Haragszom anyára, haragszom apára, haragszom Adamre, még Seanra is haragszom, aki azt hitte egész nap, hogy csak játszunk. Az egész ház úgy néz ki, mintha kirabolták volna. Anyám minden egyes papírlapról feljegyzést készít, minden üléséről, pácienséről, de még arról is, hogy melyik nap mit ettünk, mennyire gazdag tápanyagokban vagy éppen mennyi benne a telített zsírsav. Fogalmam sem volt róla, hogy ezeket anyám úgy nézi, mint más a cukorkára költött pénzt. Mindent lejegyez, mindenről van feljegyzése, mindent vissza tud nézni évtizedekre visszamenően.
- Szerinted eltűnhet valaki örökre? Úgy értem, ő egy anya, vagy egy kisgyereke, elhagyhatja őt?
Ha engem hagy el, az egy dolog, mert már nagykorú vagyok, az sincs rendben, és ott van Ráhel is, és Sean. Ő pedig elment. Leírta az indokokat, és mégis megtette, ez nem fair, nagyon nem fair.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688113#post688113][b]Warren Mina - 2017.07.02. 22:06[/b][/url]

Haragszom anyára, haragszom apára, haragszom Adamre, még Seanra is haragszom, aki azt hitte egész nap, hogy csak játszunk. Az egész ház úgy néz ki, mintha kirabolták volna. Anyám minden egyes papírlapról feljegyzést készít, minden üléséről, pácienséről, de még arról is, hogy melyik nap mit ettünk, mennyire gazdag tápanyagokban vagy éppen mennyi benne a telített zsírsav. Fogalmam sem volt róla, hogy ezeket anyám úgy nézi, mint más a cukorkára költött pénzt. Mindent lejegyez, mindenről van feljegyzése, mindent vissza tud nézni évtizedekre visszamenően.
- Szerinted eltűnhet valaki örökre? Úgy értem, ő egy anya, vagy egy kisgyereke, elhagyhatja őt?
Ha engem hagy el, az egy dolog, mert már nagykorú vagyok, az sincs rendben, és ott van Ráhel is, és Sean. Ő pedig elment. Leírta az indokokat, és mégis megtette, ez nem fair, nagyon nem fair.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688117#post688117][b]Mácsai Ráhel - 2017.07.02. 22:13[/b][/url]

Ennek egy boldog napnak kéne lennie. Legalább is a többiek számára. Én nagyon nem akartam ezt az esküvőt, nem akartam, hogy még ennyire közöm is legyen Warrenhez, de terveim szerint, szépen csendben megpattantam volna.
Komolyan, már minden elő volt készítve, már beszéltem az igazgatóval is, már ott volt a cserepapíron Zója aláírása, nekem meg a teli bőröndöm az ágyam alatt, és a tudat, hogy jobb lesz. Mert elmenekülni jobb, könnyebb... ugye, anya?
- Nem... megtaláljuk - lapozgatok a papírok között, csak a számomra fontos szavakra összpontosítva, aztán dühösen vágom a többi közé.
- A r*hadt életbe, kinyírom azt a piócát, esküszöm, hogy kiviszem a napra és nyársra vágom - mostanában az a békés nihill kezd elhagyni, ahogy a pozitív gondolatok is. Semminek nem látom értelmét, és bár ez az eset nagyon durva, de legalább feléleszt, vagy nem tudom.
- Így nem mehetek el - motyogom, újabb lapok közé bújva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688129#post688129][b]Warren Mina - 2017.07.02. 22:27[/b][/url]

- Talán ez egy jel.
Felelem csendesen, először a papírokra nézve, majd felpillantva Ráhelre.
- Hogy maradj.
Tudom, hogy miért megy el, de azt is tudom, hogy hiányozni fog, hogy nem a világ vége, hogy én is voltam, és jót tett a távol töltött idő, de már annyira megszoktam, hogy itt van, hogy nem akarom, hogy elmenjen.
- Ma azt mondtam apának, hogy kapja be. Sosem mondtam neki ilyet. Azt hiszi, hogy ez most nem komoly, de tudom, hogy az.
Nem mondtam el azt neki, ami reggel történt, senkinek se mondtam el, csak annyit, hogy nincs olyan állapotban, hogy segítsen nekünk, nem volt szívem elmondani, hogy szinte elküldött.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688134#post688134][b]Mácsai Ráhel - 2017.07.02. 22:35[/b][/url]

- Nem akarok itt maradni... megértem anyud, csak... nem így kellett volna. Én is szóltam neki, pedig megtehettem volna ugyanezt... szörnyen haragszom rá - rázom meg a fejem, aztán kifekszek az asztalon.
- Nem fogunk találni semmit... te is tudod - ha akarta volna, hogy megtaláljuk, akkor legalább egy jelet elrejtett volna, és ebben az esetben én sem akarnám, hogy megtaláljuk.
- Apád egy címeres idióta, már rég kijárt ez neki - Mina tudja, hogy állok hozzá, és most sem változott a véleményem.
- Én meg.... - lejjebb húzom a felsőm, hogy nővérem is láthassa azt a három betűt, ami szépen kirajzolódik, és gyógyul is.
- És ezt tálalnom kéne Danténak is valahogy, de... - vállat vonok, jelenleg nem tudom átérezni a kapcsolatunk fontosságát. A rózsaszín köd, ami rajtam volt, szép lassan ereszkedik fel. És már nem akarok jó lenni, és már nem akarom, hogy szeressenek az emberek, és már nem hiszek a tündérmesékben... kiábrándultam, magamból is. Hisz látszik, én hiába nyelek, hogy az anyám boldog legyen, más nyugodt szívvel vágja gallyra azt... olyas valaki, akinek annyi köze sincs hozzá, mint nekem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688140#post688140][b]Warren Mina - 2017.07.02. 22:52[/b][/url]

- A szüleim általában idióták. Főleg, ha egymással kell valamit kezdeniük.
Nekem szabad, én a gyerekük vagyok, megannyi vita, ajtócsapkodás, és megszorított csukló élő szemtanúja. Nekem nem kell bemutatni, hogy milyen az, amikor valaki élvezettel megy bele újra és újra egy bántalmazó kapcsolatba. Itt pedig volt minden.
- Banyek, Ráhel! Ezt mikor?
Még csak gyógyul, de nem értek én ezekhez a tetoválásokhoz, mit tudjam én, meddig tart egy ilyennek begyógyulni. Meg se kérdezem, hogy ez igazi-e.
- Banyek... Ráhel...
Lejjebb csúszik a tekintetem egy dossziéra, amin Ráhel fekszik, és szó szerint kirángatom alóla. Nem, nem olyan, ami segít megtalálni anyámat, ez egy másik anyáról szól.
- Bella!
Kiáltok olyan hangosan, hogy a ház is beleremeg. Nem is lenne szabad itt tartózkodnunk, innen ki vagyunk tiltva, ez a rendelője. Persze, hogy ezt is itt őrzi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688144#post688144][b]Mácsai Ráhel - 2017.07.02. 23:02[/b][/url]

- Nem is értem... most őszintén, könnyebb lenne nekik egymás nélkül... ez a szerelem dolog meg úgy baromság ahogy van... komolyan inkább egy fertőzés, mint abban a soriban, emlékszel? Delírium, ja - forgatom meg a szemem. Mert mennyivel könnyebb lenne az élet nélküle. Mennyivel könnyebb lenne minden.
- Fesztivál után... ja, igazad van, nem kellett volna elmennem, de egyébként jó volt, csak nagyon nem nekem való... Arlen meg... felléptek... - harapok az ajkamba. Nem, nem történt semmi, ami megcsalásnak nevezhető, én meg mégis olyan ramatyul érzem magam, mintha tényleg félreléptem volna. Pedig nem. Ezt bárki állíthatja.
- Meggondolatlanság volt igen.... nem... nem fogom leszedetni, bármilyen is volt... az életem része, és szerettem - fogom rövidre, gondosan múlt időbe helyezve a dolgokat, mert biztos, hogy ez az oka. Meg az, hogy nem tányértörések között szakítottunk.
- Mi az?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688150#post688150][b]Warren Mina - 2017.07.02. 23:14[/b][/url]

- Ne beszéljünk a fesztiválról.
Ott én se voltam szent, jaj de még mennyire, hogy nem. Mondjuk nekem nincs kapcsolatom, vagy ilyesmim, szóval maximum magammal kell lerendeznem azt, hogy kivel, mikor és mit csináltam, de ez is éppen elég.
- Mondjuk vagy azt mondod, hogy te vagy a legnagyobb rajongója, vagy csináltatsz belőlük pillangót.
Én az utóbbit tenném. Arlen és Ráhel kapcsolata pont annyira elcseszett, mint a szüleimé, vagy mint az enyém meg Noelé. Ebben a családban ez szerintem törvényszerű, és ha családról beszélek, akkor nagyon is komolyan mondhatom.
- Bella!
Kiáltok megint, olyan szinten, mintha legalább egy hullát találtam volna. Végül is, majdnem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688153#post688153][b]Oravecz Tatiana - 2017.07.02. 23:30[/b][/url]

- Jövök már na, csak altattam.
Tekintve, hogy éjjel van, és van két egészen kicsi gyerek is a házban, akik egész nap azt nézték, hogy a felnőttek mindent szétdobálnak, egy idő után pedig ők is benne akartak lenni a játékba. De nem fáradtak el eléggé, ezért még kellett az estimese is.
- Na mi az, mit találtatok?
Reménykedek benne, hogy valami olyat, ami közelebb visz minket a megoldáshoz, ehelyett azonban egy olyan mappa kerül a kezembe, amiről nagyon reméltem, hogy a ház közelében sincs.
- Óóó ez az ostoba tyúk.
Mordulok fel, ahogy belelapozok, majd ugyanolyan lendülettel be is csukom. Fogalmam sincs, hogy ezzel most mit kezdjünk.
- Neked tetoválásod van?
Próbálom terelni a szót, mert hátha ezzel elfeledkeznek a mappáról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688154#post688154][b]Mácsai Ráhel - 2017.07.02. 23:40[/b][/url]

- Ja, hagyjuk - egyezek bele én is. Ami ott volt, ott is marad... legalább is Mina részéről, nekem nincs mit titkolni, azon kívül, hogy egy koncertet Ervin nyakában tomboltam végig, de az sem olyan egetrengető, mint az, ami rajtam van.
- Nem mondok semmit - mégis kinek mi köze van hozzá? Az illető végignézte, és fogta közben a kezem, innentől kezdve senkire nem tartozik.
Mina meg kezd furcsán viselkedni, és Bella is, miután megkapja a mappát.
- Aha - biccentek, majd odasétálva kiveszem a kezéből. Ha kell még erősebben, ha nem akarja odaadni.
Eleinte semmi eget rengetőt nem találok, csak gyomorforgatót, de ahogy lapozok tovább, és a képeken meglátom saját magam is, a kezem remegni kezd, a vérnyomásom meg emelkedni. És ilyenkor üt ki, hogy varázserőm van, a düh bennem akkora, hogy nem bírom kontrollálni. Remegni kezdenek a bútorok, egy váza össze is törik, és én... miután összecsaptam a vackot, a két delikvensre nézek.
- Tudtátok? Mindketten tudtátok? - a hangom a végére megemelkedik, sőt.. kiabálok, mit sem törődve azzal, hogy alszanak a gyerekek.
- Hát ezt nem hiszem el - vágom olyan erősen a falnak - eközben az erőmnek köszönhetően berepesztve az ablakot -, hogy egy képkeret is kárt szenved, a lapok meg szanaszét hullanak, én meg... én meg remegek, és velem együtt a szoba is. Mintha össze akarna omlani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688157#post688157][b]Oravecz Tatiana - 2017.07.02. 23:49[/b][/url]

Ahogy Ráhel közelebb jön, úgy szorítom meg én is erősebben a mappát, de végül engedem, hogy megkapja. Úgyis megtudná, hát akkor meg miért ne tenné most. Zója meg tehet egy szívességet, hogy ezt a szennyet itt hagyta a házban.
- Szerintem eleget láttál.
Jegyzem meg csendesen, de Ráhel tovább lapoz, a képekhez. Mi a francnak vannak benne képek? Miért? Az első hullámra megrezzenek, de nem ismeretlen a történet, nem először tapasztalok ilyesmit, így állom a tekintetét.
- Én el akartam mondani neked. Azt mondták, még nincs itt az ideje, hogy ehhez fel kel nőni. Ebben igazat adok Zójának.
Én a mai napig nem tudtam felfogni, hogy mit tett magával az az ostoba nő, hogy miért kellett ezt csinálnia, hogy a szép és jó élet, amire mind irigykedtünk, miért nem volt elég neki.
- Mina nem tudta, de én igen. Zója félt, hogy nem tudná diszkréten kezelni.
Mint ahogy a mellékelt ábra mutatja, tényleg nem tudja.
- Meséltem neked róla, de nem mondhattam ki, hogy ő az anyád.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688158#post688158][b]Warren Mina - 2017.07.02. 23:56[/b][/url]

Hosszú pillanatokig tart felfognom, hogy mit láttam. A gyomrom olyan bukfenceket jár, amiktől teljesen elfehéredek. Bakker, bakker. Csak nézem a két nőt magam mellett, és hallgatom amit mondanak. Megértem, de nem tudok még mit reagálni.
- Én sejtettem.
Végül halkan ennyit mondok csak. Megriaszt Ráhel ereje, de nem annyira, mint az normális lenne. A mappában található dolgok jobban.
- Sejtettem, hogy Mácsai vagy. Túl egyszerűen kapta meg anya a felügyeletet. Emellett a szád, az állad, a szemformád. Árulkodó.
Sosem gondoltam bele igazán, csak annyit állapítottam meg, hogy ha nem lenne szőke, senki se sejtené, hogy nem rokon, és most, hogy barna lett, valóban nem tűnik ki.
- A többit nem tudtam, én úgy sajnálom.
És kész, ennyi, megtörök a nyomás alatt. Anyám kezdte, apám folytatta, és most Odett fejezi be. Egész nap nem sírtam, tartottam magam, és most felbugyborékol minden dráma, ami a mai nap összegyűlt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688159#post688159][b]Mácsai Ráhel - 2017.07.03. 00:02[/b][/url]

- Fel kell nőni, mihez? Ehhez? - horkanok fel gúnyosan, és rúgok arrébb egy lapot, mert tennem kell valamit, mielőtt megfojtom a nagynéném.
- Még csak nem is bikinimodell - nevetek fel szárazon... kelletlenül, megrázom a fejem. Ennyi. Valami eltört bennem, de úgy nagyon. Az a kislány, aki reménykedett abban, hogy majd megtalálja az anyját, hogy majd fagyizgatva meg sütizgetve elmeséli, milyen volt az élete, aztán együtt folytatják együtt úgy tűnt el, mintha sose lett volna. Én ezt a nőt látni se akarom, nem hogy felvállalni, közöm van hozzá. És azt hittem, apám a rosszabb, hogy anyu is miatta lépett le... fúj.
És őket hibáztatom, pedig nem tehetnek róla, mert nem. Zója se, pedig ha itt lenne, ő se állna meg előttem. Nagy a káosz, és fulladok, érzem, hogy nekem most le kell lépnem.
Egyetlen szó nélkül lépek át a káoszon, és bevágva magam mögött az ajtót, hagyom ott őket, mert le kell nyugodnom, csinálnom kell valamit, vagy nem tudom. Csak... el innen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688161#post688161][b]Oravecz Tatiana - 2017.07.03. 00:18[/b][/url]

Ráhel elviharzik, olyan szinten csapódik mögötte a bejárati ajtó, hogy hallom, ahogy valami leesik az előszobában.
- Ez ma a nagy "lépjünk le Mácsai-módra" nap.
Mordulok fel, mert hallom, hogy a kicsik is mozgolódni kezdenek. Várható volt.
- Nem kellett volna ide bejönnötök.
Jegyzem meg csendesen a mellettem állónak. Jogos volt, hogy bejött, meg akarja találni az anyját, ez nem meglepő, csak mégsem kellett volna. Így nem kellett volna.
- Az egyetemen ha lesz valami Konfliktuskezelés, Diszkréciótan I-II. vagy bármi ilyesmi, akkor vedd fel, mert nincs diplomáciai érzéked.
Nem vagyok gonosz, őszinte vagyok, és ez néha fájdalmasabb tud lenni.
- Menj aludni, majd visszajön.
Ráhelben biztos vagyok, Zójában nem, de nem nevesítem, így talán bármelyiket elhiszi. Elindul fel, én meg végignézek a káoszon. Máshol rendet tudok rakni magam is, de ez a rész annyira személyes, hogy csak kisétálok, és a legerősebb bűbájokkal, amiket csak ismerek zárom le a szobát. Nincs jogunk itt lenni.