[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754894#post754894][b]Faith Abigail Payne - 2019.04.09. 18:41[/b][/url]

Hogy letettem volna a tervemről? Dehogy. De nem kapok segítséget. Will azt hiszi, csak az ijedtség, és így is van. De ez ennél sokkalta bonyolultabb, hisz én tudom magamról, sose leszek jó anyja, vagyis nem sose... most, jelenleg nem.
Ennek ellenére napolom a témát, és megint inkább átmegyek hozzá, nem tudom, mi üthetett be nála, de most szeretne többet látni, ami érthető.
Norina nincs itthon, sőt senki, hisz Willt is behívták egy sürgős esethez, így kiélvezem a lehetőséget. Csokit kaptam, nem keveset, szóval a halommal a kezembe, ülök le a laptop elé, és kezdem el böngészni a klinikákat, ahol véget vehetnek a rémálmomnak. Nem, egy hete tudom, hogy nem vagyok egyedül, mégse tudok erre jó dologként gondolni, ez már csak jelent valamit, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754898#post754898][b]Faith Abigail Payne - 2019.04.09. 18:53[/b][/url]

Tudhattam volna. Ha látszólag üres a ház, ez még nem jelenti azt, hogy ténylegesen is az. Sose üres, bár nem csodálom, amennyien laknak itt. És most engem is itt esz a rossebb, és fogalmam sincs, ki tud ennek az okáról, vagy ki nem. Will biztos nem mondta el, vagy ha mégis, akkor is csak a feleségének, így először rendesen meglepődök, mikor Cath egyből belekérdez.
- Ennyi? Semmi petting? Vagy szia, hiányoztál? - sóhajtok fel. Igen, tudom nem vagyunk, sose voltunk és talán nem is leszünk olyan kapcsolatban, hogy a friss feleség száját ezek a szavak elhagyják. Aztán lehajtva a laptop fedelét, ér el a felismerés, hogy valószínűleg én voltam az óvatlan.
- Kérsz? - nyújtom felé inkább a csokim, ahogy szembe fordulok vele, úgy érzem, teljesen felesleges lenne mondanom bármit is, egy nő nem szokott unalmában abortusz után nézelődni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754900#post754900][b]Faith Abigail Payne - 2019.04.09. 19:13[/b][/url]

- Igen, igen... nálatok jó szokás ajtóstól ronatni - forgatom meg a szemem, nem mintha ellenem lenne, vagy annyiszor rám rontottak volna. Pedig már fél éve annak, hogy nyilvánosan is Payne vagyok, valószínűleg ez olyan tüske, ami mindig megmarad bennük, és én is mindig kívülállónak fogom érezni magam ebben a családban.
- Nem? Pedig azok a dolgok a legjobbak - vállat vonok, mert így legalább több marad nekem. Én alapjáraton is képes vagyok egy kamionnyi édességet megenni, szóval ez annyira nem rendhagyó.
- Nem nevezném drámainak, egyszerűen jobb lesz így. Jöhetnek a kövek, de még az apja kilétével se vagyok tisztában, egyszerűen óvatlan voltam, és... nem vagyok jó anya, azt se tudom, milyen annak lenni, ő meg rosszkor toppant be - vállat vonok, én ebben nem látok semmi drámát.
- És a drámákon remélhetőleg már túl vagyunk, jutott belőle bőven az elmúlt időben, nem kívánok újabbakat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754904#post754904][b]Faith Abigail Payne - 2019.04.09. 19:51[/b][/url]

- Igen, és látom, ezzel elégedett is vagy. Ki hitte volna, hogy vannak még tündérmesék - talán a végét már csak magamnak motyogom, mert számomra ez az.
- És Cath... tényleg örülök annak, hogy sínen van az életed, nem akarlak még egyszer úgy látni - komorulok el egy picit, mert ezt a Cathet még kedvelem is. Nem mintha a másikat nem kedveltem volna, nem tudom, nem sokat érintkeztem vele. Nekem Will a támaszom, ő a bátyám helyett bátyám, és nem Jason, vagy bármelyik másik, egyelőre csak benne tudok úgy megbízni, ahogy talán csak Juneban tudok.
- Brooklyni vagyok... hírből nem ismerem az illemet - nevetek fel, mert nekem nincs ezzel problémám tényleg.
- Vagyis érted... nem kopogtam sose mielőtt betörtem valahová - megvonom a vállam, nem is olyan rég jártak még ezek az idők, de innen meg már annyira távolinak tűnnek. Most van az az állapot, hogy fogalmam sincs ki vagyok. Már nem vagyok az a brooklyni, aki megélhetési lopással kereste a kenyerét, de az sem vagyok, aki úgy lavírozik abban a kúriában, mintha odaszületett volna.
Hallom én, amit mond, meg is értem, ennek ellenére a hajamba túrok.
- Ez nem ennyire egyszerű. Örülök annak, hogy most már nem néztek rám úgy, mint akit fel akartok nyársalni, hogy megbarátkoztatok a gondolattal, hogy vagyok én is, meg June is, bár az utóbbit még nem ismeritek, de... semmim nincs, ami indokolná, hogy megtartsam. Se saját házam, se munkám. Érted? Mióta idejöttem, nem találok egy nyamvadt munkát, mert Payne vagyok. És persze elég nagy a kúria, de... miért szülnék oda egy gyereket, mikor én magam is megtűrt személy vagyok? Igen, ez nem az ő hibája, de... miért adnék a kezébe egy olyan életet, ami az enyém?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755831#post755831][b]Faith Abigail Payne - 2019.04.19. 13:55[/b][/url]

Nem vagyok elég bátor. Ez tisztán látszott, mikor a klinika előtt, nemes egyszerűséggel hátraarcot vágtam. Időpontom volt, és tudtam, hogy az a helyes, jobb még az elején túl lenni dolgon, és folytatni az életem, aztán eszembe jutottak dolgok, és..... berezeltem.
De éhes vagyok, most már nagyon sokszor, így be is lépek a pizzériába, mire közlik velem, ma zárva vannak. Hát ne már. Komolyan? Ilyen nincs. Én, mint számukra idegen, kellemetlenkedő egyén, azonnal a főnöküket követelem, hisztériásan, hisz ne állj egy terhes nő, és a kaja közelébe, mire csak hátrafelé mutogatnak. Nem is kell sok, azonnal a kert irányába iramodok.
- Arieeeeee, ments meg... éhen halok - úgy gondolom, mi nem vagyunk annyira rosszban, hogy ezt nem engedhetném meg magamnak, de ki tudja, mi lesz, ha kiderülnek dolgok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=770807#post770807][b]Faith Abigail Payne - 2019.09.02. 19:39[/b][/url]

Már kezdem kicsit rosszul érezni magam. Ahhoz képest, hogy hosszú éveken keresztül sikerült mindent megoldani egyedül, mostanság egyre sűrűbben kérek segítséget. Ezzel úgy nem is lenne gond, ha a testvéreim helyett nem egy olyan emberét kérném, aki lehet, örül is annak, hogy kikerült a Paynedrámából. Mindenesetre, nem mondott nemet, amiért baromi hálás vagyok, mert a lányomnak sincs túl jó napja. Bár... mióta a kocsiba raktam, és a levegőre kerültünk, csak alszik, remélem, ez meg is marad így.
- Köszönöm, tényleg - bűnbánón nézek Ariera, mikor odaérünk hozzá.
- És bocsi, csak őnagysága úgy döntött, ma megnehezíti az öltözködést - ezt a csuklóm környékén is látni lehet, de szerencsére utána eszembe is jutott, hogy körmöt kell vágni. Én sejtettem, hogy nem lesz egyszerű a gyereknevelés, de álmaimban nem gondoltam volna, hogy azok az anyák nem túloznak cseppet sem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=770811#post770811][b]Faith Abigail Payne - 2019.09.02. 19:55[/b][/url]

- Pedig fellélegezhetnél, hogy kijutottál a Payne tornádóból - mosolygok, de ez akkor sem olyan őszinte. Én tényleg szeretek vele lógni, de nem úgy, hogy közben "kihasználom", sokkal jobb, mikor csak úgy rárontok a helyén, de majd túlteszem magam rajta.
- Köszönöm - más esetben nem biztos, hogy ilyen könnyedén hagynám, mert azt észrevettem, hogy nem szívesen adom ki a lányom a kezeim közül, de... ez egy rendhagyó dolog, és ha Arie babakocsit akar tologatni, én ennek igazán nem fogok az útjába állni, és tényleg egy kicsit jól esik, hogy nem minden figyelmem az alvó csöppségé kell, hogy legyen.
- Most is egy szobát bérelek, és kevés. Egy rendes házat szeretnék, hátha egyszer nem csak ketten leszünk, addig meg... Max elhalmozza egy csomó mindennel Zarát, lassan külön szoba kell csak a játékainak - forgatom meg a szemem, mert nem értem a férfit, és bármennyire szeretem a kialakult helyzetet, már várom, hogy mikor történik megint valami.
- Ja meg, ha ne adj Isten a drága húgom úgy dönt, hogy megmutatja magát, nem szeretném, ha a kanapén aludna.. érted, ugye? - nézek rá, aztán egyből kicsit összevonom a szemöldököm.
- Te fodrásznál voltál?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=770814#post770814][b]Faith Abigail Payne - 2019.09.02. 20:13[/b][/url]

- Ja tényleg, Cath férje - hogy őszinte legyek, az esküvőn láttam először és utoljára is, amivel úgy nincs is problémám. Mármint, hol van az megírva, hogy nekem is mindenkivel jóban kell lennem, akivel valamelyik Payne?
- Ne is mond, lehet Zalán tesz arról, hogy ne legyen annyira kyborg - halkan nevetek, mert tudom, nem szép ilyet mondani, de hát én akkor is úgy ismertem meg, és bár mutatott némi javuló tendenciát, még mindig nem tudom azt mondani, hogy túl csordulna az érzelmektől.
- Jó, nézzük meg azt először, hátha van kiadó - mert nem teljesen hülyeség, amit mond, és végül is, ahhoz az utcához, minden közel van, ami kell. Azért a félszemem mindig a lányomon van, így most is látom, hogy mocorogni kezd, de az ébredés elmarad egyelőre. Már minden egyes vonása belém ivódott, mégse tudok rájönni, hogy a környéken találkozhattam-e olyas valakivel, aki az apja lehetne.
- Az valóságos csoda lenne.... Ja hogy June? Persze. Mindig felbukkan, szóval itt az a kérdés, hogy mikor. Nem szokott ennyi ideig ellenni, valószínűleg marhára leköti valami, ami kész csoda - persze, ha zavarban jövök egyből megered a nyelvem.
- Nem is áll olyan rosszul - vigyorgok rá, majd pipiskedek is kicsit, hogy összeborzoljam.
- És a barátnődnek is tetszik? - mert nekem az utolsó infóm az, hogy menthetetlenül szerelmes lett egy szőkébe, vagy hogy is mondta Will.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=770821#post770821][b]Faith Abigail Payne - 2019.09.02. 20:28[/b][/url]

- Én azért kicsit aggódok, hogy mi lesz. Ha padlóra kerül megint, ezután még rosszabb lesz - bár Isten ments attól, hogy annak szurkoljak. Ariana legyen csak boldog, de én mindig is ilyen voltam, nem csak a pozitív oldalt tartottam szem előtt, talán ezért sem csalódtam túl sokszor.
- Hidd el, ez a megtalálás dolog nekem abszolút nem megy - most őszintén nevetek, bár tudom, ha kicsit több energiát fektetek bele, még lenne is rá esély, de valahogy.... most az rossz, ha nem is akarom megtalálni?
- Mi? Várj.... Jason? - szedem össze gondolatban, hogy ki jöhetne még számításba, és el is kerekedik a szemem.
- Vagyis sajnálom, inkább váltsunk témát - max majd Willt faggatom ki, nem akarom, hogy Arienak rossz kedve legyen.
- Mármint? Ja nem. Nem tervezek semmit. Vagyis, szerinted kellene? Ilyen társkereső oldalon, vagy ilyesmi? Az a baj, bármennyire retusálom a képeket, egy anya már feleannyira se vonzó, sok kosárból kiestem - megvonom a vállam, mert természetesen ezt is számításba vettem, és mint látszik, ezzel együtt tudok élni. Akinek szúrja a szemét, hogy van egy lányom, ne is akarjon velem randizni. Pont.
- De akkor... egyszer elmehetnénk ilyen rapid randira, Pesten sok van. Mármint... csak úgy poénból, még sose voltam - mert azért néha szórakozhatok is, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=770839#post770839][b]Faith Abigail Payne - 2019.09.02. 21:06[/b][/url]

- Most épp Ariana, de amúgy ott a pont - biccentek is mellé, hisz Cathtől is láttunk már pár szép húzást, és hát ő is a tesóm, bár ha őszinte akarok lenni, rajta most nem is látom, hogy kicsattanna, pedig hozzáment ahhoz, aki miatt a padlón volt. Ennek kellene a happy andnek lenni.
- Áruld el a titkod... engem mióta itt vagyok, mindig csak kikosaraznak, és nem érint túl jól - na jó, ez azért túlzás, az egyetlen, akitől kosarat kaptam, az a prof az egyetemen, és ahogy hallottam, jogosan, mert hogy mindketten a fiúkhoz vonzódunk. De attól még nem esett jól na.
- Arie... nézz rám - nevetve állok meg és tárom szét a karom. Karikák, ráncok, mert a gyerek a félrenyelt, mert a gyerek nem úgy veszi a levegőt alvás közben, mint ahogy szokta. Sőt karikák? Valóságos bőröndök a szemem alatt, amit persze tök felesleges festékkel takarnom, mert vagy leizzadom, vagy Zara ruháján köt ki, és akkor dobhatom ki. Viszont, azt a boldogságot, amit ennek ellenére nézek, nem tudom elrejteni.
- És nem is a kinézetről van szó, tényleg belátom, hogy kevéske jutott nekem is a Payne génből, ami azért egész jó, de már van egy gyerekem. Szerinted ki az aki fel akarná nevelni másét? Vagy tűrné el, hogy ettől-eddig ráérek, de hétre akkor is haza kell érnem, mert fürdetek, és nem alszik el nélkülem? Vagy Zara hogy viselné, hogy folyton új embert lát maga körül? És ha valakit megszeret és mégse működik, akkor mit csinálok ha hiányozni kezd neki? Sok mindenért lemondtam miatta, de ez így jó - megvonom a vállam, aztán újra útnak indulok, hogy oda is érjünk ahhoz az utcához.
- Aha tudod... ki kell tölteni egy tesztet, aztán leültetnek egy asztalhoz, és valaki mást aki szintén kitöltötte, és szerintük a legjobban passzol hozzád, és van öt perced és utána így folyton mentek körbe, mindenki beszélget mindenkivel, vagy valami ilyesmit beszélt Debra.