A tanodában a tantermek az alábbi módon helyezkednek el: KATT. Azon termek, melyek neve mellett a "normális" kifejezés áll, így, vagy nagyon apró változtatásokkal, hasonlóan néznek ki:


A külön leírást kapott helyiségek pedig itt tekinthetőek meg:

- Északi szárny - Mágiatörténet tanterem

A diákok váltig állítják, hogy ez a terem van a legjobban kivilágítva. Az ablakokon nem helyezkedik el sötétítő függöny, és még ha jobb fényben is tetszeleg az egész tanterem, az ifjú tanár szereti felkapcsolni a lámpákat, amivel még az ásítozó diákokat is fel tudja rázni. A fal a világoskék színet kapta, hogy ne terhelje meg annyira a szemeket mint bármilyen sötétebb szín. Egy tábla, egy kép az igazgatóról, és egy térkép található meg a falon, illetve évszaknak megfelelően a professzor megszokta engedeni a díszítést is. A tanári asztal egy tucat ódon könyvet és megsárgult pergament tartalmaz katonás sorrendben, az egyik fiókban pedig isteni finom puhacukorka kínálgatja magát. A táblára minden nap fel vannak vezetve a feladatok, illetve a bonyolult szakszavakat lehet rajta olvasni néha napján. A padok és a székek régiek és komótosak, egyáltalán nem a kényelmet szolgálják, bár még nem panaszkodtak az alkalmasságukra. Minden padban megtalálható egy tárgyi segítő kalauz, hogy az önálló munka során a diákok a legmegfelelőbb válaszokat tudják adni a kis segítséggel. Nincs szükség rá hogy hangosan beszéljenek, mert éppen a megfelelő hangerő hallatszódik vissza a falakról.

- Keleti szárny - Gemmológia Terem

Közepes méretű kör alaprajzú teremre nyílik a masszív tölgyfa ajtó. A bejárattal szemben lévő falba van beépítve a tábla, előtte tanári asztal és szék áll, melyek egyaránt meleg barna faragott mahagónifából készültek. Körben a fal mentén, a tábla két oldalán, közel három méter magasságig ásványokat és csiszolt köveket rejtő tárlók és szekrények sorakoznak. Egyhangúságukat a plafonig érő széles párkányú ablakok, törik meg, rajtuk a szükség szerint koromsötétet adó nehéz, bordó brokát függönyök lógnak. Balra a tanári asztal mellett a terem közepe felé egy betegágy áll, rajta egy teljesen és minden porcikájában eleven emberre hasonlító bábu fekszik. Órák alatt ez a „szemléltetőeszköz” életre kel és produkálja az épp tanult ásvány által gyógyítható minden nyavalya, ragály és kórkép összes tünetét. A bejárati ajtó mellett a diákok asztalai és székei sorakoznak ketté osztva, félkör alakban, három-három sorban összesen huszonnégy hellyel. Az asztalok mindegyikén mikroszkóp, kézi nagyító és szükség szerint ultraviola fénnyel is világító, megbűvölt gyertya található. Minden eszköz bűbájjal van levédve, így senki sem tudja kicsempészni őket a teremből, éppúgy ahogy egyetlen más tárgyat vagy követ sem. A helységben emellett az órák alatt hatás blokkoló úgy nevezett „aura-gát” igézet vetül a diákokra, melyet a tanárnő akkor old fel vagy gyengít meg, ha a tanult anyag azt megkívánja.

- Keleti szárny - Rúnatan tanterem

A Rúnatan terem a Keleti szárny második emeletén található. Ahogy belépsz a terembe, egy hatalmas termet látsz, nagy ablakokkal, melyeken nincs függöny, így sok természetes fény tud bejönni a terembe. A terembe lépve négy nagy kerekasztal van, melyekhez 10 szék tartozik, így minden asztalhoz 10 diák tud leülni. A falon a Rúna ABC, rajok, illetve a sarokban tárgyak találhatóak. A terem végében található a tanári asztal, és szék ami mögött egy tábla van. A tábla két oldalán, két üveges szekrény van. Az egyikben csak könyvek vannak, a másikban a tantárgyhoz kapcsolódó tárgyak. A plafonról két nagy csillár lóg le, melyeken gyertyatartók és gyertyák vannak.

- Keleti szárny - Önismeret és Pszichológiai alapismeretek tanterem

Átlagos.

- Nyugati szárny - Bájitaltan tanterem

A terem ajtajából már érdekes illatok szállnak tova. Hogy mitől ered, az egy fogós kérdés, mivel nem tudni a választ. De ha belépsz, talán okosabb leszel.
Ahogy ez megtörténik, egy tökéletes kis kotyvasztó "boszorkánytanyát" találsz. Legelöl van a tanári katedra robosztus íróasztallal. Közvetlenül mellette egy nagyobb üst, azt a célt szolgálva, hogy a Professzor is tudjon dolgozni, ha úgy tartja kedve.
Hátrébb pedig egy fekete tábla ácsorog falábakon.
Minden kör alakú padhoz négy ember fér oda az órán, és tud kényelmesen dolgozni. A pad felületét olyan varázslattal kezelték, hogy minden szennyeződés könnyen lejön róla. Ámbár így is jól látni égési, és más nyomokat, ami árulkodik egyes diák bakikról.
Az egyik részén azonban kisebb mélyedés van, ami pont megfelelő az üstök számára.
A falak mentén polcos szekrények sorakoznak. Egy részükön könyvek, másokon különös formában és színben pompázó különös üvegcsék, fiolák. Nem biztos, hogy kíváncsi vagy rá, mik vannak benne…
A méteres ablakok között élő növények kaptak helyet. Jobb, ha vigyázol a tanári asztalhoz közelebb eső cserepes növénnyel, mert bár fehér, szende mivolta ártatlannak mutatja, nagyot tud ám harapni! Főleg ha éhes.
Azon a falrészen, ahol nincs se ablak, se polc, képek lógnak. Mind valamilyen növényt ábrázol, általában megnevezve egyes részeit. Egy helyen, körülbelül középen van egy béka festmény. Lakója nem túl aktív, de ha arra jár egy légy vagy bogár, menten felélénkül és elkapja azt ragadós, hosszú nyelvével. Olykor viccből, a diákok holmiját is eltulajdonítja. Igaz, akkor csak meg kell böknöd a hasát a pálcáddal, és visszaadja. Csak ne túl erősen, mert lehet, hogy mást is!

- Nyugati szárny - Káros Szerek Ismerete és Ragálytan tanterem

Patináns rend, makulátlan tisztaság, minőségi alapanyagok, eszközök és műszerek. Kell ennél több? A teremben a nagy asztalnál több üst is helyet kapott, ezeket ha éppen az anyag úgy kívánja használatba is lehet venni, ám mivel legtöbbször ez nem indokolt, kényelmes kettes padok is várnak a tanulni vágyókra. A tanári asztal szent és sérthetetlen, a polcokon sorakozó üvegcsékhez engedély nélkül nem nyúlunk... És végképp nem törünk el semmit, ha nem akarunk magunkra zúdítani mindenféle kellemetlen bőrkiütést, no és persze kivívni a Tanárnő haragját.

- Nyugati szárny - Bűbájtan tanterem

A Nyugati szárny első emeletén található a bűbájtan-terem. Egy világosbarna, egyszerű faajtón kell belépniük az órára látogató diákoknak ahhoz, hogy helyet foglaljanak a padsorok valamelyikében. A terem bármikor szabadon látogatható és használható, a kijárási tilalom kezdetén azonban működésbe lépnek a rendszeresen karbantartott riasztóbűbájok. Odabenn meglehetősen összezsúfolt hely áll rendelkezésünkre. A tanári asztal a terem végén található, farkasszemet nézve a bejárattal és a diákokkal. A tanári övezet közelében mindenféle olyan segédeszköz fellelhető, ami az óratartáshoz kell. A padokban bárki kényelmesen elférhet, egyetlen fiókjukban pedig mindig akad egy üres lap, penna vagy éppen tintásüveg.  A falakon a tantárgyhoz köthető neves bűbájfeltalálók és tankönyvírók portréi köszönnek vissza.
A bűbájtan szekció azonban nem itt ér véget. A bejárattól nézve a tanári asztaltól jobbra található egy kis ajtó. Innen nyílik a szertár, ahol a bűbájok gyakorlásához szükséges felszereléseket tárolják. Az ide való belépés csak a szaktanárral együtt lehetséges. Annak ellenére, hogy egy szertárról van szó, meglehetősen nagy helyiség ez, hiszen itt lehetősége van a csoportnak a gyakorlásra is.

- Nyugati szárny - Sötét Varázslatok Kivédése - Melodimágia tanterem

Aki belép az égerfa ajtón, egy klasszikus, kissé talán régies – vagy legalábbis a projektorok és okostáblák előtti időből való – tantermet pillant meg, amely elég tágas ahhoz, hogy befogadja az egy évfolyamhoz tartozó diákokat mind a négy házból. Kinézetre meglehetősen átlagos a többnyire egyszemélyes padokkal, s a helyiség végében álló nagy, zöld táblával, melytől nem messze egy szekrény található, tele mindenféle kellékkel, amikre az órákon szükség lehet, ám ennek az ajtaját csak tanár nyithatja ki. Azok a diákok, akik esetleg mégis megpróbálkoznak a feltárásával, többnyire a gyengélkedőn végzik – egy átoknak köszönhetően minden illetéktelen arcán hatalmas pattanások jelennek meg, hogy kirajzolják az „idióta” feliratot, s ezek eltüntetéséhez bizonyosan szükség van gyógyítói segítségre.
A tábla másik oldalán időnként egy zongora áll, de ha nincs használatban, többnyire a terem másik végében található függöny mögött rejtőzik, ahová a berendezés többi tagja is kerül, ha a helyiséget párbajozásra, vagy gyakorlati oktatásra akarják használni. A terem függöny mögött rejtőző fele korántsem állandó- néha csak a zongora vagy a padok tárolására szolgál, azonban ha a tanár húzza el, akkor elképzelésének megfelelő táj tárul a szemek elé. Ez egyrészt a terepgyakorlatokhoz szolgál, mivel itt elengedhetők kisebb sötét lények, másrészt, mivel zárt helyiségről van szó, a tanár határozza meg az időjárást és egyéb körülményeket, kontroll alatt tartva a környezetet.
Bár a terembe be lehet menni tanári engedély nélkül, párbajozni, vagy felügyelet nélkül varázsolni tilos, és büntetőmunkát von maga után – vagy ami esetenként rosszabb, egy látogatást Serennél. A függöny mögötti részhez is hozzá lehet férni, ami a kívánságok terméhez hasonló tulajdonságokkal bír egy diák által irányítva, tehát valódi veszélyekkel vagy varázslényekkel találkozni nem lehet.

Nem izgultam túlságosan. Mint Repüléstan tanársegéd, nem lesz megerőltető a vizsga majd. Szóval izgalomnak nyoma sincs és kicsit bánt, hogy többet tanultam, mint segédkezem idén Volkov profnak, de őt sem lehetett túlságosan fülön csípni. Meg egyébként is elég mozgalmas évem volt mindenféle szempontból. Inkább az LLG-re feszültem rá, nem tudom, mire számíthatok Nagytól, ő különleges vizsgát említett. Különleges = meg lesztek szívatva. Az én szótáramban ez a rendhagyó, különleges, stb. nem éppen a kedvenceim voltak. Sokkal jobban szeretem a hagyományos vizsgákat, ott maximum a kérdésekben érhet meglepetés, a módszerben nem. Ráadásul könnyebb is rájuk készülni. Pont ezt magyaráztam Karolámnak, aki viszont a Reptan miatt izgult.
- Szóval azt beszéltük Lillával, hogy talán Nagy prof mivel még új, csak nem szivat meg mindenkit. Szerintem nem lenne bölcs egy új tanártól megbuktatni mindenkit, ilyenkor sokkal jobb először jó benyomást kelteni. Vagy te mást gondolsz, Rola? - nézek rá, fürkészvén a csodás szemeit. De most egy kicsit, mintha kitűnt volna belőle a csillogás, nem is tudom, ez mitől függhet. Lillának mostanság tökre csillog, meg másoknak is, de Karcsi mostanában olyan feszült. Pedig szerintem nincs rá oka, és minden vizsgaidőszakban tiszta ideg. Egy csomót fejlődött már mindenfélében amióta megismertem, de ez azóta sem megy, fura.
- Volkov meg nem ilyen, ismerem jól. Akármilyen szigorúnak is látszik, nem kell izgulnod. Van egy csaj, Lilla mutatta be nekem... mármint, amikor csináltuk azt a projektet, megjegyzem nagyszerű lett. Szóval ő kért tanácsot, hogy megkérdezheti e a proftól azt, hogy megmutatná neki, amit tud és hogy lenne-e esélye kviddics-ösztöndíjra. Szegényt Lilla kiröhögte, kicsit bunkó volt talán, de azért elintéztem neki a találkát Volkovval. Mármint a csajszinak. Kíváncsi vagyok, lett-e belőle valamit, nem kérdeztem utána, Lilla meg nem mondta, hogy visszajött hozzá a hír. Hmm, el is felejtettem igazából - elgondolkodok, hogy miért nem szólt egyik fél sem nekem, hogy "kösz", vagy "még egy ilyet ne", hát milyen dolog ez már. A lényeg, hogy most nem kéne izgulnia Karcsinak a vizsga miatt.
- Na, figyelj. Nem tud olyat kérdezni, amit nem tudnál. Adjak tippet? - mindentudó mosolyom elég árulkodó, hát persze, hogy láttam más évfolyamok dolgozatát. Figyelmesen várakozom a mellkasom előtt összefont kézzel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837101#post837101][b]Lóránt Bence - 2021.09.20. 15:11[/b][/url]

Nem izgultam túlságosan. Mint Repüléstan tanársegéd, nem lesz megerőltető a vizsga majd. Szóval izgalomnak nyoma sincs és kicsit bánt, hogy többet tanultam, mint segédkezem idén Volkov profnak, de őt sem lehetett túlságosan fülön csípni. Meg egyébként is elég mozgalmas évem volt mindenféle szempontból. Inkább az LLG-re feszültem rá, nem tudom, mire számíthatok Nagytól, ő különleges vizsgát említett. Különleges = meg lesztek szívatva. Az én szótáramban ez a rendhagyó, különleges, stb. nem éppen a kedvenceim voltak. Sokkal jobban szeretem a hagyományos vizsgákat, ott maximum a kérdésekben érhet meglepetés, a módszerben nem. Ráadásul könnyebb is rájuk készülni. Pont ezt magyaráztam Karolámnak, aki viszont a Reptan miatt izgult.
- Szóval azt beszéltük Lillával, hogy talán Nagy prof mivel még új, csak nem szivat meg mindenkit. Szerintem nem lenne bölcs egy új tanártól megbuktatni mindenkit, ilyenkor sokkal jobb először jó benyomást kelteni. Vagy te mást gondolsz, Rola? - nézek rá, fürkészvén a csodás szemeit. De most egy kicsit, mintha kitűnt volna belőle a csillogás, nem is tudom, ez mitől függhet. Lillának mostanság tökre csillog, meg másoknak is, de Karcsi mostanában olyan feszült. Pedig szerintem nincs rá oka, és minden vizsgaidőszakban tiszta ideg. Egy csomót fejlődött már mindenfélében amióta megismertem, de ez azóta sem megy, fura.
- Volkov meg nem ilyen, ismerem jól. Akármilyen szigorúnak is látszik, nem kell izgulnod. Van egy csaj, Lilla mutatta be nekem... mármint, amikor csináltuk azt a projektet, megjegyzem nagyszerű lett. Szóval ő kért tanácsot, hogy megkérdezheti e a proftól azt, hogy megmutatná neki, amit tud és hogy lenne-e esélye kviddics-ösztöndíjra. Szegényt Lilla kiröhögte, kicsit bunkó volt talán, de azért elintéztem neki a találkát Volkovval. Mármint a csajszinak. Kíváncsi vagyok, lett-e belőle valamit, nem kérdeztem utána, Lilla meg nem mondta, hogy visszajött hozzá a hír. Hmm, el is felejtettem igazából - elgondolkodok, hogy miért nem szólt egyik fél sem nekem, hogy "kösz", vagy "még egy ilyet ne", hát milyen dolog ez már. A lényeg, hogy most nem kéne izgulnia Karcsinak a vizsga miatt.
- Na, figyelj. Nem tud olyat kérdezni, amit nem tudnál. Adjak tippet? - mindentudó mosolyom elég árulkodó, hát persze, hogy láttam más évfolyamok dolgozatát. Figyelmesen várakozom a mellkasom előtt összefont kézzel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837124#post837124][b]Bossányi Karola - 2021.09.20. 22:47[/b][/url]

Széliránnyal ellentétesen, balra dől…nem, jobbra. Balra. A gondolataimban újra átismételtem a tananyag egy részét, mert ezzel nagyon hadilábon álltam, igazából repülni sem mertem túlzottan a tériszonyom végett, még szerencse, hogy a vizsga a földön zajlott. Csak épp nagyon nehezen ment a téma, mindig összekevertem a szélirányokat, a dőlésszögeket, nem beszélve arról, hogy mikor milyen varázslat volt a segítségünkre. Azt is mondhatnám, hogy reptanból analfabéta voltam, s valószínűleg soha nem kaptam volna jogosítványt seprűre.
Bence persze lazának tűnt, róla mindig is tudtam, hogy jól ment neki a repülés, nem véletlenül játszott a kviddics csapatban. Most sem látszott rajta semmi feszkó, jó neki, nekem azonban görcsben állt a gyomrom, s még az sem enyhített ezen, hogy Bence már megint szóba hozta Lillát.
Tulajdonképp nem is ezzel volt gondom, meg azt hiszem, hogy nem is kellett volna féltékenynek lennem, de ami azt illeti, az utóbbi időben rengeteget lógott ezzel a Lillával, párszor láttam is őket, hogy mennyire jól elvannak egymással, és az, hogy Bencusom az elmúlt hetekben lassan már minden második mondatában kiejtette annak a szőkének a nevét, az…nos, az meglehetősen zavart.
- Hogy? Bocs, nem figyeltem - elnézést kérően pillantottam rá, bár az túlzás, hogy nem figyeltem, csak a vizsga okozta görcs, meg a szőke bevillanó arca egy kicsit felkorbácsolta az idegeimet.
- Egy csaj? Milyen csaj? - erre már felkaptam a fejem, közben egy kicsit meglegyeztem magam, mert éreztem, hogy kezd nagyon melegem lenni, ez pedig csakis a vizsgadrukk miatt lehetett. - Áh…aha, értem. Szerencsés az a lány, hogy ennyire segítőkész vagy, mármint az a másik - jegyeztem meg, jelezve, hogy nem Lillára utalok, pedig gondolatban akár ezt is hozzáfűzhettem volna. Még szép, hogy jó lett a projektfeladatuk, amikor hetekig minden időt együtt töltöttek…
- Hát, ez a Lilla akkor nagyon feledékeny lehet, ha nem mondta - fűztem hozzá még Bence szavaihoz, de úgy, hogy ebből szimplán kiérződött az, hogy valami bajom van azzal a csajjal. Pedig nem akartam szóvá tenni, tényleg igyekeztem cuki édes barátnő lenni, aki nem hisztériázik minden hülyeségen, de az a kis zöldszemű szörny azért mégis csak ott motoszkált bennem. Mert mi van, ha ők ketten annyira összehaverkodtak, hogy? Nem…vagy mégis?
Tessék, már nem csak a vizsga miatt pöröghettem, hanem amiatt is, hogy vajon most mi lehet Bence, meg a csaj között.
- Jajj Bence, légyszíves ezt ne csináld - tört ki belőlem egy kicsit feszülten, mert ezt utáltam a legjobban, amikor nyugtatni próbált, miközben pontosan tudta jól, hogy milyen sík hülye vagyok a reptanból. Emellett azonban az indulatom rejtett érzésekből adódott, mert bizony nagyon is bökte a csőrömet ez a Lilla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837140#post837140][b]Lóránt Bence - 2021.09.21. 13:53[/b][/url]

Tényleg mindig be van feszülve vizsgakor, és erről nem lehet leszoktatni Őt. Számtalanszor próbáltam már a múltban, amikor még nem voltunk együtt, csak barátok voltunk. De Ő valahogy hajthatatlan ebben a témában, vagy az egyszerűség kedvéért nevezzük izgulósnak. Na, de, hogy ennyi idő alatt sem tudta ezt levetkőzni egyfelől borzalmas, másfelől meg imádnivaló. Azért mindig próbálom valahogy kizökkenteni, de azt sem szabad túl sokáig csinálni, mert a végére meg tud sértődni, hogy nem hagyom békén.
- Hát, hogy Lillával beszéltük, hogy Nagy Sándor különleges vizsgát szeretne, mi meg nem. Mert, hogy egy új tanár ne most influenszerkedjen már, nem? - kérdezem meg újból, és elújságolom, hogy hátha jó pontot kaptam annál a csajszinál. Persze rákérdez, hogy ki is volt, nekem pedig erőltetnem kell a névmemóriámat.
- Balajthy Bea. Tudod, az az ötödéves levitás - nézek rá, hátha ismeri. Mondjuk neki biztos nagyobb fogalma lesz a fekete hajú csajsziról, mint nekem volt, mégiscsak egy körletben laknak nagyjából. - Ja, szerencsés, ahogy te is, hehe - nevetek fel, néha nem árt egy kis egosimogatás nekem sem. Nem tartom magam túl nagyra, de Karolának tetszem. Gondolom sok más lánynak is, talán majd megkérdezem Lillát, hogy 10-es skálán hányra pontozna be. A Rolától kapott medállal játszom közben, miközben panaszkodom, hogy nem tudom mi lett a Bea-Volkov sztoriból.
- Ez a Lilla? Másikat nem is ismerek. Van másik? - értetlenkedem egy kicsit, mert szerintem csak ő van, akivel kontaktusom van. A szépszemű, kívülre morcosságot mutató csaj, akivel egész jó barátok lettünk. Soha nem gondoltam volna. Persze megpróbálom lenyugtatni a kedélyeket, mert Karola kifakad végül, de megértem, csak az a bajom vele, hogy...
- Most mit degradálod le magad? Minden évben legalább V lettél Reptanból. Most se lesz máshogy. Mondta Lilla is, hogy szerinte simán átmész, mondjuk azt is javasolta, hogy ha ilyen izgulós vagy, akkor ne szekáljalak. De hát nem szeretem, amikor morcos vagy, és mostanában eléggé az vagy - sóhajtok a végén, hát, csak kijött belőlem az utóbbi hónapok frusztrációja. De tényleg, amióta a projekttel foglalkoztam, egyre jobban azt éreztem, hogy ez zavarja, és nem jó barátnőként viselkedik. Pedig én igyekszem szeretni őt, de hát mit csináljak, ha dolgom van? Lilla legalább türelmes velem, mostanában talán jobban is, mint Karola. Egek, és mindez a vizsgaidőszak miatt!?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837145#post837145][b]Bossányi Karola - 2021.09.21. 17:50[/b][/url]

- Aha - bár Bence igyekezett felvilágosítani arról, hogy miről is beszél, láthatóan nagyon nem voltam toppon a témában, mert csak egy aha-ra futotta válaszként. A reptan anyaga közben még mindig ott motoszkált az agyamban, ismételtem is volna újra és újra, ha nem lyukadunk ki Lillánál, meg ott, hogy ez a Lilla bemutatta Bencust egy másik csajnak is, aki történetesen nem más, mint Bea. - Igen, tudom, hogy kicsoda Bea - persze, hogy jól ismertem, az egyik legtörtetőbb levitás volt, akit ismertem, szerintem úgy, ahogy van házat is tévesztetett, a rellon színei sokkal inkább passzoltak hozzá. Szóval ez a Bea most Bencétől várta a segítséget, és biztos voltam abban, hogy még be is hízelegné magát, csak hogy elérje azt, amit szeretne. Szerencsére Bencét azért jó emberismerőnek gondoltam, így emiatt nem is féltettem őt. Ami leginkább zavart, az Lilla volt. Közben Bencusom elsütött egy poént, amin máskor jókedvűen nevettem volna, vele együtt, most viszont inkább csak egy lesújtó pillantásra futotta tőlem, mert túlságosan is feszült voltam ahhoz, hogy jó kedvem legyen.- Ja bocs, más Lilla nem is létezik - magam sem tudom, hogy ez a mondat miért lett ennyire gúnyos, de azt hiszem, ezzel csak még jobban kiadtam magamból, hogy mennyire is feszélyez a szőke, meg Bence kapcsolata. S ha nem lett volna az elég, hogy ma már vagy hússzor hallottam Lilla nevét különféle kontextusokban, még hátra volt a vizsga is, amire nem tudtam kellően összpontosítani Bence csacsogása végett, s ez pedig egy újabb feszültségbombával robbant ki belőlem. - Bence, azokra a vizsgákra normálisan fel tudtam készülni, erre meg nem! És ha még egyszer kimondod annak a csajnak a nevét, felrobbanok! - fújtattam előre, miközben még a szemöldököm is dühösen ugrott össze, majd azon nyomban össze is fűztem magam előtt a karjaimat, s oldalra fordítottam a fejem, hogy nehogy olyat mondjak, amit később megbánnék. Pedig lehet, hogy már ezzel is túl sokat adtam ki magamból a fiúnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837205#post837205][b]Lóránt Bence - 2021.09.23. 09:40[/b][/url]

Láttam, hogy nincs ott, úgy tűnik a varázsom - ha volt is - már nem elég hatékony, hogy el tudjam terelni a gondolatait. Megint más, hogy el tudnám, de az meg nem ide a terem elé való, maradjunk annyiban. A válaszából is látszik, hogy épp nem érdekli az én problémám, amikor mindjárt kezdődik az övé. Beát pedig ismeri, remek. Már csak azért is, mert tudom, hogy rólam van szó, és még mindig lehet néhány tüske Karolában a közelmúltban történt eseményekből. Persze nyilván bízik bennem, de mégiscsak esendő emberek vagyunk, és óhatatlanul is felfigyelhet egy új női névre. Lillára biztosan nem féltékeny, hiszen tűz és jég a jellemünk általánosságban, legalábbis én is így hittem. Mármint nincs félnivalója, de Lilla egy elég nagy álarcot visel, hogy távol tartsa magától az embereket, de, hogy miért, az rejtély. Mindegy végül is, az ő dolga, de ha tudok ezen kicsit segíteni, majd megpróbálok.
- De létezik biztos, csak nem én ismerek másikat. Te igen? - kérdezek rá, mert érdekel, hogy kiket ismer még. Az utóbbi időben eléggé lefoglalt a projekt, meg az év vége, szóval tény, ami tény, jóval kevesebbet beszélgettünk. Na meg a vizsgák miatt Karola elég feszült volt, ahogy szokott lenni és inkább, ha már Lilla megnyílt egy kicsit vele beszéltem meg az ilyen semmilyen dolgokat. Persze ő sem nagyon vevő rá, mert miért is érdekelné az én témáim, de legalább nem ráz le, és láthatóan nem untatom. Ami kicsit fura is, de örülök neki, hogy közelebb kerültünk egymáshoz. Nem úgy!
- Kiét? Lilláét? - kérdezem picit szemtelenkedve, ez mondjuk szándékos volt, mert szeretném, ha viccként értelmezné. - Mindig ezt mondod, aztán sima liba az egész. Meg amúgy is biztos téged bámul és az már E minimum... nekem kéne féltékenykednem, nem neked - na, hogy ezt miért mondtam a végére, már nem tudom, de nem is tudom meg nem történtté tenni. - Jól van, csak viccelek. Bár nem tudom, mi bajod van vele, de tudom, hogy feszült vagy. Délután majd levezetjük valahogy jó? - lépek oda hozzá megemeve a szemöldököm és megpróbálom átölelni őt. - De aztán még van egy kis dolgom a projekttel, nem tudom, hogy miért kellett ilyen nehéz feladatot adni. Nem mintha zavarna a kihívás, csak már bele fogok betegedni, még jó, hogy... áh, mindegy - hagyom abba, mielőtt kimondanám Lilla nevét. Jó, hogy Lilla megértő és vele jó dolgozni, meg néha még vicces is. Asszem annyi lett volna nekem, ha ezt kimondom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837213#post837213][b]Bossányi Karola - 2021.09.23. 18:55[/b][/url]

- Ott van például az Oravecz Lilla az eridonból, vagy a Kovács Lilla a navinéből - máris megemlítettem neki két Lillát is, és biztosan voltak még többen is, Ő viszont folyamatosan a Vizsnyiczky lányról beszélt, s bár csak felületesen ismertem a szőkét a levita miatt, máris kevésbé volt szimpatikus, mióta túl sokat projektmunkázott Bencusommal. Láthatóan a drága vagy tényleg nem ismert más Lillát, vagy csak a véremet akarta szívni  - nem tudom, mi ebből az igazság - mindenesetre kezdett nagyon is frusztrálóvá válni az, hogy minden második mondata a lány köré épült úgy, mintha az a csaj valami hiperszuper lány lenne, akivel Bence a világon mindent meg tud beszélni. Sikerült fel is húznia, nem is rejtettem véka alá az érzéseimet, hogy mennyire felpiszkált, s hogy mennyire irritál, ha erről a csajról dumál. Azt gondoltam, hogy majd abba is hagyja, ha észreveszi, hogy ez az egész zavar, ám ehelyett Ő tovább szemtelenkedett, ami ebben a percben nagyon rosszul esett. Nem tagadom, voltak olyan időszakok, amikor kölcsönösen húztuk egymás agyát és piszkálódtunk, de akadtak határok. S Bencének tudnia kellett azt, hogy mennyire nagyon izgulok a vizsga miatt, ezért sem kellett volna még ezzel a témával is ugratnia. - Nem vagy vicces - szúrtam oda halkan, a homlokomat ráncolva, miközben összefűztem magam előtt a karjaimat, mintha csak védekeznék.
- De én nem vagyok féltékeny…csak - nehezemre esett ez az egész, mert nem akartam egy hülye libának tűnni, aki féltékeny, miközben azt hiszem, mégis csak kavargott bennem az érzés. Szerencsére Bencének azért meg volt a képessége ahhoz, hogy még egy ilyen feszült helyzetben is mondjon valami hülyeséget, amivel aztán megmosolyogtatott. Most sem volt másképp, mert a burkolt utalásból egyértelműen tudtam, hogy mire gondol, s olyan kis hülyén mozgatta a szemöldökeit, hogy imádni való volt. - Jaj, te annyira lökött vagy, szeretlek - mondtam végül mosolyogva, miközben hagytam, hogy megöleljen, sőt még én is mozdultam, hogy viszonozzam az ölelését. Jól esett, mostanában úgyis ritkán ölelgetett, mert mindig volt valami dolga a projekt kapcsán, de ez most tényleg jól esett. Még az államat is a vállára hajtottam, s magamba szívtam az illatát, próbáltam így egy kicsit feltöltődni a vizsga előtt, de Bencének amilyen jó érzéke volt ahhoz, hogy egy pillanat alatt elfeledtesse velem a gondokat, olyan jó érzékkel tudta telibe rombolni is a korábbi jó tettét.
Szinte éreztem, ahogy görcsbe ugrik a gyomrom, mikor kiejtette a száján azt a hülye projektet, s bár nem fejezte be a mondatát, pontosan tudtam, hogy mit akart mondani. - Még jó, hogy mi? - húzódtam ki az öleléséből, ahogy kékjeimet megint a tekintetébe fúrtam. - Még jó, hogy Lillával csinálhatod, mert Lillával annyira fantasztikus a projektmeló? És pont a vizsgák után, mikor kedden megbeszéltük, hogy ma a vizsga után beülünk majd valahová? Áhh…hihetetlen vagy…- tudtam volna még ennél is cifrábbat mondani, de igyekeztem visszafogni magam, hogy ne legyek olyan, mint egy kocsis. A tekintetemben viszont láthatta a cikázó szikrákat, s érezhette, hogy mennyire dühös vagyok rá, amiért elfelejtette a randinkat. Sarkon is fordultam, de egy lépés után visszafordultam felé - Nem is értem, miért nem vele jársz, akkor éjjel nappal csinálhatnátok azt a hülye projektet - szúrtam még oda, majd hátat fordítva megindultam a terem felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837215#post837215][b]Lóránt Bence - 2021.09.23. 19:31[/b][/url]

Most, hogy mondja, tényleg ott van a másik két Lilla is. Hát na, nem igazán vagyok velük kapcsolatban, hogy egyből eszembe jussanak, amúgy is mostanában a projekt, vagy Karola körül forgolódtak a gondolataim. Jó egy kicsit túlzásba estem Lillával kapcsolatban, de mostanában tényleg elég jól összebarátkoztunk és jól ment a közös projekt is. Ritkán találok olyanra, akivel ennyire egy hullámhosszra kerülünk, Karola volt utoljára és elsőre ilyen, valahogy vele mindig működtük, tök mindegy miről volt szó.
- Jól van na, nem kell mindjárt megsértődni - de mielőtt folytathattam volna, megkaptam azt a védekezést, amire nem számítottam. Tényleg féltékeny! Nevetséges, de komolyan. Kicsit rosszul is esett, mert annyi mindent megtettem már érte, mióta összejöttünk és igyekszem minden félreérthető dologból már előre kihúzni magam, mielőtt megtörténhetne. Most megint egy kicsit úgy érzem, hogy nem bízik száz százalékosan bennem, pedig... Lilla csinos, meg jó humora van, de nem járnék vele amiatt, mert közös projektünk van. Viszont a barátság már jól jön, amúgy meg mostanában már majdnem jobban érzem vele magama, mint Karolával. Hogy ez miért van, nem tudom, nyilván a körülmények, hogy felé nincs elvárásom, meg neki sincs felém, max a közös dolgozat. Könnyedebb az egész, Karola meg egy kis süni, és szurkál sokszor. Legalábbis így érzem. De ennek ellenére megmentem a helyzetet, és ami azt illetti, nem ártana levezetnünk a feszültséget az ágyban. Az sok mindenre megoldás, csak mondom. Ráadásul mostanában kevésbé van kedve, persze érthető. Nekem sincs különösebben, de most biztosan jót tenne nekünk.
- Igen, elég jó vele a "projektmeló" - még a macskakörmöket is mutatom, ahogy ironizálok. Hát, sikerült felhúznia. Persze tény, hogy elfelejtettem a randinkat, de. - Már csak pár napunk van igazád megérthetnéd, hogy most vele kell lennem - fújtatok. Még, hogy én vagyok hihetetlen. Na öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé!
- Mégiscsak féltékeny liba vagy! Sok sikert, én megyek Lillához! - szúrok vissza, majd dúlva fúlva indultam az ellenkező irányba. Hát mégis mit gondol magáról? Hátha Lilla le tud nyugtatni, mert állandóan a kapcsolatunkról kérdezget, mert szerinte olyan jó és nem érti. Hát, most már én sem értem!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2509&post=837216#post837216][b]Bossányi Karola - 2021.09.23. 19:49[/b][/url]

Még szemben álltam Bencével, mikor szavai mellé még macskakörmöket is produkált, ezzel azt jelezve felém, hogy az a projektmeló valójában nem is projektmeló. S bár talán csak ironizálni próbált, a féltékenységtől elködösült aggyal ezt is rossz néven vettem, éreztem is, hogy a torkomat kezdi fojtogatni egy érzés. Fogalmam sincs, hogy mi üthetett Bencébe, de még soha korábban nem bánt így velem. - Vele lenni? Bence, hetek óta dolgoztok ezen az egyetlen hülye projektfeladaton, ilyen az életben nincs, hogy még nem vagytok kész vele! - kicsit kiakadva reagáltam már, nekem soknak tűnt az az idő, amit ők ketten együtt töltöttek, s nem gondoltam volna, hogy egy feladatra ennyi időt kellene közösen szánniuk. Ezért is borult el az elmém, s fordultam sarkon, de fülemet nem kerülték el a szavai. Megint csak megtorpantam egy pillanat erejéig, ezúttal háttal a fiúnak, nagyon fájt az, ahogy velem beszélt, de vettem egy mély lélegzetet, s ahelyett, hogy erre még mondtam volna bármit is, lenyeltem a szavakat, majd beléptem a terembe, ahol a vizsga várt rám. Rosszul voltam, de most nem a vizsga miatt. Amiatt, amit Bence mondott, mert egy kicsit úgy éreztem, hogy elveszítettem Őt.