Pár óra telhetett el. A matrac úgy is kényelmetlen, hogy fejét lelógatva bámul kifelé az ablakon, halkan hümmögve egy számot. Ma is örül, hogy nincsen szobatársa, és egyedül lehet, nem kell beszélnie senkivel. Tekintete oldalra botorkál, a sarokba vágott edzős cuccára és a megszáradt úszósapkára. Szájával csücsörítve néz fel az emeleti ágyról lógó boxkesztyűre. Mellkasa besüpped, ahogy a levegő elhagyja, majd egy bazi nagy sóhajjal felkászálódik. Csak két dolgot vesz magához: a napszemüvegét és egy könyvet a még félig ki sem, be sem pakolt utazótáskából.
Határozottan lép a kapucsengőhöz és gondolkodás nélkül, oda sem pillantva automatikusan nyomja a gombot. Térdét behajlítva támaszkodik fél kézzel a falnak, és ha felveszik, hirtelen szól bele.
- Bejöhetek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845194#post845194][b]Reiner Kende - 2022.04.05. 20:02[/b][/url]

Pár óra telhetett el. A matrac úgy is kényelmetlen, hogy fejét lelógatva bámul kifelé az ablakon, halkan hümmögve egy számot. Ma is örül, hogy nincsen szobatársa, és egyedül lehet, nem kell beszélnie senkivel. Tekintete oldalra botorkál, a sarokba vágott edzős cuccára és a megszáradt úszósapkára. Szájával csücsörítve néz fel az emeleti ágyról lógó boxkesztyűre. Mellkasa besüpped, ahogy a levegő elhagyja, majd egy bazi nagy sóhajjal felkászálódik. Csak két dolgot vesz magához: a napszemüvegét és egy könyvet a még félig ki sem, be sem pakolt utazótáskából.
Határozottan lép a kapucsengőhöz és gondolkodás nélkül, oda sem pillantva automatikusan nyomja a gombot. Térdét behajlítva támaszkodik fél kézzel a falnak, és ha felveszik, hirtelen szól bele.
- Bejöhetek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845195#post845195][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.04.05. 20:14[/b][/url]

A kellemes, tavaszi időjárás már érezhető a levegőben. Az ablak nyitva, lábam az asztalon, Ivanov az egyik, míg egy fekete kávé a másik kezemben. Kívülről tökéletesen festek, természetesen, de sajnálatos módon ez sokkal több annál.
Leonyid Sztravinszkij szavai minduntalan a fejemben visszhangoznak, és mintha csak horgonyt vetnének a gondolataim között. Meredten bámulom ugyanazt a sort már percek óta - mióta letettem a telefont.
Ijedten kapom fel fejemet a csengő hangjára. Előre dőlve csúsztatom a könyvet és a csészét is az asztalra, mutató- és hüvelykujjammal dörzsölöm meg szemeimet, majd félmeztelen indulok az ajtó felé. A hangját meghallva, szó nélkül nyitom ki mindkét ajtót.
Meglátva sem kérdezek semmit, csak ellépek az ajtóból, kezemet kitárva, hangtalan invitálom beljebb. Becsukom mögötte az ajtót, és indulok a konyha felé. Nem kellenek kérdések. Most nem. Ha beszélni szeretne, beszélni fog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845196#post845196][b]Reiner Kende - 2022.04.05. 20:32[/b][/url]

Mihail nem szól, nem is kell, mert az ajtó szokásos módon jelez, Kende szeme pedig arra csillan meg. Remélte, hogy itthon lesz. És frankó volna, ha egyedül.
Laza mozdulattal nyitja az ajtót és türelmetlen tartja az emeletről éppen lefelé siető nőnek. Elnyújtott lépteit követően, egy pillanatra toppan meg a küszöbnél, pont ahogy felnéz Mihail arcára és őszintén, halványan elmosolyodik. - Szia.
Ledobja a cipőt, szabad kezével dörzsöl a karján, mert észre sem vette hogy egy pólóban lépett le a kastélyból. Már mondjuk mindegyke. Végül aztán a kávéra pillantva rezzen ajka széle.
- Még jó, hogy ma mást hoztam kávé helyett - kihúzva magát néz Mihail felé és nyújtja arra a kötetet. - Képzelem mennyire szeretnél meséket olvasni, amíg röpködsz a meló miatt a szünetben - semennyire. - De megígértem - von a vállán és az asztalra a már ott lévő mellé pöccinti.
A kanapéhoz lép, és bár először csak leül, egy pillanattal később eldől oldalra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845197#post845197][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.04.05. 20:44[/b][/url]

Viszonzom a mosolyt, mielőtt a konyhába lépnék és előkészítenék mindent a teának. Már csak a vízre kell várni, így Kende szavaival éppen végig nézhetem, ahogy eldől a kanapén. Halkan nevetve csóválom meg fejemet.
- Mindenképpen meg fogom nézni - mert olvasni aligha lesz időm. Már most is hatalmas luxust engedek meg magamnak azzal, hogy szabadnapot adtam magamnak. A zsebemben rezzenő telefonért nyúlok, félve sandítok a névre, majd engedem ki a benntartott levegőt.
- Elias - szólok bele, és amíg hallgatom a minden sztereotípiának megfelelő meleg menedzseremet, aki a stylistom is és igazából mindent csinál nekem, bőven van időm megcsinálni Kendének a teát. Ahamozva és bólogatva sétálok a kanapéhoz, felé nyújtom a bögrét mosolyogva lenézve rá, majd... - Küldd Moszkvába, biztosan átveszik helyettem, de most mennem kell - nyomom ki a telefont. Kende tincsei közé túrva noszogatom, hogy emelje feljebb a fejét, ha megteszi helyezkedem kicsit, miközben magamhoz veszem a kávémat, és hajtom fejét az ölembe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845200#post845200][b]Reiner Kende - 2022.04.05. 21:30[/b][/url]

Ez a kanapé még mindig kényelmes. Napszemüvegét leemelve a feje búbjáról teszi le maga mellé a padlóra. A választ hallva somolyogva nézi a plafont, érzi az egyre inkább forró vizet. Csendben van, amíg Mihail telefonál.
A tea illatától nevet visszafogottan és halkan. Ennyire rohadt egyértelműen kivan, hogy automatikusan kap borsmentát? Nyúl érte, mielőtt meglepett vonásokkal mozdulna feje. Mennie kell? Dehát akkor... ó. Ja, ó jó. A gondolatot tovább engedve kortyol nagyot a teából.
- Móric ma lelépett Rómába. Minimum egy évre, szóval nincs kedvem semmihez és senkihez - szemét süti le, ahogy a bögrét oldalra nyújtja az asztalra. Halkan hümment. - Oké, ezek szerint ez így kamu. Mert itt vagyok - valszeg Mihail a kivétel. Zseniális bootidővel, eléggé úgy tűnik.
- Hacsak nincs más dolgod, csövelnék nálad kicsit - Elvétve néz a telefonra, mielőtt szemeit lehunyná és nyakát nyújtja, hogy feje közelebb legyen a hajában kúszó ujjakhoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845201#post845201][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.04.05. 21:40[/b][/url]

Szemöldököm minimálisan rebben meg a váratlan információra. Fejemet döntöm hátra, a plafont fürkészem. Lehunyt szemekkel nevetek fel halkan, majd sandítok le rá.
- Nincs azzal semmi baj, ha valakivel melletted léteznél csak csendben - mozdulnak ujjaim összébb, végül ismét szét. Kortyolok a kávéból, kérdőn esnek kékjeim az ölemben fekvő arcára. - Mennyire kicsit? Két nap múlva elutazom, addig maradhatsz felőlem - vonom meg vállaimat. Amilyen dolgokat el kell intéznem, azokat Reiner jelenlétében is meg tudom cselekedni. Megszeppenve nézek le, ahogy mozdul, végül elmosolyodva folytatom a fejbőrén a játékot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845202#post845202][b]Reiner Kende - 2022.04.05. 22:08[/b][/url]

Tényleg nincs vele baj, jó érzés, csak fura.
A kérdésre nyílnak lassan ajkai, majd ugrik szemöldöke, ahogy egyik szemét nyitva felkukkant. - A kicsit pár óra lett volna, de szerintem megugrom, hogy két napig elszórakoztassalak - néz fel rá már rendesen, ahogy egy nagy mosoly terül el az arcán. Nem bánatoskodhat hónapokig, amikor a dude akkor is a duede marad, ha messze van. Szerencsés, hogy van valaki, aki tényleg rohadtul hiányzik majd neki. Ez most ilyen.
- Vetkőzős pókerezhetnénk is, ha már előnyből indulsz, de nincs kedved megnézni valamit? Egy olyan film izét, a laposon - mozgatja ujjait a levegőben, mintha a billentyűzeten pötyögne. - Az elég csendben létezős - picit von a vállán. - Hm? - kacsintás híján vonogatja meg rá a szemöldökét.
Naná, hogy marad.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845219#post845219][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.04.06. 10:33[/b][/url]

Ajkaim ó-t formáznak, majd megvonom vállaimat.
- Mindegy - mert tényleg az. Ujjaim csúsznak ki tincsei közül kicsit a homlokára, ahogy lesandítok rá. Halvány mosollyal simogatom végig a bőrt, majd térek vissza hajához.
- Nézhetünk film izét - nevetek fel halkan. Fejemet kapom a hangosan megcsörrenő telefonra, de a nevet meglátva fordulok is el tőle azonnal. Kicsit ficeregve kelek fel, hogy a pultról emeljem el a laptopot, végül helyezkedek vissza. De a telefon meg csak csörög... lassan fordítom felé fejemet.
Leonyid, add fel, vagy én fogom.
- Mit szeretnél nézni? - pillantok végül Kendére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845222#post845222][b]Reiner Kende - 2022.04.06. 11:35[/b][/url]

- Nekem is. Nincs több vizsga, szabad vagyok, szünet jön - csillan a szeme, majd hunyja vissza a simogatásra.
Hasa rezzen meg, ahogy felnevet, amit váratlan tör meg a telefon hangja. Alkarjára emelkedve hagyja mozogni a másikat, felül ő is, magához veszi a borsmentát és somolyogva kortyol belőle. Oda-oda pillantgat a csörgés, majd Mihi irányába.
Kis bootidő után von a vállán.
- Nem vágom mik vannak, muti - lábát felhúzva fordul felé, előrébb dőlve nézi a laptop képernyőjét, de mivel ez sokkal tovább fog tartani, arcát nyomja Mihail vállának. Ekkora arcot fárasztó támaszték nélkül tartogatni.
Vagy tényleg ekkora celeb -mióta beindult a finn cuccal a biznisze-, vagy valaki baromi kitartó. - Nem mondom, hogy közöm van hozzá, de nem veszed fel? Ha zavarok addig elugrok kajáért - hangján is hallatszik, hogy az agya hátsó zugából beszél, mert a figyelme ott van, hogy próbálja felfogni egyáltalán mit néz éppen. Legegyszerűbb lesz csak simán rábökni az egyikre és jóvilág.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845224#post845224][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.04.06. 11:51[/b][/url]

Már a laptoppal a kezemben fürkészem arcát, miközben leülök. - Hogy ment a VAV? - fordulok a képernyő felé. Unottan nézem a kínálatot, mikor vállamon megérezve a nyomást, megszeppenve sandítok arra. Majd vissza is a képernyőre, mikor kissé jobban fordítom felé. Picsába.
- Nem veszem - hangom meglepően hideg tónust üt meg, Kende aligha hallhatta bármikor is ezt tőlem, főleg, ha neki válaszolok. De amikor a telefon végre elkussol, szinte azonnal csörögni kezd újra. Arcomat dörzsölöm meg.
A laptop az asztalra kerül, hangosabbat csattan ott, mint kellene neki, és kapom fel a telefont.
- Vy menya ne interesuyete Nem vagyok rád kíváncsi - felelem köszönés nélkül. A vonal túlsó végében Leonyid hangja dörren, amivel párhuzamosan szorul kezem ökölbe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845226#post845226][b]Reiner Kende - 2022.04.06. 12:18[/b][/url]

- Kiválóan - kikerekedő szemekkel bólogat, mert azért az őt is meglepte. - Reinerék leakadtak rólam, mert azóta is várják a szikrát, hogy elhiggyék - hajába túrva engedi el. Nem érdekli hogyan sikerült így, legalább könnyebben engedik el az edzőtáborba, ahol meg tényleg teljesíteni szeretne. De addig még van egy hete, szóval most ugrálhat filmről filmre a tekintete, amíg meg nem merevedik ültében.
Lassan sandít fel, majd fejét emeli el Mihailról. Valami gáz van. Ültében kezd jobban felé fordulni, aztán csak pislogva figyeli, ahogy lendületesen mozdul. A csattanásra hőköl hátra, elnyílt ajkakkal néz Mihail után és igyekszik beérni az éles váltással. Ha ilyen ideges, nagyon nagy gáz van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845235#post845235][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.04.06. 14:04[/b][/url]

- Gratulálok. Nem is számítottam másra - mosolyodom el őszintén, ami az arcomra is fagy, amint a kérdés beér és meg is válaszolom. Gyorsan történik minden.
Hangom erőteljesen csattan a tágas lakás falain, ahogy kékjeim is szikrákat szórnak. Apám szavaira nevetek fel halkan, hidegen. - Nem leszek a hiúságod eszköze, Leonyid. Sem most, sem a jövőben. Nem veszem el a lányt - jelentem ki határozott hangon - angolul, mert már anyanyelvemmel sem tisztelem meg a férfit -, öklömet ámbár így sem tudom kiengedni. Szavaim után várok pár másodpercet, majd nyomom apámra a telefont. Ujjaim markolják elfehéredve a készüléket, de ahogy öklöm, úgy azok is engednek.
- Sikerült választani? - fordulok vissza Kende felé őszinte mosollyal, hogy szemben találjam magam az elég egyértelmű arckifejezéssel. Hangosat szusszanva ülök le mellé. - Bocs a közjátékért, de már a tied vagyok. Tehát? - utalok vissza a kérdésre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845243#post845243][b]Reiner Kende - 2022.04.06. 15:16[/b][/url]

Ajka húzódik szélesebb mosolyra, mert valszeg ő egyedül nem számított másra, aztán az csak diadalittas vigyor lesz. De a mosolygós érintéseket pillanatokkal később más váltja fel és félre pillant inkább, hogy nem bambuljon rá, mint egy hülye. Így is érzi, hogy a másik körül szinte vibrál a levegő. Eddig soha nem látta ilyennek.
Szemei elkerekednek azon, amit Mihail leszögez, a csendet meg nem törve néz fel rá. A második kérdésre már tényleg nem ártana megszólalni.
- Ahm... hm... - rendes szavakkal is lehetne. Feje billen, Mihailt fürkészi éppen csak egy pillanatig, majd apró, óvatos mosollyal bólint. Oda sem nézve mutat az egyikre. - Az jó lesz - bólint újra, lába jár.
Karját veti át Mihail mögött a támlán, karját behajlítva futtatja ujjait a fehérbe hajló tincsek közé a tarkójánál, amíg mindkét lábát felhúzza a kanapéra. Azt mondják az okosok, néha bejön csak csendben lenni a másikkal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845272#post845272][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.04.07. 09:11[/b][/url]

Ujja mozgását követve nézek a kiválasztott filmre, majd pfölök fel nevetve. Remek választás. Egy romantikus vígjátékon legalább mindketten remekül el fogunk tudni aludni.
Lehunyt szemekkel morranok fel az érintésre, felső ajkam minimálisan húzódik fel közben. - Ezt folytasd - hangom már nyugodtan, ugyanolyan kellemesen csendül fel köztünk, mint eddig bármikor. Lassan dőlök hátra, majd oldalra, Kende ölében végzem, miközben a film már megy és egyetlen egy részletet nem tudnék belőle visszamondani. Elhúzott szájjal nézem a képernyőt.
- Remek volt. Soha többet nem nézünk ilyet - jelentem ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845280#post845280][b]Reiner Kende - 2022.04.07. 12:14[/b][/url]

Kérte már erre, csak nem a kanapén, hanem az ágyban… pulton… asztalon. Most Kende a világos tincsek sűrűjébe simít mélyebben, ujjbegye már érinti Mihail fejbőrét, ahogy kényezteti, mint egy házimacskát és amikor elkezd dőlni, azt betudja egy dorombolásnak.
A filmet nézve frankón nem érzékeli, hogy az ölébe fészkelődés megy, keze mozdul automatikusan és játszik tovább a tincsekkel. Néha a feje billen előre, lassan pislog, akár kölykökként amikor a fodrászszékben majdnem bepencizett. Most nem csak majdnem.
A szavakra ébred, keze esik lentebb Mihail mellkasához, ahogy szemöldöke ugrik és nagyot nyelve körbenézelődik.
- Aha… - mozgatja át a vállát - ott maradtam le, hogy a csaj egyszerre három pasiba is szerelmes - pislákol a képernyőre. - A gengszter vicces volt. Őt választotta? - lepillant Mihailra, aztán szemöldökét ráncolja. - Igazából nem érdekel - elmosolyodva emeli meg kicsit a másikat, hogy könnyebben mellé helyezkedjen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845282#post845282][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.04.07. 12:51[/b][/url]

- Három pasi volt? - ráncolom szemöldököm még mindig a képernyőt bámulva. Kinyúlva nyomom ki az egészet, egyetlen pillanatra akad meg a mozdulat, amikor nevetve nézek fel Kendére. - Milyen gengszter? - túrok tincseim közé, majd csukom le a laptopot. Reflexszerűen emelem meg kezemet, és dobom át Kendén, amint elhelyezkedik.
- Ez tényleg szörnyű volt. Mi volt a címe egyáltalán? - megérte erre elpazarolni másfél órát. Fejemet csóválom meg. - Mindegy. Alszok tovább - morgom Kende nyakába szavaimat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845290#post845290][b]Reiner Kende - 2022.04.07. 13:41[/b][/url]

A visszakérdezésre rekedtesebben, de jóízűen nevet. - Lehet a pincér csak dugta - von a vállán, aztán hangosabban nevet fel. Jót filmeztek az a lényeg. A bazi magasan lévő mennyezetet pásztázza, amíg hallgatja.
- Kiderült, olyan vagyok a filmek terepén, mint Móric a túrákkal. Tudok róluk, de nem nekem kellene döntenem mit-merre - szélesen vigyorogva sandít Mihail felé, majd vissza.
Elég sokszor kellett már terelnie ahhoz, hogy levágja mikor nem akar valaki beszélni a szar dolgokról. Mihail tudja a legjobban, pont ezért pár pillanattal később oldalra fordítja a fejét, így ajka éri a másik homlokát. - így is van... csak legyen meg, hogy én is meghallgatlak, ha egyszer szeretnél beszélni róla - halkan motyogja a bőrére, aztán nyel egyet és csendben lecsukja a szemeit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845292#post845292][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.04.07. 13:54[/b][/url]

Fejemet kicsit jobban tarkójának nyomva nevetek fel halkan. Ha Mórocz nem lenne, ki kéne találni. Félő, hogy senki nem tenné, de ez most részletkérdés.
Ahogy minden más is. Mert minden elhomályosul, mikor megérzem az ajkakat homlokomon. Szemeim pattannak ki, reszketegen szívom be a levegőt, szavait valahonnan messziről, mintha víz alatt lennék, hallom meg.
- Aha - kellemetlen, hogy egyértelműen nem a filmről beszél. - Kösz - felelem halkan. Anélkül, hogy átgondolnám nyomom fejemet kissé előrébb, így ajkai erőteljesebben nyomódnak bőrömnek. Pár másodperc után engedem el magam és szuszogok halkan nyakába. - De én vagyok a pszichológus.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=845298#post845298][b]Reiner Kende - 2022.04.07. 14:49[/b][/url]

Megüti a fülét a reszketeg lélegzetvétel, nem szeretné ha újra mérges lenne, mégis ha már belekezdett elmondja. Még emlékszik, amikor Mihail őt hallgatta meg a megrendezett házasság sztoriról. Csak Kende éppeg sokkal kevesebbet tud Mihailról, mint akkor ő tudott róla. Nahát, azért ezt nem egyszerű követni.
Türelmesen fekszik a csendben.
- Nincs mm... - ajkán érződik az érintés nyomása, amire résnyire nyitva szemeit, lekukkant. Végül halvány mosollyal bólint egy minimálisat.
Másnap már nem hozza fel, helyette reggelizve röhög a pulton ülve, elemit gyakorolva foglalja le magát, amíg Mihail Merlin tudja mit csinál. Korábban megy vissza a kastélyba. Ő is tudja, hogy nem tűnhet el éppen most. Figyelnie kell Mae-re.