Hogy letettem volna a tervemről? Dehogy. De nem kapok segítséget. Will azt hiszi, csak az ijedtség, és így is van. De ez ennél sokkalta bonyolultabb, hisz én tudom magamról, sose leszek jó anyja, vagyis nem sose... most, jelenleg nem.
Ennek ellenére napolom a témát, és megint inkább átmegyek hozzá, nem tudom, mi üthetett be nála, de most szeretne többet látni, ami érthető.
Norina nincs itthon, sőt senki, hisz Willt is behívták egy sürgős esethez, így kiélvezem a lehetőséget. Csokit kaptam, nem keveset, szóval a halommal a kezembe, ülök le a laptop elé, és kezdem el böngészni a klinikákat, ahol véget vehetnek a rémálmomnak. Nem, egy hete tudom, hogy nem vagyok egyedül, mégse tudok erre jó dologként gondolni, ez már csak jelent valamit, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754894#post754894][b]Faith Abigail Payne - 2019.04.09. 18:41[/b][/url]

Hogy letettem volna a tervemről? Dehogy. De nem kapok segítséget. Will azt hiszi, csak az ijedtség, és így is van. De ez ennél sokkalta bonyolultabb, hisz én tudom magamról, sose leszek jó anyja, vagyis nem sose... most, jelenleg nem.
Ennek ellenére napolom a témát, és megint inkább átmegyek hozzá, nem tudom, mi üthetett be nála, de most szeretne többet látni, ami érthető.
Norina nincs itthon, sőt senki, hisz Willt is behívták egy sürgős esethez, így kiélvezem a lehetőséget. Csokit kaptam, nem keveset, szóval a halommal a kezembe, ülök le a laptop elé, és kezdem el böngészni a klinikákat, ahol véget vehetnek a rémálmomnak. Nem, egy hete tudom, hogy nem vagyok egyedül, mégse tudok erre jó dologként gondolni, ez már csak jelent valamit, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754897#post754897][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.09. 18:47[/b][/url]

Cody a sarokban játszik, Mia figyeli minden mozdulatát, okos kutya, tényleg olyan, mint valami dadus. Most éppen én is. Mivel se Norina, se Will nincs otthon, így én babázok.
A textil a vállamon, Joy kis fejével együtt, hiába fogtam fel a hajam, egy tincs kimaradt, azt markolja bőszen. Inkább a hajam, mint a láncom, mert azt úgy féltem, mint az életemet. Észrevétlen osonok Faith mögé, és pofátlanul olvasok bele abba, amit néz.
- Terhes vagy?
Helló, szia, diszkréció. De csak mi ketten értjük ezt, szóval nem nagyon zavartatom magam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754898#post754898][b]Faith Abigail Payne - 2019.04.09. 18:53[/b][/url]

Tudhattam volna. Ha látszólag üres a ház, ez még nem jelenti azt, hogy ténylegesen is az. Sose üres, bár nem csodálom, amennyien laknak itt. És most engem is itt esz a rossebb, és fogalmam sincs, ki tud ennek az okáról, vagy ki nem. Will biztos nem mondta el, vagy ha mégis, akkor is csak a feleségének, így először rendesen meglepődök, mikor Cath egyből belekérdez.
- Ennyi? Semmi petting? Vagy szia, hiányoztál? - sóhajtok fel. Igen, tudom nem vagyunk, sose voltunk és talán nem is leszünk olyan kapcsolatban, hogy a friss feleség száját ezek a szavak elhagyják. Aztán lehajtva a laptop fedelét, ér el a felismerés, hogy valószínűleg én voltam az óvatlan.
- Kérsz? - nyújtom felé inkább a csokim, ahogy szembe fordulok vele, úgy érzem, teljesen felesleges lenne mondanom bármit is, egy nő nem szokott unalmában abortusz után nézelődni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754899#post754899][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.09. 19:00[/b][/url]

- Minek erőltessem, szerintem te már túl vagy rajta.
Bevezetés a Payne család kultúrájába. Köszönni meg ilyenek? Minek. Amúgy meglepett, hogy itt van, mert lassan egy órája vagyok itt, és csak most jöttem ki a szobából, aztán tessék, egyből ez fogad.
- Nem vagyok édesszájú.
A melleimet az istenke és nem a csoki növesztette ekkorára, az is biztos. Ha én édeset kívánok, akkor komoly bajok vannak.
- Szóval terhes vagy.
Ezzel együtt pedig Joy is kifejezi jelenlétét, ugyanis sikeresen büfizik. Helyes, mert már azt hittem, ez sosem jön el. A textilt leszerválom magamról, gyakorlott vagyok már ebben, amennyi kisebb testvérem és unokaöcsém meg húgom van. Leülök mellé, és úgy fordítom a kiscsajt is, hogy kényelmes legyen neki.
- Látszik, hogy Payne vagy. Abortusz, drámai.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754900#post754900][b]Faith Abigail Payne - 2019.04.09. 19:13[/b][/url]

- Igen, igen... nálatok jó szokás ajtóstól ronatni - forgatom meg a szemem, nem mintha ellenem lenne, vagy annyiszor rám rontottak volna. Pedig már fél éve annak, hogy nyilvánosan is Payne vagyok, valószínűleg ez olyan tüske, ami mindig megmarad bennük, és én is mindig kívülállónak fogom érezni magam ebben a családban.
- Nem? Pedig azok a dolgok a legjobbak - vállat vonok, mert így legalább több marad nekem. Én alapjáraton is képes vagyok egy kamionnyi édességet megenni, szóval ez annyira nem rendhagyó.
- Nem nevezném drámainak, egyszerűen jobb lesz így. Jöhetnek a kövek, de még az apja kilétével se vagyok tisztában, egyszerűen óvatlan voltam, és... nem vagyok jó anya, azt se tudom, milyen annak lenni, ő meg rosszkor toppant be - vállat vonok, én ebben nem látok semmi drámát.
- És a drámákon remélhetőleg már túl vagyunk, jutott belőle bőven az elmúlt időben, nem kívánok újabbakat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754902#post754902][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.09. 19:39[/b][/url]

- Én már Brightmore vagyok.
Vonok vállat egy pofátlan vigyorral. Ha már Denis nevét viselem, legalább had élvezzem ki az ilyen pillanatokat. Nem hencegés, tévedés ne essék, de még mindig emésztem a dolgot. Denisé voltam mindig, amióta csak ismerem, sőt néha azt hiszem, hogy azért nem sikerült mély barátságokat kötnöm, mert a lelkem tudta, hogy el fog jönni az, akivel megtalálom a békém. Békét érzek, amikor mellette vagyok. Közöttünk különleges kötelék van, senkihez nem ragaszkodtam még annyira, mint hozzá, és alig ismertük egymást pár órája, amikor már tudtam, hogy nem tudok majd külön létezni tőle.
- Vannak illemtudóbb testvéreid, mint én. Helena például, ő tök illemtudó. Az én anyám francia, ez jutott.
Nem, nem anyám származásán múlik, hogy milyen lettem, de a személyisége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ilyen legyek. Faith a testvérem, nem fogok másabb módon viselkedni vele, mint a többiekkel. Nem vagyok az a hímestojás típus. Talán csak a kicsikkel, bár Daliah és én, egyre mélyebb kapcsolatot alakítottunk ki.
- Nem szokásom kövezni, én sem vagyok szent.
Megint megvonom a vállam, Joyt a combjamra fektetem, ujjaimmal simogatom az arcát, az orrát. Mindig mosolyog, igazán jó baba. Imádom a puha bőrét, az illatát.
- Viszont véleményem van.
Felpillantok rá, elmosolyodom. Denis megmondta, hogy pofátlan vagyok, elfogadtam, hogy igaz.
- Senki sem tudja, hogy jó anya-e, amíg nem válik anyává. Te még nem vagy anya, csak mert terhes vagy, fogalmad sincs, hogy jó lennél-e. Nem szeretem, ha valakinek esélyt sem adnak. Te is kaptál, én is, miért tagadnánk meg azt, amit mi megkaptunk? A drámákkal egyetértek, elég volt egy időre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754904#post754904][b]Faith Abigail Payne - 2019.04.09. 19:51[/b][/url]

- Igen, és látom, ezzel elégedett is vagy. Ki hitte volna, hogy vannak még tündérmesék - talán a végét már csak magamnak motyogom, mert számomra ez az.
- És Cath... tényleg örülök annak, hogy sínen van az életed, nem akarlak még egyszer úgy látni - komorulok el egy picit, mert ezt a Cathet még kedvelem is. Nem mintha a másikat nem kedveltem volna, nem tudom, nem sokat érintkeztem vele. Nekem Will a támaszom, ő a bátyám helyett bátyám, és nem Jason, vagy bármelyik másik, egyelőre csak benne tudok úgy megbízni, ahogy talán csak Juneban tudok.
- Brooklyni vagyok... hírből nem ismerem az illemet - nevetek fel, mert nekem nincs ezzel problémám tényleg.
- Vagyis érted... nem kopogtam sose mielőtt betörtem valahová - megvonom a vállam, nem is olyan rég jártak még ezek az idők, de innen meg már annyira távolinak tűnnek. Most van az az állapot, hogy fogalmam sincs ki vagyok. Már nem vagyok az a brooklyni, aki megélhetési lopással kereste a kenyerét, de az sem vagyok, aki úgy lavírozik abban a kúriában, mintha odaszületett volna.
Hallom én, amit mond, meg is értem, ennek ellenére a hajamba túrok.
- Ez nem ennyire egyszerű. Örülök annak, hogy most már nem néztek rám úgy, mint akit fel akartok nyársalni, hogy megbarátkoztatok a gondolattal, hogy vagyok én is, meg June is, bár az utóbbit még nem ismeritek, de... semmim nincs, ami indokolná, hogy megtartsam. Se saját házam, se munkám. Érted? Mióta idejöttem, nem találok egy nyamvadt munkát, mert Payne vagyok. És persze elég nagy a kúria, de... miért szülnék oda egy gyereket, mikor én magam is megtűrt személy vagyok? Igen, ez nem az ő hibája, de... miért adnék a kezébe egy olyan életet, ami az enyém?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754908#post754908][b]Catherine Hope Brightmore - 2019.04.09. 20:13[/b][/url]

- Ez bonyolultabb ennél.
Nem tündérmese, a mi életünk Denisszel nem az. A közös pontok nem azok. Mégis, újra és újra végigcsinálnám.
- De örülök annak, ahol most tartok. Denis nélkül nem ment volna. Ha ő nincs, már én se lennék.
Nem, nem arra gondolok, hogy kinyírtam volna magam, és akkor ámen, hanem arra, hogy az eredeti házasságban már nem gondolkoznék, nem léteznék, a lelkem halott lenne. Denis életben tartott, megmentett.
- Köszi, komolyan. Remélem sosem leszek olyan.
Ha annyira biztos lennék magamban, akkor nem lennének még meg mindig a gyógyszerek, akkor kidobtam volna őket. De nem szabad. Denis áldozata miatt nem tehetem meg. Annie egészsége érdekében szintén nem. Willel kötöttem egy egyezséget, amihez tartanom kell magam.
- June-ra ne vegyünk mérget. De nem hiszem, hogy te megtűrt lennél. A testvérem vagy, nem te tehetsz arról, amit a szüleid tettek. Mi pont nem ítélhetünk el. A szüleink sara nem a mi dolgunk. Se a házasságok, se a megcsalások, semmi ilyen.
- Nekünk is van munkánk. Ariana és én a Pubban dolgozunk, Jason rezervátumban, Will orvos. Talán csak nem jó helyen próbálkozol. Mit dolgoznál szívesen? Vannak kapcsolataim, megkérdezhetek pár embert, hogy nem keres-e alkalmazottat.
Nekem nem nagy dolog megkérdezni, szívesen segítek.
- Nem kell olyat adnod, mint a tiéd. Nézd.
Megállok egy pillanatra, ahogy rápillantok, de végül is, mit veszíthetek?
- Nekem nem volt könnyű gyerekkorom, elhiszed vagy sem, mindegy, nem éltem meg könnyen, de pont ezért tudom, hogy ha egyszer lesz gyerekem, ő nem fogja tőlem azt kapni, amit én kaptam az anyámtól.