Kétségbeesetten rohanok ki a kastélyból, mert ez így nem jó. Teljesen el vagyok veszve fejben, nem értem mit akart mondani a nő, szóval az utam nyilvánvalóan ahhoz az emberhez vezet, aki mindent elmagyaráz nekem, még akkor is, ha nincs hozzá kedve. És bár nem értem miért segít nekem mindig, akár órákon is, de segít, úgyhogy ő a támaszom.
- Belian! - kiabálok már a ház elől, csak azért, hogy mindenki tudja megjöttem. - Belian, hallani?! - öles léptekkel termek az ajtó előtt, majd a kilincsre ráfeküdve esek be a házba, mintha csak ott laknék. - Kelleni nekem! Most! Hol lenni?!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784619#post784619][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.20. 18:06[/b][/url]

Kétségbeesetten rohanok ki a kastélyból, mert ez így nem jó. Teljesen el vagyok veszve fejben, nem értem mit akart mondani a nő, szóval az utam nyilvánvalóan ahhoz az emberhez vezet, aki mindent elmagyaráz nekem, még akkor is, ha nincs hozzá kedve. És bár nem értem miért segít nekem mindig, akár órákon is, de segít, úgyhogy ő a támaszom.
- Belian! - kiabálok már a ház elől, csak azért, hogy mindenki tudja megjöttem. - Belian, hallani?! - öles léptekkel termek az ajtó előtt, majd a kilincsre ráfeküdve esek be a házba, mintha csak ott laknék. - Kelleni nekem! Most! Hol lenni?!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784620#post784620][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.20. 18:14[/b][/url]

Épp azon székét pakolássza, amire minden rendes ember azokat a ruhákat teszi, amiket még fel akar venni, mert sajnálja a mosógéptől. Egyértelmű, hogy indulnia kellene, mert ma járőrözik egy sort a kastélyban és sehol sem tart, mert beszippantotta a legújabb regény és régóta az első, amit nem csak azért olvas, hogy teljen az idő. Épp megszagolgat egy felsőt, amikor hangosan hallja meg a nevét, elsőnek azt hitte, saját lelkiismerete szól, hogy igyekezzen már. De nem. Hogy mi?
- Hallok, hallok, megyek! - rántja magára fordítva a felsőt, még most is benne az ösztön, hogy takarni kell, mezítláb, mackónadrágban rongyol ki a szobából, mintha harangot kongatnának. Aztán pillant az ismerős arcszerkezetre, és nyúlik mosolyba arca.
- Itt vagyok, nyugi. Mire kellek? - lépked közelebb, invitálja, hát akkor már mégse az ajtóban tökörésszenek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784621#post784621][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.20. 18:18[/b][/url]

A magyar nyelv nehéz. Rohadtul az, ha valaki ezt esetleg nem tudná, és bár nagyon igyekszem - komolyan -, a magyar óráim számát is megnöveltem kettővel, de így is vannak olyan mondatok vagy tököm sem tudja mik, amik kifognak rajtam, hiszen baszki! Semmi értelmük nincs.
- Na végre! - csapom oda kezemet nadrágom széléhez, majd behívás nélkül is egyszerűen a konyha felé indulok. - Nem tudni pontosan hogy mondani, de figyelni ide - huppanok le a pulthoz egy székre, majd a pultnak hátat fordítva emelem tekintetem Beliánra. - Ne ébresztgetni nagy állat - hm. Valami nem jó most ezzel. - Vagy valami hasonló lenni. Milyen nagy állat? Nekem nem lenni, esküszöm!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784623#post784623][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.20. 18:25[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784624#post784624][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.20. 18:30[/b][/url]

Szóval van ez a magyar nyelv, ami megkeseríti az életemet, és amióta elnök lettem a DÖK-ben egyáltalán nem segít sokkal többet az, hogy mindenkinek pörög a nyelve körülöttem én meg ülök és próbálom fordítgatni magamban a legelső elhangzott szót. És akkor segélykérően Beliánra nézek, aki mindig készségesen elmagyaráz nekem mindent. Hát mennyire haláli már?
- Milyen oroszlán? - ráncolom a szemöldökömet értetlen. - Oroszlán is lenni? - kerekednek ki a szemeim hirtelen, amikor felfogom a szavak jelentését. - Miféle iskola lenni ez?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784627#post784627][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.20. 18:39[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784628#post784628][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.20. 18:44[/b][/url]

- Kávé jól esni - intek felé egyet, mert totálisan fenn vagyok akadva az oroszlánon. Mondja már el valaki, hogy hogy a tökömbe került képbe ey nagymacska, amikor egy iskolában vagyunk!
- Igen! - csillannak fel a szemeim rögtön, mert a nagy állat, végül is lehet oroszlán, és valahogy ismerősnek hangzik a mondatban a szó. Nekem megfelel az oroszlán is, mint nagy állat igazából. - Ne idegeljem fel az indulatot? - ráncolom össze a szemöldököm ismét, majd fejemet megrázom kicsit. - Ennek semmi értelme nem lenni!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784630#post784630][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.20. 19:45[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784633#post784633][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.20. 19:51[/b][/url]

Mosolyt erőltetek magamra, amikor feltekintve megköszönöm az elém letett mindent, végül a kávét is.
- Aha! - csettintek egyet nyelvemmel, mielőtt belekortyolnék a feketébe. - Így már érteni. Ne baszni fel az ember agyát, igaz? - mosolyodom el szélesen, mert azért így, hogy értem már a lényeget, sokkal egyszerűbb a dolog.
- Mennyi? - motyogom bajszom alatt, mert hónapok óta itt vagyok, de mintha csak pár napja jöttem volna Magyarországra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784639#post784639][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.20. 20:45[/b][/url]

Lazán lóbálja a lábát meg közben, újabb korty, miközben beízesíti és a mosolyra maga is előszedi a sajátját. Indokolatlanul több, mint amennyit kellene, de már rég nem keres válaszokat ilyesmire.
- Ó, igen. Így is mondhatjuk - nevet fel, de a lényeg legalább megvan, és ez a fontos. A nevetés elhal, a motyogás pedig pont olyasmi, mint ami rá is szokott néha törni, pontosabban ki belőle. Ismerős érzés.
- Ezt nem tudom pontosan megmondani. De hé, jól haladsz meg minden, előbb itt lesz az, mint hinnéd! - szinte már kinyúl, hogy megveregesse a vállát, de azért mégis megáll, félúton a mozdulatba és inkább a kávébögrére fog, az a biztos.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784642#post784642][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.20. 21:23[/b][/url]

- Akkor miért nem ezt mondani? - tárom szét a karom nevetve. Hát nem kell túlbonyolítani a dolgokat, értelmes vagyok ám én, csak kicsit több türelemmel kell magyarázni, és pontosan ezért Belián az, akihez bármikor fordulok. Még így is, hogy konkrétan rárúgom az ajtót. Nem baj, majd hozzászokik.
- Nyugodtan hozzám érhetni ám - biccentem kicsit oldalra a fejemet, egy kedves mosoly mellett. Szemöldököm azért kicsit ráncba szalad, mert nem értem a viszolygás okát, de nem is fontos. A lényeg, hogy megtudtam valami fontosat; ne baszd fel az emberek agyát. Mondjuk, ez nekem alapvető. Másnak nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784649#post784649][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.20. 21:38[/b][/url]

- Azért, mert ez a nyelv ilyen. Száraznak érezni, ha néha nincs megtolva egy-egy mondással, ami nekünk tök normális, másoknak meg... logikátlan. Néha én se értem, minek, de egyesek imádják. Meg a szóvicceket is - azt mondjuk saját maga is, de most nem kezdi el elővenni őket, mert akkor totálisan összezavarja, nem kellene, ha már most sikerült meglelni a probléma megoldását. Hogy a lelkiismerete vagy esze kéri ezt, nem tudja, de nem teszi.
- Mi? Öhh.. bocsi. Nem tudom ki mennyire bírja ezeket - ő nem szokta, ő az, aki csak látszólag közvetlen általában. De akkor tessék, kezét megemelve paskolja meg a vállát, azzal a biztató kis fogásával, majd mint aki nagyon elégedett, megissza a maradék kávéját.
- Akkor nagyobb baj nincs ugye?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784774#post784774][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.21. 20:08[/b][/url]

Aprókat kortyolok a kávéból, miközben iszom Belián összes szavát. Aha, egyesek meg imádják. Hát ne imádják, mert nem értem amiről beszélnek, és az eléggé megnehezíti a kommunikációt, ha a másik félnek kurvára nincsen fogalma arról miről hadoválsz neki.
- Szóvicc? - ráncolom szemöldököm, miután elvettem a bögrét ajkaimtól. - Mi lenni szóvicc? - oldalra biccentett fejjel, majd egy halvány mosollyal fogadom a vállon veregetést. Jár a piros pont, amiért megértettem. Szerintem is.
- Niiiincs. Ennyi lenni baj - rázom meg a fejem nevetve, mert talán bajnak túlzás hívni azért. Mondjuk kinek mi. Tekintetem körbejár a konyhán, majd a székkel is megfordulva legeltetem szemem a nappalin.
- Szóval itt lakni? - állapodik meg szemem a zongorán. - Tetszik. Tudni játszani zongorán?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784775#post784775][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.21. 20:27[/b][/url]

- Huh - akad meg egy pillanatra, a bögrét kocogtatva keresi a megfelelő kifejezést vagy épp jelentést, amely érthető és nem keveri jobban bele. Vagyis már mindegy, úgy néz ki, a következő adag fennakadás az ő műve. Apró bűntudat, csak a szokásos. Apró, elnézést kérő mosoly és tekintet.
- Lényegében csak annyi, hogy egy szónak lehet több jelentése is, és azt csavarva jön belőle a poén. Vagy nem egy szó, csak hasonló, vagy másképp értelmezve. Aaaa az angolban van rengetek, mint a hungry hungarian, vagy hogy mondják, mindegy is. A legtöbb nehezen esik le és fárasztó - most bezzeg egy sem jut eszébe hirtelen, szóval csak érthető eddig, vagy már saját magát is megkeverte.
- Akkor jó - bólint rá a dologra, issza ki a kávét és a bögrét már viszi is a mosogatóba, onnan néz rá, majd a nappalira.
- Igen, egész friss a dolog. Említettem a címet, vagy valaki? - nem emlékszik arra, hogy elmondta volna, lehet csak fél szóval? Lehet kimondta, csak nem emlékszik rá? Fura... - Köszönjük, a lakótársam érdeme, én... semmit nem tettem le sehova - nem szégyelli, csak nem volt benne a keze, ennyi. Fejét rázva ül vissza a székre, szinte automatikusan.
- Talán a boci-boci tarkát ha eltalálom, de nem. Hozzá se merek érni. Te tudsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784776#post784776][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.21. 20:34[/b][/url]

Csillogó szemekkel várom, amíg Belián összeszedi a gondolatait és végül neki áll magyarázni a szóvicc jelentését. Szóval egy szónak több jelentése vagy értelmezése van, esetleg csak hasonlít egy másik szóhoz és ebből kerekedik a poén? Hát ez elég bonyolult, remélem nekem senki nem fog ilyet mondani. Határozottat bólintok, hogy oké, vágom én.
Az utolsó kortyot is eltüntetem a bögréből, majd ahogy Belián, úgy én is a mosogatóhoz lépkedek vele, mintha csak itt laknék.
- Brightmore sokat lenni emlegetve a kastélyban - vonom meg vállaimat mosolyogva. Csípőmet döntöm a konyhapultnak.
- Jó ízlése lenni a srácnak - járatom végig tekintetem Beliánon gátlástalan módon. Tetőtől talpig végig mérem, majd elmosolyodva pillantok a hangszer felé ismét. - Miért nem merni hozzáérni? - kérdezek vissza rögtön, mert azért ez meglepő információ. - Régen tudni, de az nagyon régen lenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784777#post784777][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.21. 20:56[/b][/url]

Oké, ez siker. Elégedetten fújja ki a levegőt, a mosolya bátrabb, mint az előbb, főleg akkor, amikor bólint, hogy érti. Már-már saját arcára fog, mert annyit húzódik a görbére és furcsa, de nincs értelme.
- Igen? Miféléket hallani? - mondaná, hogy melyik, de tudja kire céloz, lévén, hogy a ház tulaja is, nemrég volt emlegetve. Ő ezekből a pletykákból kimarad, mivel alapvetően nem mászik bele csoportokba csak úgy, tehát nem bánkódik, csupán érdeklődik.
- Aha - de fel nem fogja, mit is mond, mert méricskéli. Ezt nem lehet nem észrevenni, ahogy ő szokta, lopva fut végig a dolgokon, rajta, vagy most, mert tekintete ahogy egy pillanatra is ütközik a másikéval, egyszerűen elkapja onnan, mint egy szemérmes fruska. Kicsit ég a füle, és úgy érzi, felvehetett volna valami rendeset. És közben nem érti, miért érdekli ez. Inkább fúj egyet.
- Mert... - miért is? Eszébe kellene jutnia. - Elhangolódik meg ilyesmi. Meg nem értek hozzá, vérző füleket meg ki akar - mondja csak, ami jön, igazából simán hozzáér ha leporolja, miket beszél. Mi ez megint.
- És ki akarod próbálni vaaagy... hagyjuk? - persze, ajánlgassa más holmiját szívesen, ez most úgy zsigerből jött.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784778#post784778][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.21. 21:10[/b][/url]

- Nem tudni - vonom meg vállaimat, miközben kicsit megrázom a fejemet. - Nem figyelni ezekre, csak a cím jól jönni pont - nevetek fel halkan, mert ez most tényleg nagyon jól jött ki, hálás lehetek a csomag lánynak, akik arról beszélgettek éppen, hogy Denis Brightmore összecuccolt a levitás cukisággal. Tényleg cuki.
Kicsit megemelkedett szemöldökkel mérem végig. Fel s le. Majd ismét. Acélkék szemeimben villan valami, de csak elmosolyodom, ahogy keresi a szavakat. Közben nekem van időm azért gondolkodni. Miért cuccolt össze két srác egyik napról a másikra? Ember, mennyire érdekel!
- Érteni - félig. Vérző fül? Megrándul a kezem, ahogy nyúlnék oda megnézni, hogy mi van, de nem teszem. Visszatartom a mozdulatot, mert majdnem biztos vagyok abban, hogy nem vérzik. Az már félsiker. - Persze - csillannak fel szemeim, majd ellököm magam a pulttól, majd Belián mellett állok meg. - Csatlakozni? - biccentem oldalra fejemet és ha rám pillant, elkapom tekintetét. A mágia lassan, óvatosan tapogatózva árad szét belőlem, miközben egy halvány mosolyt eresztek meg. Ennél többet nem szabad, mert jelez a karkötő, így kissé visszavéve mindenből mosolygok tovább, miközben kinyújtom a kezem felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784788#post784788][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.21. 21:58[/b][/url]

- Áhh, értem, értem. Végül is mindegy, másképp a kastélyban elkaptál volna, nincs para - annyira. Nem mintha akarná, hogy a kastély idejöjjön, nemhiába nem élt azzal, hogy beköltözhet, szobatárs és minden hasonló hangzavar. Jó, most is van, de más egy szobában és már két külön szobában, a lakás többi dolgával megtoldva. Nagyon. Jobb így.
Érti. Ő meg nemigen. Megesik, ő sem tud mindent, sőt, nagyon sok mindent nem és így van ez jól talán. Valakinek. Tekintetében, a sajátjában van némi kérdő él, amit el is enged, hát végül is nézze, csak akkor már jogos egy kérdés benne, mire és mit értett. A lakásra, természetesen. Mi másra?
- Hmmm? - menjen csak, gondolta ő, innen is hallaná. Rápillant, közben pedig valami más, valami új. Aprót sóhajt, és ahogy elmosolyodik a másik, az eddigi kérdések, zavarok eltűnnek, kisimulnak vonásai és figyelve őt, mentem kedve támad... mindenre.
- Persze - minden gondolkodás nélkül bólint rá és a kinyújtott kézre is. Szinte már-már óvatosan fog rá, vagy csak helyezi oda a tenyerét, de nem húzza vissza. A kételyek hiánya.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784792#post784792][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.21. 22:22[/b][/url]

Meglepett a tény engem is, hogy egy olyan emberről folyik a csevej lányok körében, aki rég nem jár az iskolába, de... ők lányok, szóval ezen annyira nem kellene meglepődnöm igazából. Mindig van valami, amin csámcsoghatnak, még akkor is, ha az a valami - vagy esetünkben valaki - már rég nincs a közelükbe.
Türelmesen várom meg az elbűvölő - szó szerint - mosollyal ajkaimon, amíg Belián elfogadja a kezemet. Lassan kezdem el magam után húzni, hogy leüljek a zongora előtt elhelyezett padra, majd mielőtt Belián is helyet foglalna mellettem, átvetem a lábamat a pad felett, hogy szemben legyek vele, miközben ujjaim kicsúsznak tenyeréből.
- Miért költözni össze vele? - nem kertelek, nincs miért, úgyis az igazat fogja mondani, tekintettel arra, hogy jelenleg csak én járok a fejében, meg az, hogy a közelemben lehessen, megérinthessen. Elvárhatom az őszinteséget, ugye?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784845#post784845][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.21. 23:32[/b][/url]

Most valahogy nem is fontosak az információk, vagyis azok és mégsem, így nem is erősködik, hogy mondja már, hanem amint a kezébe adta a sajátját, készségesen követte őt a zongoráig. Egyelőre nincs miért, minek és hogy, csak leül, hasonlóan, mint ő, hogy szemben legyenek egymással. Ujjai most már a semmit fogják, kicsit megmozgatva realizálja, hogy már csak a a sajátjai vannak ott. A saját térdére fekteti kezeit egyelőre, és a kérdésre fókuszál A szavak meg jönnek.
- Mert a barátom és mert azt mondta nincs választásom és valahol nem is volt fontos. Jól esett, még ha... fura is bárkivel együtt élni. Vagy, hogy miért velem, miközben házas. De lényegében, mert... jó. Miért ne? - von vállat, nem is lényeges, itt van, itt él és most itt ül. Kicsit helyezkedik, onnan figyeli a másikat, furcsa közelségből az arcvonásokat, újra meg újra. Miért is ültek ide, már mit számít.
- Furát érzek... - ha már őszinteség. De oszlik is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=784972#post784972][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.22. 17:58[/b][/url]

A válasz őszinte, ez az egy, ami biztos. Szóval barátok, és még jól is jött ki a lépés, hogy összeköltözzenek, mert így mindenképpen egyszerűbb. Érdekes. Mi lesz ebből még vajon? Jók ám a megérzéseim, és szerintem, ha kicsit mindenki jobban belegondol, akkor sejtheti, hogy mi jár az én fejemben.
- Házas? - emelkedik meg a szemöldököm kérdőn. Na igen, aki kimarad a pletykákból, az ezeket nem tudja. De nem baj, majd most. - És zavarni téged, hogy az? - biccentem oldalra fejemet kicsit, miközben nem engedem el tekintetét egy pillanatra sem. Beléd látok, Belián, ne is akarj ellenállni. Felesleges, még akkor is, ha érzed, hogy valami nincs rendben.
- Nyugodni meg - simítom végig arcának élét jobb kezem mutatóujjával. - Minden rendben lenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=785017#post785017][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.22. 22:15[/b][/url]

- Ühüm – bólint. Könnyedebben talál választ és csusszan ki ajkain a válasz, gondolkodás nélkül, mintha valami igazságszérumot nyelt volna és észre sem veszi. Mert valóban nem, csak lelkesen válaszol, könnyed csevej, nincs ebben semmi, kíváncsi, ő mindig válaszol, segít, magyaráz. Most meg főleg.
- Nem, csak nem értem. Mármint velem él, nem a feleségével. Ezt furcsának tartom, csak nem merem megkérdezni – nem fontos ismét, von aprón vállat és követi a tekintetét, szinte ugyan úgy és ugyan abban az ütemben dönti ő is a fejét vele, szemkontaktust tartva, mintha odaragadt volna. Mintha eddig nem látta volna, milyen színű, milyen árnyalat és hogy ez még férfiszemmel is különleges. Megkockáztatja, szép. Aprón rázza a hideg.
- Nyugodt vagyok – ez az, nyugodt és nem kéne, csak már nem gondol erre. Szemeit lehunyva szusszant aprót, ahogy ujját bőrén érzi meg. Belebizsereg a bőre, szemei már nyílnak is, keresi ismét a tekintetet. Mert kell, azt érzi, ajkaira pedig lágy és széles mosoly kerül.
- Rendben hát – könyökölne de csak a billentyűkre sikerül, amelyek a zongorák titkos nyelvén sikítanak fel. Elneveti magát. - Hoppá.. nem direkt volt – húzza el onnan a kezét, helyezkedik kicsit. Picit közelebb.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=785028#post785028][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.22. 22:42[/b][/url]

Halk nevetés járja körbe a nappalival egybeépített konyhát, ahogy Belián készségesen válaszol a kérdésre. Mosollyá csillapodik nevetésem, tekintetemmel rögtön elkapom az övét, ahogy fejem előre biccen.
- Nem merni? - emelkedik meg szemöldököm kérdőn. A sráccal lakik, nem véletlen okokból, és egy ilyen dolgot nem mer megkérdezni? Érdekes. - Miért nem? - fontos kérdés, hiszen együtt laknak, és ahogy hallottam a hírekből Brightmore kérte meg Beliánt a lakótársi szerepre, nem pedig fordítva.
Szélesen mosolyogva rázom meg a fejemet, ahogy a zongorára könyököl, csak rázkódó vállaim árulnak el talán, hogy kicsit nevetek is. - Te olyan kis édes lenni. Mondani már neked? - sóhajtok egy mélyet. Nem lehet nem észrevenni, ahogy egyre közelebb és közelebb araszol hozzám, annak érdekében, hogy megérinthessen. Olyan cuki!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=785205#post785205][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.23. 14:54[/b][/url]

Sűrűbben pislog a nevetésre, mint illene, de fülének abszolút nem zavaró. Sőt. Még mosolyog is rá, annak teljében akár, hogy ezzel akár konkrétan kinevetve gúnyolódik rajta, az egészen. Ő is kimosolyogja, tényleg hülyeség.
- Ahh, hát mert hogy hangzik az hogy; hello, tök jó itt lakni, tök buli, de... miért nem a nejeddel csinálod ezt? Nos, ez olyan kérdés, amely még most neked kimondva is kínos – rázza meg a fejét, lágyan, de ez is igaz. Neki kellemetlen már erre gondolni akkor, amikor felbukkan, most nem kellemetlen, mert nem gondol rá különösebben. Érdekes.
- Én, édes? - nagyobbra nyílnak a szemei, pulzusa kicsit megemelkedik, legalábbis, saját fülében kalapáló dallama ezt mondja. Kicsi zavart érez, pedig nem kellene, mégsem képes másképp működni. Ujjaival saját térdén dobol, lepillantva nedvesíti meg ajkait, onnan les vissza rá.
- Ugyan, dehogy. Nem mond ilyenek senki, miért tenné? - ő miért teszi és ez neki miért jó és fura egyszerre?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=785268#post785268][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2019.12.23. 20:41[/b][/url]

- Kíváncsi lenni - vonom meg vállaimat kicsit. - Ez természetes lenni, nem? - emelkedik meg szemöldököm kérdőn. Ha én lennék Belián helyében már rég rákérdeztem volna a dologra, mert talán engem is érthet valamilyen szinten a dolog, ha mondjuk, belecsöppenek egy házassági drámába. Kellene a hátam közepére az még! Jobb tudni dolgokat.
- Majd rájönni - mosolyodom el halványan. Mágiám szépen húzódik vissza, pontosan úgy, mintha soha nem is jött volna elő. Ügyes. - Mindenre - eresztek meg egy szemtelen kacsintást Belián felé, végül felpattanok a padról.
- Köszönök minden, de nekem menni kell - óvatos mosolyra húzódik a szám, zsebeim mélyére süllyesztem kezeimet, majd ahogy jöttem, úgy távozok. Csak most talán diszkrétebben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=785365#post785365][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.23. 22:27[/b][/url]

- Valahogy úgy, de nem mindig a legjobb. Nem mindenki szereti a túl kíváncsi embereket – valahogy így rémlik neki, de lehet, csak túl sok filmet látott és abban gondolkodik, a sablonokban, nem pedig saját tapasztalatain. Meg úgy most semmiben. Úgyis, mire odaér, hatszor fog kimenni a fejéből a dolog, így... nem fontos.
- Mindenre. Bár ott tartanék – sóhajt egyet, mintha akkora probléma lenne most a minden. Egy pillanatig még tényleg, aztán összerezzen kissé, ahogy feláll a padról. Lassan emeli meg állát, hogy felnézzen rá, pár laposat pislogva. Már ennyi az idő?
- Igazán nincs mit. És... szívesen – ereszt meg ő is egy mosolyt, követi, ahogy távozik és amint bezárul az ajtó, úgy rázza meg a fejét. Mi a szar... érthetetlen részleteken rágódva jut el, hol és mit hagyott abba és... úgy érzi, erről nem beszél egyelőre senkinek. Van is és nincs is gond, fogalma sincs. Az a legbiztosabb, hogy elmossa a bögréket és eltakarodik a dolgára.