A tanodában a tantermek az alábbi módon helyezkednek el: KATT. Azon termek, melyek neve mellett a "normális" kifejezés áll, így, vagy nagyon apró változtatásokkal, hasonlóan néznek ki:


A külön leírást kapott helyiségek pedig itt tekinthetőek meg:

- Északi szárny - Mágiatörténet tanterem

A diákok váltig állítják, hogy ez a terem van a legjobban kivilágítva. Az ablakokon nem helyezkedik el sötétítő függöny, és még ha jobb fényben is tetszeleg az egész tanterem, az ifjú tanár szereti felkapcsolni a lámpákat, amivel még az ásítozó diákokat is fel tudja rázni. A fal a világoskék színet kapta, hogy ne terhelje meg annyira a szemeket mint bármilyen sötétebb szín. Egy tábla, egy kép az igazgatóról, és egy térkép található meg a falon, illetve évszaknak megfelelően a professzor megszokta engedeni a díszítést is. A tanári asztal egy tucat ódon könyvet és megsárgult pergament tartalmaz katonás sorrendben, az egyik fiókban pedig isteni finom puhacukorka kínálgatja magát. A táblára minden nap fel vannak vezetve a feladatok, illetve a bonyolult szakszavakat lehet rajta olvasni néha napján. A padok és a székek régiek és komótosak, egyáltalán nem a kényelmet szolgálják, bár még nem panaszkodtak az alkalmasságukra. Minden padban megtalálható egy tárgyi segítő kalauz, hogy az önálló munka során a diákok a legmegfelelőbb válaszokat tudják adni a kis segítséggel. Nincs szükség rá hogy hangosan beszéljenek, mert éppen a megfelelő hangerő hallatszódik vissza a falakról.

- Keleti szárny - Gemmológia Terem

Közepes méretű kör alaprajzú teremre nyílik a masszív tölgyfa ajtó. A bejárattal szemben lévő falba van beépítve a tábla, előtte tanári asztal és szék áll, melyek egyaránt meleg barna faragott mahagónifából készültek. Körben a fal mentén, a tábla két oldalán, közel három méter magasságig ásványokat és csiszolt köveket rejtő tárlók és szekrények sorakoznak. Egyhangúságukat a plafonig érő széles párkányú ablakok, törik meg, rajtuk a szükség szerint koromsötétet adó nehéz, bordó brokát függönyök lógnak. Balra a tanári asztal mellett a terem közepe felé egy betegágy áll, rajta egy teljesen és minden porcikájában eleven emberre hasonlító bábu fekszik. Órák alatt ez a „szemléltetőeszköz” életre kel és produkálja az épp tanult ásvány által gyógyítható minden nyavalya, ragály és kórkép összes tünetét. A bejárati ajtó mellett a diákok asztalai és székei sorakoznak ketté osztva, félkör alakban, három-három sorban összesen huszonnégy hellyel. Az asztalok mindegyikén mikroszkóp, kézi nagyító és szükség szerint ultraviola fénnyel is világító, megbűvölt gyertya található. Minden eszköz bűbájjal van levédve, így senki sem tudja kicsempészni őket a teremből, éppúgy ahogy egyetlen más tárgyat vagy követ sem. A helységben emellett az órák alatt hatás blokkoló úgy nevezett „aura-gát” igézet vetül a diákokra, melyet a tanárnő akkor old fel vagy gyengít meg, ha a tanult anyag azt megkívánja.

- Keleti szárny - Rúnatan tanterem

A Rúnatan terem a Keleti szárny második emeletén található. Ahogy belépsz a terembe, egy hatalmas termet látsz, nagy ablakokkal, melyeken nincs függöny, így sok természetes fény tud bejönni a terembe. A terembe lépve négy nagy kerekasztal van, melyekhez 10 szék tartozik, így minden asztalhoz 10 diák tud leülni. A falon a Rúna ABC, rajok, illetve a sarokban tárgyak találhatóak. A terem végében található a tanári asztal, és szék ami mögött egy tábla van. A tábla két oldalán, két üveges szekrény van. Az egyikben csak könyvek vannak, a másikban a tantárgyhoz kapcsolódó tárgyak. A plafonról két nagy csillár lóg le, melyeken gyertyatartók és gyertyák vannak.

- Keleti szárny - Önismeret és Pszichológiai alapismeretek tanterem

Átlagos.

- Nyugati szárny - Bájitaltan tanterem

A terem ajtajából már érdekes illatok szállnak tova. Hogy mitől ered, az egy fogós kérdés, mivel nem tudni a választ. De ha belépsz, talán okosabb leszel.
Ahogy ez megtörténik, egy tökéletes kis kotyvasztó "boszorkánytanyát" találsz. Legelöl van a tanári katedra robosztus íróasztallal. Közvetlenül mellette egy nagyobb üst, azt a célt szolgálva, hogy a Professzor is tudjon dolgozni, ha úgy tartja kedve.
Hátrébb pedig egy fekete tábla ácsorog falábakon.
Minden kör alakú padhoz négy ember fér oda az órán, és tud kényelmesen dolgozni. A pad felületét olyan varázslattal kezelték, hogy minden szennyeződés könnyen lejön róla. Ámbár így is jól látni égési, és más nyomokat, ami árulkodik egyes diák bakikról.
Az egyik részén azonban kisebb mélyedés van, ami pont megfelelő az üstök számára.
A falak mentén polcos szekrények sorakoznak. Egy részükön könyvek, másokon különös formában és színben pompázó különös üvegcsék, fiolák. Nem biztos, hogy kíváncsi vagy rá, mik vannak benne…
A méteres ablakok között élő növények kaptak helyet. Jobb, ha vigyázol a tanári asztalhoz közelebb eső cserepes növénnyel, mert bár fehér, szende mivolta ártatlannak mutatja, nagyot tud ám harapni! Főleg ha éhes.
Azon a falrészen, ahol nincs se ablak, se polc, képek lógnak. Mind valamilyen növényt ábrázol, általában megnevezve egyes részeit. Egy helyen, körülbelül középen van egy béka festmény. Lakója nem túl aktív, de ha arra jár egy légy vagy bogár, menten felélénkül és elkapja azt ragadós, hosszú nyelvével. Olykor viccből, a diákok holmiját is eltulajdonítja. Igaz, akkor csak meg kell böknöd a hasát a pálcáddal, és visszaadja. Csak ne túl erősen, mert lehet, hogy mást is!

- Nyugati szárny - Káros Szerek Ismerete és Ragálytan tanterem

Patináns rend, makulátlan tisztaság, minőségi alapanyagok, eszközök és műszerek. Kell ennél több? A teremben a nagy asztalnál több üst is helyet kapott, ezeket ha éppen az anyag úgy kívánja használatba is lehet venni, ám mivel legtöbbször ez nem indokolt, kényelmes kettes padok is várnak a tanulni vágyókra. A tanári asztal szent és sérthetetlen, a polcokon sorakozó üvegcsékhez engedély nélkül nem nyúlunk... És végképp nem törünk el semmit, ha nem akarunk magunkra zúdítani mindenféle kellemetlen bőrkiütést, no és persze kivívni a Tanárnő haragját.

- Nyugati szárny - Bűbájtan tanterem

A Nyugati szárny első emeletén található a bűbájtan-terem. Egy világosbarna, egyszerű faajtón kell belépniük az órára látogató diákoknak ahhoz, hogy helyet foglaljanak a padsorok valamelyikében. A terem bármikor szabadon látogatható és használható, a kijárási tilalom kezdetén azonban működésbe lépnek a rendszeresen karbantartott riasztóbűbájok. Odabenn meglehetősen összezsúfolt hely áll rendelkezésünkre. A tanári asztal a terem végén található, farkasszemet nézve a bejárattal és a diákokkal. A tanári övezet közelében mindenféle olyan segédeszköz fellelhető, ami az óratartáshoz kell. A padokban bárki kényelmesen elférhet, egyetlen fiókjukban pedig mindig akad egy üres lap, penna vagy éppen tintásüveg.  A falakon a tantárgyhoz köthető neves bűbájfeltalálók és tankönyvírók portréi köszönnek vissza.
A bűbájtan szekció azonban nem itt ér véget. A bejárattól nézve a tanári asztaltól jobbra található egy kis ajtó. Innen nyílik a szertár, ahol a bűbájok gyakorlásához szükséges felszereléseket tárolják. Az ide való belépés csak a szaktanárral együtt lehetséges. Annak ellenére, hogy egy szertárról van szó, meglehetősen nagy helyiség ez, hiszen itt lehetősége van a csoportnak a gyakorlásra is.

- Nyugati szárny - Sötét Varázslatok Kivédése - Melodimágia tanterem

Aki belép az égerfa ajtón, egy klasszikus, kissé talán régies – vagy legalábbis a projektorok és okostáblák előtti időből való – tantermet pillant meg, amely elég tágas ahhoz, hogy befogadja az egy évfolyamhoz tartozó diákokat mind a négy házból. Kinézetre meglehetősen átlagos a többnyire egyszemélyes padokkal, s a helyiség végében álló nagy, zöld táblával, melytől nem messze egy szekrény található, tele mindenféle kellékkel, amikre az órákon szükség lehet, ám ennek az ajtaját csak tanár nyithatja ki. Azok a diákok, akik esetleg mégis megpróbálkoznak a feltárásával, többnyire a gyengélkedőn végzik – egy átoknak köszönhetően minden illetéktelen arcán hatalmas pattanások jelennek meg, hogy kirajzolják az „idióta” feliratot, s ezek eltüntetéséhez bizonyosan szükség van gyógyítói segítségre.
A tábla másik oldalán időnként egy zongora áll, de ha nincs használatban, többnyire a terem másik végében található függöny mögött rejtőzik, ahová a berendezés többi tagja is kerül, ha a helyiséget párbajozásra, vagy gyakorlati oktatásra akarják használni. A terem függöny mögött rejtőző fele korántsem állandó- néha csak a zongora vagy a padok tárolására szolgál, azonban ha a tanár húzza el, akkor elképzelésének megfelelő táj tárul a szemek elé. Ez egyrészt a terepgyakorlatokhoz szolgál, mivel itt elengedhetők kisebb sötét lények, másrészt, mivel zárt helyiségről van szó, a tanár határozza meg az időjárást és egyéb körülményeket, kontroll alatt tartva a környezetet.
Bár a terembe be lehet menni tanári engedély nélkül, párbajozni, vagy felügyelet nélkül varázsolni tilos, és büntetőmunkát von maga után – vagy ami esetenként rosszabb, egy látogatást Serennél. A függöny mögötti részhez is hozzá lehet férni, ami a kívánságok terméhez hasonló tulajdonságokkal bír egy diák által irányítva, tehát valódi veszélyekkel vagy varázslényekkel találkozni nem lehet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=835539#post835539][b]Hollósi Zalán - 2021.08.09. 23:45[/b][/url]

  Bár sokminden érdekelte Zalánt és nem volt ellenére a tanulás, nem igazán volt elmondható róla, hogy csak úgy önszántából arra szánja a szabadidejét, hogy beüljön egy tanórára, ami az órarendjén kívül esik. De a repülésen kívül volt még pár dolog, ami iránt hajlamos volt rajongásra jellemző reakciókat produkálni: minden másra, ami képes repülni. Hát ha még ajánlott jegyet is kaphat azért, mert még pár óráig megpróbál ébren maradni! Csak nyerni tudna rajta.
 Persze ennek egyik feltétele lenne, hogy ébren maradjon. Csak a helyzet az volt, hogy amint megtalálta a tökéletes helyet, - ami az utolsó helyek egyikét jelentette, ahol szinte sosem szúrják ki, mit csinál - letelepedett a székére, majd a padra borult és nem sokkal később bealudt.
 Akkor riadt csak fel, amikor valaki levetődött mellé a szomszédos székre.
 - Szent szalamandra, Teddy... - fakadt ki, amikor hunyorogva bár, de felismerte, ki az az ostoba, aki önkéntesen a padtársának szegődött. Nem volt baja a sráccal, de már múltkor is több energiát szívott el tőle a kelleténél, amikor összefutottak a kviddicspályán. Ha most is így lesz, garantált, hogy a jelenléte egy házimanó fizetésénél is kevesebbel fog felérni ezen az órán.
 Körbenézett a teremben, ami addigra már egészen megtelt. Sokkal több ismerős arcot vélt felfedezni, mint amire számított.
 Kezébe temette arcát egy pillanatra. Nagyon fáradtnak érezte magát. Ujjaival valósággal nyúzta az arcbőrét, úgy próbált teljes értékűen felébredni. Még mindig a padon fetrengve hallgatta végig a tanár bevezetőjét. Levágott egy "miarosseb" fejet, amikor Teddy elkezdett tapsikolni a lelkesedéstől. Már épp borult volna vissza a kezére, de meglátta, hogy a tanáruk elindul feléjük. Oké, hogy Zalán egészen korán megérkezett a terembe, de teljesen lemaradt arról hogy mi a helyzet a közvetlenül mellettük lévő kisszékkel. Vállai megfeszültek, amikor felfogta, hogy ez az óra több szempontból is rendhagyó lesz. Inkább hátradőlt a székében, úgy több esélye volt ébren maradni.
 Elkerekedett szemmel nézte végig, amikor beesett az, akinek ténylegesen meg kéne tartania az órájukat. Akaratlanul is szórakozott vigyor kúszott ajkaira, úgy bökte könyökével oldalba a szomszédját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=835634#post835634][b]Hollósi Zalán - 2021.08.12. 13:29[/b][/url]

  Cinkos mosolya hamar az arcára fagyott, ahogy Ramóna hátrafordult hozzájuk. Arckifejezéséből azt a következtetést vonta le, hogy évfolyamtársa igencsak értékelné, ha nem viccelnék el az órát és csendben maradnának. Zavarában az orrát kezdte el vakarni, miközben Teddy egy puszit dobott a lány felé. Nem kereste közvetlenül a kis unikornis társaságát az utóbbi időkben, de egyáltalán nem akart vele rosszban lenni.
 Szerencsére semmit nem kellett mondania, mert már fordult is vissza előre, de egy mosolygós fejrázással jelezte Teddynek, hogy nem hiszi el őt. A srác következő mondata hallatán viszont kezét a szája elé kapta, úgy próbálta elfojtani feltörő nevetését.
 - Szerintem semmi köszönet nem lenne abban, ha minket engednének ki oda - jutott az egyszerű konklúzióra. Suttogva próbálta közölni, de biztos volt benne, hogy Ramóna ezt is hallja előttük. A mellettük lévő Brightmore-ról nem is beszélve.
 Elgondolkodva hallgatta padtársa véleményét a döglött sárkányokról. Fejben igazat adott neki, tudta, hogy valamiféle törvény is szabályozza, hogy hogyan, mikor és mijét lehet felhasználni egy varázslénynek és hogy nem oké csak úgy leölni őket, mint a falusi kocát. Tétovázva bólintott, mert szerinte jó volt a válasz. Még ha kicsit eredetien is adta elő magát újdonsült barátja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=835823#post835823][b]Hollósi Zalán - 2021.08.17. 09:33[/b][/url]

  Teddy mellett ülni két szempontból is hatalmas előnyt jelentett Zalánnak: képtelen volt bealudni és nem érezte magát egyedül furának. Egy baráti vállonveregetéssel jutalmazta őt, amikor Kende leokézta padtársa válaszát. Ettől függetlenül próbált csöndben maradni. Tekintete Rami hátába fúródott és azon gondolkodott, hogy vajon mennyire sértődött meg rájuk. Bár ahogy megismerte őt, nem tűnt haragartónak, csupán szerette, ha minden a medrében folyik, csendben és rendezetten.
 Pislogott párat, amikor meglátta, hogy Zay mit csinál kicsivel előrébb. Arcára akaratlan vigyor költözött ismét, de megemberelte magát és kezét feltartva jelezte a tanársegédnek, hogy az egyik kérdésre tudja a választ.
 - A vérük eléggé értékes. Egy csomó mindenre fel lehet használni. Na meg ott van a szarvuk, meg a karmuk, az ha jól tudom az egyik legdrágább bájital alapanyag. Meg hát... - itt tétovázott kicsit, de hát nem volt oka visszatartani a választ - a sárkánygané. Trágyázni is lehet vele tudtommal.
 Pár centivel lejjebb csúszott a székében. Jól válaszolt, ebben biztos volt, de még próbálta feldolgozni az érzést, milyen aktívan szerepet vállalni egy tanórán. De miért mindig ezeket a gáz dolgokat tudja legjobban megjegyezni? Nem tudta, hogy a trágya-témával mennyire vette el Zayday és a barátnője étvágyát, de egy darabig biztos nem mer rájuk nézni ezután. Inkább figyelt, hogy a többi kérdésre milyen válaszok születnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=836069#post836069][b]Hollósi Zalán - 2021.08.22. 09:59[/b][/url]

  Amikor válaszát követően Teddy megszólalt, méginkább szeretett volna elbújni a tanár és a többi diák szeme elől. Megint rátehénkedett a padra, karjait összekulcsolta maga előtt, hogy fejtámaszt rögtönözzön magának, úgy figyelte tovább a tanársegéd előadását.
 Pár pillanat sem telt bele, Brightmore is megszólalt. Zalán gyomra kissé görcsbe rándult, pedig nem is a saját nevét hallotta. A tanár tekintélyt parancsoló hangnemben beszélt, úgy kobozta el a lányoktól az édességet. Neki aztán nem kell magyarázni, hogy maradjon nyugton óra alatt. De a mellette ülő szerencsecsomagnak? Majd továbbra is arra bíztatja őt, hogy az előzőhöz hasonló okosságokkal vegye ki a részét a tanórából és akkor nem lesz gond.
 Ajkát lebiggyesztve kíséri figyelemmel, ahogy a süti is a kukában landol. Micsoda pazarlás. Teddy megjegyzése megint halk nevetésre késztette őt olyannyira, hogy lemaradt Kende következő kérdéséről is. De padtársa talpraesettebbnek bizonyult, mert nemhogy odafigyelt a szövegre, de még a választ is elkezdte darálni. Hiába nem bírt nyugton maradni, tudott egyet s mást a srác.
 Meglepődött azon, hogy oldalba bökték, kerek szemekkel pislogott a másikra. Mégis mi a fenét tegyen ő ehhez hozzá? Ő idáig csak általánosságban tanult a sárkányokról és oké hogy névből ismerte majdnem az összeset, de az itt most senkit nem érdekelt. Kende utolsó mondata azonban megint arra késztette, hogy gondolkodnia kelljen. Könyökét nem emelte el az asztallaptól, de lustán próbált valami jelentkezésfélét produkálni kezével.
 - Egy ukrán vashasú esetleg...? - kérdezte még mindig a padon fekve. Ehhez a válaszhoz aztán nem kellett atomfizikusnak lennie, de simán előfordulhatott, hogy még ezt is rosszul mondta. A sztori többi részét nem ismerte, így hagyta, hogy a nála okosabbak kibontakozhassanak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=836104#post836104][b]Hollósi Zalán - 2021.08.23. 10:22[/b][/url]

  Habár Amélia rengeteget segített neki a Protegoval, még mindig nem úgy viselkedett a platánpálca, ahogy szerette volna. Az órai teljeseítménye sem volt kiemelkedő. Kicsit örült, hogy évfolyamtársa is hasonló cipőben járt, hiszem így volt kivel tanulni a vizsga előtti utólsó pár alkalommal. Egyszer már hasonlóképp ottmaradtak egyik délután gyakorolni. Ezúttal viszont Zalán nem kevés könyvet is hozott magával, hiszen az órai jegyzeteknek sajnos híján volt, amik leginkább segítettek volna neki.
 - Tutira átmentünk - motyogta Zalán maga elé. Betelepedett az egyik padba és éppen egy defenzív mágia alapjait taglaló fejezetnél tartott a tankönyvében - Már csak az a kérdés, mennyire kapunk jó jegyet.
 Kornélia hangjából kiszűrte, hogy már nagyon nyűglődik és elfáradt, de ő csak most kezdett el igazán felébredni. Nem akart tapintatlan lenni a lánnyal, de szemeit még nem tudta levenni a lapokról. Ez a fejezet még érdekelte is őt.
 - Nemsokára mehetünk, csak még... - még a mondatot sem tudta befejezni. Ha valaki bármikor is kételkedett abban, hogy Zalán tényleg a Levitába való-e, ilyenkor kellett volna megnéznie őt magának.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=836132#post836132][b]Hollósi Zalán - 2021.08.24. 08:42[/b][/url]

  Fél füllel hallgatta, ahogy a másik már valósággal szenvedett. Laposan pislogott egyet erre, majd szólásra nyitotta a száját.
 - Pedig még a kiválót is össze tudnád hozni. Ügyes vagy. - hangja zalántalanul száraz volt, pillantását le sem vette a betűkről, csak amikor Kornélia odahajolt hozzá. Kicsit eltartotta magától a könyvet, hátha tényleg bele akar ő is olvasni, bár valószínűbbnek vélte, hogy a lánynak már nincs kedve egy szónál többet sem tanulni ma.
 - Szerinted, ami ennyire le tud foglalni, az csak valami ijesztő kísértethistória lehet? - hosszú percek óta most nézett fel először. Halk nevetés tört fel belőle saját mondata abszurditásán. Egyik kezét szabaddá téve a pálcájáért nyúlt. Kimondta a varázsigét, hogy fény törjön elő belőle, majd a pálca végét az állához emelte.
 - Ez az éjszaka is úgy kezdődött, mint a többi - hangját megpróbálta elváltoztatni egy öregebb, vészjóslóbb tónusra. - Kornélia még nem tudta, hogy milyen veszélyek leselkednek rá. Mit sem sejtve hagyta, hogy egy levitás bűnbe vigye őt. Gyanútlanul sétált bele a... - összecsukta a könyvet, hogy gyorsan ránézhessen a borítójára - Diadalmaskodj defenzíven: Védekező bűbájok kézikönyve csapdájába, ami végül halálra untatta őt! Csontváza most is ott hever valahol az SVK terem egyik sarkában emlékeztetőül a mit sem sejtő diákoknak, hogy mit tesz velük a túl sok tanulás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=836797#post836797][b]Hollósi Zalán - 2021.09.12. 11:52[/b][/url]

Örült, hogy legalább egy kicsit is, de ki tudta zökkenteni Kornéliát abból a szenvedős, fáradt hangulatából. Pálcáját eloltotta, majd a lány szavait végighallgatva elgondolkodón bámulni kezdte a terem falát. Már egy ideje realizálta, hogy kezd későre járni, ugyanis sokkal éberebbnek érezte magát, mint amikor nekiveselkedtek a tanulásnak.
 - Azt mondanám, hogy ebből a vacsora részét bánom a legjobban. - vont vállat végül. Talán ez volt idáig a leinkább 'nemtörődöm' mondata, amióta Bagolykőre jött. Nem tartotta magát szándékos szabályszegőnek és az apróbb kihágásai sem voltak soha rossz szándék által vezérelve. De a takarodó rendszerével még egy év alatt nem sikerült kibékülnie. Annyi mindent tudna csinálni alvás helyett, ha nem kényszerülne minden éjjel a klubhelyiségébe. És annak jó része hasznos volna.
 - Nem akartalak bajba keverni - tisztázta egyszerűen és tömören a főnixlánynak, ugyanakkor mosolya szerény és udvarias volt. Felállt a székéről és elkezdte összepakolászni a saját kacatjait, a könyveket pedig szétválogatni, és a helyükre tenni, jelezve Kornéliának, hogy ő szívesen elbajlódik ezzel és ha a ő a büntetés miatt aggódik, akkor elindulhat nyugodtan, hogy hamarabb visszaérjen a körletébe. - Nem muszáj megvárnod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837019#post837019][b]Hollósi Zalán - 2021.09.17. 23:57[/b][/url]

A fiú szíve kihagyott egy ütemet, amikor látta, hogy Teddy széke elemelkedik a földtől. Megrökönyödve pislogott padtársára, majd Brightmore-ra. Csendben bólintott egyet, jelezve, hogy semmi okot nem akar adni tanárának arra, hogy megforgassa őt a levegőben anélkül, hogy seprűt kapna előtte a kezébe. Amikor Teddy széke ereszkedni kezdett, kérdőn nézett rá és ajkával artikulálta csak a kérdést: Minden oké?
 A szó lassan a sárkány rezervátumokra terelődött. Zalán kíváncsian fülelt, mert ez a téma még ismeretlen volt számára és nagyon is érdekelte. Még sosem járt egyikben sem és ezt egy fejrázással jelezte is a tanársegédnek. Apja egyszer megígérte, hogy valamikor sort kerítenek majd egy romániai kirándulásra és akkor majd láthat élőben sárkányt, de hát az is még odébb van. Talán idén nyáron.
 Kíváncsian nyújtotta nyakát Brightmore varázslata láttán, de nem látta pontosan, mi is történt. Nem mert elsőnek felállni, csak amikor észrevette, hogy többen is előre merészkednek Brightmore hívására. Ötlete sem volt, mekkora területű lehetett a walesi rezervátum, de feltételezte, hogy nem kicsi.
 - Nem igazán miattunk vannak így tartva - bukott ki belőle, mert erről anélkül is megvolt a véleménye, hogy látta volna, hogyan él egy sárkány - Hanem a muglik miatt. Sokkal rosszabb sorsuk lenne, ha a varázstalanok megtudnák, hogy léteznek. Én jártam már mugliknak az úgynevezett állatkertjében. Nem egy szívderítő látvány. Még a legnagyobb állat is két perc alatt körbe tudja járni az élőhelyét. Szerintem ez a leghumánusabb megoldás, ahogy most vannak a sárkányok. Mindenki biztonsága miatt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837128#post837128][b]Hollósi Zalán - 2021.09.21. 01:28[/b][/url]

Kicsit örült azért, hogy Kornélia beszállt a pakolásba. Viszont ő is elakadt abban, amit csinált, amikor meglátta a félig megevett pergament. Neki nem voltak órai jegyzetei - érthető okokból -, de tudta, hogy kié lehet.
 - Azt hiszem, az... Boldizsáré. - mondta halkan, majd kezét nyújtotta a papírosért, hogy eltehesse. Csak remélni tudta, hogy már így kapta kölcsön tőle, de az igazat megvallva, nem emlékezett rá.
 - Nem tudom, ki az a Naruto, de remélem jól tud lopakodni - bólintott határozottan. Az ő könyvkupaca valamiért kisebb volt Kornéliáénál. Meg volt győződve arról, hogy a lány az ő köteteiből is magához vett néhányat, de amikor ezt szóvá tette volna, a lány a szavába vágott. Akkor jutott újra szóhoz, amikor az eridonos a kilinccsel szenvedett. - Ilyenkor hiába akarod már visszavinni őket. Holnap ráér. Csak jussunk vissza a klubhelyiségünkbe. - Eszébe jutott egyik kellemetlen találkozása Bettivel. Akkor nem keveredett bajba ugyan, mert nem volt miért, mégis feszülten gondolt bele, mi lenne, ha most megtörténne. Semmi köszönet nem lenne benne, ebben biztos volt.
 A többi lányhoz képest, akit ismert, Auróra egészen magasnak bizonyult, de még így is át tudott nézni a kobakja fölött, amikor kilesett a folyosóra. Hagyta, hogy vezessék őt. Egy darabig még úgyis egy irányba kell menniük. Bár a lánynak valószínűleg könnyebb lesz bejutnia az Eridon körletébe. Zalánra még várt egy feladvány a szfinxtől. Mondjuk egészen ébernek érezte magát. Talán nem lesz gond.
 - Éjjel annyira más - jegyezte meg halkan, a kastélyra utalva. Az ablakok sötéten ásítottak rájuk s a folyosó még halk lépteiktől is visszhangot vert. A falra függesztett lámpások segítettek nekik nem orra esni, de nem arra tervezték őket, hogy barátságos fénnyel borítsák be az egész teret. Inkább csak halvány pislákolással jelezték a kínálkozó elágazásokat és felbukkanó lépcsősorokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837184#post837184][b]Hollósi Zalán - 2021.09.22. 00:29[/b][/url]

Megütközve bámult Brightmore-ra, amikor az mindenféle habozás nélkül letörpézte őt. Még úgy, hogy nem húzta ki magát is könnyedén át tudott nézni a legtöbb előtte álló diák feje fölött, de nem szerette volna, ha a gúnynév ráragadna. Homlokát ráncolta és épp nemtetszését készült kifejezni, amikor a tanár apellátát nem tűrően folytatta mondandóját. Azért a szíve mélyén kicsit örült, hogy igazat adtak neki. Vette a levegőt a következő lehetőséghez, hogy letisztázza Brightmore-nál a nevét, ismét sikertelenül. Értetlenül bámult Teddyre, akit szemmel láthatóan nem zavart a Vattacukor. Mi több, érveket kezdett sorakoztatni a saját véleménye mellett. Lehet ő is jobban tenné, ha ilyen jelentéktelen dolgok helyett megpróbálja inkább aktívan kivenni részét az órából. Móricra sandított, megvárta, amíg befejezi s amint ez megtörtént, átvette a szót.
 - A magyar mennydörgők egyáltalán nincsenek rossz helyen. Inkább az országunk határai vannak máshogy meghúzva. Technikailag azok a sárkányok mindig is Erdély vidékén és a Kárpátokban laktak, nem? - Kicsit még mindig bizonytalan volt, egy megerősítő tekintetet vagy bólintást keresett a diákok rengetegében. - Amíg nem hurcolják el őket az eredeti élőhelyükről, addig nincs okunk sajnálni őket, védőbűbájok ide vagy oda.
 Volt még valami, ami nem hagyta viszont nyugodni őt. Brightmore és a tanársegédje között ugrált tekintete. Nem tudta, pontosan, kinek kéne feltennie a kérdését.
 - Mi történik azzal a sárkánnyal, aminek mégis sikerül megszöknie? Hogyan ártalmatlanítják őket? - ha törvény tiltja, akkor csak nem fogják megölni. De mi van akkor, ha közvetlen veszélyt jelent az adott sárkány jelenléte az emberekre?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837723#post837723][b]Hollósi Zalán - 2021.10.04. 22:27[/b][/url]

Az elején még próbálta felvenni a fonalat és nagyban bólogatott, hogy minden információt megjegyezzen erről a Narutóról. Vagy Mary Sue-ról. Vagy Son... akárkicsodáról. Ilyenkor totális muglivilági analfabétának érezte magát. Persze, anyukája mesélt mugli dolgokról, de látszott rajta, hogy ő már szívesebben él abban a mágikus környezetben, amibe még édesapja vonta bele sok-sok évvel ezelőtt. Voltak mugli gyerekek, akikkel anno együtt lóghatott az utcájukban, de ők inkább gördeszkáztak vagy bicikliztek, amit esetleg tanult tőlük, az is megkopott már. Feladta végül és némán beletörődött, hogy ma sem lesz sokkal okosabb varázstalanok-témában.
 - Betörni? - Olyan hangnemben tört fel belőle a kérdés, hogy még Kornéliának is leeshetett, mekkora butaságot kérdezett. Persze nem akart bunkó lenni, de most rendesen meglepődött. Igen, tényleg nem bánta, hogy tanulás okán kint maradtak takarodó után. De attól még nem kívánta gyarapítani a listáját azokkal a bizonyos rovásokkal. - Nem, dehogy törünk be, ne beszélj sületlenségeket! - hangja suttogó volt, de nyomatékos. Ka kell, akkor a hátán cipeli vissza a lányt az Eridonig, csak ne tegyenek fölösleges kitérőket, hangulatos kastély ide vagy oda.
 Nem kérdőjelezte meg Kornélia tájékozódó képességét, ő amúgy sem tudta, merre van az Eridon körlete egészen pontosan. Így hát kénytelen volt engedelmeskedni. Amikor intett neki, utána eredt. Amikor csendre intette, megállt és fülelt. ​Amikor a másik lepakolt, értetlen pillantással jutalmazta őt.
 - Eltévedtünk? - kérdezte lassan, miközben ő is lepakolt. Megkérdezni? Mit és kitől? Nem akart túl sokat faggatózni, így előkapta farzsebéből a platánpálcát. A fény nem siekredett olyan erősre, mint azt Zalán szerette volna, így többször is megpróbálkozott a varázslattal. Lehet az volt a gond, hogy halkan mormolta a varázsszót, de nem mert hangosan beszélni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=838111#post838111][b]Hollósi Zalán - 2021.10.15. 01:49[/b][/url]

Egy pillanatra belefagyott az épp megkezdett mozdulatába, mert nem éppen arra a válaszra számított, hogy "nem ismeri a járást". Száját nyitotta volna, hogy tovább kérdezősködjön, de Kornélia áhitattal teli pillantásától még furábban kezdte érezni magát.
 - Te kitől hallottál ilyet? - nem volt rá jellemző, hogy faggatózzon, de el sem tudta képzelni, ki olyan ütődött, hogy dicsérje őt. Ráadásul rosszul? Talán Teddy volt az. Ő már azért is mesternek hívta, mert képes volt kapaszkodni a seprűjébe. Vagy talán... nem, már az ötlet is nevetségesnek tűnt.
 Választ nem kapott, mert Kornélia eszeveszetten körmölni kezdett egy naplószerűségbe. Zalán homloka ráncba szaladt. Nem érezte még ennyire értetlennek és ostobának magát azóta, hogy Szofi unokatestvére valami mugli fiúbandáról kezdett el neki hadoválni, hogy mennyire tehetségesek. Szinte biztos volt abban, hogy egyikük hallása nem az egészséges tartományon belül funkcionál, és azt is tudta, hogy az övé tökéletesen működik, de attól még hülyén érezte magát.
 Kíváncsian olvasta a leírt mondatot. Kivárt, mert hát az eridonos biztosnak tűnt a dolgában. Megpróbált bízni benne, ha már az elejétől kezdve rá hagyatkozott. Kiderült, hogy a türelme kifizetődő volt, mert a lapokon lassan új mondatok sejlettek fel, más kézírással és nem utolsó sorban... nem épp a legszebb stílusban.
 - Elvarázsolt jegyzetfüzet? Nagyon király! - suttogta izgatottan Kornélia magyarátazát hallva, majd tétovázva folytatta. - ...mármint nem éppen kedves veled, de attól még zseniális. Hékás, ez lemajmozott engem?!
 Nem volt ideje akadékoskodni, mert megint léptek zaja ütötte meg a fülét. Ijedten húzódott még jobban a szobor mögé, majd elsuttogta az ellenvarázslatot, hogy a pálca fénye kioltódjon. Ami abban a pillanatban nem úgy látszott, hogy működni akarna. Kétségbeesetten pillantott le a kezére.
 - Várj egy kicsit. - hallatszott egy mély férfihang a folyosó végén lévő elágazásból. Zalán rémülten dugta be a pálcát a talárja ujjába, hogy a lehető legtöbb fényt eltakarja. Ijedten pislantott Kornéliára. Pedig már épp sikerült kideríteniük, hol járnak. Nem most kéne lebukniuk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=838370#post838370][b]Hollósi Zalán - 2021.10.19. 10:39[/b][/url]

Nem mert kilesni a szobor mögül, de hallotta, ahogy az illető meg-megáll egy ajtó előtt, benéz rajtuk. Megfontoltan indult a többi szobor felé is. Ha ennyire alaposan keresgél, akkor bizony meg fogja találni őket.
 Látta, hogy Kornélián még annál is jobban kiütközik a rémület, még a levegőt sem merte hangosan venni. Megkérdezte volna, hogy mitévők legyenek, de úgy látszott, az eridonos gyorsabb volt nála és előállt az ötletével. Zalán gyorsan fejét rázta az átok hallatán. Ha elkapnák őket mégis, kétszer annyi lesz a rovásukon. Egyébként sem lett volna képes egy vadidegenre bármiféle rontást ráolvasni. Nem bírta volna a lelkiismerete.
 Csak a figyelmét kell elterelniük valahogy, nem? Ha sikerül, elsurranhatnak mögötte és ráfordulhatnak a térkép szerint jelölt útvonalra. Mély levegőt vett. Tudta, hogy ami következik, az egyenlő lesz a szerencsejátékkal. Vagy engedelmeskedik a pálcája, vagy nem. Makacsul világított még mindig, amikor előhúzta, de próbált gyors és pontos lenni vele, hogy ne őket vegyék először észre. Egyenesen a folyosó irányába mutatott, ahonnan jöttek.
 - Capillux - motyogta határozottan, mire a pálcából piros szikra szökött ki és repült végig a folyosón.
 - Mi a fene... - most már ijesztő közelségből hallották a másikat. Zalán kapkodva rejtette talárja mélyére a pálcát, aminek úgy látszott, a fénye már kezdett halványulni. Pár másodpercig néma csend volt csak. Nem mert kinézni, hogy működött-e a figyelemelterelés, kivárt még. Aztán a kopogó léptek távolodni kezdtek, pont afelé, amerre a figyelemelterelő láng repült. A fiú könyökével oldalba böködte Kornéliát, jelezve, hogy jobb lesz, ha minél előbb kereket oldanak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=838435#post838435][b]Hollósi Zalán - 2021.10.22. 10:47[/b][/url]

  Nem habozott, amint Kornélia nekilódult, szaladt utána. Még jó, hogy utána, mert nem egy könyvet kapott fel a lány mögött a földről, amit siettében elejtett. Több saroknál most már feszülten tartotta vissza a lélegzetét, a lépteire pedig odafigyelt, hogy ne csapjon velük túl nagy zajt.
 Volt egy pillanat, amikor az eridonos az egyik folyosóra kiérvén megállt és a falnak dőlt. Zalán szívverése ahhoz hasonlatos volt, mint amikor a Kométa sebességének határait feszegette: vadul zakatolt és nem úgy nézett ki, hogy hamar csillapodni fog. Letette megint a cuccait, kezével a térdét támasztotta, mintha kilómétereket futottak volna idáig. Belőle is előtört a nevetés, amikor meghallotta Kornélia visszafojtani próbált kuncogását.
 - Az nem kifejezés, hogy betojtam. Idáig mindig megúsztam... - szemei elkerekedtek, amikor rájött, hogy most vallott be egy olyan bűnt, amin egyelőre a saját háztársai sem kapták rajta. Nem mindig figyelte az időt, amikor este kiment repülni a pályára.
 Szemét forgatta a rossz szóviccen, majd amikor már rendesen levegőhöz jutott, kihúzta magát és széles vigyor kíséretében jegyezte meg. - Ha ennyire szeretnél jövőre is éjszakába nyúlóan tanulni, ki vagyok én, hogy megállítsalak benne? Csak ígérd meg, hogy addigra megneveled azt az izét - célzott a modortalan naplóra, majd ismételten felcuccolt. - Menjünk. Azt hiszem már tudom, hol vagyunk. A következő kanyarnál én a lépcsőházak felé kell forduljak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=838834#post838834][b]Hollósi Zalán - 2021.11.02. 17:56[/b][/url]

Próbált elnézni, amikor Kornélia visszakérdezett, mintha ez segítene szabadulni neki a kínos pillananatból. Szerencséjére nem lett a szemére hányva semmi egyéb és nem is húzták tovább a témával az agyát.
 Szemével értetlenül követte a másik ujját a levegőben, még hátra is dőlt kissé, mert fogalma sem volt, miért közelítenek az arca felé. Bandzsítva bámulta az orra hegyét, még azt követően is, hogy Kornélia elhúzta a kezét. Majd pedig elképedve hallgatta a kicsit sem hétköznapi nevelési módszert, amit a naplón próbált alkalmazni. Még emésztette az információkat, így tétovázva indult csak meg ismét.
 - Nem kellettem én különösebben ehhez, ügyes vagy a varázsláshoz. Csak... neked még új ez az egész. - nem csak szerénykedett, erről teljesen meg volt győződve. Azért örült, hogy Kornéliának nem csak a száraz, unalmas és fárasztó tananyag fog megmaradni emlékként ebből az estéből.
 Fel sem tűnt neki, hogy megint olyan furán becézik, csak simán elnevette magát a búcsúszó hallatán. - Neked is! - szólt utána, amikor már mindketten elindultak. Kicsit hangos volt, de már csak pár perc és utána sok sikert annak, aki be akarja bizonyítani, hogy kint lófráltak éjszaka.
 A szfinx nem ítélkezett, amikor meglátta, ugyanúgy elmondta neki a találós kérdést, mint bármikor máskor tette volna. Gyorsan sikerült most előhozakodni a válasszal, és aznap a legnagyobb kihívást már csak az jelentette, hogy ne ébressze fel a szobatársait, amikor visszaoson az ágyába.

//egy élmény volt  //

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=842315#post842315][b]Hollósi Zalán - 2022.01.16. 18:25[/b][/url]

Amióta visszajött a téli szünetről, mintha elvarázsolták volna. Először Rudi bá óráján történt egy kisebb baleset, amikor annyira elbambult, hogy két kanál bors helyett már a hatodikat merte a kalapkúra bájitalához, amitől orrfacsaró gőzfelhő kezdett terjengeni a teremben és aki azt belélegezte, a nap hátralevő részében a lelkét is kitüsszögte.
 Utána jött a mágiatörténet. Bár idáig is csak a beadandóin látszott, hogy szokott tanulni rá, legutóbbi órájukon már ​úgy sikerült elaludnia, hogy hangos szuszogásával rondított bele Ágoston tanár úr monológjába a Mágusok Tanácsáról.
 Végül egyik nap Ardai tanárnő kívta magához, miután csak neki nem sikerült a csoportban jéggé bűvölni egy pohár vizet.
 Annak a beszélgetésnek folyományaként volt kénytelen eljönni különórára. Szívesebben ment volna repülni, de úgy néz ki, mostanában mindig közbejött valami, ami miatt kénytelen volt elnapolni az edzését. Hogyan akar így versenyezni, ha nem képes rendszeresen seprűre ülni?
 Efféle gondolatokkal várta, hogy véget érjen az utolsó óra az átváltoztatástan teremben, hogy aztán Zay mutathasson neki egyet s mást. Remélte, hogy a lány nem lesz olyan hajcsár, mint Amélia, amikor párbajozni tanította.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=842715#post842715][b]Hollósi Zalán - 2022.01.25. 17:30[/b][/url]

- Ráérek - vont vállat könnyedén, és mosolyogva köszönt vissza a lánynak. - A végzős év kicsit húzós lehet. Most nem irigyellek. - Jól emlékezett arra, milyen volt tavaly Autumn-nak. Rengeteget tanult és ötlete sem volt arról, hogyan tudott munka mellett ilyen szépen teljesíteni a vizsgáin. Bár észrevette, hogy a lánynál a dac igencsak motiváló tényező tud lenni, lehet ez volt annak is a kulcsa.
 - Persze, jól vagyok - hazudta azonnal. Merlinre, el is felejtette már, mennyivel jobb érzés, ha az ember ura a szavainak. Jól érezte magát azon az estén, de sosem akarja újra megtapasztalni azt a rontást, amit a bálozók fejére szórtak. - Csak nem vagyok kibékülve még a pálcámmal. Azt mondták, eléggé makacs kombinációt eredményez a platán és a főnixtoll. Be kell még törni. Csak az egyszerűbb varázslatok mennek, amiket még tavaly tanultunk. Meg pár önvédelmi bűbáj - tette hozzá gyorsan, mert hirtelenjében beugrott neki az emlék, amikor Amélia sorjában szórta nyakába a különböző ártásokat, kikényszerítve belőle a védekezést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=843226#post843226][b]Hollósi Zalán - 2022.02.07. 09:02[/b][/url]

- Kisdiák - ismételte homlokráncolva. Elgondolkodva figyelte Zayt. Persze, talán még korban illett volna rá a megfogalmazás, de a magasságkülönbség, amivel lepillantott a lányra, igencsak komikussá tette a kifejezést. Ennek ellenére Zalán képtelen volt mosolyogni, mert kiérzett a hangvételből egy kevésbé kedves lejtést, amit egyelőre nem tudott hová tenni.
 Táskáját végül ledobta az asztalra, majd lezuttyant az egyik székre, amikor látta, hogy Zay a katedrához áll. Kissé meglepődött, amikor elvetette az ötletet és inkább odament hozzá. Még ő is kereste a helyét.
 Gyanúját csak erősítette, amikor Zay megemlítette a legilimenciát. Tekintete szürkébe borult. Ezt már tényleg nem tartotta viccesnek. Lehet, nem tetszik neki, hogy vele kell foglalkoznia most? Jogos, hiszen ő is szívesebben töltené mással a szabadidejét, mint tanulással, nemhogy még valami bénázó másodikast korrepetálni.
 - Oké. Nos, a halmazállapot változásokban akadtam el nagyon, meg... meg a Piroinitio és az Aguamenti sem megy - a végét már majdnem motyogta, mert kicsit szégyellte, hogy még a tavalyiak közül is akad varázslat, amit nem tud rendesen megcsinálni. Lopva a jegyzetekre sandított. Talán lesz benne valami, amit eddig nem mondtak el neki az átváltoztatásról. De ha végig gyakorlattal foják őt nyüstölni, az sem jelentene gondot. Améliánál is működött a módszer.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=849662#post849662][b]Hollósi Zalán - 2022.07.23. 00:45[/b][/url]

Animágia. Elméleti rész, azaz számára a könnyebbik fele a tananyagnak. Ardai tanárnő jól is magyarázta, és mégis... ott szuszogott a padra borulva a sarokban. Szokás szerint. Majd Bolditól megint elkéri a jegyzeteket. Az övét találta a legolvashatóbbnak az évfolyamukban.
 Szól a csengő, de nem zavartatja magát vele. Hallja távoli neszként, hogy már mindenki pakol és mocorog, szeretnének menni, de még kapják az instrukciókat a házi feladatról. Aztán füle rezdült valami nem odaillőtől. Gyorsuló léptek, felbolyduló suttogás. Aztán csattant valami, egyenesen előtte. Riadtan kapta fel rá a fejét és markolt bele a pad szélébe, hogy ne essen hanyatt. Sosem gondolta volna, hogy Ardait így fel tudná bosszan... Merlin, segíts meg.
 Megrökönyödve pislogott a fölé magasodó alakra. Hiába kapja az instrukciót, kővé dermedt Autumn látványától, hozzá sem mert szagolni az újsághoz, csak a címlapra pislantott le villámgyorsan, utána kérdőn Ardai profra, majd vissza a zöldellő szemekre, melyek valósággal villámot szórtak. Még megszólalni sem tudott, s amikor már úgy látszott, elhangzott a végszó, segélykérően pislogott körbe. Korira maga mellett. Ramira előtte. Kornél, hol van Kornél??
 Utolsó mentsvára volt a tanárnő, aki Zalán legnagyobb riadalmára magyarázatot követelt ahelyett, hogy kihajtotta volna a lányt a teremből. Fejét rázta, pedig nem látták őt. Jószagú trolltakony, nehogy megmagyarázza mindenki előtt.
 Úgy érződött, már nem lehetett lekötni mással a diákok figyelmét, csak oszlani szerettek volna a teremből, lehetőleg minél előbb. Zalán nem mert kimenni. Úgy ült vigyázban a székén, ahogy még Brightmore-nál sem tette soha, azon tanakodva, mihez kezdjen most. Vagy Ardai, vagy Autumn a szaván fogja, amint feláll a helyéről.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=850607#post850607][b]Hollósi Zalán - 2022.08.04. 18:38[/b][/url]

Abban a pillanatban már nem számított, hogy végre meglett Kornél. Megsemmisülten meredt maga elé, úgy rázott aprót fejével válaszképp. Nem, nem volt ez vicc. Bárcsak az lenne.
 Pillantások tömkelegét érezte magán, keze izzadni kezdett, de ujjai még mindig a pad szélét szorongatták. El is fehéredtek, amikor Kori felcsattant mellette. Hát még minek indokán.
 Száját nyitotta, hogy tiltakozzon a két lánynak, de csupán halk, szilánkosra tördelődött nyökögés hallatszott. Ez váratlanabbul érte, mint amikor Júlia gyanusította meg hasonlóval. Szent griffgané, ugye nem ő kezdte el ezt terjeszteni az iskolában...
 Tekintete némán fonódott össze Autumn-éval. Eddig az ilyen pletykák nem tudták felsérteni önbizalmának felszínét. Most sem kéne. Akkor miért érzi ennyire rosszul magát tőle? Szemei önkéntelenül tapadtak a lány szigorúan összezárt ajkaira, a gondolatok, melyek elsodorák figyelmét a jelenből, szégyentelenül gyorsan varázsolták paradicsompirossá mindkét fülét. Légzése gyorsult fel, ahogy Autumn elhagyta a termet.
 - Beszélnem kell vele - tolta el magát az asztaltól kapkodva, majd Kornélra nézett fel, mintha azt várná tőle, hogy véleményével erősítse meg az ötlet helyességét. - Te pedig - most ő bökött mutatóujjával, hideg szigorral telve Kornélia felé. - Ne higgy el minden ostobaságot, Merlinre. Ezerszer megmondtam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=850659#post850659][b]Hollósi Zalán - 2022.08.06. 12:10[/b][/url]

Majdnem felborult a szék, olyan lendülettel állt fel helyéről a bíztató szavak hatására. Megkísérelt kirohanni a teremből, bár út közben majdnem felbukott Rami táskájának a szíjában - megint -, az elülső padsor egyik sarkán is fennakadt, s szembe találta magát Ardai tanárnővel is. Sűrű bocsánatkérések közepette kerülte meg őt, majd esett ki a folyosóra.
 - Autumn! - szólt rögtön, alig tudta palástolni a hangjában csengő ingerültséget. Fejét forgatta minden irányba, de nyomát sem látta Danversnek. Valószínűbbnek tartotta, hogy a lépcsőházak felé tart, így arra indult ő is.
 Ahogy befordult a sarkon, egy eridonos talárt vélt felfedezni, a ráboruló ismerős tincsekkel. Megpróbálta utolérni, de ez korán sem volt olyan egyszerű feladat. Mintha az egész kastély ellene dolgozott volna, úgy kellett kerülgetnie a szünetre kiszabaduló diákokat.
 - Autumn! Állj meg, Merlinre! - kiabált utána. Az nem volt kifejezés, hogy feldúltnak érezte magát. Beérvén a lányt karon fogta, hogy maga felé fordíthassa őt. Meglepődött magán, hiszen mindig is odafigyelt, hogy a Rue irányába intézett mozdulatai óvatosak és megfontoltak legyenek. - Elárulnád, hogy ez mire volt jó?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=850666#post850666][b]Hollósi Zalán - 2022.08.06. 18:21[/b][/url]

Ujjai egy pillanatig tehetetlenül karmoltak a levegőbe, majd ökölbe szorította és elrejtette talárja ujja alatt.
 - Az lett volna a legjobb, ha nem foglalkozol velem tovább. Okom volt kerülni téged, szent szalamandra! Nem az volt a célom, hogy megutálj! - Kornélnál sem működött ez sokáig, de Autumn esetében sokkal több indoka volt erre.
 Elnézett Rue feje felett a semmibe, hogy összeszedhesse a gondolatait. Tanácstalanul túrt hajába, mert nem akarta, hogy ez idáig fajuljon. Azért kerülte, mert nem akarta, hogy aggódjon. Nem szerette volna, hogy neki is a lidérces álmai forogjanak a gondolataiban. Hogy megtörjön, ha ő véletlenül... hogy ha...
 Az már csak hab volt a tortán, hogy a pulzusszáma megduplázódott, amikor a közelébe került. Most is érezte magán. Nem állt vele szemtől szemben, amióta Szofival... nos igen.
 Vett egy mély levegőt, hogy a dühéből erőt merítsen és határozottságra váltsa azt.
 - Ez még mindig nem tartozik másra. Befelé - intett fejével komoran egy terem felé, ahonnan most özönlött ki az első évfolyam, sereghajtóként pedig az egyik professzor. Ha törik, ha szakad, nem fogja hagyni, hogy az egész iskola ettől zengjen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=850668#post850668][b]Hollósi Zalán - 2022.08.06. 19:30[/b][/url]

- Van más választásom? - morogta a fülébe, ahogy elhaladt mellette, majd szorosan zárkózott fel mögé. Sosem akart eljutni odáig, hogy csak akkor hallgassanak rá, ha már így viselkedik. Beletelik kis időbe, mire sikerül megbarátkoznia ezzel a gondolattal is. Tenyerét támasztotta az ajtónak, hogy kitáruljon Autumn előtt. Ismerős mozdulat volt, de a szituáció merőben idegen.
 Elhangzott egy Colloportus, mintha csak szitokszó lett volna a fiú nyelvén. Legalább addig legyen kis nyugtuk, amíg el nem kezdődik a következő óra. A platánpálca mintha most megérezte volna Zalán nyers mágiáját feltörni, engedelmessé vált, s kattant nyomban a zár.
 - Szeretnéd még jobban megkeseríteni az életemet, erről van szó? - fordult aztán élből a lány felé. - Mit hittél? Hogy megsértődtem rád? Olyannak ismersz, Autumn? Hogy örömömben nem beszélek veled?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=850678#post850678][b]Hollósi Zalán - 2022.08.07. 10:44[/b][/url]

- Ne forgasd ki a szavaimat, nem mondtam ilyet. Csak hogy az életem egyébként sem fenékig folyékony szerencse. - Kerülték a tekintetét, de talán jobb is volt így. Nem készült fel arra, mit talál a zöld szemekben. Ha csillanna is benne valami értékes, mi a garancia arra, hogy nem fogja most még jobban összetörni?
 - Pontosan, fogalmad sincs. Semmi köze ennek a hülye magánakciódhoz, szóval kár felháborodnod ezen! Akár hiszed, akár nem, pont azt akarom elkerülni, hogy úgy érezz, mint anyukádnál. Nem tehetem azt veled, hogy hagyom... Hogy ennyit foglalkozz a bajaimmal. Mert nem lehet, hogy... - Többször is elakadt a szava, kezdett elhalkulni, hiszen itt már veszélyes vizekre evezett azzal, mi hagyhatja el a száját. Ha Rue megtudja, mit álmodik és ne adja Merlin, többről van szó, mint egy éjszakáit megnyomorító jelenségről... Vitát szülne az egész és keserűséget. Nagyobbat mint a mostani.
 Előtte álltak, de tett egy lépést oldalra, mert kiszolgáltatottnak érezte magát, hogy az ő háta vetődik a falnak. Kíváncsisága túl nagy volt, tudni akarta, elérte-e mondandójával végre a kívánt hatást. Hisz ennél többet nem mondhatott. Fejét még mindig felszegte, de a tekintetének fonala már összeakadt Autumn-éval. Szentséges szalamandra, miért néz így rá? Ő csak jót akar neki, hát olyan nehéz ezt megérteni? Miért bünteti őt továbbra is?
 Légzése látványosan nehézzé vált, mintha a sprint, amivel utánajött, felért volna egy maratonnal is. Az igazi ok azonban az illat volt. Olyan intenzíven és hirtelen találta meg Zalánt a lány szédítő bűvköre, hogy libabőrös lett a karja tőle. Nem lesz ez így jó.
 - Fontos vagy nekem. Ez vezérelt mindent, amit csináltam. Ezért nem haragudhatsz rám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=851155#post851155][b]Hollósi Zalán - 2022.08.16. 00:07[/b][/url]

- Ez a méreg csak is a te fejed szüleménye. Könnyebb valakire dühösnek lenni, mint szomorúságot mutatni iránta. És ez engem igazol. Hiszen mérgedben sírsz, nem igaz? - mutatott a lány arcára, de nem volt mersze letörölni a könnyeket. Egy szemvillanással később meg is tették helyette.
 Még mindig nem érezte úgy, hogy a szavai lényegét kapta volna el, így megint lépett egyet, most már a másik irányába. Mások előtt könnyű volt őt sarokba szorítani, hiszen nem volt hajlandó senki kedvéért műsort rendezni. Hajlott ugyan a kompromisszumokra, de ezt a békát képtelen volt most lenyelni, s ezzel a szigorú, de még mindig visszafogott, elborult kékséggel zúdított könyörtelen vihart a másikra, ahogy fölé magasodott.
 - Nincs jogod olyan dolgokba ártani magadat, amit te nem engednél meg másnak! Mert hogy erre máig képtelen vagy. Még akkor is, ha én kérdeztek rólad… - elharapta a mondat végét, mert akármekkora szálka is volt a szemében, nincs joga felhánytorgatni Danversék múltját. Hiszen épp ilyesféle megértésre akarta tanítani Autumn-ot, volt így is elég megbeszélnivalójuk. És erre rádöbbenvén, Zalán elhátrált Rue-tól, fordult egyet és a lehetőségeit mérlegelve kezdett fel-alá mászkálni a teremben.
 - Ez nem… nem értheted, Autumn. Nem mondhatom el - fakadt ki keservesen, ujjai idegesen kezdtek babrálni a platánpálcával.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=851158#post851158][b]Hollósi Zalán - 2022.08.16. 01:28[/b][/url]

 - Kérkedni? Szerinted ez valami verseny? - Értetlenkedve tátotta el a száját, s csak nagy nehezen tudta becsukni azt. Remélte, hogy Autumn agya csak a vita hevében borult így el és átgondolja majd józanul is, miket ejtett ki a száján.
 - Nem tudom, hogyan tudnék... nyitni feléd anélkül, hogy mindent elrontanék - vallotta be, hangszíne riadt volt, pillantása most segélykérően csillant a lány irányába. Sosem akart haragban lenni vele, de az nem fog megoldódni, ha nem lesz őszinte legalább egyvalamiben. Mert úgy látszik, Rue szerint a távolság nem opció. Miért nem mondja el neki, hogy mi az az álom, mégis mi olyan nehéz ezen? Hát ha nem megy, mondd meg neki inkább azt.
 Már a gondolattól is megijedt és ez ordított a testbeszédéről is. Akaratlanul mérte végig a lányt, hosszasan időzött el a szeme a kezén, az arccsontján, majd az ajkain. A sajátjai elnyíltak, de csupán azért, hogy a torkán fennakadó forró levegőt képes legyen akarattal kipréselni magából, ha már elfelejtett rendesen lélegezni. Mintha most látná először őt. Úgy igazán. Hiszen az a milliónyi fátyolszerű önámítás és tagadás lehullott a szeméről. Ami pedig maradt előtte, az ritka volt és csodaszép.
 Zalán annyira nem figyelt oda magára, hogy a pálca - megunva, hogy megállás nélkül piszkálták - áramütéssel ajándékozta meg szoborrá dermedt gazdáját. És mégis: a "barátság" szó jobban fájt, mint az apró villámok.
 Lehetetlen helyzetben érezte magát. Sehogy sem volt ez jó sem rövid-, sem hosszú távon. Hitetlenkedve nézett az ajtóra, melynek kilincsét pont akkor próbálta valaki erőtlenül lenyomni a túloldalon. Fogytán volt az idejük, de semennyivel nem jártak előrébb a beszélgetésben.
 - Autumn - kérlelte őt, remélve, hogy jobb megoldás is fog eszébe jutni az imént felajánlottnál. - Te is tudod, hogy így nem hagynálak itt. Még ha azt is hiszed, hogy egyszer már megtettem.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=851202#post851202][b]Hollósi Zalán - 2022.08.17. 00:23[/b][/url]

Megpróbálni, na persze. Autumn, egyébként csak szólnék, hogy vészjósló ómenhez hasonlító álmaim vannak, amikor lezuhanok egy seprűvel és ezer darabra töröm magam. Remélem, így már minden rendben lesz köztünk, rá se ránts az egészre... Vagy a másik? Autumn, annyit szerettem volna mondani, hogy belédestem. Tudod, van ez a fura késztetés arra, hogy csak úgy megcsókoljalak ahogyan és amikor csak szeretném. Hogy tetszik az ötlet? Értem, azért barátok maradhatnánk, nem lenne gáz?
 De. Az lenne. Már most gáz az egész szituáció. Miért nem hagyta elviharzani csak úgy már az elején? Olyan érzése volt, hogy hurokba kerültek a témát illetően. Döntenie kellett, mert józan észért hiába könyörgött mind saját, mind a másik irányába.
 - Ezt most fejezzük be, mert nem fogom elismételni. Ez a fél év éppolyan szar volt nekem nélküled, mint fordítva. Nem tudlak rávenni, hogy jobban bízz bennem, amikor ilyen döntésket hozok, ez talán az én hibám, de... Színtiszta dühből lerohanni az egész évfolyamom előtt és hülyét csinálni belőlem nem tartozik a legkedvesebb tetteid közé és a csalódottságod nem hatalmazhat fel ilyenekre. Olyan helyzetbe kényszerítettél most, hogy bármilyen irányba lépek, szakadék lesz a túloldalon.
 Egyre többen próbálkoztak az ajtónál, amikor Zalán arcáról mintha leradírozták volna az érzelmeket. Talán így könnyebb volt megmozdulnia, mert azt eredményezte, hogy a kijárat felé fordult, pálcáját felemelte, hogy majd kinyithassa, de a platán szüntelenül égette ujját. Most meg mi a gondja??
 - Ha megpróbálom, mi a garancia arra, hogy nem fogsz máshogy nézni rám?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=851620#post851620][b]Hollósi Zalán - 2022.08.24. 17:07[/b][/url]

 Nem életbiztosítás. Prüszkölve tört fel belőle az apró nevetés. Igen, valóban emlékezett ilyesmire. Annyira naiv volt, hogy eszetlenül kereste folyton Autumn társaságát és csak a jót remélte tőle, mígnem hajlamos lett megfeledkezni valamiről: ennél könnyebb nem lesz az élete mellette.
 - Ez üres ígéret, ezt pedig te tudod. Nem leszel képes elviselni, hogy... eddig sem tudtad elviselni, hogy valami változott. Hogy én változtam. Minden áron tudni akarod majd, hogy miért és akkor megint tőlünk fog zengeni az egész iskola.
 Fülét megütötte megint a sírás, vagy valami ahhoz hasonló hang. Megijesztette a tudat, hogy megríkatta. Na és most mit csináljon? Hitetlenül bámulta a plafont, mintha oda lenne írva, mi a teendő ilyenkor, de súgógép híján - és mert jobb ötlete tényleg nem volt - ő is az ajtó felé indult.
 Talán az a kilátás, hogy ez a mosolyszünet végleges lesz, vagy Rue ismerős parfüme, ami megint megtalálta, vagy csupán a dac, amit még Júlia hergelése váltott ki belőle, nem tudni, de valamely ok folytán a józan ész integetve távozott Zalán fejéből, hogy szabad kezével megfodítsa a vállánál fogva Autumn-ot és lehajoljon hozzá.
 Ábrándozott erről sokszor, de nem igazán így képzelte el az első csókját. A sürgető diáksereg zaját az ajtó túloldalán, az ujjait égető platánpálcával, s hogy a lány, akivel megteszi, sír. Miatta. És nem a boldogságtól. Szép munka, mondhatom.
 Nem volt magánál, olyan gyorsan vert a szíve, és ha tudta volna, hogy ilyen nehéz leállnia, bele sem kezdett volna. Elnyíló ajkával készült elmélyíteni a csókot, de akkor fogta fel, hogy ez nem csak valami ábránd, itt ketten vannak, szemben vele Autumn hús-vér valójában. Félbeszakította a mozdulatot, de látható volt abból a remegő sóhajból rajta, hogy bánja. Őszinteséget akart. Valamit muszáj volt felmutatnia. Mindeközben rettegett a reakciótól, hisz sejtette mi lesz az. Nem is merte megvárni. A kék vihar elszakadt a zöld pillantástól, kattant a zár, és már azt sem tudta merre kéne most mennie, csak abban volt biztos, hogy el innen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=858571#post858571][b]Hollósi Zalán - 2023.01.22. 10:11[/b][/url]

Kornél piszkálta fel álmából, és bár homályosan látta először az előtte lévő alakokat, a fészkelődésükből kikövetkeztette, hogy vége volt az órájuknak. Sokatmondóan nézett barátjára, jelezve neki, hogy tényleg komolyan veszi már a dolgot. Még ha retteg is tőle.
 - Tanár úr - magán is meglepődött, mekkora bátorsággal szólt Farkasházy után. Egy gyors bocsánatot pusmogott Raminak, ahogy kikerülte őt, majd megállt a bájital pulpitus előtt. Táskáját úgy szorította magához, mintha arra készülne, hogy ez a beszélgetés fájdalmas lesz. - Van egy perce esetleg?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=858575#post858575][b]Hollósi Zalán - 2023.01.22. 17:03[/b][/url]

Egyik keze a zsebében volt, azt a papírt gyűrögette benne, amit Laines prof. adott neki pár napja. Egyik döntéshez sem volt elég bátorsága, de ha őszinte akart lenni magához, inkább Rudibával vitatná meg ezt, mintha benttartanák a gyengélkedőn, vagy felhívjon egy pszichológus, akinek még annyi hasznát sem vette volna.
 - Beszélt esetleg önnel Laines tanár úr a... - torkára forrt a szó, ahogy egyik lábáról a másikra nehezedett. - Lehet, hogy ön is tudomást szerzett az álla... Hogy gondok vannak velem.