Ujjaimat morzsolgatva, alsó ajkamat harapdálva megyek el a pizzázó előtt körülbelül negyedszer. Dolgozik, hiszen látom a szememmel, mégsem merek bemenni, mert elég furán venné ki magát, hogy rátörök a munkahelyén, azzal a szándékkal, hogy akkor a megígért kávét behajtom, mint valami végrehajtó, és még meglepetést is hoztam neki. Mondanám, hogy muszáj volt, de nem, csak hirtelen ötlet volt az egész, ahogy otthon ültem. De most itt vagyok, és mindig abban reménykedem, hogy végez. De nem, úgyhogy mélyet sóhajtva fordulok háttal a pizzázónak, hogy akkor indulás van haza, de pár lépés után megtorpanok és szidva magam lépek be a Félszeműbe. Utam egyenesen hozzá vezet.
- Szia! - köszönök vidáman, hogy zavaromat leplezni tudjam. - Mikor végzel körülbelül? - ez a fejemben sokkal jobban hangzott, mint kimondva. Mindegy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786353#post786353][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.28. 18:56[/b][/url]

Ujjaimat morzsolgatva, alsó ajkamat harapdálva megyek el a pizzázó előtt körülbelül negyedszer. Dolgozik, hiszen látom a szememmel, mégsem merek bemenni, mert elég furán venné ki magát, hogy rátörök a munkahelyén, azzal a szándékkal, hogy akkor a megígért kávét behajtom, mint valami végrehajtó, és még meglepetést is hoztam neki. Mondanám, hogy muszáj volt, de nem, csak hirtelen ötlet volt az egész, ahogy otthon ültem. De most itt vagyok, és mindig abban reménykedem, hogy végez. De nem, úgyhogy mélyet sóhajtva fordulok háttal a pizzázónak, hogy akkor indulás van haza, de pár lépés után megtorpanok és szidva magam lépek be a Félszeműbe. Utam egyenesen hozzá vezet.
- Szia! - köszönök vidáman, hogy zavaromat leplezni tudjam. - Mikor végzel körülbelül? - ez a fejemben sokkal jobban hangzott, mint kimondva. Mindegy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786361#post786361][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.28. 19:15[/b][/url]

Az asztalt törli épp át, szép sorban halad, neki mára lassan vége, bár nem érzi, hogy fáradt. Most, hogy ki lett újra festve minden és csinosak, visszatért az élet és neki a kilöttyent kóla vagy a ketchup-folt sem lesz újfent ellensége. Persze, lehet mondani, hogy cselédmunka, de ez is hozzá jár, amúgy se finnyás és szava nincs. Az ajtó nyílik, épp akkor törli szárazra a lapot és veszi készbe a rongyát, csak futólag pillant az érkezőre, menne is tovább, de tekintete megint oda vándorol. Ismerős arc és még felé is sétál. Meglepné, meglepi, de aztán mosolyt húz arcára. Mégiscsak.
- Szia Zaina! - emlékszik a nevére is, szerencsére, ebben egész jó, no meg, aki nem ismer tömegeket, egyszerűbb neki. - Hú, igazából már szerintem egy órája, csak addig forogtam hogy... - emeli meg a rongyot. Tényleg ráhúzott, most hogy órát is néz? A szorgalmas lelke.
- Enni jöttél? Mert ez az asztal patyolat tiszta hozzá – hogy kiszolgálja vagy csatlakozik hozzá, jó kérdés, sejti, mire megy ki a kérdés, de ha már itt enne, hasznossá is válna, simán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786363#post786363][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.28. 19:20[/b][/url]

- Egy órája? - ráncolom a szemöldökömet értetlen, és magamban persze elhordom elég meleg éghajlatra magamat, amiért szerintem én konkrétan majdnem egy órája toporgok az étterem előtt. Hát ez zseniális, de mivel komolyan meneteltem oda meg vissza, így még csak azt sem mondhatom, hogy fáztam. Pezseg a vérem rendesen ám!
- Neeeeem - hárítom el az ajánlatot, ujjaim között szorongatom az ajándékzacskót, majd alsó ajkamra ráharapva eltekintek Balázs mellett, végül vissza rá. - Én csak... szóval... - na, és akkor eddig terjedt a tudományom. Kellenének a szavak, amikből megélek! - Tehát én csak... én csak azért jöttem, mert emlegettél valami kávét legutóbb - sütöm le tekintetem, érzem, ahogy arcomat elönti egy halvány pír.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786370#post786370][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.28. 19:30[/b][/url]

- Aha, volt egy kisebb csoport, könnyű volt összeszedni – nem veszi fel a dolgot sosem, ilyenkor van ereje, van mit pótolni, amikor nem bír bejönni napokig, szóval... Rá is fér. Az már más kérdés, hogy nem látott ki és látta azt, hogy mennyi ideje jár a környéken, a kis zacskó a kezében bizonyára ennek hozadéka, mert nem csak karácsonykor lehet vásárolni.
- Ó, értem, értem – akkor az asztal marad másnak, máskorra. Kérdőn pillant felé, hogy mire is akar kilyukadni, de cseppet sem úgy, mint aki sürgeti. Türelmes, mert hát, valahol megérti. Azt is, hogy miért van itt. Hát tényleg! Majd a homlokára csap, ha nem lenne tele a keze.
- És igen. Kávé vagy... süti? Az is volt a terítéken. De vágom... - bólint egyet, egy pillanatra úgy tűnhet, hogy visszakozik, de na, jól halad, egész jól, legyen ő a bátrabb, ha már férfi. Nem nehéz.
- Akkor, megvárod míg lepakolok, összeszedem a cuccaim meg ilyenek? Sietek – azzal, hogy tényleg ne a levegőbe beszéljen, már el is siet, hogy lepakolja a vackokat, legalább kezet mosson és magához vegye a kabátot, és ilyesmit. Az más, hogy furán hat eme meglepetés, de ő ígérte meg és mégse ő lépte meg. Kicsit kínos. Miközben vállára veszi a kabátot, realizálja. Ehh.
- Kész is – áll meg, talán nem váratta halálig, készülődésben verhetetlen gyors.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786376#post786376][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.28. 19:37[/b][/url]

Érzem magamon a tekintetét, ahogy eltekintek mellette, mert folytatni kéne vagy ilyesmi, és az asztalról meg a csoportról valahogy nem is veszek tudomást, egyelőre úgy érzem van nagyobb problémám is. Végül csak kicsúszik miért vagyok itt, és egy pillanatra megáll bennem az ütő, mert nem úgy hangzik, mint akinek kedve lenne, aztán... aztán fogja magát, hátat fordít és elszalad. Még reagálni sem volt időm, egy bólintásra sem tellett és már itt sincs, így vállat vonva araszolgatok közelebb az ajtóhoz, és amikor Belián visszaér hatalmas mosollyal köszöntöm.
- Gyors voltál - lépek ki a friss levegőre, ami egy kicsit meglöki a tisztán gondolkodást. Így egyszerűbb. - Menjünk a Czukorvarázsba? Ott van süti is és kávé is. Kellemes a hasznossal meg ilyesmi... - kezdek el tervezni rögtön, de a vége felé érezhetően lehalkul a hangom. A szatyrot ugyanúgy szorongatom, mert csak nem itt kellene átadnom. Mármint, illik ilyet az utca közepén?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786381#post786381][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.28. 19:48[/b][/url]

Lehet kicsit rapid volt az egész, ahogy lerendezte, meg minden, de most ebben ez volt a lényeg, hiszen a kabátot sem vette le, bemelegszik és megfázik ha kilép. Erre utólag gondol csak, mint valami vénember, szép, mondhatni. Fene se érti, hogy néha honnan és hogyan bukkannak fel benne ezek a dolgok, szóval, nem is foglalkozik velük. Csak mosolyog, felhúzza a kabát cipzárját és legalább ajtót nyit, hogy kilépjen végül utána. Hű, más világ, a meleg benti levegő után szinte megcsípi a hűvös levegő, kellemes.
- Igyekeztem. A menyasszonyok dolga sokáig öltözni – nyúl a zsebébe és veszi elő a cigisdobozát, de nem csinál egyelőre semmit. - Zavarna? - illik előtte, mert nem bírja mindenki a füstjét, bár arrébb is lehet menni, majd kicsit kiabálnak egymásnak, amíg tart.
- Tökéletes lesz, igen – annyira most nem éhenkórász, de a sütisgyomor még így, ünnepek után is készen áll. - Ne haragudj, hogy nem kerestelek előbb – indul közben vele, veszi elő a lelkiismeretet. - Sok minden történt és időm sem volt rendesen, hogy felhozzam, amit ígértem – piszkálja meg a dobozon a nejlonréteget, tekintetét előre szegezi, a cél felé. Mert hát, illet ez, na.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786390#post786390][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.28. 20:03[/b][/url]

- Dehogyis - rázom meg fejemet a kérdésre. Elbűvölő mosolyt villantok, ahogy belemegy a helyszínbe, majd óvatos léptekkel indulok is meg felé. Nem sietek, meg hasonlók, de jobb lenne már bent lenni, mint a hidegben, bármennyire is tisztítja a fejemet és segít úgy gondolkodni, mint egy ember.
- Ne viccelj - fordítom oldalra fejemet, hogy rá nézhessek, majd el is kapjam a tekintetemet. Baszki! Mekkora illetlenség már rátörni az emberre közvetlen az ünnepek után, ráadásul a munkahelyén. Hogy erre nem gondoltam előbb! - Te ne haragudj, amiért így rád törtem a semmiből, igazán megkereshettelek volna előtte, csak hirtelen ötlet volt, én meg nem is gondolkodtam... - most jönnek a szavak rendesen, annyi a baj velük, hogy a felesleges locsogás nem oldja meg a bajt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786399#post786399][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.28. 20:11[/b][/url]

Mégsem kell kiabálni, így nyugton illeszt egy szálat ajkai közé és gyújtja meg, miközben sétál mellette, a füstöt igyekszik oldalra fújni, ne terítse már be ezzel, ha amúgy nem is él vele. Fogalma sincs, meg kellett-e volna kínálnia, valahogy annak a típusnak tűnik, aki nem, de ha mégis... No már mindegy.
- Nem viccelek – tényleg. Eszében is volt, persze, csak a hirtelen jött kulcs és társaság szépen kisöpörte onnan, a beilleszkedés és egyebek eltemették, meg minden mellett néha tanulni sem árt, de kezdi azt érezni, arra már nem lesz ideje sosem, szégyen, még vénségére fog megbukni. De majd, egyszer, behozza a lemaradást.
- Ó. Óóó nem. Ne aggódj, megleptél, de jó értelemben. Nem törtél rám, itt elég nyilvánosan ki vagyok téve, ha mozgok, szóval ne parázz. Nincs semmi gáz ezzel, jobb később, tudod – legyintet párat, mert ne érezze magát most rosszul. Az más tészta, hogy ő nem olyan, mint az átlag és másképp reagál az ilyesmikre. Oda se neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786404#post786404][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.28. 20:19[/b][/url]

Mélyet sóhajtok, majd kifújom a levegőt, ami egy fehér kis felhőcskében távozik ajkaim közül. Azért ez megnyugtató, és amiket utána mondd, azok csak igazán azok! Mosolyogva sétálok mellette, miközben rágyújt, én pedig mintha kissé feloldódnék. Szívja mellettem a cigarettát, sétálunk a cukrászda felé, hogy együtt töltsük a délutánt, beszélgetünk. Idejét sem tudom mikor volt ilyen nyugodalmas délutánom utoljára.
- Ezt örömmel hallom - mosolyodom el halványan. - Pedig megértettem volna, ha elhajtasz, mégis örülök, hogy nem úgy lett - ha elhajt, akkor valószínűleg futok hazáig és soha többet nem megyek emberek közé vagy próbálok meg kapcsolatokat kialakítani. A végső döfése lett volna annak, hogy próbálkozzak szocializálódni. Szép halál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786407#post786407][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.28. 20:27[/b][/url]

Nincs olyan messze a hely, itt ebben a faluban nincsenek távok, pedig idejét sem tudja, mikor volt úgy városban, ami nagy, elnyeli és nem csak a dolgát intézte célirányosan és hamar. Nem kell ide busz, autó, de még bicikli sem, bár tény, eljátszott a gondolattal, hogy majd vesz valami túrára valót és körbetekeri a környéket. Ez is olyan békés, mint ez a mostani séta. Idegen béke. Fura. Hozzá kéne szoknia.
- Ha előbb jössz is csak azt mondom, hogy mikor végzek és ülj le addig, ha van kedved – hamuz egyet oldalra, miközben beszél. Elhajtani... nem, azt se tud rendesen, ő szokott menekülni és lelépni a helyszínről, amely még mindig békés megoldásnak tűnik számára.
- Ketten örülünk. A kávé finom lesz, bár bevallom, arra a helyre sosem mentem eddig. Fogalmam sincs miért, pedig már egy ideje itt élek – nincs egy éve, ez tény és elég üzlet előtt ment el és elég sok, amibe nem ment bele. Egyedül minek leülni sütire, akkor már csinált magának, szóval..

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786412#post786412][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.28. 20:33[/b][/url]

- Nem mondtam volna nemet - nevetek fel őszintén. Ha egyszer eljutottam odáig, hogy bemegyek és meg is szólítom nem tágítok, mert legalább megcselekedtem, ami a fejemben volt. Nagyon büszke tudok ám lenni magamra, amikor ilyen emberi módon cselekszek meg valamit.
- Én sem voltam még - ráncolom a szemöldökömet, miközben erősen pörgetem a lapokat emlékeim könyvében. Nem, tényleg nem, de nem is baj, legalább most van társaságom is hozzá. Izgalmasabb és kevésbé unalmas, mintha egyedül jöttem volna. - Valahol el kell kezdeni - nevetek fel immár halkabban, ahogy megállok a bejárattól nem messze, remélve, hogy Belián is megtorpan. Nem mindenki viseli el a cigarettafüstöt és itt pont jók vagyunk, hogy nyugodtan el tudja szívni.
- Apropó - pillantok arcára, majd el a válla felett, mert a bejárat nagyon érdekes, ismét vissza az arcára. - Nem lenne gond, ha Balázsnak hívnálak?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786415#post786415][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.28. 20:40[/b][/url]

- Ez a legjobb – apró vigyort is enged, pedig nyugodtan mondhatott volna, nem szokása semmit sem erőltetni, attól rosszul érzi magát, főleg, ha magára kell. Most nincs ilyen baj, egész könnyedén megy bele és megy vele, ha mindig ilyen lenne, az lenne a megfelelő, de kényelmetlen is. Nem akar mindenkivel ilyen lenni.
- Pedig azt hittem te legalább ismered. No mindegy, így sem baj – csak reméli, hogy nem egy csalódás a hely, rossz kávéval, rossz sütivel és mondjuk akkora tömeggel, hogy ha akarnának sem tudnának leülni. De van még elég hely ahova be lehet ülni, szóval, nem aggódik.
- Ez a mottóm manapság – bólogat a sorokra és megáll, kicsit elcsendesedik, hogy a bagót minél előbb eltüntethesse és rövid keresés után, egy kukát találva nyomja el, dobja ki és térjen immáron füstmentesen vissza hozzá.
- Dehogy is, mindkettőre hallgatok – tény, hogy manapság másik nevét többen is előszeretettel használják, viszont, még mindig nem csinál belőle cirkuszt fejben sem. Aztán az ajtóhoz lép és kinyitja neki előre.
- Csak utánad.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786421#post786421][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.28. 20:49[/b][/url]

Elmosolyodom, de csendben sétálok tovább mellette, amíg meg nem érkezünk a helyszínre. Vagyis elé, mert én aztán nem vagyok türelmetlen, felőlem rágyújthatna még egy cigarettára, kivételesen nem sietek, és mindennel kész vagyok, így igenis megérdemlek egy nyugalomban elfogyasztott kávét.
- Akkor együtt kitapasztaljuk. Köszönöm - lépek be a cukrászdába előtte, rögtön egy szimpatikus asztalt keresve. Az ablak mellett van pár szabad asztal, így arrafelé indulok el, hogy azonnal meg is szerezzek egy két személyeset magunknak.
- Jó mottó ám - kezdem el levenni a kabátomat, az ajándékszatyrot a székre téve közben. - Én is igyekszem eszerint cselekedni mostanában - arcomat rögvest elönti a pír, ahogy eszembe jut az estély vége. Na akkor és ott nem én cselekedtem így. Ő sem biztosan, de..., de mégis megtette. Fejemet kicsit megrázva emelem fel a szatyrot, majd Balázs felé fordulok, mielőtt nagyon belelendülnénk.
- Ezt neked hoztam - nyújtom felé a szatyrot. - Kellemes ünnepeket utólag is - most vagy soha alapon tartom felé az ajándékot, amíg el nem veszi. Nincs benne semmi érdekes, nem vittem túlzásba, de talán a lötty, amit véletlen kiborított és egy nagy adag gyümölcssaláta célba viszi a poént.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786434#post786434][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.28. 21:30[/b][/url]

- Igen. Egyedül ritkán esz be a fene akárhova – vagy beeszi, de rövid időre. Követi a nőt, majd az asztalhoz is, miközben kabátja cipzárját húzza le és menet közben bújik ki belőle. Már ezalatt az idő alatt is melege lett, nem akar bűzölögni, bár az öltözőben már használta a sziszegős szappant, így az orrát nem kínozza semmivel.
- Nem is baj az. Mármint... - akad meg kicsit, a kabátot a szék támlájára akasztja. - Ne is törődj velem, néha még nem tudom, mit akarok mondani – a zavart sem érti, bár biztos van miértje és az nem ő, mert még kényelmetlen távolságot sem üti meg, nem mászik bele az aurájába. Le kéne ülni, rendelni, de szemöldöke a magasba szökken és csak pislog rá, majd a szatyorkára, majd megint rá. Mi?
- Nekem? - talán kicsit későn kapcsol, hogy vegye is el, elfogadja, a kezében tartja és... - Basszus, nem kellett volna. Én semmit... Én nem készültem, nem is nagyon tartom ezt a karácsony dolgot igazából, mert... mert minek és most... Illene viszonozni. Nagyon aranyos vagy, tényleg – bele még nem mert nézni, csak hebeg-habog. - Minimum akkor, hogy itt én fizetek. Még emeletes tortáért is, ha azt szeretnél – legalább ennyi. Aztán a szatyorba néz, kiemeli a löttyöt, a dobozkát és nevet. Imádja.
- A legjobb! De tényleg! Azonban, ha nem haragszol, most nem öntöm ki – megölelné vagy valami de, nos, az öleléstől végképp el szokott. Láthatóan nem tud mit csinálni, leteszi az ajándékot és... kihúzza a széket neki, valamivel lefoglalja magát. Oké, nyugalom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786450#post786450][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.28. 21:53[/b][/url]

Halkan felnevetek, mert teljesen át tudom érezni a helyzetét. Sokszor én sem tudom mit mondok, csak utána gondolkodok el, mi is hagyta el a számat, de akkor már ugye legtöbbször mindegy is. Halkan nevetgélek, amíg végre eljutunk odáig, hogy minden bátorságomat összeszedve, töretlen mosolyogva nyújtom felé az ajándékot. Karom kicsit lejjebb ereszkedik, ahogy kitartóan tartom neki, majd amikor nyúl érte, én is kinyújtom, hogy el is tudja venni.
- Emeletes torta? - ráncolom a szemöldökömet értetlenül, majd elhessegetem a gondolatot, mert megint nem a lényeget fogtam meg, mármint... van más milyen torta? - Nem, nem, nem! Dehogy! Ne viccelj velem, nem azért hoztam neked, csak gondoltam vicces lenne, ha már az előző kiborult - állok neki rögtön tiltakozni aziránt, hogy ő fizet. - A gyümik meg egyszerűen finomak - vonom meg vállaimat zavartan, majd ahogy kihúzza a széket, egy halk "köszönöm" után foglalok rajta helyet. Mert ez azt jelenti, hogy nincs ölelés. Valószínűleg ismét hazáig szaladtam volna tőle.
- Nem haragszom meg érte - nevetek fel őszintén.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786549#post786549][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 00:54[/b][/url]

Vigyorog egy sort a nevetésre, az mindenre jó, leginkább, hogy fájjon tőle az oldala, szóval... Érdekes dolgok ezek. De ha már meg tud nevettetni másokat, akkor jót mond. Vagy legalább vicceset. Haladás. Év elején még azt sem tudta elképzelni, hogy ilyen nyílt helyre jön, emberekkel tele. Az év eleje... érdekes volt.
- Tudod, az aminek hat, hét, sok emelete van. Abba a tortás műsorban szokott lenni, hogy miket hoznak ki belőle – lehet neki volt csak ideje ilyeneket nézni, ezt bevallja. De tény, hogy nem egy sütimester, ahhoz nincs érzéke. Finomnak finom, csak ronda.
- Jóóó már mindegy, én ezt eldöntöttem. Tényleg finomak a gyümölcsök, sőt, nagyon, de na. Nem vitázok – nagyon határozott. Bár ha ezt a gyümölcsös sört Denis meglátja, lehet röhög rajta egy sort. Apja is megmondta anno, az alkoholmentes szesz egy lépés a guminő felé. Na azt meg ő nem akarja, ugyebár. Nem is ivott ilyet, csak akart. Végül ő is lezuttyan, a tasakot letéve veszi fel a lapot, hogy rendelhessen.
- Ennek örülök. Meg az ajándéknak is. Akármilyen egyszerű – ki ne számolja, mióta ez az első, mert lehet meglepődne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786554#post786554][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 01:14[/b][/url]

Boldog vagyok, amiért sikerült mindenféle bénaság nélkül átadnom az ajándékot. Nem ejtettem le, nem szakadt el a zacskó, nem hagytam el valahol. Ezek igenis fontos dolgok, főleg, mivel rólam beszélünk.
- Nos - emelem tekintetem Balázsra teljesen komolyan. - Fogalmam sincs miről beszélsz, de elhiszem neked - nem nézek tévét. Szabadidőmben, ha tehetem, inkább olvasok, kertészkedek vagy sétálok egyet Spike-kal, és ezek azért jó programok, mert addig sem az újságra vagy... vagy Henrikre gondolok. Ami jó. Nagyon jó.
- De... - rögtön vitába szállék, ám olyan határozottan mondja, hogy nem vitatkozik erről, hogy inkább alsó ajkamat beharapva maradok csendben. Természetesen ez még nem azt jelenti, hogy elfogadtam.
- Úúú - vigyorodom el szélesen. - Úgy örülök, hogy tetszik. Nagyon izgultam, sosem ajándékoztam még senkinek a családomon kívül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786558#post786558][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 01:24[/b][/url]

- Eeeh.. én szoktam, amikor úgy van – főleg ha épp felkelni nem bír, akkor nézi főleg, elalszik rajta folyamat, de legalább nem fáj, mint a mozgás, meg a létezés. Persze, ezt nem kell közölnie, csak nem lát ő is fejbe. - Lényegtelen. Rendelj bármit, ez volt a lényeg, nem számít – mosolyodik el, nem ebbe fog a tárcája belepusztulni, még ha ő aztán totálisan nem a gazdag gyerek típus. Sosem volt, sosem hiányzott neki, amit akart, azért megdolgozott. És ez így van jól. Bár még mindig nagyon morog a lakbér témára, de akkor is megoldja. Azt is.
- Mm-mm – a de szócskára játékosan rázza a fejét és ennyiben is marad. Jó, nyeregben érzi magát és a lapra pillant. Mióta van ennyi kávé? Vagy ezek nem azok? Látni, hogy szája némán formálja a macchiato szót, majd szemöldöke ráncolódik. Már csak azért, amit alatta olvasva lát, mi van benne. Oké, nem kávézott mostanság olyat, amit a kotyogós vagy most az a masina adagol.
- Tényleg? Aaaa és én vagyok az első? - pislog és tényleg, tényleg meghatja. Még zavartan vakar a tarkójára, hát most komolyan, pont őt? - Mivel érdemeltem ki? - nem bírja ki, mivel... tudni szeretné.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786561#post786561][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 01:35[/b][/url]

Mosolyogva bólogatok, miközben magam elé veszem a másik itallapot és szemöldök ráncolva figyelem a kínálatot. Hát én nem ehhez vagyok szokva. Otthon megnyomok két gombot és kávé, itt meg mindenféle extrákkal feltuningolják. Aha, ez remek lesz.
- Rendben, köszönöm - csak egy pillanatra emelem el tekintetem az itallapról, hogy jelezzek Balázsnak, figyelek ám, csak tele van külföldi szóval az itallap.
- Figyelj - szuggerálom összeszűkült szemekkel még mindig az első oldalt. - Én ezeket nem értem - bevallom nőiesen, nincs mese, most sülök fel csak igazán, de nem bánom, ha az lesz a vége, hogy megértem mi van leírva elém. - Maradok a capuccinónál szerintem - nevetek fel halkan, majd az itallapot visszahelyezem a tartójába.
A kérdéstől, majd a kérdésektől rögtön vörös árnyalatot vesz fel arcom, amit ugye nehezen palástolnék. Lesütöm tekintetemet, az asztal alatt morzsolgatom egy ideig ujjaimat, kicsit fészkelődök, mintha ezzel foglalkoznék, mert kényelmetlen a hely. Nem az. - Hát... én... nem tudom. Csak ültem otthon, gyümölcssalátát ettem és eszembe jutottál - vonom meg vállaimat kicsit, tekintetemet még mindig az asztallapra szegezve. - Aztán az is, ahogy elváltunk, gondoltam kellemes a hasznossal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786564#post786564][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 01:43[/b][/url]

Felemeli a tekintetét a lapról, lassan, és kicsit közelebb hajol. Alig, de mint aki titkot akar átadni. Beharapja alsóajkát, de csak, hogy ne nevessen. Nagy levegő.
- Oké, mert... én sem – tör ki belőle egy apró nevetés. Hát tessék, itt ülnek ketten és nagyon értik a kávézók nyelvezetét, nagyszerűen. Ezek szerint ő sem jár nagyon ilyen helyekre? Hmm. - Fogalmam sincs, hogy kell kimondani a legtöbbet, szóval ne parázz, ezen ne. Nekem marad a dupla espresso és akkor máris intézem – leintene valakit, ha látna, végül magától talál oda, ő pedig le is adja a rendelést. A süti!
- Ööö... ha kihozza és kérsz sütit, szólj ám – mert ő akart, azt a lapot veszi a kezébe, de egyelőre rá figyel. Zavarba hozta, minek mondta ki hangosan? Nem is érti. Lehet csak a fejében hangzott ez egyszerű kérdésnek.
- Ez kedves, tényleg. Én... nemigen kaptam ajándékot évek óta, még ennyit sem. Szóval sokat jelent meg... ja. Nagyon rosszul tudom megköszönni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786571#post786571][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 02:00[/b][/url]

Megilletődött tekintetem emelem rá, majd amikor közli az infót, kitör belőlem a nevetés. Szám elé kapva a kezemet próbálom visszafogni magamat, de nem megy, őszintén nevetek, egyik kezem hasamra is csúszik, mintha segíthetne megelőzni a fájdalmat. Ez amolyan ösztönös mozdulat, nem?
Folyamatosan bólogatva hagyom a rendelés elintézését Balázsra, majd amikor a pincér elmegy, ráemelem tekintetem.
- Mindenképpen - bólintok mosolyogva, hogy aztán, mint hidegzuhany jöjjenek a kérdések és teljesen szétessek, mint egy első randin lévő kamaszlány. Nem merek felnézni, így csak válaszolok, de amikor neki áll ő is, érdeklődően tekintek fel.
- Nem szükséges megköszönnöd - oldalra biccentem fejemet kissé, majd folytatom. - Nem a hálálkodásod miatt adtam, hanem, mert... mert nem is tudom miért. Mert csak - és akkor én itt lezártam a témát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786578#post786578][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 02:13[/b][/url]

- A sütik nevét ki tudom mondani – legalább az egyszerű, vagyis, eddig úgy néz ki. Annak idején volt olyan helyeken, aminek mindnek fantázianeve volt, de legtöbb akkor is magyarul van írva és nincs gond. Ha mondjuk francia étterembe ültek volna be, bajosabb lenne. De oda meg nem jár.
- Huh... oké. Ez jó volt – a nevetés főleg, de a beismerés is. Nem rontja el igazán a zavar sem, a sajátja sem, szóval, gördül minden tovább, az ő arcán meg a mosoly görbül, minden rendben van. Nem?
- Illik. Meg szeretném – általában amit nem szeret, nem teszi. Ez a legegyszerűbb benne legalább. Vagy nagyon kell noszogatni, de ez a ritka. - Mert ajándékozni jó. Így tartja a mondás, és ez egy egyszerű indok. Húh... sokat nem lehet felejteni azért – fújja ki a levegőt és a sütikre les. Tényleg érti, és igazából... mindenből enne. Csak még picit rendbe rakja a fejét.
- Addig nyugodtan mesélj csak. Mi újság veled mostanság?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786639#post786639][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 12:12[/b][/url]

- Ez az volt - értek vele egyet szemeimet, kicsit arcomat dörzsölgetve, hasamat simogatva. Már csak ezért is megérte eljönni ide, és így jobban belegondolva áldom a jó eget, amiért egy egyszerű sminket tettem csak fel, így legalább most nem az államon folyik a fekete szemfesték.
- Szeretnéd? - fürkészem arcát, de semmi olyan dolgot nem látok, ami talán azt mondatná, hogy füllent. Nyílt és őszinte. - Rendben, fizetheted a kávém - mosolyodom el szélesen, majd kicsit előre dőlve kezdem el fürkészni a sütis lapot. Mert igen, azt legalább értjük.
- Mignon! - mutatok valahova a lap vége felé csillogó szemekkel. - Ijj, az nekem nagyon jó lesz. Puncsos - még egy határozottat rá is bólintok, leginkább magam megerősítéseképpen, majd ahogy visszahuppanok a helyemre felkapom tekintetem Balázsra.
- Nem vagyok annyira érdekes, hogy bármit is tudjak mesélni - aprót vonok vállaimon, alsó ajkamra ráharapok. Vagyis... lenne miről, akarom mondani kiről, de nem fogom ezzel terhelni az előttem ülőt. Csak egy kávé és egy süti. Nyugiban. - Júj! Úgy tűnik, hogy a sorozat, amit megszeretnék jelentetni a falu újságjában és a miénkben is, sínen van! - örömködök vidáman.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786698#post786698][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 17:05[/b][/url]

De még mennyire. Néha belátja, gyomorból röhögni nem is olyan nehéz. Vagy valami olyasmi. Kicsit még mindig értetlen ezzel az egésszel kapcsolatban, ami jelenleg az élete. Csak most nem látszik.
- Még szép – bólint határozottan, és bár ő csak a kávéra érti, majd cseles lesz és fizet... gyorsan. Megoldja, ezen nem kell aggódnia. Mint valami modern lovag, vagy mi, de igazából nincs semmi ilyesmi. Ő egyszerűen ilyen, akármekkora dinka volt anno, ez ott is élt.
- Hú, azt sose bírtam megenni. Az már a túl édes kategória, vagy rosszul csinálták. Egy, kettő? Egy halom? - érdeklődik a mennyiségről, ő meg már eldöntötte, hogy olyan gyümölcsös tetejűt eszik, meg a citromtortából. És tuti visz majd haza is. Ez egy szép nap.
- Mindenki érdekes, én is ezt mondom magamról, de aztán mondok valamit és azt mondják rá, az – ó, tudna mit, de hát, azt nem. Szóval, maradni kell az átlagosnál.
- Sorozat? Miről szólna? - kap rá ő is, bár nem sok újságot olvas, ez tény. Mióta létezik internet, ki teszi. De na. - Ez amúgy tök jó hír, gratulálok! Már erre is kell az a süti.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786700#post786700][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 17:21[/b][/url]

- Micsoda? - nevetek fel hitetlen a kérdésekre. Annyira nem vagyok édesszájú, hogy egy halom mignont befaljak. Ha lenne otthon valaki, akkor lehet elfogadnám a kettőt is, de így csak magamat etetem. - Elég lesz egy, köszönöm - felelem végül, hogy ne essünk át a ló túloldalára, mert komolyan, ha mondjuk Spike ehetne ilyesmit, akkor simán vinnék haza egy tucattal is. De nem ehet. Én pedig egyedül élek, és bár lenne elképzelésem arról, hogy kinek vihetnék, de elégszer törtem már rá a férfira. Elég volt.
- Akkor lehet érdekesebb vagy. Mesélj te is! - csillannak fel szemeim rögtön, majd az asztalra teszem kezemet, hogy megtámaszthassam benne arcomat, majd halványan elmosolyodjak.
- A faluban lakó aurorokról, deffenzorokról, exterminátorokról, a menhelyről, a kviddics sztárokról, képesség oktatókról - kezdem el sorolni nagy lendülettel, majd észre kapok és be is fejezem, hogy a lényegre térjek. - Mindenkiről, aki a faluban lakik. Izgalmas történeteik lehetnek, és sokan nem is tudják ki mellett laknak, pedig lehet éppen segítséget nyújthatna neki az illető - vonom meg vállamat kicsit. - Erről szól majd. Rengeteg nevem van, de remélem ez csak nőni fog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786703#post786703][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 17:32[/b][/url]

- Semmi csoda – a szóviccek legalja igazából, de a nevetéshez illően kanyarítja oda, majd bólint, hogy egy, jó lesz az, csak ő tűnik majd belesnek. Nincs is gond ezzel, a nők amúgy is mindig kevesebbet esznek, szerénykednek, ami valahol aranyos, de amúgy simán szokta mondani, amíg még volt ilyesmiben része, hogy ne fogja vissza magát, nem attól lesz rossz valami, ha kiéhezteti magát.
- Éééén? Dehogy is. Csak tanulok és dolgozok, semmi érdekes nincs ebben – vagyis akad, amit még ki is mondhat. Vagy húzni kell és majd később bedobni? Mmmm. Meglátja.
- Terminátorok? Mi? - mert neki rögtön az Arnold -féle ugrik be, de nagyon is. Eddig nem látott motort, se fura alakokat, vagy épp rózsák között megbúvó fegyvert. Jó, az értelmetlen fogalomtára el fogja árulni.
- Deee értem. Akkor ilyen... hogy mondják ezt. Mint valami osztálynapló? Kinyitom, hogy kicsoda ki és már tudom, ha holnap látom. Ez amúgy hasznos, mert látok sok embert de... fogalmam sincs ki. Hát sok sikert hozzá, ezért már elkezdek újságot venni – nem is baj, ha tényleg leselkedik majd, bár a minisztérium egy részéről van fogalma, akaratlan, főleg, hogy volt is dolguk vele.
- Na mondjuk azt tudom, ki mellett lakom, most már, de értem én, értem. Érdekes lesz ez – az, hogy neki ki nyújthat segítséget, pontosan tudja. Ez tény.
- Biztosan fog, már faluhoz képest is sokan élnek erre – és persze, megint a szorongás, hogy ő ebből ki szeretne maradni. Nem jó interjúalany. Még ha nem is ismert tény.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786709#post786709][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 18:03[/b][/url]

Szemforgatva, mégis kicsit nevetgélve tudatosul bennem a poén. Hah, szeretem a szóvicceket, főleg, ha egy embernek ennyire élből mennek, bár az is hozzá tartozik a dolgokhoz, hogy én soha nem voltam jó bennük. Ilyen ez. Legalább írni tudok, ha már minden kommunikációval kapcsolatos dolog cserben hagy, amikor a legnagyobb szükségem lenne rájuk.
- Én csak dolgozom - tárom szét karom mosolyogva, majd visszahelyezkedem eredeti pozíciómba, miközben odalép hozzánk a pincér. Türelmesen megvárom, amíg Belián leadja a további rendelésünket, majd felé fordulok, totálisan megtartva a fonalat. Ügyes vagyok.
- Nem, nem azok - nevetek fel őszintén. - Ejtsük a témát, mert csak összezavarlak - kuncogok tovább, még szemeimet is lesütöm, ahogy visszakérdez, pedig szeretem azt a filmet.
- Igen - bólintok egyet kicsit ráncolt szemöldökkel. - Igen, valami ilyesmi lesz - határozottabban mondom ki, mert jobban belegondolva valóban beletrafált a dologba.
- Nagyon remélem, hogy igazad lesz és sikerül elkapnunk az összes hely tulajdonosát - pötyögtetek pár édesítőt a capuccinómba, tekintetem automatikusan csillog, ahogy erről beszélek. Olyan jó!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786818#post786818][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.30. 00:06[/b][/url]

- Az is elég lenne, csak én ilyen mazoista alkat vagyok és mindkettőt bevállaltam – bár előbb dolgozott, utána kezdett tanulni, de részletkérdés. Valamiből kellett élni is, nem várta, hogy valami idegen csak úgy adományozzon neki és el sem fogadta volna, ilyen ez a francos lelkiismeret. A gyors rendelésleadás után kezdi kavargatni a kávét, cukrot is pakolt bele, minden tökély.
- De.. de akkor mit csinálnak? Nem olvastam még eleget – lehet itt az idő, hogy mérhetetlen mennyiségű könyvet halmozzon fel ezen témákból és bemagolja, bár, annyi ideje nincs, de kezdi kínosnak érezni a nem értést, ami belőle árad néha. Szusszan egyet, megvakarja az állát.
- Le vagyok csak maradva, nem zavarsz össze – rázza meg a fejét, de legalább azt eltalálta, hogy mégis mi félét alkot akkor, nem mindenben értetlen. Aprót kortyol a kávéból, mordul, mert még túl meleg és túl mohó volt. De finom, már amennyit érez.
- Szerintem simán. Nekik is reklám lesz, ha magukról olvasnak, az meg fontos. A többi meg... biztos megszokta, szóval tuti. Nem látom akadályát – a sütik hamarabb érnek oda, elvégre csak csini tányérra kell pakolni, így mire újabb korty mászik le torkán, már elébük is teszik.
- Ó, jobban néznek ki, mint hittem. Akkor, jó étvágyat!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786824#post786824][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.30. 00:20[/b][/url]

- Valóban nem lehet könnyű - bólintok pár határozottat, mert teljesen meg tudom érteni, hiszen én is dolgoztam az egyetemen mellett. Az újság az egész életemet kitette, de a pszichológia szak mellett úgy gondoltam, én annyira jó vagyok és ügyes, hogy simán mehet párhuzamosan a kettő. Hogyne ment volna! Csak néha pislogni is elfelejtettem.
- Igazából - fújok bele a rendelt italba. - Fogalmam sincs, hogy magyarázhatnám el - vonom meg vállamat mosolyogva mondandóm végén, mert valóban nem. Igazából nekem minden ilyesmi egy lapon van emlegetve. Türelmetlenségemnek hála belekortyolok egy aprót a kávémba. Elégedetten hümmögök párat, mikor hozzák a sütiket. Egy köszönöm után a pincér távozik is, majd Beliánra emelem tekintetemet.
- Én is, mert ez most úgy fellendített, alig bírok megülni a fenekemen - mosolygok folyamatosan, tekintetem csillog állandóan.
- Jó étvágyat - fogom meg a villát vidáman, majd a mignon egyik sarkát levágva pakolom a számba. Lassan kezdem el rágni, hogy végül kikerekedett szemekkel nézzek Beliánra. - Ez nagyon jó!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786825#post786825][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.30. 00:29[/b][/url]

- Csak jól kell beosztani az időt és mindenre jut – mondja nagy bölcsen, mint valami hozzáértő. - Tehát fogalmam sincs, hogy kell olyat – neveti el a dolgot végül, mert... mert. Persze, nem vészes, majd alszik pár év múlva eleget és ilyesmi. Igazából jól bírja, az energiája is sok, szóval...
- Na akkor hagyjuk is, majd megkérdezek mást vagy kikeresem a mágikus lexikonban – legyint, nem annyira fontos a dolog, maximum neki Arnold marad és az úgy jó. Kellenek a hasonlatok.
- Ez aranyos – mosolyodik el, bár tény és való, ismerős valahol neki, ha úgy adódik, szóval... Bár ülni simán bír olyankor, de megvan benne a bugi. Kész ellentét az élete. Ebben a helyben legalább biztos. Félretolja a kávét, ő is villát fog és egy darabot kanyarítva kapja be ő is, szakértői arcát elővéve ízlelgeti. Nem túl vajas a krém, nem száraz a piskóta, eddig nyert ügye van. Még egy falat, a másikból és bólogatni kezd a szavaira.
- Átment a hely a teszten, szerintem. Amúgy a főzésre is van mágia, vagy azt két kézzel művelik? - csak azért, mert akkor úgy könnyű, ha segítség van és nem csak arra lehet hagyatkozni, amit a nagyi tanított. Azért hamar eltünteti az egyiket, tény, nagy villát adtak neki, nem habszol. Áhh.