Minden RT játékra, ami a faluban vagy annak környékén játszódik.

Szendrey Adél

Remek nap ahhoz, hogy ismét ne csináljak semmit. Gondolkodtam azon, hogy beülök inni, de azt a szobámban is megtehetem, ugyanúgy egyedül, így ezt elvetettem. A nappalok kezdenek mostanában éjszakába váltani, csak a vizsgák idejére kelek fel. És igaz, azokat is úgy írom meg, mintha ott sem lennék, mert a tabletták és néha pár erősebb sokat segít a lebegésben. Jobb ötletem nem volt arra, hogy elfelejtsem egy időre az egészet, hiába lapul azóta is zsebemben a fiola, amit Payne adott.
Levetem magam egy padra Cath házától nem messze. Lábaimat a karfára teszem, kezemmel takarom el szememet. Pont megfelel a hely egy kis szundira, mielőtt betoppanok húgomhoz.

Szendrey Adél

Remek nap ahhoz, hogy ismét ne csináljak semmit. Gondolkodtam azon, hogy beülök inni, de azt a szobámban is megtehetem, ugyanúgy egyedül, így ezt elvetettem. A nappalok kezdenek mostanában éjszakába váltani, csak a vizsgák idejére kelek fel. És igaz, azokat is úgy írom meg, mintha ott sem lennék, mert a tabletták és néha pár erősebb sokat segít a lebegésben. Jobb ötletem nem volt arra, hogy elfelejtsem egy időre az egészet, hiába lapul azóta is zsebemben a fiola, amit Payne adott.
Levetem magam egy padra Cath házától nem messze. Lábaimat a karfára teszem, kezemmel takarom el szememet. Pont megfelel a hely egy kis szundira, mielőtt betoppanok húgomhoz.

Denis

Szendrey

Valami mindig van, amikor csak az jár a fejemben, hogy semmit nem csinálni. Amúgy is nagyon jól űzöm ezt a tevékenységet, de ilyenkor még jobban menne. De mindig jön valami vagy valaki, aki megzavar. Belém hasít a gondolat, ahogy felismer, én pedig felhúzom a lábam, mielőtt nagy bambaságában ráül, és én is fellendítem magam, hogy a pad lábaim között legyen.
- Hiányoztam? - villantom meg legszebb mosolyomat ever.

Denis

Szerencsére Denis kapcsol és elég gyorsan fel is ül, így megakadályozva, hogy rá üljek. Kérdését hallva elmosolyodom újra, de már tényleg őszintén. Baszki, miért nem tudom őt utálni?! Utálom magam érte... Pedig aztán egy utolsó szemét, egy bunkó paraszt... de mégsem megy a dolog.
- Te drága, mindig... - válaszolok neki majd egyik lábamat magam alá húzva, testemet is a fiú felé fordítva folytatom az eszmecserét.
- Hol jártál ilyen sokáig? Hallom menet közben még az eszedet is elvesztetted és megnősültél. Mi ütött beléd? - jó eséllyel vagy nem kapok választ, vagy csak valami nyúlfarknyit, de próba szerencse, hátha lehet már vele rendesen kommunikálni.

Szendrey

Meglepő, de nem hazudik, tényleg valami olyasmi van benne, amit egy ember hiányának lehet hívni. Mindig ez van. Valami történik valakivel, és az illető soha nem tud elfelejteni. Nem egoizmus, tények.
- Olaszországban - válaszolom gondolkodás nélkül. A kérdése meglep, mert nekem már annyira természetes, hogy Cath a feleségemként van emlegetve, szinte már fel sem tűnik. Szemeim összeszűkülnek, ahogy próbálom összeszedni a gondolataimat egy pillanatra. - Ja, megházasodtam. Kimentettem Payne seggét - felesleges hazudni, az egész falu tud már róla valószínűleg.
- És te? - emelem meg egyik szemöldököm. - Az a hír járta egy időben, hogy elüldöztelek.

Denis

A válasz hallatán fejben homlokon csapom magam, hát hova máshova ment volna. Mindig oda menekült, ha valami gebasz történt az életében. Viszont a következő válasza után szemdökeim kissé megemelmednek.
- Merthogy? - kérdem, mivel én személy szerint nem vágom a sztorit. Mivel leléptem innen, így kikerültem a pletykák körforgásából. Szóval nagyon kíváncsi vagyok erre a történetre.
Már nyitnám válaszra számat, mikor leesik, hogy mit mond. Hirtelen nevetés tör ki belőlem.
- Ez most komoly? Beszarás! - válaszolok nevetés közben. Nem mondom, hogy nem volt némi köze hozzá, de ez így azért kicsit erős. Miután abbahagyom a kacarászást válaszolok neki a kérdésére is.
- Megvagyok, kössz. Egyébként most, hogy férj lettél, jófiú is vagy? - kérdem némi kacérsággal, csak, hogy értse, hogy értem.

Szendrey

- Engedd el - pont kurvára nincs kedvem elkezdeni mesélni a történetet, főleg, hogy hamarosan úgyis vége, és minden visszakerül a régi kerékvágásba. Egyáltalán nem fontos a miért, az a lényeg, hogy megtettem.
Szemöldököm kissé ívesebb lesz, ahogy elkezd kacarászni. Nem egytől hallottam, hogy miért ment el, és valahogy az okok közé az én nevem is bekerült, és ha így is van, megmondom az őszintét; rohadtul nem érdekel.
- Azért, mert megházasodtam, még nem hülyültem meg - fogom meg lábát, hogy magamhoz rántsam, miközben kezem hátára simul, hogy megelőzzük azt, hogy hátraesik.

Denis

Hát tőle nem tudom meg a választ a feltett kérdésre, de elég pici ez a falu ahhoz, hogy fénysebességgel a végére járjak majd. Azonban most inkább játszadozhatnékom van, még annak ellenére is, hogy találkám lesz Nicoval ma délután. Végülis ő csak egy haver, szóval várhat, Denis viszont a rosszfiú, akinek nem tudok valami miatt ellen állni.
- Pedig azt hittem, hogy jó útra tértél, benőtt a fejed lágya, meg egyéb ilyen sablon szövegek. - válaszolok neki, és nem állok ellen mikor magához húz. Mivel cigi van kezemben, így azt kissé eltartom tőle, meg ne égessem. Beleszívok egyet, elfordulok Denistől, kifújom, majd a csikket a földre dobom. Oldalra biccentem fejem, majd kissé közelebb hajolok hozzá.
- Hát akkor... Ráérsz? - ha már sokan kurvának tartanak, akkor miért is ne lehetnék néha picit szabadabb szellem.

Szendrey

Magamban mosolygok, ahogy elhatározza márpedig ő a végére fog járni. Nem mondom, nem kell sokat várnia, hogy meg tudja, mert itt mindenki tud mindent. Egy kérdés a szomszéd nénitől és máris az önéletrajzodat mondja pontról pontra.
- Hogyne - bólintok egyet határozottan. - És szűz is lettem közben - őszintén elmosolyodom, amikor cigarettáját arrébb veszi tőlem nehogy megégessen. Nekem is nehéz volt hozzászoknom, hogy nem éghetek meg, hát még azoknak, akikkel olyan gyakran találkozom, mint Léda.
- Mindig ráérek - vigyorodom el gonoszul, hogy aztán gátlástalanul lökjem el magamtól ismét. - Tényleg hiányoztam - konstatálom a tényt ismételten. - De majd, ha egyszer nem leszek egy ilyen kurva bonyolult kapcsolatban talán megint megkaphatsz.

Denis

Elmosolyodom válaszát hallva. Valahogy nem illik össze a Denis és a szűz szó, pláne annak fényében, hogy... Végigpörög fejemben az a bizonyos eset, ami újabb mosolyt csal arcomra. Azonban a beszélgetésünk túl normálisan zajlik. Valami nem oké, de az agyam nem kapcsol időben, csak akkor esik le a dolog, mikor ellök magától. Válaszát hallva újra felnevetek. Az ilyen dolgain már nem tudom felhúzni magam. Mikor leléptem innen, bevettem a leszarom tablettát ami azóta is hat.
- Vagy nem, és úgy is jó... - vonom meg közömbösen vállaim, és valóban nem izgat túlzottan a dolog. Bezzeg régebben, már többször megöltem volna őt fejben.
- Minek szopatod magad piroska mellett? Ez a hős szerep annyira nem illik hozzád. - közlöm vele ugyan olyan könnyeden, mint ahogy az eddig kommunikációnk zajlott.

Szendrey

Türelmesen várom meg, amíg lelankad jó kedve. Lábamat átvetem a padon, hogy úgy üljek, mint egy ember, majd zsebemből előtúrom cigarettámat.
- Persze, jó - biccentek egyet lassan. A dobozt megpöckölöm, és a kissé jobban kilógó szálat veszem ki a dobozból, hogy ajkaim közé biggyesszem. Megy ki belőlem az anyag, és kezd rám törni a fáradtság, kell valami cselekvés, ami talán ébren tart, még ha ez a dohányzás is.
- Cathnek a bonyolult kapcsolatomhoz nincs köze, mielőtt azt hinnéd - rázom meg a fejem. Cigarettám vége felizzik, ahogy ujjamból a kis láng feltűnik.

Denis

Újabb infó, amit nem tudok hova tenni, de lehet, hogy már nem is akarok. Denisnek olyan nőügyei lehetnek, amit inkább jobb nem követni. Elég sok pletyka kering róla, rengeteg csajjal hozták össze, de sose volt szó kapcsolatról. Mondhatnák rá azt, hogy ő az a kulcs, ami minden zárat nyit. Megismétlem: MINDEN zárat. Az a rosszfiús természete, a kicsit esettsége, ami miatt szinten minden lány meg akarja menteni... Jobb nem is belebonyolódni újra vele a dolgokba.
- Inkább hagyjuk... Tudni se akarom. - válaszolok neki melyhez egy fejcsóválás társul.
- Na bogaram, nekem mennem kell, már várnak. Örültem, hogy láttam a hülye fejed. -  repöccintek egyet az orrára, majd felállok. - Egyébként rohadt szarul nézel ki. - megvonom vállam, majd szoknyába rázom magam.

Szendrey

- Nem is mondtam volna el - vonom meg vállaimat, miközben számból kiveszem cigarettámat és jobb kezem ujjai közé fonom azt. Alapból sincs kedvem erről beszélni, plusz senkinek semmi köze hozzá.
- Aha - mozgatom meg kicsit az orrom. - És így is széttennéd nekem a lábad. Sokat elmondd - nevetek fel, ahogy egy intéssel útjára engedem a nőt.

Denis

Megvonom vállaim. Ha nem, hát nem.
- Jól van. - nem tudom, hogy erre kellett-e volna ennél többet reagálni, de lehet még ennyit se, na de az illem... Reakciója hallatán kissé nagyobbra nyílnak szemeim, majd egy sokat sejtető mosoly kúszik arcomra.
- Jaj drága... Tudod, ami jó volt, azt az ember szívesen megismétli. - közlöm vele teljes egyszerűséggel, majd egy puszit küldve felé, lépek el a padtól és indulok a pub irányába.

Szendrey

Nevetve engedem útjára immár végleg, bókját csak elraktározom magamban. Esküszöm megsértődhetnék, hogy mindenki a méreteimre emlékszik, de nyilvánvalóan nem vagyok hülye. Tegnap a srác - bár, hogy honnan a kurva életből tudja azt senki nem tudja -, ma meg Léda. Nos, büszke lehetek na, legalább ez mindig összejön.
Vigyorogva kelek fel a padról, és indulok meg Cath háza felé. Késtem, nem meglepő módon, Lorin pedig lenyakaz, de előtte kell egy kis tuning.