Kamilla

A korhadt pad háttámlája megreccsen, ahogy sóhajtva hátradől rajta. Kezeit fekete kabátjának zsebeibe rejti, úgy pillant fel Kamillára.
- Van egy nő, akibe beleszerettem - egyszerűen mondja ki a szívén ülő, mellkasára már hosszú hetek óta súlyként nehezülő igazságot. Nem kertel, nincs tovább, érzik ezt mindketten.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676046#post676046][b]Ombozi Noel - 2017.04.20. 18:58[/b][/url]

Kamilla

A korhadt pad háttámlája megreccsen, ahogy sóhajtva hátradől rajta. Kezeit fekete kabátjának zsebeibe rejti, úgy pillant fel Kamillára.
- Van egy nő, akibe beleszerettem - egyszerűen mondja ki a szívén ülő, mellkasára már hosszú hetek óta súlyként nehezülő igazságot. Nem kertel, nincs tovább, érzik ezt mindketten.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676048#post676048][b]Farkas Kamilla - 2017.04.20. 19:02[/b][/url]

A szívem hangosan dobog a mellkasomban, fázom, és az egész amire gondolni tudok az a nagy semmi. Az a fejemben levő nagy semmi. Lehunyva szemeim, bólintva veszem tudomásul a tényt, amit eddig is tudtam, de legalább most kimondta. Végül is ezt kértem tőle, nem? Hogy legyen őszinte magával. Király.
- Hát... - az ég felé emelem fejem a sötétkékbe forduló égbe pislogok. - Akkor... Gondolom ennyi - nincs hiszti. Nincs kiabálás. Még csak meg sem lepődöm különösebben. Szerintem csak akkor fogom megérezni ennek az egésznek a súlyát, amikor menthetetlenül beáll a hiánya.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676049#post676049][b]Ombozi Noel - 2017.04.20. 19:10[/b][/url]

Kamilla

Elfordítja az arcát, és a felázott földre pislog. Azután némán bólogatni kezd. A torkát szorítja valami megfoghatatlan, kesernyés érzés. A közelgő veszteség.
- Romániában - teszi még hozzá, hogy teljes legyen a kép, és Kamilla is tudja: aznap este, mikor az alagsori szobában rákérdezett, igaza volt, fikarcnyit sem tévedett. Az ezzel kapcsolatos megérzései tökéletesen pontosnak bizonyultak. Tekintetét visszaemelve a lány arcára fűzi tovább szavait. - De nem hazudtam neked, nem történt közöttünk semmi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676054#post676054][b]Farkas Kamilla - 2017.04.20. 19:31[/b][/url]

Összeszorítom ajkaim, majd azok egyetlen, szomorú és egyben gúnyos mosolyba húzódnak. Hát persze, Romániában. Milyen jó, hogy létezik ez a Románia, tényleg. Remélem ráborul legalább egyszer az ég.
- Hát.. Örülök - most erre mégis mit mondjak? Hogy nem örülök? Nyilván nem örülök neki, könyörgöm, ezt ő is tudhatja. Komolyan, mi a francért kellett nekem egyáltalán elmenni vele arra a retkes bálra? Akkor most még tökéletesen egymás legjobb barátai lennénk, és nem lenne ez.
- Szeretnél mondani még valamit? - megemelem szemöldököm, ahogy most felé fordítom fejem. Nem fogok itt elkezdeni neki őrjöngeni, vagy szétesni, szóval ha ezt várja, akkor felőlem várhatja, amíg ideöregszik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676055#post676055][b]Ombozi Noel - 2017.04.20. 19:39[/b][/url]

Kamilla

Kamilla arcát fürkészi, a szemeit, aztán a szája vonalát figyeli, ahogy megformálja a szavakat. Nem tudja szeretne-e mondani még valamit, a fejében milliónyi gondolat cikázik.
- Jobb, ha egy ideig nem találkozunk - mondja ki, mert bár úgy sejti, Kamilla is egyetért ezzel, ő nem mondaná ki hangosan is. - Sok sikert a meccshez, vigyázz magadra, meg...
...minden.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676062#post676062][b]Farkas Kamilla - 2017.04.20. 19:46[/b][/url]

Összeszorul állkapcsom, az izmok begörcsölnek, véglegesen csődöt mondanak. Nem akarok innen felállni. Nem akarok innen elsétálni. Nem akarom, hogy véglegesen is vége legyen annak, aminek már amúgy is mindegy. Lassan bólintok, ismét. Jobb, ha egy ideig nem találkozunk. Lényegében ennél jobban már nem is rúghatna belém, de hát igaza van, ha bántania kell, akkor tegye meg a legfájdalmasabb, legkülönbözőbb módon. Ennek ez a rendje, nem, Noel? Véletlenül se végezz félmunkát.
- Te is vigyázz magadra - a hangom halk, lesütöm szemeim, mintha szégyellném magam. Ismét veszek egy mély levegőt, erőt gyűjtök, de még mindig nem vagyok képes felállni. Pedig már nem kell itt maradnom. Már nincs szüksége rám, és én is jobban teszem, ha megbarátkozom a ténnyel, hogy nem fog többet visszajönni.
- Majd ha szükséged lesz a dolgaidra, gyere értük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676069#post676069][b]Ombozi Noel - 2017.04.20. 19:58[/b][/url]

Kamilla

A botjáért nyúl, de nem áll fel, csak elpillant a boglyas tér felé. Pocsékul húzza az időt.
- Én mindig - mosolyodik el végül, és belemarkolva a műanyag nyélbe, erőt vesz magán, és feláll. - Ha bármikor... kellenék, ugye tudod, hogy számíthatsz rám?
Kissé összehúzott szemöldökei alatt fordul vissza Kamillához. Nem biztos benne, hogy tudja, de mindenképp szeretné, ha hozzá fordulna akkor, amikor gondja támad. Ő továbbra is itt van, mindig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676073#post676073][b]Farkas Kamilla - 2017.04.20. 20:03[/b][/url]

Persze Noel, ez nyilván így megy. Az egyik kezeddel ellöksz, a másikkal visszahúzol, és te is pontosan tudod, hogy én nem vagyok az az ember, aki ezt hosszútávon elviseli. De persze, ha bármikor valami problémám lesz, hozzád fogok fordulni, és majd ugyan úgy fogunk viselkedni, mintha mi sem történt volna. Te is így képzeled el, nem igaz?
- Szerintem erre te is tudod a választ - felnézek rá, majd elfordítom fejem.
Se. Semmi sem lesz ugyan olyan. Már nem lesz ugyan olyan. És mégis hogy számítsak rá, amikor most közölte velem, hogy nem akar látni? Komolyan Noel, komolyan, tudsz te ennél többet is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676093#post676093][b]Ombozi Noel - 2017.04.20. 20:15[/b][/url]

Kamilla

Halkan veszi a levegőt, s közben értő szemekkel nézi őt. Biztos benne, hogy Kamillának megvan a véleménye, amit ahelyett, hogy hangosan mondana ki - hogy ő is hallja -, csak magában vágja a fejéhez. Némán ordítva.
Elhúzza a száját, vesz egy mély levegőt.
- Oké - összegzi gondolatait, és bólogatva elfordul, hogy visszafojtott hangon szólaljon meg ismét. Szavai inkább magának, mintsem Kamillának szólnak. - Ha nem akarsz soha többé találkozni, rendben.
Egy év múlva már a rellonban sem fognak összefutni. Még hátrapillant, belenéz a szürke szempárba, azután botját megemelve elindul.
A passzív agressziónak volt idő, mikor engedett, de az igazság az, hogy jól megtanulta a leckét. A javítóintézet bölcs tanár volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676097#post676097][b]Farkas Kamilla - 2017.04.20. 20:21[/b][/url]

Hogy ne akarjam soha többé látni? Hogy ne akarjalak soha többé látni pont téged? Ugyan. Keserűen nevetem el magam, tenyeremmel törlöm meg arcom, ahogy az furán átnedvesedik. Ugyan kérlek. Ki is volt az, aki azt mondta, hogy ne találkozzunk.
- Remélem, hogy más majd megadja neked azt, amit én nem tudtam, Noel - széttárom kezeim, ahogy megcsóválom fejem. Hogy van-e harag, vagy rosszindulat abban, amit mondok? Persze, hogy van, elvégre épp most szakított velem, azon az alapon, hogy már nem szeret. Vagy nem is szeretett, ezek a részletek egyelőre homályosak nekem, de egyszer majd csak fényt derítek rájuk. Veszek még egy nagyobb lélegzetet, majd én is felemelem magam. Hát akkor vége, ennyi volt. Jár így az ember.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=676119#post676119][b]Ombozi Noel - 2017.04.20. 20:35[/b][/url]

Kamilla

Megtorpan, de nem fordul vissza, csak nyel egy nagyot. A szíve dübörög, a mellkasa feszít.
Bólint. Mint aki tudomásul veszi a hallottakat. Egészen pontosan: tudomásul veszi a hallottakat és azt is, amit nem hallott. Hát még mindig nem hiszi el...
Kamilla mindvégig tökéletes volt - és ő ezt számtalanszor el is mondta neki. A probléma az, hogy a kapcsolatuk nem szerelmen alapult. A kirakós egyetlen darabja hiányzott, csak egyetlen darabka, mégis...
Nádjá megmutatta neki, hogy milyen fontos az a hiányzó darab - anélkül nem lehet teljes a kép.
És még csak nem is tudott róla.
Bólint. Mint aki tudomásul veszi a hallottakat. Mint aki megköszöni a jó kívánságot. Nincs mondanivalója, úgyis tudja, hogy most nem tud olyat kiejteni a száján, amivel ne okozna fájdalmat, amibe ne lehetne belekötni, és amit ne tudna Kamilla megvétózni.
Végül ismét elindul, botja meg-megkoppan az átázott betonon.
Hát ennyi volt, jár így az ember.

// Köszönök mindent, nyuszifül //