[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845432#post845432][b]Reiner Kende - 2022.04.10. 20:01[/b][/url]

Karján támaszkodva támasztja meg a fejét és néz le a másikra, elégedett fejjel, ahogy Mihail nevet.
Elhúzza a száját a válaszra, majd csillan a szeme, mikor Thaiföld feljön. - Heti tíz medencés edzés, és öt erőnléti. Imádtam - nem volt más, csak a víz és az úszás, ezért is vigyorodik el, majd szemöldöközik egyet. Valamit elfelejtett… egy… oh shit!
- Baszdki, nem küldtem el a képet, de rábarnultam az úszószemüvegre. Full kész volt a fejem - nevetve beszél, aztán az ágy vége felé néz. Hát most innen nem mozdul meg a telefon miatt. Szőkésebb tincsei közé túrva támasztja tovább a fejét, ahogy visszapillant Mihire. - Utána fél medencét rávertem a mezőnyre a budai jótékonyságin - sztorizza el.
Keze mozdul, hüvelykujja simul végig Mihail ajkán.
- Szóval, zsúfolt? Merre röpködtél? Nem tudom… voltál esetleg otthon, finnföldön - szemöldöközik le rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845434#post845434][b]Reiner Kende - 2022.04.10. 20:03[/b][/url]

Kánaán. Naná hogy! Csak a meleggel még mindig a töke kivan. Jól le is barnult, nem kell a kép, úgy fest Mihail el tudja képzelni. Arra kéri, ne menjen el, az ő jókedve visszafogottabb csengésbe vág át. Elnyílnak ajkai, mellkasa furán bizseregni kezd. Oké. Miről volt szó? Úszás.
- Kösz, Sztravinszkij, de hogy téged már semmi nem lep meg… - vigyorog le rá, ujjával ismétli meg visszafelé a mozdulatot. - Mióta kikerültem az ifiből a vetélytársaim nagy része is változott, hogy bakkerolják meg - de nem fogja ezzel untatni tovább. Annyira nem nagy cucc, max neki.
Szemöldökének szexuális mozgása marad abba, amikor úgy fest nem a legjobb kérdést dobta be az édesség dílerének. Édes ördög, lol. Éppen fürkészni kezdi, hogy óvatosan kérdezzen, de ahogy ő elfordul, Kende visszább húzza a kezét. - Vágom - lentebb ereszkedik, állát Mihail mellkasán pihenteti. - Most kicsit lehet nyugid, használd ki - aprót von a vállán, egy halvány mosollyal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845436#post845436][b]Reiner Kende - 2022.04.10. 20:05[/b][/url]

Halkan nevet, a széles mosolya csak jobban húzódik arcán. - Felhívás keringőre? Höh, azt majd meglátjuk - vigyorog ezerrel, mint egy hülye. Ő se tudja mit fog csinálni egy óra múlva, nem hogy más.
Elgondolkodik, de igazából ez most mindegy. Nem velük van egy medencébe, hanem Mihailal egy ágyban… és ebbe a képbe senki nem hívta meg a dudeot, akkor se, ha hiányzik neki az az állat.
- Aha, még szép. Távba toltuk a szupportot és mentem volna Rómába, de majd valahogy most, év elején lefalcolok hozzá - egyrészt mert megígérte, másrészt mert kurvára ideje lenne.
Mosolyára engedi tekintetét, ajka széle rezzen meg amint visszanéz az óceánkék szemekbe. - Csak ennek a kamasznak van ilyen hamvas sármja - mutat magára, mert na. Csókot ad a nyakába, nyelvével éppen csak érintve, mert nem csak kanos, perverz is. Simán lefáradt annyira a kiadós szex után, képes lenne bealudni, mégis feltornázza magát az ágy szélére. - Asszem zuhanyzom és megyek, hagylak csinálni a… bármit - hajába túrva mosolyog le rá, majd jut eszébe. - Idén is jók lesznek a péntekek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845438#post845438][b]Reiner Kende - 2022.04.10. 20:07[/b][/url]

Viszonozza a lágy csókot, a végébe vigyorog bele közben picit követi Mihail ajkát, ahogy dől, majd marad nyugton. Persze annyira nem, hogy a valagát ne röppentse el Rómába.
- Beza. Ahogy Károlyék is - akik miatt eleve skippelnie kellett a szünetben. - Egy hétre megyek, nem kell sokáig hiányolni…a. Zámborinak, ugye… - csókol mellkasára, ajka még rezzen, ahogy szemtelenül kuncog. Somolyogva néz az arcára. - Kint is fogom gyakorolni, majd ledumálom Ezrával, de Móric csak jót tesz az elememnek - teszi hozzá.
Az érintésre sandít a kezéhez, majd hátra válla felett. Morran amikor a nyakához ér a szája. Ott az egy nagyon veszélyes játéktér. Szemét süti le, majd amikor Mihail elfekszik koppan nála mint mondott és pislákol maga elé. Mellkasának nyomja hüvelykujját és tekeredik ki kérdő, kócos fejjel.
- Ha úgy van, max találunk másik napot - az most nem téma, a téma a szakdoga téma téma. Felnyomja magát és beül Mihail ölébe. - Szakdogát írsz rólam - két kezével feje mellett támaszkodik meg. - Ez király - mosolyodik el szélesen. - Elmondod miért? - nevet szinte zavarban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845440#post845440][b]Reiner Kende - 2022.04.10. 20:09[/b][/url]

A vállvonásról pillant vissza arcára, amikor belekezd, és nem is szakítja el a tekintetét, amíg hallgatja. Csak karjai fáradnak el egy idő után, így kezeit Mihail hasán hagyva ücsörög és figyel minden szóra - így csak néhol marad le.
Előrehajolva, hosszasan csókolja meg, majd helyezkedik vissza.
- Beszélhetnél Brightmore-al, vagy Zámborival, sőt szerintem Bogdán is belemenne - pillant maga elé a falra, majd vissza. - Ez tök jó. Amit értettem belőle, az tényleg tök jó - feje, mint az elemi teraszon a járőrözésen. Amikor Mihail felajánlotta, hogy segít neki. Segítene az elemistáknak. - A forrásod leszek - bólint határozottan. - Lehet, mire oda jutunk, hogy írod, már azt is beleírhatod, hogyan kezelhető - tárja szét a karját, tudja egyelőre a halál. Azért elég frankó lenne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845442#post845442][b]Reiner Kende - 2022.04.10. 20:12[/b][/url]

A csók közben szusszan egyet, amikor Mihail viszonozni kezdi, majd eltávolodva kezd el beszélni. Von egyet a vállain.
- Mert szétadom - ennyi, ez minden. Nem azt, hogy róla szól, hanem, hogy segíteni szeretne ezzel az elemistáknak, akik hozzá hasonló szar helyzetben vannak.
A választ hallgatva lankad a mosolya, majd fülén morzsol úgy túr is aztán a hajába. - Én nem tudom, te vagy a pszichológus - pillant ő is a plafonra, majd onnan le Mihail arcára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845444#post845444][b]Reiner Kende - 2022.04.10. 20:14[/b][/url]

Egy pillanat szünetet tart. - Jaja, érdekel, de most képzeld el, hogy én írok róla... hasítanék - szemtelenkedését a gödröcskéje mélyíti el igazán. - Illik hozzád, asszem. Meg az okos fejedhez.
A pszichés dolog, a trauma, meg az egész elgondolkodtatja. Nem tudja mi ez, csak azt tudja, hogy le szeretné küzdeni. Az elemére vágyik. Talán semmire nem vágyik jobban, mint testével érezni a víz lüktető és élettel teli cseppjeit - hogy a mindennapok könnyebbek legyenek. Az érzés ül benne és kezdene kibontakozni valami, amikor a bariton és szájának mozgása kirántja onnan, hogy ne bambuljon, mint egy birka. Majd kiderül. Aprót bólint, egyelőre felesleges rágörcsölni. Már kérdezte, miért szeretne segíteni… megkérdezné újra, de helyette feje az érintés felé billen, ahogy mélyebb lélegzettel fogadja a szavakat. Hangosan felnevet, minden érintés alatt reagál a bőre, tekintete ajkát figyeli, amikor elküldi zuhanyozni. Nem megy. Karjait a másik széles vállára fektetve hajlítja be feje mögött és húzza közelebb. Fogai közé veszi alsó ajkát és elmélyítve csókolja meg Mihailt.
- Érezheted is - suttogja ajkaiba. - Van még benned energia? - halk beszédébe néha belemorran, orruk ér össze, ahogy minimálisan előrébb mozdítja a fejét a kérdéssel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847077#post847077][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 17:59[/b][/url]

Éreztél már olyan kapcsolatot valakivel, ami nem a felszínen múlott? Hanem a lelkük gazdagsága iránt érzett vágyon és az általuk kiadott rezgéseken. Amikor csak fekszel az ágyban és tudod, hogy rohadtul mellette is lehetnél. Félelmetes és jó is egyszerre, mint amikor az éltet, hogy szabad legyél. Na, ilyenkor van para, kiscipő. Szóval, ha érezted már, akkor tudok valakit, akit kisegíthetnél. Mondjuk mindegy, úgysem úgy cselekedne.
Másnap órák után fordul be a tornacipője talpa a sarkon, megáll, majd zsebretett kezekkel az út túloldalán magasodó társasházra pillant fel. A picsába. Kende a fején rázva fordul arra amerről jött, hogy aztán gondolkodás nélkül, nagy lendülettel induljon meg Mihail lakása felé. Aha. Csak aztán csikorduló talppal torpan meg, és kapja el az utca másik oldalán Mihail fehérbehajló tincseit rikítani. Bakker, napok pörögtek le mióta utoljára látta őt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847086#post847086][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 18:30[/b][/url]

Ráérősen nézi meg magának, amíg Mihail lépked felé. Hosszabbra nőtt tincsei közé túr, közben észre sem veszi a fejére kiülő féloldalas mosolyt, amikor tekintetük találkozik. Nem pillant el róla, akkor sem amikor arcán érzi az érintés utáni bizsergést.
Egyszerűbb lenne az egész, ha nem szeretné ennyire azt, hogy szabad. Apró bólintással mozdul az ajtó felé, amikor a telefonból megüti a fülét a hang, viszonylag halkan. Nem először van fura hívásban, de nem szól semmit, csak hátra pillant Mihail arcára, majd néhány elnyújtott lépéssel löki be a bejárat ajtaját és engedi be maga előtt a másikat.
- Felvehetted volna a sapeszomat és akkor nem vakulnál meg a naptól - mondja mellékesen. Hagyja az ajtót kicsusszanni ujjai közül, majd Mihi mögé kerülve lépked vele a lakáshoz. Fogalma sincs, hogy jó ötlet volt-e ide jönni, de van egy sanda gyanúja, hogy úgy is hamar kiderül. Tekintetét a vonásokra emeli, úgy lép közelebb hozzá, és ahogy az ajtó zárja kattan, gödröcskés mosollyal somolyodik el, befordul a lakásba és ismerve a járást battyog a nappali felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847096#post847096][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 20:04[/b][/url]

Figyel. Ujjai az orrnyergére fognak, ahogy a fáradtság helyett valamiért megkönnyebbül, és hirtelen az ott futó érben kitapintja mennyire lassul a szívének dübörgése is. Halkan nevetve engedi le maga mellé karját, közben lassan fordul meg, hogy szembe kerüljön Mihailal.
- Kérdeztél valami olyat, hogy mit tudnál nekem még nyújtani… - elgondolkodva dől hátra a falnak, majd von a vállán. - Engem ez nem érdekel, Mihail. Én sem tudom mit tudnék neked még nyújtani, nem tervezgetek előre - ahogy az eddigieket sem, minden csak úgy jött, ahogy az évekkel ezelőtti járőrözés is. - Nem fogok kifordulni önmagamból - közli határozott hangon, mégis lesütött szemekkel.
- Kérdeztem már miért segítesz nekem - szemöldökét ráncolva vezeti rá pillantását. - Elmondod miért teszel úgy, egyetlen dolog miatt, mintha minden más hazugság lett volna? Mert én rohadt biztos vagyok benne, hogy nincs így - félre billenti a fejét egy óvatos, de magabiztos mosollyal, miközben belül megremeg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847098#post847098][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 20:13[/b][/url]

Lesütött szemei alatt ajka könnyű mosolyra húzódik, amikor elhangzik, hogy Mihail nem kérné rá és a szavak csontjáig hatolnak. Minden tényt közölve hagyja Kendének, hogy döntsön. Volt már ilyen, és most megteszi ismét - ő meg még mindig nem hiszi el. Amiről eszébe jut miért is ácsorog megint a másik lakásán, ebben az elbaszott helyzetben, ahelyett, hogy mondjuk röhögnének a kanapén egy újabb béna filmen.
Pillantása követi Mihail mozgását átívelve a köztük lévő távolságot.
- Nekem az jött le, hogy szerinted ezen az egy dolgon kívül nem tudok rólad többet. Nem ismerlek annyira, mint te engem, de már meg sem lep mikor kérdezel, mert úgy is tudom, hogy jön majd. Mint nekem, hogy kiröhögjelek, amikor fintorogsz az élő vízre… vagy bármire. Adom, hogy jól főzöl, aminek tutira az a szexi tánc a titka, amit közben lejtesz - hosszas mozdulattal tolja el magát a faltól. - Olyankor a legjobb rád robbantani az ajtót, amit meg is teszek. Mert téged érdekel mi van bennem és túl jól tudod, ha a nyakamra csókolsz, nem vállalok felelősséget azért, ami azt fogja követni - elé lépdelve beszél, majd áll meg végre kezei közé fogva Mihail arcát. Fürkészi, mielőtt lehajolva csókol ajkaira, hevesebben, ami elmossa benne azt a kevés bizonytalanságot is. Apró sóhajjal válik el tőle. - Ha ez mind igaz volt… - tarkójához simulnak kezei, tincsei rendezetlenül a homlokába hullanak, ahogy lepillant rá. - Arra kérlek mutasd meg, milyen ha a tiednek tekintesz - szíve dobban nagyot, de tekintetét nem engedve bólint aprót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847101#post847101][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 20:25[/b][/url]

Nem mindegy, hogy valóban őt akarja valaki magának, vagy egy elképzelést. Érzi, hogy Mihaillal ez valahogy más. Az érintés a nyakán csak még jobban beleengedi a pillanatba, hogy elmondhassa, amit szeretne. Több már a szó, pedig élvezetesebb az érintések alatt belefeledkezni mindenbe és nem érezni a félelem miatti dobbanást a mellkasában. Csak a megkönnyebbülést, Mihailhoz közel, amikor ajka simítja ajkát.
Arcába süpped gödröcskéje, ajkai nyílnak el és csakis Mihailt nézi. Ujjai újra a fehérbe hajló tincsek közé túrhatnak, ujjbegye lágyan mozdul, mielőtt olyan halkan szól, szinte mormog.
- Nem leszek másé. Nem megyek sehova - a lágy szavak közben egyik keze simul Mihail arcához, de nem noszogatja. Addig marad így, Kendének dőlve, ameddig szeretne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847104#post847104][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 20:53[/b][/url]

Tud arról, hogy nem ő az egyetlen.
Kendének is volt más, nem korlátozta mibe megy bele és elkezdte kitapasztalni és élvezni azt a részét is önmagának, akiről nem is tudott. Egyik nekifutás sem volt annyira jó és élvezetes, mint Vele, aki előtte ül. Hogyan jutottak idáig? Mihail és ő. Hasonló érzés, mint akkor amikor először feküdt Mihail ágyában. Azt pláne nem tudja most mi történik azon kívül, hogy az a bármi ami van, rohadtul megijeszti, hihetetlen, mégsem lenne képes kilépni az ajtón. Főleg akkor, amikor Mihail a csípőjére szorít, majd nekidől. Nem küldi el.
Az ő ujjai a puha tincsekbe simítanak, mellkasa lassabban emelkedik és süllyed, majd szorul össze kissé. Az enyém vagy, igaz? Picit ráz a fején, amikor lepillant rá és szíve elég hevesen megdobban. Lágy tekintetét süti le, keze Mihail állkapcsának éles vonalát követi, majd ujjbegye alsó ajkára kalandozik és simul végig.
- Bármit, amit elmondanál - akár azt milyen volt a napja, vagy azt milyen volt a finneknél. Hiszen úgy volt, hogy a másik egy ideig nem is megy haza.
A közéjük szoruló térrel játszva, lassan hajol le, kezét tarkójához futtatva húzná magához közelebb, de nem csókolná meg, bármennyire sóvárogna utána, hogy rendesen érezhesse.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847106#post847106][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 21:00[/b][/url]

Csók vagy beszéd...? - Mihailra bízza, hogy melyik legyen, miután ő elhelyezkedett az ölében. Aztán megszólal és Kende kissé meglepetten húzódik hátrébb. Néha baromira nem könnyű kitalálni honnan induljunk el, ha mégis szeretnénk valamit mondani a másiknak. Ezt érzi Mihailon, szóval nem siet, közelről belélegzi az illatát és játszik a puha tincsekkel. Annyira belemerül, hogy már pillantása is azt figyeli, mikor a mély hang megrepeszti a csendet.
RJ? Ismerős, de nem ugrik be neki honnan, csak elnyújtva bólint aprót. Érzi a súlyát minden szónak és azzal annak is, hogy milyen nehezen beszél erről. Ujjai mozgása meg is áll egy pillanatra, de hogy megnyugtassa lassan folytatja tovább. Tizenkét évesen… fura, de nem lehetetlen elképzelni Mihail Vladiszlav Sztravinszkijt kölyöknek. Aztán pillanatokig csendben van, mielőtt szabad keze Mihail állához érne, hogy rá figyeljen.
- Gyerek voltál - óvatosan mosolyodik el. - Persze, hogy a szüleidnek hittél - szemöldökét ráncolva, elgondolkozva pillant vissza a tincsekre. - Vágom az RJ-t, egyszer fenyegettek vele otthon. Asszem. De… hm. Csak egy részed az, hogy véla vagy, bakker. Nem mindegy egy kiközösített gyereknek miben segítenek: hogy az érzelmeket kordában tarthasd vagy elfojtsd azokat - pillant le rá. Éppen hozzátenné, hogy mondjuk honnan is tudhatná, amikor vonásai változnak, és megakad a lélegzete. Tekintete úgy jár Mihail arcán, mintha most látná először.
Megértve érezte magát az első perctől kezdve… szíve hevesebb dobogásba kezd, ahogy összetesz apró jeleket, amiket másoknál már régen elfelejtett volna, Mihailnál mégis megragadtak, mint legyek a légypapíron.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847108#post847108][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 21:05[/b][/url]

Ha ezek a falak beszélni tudnának… történt már egy s más között. Olyan kérdések és válaszok kúsztak le róluk, félelemről és döntésekről, amit csak az fokozott, amikor csend lett. Mihail utolsó két mondata később csapódik le benne, de legalább olyan erővel, hogy felfogja a párhuzamot, amiről fogalma sem volt.
Ujja picit jobban Mihailba kapaszkodik, majd elkerekedett szemmel hirtelen pislog és engedi el a másikat. Zavartan ráncolja a homlokát, ahogy oldalasan fordul ültében a karfán és váratlan rezzen meg amikor az óceánkék pillantás fagyosan néz vissza rá. A szavak kis jégszemcsék ként karcolják, automatikusan összepréseli ajkát és amikor Mihail befejezi néz utána.
A másik már a konyhában van, Kende félre pillant, és lassan mozdulva felkel.
- Nem tudom min mentél keresztül, Mihail. Nem is fogom tudni - túr a hajába, majd zsebeibe engedi kezeit.
- Nekem most esett le, hogy ami köztünk van miért ér szavak nélkül annyit, mint szavak által sosem fog - halkul el a végére. Sokáig hajlamos volt elfojtani az érzelmeit, mert nincs más módja kezelni azokat, de ez változott. Mert olyasvalakitől kapott segítséget, aki rohadtul a saját bőrén tanulta meg. Most meg itt állnak. Szusszan egyet.
- Merlinre... elnyomod egy részed és úgy hallgattál engem hónapok óta, hogy segíts előhozni az képességem - pillantásában már-már aggodalom csillan mielőtt lehunyja őket és arcát dörzsölve elfordul. Aprókat lép oldalra és huppan le a kanapé végébe, lábait kinyújtva, és fejét hátravetve a támlának. Banyek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847111#post847111][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 21:13[/b][/url]

A hátának beszél, hangjában a döbbenet, a védekezés és talán még valami más is érződik, de nem remeg meg. Mihail megnyílt neki és nem tudja mi rosszat szólt, amiért most még csak rá sem tud nézni a másik. Újra előtte van a hideg és távolságtartó pillantás, amit nem most kapott meg először. Aztán ahogy tekintete elkapja Mihail fejét előrébb billenni, összeszorul a mellkasa. Elhallgat.
A plafonon pihenteti tekintetét, feje nemlegesen billen balra és jobbra Mihail szavaira. Éppen csak rásandít, amikor füléhez kúszik a sóhaj, ami a csendben sokkal hangosabbnak tűnik. Sejtése sincs mit mondott, de bűntudat kezd bele kúszni, amiért ennyire védekező lett a másik. Nem sok jó tapasztalata lehet az emberekkel és ezt valahogy átérzi, ha meg nem is érti. Csak az van, hogy neki nem is kell a jog ahhoz, hogy tippelgessen, mert nem azért van itt, hogy kiolvasson mindent Mihailból. Akire újra odasandít és aki rá sem néz. Szemöldöke rezzen, majd ujja mozdul és kamaszosan előkapja képességét.
Megfagyasztja a whisky-t a pohárban.
Ezt lötyögtesd. - azzal még karját is összefontja maga előtt, ahogy lentebb csúszik ültében.  
Az érzelmek tényleg csak túlbonyolítanak mindent.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847115#post847115][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 21:24[/b][/url]

A csend megváltozik a szobában, amire csak halkan hümment egyet. Hosszú lábait is keresztezi bokájánál amikor Mihail nevetése lezárja a bootidőt és bár nem fordul oda, biztos benne, hogy karját érzékeli arca felé mozdulni, amire pláne összepréseli ajkait.
A nevetéstől libabőrözik bőre, majd a plafonról a pohárnyi megfagyott löttyre engedi pillantását maga elé. Felvonja mindkét vállát, és csak simán engedi visszaesni őket. A folytatás már más terep, aminek lendületével bukkanna elő gödröcskéje, de visszafogja magát. Most akkor mi van?
- Aha. Vágom - a pohár tartalma mégsem enged fel. - Nyalogasd a whiskydet - úgy is azt szokták, hát ő aztán semmi jót nem ront el. Csak azzal nem számol, hogy a hajában megérzi az ujjakat, amik felé piciket mozdul közelebb és végül miattuk sandít fel. Elveszi a poharat Mihail kezéből, majd ujjai közt fordítja fejjel lefelé, de az stabil mint az oldalfekvés, így forgatja vissza.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847118#post847118][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 21:39[/b][/url]

Azért azt gondolná az ember, hogy a császárságnak van határa, de nincs. Bárhogy forgatja a poharat benne a pia nem mozdul és most úgy figyeli, mintha olyan nagyon érdekes lenne. Ahogy arca benyomódik, szemöldöke fel is szökik. Durcás? Ő? Hát ez tényleg baromi vicces.
- Nem vagyok durcás - orra alatt morogva közli. A pohárra pillant, majd maga elé és vissza a pohárra. Elég időt tölt a húgával, Marinaval és Móriccal ahhoz, hogy észrevegye: neki is megy a dolog. - Viszonylag nem - a barackba.
Elhúzódva előre hajol és a poharat az asztalra csúsztatja. - Azzal nem járhatsz szarul, ha kiengesztelsz - oldalasan fordulva húzza lábát is, miközben visszadől és izmos karját a háttámlára fekteti. Lassan vezeti pillantását Mihailra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847122#post847122][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 21:46[/b][/url]

Viszonylag megeshet vele is néha, hogy kamuzik, de legalább magának is. Úgy egy… maaajd két pillanatig. Szemtelen vigyor jelenik meg a fején, ahogy a pohár koppan. Naná, hogy a királyi felére már Mihail is hajlandó ránézni, mikor a barackja páratlan.
A másik mosolyáról kezdi fürkészni arcát, játékosabban, mint korábban. Főleg, hogy előre tudja miféle válasz jön majd és ahogy jön, halkan neveti el magát. Kivételes alkalom, de nem úgy teszi mint egy állat. Mihail után pillant, feje billen oldalra. - Így is jó. Ideális ez a szög - tekintete zizzen a másik fenekén - Csak ne lepődj meg ha ezért a valagadra harapok - szólal meg nevetős hangon és a hajába túrva támasztja a fejét a kanapén.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847124#post847124][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 21:50[/b][/url]

Úgy jön a lehetőség, mint a kurva élet, amire még a szeme is telibe megcsillan. Víz és alatta Mihail meztelenül? Hát nem hülye a kelleténél jobban! Tartja a szemkontaktust amíg lehet, látszik a “kihagyod, mi?” néma kérdés játékossága vonásain, majd makacsul végignézi Mihailt felsétálni a lépcsőn. A kanapé támláján hirtelen csapódik végig Kende kinyújtott karja, annak halkan koppan a homloka, végül morran egyet. Ez a pasi… teljesen kikészíti.
Megérzi a vizet. Szíve dobban.
Egy lendülettel talpon van, az emeletre kettesével veszi a fokokat és a folyosón heverő ruhákkal nem is foglalkozik. Egyetlen rövid pillanatig csak nézi a másikat, majd mielőtt lemaradna ruhástól lép be mögé a víz alá, kezével a csípőjébe kapaszkodva.
- Vigyázni kell veled, Sztravinszkij - játékos hangon duruzsolja válla felett.
A zuhanyból eső víz hamar átáztatja a szövetet, hogy Kende bőrét érhesse. Pont ilyen türelmetlenül nyomódik ő is Mihailhoz. Gerince mentén kezdi végigcsókolni a gyönyörűen sima bőrt, ajka minden érintése után borzongatóra hűti a megtett útvonalon hesszelő cseppeket. Felegyenesedik, hátrébb lépve leveszi a pólóját és lehunyt szemmel vigyorogva fordítja arcát a zuhany felé. Egészen ki van engesztelve a homokszőke.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847129#post847129][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 21:55[/b][/url]

Ajka rezzen már a fehér bőrnek nyomódva, ahogy elmosolyodik a fürdőszoba falairól visszhangzó szavakra. Felegyenesedik, a fehér póló már a lábaiknál ázik a csempén, amikor lehunyt szemekkel érzi meg a hideg csempétől libabőrözni egész felsőtestét.
Szóra nyílik ajka, ami végül csak egy mélyebb nyögésbe torkollik. Résnyire nyílt szemekkel pillant le a nedves tincsekre arca mellett, ujjai szaladnak közéjük, míg másik karjával nyúl le a fenekéhez és magához húzva öleli Mihailt.
- Rajtad gyakorlom az elememet, nem? - kérdésre kérdéssel morogja a füléhez. Ajkait hevesen húzza végig a másik nyakának vonalán és az előtte elhúzódó széles vállon. Eközben a közéjük szoruló víz nem szalad tovább, halk morajlással simogatja bőrüket, a mágia azonban meg-megakad, ahogy Kende gondolataira köd borul Mihail közelségétől.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847133#post847133][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 22:19[/b][/url]

Bőrén és a közéjük nagyon bátran bemerészkedő távolságon érzi meg Mihailt mozdulni. Nyakán pedig a csókok után hagyott bizsergést, azok erei mentén szaladnak végig Kende pedig csendben élvezi ki, hogy az érzés megtölti a zuhanykabint.
Hátrébb billenti fejét és pöffölve nevet fel. A képessége meg nem csoda, ha megszédül, majd lassan szűnik meg, mikor az óceánkék pillantás elkapja Kendéét. A pillanatnyi csendben kérdőn figyel, a kérdés után is ugyanúgy marad még egy… két… sőt, bakker, három pillanatig. Végül Mihail arcán felejtett tekintete zizzen.
Amikor a tincsei eltűnnek a képből, aprót lép előrébb felé, és emeli karjait vállára. - Veled - bólint, a haja bezzeg máris újra a homlokára esik. Szélesen mosolyodik el, ahogy közelebb hajol és megcsókolja. - Mondtam már, hogy jól áll neked a víz? - motyogja az ajkaira, egy halk sóhajjal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847137#post847137][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 23:08[/b][/url]

- Főleg én - nevet fel és fordul, hogy a tusfürdőt kezébe kapja. Ahogy a fedél kattan, lepillant magára. Egész pontosan a csumára vizes nadrágjára. Mihail kezébe nyomja a tusfürdőt, majd röhögcsélve vetkőzik le rendesen, hogy a ruhadarab csattanjon a póló mellett. Nem gondol aztán semmi másra, csak a vízcseppekre, amik váltva egymást landolnak a bőrén.
A kabin ajtajának hangja zökkenti ki. Ujja mozdul, egy szabálytalan vízcsóva kúszik Mihail felé és öleli derekát, hogy óvatosan visszább húzza, amíg Kende is kiszáll, aztán engedi is el. Haját borzolja laza mozdulattal, amikor játékos vigyorral beelőzi és maga mögött egy hang jelzi, hogy elzárta a csapot.
- Le ne maradj - nevetősen szól, a hálóba érve pedig már meg is van száradva. Egy szusszanással landol az ágyon, hasán és húz egy párnát a feje alá. Onnan sandít Mihail felé bármerre is legyen a szobában.
Most vagy attól fáradt be, hogy ennyit szövegelt, vagy az elemhasználattól, de úgy belassult a szívverése, hogy bármelyik pillanatban képes lenne elaludni. Az ágyneműn pedig érzi Mihail illatát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=847140#post847140][b]Reiner Kende - 2022.05.31. 23:50[/b][/url]

Nagyobbakat pislog, mély levegőt vesz és a párnát ölelő karjai engednek el. Aprót rezzen a halk hangra, majd már lehunyt szemmel tolja arrébb magát. Ahol valszeg ott is maradna, ha Mihail nem húzza közelebb. Feje fészkelődik, karját dobja át rajta morranva és a szívverés egyenletes dobogására azonnal el is alszik.
Annyi minden történt ebbe a pár órába, hogy bele se férhetett volna. De legalább már - még ha csak tudat alatt is - de tudja, hogy nem zúdíthatja ennyire az érzelmeit még Mihailra, amíg ő maga nem érti meg jobban mik is azok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850358#post850358][b]Reiner Kende - 2022.08.01. 10:10[/b][/url]

A Bagolykő fent van. Bagolyfalva lent. A kettő között meg van egy lejtő, vagy emelkedő, attól függ az ember honnan nézi. Kende sehonnan, csak megy, ahogy a kastélyban egész héten remekül elszórakozott a gördeszkán - gyorsabban leér vele a Holdfénybe. Egy vállrándítással a földre csapja, laza lendületet véve lép is rá, és nyurga lábával el is löki magát a talajtól, hogy suhanjon. Csak egyetlen pillanatra disztraktálja lefelé menet a pár perccel azelőtti beszélgetése a Kisunikornissal, amikor is a lejtő lejtőbb lesz és Kende karjait két oldalra csapva igyekszik magát egyben tartani mielőtt orbitálisat zakózna. Több-kevesebb sikerrel áll meg és hevesen dobogó szívvel, röhögve néz felfelé ahonnan jött. Jó lesz ez egy ideig gyalog is. A városba lép csak vissza a járműre, ami egészen Mihail lakásáig viszi a srácot. Egy mozdulattal kézbe kapja, és rutinosan suhan be az ajtókon.
- Hellóka, jöttem! Majdnem kinyírtam magam útközben, de csak majdnem - szól be, bármerre legyen a másik. Lecuccol, hátizsákjából kimászva lépked a nappali felé.
- Mihail? - halvány mosollyal néz körbe a csendben, de sehol senki, csak a pulton lát cuccokat elheverni. Ledobja a táskát a szék lába mellé, és lép a konyhába, hogy töltsön valamit inni mielőtt mindörökké kiszárad. Ha Rómában is ilyen meleg lesz, fürdőnadrágban fog létezni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850361#post850361][b]Reiner Kende - 2022.08.01. 10:17[/b][/url]

A csap halkan töri meg a csendet, ahogy a víz csobog az üres pohárba és tölti meg teljesen. Kende lehúzza, majd még egy fele annyit, mielőtt elégedetten csúsztatja félre a pultra az üveget. Hajába túrva pillant az emelet felé a nagy csendben, majd egyik kezének ujjával a pohár száján köröz, másikkal a telefonját igyekszik kihorgászni a zsebe aljáról. Lehet elaludt odafent? De a folyamat megakad, amikor maga mögött a semmiből hallja a tompa puffanást. Fejével fordul először az irányba, tekintete csillan, ahogy meglátja. Megvagy.
Alig méri be Mihail mozdulatait, már hozzá is simul, a köztük lévő tér eltűnik, és halkan meglepetten szusszan az egymáshoz tapadó ajkakra. Először apró mosollyal, majd hevesen viszonozza, ahogy a szívverése is gyorsulni kezd és szinte el is felejti miért jött ide.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850364#post850364][b]Reiner Kende - 2022.08.01. 10:20[/b][/url]

Csuklóját húzza arrébb, hogy ujjaival végig tudjon simítani Mihail karján, majd kapaszkodjon meg benne, amíg csókolják egymást. Ajka aprót moccan, amikor érzi a derekán a fogást és beleengedi magát minden érintésbe, meg abba amit kivált a másik közelsége. Fura adrenalin ez. Ami megáll. Vagy legalábbis félbeszakad, amíg ő mély levegőt vesz és szuszog. Homlokát egy idő után, lassan mozdítja el és csókol két aprót Mihail nyakára. A szavak a fülét érik, mielőtt ő is felegyenesedve pillant fel rá.
- Én sem arra, hogy jövök - lép hátra egyet, a pultnak puffanva nyúl ki előre és a nadrág pereménél húzza közelebb Mihailt, annyira, hogy ő még a megfejelése nélkül felcsusszanhasson a pultra. Maga mellé dobja a telefont, így felszabadul kezeivel Mihail felsőtestének oldalára foghat.
- Szia - elmosolyodik. - Mennyire vagyok váratlan? Ha van pár szabad órád, akkor megmozgatnálak - pillantása pásztázza a már jól ismert vonásokat. És a felét még nem is tudja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850366#post850366][b]Reiner Kende - 2022.08.01. 10:25[/b][/url]

Mosolya lesz visszafogottabb, lassan pillant körbe, majd vissza Mihail arcára. A fogadtatás eléggé arról árulkodott, hogy nem bánja a váratlanságot. Ha mondja! És ha mégis, az előbb-utóbb úgyis kiderül.
- Kicsit mindkettőt és egyiket sem - vallja be, ha már így rá lett kérdezve. - Csak, hogy semmit se hagyjunk ki - somolyog rá, majd harap alsó ajkára. Oldalra billent fejjel dől minimálisan hátrébb, hogy végig pillantson rajta, majd megkapaszkodva a másik pólójában dől előrébb.
- Ki kell hozzá jönnöd velem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850370#post850370][b]Reiner Kende - 2022.08.01. 10:44[/b][/url]

Szemtelenül változnak vonásai.
- Aha, így is van. De pont eleget - bólogat piciket nevetős hangon, ahogy tekintete végig siklik Mihail vonásain és lehunyt szemein. Moccan, hogy arcára csókoljon, végül mégis ajkát kapja el. Oda leheli végül a szavakat is. Magabiztos pillantása bizonytalanodik el egyetlen pillanatra, ahogy Mihail visszakérdez. A folytatásra süti le tekintetét, majd fejét hátrébb billentve észre sem veszi, hogy a féloldalas mosolya kúszik az arcára.
- Nem téged titkollak, hanem… minket, asszem. Oké, figyu, azt elárulhatom, hogy nem arra hajtok, hogy megdugj egy fa tövében - vigyorog rá, majd fog erősebben a póló anyagára. - Mit szólsz? Rám bízod magad? - ha nem ér rá, maximum csak elmondja, hogy holnap elutazik. Egy hét. Nem tudja miért ilyen nehéz kibökni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=850374#post850374][b]Reiner Kende - 2022.08.01. 11:30[/b][/url]

Minimálisan szorul összébb a mellkasa, ahogy előrébb biccenti a fejét, már-már bólintva. Mert Mihailnak igaza van. Mindennel együtt őt is éppen annyira titkolja. - Téged is - sajnálom. Sandít aztán rá a tincsei mögül, fürkészi, mert nem gondolt bele, hogy a másikat zavarná. Nem érzi, hogy most kellene ezt kivesézni.
- Akkor nincs ok az aggodalomra. Simán kimehetünk együtt, mint két nem mondom, hogy normális srác - már ha ráér. A válaszra szélesen elmosolyodik, felette szemöldöközik a másikra. - Majd kiderül, hogy meg fogod-e - mondja már a zsebébe csúsztatva a telefont.
Őt követve pillant fel Mihailra oldalasan, majd mellé lépve maga elé skubizva hümment egyet. - Sétálunk - nyújtózva egyet hátranéz, majd indul is el az utcán. A sarkon befordul és somolyogva sandít Mihailra. - Ma csak kétszer akartam kinyírni magam, szóval ha úgy veszed, mázlid van, hogy itt vagyok - fordul vissza előre a főút felé. Mégha nem is várta ma Kendét. Vagy éppen, hogy mást várt.