37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély
Tantermek - Vörös Ajsa hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Vörös Ajsa
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 22
Írta: 2020. július 4. 23:26 | Link

Ez a reggel teljesen nyugodtan és normálisan indult. Ma már természetes magabiztossággal mentem az óráimra. Tudtam merre van a nagyterem és hogy onnan, hogyan jutok el a következő órámra. Haladok mormoltam lelkesen és képzeletben a levegőbe bokszoltam, de csak képzeletben, mert megérkeztem a káros szerek ismeretére és nem akartam, hogy mindenki agyalágyultnak nézzen. Na igen, egészen eddig volt nyugis és normális a helyzet. Nem sokkal az óra kezdete előtt ugyanis Hunor belebegett az ajtón. Azt hiszem egy fél pillanatra az állam is leesett, mármint szó szerint nem csak képletesen. Hunor teljes nyugalommal és egy nagy vigyorral az arcán beköszönt, majd nagy nehezen el jutott mellém, aztán leült.
A tanár persze nem nagyon zavartatta magát. Érzékelve, hogy az utolsó diák is megjött az órájára felállt és belekezdett a kissé száraz és monoton órájába. Az óra elején Hunor suttogva elmesélte, hogy most miért is lebeg. Vagyis hát nem lebeg, csak nem úgy hat rá a gravitáció, mint normál esetben. Életemben nem hallottam arról, hogy valakire ilyen hatást gyakorolna néhány cukorka. Közben fejben feljegyeztem magamnak, hogy minden édességet alaposan meg kell vizsgálni mielőtt megenném. Még a végén áttetsző leszek, vagy oroszlán üvöltést hallatok. Mivel őt nem nagyon zavarta a dolog, így én sem aggódtam különösebben miatta. Majd pár nap és elmúlik.
Persze, ezt az órát is azért vettem fel, hátha valami ilyesmiről tanulhatunk, de sajnos tévedtem. Nem baj, legalább nem érdekli a tanárt, hogy figyelünk-e, így tudok rajzolgatni mint most is. Na jó, csak titokban a pad alatt. Annyira mégsem vagyok szemtelen. Meg így legalább senki nem látja, még talán Hunor sem, mert ő jelenleg a gondolataiba mélyedt. Ilyenkor akár egy háború is kitörhetne mellette, azt sem venné észre. Na jó az talán nem, kuncogok fel halkan. De néha azért se kép se hang. Aztán egyszer csak megkordult a gyomra és ő újra köztünk van. Ijedten körbenéz, de senki nem teszt megjegyzést.
- Éhes vagy? Van nálam egy szendvics amit későbbre tartogattam. Kéred? - kérdezem tőle együttérzően, mégis csak nehezen indult a reggele és nem tudott rendesen enni.
Szál megtekintése
Vörös Ajsa
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 22
Írta: 2020. július 7. 23:08 | Link

A szemem sarkából látom ahogy lecsapja a kezeit és magamban felkuncogok, hát izgalmas néhány napja lesz. Lehet kéne súlyokat szerelnie a kezeire, lábaira, akkor jobban menne ez a gravitáció dolog.
- Igen, lett egy ötletem. -felelem tömören Hunorra nézve. Azt hiszem egy kicsit zavarban vagyok, még senki nem látta ahogyan rajzolok. Bár biztos vagyok benne, hogy Hunor nem látja mi történik a kezeim alatt, azért egy kicsit mégis csak fura. A rajzolás énem egy része, és most olyan mintha Hunor ennek egy rejtett részét látná. De attól még rajzolok, nem hagyom abba. Nem is igazán tudnám. Ilyenkor le kell rajzolnom azt ami ott lapul az álmaimban, különben egészen addig fog kísérteni míg meg nem teszem.
A mostani rajz egy kietlen domb felett repülő lényt ábrázol. Innen nem lehet megmondani, hogy mi lehet az. De túl sok jót nem ígér. Kicsit félek, hogy mi lesz a vége. Néha a rajz elkészültével a papíron lakó lények és dolgok életre kelnek és bepillantást engednek a másodperc tört részeibe amikor a rajz játszódik. Ez lehet egy-egy boldog perc, de lehetnek sötét dolgok is.
Látom az arcán a kíváncsiságot. Talán jobb ha nem egyedül tudom meg a végkifejletet.
- Nem sokára kész. Szeretnéd majd látni? -kérdezem.
Szál megtekintése
Vörös Ajsa
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 22
Írta: 2020. július 10. 20:55 | Link

Válaszára nem igen figyelek. Ismét minden figyelmemet a papírnak szentelem. Az elvarázsolt grafit szép lassan kezd formát ölteni a papíron. Szürke, halott fenyők képzete erdő a háttér. A fák egy részén még a lángok égnek, a többin hamu és korom telepedett meg. A fák felett a magasban a repülő lény még mindig nem teljesen kivehető, de már sejthető, hogy egy sárkány az. Bármennyire is szeretem a sárkányokat, ettől most kiver a víz. Sejthető, hogy ez a sárkány volt, ez a sárkány pusztította el az erdőt, és még ki tudja mi mást. Lassan, ahogy az óra az utolsó öt perchez közeleg, úgy én is végzem a képpel. Az utolsó vonás után lerakom a ceruzát és fellélegzem. A neheze még talán hátra van.
- Na jó. - suttogom Hunornak - Kész a kép. Szeretnéd látni? Néha, ha hozzá érintem a pálcámat a képhez az életre kell. Előre nem tudom, hogy mi fog történni. Néha szép és barátságos dolgok történnek, viszont néha sötét és borzasztó dolgokat mutat meg. Most a kép komorsága miatt, biztos vagyok benne, hogy nem lesz túl boldog. - mondom fanyaran.
Aztán sejtve, hogy úgyis látni akarja úgy helyezem a képet, hogy ő is jól lássa és a pálcámat meg rákoppintom a papírra.
A következő pillanatban életre kell a kép. A halott fák mozognak, mintha a szél lengetné őket. A lángok pedig feljebb és feljebb szökkennek a fákon. Aztán a lény, a sárkány alakja egyre nagyobb és nagyobb lesz. -Pedig reménykedtem, hogy távolodik.- A sárkány nem csak átrepül a képen, hanem egyenesen felénk tart. Mintha mi lennénk a célpontjai. A vörös, pikkelyes szörny állkapcsát szét nyitja, a fogai élesek akár a kard. Aztán mikor már olyan közel van, hogy csak a kitátott száját látjuk tüzet okád egyenesen ránk.
Rémületemben felordítok és olyan messzire dobom a képet, hogy az a tanári asztal alatt áll csak meg.
Szál megtekintése
Tantermek - Vörös Ajsa hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély