Minden RT játékra, ami a faluban vagy annak környékén játszódik.

Grace - Pub

Grace - Pub

Kamilla - Pub

Nem tudom, még mielőtt hazaestem volna, jobbnak láttam, ha kiszellőztetem a fejemet, az pedig az otthon négy fala közt bizony ritkán történik meg. Szóval a Pub felé vettem az irányt, mert most inkább a nyüzsi és a zene kellett, mint az, hogy bepiáljak.
- Hello - biccentettem a csajszinak a pultban, majd halványan elmosolyodva billentettem oldalra a fejemet. - Egy vajsört szeretnék

Grace - Pub

Kamilla - Pub

A tekintetemmel körbepásztáztam a helyet, míg a lány elém nem tette a korsót, hogy aztán közölje, hogy ismer engem. Kissé felvontam a szemöldökömet, de aztán halványan elmosolyodva biccentettem egy aprót.
- Gondolom akkor te vagy Kamilla, igaz? - kérdeztem szemügyre véve a lányból azt, amit a köztünk álló pult láttatni engedett. Ezek után a vajsörömbe kortyoltam és csak azután szenteltem a figyelmem ismét a csajszinak. - Szép meccs volt.

Grace - Pub

Kamilla - Pub

A gratulációm után nem sokkal a rellonos lepakolta magát a székre, ami gondolom külön erre lett odarakva és már jött is a következő mondat. Egy olyan csevegést készült az útjára indítani, ami sejtettem, hogy meg fog történni, csak azt nem tudtam, hogy pontosan mikor és kivel. Nos, ezek a kérdések legalább válaszra találtak.
- Igen, tényleg az. Csak néha elég nehéz kiigazodni azon, hogy mit is akar... - és még csak nem is lódítottam, nekem valahogy a mai napon nem sikerült megértenem.

Grace - Pub

Kamilla - Pub

Azért megnyugtatott a tudat, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki nem igazodik ki Bailey dolgain. Néha már kezdtem azt hinni, hogy én vagyok agyilag defektes és amúgy tök egyértelmű. Szóval halkan és röviden felnevettem a mondandójára. Legalább nevetés volt.
- Amikor éppen nem mond orbitális baromságokat, akkor nagyon aranyos tud lenni - jegyeztem meg, az ujjammal körözve a poharam szélén. - csak van egy stílusa, amit meg kell szokni

Grace - Pub

Kamilla - Pub

Egyelőre nem úgy nézett ki, mint aki menten elás a tavacska partján, ezt pedig már pozitív csalódásként éltem meg. Ritka volt, hogy nőnemű lénnyel képes voltam beszédbe elegyedni és három percnél tovább tartott volna.
- Ezen még nem gondolkoztam el, de lehetséges - ráncoltam össze kicsit a homlokomat, elmélyülve a témában. Majd ezután jobban figyelek. - Annyi biztos, hogy ügyelnii kell, mit mondasz, mert képes felkapni a vizet.

Grace - Pub

- Fú, sértődékenyebb mint egy ötéves, komolyan - megforgatva szemeim csóválom meg fejem, és saját élményeim szerint nem is állok annyira messze az igazságtól. Na jó, lehet, hogy mégsem kell betartani az örök érvényű szabályt, miszerint nem lehetünk jóban. - És sokszor meglep azzal, hogy mennyire.. Törődik. Vagy nem is tudom - amikor neki is kihisztiztem magam, tényleg törődő volt, és annyira nyilvánvalóan, mint ahogy a nap áll az égen. Nem most, hanem nappal, de ott van a lényeg.

Kamilla - Pub

Ezen már tényleg muszáj volt szélesen elvigyorodnom, mert ahogy megemlítette, felrémlett előttem, ahogy levágta a popcornt. Pedig az aztán végképp nem csinált abban a pillanatban semmit, sőt, egészen finom volt.
- Csak nem olyan egyszerű kiengesztelni, mint az öt éveseket - fontosnak tartottam ezt a szempontot megemlíteni, elvégre nem elhanyagolható, hogy mennyi ideig tart. - Igen, mondjuk ez is igaz... Néha nem tudom eldönteni, hogy rettenetesen elegem van belőle, vagy hiányzik...
Igazából ez röhejesen hangzik, de tényleg így volt. Ismét a vajsörömbe kortyoltam.

Grace - Pub

- Igen, és művészi érzéke van ahhoz, hogy mikor legyen idegesítő - például a vizsgaidőszakokban. Vagy amikor az ember vesztésre áll, vagy éhes, vagy egyszerűen nincs jó kedve. - De eddig még nem sikerült megharagudnom rá tovább, mint öt perc, szóval azt hiszem, nem a legrosszabb eset - letörölgetem a pultot, ismét felpillantok Gracere. Tök jó kicseveréezni Huntert.

Kamilla - Pub

Nem pont erre a csevejre számítottam szellőztetés alatt, de nem mondhatnám, hogy megbántam a dolgot. Igazából egészen szórakoztató volt és addig sem kattogtam a Minás beszélgetésen.
- És vissza is él vele - kontráztam rá, mert az még csak egy dolog, ha tudja, mikor kell idegesítőnek lenni. Na, de ő még direkt él is az alkalmakkal. - Nem, tényleg lehetne sokkal rosszabb is. Mondjuk, ha mindezek mellé még humora sem lenne.
A gondolattól is kirázott a hideg, szóval csak fintorogva meredtem a korsóba pár pillanatig.

Babyboy és Babygirl

- Neked nincs humorérzéked- Megemelem egyk szemöldököm, ahogy a hirtelen felbukkanó aranyemberre pillantok. Legalább egy zsák pénzről beszélnék így. - Amúgy pedig neked is szia, én is örülök neked - halványan elmosolyodva csóválom meg fejem, majd pillantok vissza Gracere. Na pontosan erről beszélek. Amikor azt hiszed nem figyel, meglep, és tádámm.

Kamilla és Hunter

Az ismerős hangot meghallva inkább csak az ajkamba haraptam egy pillanatra és sokat mondó pillantással néztem Kamillára, majd a vajsörömbe kortyoltam.
- Neked is hello, Bailey - forgattam meg a szemem, de a fenekemen maradtam inkább, nem igazán voltam képben vele, hogy hányadán állunk.

Babyboy és Babygirl

Grace pillantását egy mosollyal viszonzom, oké, értem én, tartom a szám.
- Nem tudom, kiszolgálhatom-e az ilyesféléket mint te, Bailey - egy sajnálatos sóhajjal csóválom meg fejem, még a szám is elbiggyesztem, de azért előveszek neki egy poharat.
- Amúgy miattam nem kell visszafognotok magatokat, csak úgy mondom - a ronggyal Gracere, majd Hunterre mutatok, aztán végre elkezdem arra használni, amire való. Kitörlök vele egy poharat.

Kamilla és Hunter

Kamilla megjegyzésére alig bírtam visszafojtani a kitörni kívánó nevetést, de aztán valahogy csak sikerült összehozni. Nem tudtam elképzelni, miféle alakok azok, akik olyanok, mint Hunter és nem szolgálhatja ki őket.
Felvont szemöldökkel néztem Kamillára, majd Hunterre és ismét vissza Kamillára.
- Visszafogni? Mit kéne csinálnom, vessem magam a nyakába és ne hagyjam szóhoz jutni se? - kérdeztem kissé értetlen fejjel, de azért félmosollyal.

Babyboy és babygirl

Megforgatom szemeim, majd megvonogatom vállaim.
- Hát nem tudom te milyen vagy, de rajta kezdek elég jól kiigazodni, szóval ha akartok csinálni bármit, ne miattam fogjátok vissza magatokat - első sorban a nőszemélynek intézem szavaim, ahogy megvonogatom vállaim, felőlem akár tovább is állhatnak, vagy táncolhatnak, vagy smárolhatnak, nem fogok Hunca boldogságának útjába állni.
- Oh, mily nagylelkű vagy - elé tolom a kész italát, asztalt törlök, könyökölök. Egy egészen röpke pillanatig felvont szemöldökkel meredek a mestertanoncra. A rokkanttal.
- Aha, kibékültem a rokkanttal, kedves vagy, hogy kérded. - én amúgy most nem sértődtem meg. Ja de. Köszi Hunter.

Kamilla és Hunter

Hogy nem akarjuk zavarba hozni Kamillát? Ez lenne az oka? Hát, ez mondjuk érdekes elképzelés, jó tudni. Nem tudtam elképzelni, hogyan is állunk, miként, merre, hány lépés.
- Az őszintét megvallva, nem tudom, hogy miattad lenne-e a dolog - vontam meg a vállamat lazán és halványan elmosolyodtam. Még meg kellett volna beszélni ezt Baileyvel, mert hát... most mi is történik?
Az ajkamba haraptam egy pillanatra, de csak kikívánkozott a dolog, szóval nagy komolyan Kamillára néztem.
- Még lett volna időd beleköpni. - Talán neki nem tűnt fel ez a nagyszerű lehetőség.