy igazi piát szolgáljanak fel a bálon. Ám ha ló nincs, jó a szamár is alapon, egyszer a pezsgő sem fog nekik ártani, legfeljebb a fejükbe száll. Bazsi miután bontotta az italt, át is nyújtotta Dettinek, aki aztán olyan lendülettel esett neki az üvegnek, hogy a férfinek erre még a szemöldöke is feljebb szökkent.
- Látom szomjas vagy - jegyzi meg mosolyogva, megfogadja, hogy most nem veszi el a nő kedvét, ha inni szeretne, hát igyon, legfeljebb ha kiüti magát, akkor majd a hátán viszi haza, úgy mint egy zsákot.
- Ez mind az enyém? De kedves vagy - mosolyogva enyhén gúnyos, mert láthatóan nem sok maradt a palackban. Bazsi nem sokat kortyol belőle, annyira nincs oda a pezsgőkért, de arra jó, hogy egy kicsit megízesítse a nyelvét.
- Totál kész vagy - nevetve veti oda, hát ő még ilyet nem látott, hogy valaki ennyire szívből gyűlölje a testvérét. Azt persze tudja, hogy mi van a háttérben, nem egyszer hallott különféle sztorikat, sőt, ő maga is ismeri a Hédit és nem is szimpatizál vele. Erre tessék, betalálja őt most ez a kérdés.
- Nekem, a Hédi? - ezen felröhög, ez a tökéletes példája annak, hogy a nők sokszor mennyire vakon vannak. - Nekem Te tetszettél, csak kurvára vonultatok Hédivel mindketten Máté után, mint a díszpintyek - tessék, hát ennyi év elteltével erre is fény derül. Még jó, hogy ott  az a pezsgő, annak íze remek záróakkord egy ilyen válasz után, Balázs fogja is az üveget, s a szájához emeli, hogy igyon belőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=873199#post873199][b]Óvári Bernadett - 2024.02.03. 22:14[/b][/url]

- Jaj, fogd be - közli kedvesen, és csak azért nem repül újabb cipő Balázs felé, mert elfogyott. Ha lenne még a keze ügyében, biztos, hogy hozzávágná. Odaadja inkább az üveget, amiben maradt azért elég a férfinak is. Kedvesnek ugyan nem mondaná magát, de nem is olyan önző szerény véleménye szerint, mint azt például az anyja hangoztatni szereti úgy általában bárhol és bármikor, bárkinek, aki végig hajlandó hallgatni.
- Kész? Ugyan, még korán van ahhoz - jelenti ki elnevetve magát. Most vagy nem ugyanarra gondolnak, vagy Balázs emlékei meglehetősen megkoptak róla, mert ez még csak a kezdet, ha az a kérdés, mennyire tudja kiütni magát. Igaz, meglehetősen régen volt már olyan, hogy még csak ne is emlékezzen az estére, vagy éppen az asztalon táncoljon, úgy legalább tíz évvel ezelőtt, de a lényeg, hogy ahhoz képest még mindig színjózan. Éppen csak kicsit érzékenyebb most a szokottnál, talán vagy nem kellett volna a pezsgő, vagy kicsit több kellene belőle, hogy átbillenjen ezen a határon oda, ahol remekül megvan saját magával, és feleennyire sem foglalkoztatja a nővére, de legalábbis megtartja magának az egész témát egy kis időre.
- Díszpinty az eszed tokja... elég hamar egyértelművé tette, hogy neki is Hédi kell, onnantól meg azt mondtam, hogy pukkadjon meg. A többi már az ő bajuk. Nem is értem, miért mondtam neki igent, amikor elhívott, mert nyilván csak valami terv része voltam, vagy tudja a franc. Te meg... mi a francért nem mondtál soha semmit, mégis? - kérdezi meg váratlanul térve vissza valamihez, ami korábban hangzott el, közben Balázs mellkasát böködve a mutatóujjával.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=873356#post873356][b]Jávor Balázs Zoárd - 2024.02.07. 18:07[/b][/url]

- Nem úgy értettem - mosolyodik el, bár ennél jobban nem fogja kifejteni, mert félő, hogy akkor talán összevesznek. Balázs meggyőződése, hogy Detti egy kicsit sokat foglalkozik a lánytestvérével és talán túlságosan is bele lovallja magát egy olyan versenybe, amire szerinte semmi szükség. Igaz, azt nem tudhatja pontosan, hogy Detti családja mekkora nyomást is helyez rá ilyen szempontból, de meglátása szerint a nőnek egy csöppet lazítania kellene és nem folyton Hédivel foglalkozni. Ezt már csak abból is gondolja, hogy megint a nővér van a terítéken, egész pontosan az, hogy mindenkinek ő jön be. Bazsi emiatt végül kénytelen színt vallani, noha erről sosem beszélt, de most már azért mégis csak kibukik belőle. Aztán ahogy Máté lesz a téma, egy kicsit zavarja is Balázst, mert kicsit úgy érzi, mintha a nő átsiklott volna azon, amit épp az előbb vallott be előtte. Már épp elrugaszkodna ülőpozíciójából, hogy kicsit felálljon és megnyújtóztassa magát, amikor érkezik a mellkasbökés. Pillantása először a rá szegeződő ujjra siklik, aztán meg a gazdájára.
- Mégis minek mondtam volna? Jó barátságban voltunk, és láthatóan Máté után futottál - mert hogy Bazsi ennyit látott a dolgokból, az benne nem merült fel, hogy ez esetleg szintén a verseny része lett volna.
- Már akkor sem csíptem a visszautasítást, akkor szerinted tönkre tettem volna a jó viszonyt? - vonta fel kérdően a szemöldökét, majd kortyolt a pezsgőből, a többit pedig vissza adta Dettinek, majd felállt és a csónakház ajtajához lépett, hogy azon pillantson ki, felmérve így az éjszakai égboltot és a tó környékét.
- Éppen ez hiányzott a börtönből, ez a kibaszott nagy nyugalom - jegyezte meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=873489#post873489][b]Óvári Bernadett - 2024.02.10. 19:41[/b][/url]

- Nem tudom, Balázs... pont ezt, amit most mondasz el, húsz évvel később? Nem gondolod, hogy akkor lett volna ideje? Most már igazán mindegy ennyi év után az egész, nem? - kérdezi meg kissé csalódottan. Talán ha akkor hangzik el ez, még akár másként is alakulhattak volna dolgok, de ehelyett most itt áll ezzel az információval gazdagabban, de mégiscsak húsz év telt el azóta már.
- És miből... á, hagyjuk - hagyja félbe a mondatot, legyintve egyet, aztán ha már visszakapja a pezsgőt, ismét belekortyol az üveg tartalmába. Nehezére esik eldönteni, hogy visszaüljön-e a székre esetleg, vagy ácsorogjon még ott, ahol éppen megállt, netán szedje össze a cipőit és inkább elinduljon haza, így végül csak téblábol kicsit a csónakház közepén, kezében az üveget lóbálva kicsit. Talán mégiscsak mennie kellene. Az újabb megállapításra nem mond semmit, inkább csak eldönti, hogy tényleg ideje hazamenni, jobb lesz, mint ez a beszélgetés, így leteszi az üveget a padlóra, és amíg a férfi az eget bámulja, ő felhúzza a cipőit és a talárt összehúzva magán eltipeg az ajtóig. Hülye cipők, amiknek a megálmodója is megérte a pénzét. Biztos, hogy még egyszer fel nem húzza őket, inkább bedobálja őket a kandallóba, ha hazaér, mert most már minden lépés fájdalmas is ezen a ponton bennük, annyira nincs szokva hozzájuk. Az ajtóhoz érve megpróbál kioldalazni Balázs mellett. - Rajtam nem fog múlni, nyugodtan bámulhatod a tavat tovább. Hagytam még pezsgőt, ott a padlón az üveg, csak engedj ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=873491#post873491][b]Jávor Balázs Zoárd - 2024.02.10. 19:58[/b][/url]

- Mindegy hát, de most hoztad fel a témát és örülnék, ha felfognád, hogy nekem nem jön be a nővéred, sosem bírtam őt, egy hülye picsa - tényként közölte mindezt, hisz ő nem volt ilyen érzelgősen romantikus fajta, hogy most előhozakodjon a múlt sebeivel. Akkor rosszul esett neki, hogy nem tekintett rá Detti úgy, ahogyan ő azt szerette volna, de ez már a múlt. És tényleg csak azért hozta fel, mert Detti szépen bekérdezte őt Hédi kapcsán. Ha ez nem történik meg, akkor talán sosem derült volna fény erre a kis titokra.
Persze a Mátés dolog azért cseszte a csőrét, ezért is állt fel és lépdelt az ajtóhoz, hogy egy kis friss levegőt szívjon magába. Detti szavait hallotta, de mivel a nő nem fejtette ki ennél jobban a gondolatait, így Balázs nem kezdte őt faggatni.
Szépnek találta az eget, tényleg szépnek, a börtönben nem volt lehetősége arra, hogy hosszasan kémlelje az eget. Jobb híján a berepedezett falat fixírozhatta, vagy a sarokban álló toalettet.
Megérezte Dettit maga mellett, s ahogy fordította a fejét, már ott is állt mellette a nő, egészen közel hozzá. Tenyerével az ajtófélfát támasztotta, így érthető mód kérte a nő, hogy engedje ki.
- És miből…mit akartál mondani? - kérdezett rá mégis, miközben egészen közel hajolt hozzá. Pillantása Detti tekintete és ajkai között cikázott, majd mielőtt a másik megszólalhatott volna, közelebb hajolva megcsókolta őt, tenyere a másik csípőjére kúszott és azon mozdulattal közelebb is húzta magához az egykori rellonost.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=873494#post873494][b]Óvári Bernadett - 2024.02.10. 20:22[/b][/url]

- Remek - válaszolja némi szarkazmussal a hangjában, hiszen, mint azt már mondta, mégiscsak eltelt azóta két évtized. Ezért sem fejti ki, hogy pedig ha erre a vallomásra akkor került volna sor, talán alakulhattak volna dolgok másként, hiszen ez csupa feltételezés. Visszamenni sem tudnak az időben, és bármeddig is fejtegetik a dolgot, nem változtat ez már semmin. Inkább úgy dönt, hogy visszahúzza lábára a modern kínzóeszköznek is beillő magassarkút, s hazamegy. Az este számára itt véget ért. Otthon várja néhány érdekes könyv meg egy jófajta lángnyelv, azokkal remekül el tudja tölteni az időt. Talán még a disszertációjához is hozzáír pár mondatot, ha megszállja az ihlet. Az ajtóban azonban Balázs meglehetősen útban van, miközben az eget és a tavat bámulja, így kénytelen arra kérni, hogy mozduljon már odébb, és addig is, elácsorog karnyújtásnyi távolságon belül, készen arra, hogy átfurakodjon a szabadon maradó résen, amint Balázs hajlandó megmozdulni.
- Hagyjuk - ismétli meg, amit imént is mondott, megrázva a fejét, de mielőtt még mehetne, igencsak meglepődik, amikor a következő pillanatban a férfi megcsókolja s a csípőjénél fogva magához húzza. Úgy fél percre lefagyva tűri, latolgatva, hogy eltolja-e, esetleg felpofozza, de végül inkább beadja a derekát. Hogy ez az alkoholnak, a pillanat hevének vagy a kettő együttesének köszönhető-e, esetleg valami más lehet mögötte, azon a legkevésbé sem gondolkodik most, sőt azon sem, hogy mi lesz a következő pillanatban vagy netán holnap. Leginkább csak élvezi, s nem kell sok idő, hogy Balázs nyakába csimpaszkodjon, pont olyan hévvel viszonozva a csókot, mint ahogy a másik azt kezdeményezte. - Egy barom vagy. Oltári nagy marha... és haza akarok menni - jelenti be végül, amikor elszakad Balázstól, még mindig a nyaka köré fonva a karjait. Ez este egészen fura. Már csak meg kellene tennie az első lépést az ajtón túlra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=873497#post873497][b]Jávor Balázs Zoárd - 2024.02.10. 20:41[/b][/url]

Nem hajlandó megmozdulni, pedig érzékeli Dettin azt a nüansznyi feszültséget, amit akkor tapasztalt, ha valami nem úgy történt, ahogyan azt a hölgy óhajtotta. Balázs nem tett eleget a kérésének, ehelyett inkább csókolva húzta közel magához, mert éppen ehhez volt kedve. Nem tudni pontosan, hogy a pezsgő szállt ennyire a fejébe, vagy csak mindig is vágyott erre a csókra és most valahogy létjogosultságot érzett ahhoz, hogy meg is tegye. Végül is, bevallotta, hogy anno tetszett neki és még belé is volt esve. Az más kérdés, hogy azóta eltelt húsz év, s hogy jelen pillanatban nem tombolnak azok az érzelmek, attól még mindig tetszik neki a nő, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szorosan húzza magához. Engedélyt nem is kért, még azt is vállalta, hogy ezután esetleg majd pofont kap.
- Az vagyok, Te meg fogd be, mert én meg most Téged akarlak - s hogy ne csak beszéljen róla, már újra csókolja, miközben fenekénél fogva ölbe kapja és meg sem áll vele addig, míg kényelembe nem helyezi odabent. Persze, benne van a pakliban, hogy Detti feminista énje előtör, és akkor jajj szegény Balázsnak, de őszintén, ez a férfit most nem érdekli. Ha nem ütközik ellenállásba, akkor ezen az éjszakán ő a vadász, és addig űzi-hajtja a vadat, amíg az nem piheg testén kéjes fáradtságtól aléltan.