Ritkán veszítek, fogadást meg aztán pláne. Néhány órája mégis így esett, a ruhapróba tanulsága pedig a következő: soha ne tippeld meg egy nő méretét. Se mell, se csípő, de még csak a cipősarka hosszára se saccolgass, mert az a max nyolc centi van tíz is.
Jobb kezem ujjai körbefogják a fenyőfa törzsét, másikban szivar ég, arcomat már régen kicsípte a hideg és a kétméteres döggel való izzasztó küzdelem. A hó a méregdrága öltönycipőm alatt ropog, a szövetkabátomon mindenfelé apró, szúrós, zöld tűleveleket találni, és egyébként sem vagyok jó kedvemben, főleg amióta tudom, hogy a színésznőm előszeretettel szervezkedik a hátam mögött.
A fa törzse felsérti a bőröm, mire ciccentve megállok, és engedem el azt a francba. Tessék, ez az ára annak, hogy elveszítettem a fogadást. Idén pálca nélkül kell megoldanom mindent, ami az ünneppel kapcsolatos. És férfimunka.
- Hogy rohadnál meg... - visszafojtott hangon mondom a fának, és a törzsébe rúgva kifújom az éltető füstöt. A színésznőm valahol méterekre előttem, boldogan dalolászik, Merry Christmas meg Szent karácsony éjjel, amit akarsz, a cipőm meg éppen most ázik be. A nagylábujjam is sajog, hát hogyne! F*szom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743436#post743436][b]Vajda Richárd - 2018.12.23. 18:29[/b][/url]

Ritkán veszítek, fogadást meg aztán pláne. Néhány órája mégis így esett, a ruhapróba tanulsága pedig a következő: soha ne tippeld meg egy nő méretét. Se mell, se csípő, de még csak a cipősarka hosszára se saccolgass, mert az a max nyolc centi van tíz is.
Jobb kezem ujjai körbefogják a fenyőfa törzsét, másikban szivar ég, arcomat már régen kicsípte a hideg és a kétméteres döggel való izzasztó küzdelem. A hó a méregdrága öltönycipőm alatt ropog, a szövetkabátomon mindenfelé apró, szúrós, zöld tűleveleket találni, és egyébként sem vagyok jó kedvemben, főleg amióta tudom, hogy a színésznőm előszeretettel szervezkedik a hátam mögött.
A fa törzse felsérti a bőröm, mire ciccentve megállok, és engedem el azt a francba. Tessék, ez az ára annak, hogy elveszítettem a fogadást. Idén pálca nélkül kell megoldanom mindent, ami az ünneppel kapcsolatos. És férfimunka.
- Hogy rohadnál meg... - visszafojtott hangon mondom a fának, és a törzsébe rúgva kifújom az éltető füstöt. A színésznőm valahol méterekre előttem, boldogan dalolászik, Merry Christmas meg Szent karácsony éjjel, amit akarsz, a cipőm meg éppen most ázik be. A nagylábujjam is sajog, hát hogyne! F*szom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743439#post743439][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.23. 18:36[/b][/url]

Megesik, hogy elvesztünk fogadásokat, és bizony, ilyenkor a nyertes és azok, akik a vesztes ellen fogadtak, jobb kedvre derülnek. Karácsony van!!! Az év legcsodamesésebb időszaka. Rengeteg receptet összeválogattam, egész délelőtt hol a hozzávalókat gyúrtam össze, hol ajándékokat csomagoltam, hol díszítettem. A fa viszont idén más lesz. Most először vagyunk külön, Franciék Budanekeresden töltik, hogy Amállal legyenek, apa ugye Olaszországban van, én pedig Ricsivel. Mind közül ez a legbrutálisabb, főleg, hogy eléggé nagy lépést tettem, ami eléggé vegyesen sült el. De nem bántam meg, picikét sem.
- Szívesen segítek.
Pillogok rá a pilláim alól. Kicsit a fejembe szállt a délután főzött forraltbor illata, és most minden csodálatos, kuncorászós, dalolós.
- Szerinted, esik éjjel friss hó? Olyan szép lenne a táj.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743441#post743441][b]Vajda Richárd - 2018.12.23. 18:52[/b][/url]

- Ó, dehogy... te csak tipegjél - mondom neki szárazon, miután kifújok egy újabb adag füstöt. A tekintetem minden érzésemet elárulja, de ha már volt olyan kedves, és rossz helyre dugta azt a kis fitos orrocskáját...  - Drágám.
Lehajolva újra kezembe veszem az itt-ott rosszul nyesett törzset, majd ismét nekilendülök. A fa súlya alatt felnyögök, de csak azért se segítek rá a szivart tartó kezemmel. Nincs az az isten.
- Biztos - felelem két halkra fogott lihegés között, majd Lili hátára pillantva felötlik bennem A gondolat. A szivart ajkaim közé veszem, és menet közben lehajolva felmarkolok némi havat. Az persze mostanra már jó kemény, de még gyúrható. Aztán a kezemet a hátam mögé dugom, mintha a fa cipeléséhez mindkettőre szükségem volna.
- Hallod - szólok a lány után, és ha megfordul, már a lefelé görbülő számmal, és hatalmasra nyíló bociszemeimmel találhatja szemben magát. - Gyere ide. Bibis lett az ujjam ettől a rohadt fától.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743442#post743442][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.23. 19:03[/b][/url]

Olyan morgós, mintha valami halálos bűnt követtem volna el. A férfiak olyan izék, borzalmas. Azt hitte vak vagyok, vagy eltűröm azt, hogy szenvedjen. Olyan buta ilyen téren. Én nem úgy gondolkozom, ahogy ő, és ezt most ő is megtapasztalhatta. A "drágám" szónál megint elnevetem magam. Szerencsétlen csóró.
- Komolyan? Én mondtam, hogy segítek neked, de neeem. Meg aztán nyugodtan szivarozhatnál később is, komolyan tüdőrákban akarsz meghalni? Mert ugye tudod, hogy mindenedet én öröklöm akkor.
Majdnem hozzáteszem, hogy a nődet is, de azért van annyi önuralmam, hogy ne tegyem. Vigyorogva közeledek felé, és várom, hogy mutassa azt a leszakadt kisujjbőrt, amiért megy a férfidráma.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743443#post743443][b]Vajda Richárd - 2018.12.23. 19:11[/b][/url]

Türelmesen várok, a szemem se rebben. Az lehet, hogy nem vagyok olyan jó színész, mint ő, de a drámát meg a fájó ujj miatti halálstresszt, ha kell, nagy közönség előtt is hibátlanul eladom.
- Csókolj meg - mondom neki, mikor odaér hozzám. Vonásaim lágyak, a hangom kedves, az összkép lehetetlenül elbűvölő. Alig várom, hogy lehunyja a szemét. Az ajkaimmal csücsörítek, várom a csókomat, még egy kicsit előrébb is hajolok, hogy segítsek neki, majd a már félig-meddig lecsukott szemeim alól kezdek leskelődni. Csukd már le!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743444#post743444][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.23. 19:17[/b][/url]

- Azt hittem a kezed lett sebes, nem a szád.
Incselkedek vele, mert azt hittem, most éppen nem vagyunk barátok. Meg úgy ámblokk nem vagyunk azok, csak együtt járunk, mert az fun. Szóval nem nagyon értem, hogy ez most mire. Eleve, azt sem, hogy miért érzi úgy, hogy jó buli végigvonszolnia a fát a falun. A szememet megforgatom egy kicsit, és lassan közeledve hozzá csak akkor csukom le a szemeimet, amikor már szinte elkerülhetetlen a csók. Ja, hogy most már így állunk, csókolózunk is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743445#post743445][b]Vajda Richárd - 2018.12.23. 19:32[/b][/url]

- Így gyorsabban hat az adrenalin miatt, olvastam valahol - magyarázom halkan a nagy semmit, és ahogy közeledik, a vigyorom úgy válik egyre szélesebbé és szélesebbé.
Aztán, mikor végül lehunyja a szemeit, számat finoman az övéhez érintem, ajkaim csak éppen annyira mozdulnak, hogy egymás melege elkezdhessen átjárni minket. Még elnyílik a szám, talán már a nyelvemet is érzi, és akkor...
PAFF.
Az összegyűrt hógolyóval olyan elegánsan vágom őt pofon, hogy azt öröm lehet nézni. Először csak hosszan elmosolyodok, majd bele is nevetek a csókba. Mozdulatlanul, továbbra is csukott szemekkel állok, és úgy vigyorgok, mint egy eszelős. Alig várom, hogy lássam az arcát, de még nem, még nem, előbb hadd halljam! Persze vannak elképzeléseim arról is, hogy a sikításon kívül mi más is következhet most, de ez akkor is... MINDENT MEGÉRT.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743447#post743447][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.23. 19:45[/b][/url]

Százkettő. Ez azoknak a szíveknek a száma, amik most éppen összetörnek, ennyi emberről tudom ugyanis biztosan, hogy szeretnének a helyemben lenni. Százkét lány akarja, hogy kitörjön a nyakam, és ő megvigasztalhassa Ricsit. Azért a hírnévnek is több része van, és ez eléggé kemény része. Mármint, sosem ártottam azoknak a lányoknak, és most szeretnék, ha meghalnék, azért ez nagyon bizarr. És körülbelül ennyi másodperc is telik el attól, hogy magához hív, addig, hogy ajkai az enyémet érintik. Furcsa érzés. Mármint, azt hittem, mi a báli, attól függ melyik szögből nézed csóknál nem megyünk tovább, ette tessék, százkét tinilány helyében vagyok, és én tényleg csókolózom a nagy Vajda Ricsivel.
Már éppen eljutok arra a szintre, hogy ez nem is annyira vészes dolog, meg, hogy egész kedvesen csinálja, nem úgy, mint hittem, hogy fogja, amikor bamm. Egyszer csak valami hideg van az arcomban, én meg nézem őt, és fáziskéséssel felfogom, hogy miről is van szól.
- RICSIIII!!!
Sikítok felháborodottan, de a neve végére elnevetem magam és hirtelen kapok fel a földről havat és kezdem el felé dobálni.
- Ezért most meg kell halnod!
De legalábbis meg kell fürdetnem, annyira, hogy azt megemlegeti. Mondjuk fiú, nehezebb kibillenteni az egyensúlyából, de azért igyekszem, és remélem, hogy csakhamar a földre is tudom taszítani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743449#post743449][b]Vajda Richárd - 2018.12.23. 20:01[/b][/url]

- Nem pofozol meg? - kérdezem vele együtt nevetve, majd hunyorgó szemekkel kilesek rá. Őszintén vártam a fájdalmas csattanást az arcomon, főleg azután a pusztító artikulálatlan mohikán üvöltés után, amit kipréselt magából, és ami valószínűleg a nevem akart lenni. Azt hiszem, most kissé csalódott is vagyok, amiért az a drámai lépés elmaradt. Még egy ilyen színésznőt...
- Na, legalább! - kihívó tekintettel vigyorgok le rá. - Már ne is haragudj...
A fát észrevétlenül engedem el, míg Thaleia lehajol és ezernyi finom kis hópihével kezd el harcolni. Hát... most mit mondjak? Kemény csaj.
- És a halál módja cirógatás lesz, Révay kisasszony? - kérdezem csak úgy mellékesen, miközben kérdőn felvonom a szemöldököm. Beszéd közben hátrálni kezdek, cipőim sarkával óvatosan dúrva magam mögött a havat, az hadd gyűljön, és adjon ki lassacskán egy kisebb dombot.
Nagyon úgy tűnik, hogy kettőnk közül gyerekként én játszottam többet telente kint a kertben.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743450#post743450][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.23. 20:07[/b][/url]

- Nem, mert tudom, hogy erre vágysz, amióta csak ismersz.
Nem, erre én vágyok, de be nem vallanám, szeretném megütni, néha tényleg nagyon tudd van a mozdulat bennem, hogy alig várom a csattanást, aztán valahogy mindig történik valami, ami miatt ez elmarad.
- Azt te csak szeretnéd.
Gyúrok egy keményebb hógolyót és megcélzom vele Ricsi homlokát. Elég jó voltam mindig célba dobásba, és nagyon remélem, hogy ezzel addig meg tudom bénítani, amíg újabb hadsereget építek fel.
- Akarsz még fogadni, Vajda Ricsi? Az előbb is olyan ügyes voltál... szívem.
Még csókot is küldök neki, tisztes távolságból, és nevetve újabb hógolyókat gyúrok. HÁBORÚÚÚ!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743452#post743452][b]Vajda Richárd - 2018.12.23. 20:26[/b][/url]

- Ha tudod, akkor miért nem adod meg nekem? Hmm? - kérdezem komoly hangon, de huncut szemekkel. Tényleg vágyom rá. Szeretem, ha a nők egyszer-egyszer durván bánnak velem, és kicsit úgy érezhetem, hogy képesek leuralni. Igaz, ritka az olyan, aki valóban tudja, hova lépjen azzal a tűsarokkal, hogyan nézzen rám és milyen hangon beszéljen velem.
Elmosolyodom.
- Veled? Bármikor - nyújtom el a szót, de a hangsúlyomból talán kihallja, hogy így is gondolom. Szívesen játszadozom vele, amikor tudom, hogy ő is ugyanígy érez.
Hoppá! Megpróbálok elhajolni a dobás elől, de a golyó túl gyors, és bár nem a homlokom kellős közepén talál el, de a bal szemöldökcsontomat gyalázatosan tiporja szét.
Elnyíló szájjal, már-már hitetlenül meredek át rá, aztán a bőrömön szétmálló hóval mit sem törődve én is lehajolok, és a hidegben mostanra kivörösödő ujjaimmal összegyúrok néhány kisebb lőszert.
- Na mi lesz, cicám, alakul valami feléd is? - csevegő hangon kérdezem, majd egy golyót a jobbomba készítve felpillantok, és a megfelelő pillanatot kivárva, tüzelek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743453#post743453][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.23. 20:37[/b][/url]

- Akkor mi maradna a kapcsolatunkban?
Kérdezem vissza őszintén. Megtenném, valahol mélyen vágyom is rá, hogy megtegyem, hogy tényleg legyőzzem őt ezen a fronton, meg jó pár másikon is. Ricsi előhozza belőlem azt, ami egy ideje már szunnyad, a versenyszellemet, a győzni akarást. Imádom az adrenalint, az őrületet, a győzelmet. De könyörgöm, még csak most értek össze először az ajkaink, miért adnék meg neki bármi mást?
- Istenem!
A hasamat fogom, úgy nevetek, hogy eltalálja. Imádok játszani, imádom azt, hogy néha nem csak a bunkó, kivagyi feje van jelen, hanem ő maga is. Boldogan, vidáman, anélkül, hogy aggódna, vagy éppen arra figyelne, hogy milyen lesz a fotó az oldal hasábjain.
- Ha megteszem, Vajda, soha többet nem akarsz majd szabadulni tőlem.
Nagy szavak, incselkedés, és közben golyógyúrás, Igyekszem kisebb, de kemény golyóbisokat összetákolni, hogy elrepüljenek Ricsiig.
- Miért nem adod fel már most? Nem tudsz legyőzni.
Állok apró terpeszbe, és közben az én kezemben is ott van az első komolyabb golyóm. Nézzük egymást, és én indítok támadást először a mellkasát célozva meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743458#post743458][b]Vajda Richárd - 2018.12.23. 21:01[/b][/url]

- Szóval megváratsz tavaszig? - kérdezem felfelé ívelő szemöldökkel, szám szegletében azzal a tipikus, sumák kis mosollyal, amit egyetlen kivétellel minden lány ismer, akivel valaha dolgom volt.
- Ezek csak szavak - sóhajtva csóválom meg a fejem, miközben előkészítek néhány hógolyót. - Én a tettekben hiszek, Athalie!
Farkasszemet nézünk, majd, mikor rászánja magát, és felém hajítja a golyót, elég csak jobbra mozdítanom a fejem, hogy az tisztán elsuhanhasson mellettem. A dobás utáni lendületvesztett pillanatot kihasználva dobom el a sajátomat, ami remélhetőleg a hasán, vagy talán egy kicsit lejjebb, egészen érzékeny ponton fog célba érni.
- Feladni?! - kiáltom el magam. - Hülye vagy? Mikor adtam én fel bármit is?
Komolyan, most meg is sértődhetnék ezen, helyette viszont újabb és újabb hógolyót küldök felé.
- Amúgy, vettem neked valamit. De csak akkor adom oda, ha a fa már a helyén áll, és tele aggattuk díszekkel... - nem, ez nem zsarolás. Ezek csak a tények. Az életben olykor le kell mondanunk dolgokról, hogy valami mást megkaphassunk. Hogy ehhez valakinek pont egy hógolyócsatát kell elveszítenie? Micsoda véletlen!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743461#post743461][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.23. 21:11[/b][/url]

- A jó dolgokra édesem, megéri várni.
Na mondjuk egy ilyen felhang után olyan rossz lenne csalódást okozni. Mármint, ha úgy alakulna, hogy mi eljutunk odáig, akkor olyat akarok nyújtani neki, amire elégedetten csettinthet. És valljuk be, ez egy piszok nagy kihívás, hiszen ki tudja, hogy hány nőt kapott már meg. A golyó, ami lejjebb ért, mint a hasam, igen, ott, váratlanul csapódik be, meglepetten pillogok, de aztán gonosz mosolyra húzódik a szám.
- Csak ostromolsz, és ostromolsz, de célt is érsz-e tán, hős lovag, vagy kárhozott utad végén fejed porba hull?
Kérdezem nevetve, költőien lereagálva a tettét, és hajítom vissza, ezúttal is a mellkasát célozva.
- Ugye tudod, hogy egy ekkora fánál a nyakadba kell kapnod?
Incselkedem, miközben újabb golyót indítok, de annyira nevetek, hogy már nem is biztos, hogy jól célzok.
- Tényleg vettél nekem valamit? Azt hittem, éppen utálsz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743463#post743463][b]Vajda Richárd - 2018.12.23. 21:48[/b][/url]

Mondják, hogy érdemes, hogyne, azok, akik az életben egy fogpiszkálót nem tesznek arrébb, és mindenre csak várnak, miközben kifogásokat gyártanak; miért nem tartanak még ott, ahol, hogy miért nem léptek, mikor megtehették volna, hogy miért nem kezdtek bele, miért nem hívták el randira... egyszer kérdezné meg valaki az én véleményemet, ingyen elmondanám, hogy a jó dolgokat azonnal kell akarni, és mondjuk az sem hátrány, ha teszel is azért, hogy megkapd, amit akarsz, mert egyáltalán nem biztos, hogy lesz holnap.
- Mondtam már, hogy a türelem nem az erősségem? - kérdezem és lepillantok az átfagyott kezeimre. Átkozom azt az elegáns seggemet, hogy indulás előtt nem találtam a szövetkabátomhoz illő kesztyűmet, és a sportdzsekihez valót meg nem húztam fel. Hát azt csak az ízlésficamosok... - kezdtem ingerülten, mikor Lili könyörgött, és megfagyással fenyegetett. Az övén persze ott van a puha, meleg kesztyű.
- Én mindig célt érek, hercegnőm - utalok az előző dobásomra, ami gyönyörű ívvel landolt a legérzékenyebb pontján, épp úgy, mint most az övé, ami a mellkasomon hullik szét.
- Ha szeretnéd, hogy a lábaid a nyakam körül legyenek... - vigyorodom el, egy pillanatra még a nyelvem hegyét is kidugom. Ilyen magas labdákat dobálgatni nekem, ejj-ejj.
- Miért, te nem vettél nekem semmit? - állok meg minden mozdulatban, és kővé dermedve, olyan arccal nézek rá, mint egy ötéves az anyjára, akit meglát a karácsonyfa alatt, és épp rádöbben arra, hogy a Jézuska bullshit. Már a lövései sem érdekelnek, tűröm őket, amelyik talál, talál, amelyik nem, nem.
Végül értetlenül indulok el felé, útközben megemelem a harc alatt mindvégig ott fekvő fenyőfánkat, és azt magam után húzva, szomorúan állok meg Lili mellett. Ajkaimat lebiggyesztem, jól hallhatóakat sóhajtok.
- És még én vagyok a bunkó paraszt... - csóválom meg a fejem, aztán meg sem várva a lányt, már egy széles, piszkos kis mosollyal indulok tovább.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743466#post743466][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.23. 22:02[/b][/url]

- Mellettem sok új dolgot tapasztalhatsz.
A nyelve látványára a mosolyom kiszélesedik, mert bár nem vagyok egy kifejezett rajongó, nem vagyok a százharmadik lány, mégis, nyilván, izgatja a fantáziámat a "Vajda-hatás". Ajkaimat megnyalva kacsintok egyet rá.
- A csúcsdísz után újabb csúcsokat hódítanál?
Kérdezem szemtelenül, kacéran, még egy kicsit a csípőmet is kidugom neki. Imádom, hogy bosszanthatom, hogy ilyen is tud lenni. Utálnék amellett a komor fickó mellett álbarátnő lenni, aki az elején ajánlatot tett nekem. Bosszant és bosszantom, szimbiózisban élük, ha úgy tetszik. Egy hangyányit talán sajnálom is, hogy hamarosan tavasz lesz, de ugyanakkor ott van az is, hogy szeretheti akkor szabadon Ariana-t. Én azért drukkolok nekik, mert romantikus típus vagyok.
- A múltkor is olyan dühös lettél az előkarácsonyi ajándékomra, pedig tudom, hogy bejött neked a dolog.
Különben se mondtam neki, hogy nem vettem semmi, de ahogy felveszi a fát, és közelebb jön, és azok a szemek, és ahogy mondja, egyszerűen olyan édes, hogy nem tudom nem megsajnálni, és nem tudok nem kuncogni, ahogy belekarolok a szabad karjába, és mellette sétálok.
- Különben is, minden valamire való politikus tart szeretőt. A miénk pedig tök szép.
Fontosnak érzem azt mondani, hogy a miénk, mert ezzel is azt akarom éreztetni vele, hogy nincs ellenemre a dolog. Sőt, én magam intézkedtem, nem is értem, ő miért borult ki. Nem vagyok vak.
- Ricsi, elég sokára lesznek a választások, és ha történik valami, bármi, ha túl sokat iszol vagy az ösztöneid kerítenek a hatalmukba, az egyezség miatt.. meghalsz. Ez borzalmas lenne.
Igen, aggódom érte. Ez a bunkó paraszt ezt is elérte. Szép.
- De ha ettől jobb a lelkednek, a szokásos karácsonyi tisztasági csomagot is megvettem neked. Azt, amelyik szerszámos ládába van csomagolva, hogy érezd, mennyire férfinak tekintelek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743469#post743469][b]Vajda Richárd - 2018.12.23. 22:14[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743470#post743470][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.23. 22:26[/b][/url]

Richárd édes, a Zuram

Nem értem, hogy ezen mit stresszel, de ahelyett, hogy a közelében maradnék, amíg szenved, inkább a konyhába megyek, és kidíszítem a muffinokat. Mondanám, hogy elmenekülök a közeléből, de azért ez nem egy kastély, hogy hat napig tartson, mire el tudunk jutni odáig, hogy egymás előtt elszívhatjuk az oxigént. Nem értem a problémáját, de ha neki jó, hogy úgy viselkedik, mint egy havibajos nő, akkor csak hajrá. A kérésére felpillantok rá, leteszem a habzsákot, és mint sértett nő, átvonulok a nappaliba, igen tudom, hét lépés nem egy egész vonulás, és leülök a kanapéra, a lábaimat felhúzva, keresztbe teszem őket, ahogy a karjaimat is magam előtt.
- Ki fog száradni a sütemény.
Teszem hozzá bosszúsan, de azért figyelek, hogy mit akar mondani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743749#post743749][b]Vajda Richárd - 2018.12.25. 19:38[/b][/url]

Nem tudom, hogy kimondom-e vagy csak gondolom, de ebben a pillanatban Lili cukormáztól ragadó süteménye az utolsó, ami érdekel. Konkrétan lesz*rom, hogy az kiszárad, szétmállik, elfolyik vagy megég, míg ordibálok.
Néhány néma perccel később karbafont kezekkel állok meg a lánnyal szemben, és a tőlem telhető legkedvesebb, legnyugodtabb és legvisszafogottabb hangon kezdek el beszélni hozzá. A szemeim villámokat szórnak, a nyaki ütőerem duplájára dagadva lüktet.
- Veszélybe sodortad az életünket, és még van kedved viccelődni vele? - kérdezem amolyan költőien, és bár szívem szerint folytatnám, megállom, válaszoljon csak. Ha tud.
Remek gyakorlat lehet ez nekem a későbbiekre nézve. Türelem, man.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743750#post743750][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.25. 19:47[/b][/url]

Richárd édes, a Zuram

- Van.
Felelek makacsul felvont orral, a szemébe nézve, morcosan. A karjaim nekem is keresztben vannak, de frusztrál, hogy fölém magasodik, soha életemben nem oktattak ki, erre itt van Richárd, és azt hiszi, hogy ő megteheti.
- Miért gondolod, hogy veszélybe sodortam az életedet? Szívességet tettem.
Remélem, hogy most annyira felbosszantom, hogy kap egy kisebb agyvérzést, amúgy is olyan, mint egy nő jelenleg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743751#post743751][b]Vajda Richárd - 2018.12.25. 20:00[/b][/url]

Ajkaimat nagyra nyitja a döbbenet, majd vékony vonallá zárja őket a méreg. Csendben nézem őt, a szívem ontja magából az iránta érzett haragot.
- Te felelőtlen, ostoba kislány - sziszegem, míg fejemet tehetetlenül megcsóválom. Csoda, hogy még nem durrant el az agyam, és csak a bal fülem sípol.
- Soha többé nem hozhatod őt ide, sem az én közelembe, sem a tiédbe, világos? Ő nem a barátnőd, ha pletykálnod kell, keress magadnak olyat, akit érdekelsz - mondom, és újra járkálni kezdek előtte. Fel. Le. Fel. Le. Kész vagyok, a gondolataimban mindenféle kavarog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743752#post743752][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.25. 20:09[/b][/url]

- Nem a barátnőmnek szántam és nem magam miatt hoztam ide!
A végére felcsattanok, és ösztönből felpattanok a kanapén, így most egyforma magas vagyok Ricsivel.
- Miattad csináltam! Hogy boldog légy!
Kiáltok fel. Hát nem igaz, hogy nem érti meg, hogy jót akarok vele tenni.
- Láttam, hogy néztetek egymásra, és ha én láttam, más is. Nem az volt, hogy nem kellene pletykálniuk? Itt nincs, aki pletykálhatna, itt biztonságban lennétek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743755#post743755][b]Vajda Richárd - 2018.12.25. 20:20[/b][/url]

Szárazon nevetek fel. Boldogság. Gőze sincs mit beszél.
- Én mindig boldog vagyok - szűröm a fogaim között, amit mindig, mindenkinek. Boldogság. Rohadtul túlértékelt semmi. - ÉN MINDIG BOLDOG VAGYOK!
A mellkasom fel-le jár, ideges levegővételeim fújtatássá erősödnek.
- Rá se néztem! - ordítok vissza a már kanapén álló lánynak. - Hát annyi eszed sincs, hogy végiggondold, mit csinálsz?!
Karjaimat szorosabbra fonva magam előtt lépek egyet előre, és a haragtól összeszökő szemöldökeim alól nézek fel rá.
- Azért fizetek neked egy vagyont, hogy te legyél mellettem, nem más! Ha vele akarnék lenni, vele lennék, az ég áldjon meg! Ő egy senki. EGY SENKI. Te meg szállj le a boldogságomról meg a férfiasságomról, mert semmi közöd egyikhez sem. -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743760#post743760][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.25. 20:27[/b][/url]

- Jaaaa, boccs. Más definíciót olvastunk a "boldogsághoz".
A kezeimmel macskakörmöt formálok a boldogság szónál, és érzem, ahogy egyre jobban megy fel bennem a pumpa.
- Ne haragudj, nekem nem az emo-s kiadás van meg az értelmezőből.
Hihetetlen, hogy ennyire képes ezen kibukni. A lány akarta, mert különben élből kidobott volna, mégsem tette. Hihetetlen ez a srác, komolyan mondom.
- Remélem, egy nap én is olyan senki leszek valakinek, mint ő neked.
Nyomom még oda neki bosszúsan, nem érdekel, hogy mennyire bosszantom, akkor már adjuk ki a dolgokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743764#post743764][b]Vajda Richárd - 2018.12.25. 20:33[/b][/url]

Mekkora egy patkány!
A szabadulni akaró szitokszavak összezárt ajkaimat ostromolják, de akkor se fogom kimondani őket, ha mindjárt elszíneződik az egész fejem. Ronda látvány lesz, de lesz*rom.
- Szerinted az a pultoslány mit gondol, ha? - kérdezem megbillentett fejjel. - Rólunk. Mint párról. Hogy idehoztad őt harmadiknak.
Most rajtam a sor, hogy utolsó szavamat ujjaimmal is mutatott macskakörömmel toldjam meg.
- Szerelmes vagyok beléd, emlékszel? - fintorral az arcomon kérdezem, legszívesebben törnék-zúznék, felborítanám a karácsonyfát, és az arcába nyomnám az összes cukormázas süteményét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743769#post743769][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.25. 20:41[/b][/url]

- Vagy azt, hogy felvilágosult gondolkodásmódunk van, vagy azt, hogy baj van a kapcsolatunkkal és megoldást keresünk, vaaagy, azt, hogy nem tudom megadni neked azt, amire vágysz.
A végét már lehalkítva mondom ki, elfordítom a fejem, és megint leülök, elfordított tekintetemet továbbra is fenntartom.
- Ez lett volna. Ezt akartam előtte felvállalni, hogy én, nem tudom megadni neked azt, amire te vágysz, de szeretlek annyira, hogy boldognak lássalak. Bármi áron.
Az utolsó két szónál nézek csak fel rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743774#post743774][b]Vajda Richárd - 2018.12.25. 20:52[/b][/url]

Nem vagyok jó párkapcsolatokban, hiszen sohasem volt még, és üzlet vagy sem, ez, amit itt van ezzel a lánnyal az első tapasztalatom ebben. Olyan sem volt még soha, hogy másodszor találkoztam volna lánnyal, nemhogy hetente többször is együtt legyek valakivel úgy, mint most Lilivel. Jövünk-megyünk, vacsorázunk, borozunk, beszélgetünk... és ez nem egyszerű. Nem vele nehéz, csak ez a fajta kapcsolat idegen számomra.
- Hát ez nagyszerű! - mosolygok rá nyájasan, aztán lépek még egyet előre, lábujjaim a kanapé aljába ütköznek. Felemelt hangon folytatom. - Tudod, én egyik fantasztikus teóriát sem akarom viszontlátni címlapon!
A szívem dobol, és hiába tartanám a szemkontaktust, Lili leül, és ki tudja mit érezve fordul el tőlem.
- Te komolyan azt hiszed, hogy...? - torpanok meg a haragos gondolatfolyamban, és értetlenül ráncolt homlokkal meredek le rá. - ...hogy van, amit nem adsz meg nekem.
Hát persze. Világos.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743781#post743781][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.25. 21:05[/b][/url]

- Nem hiszem, tudom.
Mondom csendesen. Nem volt jó ötlet visszaülni, mert így elcsacsoghatok az övével. Remek, pont ez az a magasság, ami a problémák forrása. Nyelek egyet, és inkább lehunyom a szemem, majd hirtelen felpattanva nézek rá haragosan.
- Komolyan azt hiszed, hogy ő vagy én ezt a címlapokra tennénk?! Komolyan ezt nézed ki belőlünk? Szegény lány, sajnálom őt, hogy éppen beléd bolondult.
Többnyire jó vele, máskor nagyon rossz, az ilyen esetekben, amikor adni akarok neki valami olyat, amivel tudom, hogy boldoggá tehetem. Tudom, hogy ezt akarná, hogy jó lenne neki. És bízok a lányba, szerintem neki fontos Ricsi, megtenné érte, hogy csendben marad.
- Talán, jobb lenne, ha inkább elmennél.
Haragszom rá. Nagyon haragszom, amiért ilyen rossz dolgokat gondol rólunk. Nem hinném, hogy bármelyikünk is ezt érdemelné.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743783#post743783][b]Vajda Richárd - 2018.12.25. 21:17[/b][/url]

- Ideje lenne megtanulnod, hogy nem bízhatsz meg mindenkiben - mondom visszafojtott, de még így is emelt hangon, egészen belehajolva az arcába.
Aztán megfagyok. Egyszerre lehervad az arcomról minden indulat, eltűnik a méreg, a harag, a düh. A vonásaim és ráncaim kisimulnak, és néhány másodpercig csak bámulom a színésznőt.
- Mesés - morgom elszoruló torokkal, aztán az orrom alatt motyogva elfordulok tőle és elkezdem összeszedni a szétdobált felsőimet, hogy míg visszaveszem őket, a fogashoz sétáljak. A szövetkabátom belső zsebéből egy aranyszín borítékot veszek ki, és azt a lány felé hajítom.
- Boldog karácsonyt - mondom neki, míg magamra kapom a kabátot, és a cipőimbe éppen csak belebújva kilépek a hidegbe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743785#post743785][b]Révay Lili Athalie - 2018.12.25. 21:25[/b][/url]

Mereven állom a tekintetét, nézem, ahogy ellép, felveszi a cuccait, közben a háttámlára ülök, és próbálok nem mondani neki semmit. Pedig! Annyi mindent tudnék neki mondani, és annyi mindent az orra alá dörgölnék.
~ Idegesítő, pökhendi, beképzeld surmó! ~
Annyira mérges vagyok rá, hogy azt elmondani nem tudom. Nem is érdekel, hogy mit dobálózik, de nem tudom szó nélkül hagyni a dolgot. Felpattanok, és nem törődve vele, hogy csak harisnyában vagyok, odakint pedig hó van, kisietek utána, és szabályosan rákiabálok.
- Miért nem engeded meg, hogy boldoggá tegyelek?