[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=853984#post853984][b]Reiner Kende - 2022.10.07. 23:37[/b][/url]

Nem jól sejti öregem. Ami nem baj, mert most sem biztos abban hogy összehozná a dolgot, és ahogy Brightmore válaszol, Kende megkönnyebbül. Szóval áll ott a srác előre emelt karokkal, homlokába hullanak tincsei, alattuk szemei figyelik továbbra is a jégtömböt. Mondaná, hogy bírja így egész nap, de kibekkelné a lélegző kertiszobor létet a góré kertjében.
Felőle aztán, éppen csak hátrapillant válla felett amikor arrébb lép párat. A kérdésre aztán félre billen a feje. Túl sok válasz és egyszerre semmi kúszik az agyába. Ja, inkább érzi ezt az egészet, de Brightmore válasza befut és csendben figyel rá.
Körbe pillant, Brightmore-ra, majd ezt a kört újra lefutja mielőtt aprót bólint. Oké, menni fog ez.
- Valahogy úgy, ahogy elmondtad. A részem, ezért nem is engedem el és ez fordítva is igaz - szavai közben már mozdítja a kezét. Sosem volt erős abban, hogy egyszerre koncentráljon szavakra és cselekvésre. Majd most. Ha mondja! Vagy nem. - Az jut eszembe, amit kivált belőlem - könnyed táncba kezd az ujja, az energia kirezzen nyugalmából és lendületesen söpör ismét végig rajta. Megcsillan a szeme. - Nem is az elvárások, vagy az uralom... inkább az érzések és az a szabadság, amit megad és én megadok... megadnék a víznek - nem is figyel a szavakra, csak összegyűjti a muníciót mielőtt elhelyezkedik és a szavai végén egy vékonyabb csóvát küld Brightmore irányába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854074#post854074][b]Reiner Kende - 2022.10.10. 13:38[/b][/url]

Egy elég béna kezdés, Kende nem is hisz Brightmorenak. Lelazítja megremegő ujjait a rajtuk lévő gyűrűkkel. Jól hallja a tiszta hangokat és csak éppen érzékeli a mellé társuló vállrándítást és akkor... akkor ajka széle mosolyra húzódik. Pedig a lényeget egy pillanattal később robbantják rá.
Megugrik a szemöldöke és lenéz a szinte hozzánőtt kiegészítőre. Túl sokáig váratta a teraszon a gyakorlótermet, mire késznek érezte magát és eszébe sem jutott, hogy ezt a kérdést miért nem teszi fel neki senki. Mert nem biztonságos. Ő pedig rohadt jó okkal ment Brightmorehoz.
- Pont olyan, ami miatt megtenném - határozott hangját kísérve pillant fel a másikra. - Mekkora bajba kerülhetek érte? - az ember azt gondolná néhány évvel mögötte már várt eleget, de inkább türelmes lesz, ha annak kell lennie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854079#post854079][b]Reiner Kende - 2022.10.10. 15:03[/b][/url]

Elbizonytalanodik. Nem a legjobb barátok a góréval, de nem szeretné ha azért szívna, mert segít. Viszont ahogy a pálca előkerül és Kendének tényleg leesik mi lesz itt, szíve hatalmasakat dobban, Brightmore szavai felére már képtelen figyelni, aztán kattan a perec. A hanggal egy időben pedig hátrébb tántorodik.
Elsodró, intenzív és tiszta - izmai megfeszülnek az víz rázúduló erejétől, annak háborgása az ereiben csillapodik, de el nem múlik ahogy az ellentétes elem távolabb ér. Kikerekedett szemekkel, hirtelen kap levegő után, majd lehunyva őket pár pillanatig csendben hagyja áramolni, minden mást kizár.
Letaglózva? Teljesnek? Rémültnek?
- Nem tudom elmondani -szemei felnyílnak a válasszal. Szája egy néma "mi a f..." formál meglátva a füst alakot. Egy elementál. A hydromgáusunk ereje körülötte sűrűbbé teszi a levegőt, ajkai elnyílva maradnak. Kezeit maga elé húzva pillant le azokra hiszen alig mozdította őket, közben a mellkasában szíve dobogása nem lassul. Soha nem érezte még ennyire.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856519#post856519][b]Reiner Kende - 2022.11.13. 11:55[/b][/url]

Az elementál és a gazdája között jár tekintet, miközben gondolatai felszívódtak, a felerősödött érzelmek pedig nem eresztik el. Elég hosszú idő után ott áll, éppen csak saját elképzelésével arról hogyan kellene bánniuk egymással. A víznek és neki. Készen áll megtudni, hogy bejön vagy sem - akkor is lesz valahogy tovább. Remélhetőleg élve.
- Az hasznos - reagál végül kis idő elteltével, mire tisztábban észlel mindent maga körül és benne. Halvány fogalma sincs arról az elementálnak mi van a tarsolyában, de ránézve arra az izére nem nehéz hinnie a górénak. Így is eleget kockáztat az egésszel.
Tekintete viszonylag hamar abbahagyja a zizegést, amikor egész teste nagy elánnal és automatikusan reagál a lángokra maga körül. Bármi indul meg benne, ijedtében visszafogja ahogy csak tudja mielőtt bárkinek is ártana, pedig: Brightmore tudja mit csinál. A kérdés az, hogy Kende tudja-e?
A levegőben lévő víz egyre melegebb, Kende körül foszlányokban erősebben kezd párologni. Csípője és dereka mentén fut végig gerincét ölelve a feszültség, amit olyan ritkán érez, hogy szinte fel sem képes ismerni. Elég Ő ehhez? Egynek lenni valamivel? Ujjai ökölbe szorulnak, nem is érti ki a neki intézett szavakat, csak próbálja csillapítani a szívében az erős dobogást... nem sok sikerrel. Elég hirtelen jön a váltás és ahelyett, hogy csillapítaná, ráhangolódik. Benne az erő minden irányból hat, a felszín felé kitör a vonzódás, ami erősebb a levegőnél. Kende szíve kihagy egy dobbant, a párolgás megáll, fél lába csúszik előrébb, a víz szinte alig látható burokként indul meg körülötte a lángok irányába. Karizmai feszülnek, nem mer pislogni sem, nehogy egy pillanatot is kihagyjon. Gerince bizsereg, tarkója gyöngyözik, megemeli a kezeit és a víz hullámok ként kitörő lecsapódása helyett zuhogó, hangos cseppekben kezd esni. Elhiszi, mégsem hiszi el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856563#post856563][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 00:45[/b][/url]

Izgalomtól heves szívdobogása képes lenne vadhullámokat verni. Nem erőlködik tovább csak enged neki miután az irányítást hamar túlértékeltnek látja, a kontrollt pedig gyönyörűnek. Érzi, hogy összeratoznak és amikor Kende belélegzi a víz illatát tüdeje majd kiszakad a helyéről. Átszakadt a gát?
Ajkait képtelen összecsukni, ami hasznos mert jelenleg szüksége van arra is a légzéshez. Lassan leengedi a kezét, amitől az esőzésbe zavarosság áll be, majd csillapodik a zuhogás csepergéssé, de el nem áll. Nem bírja. Kezeivel újra mozdulva képes egyedül megtenni… és eláll.
A súlyt, ami lehúzta könnyvé tették, mintha megemelték volna, de az az igazság, hogy használni nem érzi könnybbnek. Nem is különösebben vár semmi ilyesmit, mert ez az alkalom így is több mint azt valaha elképzelte volna.
- Az van, hogy sokáig a kevéssel is nehéz volt együtt dolgozni. Jobban érzem, de nem mondanám könnyebbnek - félre sandít, majd Brightmore-ra. Nem szeretne panaszkodni, amikor éppen megéli amire évek óta vágyott. El kell mondania, hogy ez van benne, mert szüksége van egy pullanatnyi szusszanásra is, miközben még mindig hitetlen egyben önfeledt mosolyt küld a góré irányába.
Keze ismét mozdulna, végül maga mellett tartja, szürkéskékjei a nedves talajon járnak körbe mielőtt lehunyja azokat. A levegőben, a füvön, a leveleken, a tűztől perzselt talajba egy gyorsabban szívódva: mindenhol ott van és ami a legfontosabb… itt van.
Bizsergés járja végig bőre alatt, az érzés olyan mintha az ereiben csörgedezne a víz. Kirázza a testét a hideg, de nem mozdul a keze amikor a víztömeget összegyűjtve emeli a levegőbe. Hol nagyobb-hol kisebb vízgömb kezd lebegni kettejük között.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856584#post856584][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 17:07[/b][/url]

Lepillant kezeire, amiket csuklóból lazít is le kicsit. Ja hát igen, velük könnyebb mint nélkülük, totális ellentétben a karperecekkel. A pislákolás után aprót bólint. Mindegy hogyan csinálják, az egészet élvezi. Minden hitetlenség ellenére, baromi régen volt ennyire tisztán és önfeledten boldog.
- Érzem - bólint ismét, mosolya széle rezzen meg, hogy a gödröcskéje egy pillanat erejére előtűnjön. - Az elemeidet is, mindkettőt. Sokkal jobban - szemöldöke ráncolódik, ahogy figyelme leginkább az ellentétes elem kiváltott hatására kerül. Brutális, hogy ez ilyen is lehet, és ettől csak hálásabb lesz Brightmorenak.
Azért is mert később, már lehunyt szemei mögött a vízgömbök súlya fokozatosan könnyebbnek és könnyebbnek érződik számára. Légzését hosszabbakra véve igyekszik lassítani, így hallja meg az újabb feladatot. Vette.
Minimálisan helyezkedik, keze reflexből mozdulna, majd megállítja. Nem tudja figyelt-e már ennyi mindenre egyhuzamban, de most bakker kérdés nélkül teszi. Szeretné ezt most jól csinálni, összhangban lenni a leírhatatlan energiával, aminek köszönhetően önmagának érzi az egész lényét.
Sikerült. Basszameg, tényleg sikerült. Hosszan vett levegője és mellkasában a bizsergés melegnek hat ahhoz képest, amit az elemével kiváltanak a lebegő gömbökből. Azoknak belsejéből indítja el a változást, ami lassan és nehezen a felszín felé kezd kúszni, majd elér egy pontot. Nincs tovább. Kendében megvan, hogy vissza kell vonulnia. Kezét megemelve lépésről lépésre állítaná helyre, beismerve hogy ez így nem megy, amikor a gömbök külső burka ellenáll. Az egész gyorsan történik: Kende szívverése hatalmas dobbanásokba kezd, szemei kipattannak. Kezét maga elé emeli varázslásra, csakhogy a mozdulattal a gömbök cseppek és szilánkok csillanásával robbanak szét az udvaron. Brightmore felé villan elsötétedő tekintete, minden másról lemarad, ahogy térdre rogy és arca a nedves talajba fúródik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856589#post856589][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 19:00[/b][/url]

Csendesebb idebent, teste sokkal könnyebbnek tűnik amíg öntudatlan, mint amikor lassan kezd magához térni. Szemhéja nehezen húzna vissza, miután éppen csak megkísérli kinyitni. Tarkója és feje feszülése között bordáinál érzi az erős, el nem múló nyomást, amitől arcára grimasz kerül. Egyszerre süpped be a mellkasa, ahogy a levegőt kifújja, majd ismeretlen szagokat lélegzik be. Lassan ráveszi magát, hogy körbenézzen. Egy pillanat kell, majd még egy: nem a szobájában van és bár kanapén heverészik, de nem is Mihailén.
Beüt ugyan egy kis zavar, de Cortez látványa hamar rendbe vágja a dolgokat. Emlékezve temeti arcát kezeibe, amíg szuszogva összekapja magát. Nagyon reméli, hogy Brightmorenak tényleg nem lett semmi baja. Nem nagy lendülettel, de felül. Miközben meginogva felkel, hajába túrva kezdi keresni a górét, amikor egy órába szalad, ami szerint már délután van.
- Mielőtt elbíznád magad... - kezdi érdes hangon, amint megtalálja a másikat. - Nem azért ájultam el, mert megdicsértél - fejezi be, és bár valószínűleg hulla fehér a feje, a pillantása mosolyog. - Jól vagy, góré? - köszörül a torkán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856596#post856596][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 22:24[/b][/url]

Az ajtófélfát támasztva várakozik, hiszen pont nem siet sehova. Pillantása éppen csak elsiklik a kerten, amikor megjelenik előtte a muníció. Mindkettőre ráfonódnak ujjai, nézegeti kicsit őket miközben oldalasan fordul a góré felé.
- Kösz szépen - szüksége is lesz rájuk. Jelenleg olyan száraz a szája, mintha egy hete nem ivott volna semmit. Csak a válasz után kortyol bele a pohárba, majd lesütött szemekkel elmosolyodik.
- Jól, azt hiszem - aprót von a vállán, majd felnéz a másikra. - Fáradtan, de túlélem. Megérte - azt ugyan nem mondaná, hogy egész nap bírná, ahhoz ez most sok volt egyszerre.
- Mikor jöhetek újra?... Ööö, jöhetek újra?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857557#post857557][b]Reiner Kende - 2022.12.22. 15:31[/b][/url]

Mellkasa hullámzik a levegővételektől és a lassan csillapodó szívdobogástól, miközben bőrén a simogatás nem hagyja elveszni az orgazmus óta rajta szaladgáló bizsergést. Aztán az abbamarad, mire Kendét egy mindent leíró morranás hagyja el, az végül elhal ahogy Mihail közelebb húzza.
- Most mentem el veled - érdes hangon morogja, ami elárulja mennyire lusta most beszélni. Azért egy halvány, szemtelen mosoly arcára kúszik.
Halkan szusszan, keze Mihail karjára fog, ott kezdi el lassan simogatni a feszes bőrt.
- Mikor?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857561#post857561][b]Reiner Kende - 2022.12.22. 16:09[/b][/url]

Szemtelen mosolya a fején pontosan annak a szemforgatásnak szól, amit ebben a helyzetben nem lát. Ez a minimum öregem.
Keze abbahagyja a simogatást és ráfog Mihail karjára, hogy lazítson rajta annyira, hogy kiszabaduljon. Fészkelődve fordul felé és emelkedik alkarjára, hogy halántékát tenyerébe támassza, onnan tekintetével fürkészi a másikat.
- Benne vagyok - bukkan elő gödröcskéje. - Ha fehérnemű fotózás lesz már azt is tudom mit kapok - pillant a plafon felé, mint aki éppen elmereng.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857563#post857563][b]Reiner Kende - 2022.12.22. 17:24[/b][/url]

- Pofátlanul mázlista vagyok - elégedetten bólogat aprókat mielőtt kizökken az érintésre, ismét Mihail felé pillant és kapja el a tekintetét. Nem számít a szavakra amikor megcsillan a szeme, mielőtt lesüti őket és közelebb hajolva, hosszasan megcsókolja az ajkait. Puhán harap alsó ajkára és minimálisan elhúzódik, csak annyira hogy érezze a lélegzetüket keveredni. Nem is lenne most máshol és valahol ez rohadtul félelmetes.
- Már a tied vagyok - motyogja. - Szóval mernél mást mondani - halkan nevetve húzódik arrébb.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857569#post857569][b]Reiner Kende - 2022.12.22. 18:44[/b][/url]

Felnevet, arcvonásai elég magabiztosan értenek egyet, mert tény: kurva jók.
Hogy mi nem olyan kurva jó? A szíve minimum egy ütemet kihagy aközött, hogy Mihail a csuklójánál megállítja és visszakérdez, mégsem pillant el róla. Fejét támasztja vissza szabad kezére, másik karját Mihailéval kezdi el lassan maguk közé engedni mielőtt izomlázat kapnak. Akaratlan is bólint egy aprót, amíg már a szemeibe néz.
- A tied vagyok - fülében kezd dübörögni valami, ami baromira nem odavaló. Pár pillanatig marad csendben. - Mihail... az van, hogy utálok kimenni az ajtódon, tökmindegy mi van éppen - lesüti a szemét mielőtt aprót von a vállán. - Az is biztos, hogy nem lennék most sem máshol, mert jó itt melletted - pillant rá vissza tincsei mögül. - Időbe telt beismernem magamnak, hogy én ezt nem is birtoklásnak látom. Nem tudom mi ez... - támaszkodó kezei ujjai indulnak meg a füléhez, amikor észbe kap. - De mostmár tudok beszélni róla a pszichológusommal. Lehet ez is valami fura fétis vagy komplexus, majd ha megtudtam mindenképpen tájékoztatlak. - és egy pillanat.. kettő... és totálisan zavarban van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857588#post857588][b]Reiner Kende - 2022.12.22. 21:04[/b][/url]

Olyan makacs, hogy pár pillanatba beletelik mire végül ránéz. Mihail ágytól kócosabb, nagyon szőke hajára, féloldalas mosolyára, amivel mintha meg szeretné nyugtatni. Végül odakeveredik az óceánkék szemekhez, miközben figyel a másikra és amikor Kende őszintén elmosolyodik szinte minden rögtön az arcára fagy. Aztán a plafon felé pillant. Újra a kedvenc témájánál járnak.
- Neked tényleg ez maradt meg a legjobban abból, amit mondtam - hangja nem szemrehányó, ahogy továbbra is hangosan gondolkodik. Annál már jobban ismeri Mihailt. Pillantása ereszkedik közben lentebb, majd lassan mozdul és ülésbe helyezkedik az ágyon. Felhúzott térdén támaszkodik meg.
- Szerintem - megvakarja a fejét. - Ha valaki birtokol, azt hiszi dönthet egyedül és irányíthatja mit tegyen, mint egy tárggyal, de itt nem ez játszik - mutat kettejük közé, végül magára. - Hogyha azt mondom a tied vagyok, ez így is van, mert így érzem. Plusz, már azelőtt tudtam, hogy nem kell más, mielőtt összevesztünk volna ezen a faszságon. Attól még számít mit szeretnél, amiben segít az is, hogyha megdumáljuk és nem az utcán sokkolsz - szemöldöke emelkedik meg egy erőteljes célzással megspékelve.
Feje billen félre.
- Ha már témánál vagyunk... neked van más, igaz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857621#post857621][b]Reiner Kende - 2022.12.23. 14:21[/b][/url]

Állatira nem gondolta, hogy ma idáig fognak keveredni, amikor ujjaival mélyen túr tincsei közé már a kérdés közben. Nem tudja mit mondhatna rá.
Igaz. Nincs meglepve, nem csillan kérdés a szemében, csak a gyomrára ül a nehéz érzés. Párat pislog a folytatásra, mielőtt kuncogása tölti be a szobát.
- Láttad már a seggem? - reflexből felel a kérdésre. Arrébb csusszan, feltolja magát és miközben Mihail kezeit helyezi a valagára, szemből ereszkedik az ölébe. - Szerinted van okom féltékenynek lenni? - csendben pásztázza az előtte lévő képet, lassan nyílnak el az ajkai és még lassabban ejti ki a szavakat.
- Adnám, ha lenne okom... - ráncolja szemöldökét. - Akkor is, ha valszeg nem egy öt évvel fiatalabb hülyegyerek az elképzelésed.- ujja simít végig Mihail alsó ajkáról arcára, ahogy lepillant rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857627#post857627][b]Reiner Kende - 2022.12.23. 15:41[/b][/url]

- Nem azért mert dugsz másokkal... hanem ha van akit beengedsz - halkul az ő hangja is. Szája belsejébe harap, mielőtt újra megtöri a kettejük közé beállt csendet és engedi az óceánkék színű szemeknek, hogy beszippantsák. - Mert ha nem vagyok elég, akkor csak jobban félek az egésztől - nem pillant el miközben keze mozdul, hogy Mihail alkarján simítsanak végig ujjai, ahhoz a kezéhez, amit nemrég szétroncsolt. - Múltkor a szart is kiijesztetted belőlem, de rájöttem, hogy nem tudnálak magadra hagyni akkor sem ha nem beszélsz róla. Valami nem oké, szóval itt vagyok és ha mással beszélnél róla az tök jó, tényleg. De nem baj ha képben van, hogy a hydromágiám nem túl stabil, szóval... a helyében vigyáznék - bárkit is fenyeget éppen meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857687#post857687][b]Reiner Kende - 2022.12.25. 14:36[/b][/url]

Ajka szeglete rándul őszinte mosoly-szerűségre, nem is Mihail lenne kérdések nélkül, bármennyire szokatlan ez még most is Kendének. Az álla alatti érintésre pillant oda, azzal a lendülettel a szemeit le is hunyja, miközben hallgatja. A fergeteges hangsúlyra feltörne a nevetése, de csak vállai rezzennek meg mielőtt újra Mihailra néz.
- Szerencsére nem ahhoz, hogy a fasza humoromtól forgasd a szemed - óvatos mosollyal kontrázik. - Amikor még egy nevetéssel is megspékeled, veled nem tűnik akkora hülyeségnek tényleg együtt lenni - lágyan és őszintén mondja ki a szavakat, amiket korábban automatikusan kidobott az agya, mert semmi értelmét nem látta. Erre most ujja remeg meg, ahogy szíve kezd pergetni, de nem bánja. - Szeretném megpróbálni veled, de félek tőle - akaratlanul is megérzi a térben lévő vizet, így pillanatokig csendben marad. Végül hosszan engedi ki a levegőt. - Ezért sem kérdeztelek róla, de naná hogy neked feltűnt a zavar és olyankor kizárt hogy kibekkeljem a kérdéseidet - szinte már suttog, ahogy hátrébb dől és elmosolyodik. - Tudom, hogy szar az időzítés - bólint aprókat, mert Mihailnak gyanúsan erre van legkevésbé szüksége.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857692#post857692][b]Reiner Kende - 2022.12.25. 16:17[/b][/url]

Nem tud és nem akar mást nézni, mint a reakciót amit kivált, miközben érzi hogy beszéd közben egész teste a szívverésétől visszhangzik, ami nehezen lehetne hangosabb. De kell neki ilyet gondolnia, amikor két perccel se később magára cáfol mikor megérzi a combján az érintést. Kis bootidőt követően aztán emelkedik és amíg Mihail kimászik alóla, addig ő az ágy közepére ül és fülén morzsolva túr a hajába. Mellkasa gyorsan mozdul fel és le, miközben visszapörgeti az utóbbi pillanatokat.
Amikor Mihail nevetni kezd, hirtelen pillant a hátára, rajta járatja tekintetét hátha megszólal és akkor Kende is vehet megint levegőt. Hihetetlen, még szép, ezzel nem tud vitatkozni és nem csak azért mert halvány lila fingja sincs hányszor mondták már neki, mindenféle szituban amikre nem is emlékezik - kivéve ilyenben, amire frankón emlékezni fog - hanem mert csak simán tisztában van vele. Vissza pillant maga elé, a párnák feletti falrészre, majd elengedve magát dől hátra a takaróra, ahova halk puffanással érkezik.
- Ha idő kell, megbeszélhetjük nálad is - talán percekkel később szólal meg rekedtes hangon, majd aprót köszörül a torkán. - Másik nálad. Finnországban - beszél a plafonra pillogva. Simán benne van a pakliban, hogy totál mást szeretnének, vagy hogy tényleg a legrosszabbkor jött ez fel. - Vagy majd… valamikor - az úgy pont Kende szinten konkrét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857695#post857695][b]Reiner Kende - 2022.12.25. 16:54[/b][/url]

A kérdés egyszerre hidegzuhany, majd hoz elő egy megrezzenő mosolyt. Fél keze túr tincsei közé, azokra markol rá puhán hátha keze meg-meg remegése elmúlik.
- Emlékszel, amikor elrángattalak a tóhoz? - éppen csak rá pillant, majd vissza a plafonra. - Olyasmit mondtál, hogy hasonlóan érzed magad velem, mint én amikor közel vagyok a vízhez - lassan ejti ki a szavakat. Nem pontosan emlékszik, de ez volt a lényeg. - Aztán hatalmasat szexeltünk - ha más nem hátha ez megmaradt. - Valamikor azóta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857707#post857707][b]Reiner Kende - 2022.12.25. 21:00[/b][/url]

Az emlékek nekifutásból sem tudják úgy kiszakítani a jelenlegi helyzetből, mint Mihail hangja helyből, amit csendben hallgat. Szíve dobban egy nagyobbat, hogy mire is vonatkozott a mióta kérdés. Úgy tűnik nem arra, hogy vele vállalna egy kapcsolatot, mégha erősen köze is van a kettőnek egymáshoz.
Annyira, hogy a levegője el is akad: elfogadja, de nem így érez? Akkor ez egy... nem? Mással mégsem... aztán már nem is a szavak érdeklik, amikor fülét megüti a zavarosan nehéz sóhaj. Nem csak ő fél.
Feje süpped jobban a takaróba, amikor felette hirtelen Mihailon zizeg a pillantása. Homlokát ráncolja, majd nyúlik el a képe. Nincs más? - Mi? - szalad ki a száján amikor Mihail ajkai a bőrét érik. Ő meg alatta, kerek szemekkel várja a szikrát akkor is amikor Mihail eltűnik.
Baromi sok kérdés villan be neki arról mit hisz, hogy mit szeretnének, a hazugságról és hogy döntsön ő. Mélyről sóhajt fel és mielőtt tényleg megkattan magas alakja már mozdul és kezd öltözni. Alsót ránt magára, a padlón lévő ruhára markol és hagyja el a szobát. A lépcsőn lelépdelve bújik bele az ingbe, nem kezdi gombolgatni, csak vesz egy fordulatot a konyhába. Egy ideig a pultnak dőlve ácsorog, hol az emelet felé pillantva, hol a tarkóján masszírozva mielőtt felcsapná a gyéren megpakolt hűtőt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857730#post857730][b]Reiner Kende - 2022.12.26. 01:35[/b][/url]

Csukogatja a hűtőt egy darabig, de fura mód ettől nem lesz benne több cucc. Oké, igazából mindegy amikor az ő konyhai tudásával teli hűtőből sem lehetne nagy gasztro élményt összedobni. És ahogy párszor körbe járja a konyhát, nem is az éhség hajtja, hanem a gondolatok. Egy pohár vizet tölt magának és a pultnak dőlve pillant körbe a lakáson, mintha először járna itt: eddig is tudta, hogy Mihailnak fontos a felszín, a múltkori eset pedig csak ráhúzott erre. Amiatt hazudott volna? Fejét megrázva fordul meg, de nem tudja elengedi ami fent történt.
Vizes kezét az ingbe törli miután megmosta a gyümölcsöt, halkan motyogja a Spanom dalszövegét, de inkább a ritmus van ott meg, amikor hátra pillant Mihailra.
- Még mindig fura konyhád van, itt simán kinyírnám magam - nem hogy a konyhamágiához de a mugli cuccokhoz sem konyít. Az epret a műanyag dobozban hagyva fogja meg és lép hátrébb, hogy a pultra tegye. - Megkínálhatlak az epredből? - apró, féloldalas mosollyal pillant Mihailra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857739#post857739][b]Reiner Kende - 2022.12.26. 02:22[/b][/url]

Értetlen pillant le az ingre, majd aprót von a vállán. - Nem ígérek semmit, maximum megtartom - pillant rá szemtelenül. Mondaná, hogy észrevette, de pont nem figyelte mit vesz fel a padlóról ahogyan azt a mellékelt ábra is jól mutatja. Csoda, hogy a boxer a sajátja.
A műanyag dobozon még megcsillannak a vízcseppek, amikor kivesz belőle egy epret. Szabad kezén támaszkodik meg a pult tetején, a karján lévő izmok feszülnek meg ahogy végül megáll és csak ujjai közt forgatja a gyümölcsöt.
- Nem úsztad volna meg őket, Sztravinszkij - bólint, majd lazán dobja a szájába a gyümölcsöt. Oldalra fordul, két kezét összekulcsolva emeli a tarkójához.
- Oké, először tudnod kell, hogy akkor sem várnám hogy azt mondd te is így érzel, ha én ki tudnám mondani - ez az igazság, akármennyire is elbaszottan hangzik.
Pillanatnyi csend után támaszkodik meg két oldalt maga mellet, miközben megpróbálja elkapni Mihail tekintetét.
- Az előbb, odafent, visszautasítottál? - vagy ha tényleg nincsenek mások, akkor már járnak?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857748#post857748][b]Reiner Kende - 2022.12.26. 14:46[/b][/url]

Pillantása indul el, majd halad végig Mihailon amikor tesz egy lépést, végül állapodik meg arcán.
- Akkor ezt legalább elengedhetjük - meg tudja érteni. Nem véletlen nem ő mondta ki. Hiába, ha a torkán akadna, mert mióta az eszét tudja meg volt győződve róla hogy nem is létezik. Megnyugtatja, hogy Mihail sem dobálózna vele, bár nem is tudná elképzelni ezért is lesz teljesen kész a folytatástól.
Gerince mentén szalad végig a libabőr a megkönnyebbüléstől, ami kellemes érzést vált ki egész testén. Mihail szájából hallani a szavakat és ahogyan mondja őket olyan meglepettséget zúdít rá, ami kiül az egész fejére. Keveset beszél magáról, az érzéseiről, és amikor viszont igazán megteszi az mindig tiszta. Elnyílt ajkakkal hallgatja, észre sem veszi a lépéseket csak amikor már közel ér és ő még ott tart, hogy Mihail egyelőre nem meri kijelenti.
Pár pislogás után vonja fel a szemöldökét, de sehogy máshogy nem tud mozdulni.
- Nem... nem tagadhatod, hogy elsősorban a fergeteges humorom váltja ki - ajka szeglete rezzen a visszatartott mosolytól mielőtt szélesen elmosolyodik. - Most tényleg jó. Átbeszélgetünk még pár éjszakát, a többit majd meglátjuk, oké? - van esélye és neki ez elég. - Nem rohanok sehova.
A szemkontaktust tartja húzza ki magát jobban.
- Azért hazudtál, mert te is beparáztál? - azért ezt még jó lenne ha elmondaná.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857758#post857758][b]Reiner Kende - 2022.12.27. 15:56[/b][/url]

Oldalra billen a feje, érzi hogy lesz folytatás, így türelmes pillantását továbbra is Mihailon tartja. Nem csak a hazugságra kap magyarázatot. Ajkai lassan válnak el egymástól, igyekszik felfogni mindazt amit hall, mégis sokkal nehezebb megtennie amikor mellkasa szorul össze. Kilépni a megszokottból baromi nehéz, főleg ha szereti kézben tartani az élete irányítását. A változás jó, de a félelem pont eléggé megnehezíti. Ő Mihail miatt képes úgy állni a változásokhoz, hogy tanuljon belőle akkor is, ha nem könnyű - így kezdődött az egész.
Amikor Mihail lesüti a szemét, ellágyult pillantással mozdulna közelebb, de megdermed. Elnyílt ajkai közt sóhajt, szája megremeg, de nem tud megszólalni, ami elég nagy baj, mert össze kell szedje magát.
Egyik keze kinyúl végre, Mihail derekára fog rá és magához húzza, amíg a másikkal arcára simít. Pont annyira hajol lejjebb és közelebb, hogy el tudja kapni a pillantását.
- Már a tied vagyok - nem mondja kevésbé őszintén, mégis olyan mintha több lenne a jelentése. Ujjai simítanak hátrébb Mihail derekáról, hogy lezseren félig magához ölelje. - Örülök, hogy úgy döntöttél elfogadod. Gondolom ezzel jár, hogy a sors bekaphatja, gyönyörűm - mosolyodik el. - Köszönöm, hogy elmondtad - mondja halkan maguk közé, miközben hátrébb lép és Mihailt magával húzva dől a pultnak.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857761#post857761][b]Reiner Kende - 2022.12.27. 16:53[/b][/url]

Mosolya szélesedik ki annyira, hogy gödröcskéje süpped arcába. Simán vállalja, hogy ő legyen az oka. Főleg az után, amit az imént megtudott.
Pillantását ejti a vigyorra, majd néz vissza a szemeibe.
- Nem olyan új ez, szóval megtartom - beszél, testük lassan összeér, így az utolsó szavait már Mihail ajkaiba búgja mielőtt elenged mindent a csókra. Keze simul lejjebb fenekére, szavai végén érinti fogával a puha ajkat mielőtt ismét viszonozza a csókot és szorosabban magához húzva nem hagyja ellépni. Lentebb billentve a fejét csókol rá nyakára és hagyja ott ajkait egy hosszabb pillanatig mielőtt hátrébb húzódna és elengedve a másikat a pultra csúszik.
Nagyot szusszanva vigyorodik el és nyúl ki oldalra egy eperért.
- Figyelj, Finnország... mondanám, hogy simán repülök egyedül, de ki van zárva, hogy egyedül repüljek - pillant Mihailra bármerre legyen. Mert ez tuti. Szeret élni. - Szóval ebből hoppont lesz - kezd bele a gyümölcsbe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857766#post857766][b]Reiner Kende - 2022.12.27. 17:43[/b][/url]

Bólogatva elneveti magát már a pultról, de még ajkán a bizsergéssel. Jól ismeri már ezt a játékot, nem véletlen szeret belekeveredni. És mindketten tudják, hogyha ez fordítva történt volna, már nyakig benne is lennének.
- Valaki biztosan megtenné, de azért majd mondj egy nevet - szemtelenkedik és nyúl egy újabb szem eperért. Elgondolkodva néz Mihailra.
- Brigittáék befogtak gálázni, plusz Kittivel tervem van, szóval 27-én - legalább a sulival és az úszással még szünete van januárig. Hm. - Meddig lennénk kint?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857774#post857774][b]Reiner Kende - 2022.12.27. 23:06[/b][/url]

Apró mosollyal figyeli, ahogy Mihail forgolódik a kávé miatt. Szeme hirtelen pattan ki: az autó egy lélekben felkészülős kaland lesz bakkerka.
- Nekem január elején újra indulnak az úszóedzések. Ha addig nem teszel ki, szerintem jók vagyunk - mosolyogva vesz újra a gyümölcsből, lecsúszik a pultról és elkezdi begombolni az inget, ami mondjuk nem az övé. Lenyeli a falatot, az emelet felé pillant ahol a nadrágját meg a többi cuccát hagyta. - Lassan mennem kell. Ma még meg kell jelennem Pesten. Az edzőm csinál egy felmérést a sportgyógyítóval - igazít a karján lévő karkötőn és a gyűrűkön, majd egy féloldalas mosollyal Mihailra néz.