Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=873776#post873776][b]Sean Warren - 2024.02.16. 08:08[/b][/url]

Szokatlanul meleg, tavaszias tél van, de ez valahogy nem segít a hangulatomon. Olyan vagyok, mint egy sehova se tartozó lélek, csak csapódok jobbra meg balra, de nem igazán van célom. Hogyan is lehetne? A legnagyobb vágyam az volt, hogy az apám büszke legyen rám, hogy ott álljunk egymás mellett, és, hogy azt mondhassam neki, hogy csak azért vagyok jó, mert ő segített azzá válni. De már nincs itt, már nincs velünk. Fogalmam sincs, hogy mi mást tudnék tenni, még bizonytalanabb vagyok, mint voltam. Ráadásul az anyám olyan nyugodt, hogy azt elmondani nem tudom, és rendesen nem érzem jól magam a közelében, mert én szeretném kiadni a fájdalmamat, de most nem érzem azt, hogy megbízhatok benne. Ez furcsa érzés, nem kellemes. Így hát jobb ötlet híján az órák után egyenruháról feketére váltva, zajszűrős fejhallgatóval a fejemen kiülök egy távolabbi padra, és csak szívom magamba a D-vitamint. Jelen pillanatban ennyi az, ami tőlem telik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=873853#post873853][b]Sean Warren - 2024.02.18. 07:18[/b][/url]

Valóban furcsa helyzet a miénk, amibe jó ideig nem is gondoltam bele, pedig láttam őt, haladni a folyosókon, termek előtt várakozni, de, ahogy megbeszéltük, ment mindenki a maga útján. Most azonban néz, és ezt nem tudom és nem is akarom ignorálni. Hátrébb tolom a fülemen a zajszűrés királynőjét, és a fejemmel biccentek is felé. - Prefektus kisasszony, ahogy láthatja, nem szabálytalankodom. - hiszen még a padon is képes vagyok rendesen ülni, sőt, még magamhoz képest ki is húzom magam, nem görnyedek. Ez azért már valami, legalábbis anyám büszke lenne az elért eredményeimre. Jobbra pillantok, majd balra, nem nagyon vannak a közelünkben, de tudjuk, hogy itt akkor is tudnak mesélni a falak, ha esélytelen, hogy lássanak bármit is. - Mi a helyzet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=873867#post873867][b]Sean Warren - 2024.02.18. 14:15[/b][/url]

- Stresszes időszak. - értek vele egyet, mert valóban az, nem könnyű, nem is tudom, hogy a vizsgákon hogyan fogok átmenni, lehet, hogy egy évfolyamtárs segítségével. Csak ebbe még nem szeretnék belegondolni. Talán jobb lenne gyorsan túllenni mindenen és hazamenni, csak most otthon sem jó. Olyan, mintha folyton menni akarna a lábam, és mégis, minden tettől viszketne a bőröm. Furcsán nyugtalan ez az egész. A "dicséretre" elhúzom a számat és bólintok párat. - Meghalt az apám. - közlöm a nyilvánvalót, mert tényként kezeli ezt mindenki. A temetésére állítólag többen is eljönnek majd, függetlenül attól, hogy anyám mit dönt, hol legyen. Mina szerint Amerikában a helye, a családja körében, anya meg itt tartaná. Mindenben magabiztos, kivéve ebben. Szerintem fél a föld alá tenni, mert az megmásíthatatlanná teszi a dolgot, ami amúgy is az. - Váratlan volt, és eléggé furcsa most minden. Mármint, haltak már meg rokonaim, de... ja, ő más, mint egy rokon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=873871#post873871][b]Sean Warren - 2024.02.18. 15:04[/b][/url]

Nézem, ahogy felém lép, és egy pillanatra az a furcsa kép tárul elém, hogy megölel, amit nem tudom, hogy miként reagálnék le, de végül mégsem így történik, leül, és én lopva kifújom a benntartott levegőt, amíg beszél. - Miért vetnek meg? Van konkrét okuk is rá, vagy csak lánynak születtél és nem így kellett volna lennie? - nála nem lehet tudni, lehet, hogy a sziporkázó stílusa nem illeszkedik bele a családi normákba, bár, valahogy inkább, ha magam elé képzelem a Sallow családot, akkor egy zord és hideg, nagy épületben, hosszú asztalnál ülő, csendes társaságot vizionálok magam elé. - Más a tudat, hogy ott vannak, beszélhetsz velük, még ha nem is teszed, mint az, hogy már nem tehetitek. A halál valami olyan dolog, amit nehéz elképzelni, amíg nem történik meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=873893#post873893][b]Sean Warren - 2024.02.18. 19:34[/b][/url]

- Sosem fogom megérteni, hogy ilyen hozzáállással minek vállal valaki gyereket. Mármint bocs, tényleg, csak tudod, egy gyerek az nem dönthet arról, hogy akar-e jönni, ha összehozzák. - én nem voltam tervezett gyerek, a nővérem sem volt, és ezt nem is titkolták előlünk, de normálisan is hozzá lehet állni egy gyerekhez, a szüleim egészen rendben tették. Én legalábbis nem éreztem soha, hogy ne így lenne. - Szóval, ha mondjuk nem mennél haza a szünetre, akkor élhetnél a saját vágyaid szerint és tölthetnéd úgy az idődet, ahogy te akarod? Ez végül is, nem is hangzik olyan rosszul. - mindig próbálom a dolgok jó oldalát nézni, ami néha kicseszett undorító lehet, de így van az agyam bekötve. - Persze, az eleje nem könnyű, de van most már egy csomó támogató program, ami segít függetlenné válni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=873904#post873904][b]Sean Warren - 2024.02.19. 07:25[/b][/url]

- Még jó, hogy szerencsések voltunk. - mert az odafigyelés, az egy picit messze állt tőlem a vége felé már. Az eleje még csak-csak, de utólag belegondolva, ahogy fokozatosan nyugodtam meg, fokozatosan ütöttem ki az éberséget is. - Viszont, ha gyerek lett volna belőle, akkor megbeszéltük volna és megoldottuk volna. Anyám már volt terhes tizenévesen, szóval ő egészen jól otthon lett volna abban, hogy mit csináljunk. - valójában a szüleim példáin keresztül én egészen sok mindent elsajátítottam már, ami azért eléggé jó. De persze, én is olyan vagyok, aki ekkora dráma esetén futna az anyja szoknyája mögé.
- És azt kinek kell tudnia, hogy másokra szorulsz? Lehetsz te is látszatra egy a gazdag gyerekek közül, akinek házat vesznek, hogy ne kelljen az iskolatársaik szuszogását hallgatniuk. Komolyan, még csak mondanod sem kell semmit, az irigyek összerakják maguk ezt. - sok máguscsalád gyereke kap házat, amiért létezik és nem bukik meg év végén a tárgyaiból. Sadie varázslócsalád gyereke, simán elhiteti ezt. - A házvezető-helyettesem intézi ezeket a házakat a hivatalban, egy kérdést megér, hátha nem olyan vészes, én is megkérdezhetem neked. Mondanám, hogy anyámnak meg a nagynénémnek van közös háza Bogolyfalván, de van egy olyan érzésem, hogy az anyám vissza fog költözni ide a kicsikkel. Itt van a nővérem is, babázhat, Mina meg segítheti őt, hogy ne kattanjon meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=873920#post873920][b]Sean Warren - 2024.02.20. 08:04[/b][/url]

Egy kicsit összehúzom a szemöldökömet, mert, ha így is gondolja, akkor is kamu, mert van benne egy gát, ami miatt mégiscsak úgy cselekszik, vagy inkább nem cselekszik, ahogy. De nekem nincs jogom ezt szóvá tenni, így nem is szólalok meg, csak a vállamat vonom meg kissé. Az ő élete, neki kell tudni, hogy mi a jó.
- Nem tudom. Furcsa ez az egész még. Azt tudtam, hogy az apám előbb fog meghalni, mint az anyám, mert az anyám félvéla, meg pár évvel fiatalabb is, de most még túl korán volt. - azt nem is teszem hozzá, hogy minket, férfiakat a nők előszeretettel juttatnak sírba, pedig néha anyám lépett olyat, hogy elhiggyem, igaz ez az állítás. - Azt hittem, hogy majd anyám nagyon össze lesz törve, hogy majd erősnek kell lennem, de olyan nyugodt és békés, hogy összezavar. Nem tudom, az egész családom nagyon parán viselkedik, és nem tudom, hogy hogyan kéne jól gyászolnom. Ötletem sincs, de úgy érzem, hogy nem jól csinálom. És valójában fogalmam sincs, hogy van-e olyan, hogy jól gyászolni. Hát így vagyok a megkattanással.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=873934#post873934][b]Sean Warren - 2024.02.20. 19:01[/b][/url]

- Aham. - felelem teljesen nyugodtan, mert hát ez olyan természetes nekem, de mindig elfelejtem, hogy másoknak nem az. Egyszerűbb volt, amikor még itt dolgozott, akkor nem volt kérdéses a dolog senki számára. - Nem igazán gondoltam, hogy a családfám bemutatása olyan nagyon fontos lenne, nem készültelek elvenni vagy ilyesmi. - meg aztán az én szintemen már nem is nagyon van ennek jelentősége. Főleg, ha valaki megnézi a családi képeket. A szépséges, nagy kék szemű nőnemű egyedeket, az apámat, aki szintén kék szemekkel rendelkezik, meg engem a fekete szemeimmel, amit ki tudja, hogyan sikerült összehozni. - A Machay sarjak egyike. A kitagadottak közül. Um, mit tudjam én, Adele Krise az unokatesóm, ha egy mond valamit. Ő Machay Adél volt a házassága előtt. A nővérem egy Ombozival van. Kb ezek a lényeges infók. Miért? - elszédítő ez a járkálás, de azért figyelem őt. Nem nagyon tudom, hogy mi a baja, de van egy olyan érzésem, hogy hamarosan kiderül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=873941#post873941][b]Sean Warren - 2024.02.20. 21:14[/b][/url]

- Ha valakivel eljutok odáig, ő ismerni fogja már addigra a családomat, mi csak szexeltünk. - az utolsó szavakat lassabban mondom ki, mint a többit, megnyomva kicsit a "csak" szót. Szex volt, szép volt, jó volt, és a legkevésbé sem tűnt úgy, hogy bármi kivetnivalója van a történettel kapcsolatban.
- Kérem, mi? - nekem viszont van azzal, hogy közli velem, hogy undorító a létezésem. Mert végül is, ez a lényege annak, amit mond, hogy egyszerűen engem talál undorítónak. Pedig volt bennem egy szikrányi gondolat, amikor leült mellém, hogy talán valami más fog kisülni a dologból, valami jó, de érezhetően attól most a legmesszebb sodródtunk. Felkelve egészen közel lépek hozzá, hogy a fülébe suttoghassak. - De azért az a pár orgazmus talán kárpótol, hogy egy negyedlénnyel dugtál. - nem kívánom ezt a beszélgetést tovább folytatni vele, van nekem elég bajom most nélküle is, ellépve tőle, visszarakom a fülemre a fejhallgatót, és inkább a kastély felé veszem az irányt.