36. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély
Tantermek - Darya Mikhaila Kazanova hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2020. július 7. 23:37 | Link

Partner po prestupleniyam | ¤


Ez a második év kicsit leszedett a lábamról. Mást se csináltam, csak a könyveimet bújtam. Meg másét kértem kölcsön. Az év eleji Navinés indítás valahogy nem segített sokat az apámmal való helyzeten. Olyan volt, mintha összezártak volna egy morcos pókkal, aki bár nem bántott mert túl távol volt, már a létezésével is éreztette, hogy rossz helyen vagyok. Ezek után persze nem voltam hajlandó betenni a lábamat a könyvtárba, csak mikor már megbizonyosodtam - valakit beküldtem, aki megnézte -, hogy ő nincs ott. Az egyedüli safe place-em így vált egy élő ruletté.
Az egyedüli pozitívum abban az állapotban Odett volt, akivel egészen jól kijöttünk. Esténként órákon keresztül pletykáltunk mindenkiről. Volt ott fiú, lány, tanár és dolgozó egyaránt. Senkit sem hagytunk ki. Az egyetlen kivétel Otets volt. Tabu téma. Ezt Odett is megtanulta.
Olyannyira jóba lettünk, hogy több órán is átpateroltuk az embereket - persze csak kedves szavakkal, ahogy szoktuk -, hogy egymás mellé férjünk. Így volt ez az Okkultizmus órán is. A szokásos elfoglaltságunkat - a tanár úr stírölését - ezúttal egy papírlap bambulása váltotta fel. Levitás létemet nem megtagadva már plusz lapot is kellett kérnem, ugyanis bármennyire is próbáltam apróba írni, az egyetlen kis lapocska nem bírta el az én rengeteg tudásomat. A lendületből pedig csak egyetlen ember tudott kirángatni - igazából kettő, csak hát Ambrózy prof nem zavart sok vizet.
A hangos felszólalásra majdnem elnevettem magam. Nem is lett volna Odett, ha nem akart volna ennyire hangosan segítséget kérni tőlem. Tipikus. Azonban álcámat megőrizve inkább csak dühös pillantást vetettem a motyogó lány felé, hogy a prof ne is gyanakodjon arra, hogy én bármiféle gubancot okoznék. Hiszen tanár gyerek vagyok vagy mi...
Kettes kérdés, oké. Visszalapoztam, hogy ránézzek pontosan melyikről is van szó. Hát persze, hogy az egyik leghosszabbról. Akkor rövidítsük le. Odett-styleba.
- Négy fázis. A démon megszáll, de béna az alany és nem fedezi fel. A démon benned fel és szerencsétlenül felfedi magát. Aztán jön a pap kántálni egy adj Istent, hogy eltűnjön a szörny, majd az uccsó mikor megiszod a söröd a fáradalmakra. - Be kellett vallanom, egészen elégedett lettem az összefoglalással. Ez alapján Odett már biztosan le tudja majd szűrni a lényeget. Vagy ha azt is írja, amit mondtam, akkor is minimum plusz pontot kap a kreativitásért.
Szál megtekintése
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2020. július 9. 12:03 | Link

Partner po prestupleniyam | ¤


A lány nevetése miatt majdnem belőlem is kitörik a kacaj. De hát az milyen lenne már. Körülöttünk mindenki csöndben belemélyedt a saját kis feladatlapukba, mi meg mint a kocsmában jót szórakozunk. Így jobban belegondolva, nem is nagyon tudnám elképzelni magunkat másképp.
A lényeg a lényeg, hogy mind a ketten megőrizzük hidegvérünket, és bár nem fájdalmak árán, kissé kikönnyezett szemekkel bár, de újra képesek vagyunk a lényeggel foglalkozni: a tanárral. Komoly fejjel méregetem azt a kemény hátsó felet, kicsit még oldalra is döntve a fejem, hogy még jobb rálátásom legyen, miközben ő folyamatosan jobbról-balra és balról-jobbra caplat. Majd élesen rám nézett. Én erre rámosolyogtam, és visszafordult a lapom fele, közben sutyorogva Odettnek.
- Szerintem nem képes rá. Esetleg akkor, ha ráül nagy hévvel. De nem elég jó a farmunkája - villantok a szöszire egy huncut mosolyt. Valószínűleg túl sok izmos artistát láttam már egy szál gatyában ahhoz, hogy ezt ne tudjam megállapítani. Anno Nyikitával is rengeteg nevetséges versenyt csináltunk, és habár pont ilyenre nem került sor, azért még róla se tudtam elképzelni, hogy megcsinálja.
- Húha - sóhajtottam, kicsit hangosabban is, mint kellett volna. De hát nah, ez egy baromi nehéz kérdés. - Először is ott van Volkov, aki hát igen... őt már bőven kibeszéltük - legyintek. A navine berkein belül talán minden második nap ő volt topikon. - Másodszor pedig láttad az idei évi felhozatalt? Nem mondom, van pár akiket nap hosszat nézegetnék, amint bekötik a cipőjüket - néztem oldalra, mintha már csak a gondolatuk is meg tudna rontani. Néha úgy is éreztem. - De azért Keserű professzort se kell szerintem félteni - tette hozzá. Lehet, hogy ő volt a házvezetőm és nem mellesleg a tanársegédje is voltam, és ezért nem illendő, de hát ez az igazság. Kicsit idősebb, mint az átlag esetem, de be kellett vallanom, hogy azzal a tiszteletet parancsoló hanggal egészet lenyűgözött múltkor is.
- Jajj nem is meséltem neked - csaptam a pennám az asztalra, mire mindenki felém fordult. Megköszörültem a torkom. - Bocsánat - húztam el a szám, de amint elfordultak, mosolyra is görbült.
- Szóval - fordultam Odett fele rögtön. - Tavaly nem sokkal a megérkezésem után az igazgató-helyettes magához hívatott. Tudod az a híres... hogy is hívják? - kérdeztem. - Na szóval ő. És amikor odaértem, beinvitált és meginvitált egy jó kis orosz vodkára. Én meg ki vagyok, hogy visszautasítsak egy ilyen ajánlatot. Ittunk párat, és közben furcsa utalgatásokat tett. - Akkor még furcsa volt, most már teljesen logikus. - Mire kiderült, hogy azt hitte sztriptíztáncos vagyok, akit valami fogadáson nyert! - böktem ki a sztori végét somolyogva.
Szál megtekintése
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2020. július 11. 11:39 | Link

Partner po prestupleniyam | ¤


Egy pillanatra eltéved a gondolatom, hogy vajon ha Odett nem velem beszélgetne, megemlítené-e Otets-t. Végül is idősebb, olyan férfias... megráztam a fejem, ahogy igyekeztem elfelejteni ezt a kósza gondolatot. Annyira furcsa és természetellenes lenne ezt a kettőt együtt látni.
- Nem csak a keze, de a mosolya, a hangja, a feneke - méláztam el, ujjaim között a penna össze-vissza forgott. - Hmm... - fújtam ki a levegőt ingatva a fejem. Régebben sose buktam az idősebb pasikra, és most se nagyon tudnám elképzelni, hogy valamelyikkel úgy kikezdjek, ahogy Odett teszi nos... minden mondatával. Inkább csak olyan távoli csodálásnak lehet nevezni az enyémet. Meg hát a szöszi jelenléte valahogy mindig kihozza belőlem, hogy ki is mondjam ezeket a mondatokat.
- Hey! Lehet, hogy te öreg vagy, de én még csak 21 vagyok. Az a hat év vagy mennyi van köztem és Mr. Szépszemű között pont elég - tettem felháborodottságot, de igazából Odett is tudta, hogy csak szeretem húzni az agyát azzal, hogy pár évvel idősebb tőlem.
- Hát amikor behívott, megkérdezte, hogy én vagyok-e az orosz táncos - vontam vállat. - Orosz vagyok, és tánc szakra járok a művészetiben. Túl új voltam ahhoz, hogy ezt másképp értelmezzem - magyaráztam meg egyszerűen. Elég csúnya félreértés volt, azt meg kell hagyni. És egy remek sztori.
- Dehogy! Amint kiderült mit akar, leléptem. Mint már mondtam, egy hete se voltam Magyarországon. Nem tudtam, hogy itt így működnek a dolgok - húztam el a szám. Bár az igazi ok inkább az volt, hogy összesen egy ember került hozzám annyira közel, hogy az a dolog megtörténjen. Furcsa lett volna mással.
- Tudod, ha egyszer oroszhonban jársz, bemutatlak Ivannak. Biztosra veszem, hogy egy pillanat alatt levesz majd a lábadról - mosolyogtam a szőkére. Habár a cirkusz vezetője volt úgymond a pótapám, vele még mindig jobban el tudtam képzelni Odettet, mint Otets-szal.  
Szál megtekintése
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2020. július 11. 13:42 | Link

Partner po prestupleniyam | ¤


Nem bírtam ki. A kifakadása nevetésre ösztönzött. Kuncogtam, és a szám elé tartva a kezem adtam ki furcsa orrhangokat, ahogy igyekeztem visszatartani a ki-kitörő nevetőhullámokat. Még a szemem is belekönnyezett az erőlködésbe. Láttam, hogy Henriknek ez már eléggé az utolsó csepp a pohárba, de nem bírtam ám olyan gyorsan visszanyerni a komolyságom, szóval ráhagytam Odettra, hogy szemmel lekommunikálja ezt a dolgot a proffal. Sokkal meggyőzőbb tud lenni, mint én.
- Igen, de ha egy tizenpár évessel csinálja ezt, akkor azért börtönbe kerülhet fiatalok megrontásáért. Meg amúgy is, lehet, hogy múlt századi a gondolkodásom, de nem jönnék össze tőlem fiatalabbal - vontam meg a vállam. Talán egy év, amire azt mondom, hogy ESETLEG. De a felállított sorrendünkből is kiderül, hogy melyik irányba húz a szívünk Odettel.
- Várj... nem az? - húztam össze a szemöldököm egyszeriben. Ebben a mozdulatban most nem volt semmi cinizmus vagy szarkasztikus kétértelműség. Tényleg azt hittem, hogy a magyaroknál ez másképp működik. Legalábbis abból amit hallottam, és láttam nagyon is ez jött le. - Mármint gondolom nincs nyíltan kimondva, mert szabályok tiltják, de... Akkor ebben az iskolában ilyen furcsa ez a rendszer? - hajoltam kicsit közelebb Odetthez, hogy most végre felfedje előttem a titkokat.
- Beviszlek az izmos, szexi artisták közé és elveszted a fejed is - nevettem a lányon. Annyira el tudtam képzelni, ahogy besétálok vele, és mindenki odaáig lesz érte. Ő meg csak Ivanra fog koncentrálni, aki annyi idős mint apám. Még a gondolatra is ingatnom kellett a fejem.
- Hát... - csücsörítettem a szám, miközben gondolkodtam. - Szerintem Várffy-hoz biztosan. A többi tanár meg elvan a diákokkal - szűrtem le a beszélgetésünk lényegét. Már nem azért, hogy az igazgató-helyettes ne kezdene ki a diákokkal is, csak hallás alapján neki nagyobbak az igényei. Vagyis nem nagyobbak, hanem inkább több.
Szál megtekintése
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2020. július 11. 15:35 | Link

Partner po prestupleniyam | ¤


- Öhm... megrontás, kihasználás? Ohh Sugar Daddy. Erre gondoltál? - soroltam fel az agyamba ömlő szavakat gondolkodás nélkül. Aztán Odett csak kinyögte, hogy ő mire gondolt. Nem mondom, elég távol álltam tőle, de senki nem mondhatja, hogy azok ne lennének igazak. Bár a sebe papika lehet kicsit túlzás volt, de már egy pár évtized, és talán abba a korba léphet majd a férfi.
- Igazából szerintem nem csak a szexualitásról van szó, de egy tizenéves az se érti meg, amit papolsz neki. Totál más intelligencia szinten mozognak még - húztam oldalra a számat. No nem azért, mert szerettem volna egy tizennyolc évessel kezdeni, hanem csak arra utaltam, hogy azért jönnek be nekünk a Henrik korú pasik, mert ők már nem úgy viselkednek, mint egy tejfölös szájú kisgyerek.
Vártam, hogy barátnőm végre valami okos kiokítással szolgáljon, de helyette csak elmondta, hogy igazak a meglátásaim. Szóval tényleg ilyen bűnös Magyarország. Vagyis hát nem mindenki, mert ő csak félig az. Nem Volkovval, csak amúgy. De a nézésbe meg flörtölésbe még nem köthet bele senki. Már ha tényleg csak ennyiről lenne szó.
Igazság szerint a cirkusz említése is már felpezsgette kicsit a véremet, hát még annak a gondolata, hogy valakit el is vihetek oda. Esetleg egy előadásra is képes leszek beültetni majd...
- Áhhh... nem hiszem. Szerintem neki mindenre feláll a pálcája, nem csak az ideáljára - legyintettem egyet. - Különben is úgy hallottam a szőkék jönnek be neki - vontam fel fél szemöldököm Odett felé, jelezve, hogy ő még esélyesebb is, mint én. - Egy ideig együtt volt a házvezető-helyetteseddel is. Nem is értem hogy bírta ki mellette. Az a bő fél óra is bőven elég volt belőle - jelentettem ki, bár biztos voltam benne, hogy segített volna a helyzeten, ha nem hiszi, hogy le fogok neki vetkőzni. De legalább a vodka jobb volt, mint amire számítottam.
Szál megtekintése
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2020. július 16. 13:48 | Link

Partner po prestupleniyam | ¤


Aprót kacagok a lány hirtelen válaszán. Gondoltam, hogy nem fogja elnyerni a tetszését az ötletem. Odett lehet kívánós, de ez nem jelenti, hogy az eszét nem tudja használni. Várffy meg nem olyan ember, akivel kikezdene egy normális ember. Vagy csak mi vagyunk túl elítélőek. Ki tudja.
- Szerintem is. Mármint amikor a navinébe kerültem év elején, csak ő tudta kezelni apámat és a kitörő dühét - forgattam meg a szemem. Kicsit dramatikusra vettem a figurát, mert azért én se voltam piskóta, ezt tudom. De ő akkor is rosszabb volt és kész. - Szóval ha Tánya tényleg beugrott a csalijának, akkor nagyon sajnálom, mert biztos megszenvedte - ingattam a fejem. Hihetetlen volt belegondolni, milyen kis pletykás lettem ebben a környezetben. Régebben én voltam az a gyerek az első padba, akihez semmi infó nem jut el, mert mindenki kerüli mintha pestises lenne. Most meg még én mondok újakat a szőkének.
Ránéztem a lapjaimra. Hezitáltam, mert a hetedik kérdés közben szakított félbe Odett, és habár a lényeget már leírtam, de a plusz információmorzsákat, melyeket a könyvtárba szedtem fel, még nem tudtam leírni. Pedig olyan funfact-ekkel tudtam volna szolgálni, amit talán még maga Henrik se tud.
Sóhajtottam egyet, és megadóan néztem Odettre, miközben összeraktam a lapokat szép sorba. - Na jó, menjünk. De csak ha benézünk abba a könyvesboltba amit annyira szeretek - mosolyogtam barátnőmre. Egyszerűen imádtam, hogy csak úgy ki-be hozhatok onnan könyveket, és ha már nem kell, visszatalál magától. Komolyan, mintha nekem találták volna ki ezt a rendszert, mert legalább nem halmoztam fel miliárdnyi könyvet a Levitában.
Szál megtekintése
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2020. július 24. 19:10 | Link

Chyort voz’mi! | ¤


Egyetértően bólogattam, egészen a mostohaanyás részig. - Mi? - ráztam meg a fejem hozzá, mintha valami olyan bűnt hallottam volna, amit szeretnék onnan mindenkorra kirázni. Nem kell nekem mostohaanya. Se Tánya, se senki más. Épp elég furcsa lenne megszoknom, hogy van egy szülőm, nem kell rögtön kettő is, hogy parancsolgathasson. No azt már nem. - Gondolod, hogy annyira jóban lennének? - vágtam undorodó fejet, és agyamban már sorra mentek a tervek, hogy mivel akadályozzam meg azt, amit Odett a szemem elé festett pár másodperccel ezelőtt.
Mosolyogva fordultam vissza a dolgozatom felé, és tollam már súrolta is a papírlapot. Egyedül Odett miatt hagytam volna a munkámat csak félig befejezve ott, máskülönben valószínűleg még egy lapot kikönyörgök. Azonban mielőtt legalább gyorsan összefoglalhattam volna, amit még oda szántam, egy új hang csapta meg a fülem. Egészen közelről. Felnéztem, és magam előtt találtam azt a félistent, akiről eddig olyan jót beszélgettünk. De mégis miért most? Épp végre befejezném a dolgozatom, hogy olyan legyen, hogy arra még ő is büszke lehet. Kétségbeesetten néztem Odettra, hogy tegyen valamit, mikor... ohh jajj. Hát hallott minket. És ráadásul az egészet. Éreztem, ahogy a vér kifut az arcomból, és eddig is hóka arcom még fehérebb színbe öltözik.
- De én... kérem, csak még két mondatot hadd írjak le, utána még egy plusz óráig is bevonulok a sarokba, ígérem - kezdtem vele egyezkedni. Hát nem teheti ezt meg velem. Ez életem munkája, és meg akar tőle fosztani, hogy befejezhessem. És igen, tökéletesen tudtában vagyok, hogy öt perccel ezelőtt még boldogan otthagytam volna a szőke miatt, de ha már adódott a lehetőség, akkor igazán élni szeretnék vele.
Remélem, hogy megkegyelmez nekem Ambrózy, még a cuki kiskutyaszemeimet is bevetem. Amennyiben igen, úgy gyorsan lefirkantom a maradékot, és azzal a tudattal fordulok a fal felé, hogy megint a maximumot nyújtottam.
Azonban ha nem, hát akkor még egy pöpp kérlelés után szó szerint beviharzom a kijelölt helyre, és szúrósan nézek rá, mintha a pillantásommal ölni tudnék.
Szál megtekintése
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2020. július 25. 23:24 | Link

Chyort voz’mi! | ¤


Hogy tudom-e, mi az elég? Általában. Csak nem akkor, ha a tudásomat kell fitogtatnom. Miközben hallom, hogy Odett magához ragadja a figyelmet, tollamat máris a papírhoz érintem, hogy addig is írjam a kis feladatocskám, hátha nem figyel rám Amrózy prof eléggé. Persze magamban megjegyzem, hogy ha végig dumáltam volna a dolgozatot, akkor nem írtam volna ilyen sokat, de úgy éreztem itt az ideje elengedni ezt a gondolatot. És csak reménykedhetek benne, hogy nem gyakorlott a legilimencia művészetében.
Azonban alig jutok a többszörösen összetett csavaros mondatom - csak így tudom összefoglalni gyorsan amit akarok - közepére, már felém is fordul újra. Épp elkezdenék megint hadba szállni vele, mikor fülemet megüti az az egyetlen szócska, mitől még az arcomból is kifut a vér.
Troll.
Bocsánatkérően pillantok Odettra, miközben Ambrózy-nak nyújtom a papírlapomat. Ezt a csatát megnyerte. De barátnőm arcáról le tudom olvasni, hogy a háborút még nem.
A páros szóváltása után érzem, hogy nem kéne tovább feszítenem a húrt, de egyszerűen nem bírom ki. A szám gyorsabban jár, minthogy logikusan át tudnám gondolni a lépéseket amiket teszek. Így mielőtt a tanár úr visszamehetne előre, és mi meg a sarokba, még megszólalok.
- Ambrózy professzor úr! Azt még el kell mondanom, hogy amit leírtam volna az exorcizmushoz, az Norris Lundenbrach könyvében van. Nem láttam se a kötelező, se az ajánlott olvasmányok között sem, szóval gondoltam, hátha érdekelheti - vontam vállat, és ezennel bennem már nem maradt semmi tudás, amivel szolgálhattam volna. Felálltam, és bevonultam a sarokba. Agyamba viszont továbbra is a troll lehetőségének félelme lebegett.
Szál megtekintése
Tantermek - Darya Mikhaila Kazanova hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély